Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kínai költészet
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

A-hszi énekek (Tőkei Ferenc és Weöres Sándor fordítása)
Asma (Weöres Sándor és Tőkei Ferenc fordítása)
Cseng-kung Szuj: A fütyülés (Szerdahelyi István fordítása)
Csu Csu versei (Lackfi János fordítása)
Csü Jüan: Száműzetés (Nagy László és Tőkei Ferenc fordítása)
Dalok könyve (Si King)
Délkínai nemzetiségek költészetéből (Károly Amy és Tőkei Ferenc fordítása)
Dsida Jenő kínai versfordításai
Fan Csen: A lélek halandóságáról (Tőkei Ferenc fordítása)
Franyó Zoltán: Kínai verseskönyv
Fu Ji: Költői leírás a táncról (Szerdahelyi István és Tőkei Ferenc fordítása)
Han-san: A bölcs vigyor (Károlyi Amy és Tokaji Zsolt fordításai)
Juhász Gyula Li Taj-po fordítása
Kaffka Margit kínai versfordításai, 1913
Kalmár Éva: Vers: hang-kép
Kao Hszing-csien, az első kínai író, aki Nobel-díjat kapott
Kínai háborús líra
Kínai költők antológiája
Kosztolányi Dezső kínai versfordításai
Lao-ce: Tao-tö-king (Összegyűjtött magyar fordítások)
Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést
Li Taj-po (701-762) versei
Mao Ce-tung versei
Modern kínai költők
Ou-jang Csien: Az eszméket teljesen kifejező beszédről (Weöres Sándor ford.)
Po Csü-ji (772-846) versei
Polonyi Péter: A nagy kormányos Mao Ce-tung
Sarkady Sándor: Régi kínai költők
Si King - Dalok könyve
Si-tö: A lelenc hazatalál (Tokaji Zsolt fordítása)
Száz kínai vers (Ágner Lajos fordítása)
Tao Jüan-ming: Öt Fűzfa Mester életrajza (Tőkei Ferenc fordítása)
Tu Fu (712-770) versei
Vej Csi-lin: A száz madárból való ruha (Tőkei Ferenc fordítása)
Virágtábor – Brokáthadrend (Tokaji Zsolt fordítása)



 

Szu Tung-po
Maleczki József fordítása

A Lu hegy vízköd fátyolában
Cse folyója áradásban.
Míg oda nem mentem
Sóvárogtam. Békére nem leltem.
Elmentem hát - s visszatértem
Semmi, semmi különöset
Nem láttam én abban
A Lu hegy vízköd fátyolában
Cse folyója áradásban.

 

Szu Tung-po
Terebess Gábor fordítása

A ködbeborult Lü-hegy és a Cse-folyó hulláma!
Amíg el nem éred, ezer vágy is hajt utána,
de meglásd egyszer – és semmi több, csupán a
ködbeborult Lü-hegy és a Cse-folyó hulláma.

 

Pan Jüe (247-300)
Gyász

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

A tél tavaszba fordul észrevétlen
nyár lesz, majd újra tél. Ő visszatért
a Sötét Forrásokhoz, nehéz
föld választ egymástól örökre el.
Titkaimat kivel osztom meg? Kiért
élek ezután? Nagy erőfeszítéssel
végzem az udvarnál a dolgom, a megszokott
teendőkkel igyekszem elhallgattatni szívem.
De hazaérve őrá gondolok, belépve
a szobába őt látom, ahogy egykor
a függönyökön, papírfalakon árnyéka
nem mozdul már, de kalligráfiája
még nedves, illata még betölti a szobát, ruhája
a falon függ még, mintha csak
élne még. Álmomból szorongva ébredek,
ő szétfoszlik. Csalódottan, nyugtalanul
újra keresem. Két madár fészket rakott és
aztán csak egy maradt. Két hal — fényes szempár —
úszott a folyóban, de félúton az ár
elnyelte őket. A réseken hideg
tavaszi szél fütyül be, az ereszről
ólmosan csöpög a hajnali eső. Álmatlanul
fekszem, az éjszaka nem hozott felejtést. De hiszen
fájdalmam már akkorára gyűlt fel, hogy ezután
csak enyhíthet rajta az idő. Vajon még
én is dobolhatok Zhuangzi korsóján?

 

Wang Wei (699-761)
Weichengi dal

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

Búcsú az anxi követségbe induló Yuan Ertől

Weiben a hajnali eső
a könnyű port elmossa

zöldek, friss zöldek
a fogadó fűzei

igyál, barátom, még
egy utolsó pohárral

a Yang-kaputól nyugatra
nem lesz ismerős

 

Li Yu (937-975)
Elhervadt az erdei virág

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

Az „Éjjel szólnak a varjak” dallamára

Elhervadt az erdei virág, a piros
tavasznak vége
túl hamar.
Így kell legyen:
hideg a reggeli eső, az esti szél.
Rúzsos könny
részeg magány –
mikor jön újra el?
Örökké fájdalmas az élet, örökké
keletnek tart a folyó.

 

Li Yu
Szótlanul, egyedül

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm


Szótlanul, egyedül a nyugati toronyba
fel. A hold akár a horog.
Magányos wutong-fa. Sötét udvar zárja
körül a tiszta őszt.
A vágás nem hasít. Az elme még zaklatott.
Indulni félelmetes.
Az elválás idegen íz
a szívben.

 

Xin Qiji (1140-1207)
Fiatalon nem ismertem

http://www.studiolum.com/shi/poets-hu.htm

A „Csúnya rabszolga” dallamára.
Boshan felé menet egy falra írtam.

Fiatalon
nem ismertem még a bánat ízét,
a toronyba vágytam.
A toronyba vágytam,
hogy képzelt bánatomról verset írjak.

Mára
a bánat minden ízét megismertem, de már
nem vágyom beszélni róla.
Nem vágyom beszélni róla,
csak annyit mondok: milyen szép, hideg ősz.