« http://haiku.hu, a Terebess Online http://terebess.hu különlapja

 

Ki kicsoda a magyar haiku világában

Szerkeszti: Terebess Gábor
Kapcsolat


ÁCS KÁROLY [Kovács] (Szabadka, 1928. szept. 8.): költő, műfordító. [JU/NO] Híd Irodalmi Díj 1960, 1983; Bazsalikom-díj 1974 <1971*KK96>; Jugoszláviai Műfordítók Szövetségének díja 1973; Üzenet-díj 1979; Szenteleky Kornél-díj 1990; A Vajdasági Íróegyesület Életműdíja 1991; A Vajdasági Íróegyesület Fordítói díja 1994. M.: Kéz a kilincsen, v., Újvidék, 1953; Kerekszemű állatok, verses képeskönyv, Újvidék, 1957; Csönd helyett vers. Versek 1952-1959 <1957*ÚMIL,Révai1>, Újvidék, 1959; Menetrend dicsérete, v., Újvidék, 1968; Ének füstje, füst éneke, v. és v.fordítások, Újvidék, 1976; A közbülső világ, v., Újvidék, 1983; Ács Károly összes versei, Újvidék, 1988; Ráklépésben. Ötven év születésnapi versei, Újvidék, 1995. Szerk.: Napjaink éneke. A modern jugoszláv költők antológiája, szerk., jegyz., Újvidék, I. köt. 1965, II. köt. 1967; El nem taposható csillagok. Jugoszláviai magyar forradalmi költészet, Újvidék, 1977; Ár ellen, ant., szerk., Újvidék, 1982. Műford.: D. Ćosić: Gyökerek, r., Újvidék, 1956; V. Kaleb: Áldott por, r., Újvidék, 1958; A. Isaković: Nagy gyerekek, elb., Újvidék, 1959; M. Bulatović: Égre szállt a vörös kakas, r., Újvidék, 1963; O. Župančič: Cicibán, gyv., Muraszombat, 1965; M. Krleža: Versek - emlékiratok, Újvidék, 1965; D. Kiš: Kert, hamu, r., Újvidék, 1967; O. Bihalji-Merin: Huszadik századi művészportrék, tan., Bp.-Újvidék, 1969; B. Ćosić: Családom szerepe a világforradalomban, r., Újvidék, 1970; D. Kiš: Korai bánat gyermekek és érzékenyek számára, elb., Újvidék, 1971; M. Crnjanski: London regénye, r., Bp.-Újvidék, 1975; Kiásott kard. Jugoszlávia népeinek költészetéből. Vál. versfordítások (1945-1984), Újvidék, 1985; V. Popa: A kis doboz, v., Újvidék, 1987; G. Janjušević: Messzi föld, v., Újvidék, 1988; M. Crnjanski: Ithaka, v., Újvidék, 1993.
Kortárs magyar írók 1945-1997

AMBRÓZI László - 1972-ben született Nagybecskereken, ahol jelenleg is él. Haikui több szerb folyóiratban és haikugyűjteményben jelentek meg.

ANDRÁS SÁNDOR [eredeti név: Sándor András] (Bp., 1934. márc. 28.): irodalomtörténész, költő. [1956-tól Anglia, 1961-től USA] Nagy Imre-emlékplakett 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996. M.: The Exile of Gods. Heinrich Heine költészete, tan., Den Haag, 1968; Rohanó oázis, v., London, 1970; Mondolatok, v., London, 1981; Zum Paradigmawechsel in der Literaturwissenschaft, tan., München, 1989; Szabó Zoltán összegyűjtött munkái, szerk. [Gyurgyák Jánossal], 1992; A teremtéselőtti ember, v., 1993; Heidegger és a szent, 1994; Ikervilág, esszé, 1996.

ANDRASSEW IVÁN [eredeti név: Andrasev] (Bp., 1952. júl. 29.): író, újságíró. Gerelyes Endre-novellapályázat díja 1984, 1987, különdíja 1985; Nívódíj 1984; Füst Milán-jutalom 1989; A Móra Kvk. Nívódíja 1989; A Holnap Kiadó Nívódíja 1990; Opus-díj 1995. M.: Prolilét-ra, szociogr. [Pál Jánossal], 1988; Csapdalakó, elb., 1989; Végrend, elb., 1990; Prolitológia, szociogr. [Pál Jánossal], 1991; Peremkirályság, elb., 1995.
Tanulmányait az MLEE, szociológia–filozófia karán végezte el 1982-ben. 1970–től tudományos segédmunkát végzett, később hírlapkézbesítő volt. Közben autodidakta módon tanult számos egyetemi és főiskolai előadást hallgatott. 1979–től hírlapíró üzemi lapoknál, közben 1984-ben hentes, 1989–től a Mai Nap, majd a Népszabadság, a Hócipő, a Színes Vasárnap, a Népszava főmunkatársa, 1999-ben az iNteRNeTTo főszerkesztője.Közben a Hócipő Online alapító főszerkesztője, a Katona József Színház munkatársa, az IDG médiatanadója, az EOL főszerkesztője, a Romániai Magyar Szó tudósítója. Jelenleg a Népszava publicisztika rovatvezetője, a Hócipő rovatvezetője, a Klubrádió műsorvezetője. Főbb munkái: Kutyabajok (antológia, 1987); Csapdalakó (elb.-ek, 1989); Végrend (1989); Peremkirályság (elb.-ek, 1995); Beszélések (2002); Novellisták könyve (antológia 2005).

ANGA MÁRIA (1955): költő. M.: Az álmot őrző párnácska, mese, 1996; Hajnalt terítek ágyamon, v., 1997.

ANTAL BARNABÁS (Bp., 1942. jún. 10.): költő. M.: Az elsüllyedt katedrális, v., 1981; Prospero köpenyében, v., 1987.

ANTALFY ISTVÁN költő, író (1924-)

ARANYI LÁSZLÓ (Keszthely, 1957. ápr. 26.): költő. M.: (szellem)válaszok, v., 1990; Tüskés Tibor irodalmi munkássága, vál. bibl. [Szauer Dezsőnével], Pécs, 1990.

AYHAN Gökhan - 1986-ban született Budapesten, ahol ma is él. A PPKE-BTK magyar szakos hallgatója.

BAÁN TIBOR (Rákosliget, 1946. máj. 26.): költő. M.: Madárház, v., Zalaegerszeg, 1995.

BÁBA Zoltán - 1961-ben született Nagybecskereken, ahol jelenleg is él. Az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. A nagybecskereki Natron irodalmi és művészeti folyóirat egyik szerkesztője, de több más szerb irodalmi folyóiratban is közreműködik. Haikut, verseket, novellákat, esszéket és kritikákat ír. Önálló kötetei: Poetika mikrobajke - A mikromese költőisége és Bečkereški mirakulum - Becskereki mirákulum. Több haiku-antológia társszerzője, illetve szerkesztője. Haikuival egy nemzeti és egy nemzetközi (Boston, USA) díjat érdemelt ki. Reneszánsz és középkori zenével is foglalkozik, több hangszeren játszik.

BABICS IMRE (Bp., 1961. jún. 14.): költő, író. A Jövő Irodalmáért Díj 1989, 1990; A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1990; Sziveri János-díj 1992. M.: A Kék Ütem Lovagrend, v., 1989; Magyarok kertje, eposz, 1991; Két lépés a függőhídon. A széthajtogatott fekete doboz. Warning, eposz és d., 1993; Ködkeselyűk, d., 1996.

BABIRÁK HAJNALKA (Oroszlány, 1958. nov. 26.): irodalomtörténész. Az irodalomtud. kandidátusa 1992. M.: Magyar-georgiai irodalmi kapcsolatok, monogr., 1997.

BAKOS FERENC (1946): író. M.: Csonttollú madarak tele, elb., 1975; Harmat hull a peóniába, hangjáték, MR 1988; Szindbádia, r., 1993.

Az író, kérésünkre, egy szubjektív életrajzzal is szolgál: "Idestova harminc éve foglalkozom a japán talány, a haiku honosításával; akkor, a karácsonyfa alatt olvastam először haikut a Tandori Dezső által fordított Japán haiku versnaptár-ban. (Jó húsz évvel később néhány cédulát beletettem a könyvbe, ahol a saját fordításomat, angolból, erősebbnek véltem, mint a Tandoriét, de egy Basó átköltését - Hegyi ösvényen / valami gyors, heves vágy. / Ibolyavirág. - azóta sem sikerült túlszárnyalnom.) Első saját darabjaimat Páskándi Gézának küldtem a Kortárshoz, aki a hirtelen szárba szökkent magyar haiku-költőkről Tandori-vér címmel készült pamfletet írni. Tíz haikum végül a Somogyban jelent meg, az értő mentor Fodor András gondozásában. Aztán jött egy újság Japánból, a Mainichi Daily News, majd annak heti magazinja is, benne az első angolul írt haikummal, Prof. Szato Kazuo japán fordításával és rövid méltatásával. (1996 őszén, valami csoda folytán - vagy tán a tavasszal eltávozott anyám intézkedésére - kiutazhattam Tokióba, egy mérnöki tanfolyamra. A haiku-múzeumi meeting-re már három Nagyvilág-számot is vihettem, vendéglátóim magyarra fordított haiku-csokrával. Fényeskés öltöny, aranymintás nyakkendő volt rajtam; s míg vacsorára vártunk, Takaha Sugjó-szan odafordult Szato-szanhoz és mondott valamit japánul, egy angol szóval: dandy. De hisz' a fényképen R.H. Blyth is dendi!, kiáltottam fel magamban a londoni Foyles-ben. Attól kezdve örülök annak, hogy a japán haiku élő klasszikusa és koronázatlan királya - táskájában az elbírálásra váró napi-penzum ezer haikuval - akkor dendinek titulált. Halottak napján egy buddhista szentélynél gyújtottam gyertyát anyámnak, miközben csaknem ráléptem egy óriási japán békára - ezt még meg kell írnom haikuban.) 2011 őszén, a haiku kongresszus előtti csatakos estében, a Roppongi szake-kocsmájába vezérelt sorsom, ahol is egy elmés japán lány, névkártyámra pillantva, felvilágosított arról, hogy a haijin (haiku scholar=tudós) szónak, a kínai kalligráfia szerint, van egy másik jelentése is, mégpedig a: loser=vesztes. (A nyitóesten, improvizálva, ezt előadtam - mindenkinek fölöttébb tetszett, még meg is tapsoltak.)" Külhonban öregbíti a magyar haiku hírnevét - angolul Bakos Ferenc, rangos nemzetközi versenyek díjazottja, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a "100 legkreatívabb európai haiku-költő" egyike.

Publikációk (Publications):
Haiku translations in NAGYVILÁG Magazine:
1990/6: Shinkichi Takahashi, Poems (10 pieces)
1990/9: Kazou Sato: Twelve Cats, Haiku (12 pieces)
1991/6: Shigeru Ekuni: Haiku made in Japan (12 pieces)
1992/9: Shugyo Takaha: One Year of Haiku (16 pcs.)
1996/7-8: The Centuries of Haiku in Japan (35 pcs)
2005/10: Seasons (Classical Japanese Haiku, 47 pieces)
2009/11: Shugoe Miyamoto: Dancing Warblers (82 pcs)
2011/11: Ban'ya Natsuishi: Turquoise Milk (75 pcs)
My haiku in English in Anthologies and Books: HIA Anthologies 1992, 2000; Haiku World by W.J.Higginson, Kodansha Int., 1996.
Tokyo Poetry Festival and World Haiku Association Conference Anthology 2011. Haiku readings for the audience.
My haiku in Hungarian in books: Haiku Conquest, 2000; New Millennium, 2006; Desert Wind, 2010; Thousand Hungarian Haiku,2010
Awards in Haiku Contests: HIA Contests: 2002, 2006 (best 8), Kusamakura 2000 (best 20), Croatia Calendar 2001, Basho Contest 2002 (best 10),
20th Ito En Contest 2009: Honorable Mention Prize (best 8), Mainichi Contest 2009: Second Prize, 2010: Honorable Mention
World Haiku Association Festival in Hungary 2010, Ginko Contest: Second Prize. Haiku readings for the audience.
Other publications in Hungarian: short stories, novel, radio-drama, essays and haibun (Nine Haibun, Life and Literature Weekly, 1993)

On-line: Terebess, Simply Haiku, The Haiku Foundation, Lishanu, Ardea, Shamrock and cited pieces in blogs

BALÁZS F. ATTILA (Marosvásárhely, 1954. január 15.) Író, költő, szerkesztő.

BALI BRIGITTA (Bp., 1948. máj. 20. <30.*ÚMIL,Borbándi>): költő. [1986-tól Kanada] M.: Vásott varázslat, v., 1975; Álom-élen, szövegek, 1991; Jelenek könyve, v., 1991.

BALLA D. KÁROLY (Ungvár, 1957. jan. 17.): költő, író, szerkesztő. [Kárpátalja] Berzsenyi-díj 1993; Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja 1994; Arany János-jutalom 1996; A Holmi novellapályázatának díja 1997; Salvatore Quasimodo-fődíj 1998. M.: Álmodj zenét, v., Ungvár, 1979; Recsitatívi, v. [ukránul], Kijev, 1983; Tágulok a világegyetembe, v., Ungvár, 1984; Valahol tűz van, elb., kisr., színmű, Ungvár, 1988; Sorsomhoz szegezve, vál. v., Ungvár, 1990; Hóban és homokon. Válogatott és új versek, Ungvár-Bp., 1991; Kis(ebbségi) magyar skizofrénia, tan., Ungvár-Bp., 1993; Karnyújtásnyira, elb., novellák, két színmű, r. részlet, Ungvár-Bp., 1993; Árokszélen, v., Pécs, 1996.
A legaktívabb posztumusz író (nemkülönben Első Piréz, magányblogger és nyugdíjas manzárdőr), ismertebb nevén BDK (BéDéKá) 1957-ben született a kárpátaljai Ungváron, ahol ma is él családjával. Szülővárosában érettségizett és folytatott egyetemi tanulmányokat diplomamentesen, közben volt laboráns, évekig tankönyvkiadói korrektorként és szerkesztőként élt mások hibáiból. 1989-től szabadon úszik, ha nem is mindig árral szemben. 1973-tól publikál. Versei, novellái, esszéi, publicisztikai írásai, műfordításai, színpadi művei és regényei 20-nál több alig hozzáférhető kötetben jelentek meg. Bő 20 éven át a kárpátaljai magyar irodalom kibontakoztatásán fáradozott, alapított folyóiratot, kiadót, alapítványt, díjat, könyvvásárt, irodalmi szalont – majd sikerrel kilovagolt Perzsiából. Jelenleg – számottevő internetes tevékenység mellett – környezetétől visszavonultan él és alkot.

BARABÁS ZOLTÁN (Nagyvárad, Bihar tart., 1953. ápr. 1.): újságíró. [ROM] M.: Ulysses gúnyájában, v., Nagyvárad, 1997.

BARNA T. ATTILA (Tóbiás Barna Attila – Vác, 1971. november 28. –) költő, kritikus, újságíró > http://hu.wikipedia.org/wiki/Barna_T._Attila

BATÁRI GÁBOR (Bp., 1967. márc. 9.): költő. M.: Üzenet Khárosnak, v., 1994; Egy gramm metagrammatika, v., 1994; Napóra földiektől égieknek, v., 1997.

BAYER BÉLA (Váralja, 1951. máj. 17.): költő, író. M.: Szárazdokk, v., 1976-1991, Szekszárd [magánkiad.], 1994; Nászingű Libánus. Szerelmes versek, Bonyhád, 1995; Agylomtalanítás, elb., 1995; Graublau: Gedichte [Szekszárd], 1996; Tavirózsa, v., Szekszárd, 1996; Frida, r. [Szekszárd], 1996; Innen a Tejúton, elb., Szekszárd, 1997; Áttűnések. Válogatott és új versek, Szekszárd, 1997; A politikai gondolkodás története, 1997.

BENCE LAJOS (Göntérháza, 1956. júl. 1.): költő, irodalomtörténész, szerkesztő. [Szlovénia] M.: Szíves szívtelen, v., Muraszombat, 1981; Vlaj Lajos (1904-1966), kismonográfia, Lendva, 1983; A muravidéki magyar irodalom, tan., Muraszombat, 1988; Létlelet, vál. v., Lendva, 1989; Napraforgó - papagáj, gyv., Lendva, 1991; Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve, Lendva, 1995 [2. bőv. kiad. Győr-Lendva, 1996].

BENEY ZSUZSA [Gazda Zsuzsanna, Beney Lászlóné] (Bp., 1930. ápr. 21.-2006. júl. 12.): tüdőgyógyász, író, költő, esszéíró, egyetemi docens. Füst Milán-jutalom 1979; JA-díj 1990; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1990; Kortárs-díj 1991; A Holmi kritikapályázatának díja 1992; az irodalomtud. kandidátusa 1993; A Soros Alapítvány Alkotói Díja 1998. M.: Tűzföld, v., 1972; Cérnahangra, gyv., 1972; Ikertanulmányok, esszék, 1973; Rontás, r., 1974; Nyitva van az aranykapu, verselemzések gyermekeknek, 1979; A második szó, v., 1981; Gyász, v., Békéscsaba, 1987; Napló, előtte és utána, r., 1987; József Attila-tanulmányok, 1989; Tűzföldi táj, vál. és új v., 1990; Versek a labirintusból, Pécs, 1992; Szó és csend között, esszék, 1993. Műford.: T. Williams: Az ifjúság szép madara - Ez a ház bontásra vár [Örkény Istvánnal], Szeged, 1996.

BENŐ ATTILA (Marosvásárhely, Maros m., 1968. máj. 10.): költő, író. [ROM] M.: Csontkalitka, v., Bk., 1995; Visszatérintés, v., Mvh., 1997.

BERTÓK LÁSZLÓ (Vése, 1935. dec. 6.): költő, író. Baranya M. Tanács Művészeti Díja 1964; Miniszteri Dicséret 1970; Szocialista Kultúráért 1978; Radnóti Miklós-díj 1973; JA-díj 1982; Janus Pannonius-díj 1983; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1985; Az Év Könyve Jutalom 1986; Somogy Megyei Tanács Művészeti Díja 1988; Graves-díj 1989; Déry Tibor-jutalom 1990; MSZOSZ-díj 1991; Szinnyei Júlia-emlékdíj [1990. évi] 1991; Kortárs-díj 1991; Weöres Sándor-díj [Soros] 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1995; Pro civitate Pécs 1995; A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja 1997. M.: Lengő fényhidak, v. [Galambosi Lászlóval és Makay Idával], Pécs, 1964; Fák felvonulása, v., 1972; Így élt Csokonai Vitéz Mihály, életrajz, 1973; A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárának története 1948-1973, Pécs, 1974; Így élt Vörösmarty Mihály, életrajz, 1977; Emlékek választása, v., 1978; Tárgyak ideje, v., 1981; Ágakból gyökér, v., 1984; Várkonyi Nándor, bibl., Pécs, 1984; Hóból a lábnyom, vál. és új v., 1985; Zöld pajzs alatt. Bertók László versei. Írások Bertók Lászlóról, Kaposvár, 1985; Pákolitz István, bibl., Pécs, 1986; A kettészakadt villamos, v., 1987; Bárdosi Németh János, bibl., Pécs, 1989; Kő a tollpihén, v., 1990; Szederkényi Ervin és a Jelenkor, bibl., Pécs, 1991; Ha van a világon tető, v., Pécs, 1992; Csorba Győző, bibl., Pécs, 1993; Priusz, visszaemlékezések, 1994; Három az ötödiken, v., 1995.

BETTES ISTVÁN (Rimaszombat, 1954. aug. 15.): költő. [Szlovákia] Madách Imre-díj 1990 <1991*ÚMIL>. M.: Bohócok áldozása, v., Pozsony, 1981; Két bukfenc között, v., Pozsony-Bp., 1985; Szétcincált ének idején, v., Pozsony-Bp., 1990 <1991*ÚMIL>; Mit tudom én?..., vál. v., Pozsony, 1993; Kapufa a Parnasszuson [pályakezdő szlovákiai magyar költők antológiája], szerk., Pozsony, 1993; Hun bál, gyv., Pozsony, 1996.

BÍRÓ JÓZSEF (Bp., 1951. máj. 19.): költő, műfordító. Omoroka-díj 1990 [Nové Zámky]; A nemzetközi vizuális költészeti biennálé diplomája 1995. M.: Térérzés, v., 1986; Vénusz légycsapója, v., 1989; Szájzár, v., 1995; Szájzár három könyv, 1985-1995, 1997.

BIRTALAN BALÁZS (Bp., 1969. okt. 12.): költő. M.: B-változat, v., 1995; Halállal lakoljanak?, 1997.

BIRTALAN FERENC (Bp., 1945. júl. 25.): költő. M.: Bérszalagkokárda, v., 1985; Tarisznyában a tenger, történetek gyerekeknek, 1989; Összevesztem a tulipánnal, gyv., 1989.

BODOR BÉLA (Bp., 1954. febr. 24. - 2010. augusztus 10): költő, író, kritikus. A Holmi novellapályázatának díja 1991; A Holmi kritikapályázatának díja 1992; A Madách-pályázat I. díja 1994; Az Ady Társaság pályázatának I. díja 1995. M.: Dallamos fekvésváltó gyakorlatok, v., 1989; A nevek születése, v., 1997.

BOGDÁN JÓZSEF (Zenta, 1956. jan. 12.): költő. Teológiát és filozófiát tanult. 1983-ban Nagybecskereken pappá szentelték. Napjainkig hat verseskötete jelent meg. Jelenleg törökkanizsai plébános. M.: Ablakok, v., Verbica, 1989; Billegések, v., Tótfalu, 1992; Szívzörejek, v., Újvidék, 1994; Falu a hármas határon, szociográfia [társszerző], Tótfalu, 1996; Szeder indája, gyv., Újvidék, 1996.

BORSODI L. LÁSZLÓ 1976-ban született Csíkszeredában. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–angol szakon 2000-ben. Azóta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium irodalomtanára. Verseskötetei: Átmenetek (Szent Bonaventura Kiadó, Kolozsvár, 1998), Viszonylatok (Csíkszereda, 2000), Ellenpontok (Csíkszereda, 2003), Félemelet (Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2007).

BOTÁR ATTILA (Székelyudvarhely, Udvarhely vm., 1944. márc. 17.): költő. Nagy Lajos-díj 1998. M.: Időkerülő, v., Veszprém, 1981; Elsüllyesztett harang, v., Veszprém, 1985; Sötétfehér, v., 1994.

BOTOS FERENC (Budapest, 1949. augusztus 13.) mezőgazdasági mérnök, középiskolai tanár (könyvtár-történelem szakos).

BOZSIK PÉTER (Csantavér, 1963. szept. 5.): költő, műfordító. [JU/MO] Sinkó Ervin-díj 1989 [Beszédes Istvánnal közösen]. M.: Te-leírt világ, versant. [többekkel], Újvidék, 1987; Visszakézből, v., Újvidék, 1989.

BÖNDÖR PÁL (Újvidék, 1947. szept. 28.): költő, műfordító, dramaturg. [JU] Sinkó Ervin-díj 1973; Híd Irodalmi Díj 1994. M.: Eső lesz, v., Újvidék, 1970; Karszt, v., Újvidék, 1974; Vérkép, v., Újvidék, 1978; Versek - Pesme, vál, v. [kétnyelvű kötet], Belgrád, 1978; Vígeposz, v., Újvidék, 1982; Jégverés, v., Újvidék, 1985; A krupié kiosztja önmagát, v., Újvidék, 1986; Ebihalak, ifj. r., Újvidék, 1987; A gázló, v., Újvidék, 1989; Örökhatbé, gyv., Újvidék, 1992; Tegnap egyszerűbb volt, v. 1989-1991, Újvidék, 1993; A Pannon-tengeren. Válogatott és új versek, Újvidék, 1996; Eleai tanítvány, vál. és új v., Újvidék, 1997.

BRATKA LÁSZLÓ (Bp., 1949. ápr. 18.): költő, műfordító. A Móra Kvk. Nívódíja 1987; Az Év Könyve Jutalom 1996; Wessely László-díj 1997. M.: Verseim idegen tájban, v., 1981; Négylábú tyúk. Mai szovjet szatírák, ant., szerk., vál., 1984; A forradalom bíbora. Szovjet-orosz költők antológiája, szerk., vál. [Mezey Katalinnal], 1987; A mohóság hajtotta, a titkok szomja, v., 1992; Sarkcsillagig érő ajtófélfa tövében, v., 1993. Műford.: V. Popov: Mégis összejött, elb., 1985; M. Zoscsenko: Napfelkelte előtt, r., 1990; V. Nabokov: Meghívás kivégzésre, r., 1991; K. Vaginov: Harpagoniáda. Három kisregény [M. Nagy Miklóssal], 1994; E. Sanyutei: Kísértetlámpás, elb., 1994; V. Nabokov: Terra incognita, elb., 1995; V. Jerofejev: Az orosz széplány, r., 1996; V. Jerofejev: Élet egy idiótával, elb., 1997.

BUDA FERENC (Debrecen, 1936. nov. 3.): költő, műfordító. Radnóti Miklós-díj 1973; JA-díj 1973; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1979; A Móra Kvk. Nívódíja 1979; SZOT-díj 1988; Az Európa Kvk. Nívódíja 1988; IBBY-díj 1989; Az Év Könyve Jutalom 1992; Nagy Imre-emlékplakett 1993; A Magyar Művészetért Díj 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; Pro Literatura-díj 1996. M.: Füvek példája, v., 1963; Ébresszen aranysíp, v., 1970; Kócmadzag, gyv., 1979; Holt számból búzaszál, v., 1982; Csönd, ének, csönd... Buda Ferenc ötven esztendős, v., kritikák, interjú, bibl. [szerk. és bibl. Agócs Sándor], 1986 [!1987]; Évgyűrűk bilincsei, prózai írások, interjúk, 1988; Szép szerelmes szavak, v. vál. 500 év magyar költészetéből, 1988; Csöndország, v., 1991; Egyetlen verseink, 1991; Jeles napjaink, irod. ant., 1991; Hatalmam: nyugalom. Összegyűjtött versek és műfordítások közeli és távoli rokonoktól, v., 1992; Ének a Don hőseiért, v., 1992. Műford.: Varázsének, török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészet, Kecskemét, 1973; A szürke héja, kirgiz népmesék, 1988; A láthatatlan tolvaj, kazah népmesék, 1988.

CSAJKA GÁBOR CYPRIAN (Bp., 1954. nov. 8, - Bp., 2005. aug. 26.) Radnóti Miklós-díj 1985 , MTA-Soros-ösztöndíj 1988.

CSÁK GYÖNGYI (Kisvaszar, 1950. ápr. 28.): költő. M.: Anonyma színrelép, v., 1994; Lázgörbe, v., 1996.

CSEH KÁROLY (Borsodgeszt, 1952. dec. 6. - Mezőkövesd, 2013. január 9.): költő, műfordító. Szocialista Kultúráért 1983; Vaszlej Mitta-díj [Csuvas Írószöv. díja] 1989. M.: Három hangon, v. [Csorba Piroskával és Furmann Imrével], Miskolc, 1986; Borostyánkő és kaszaélek, v., Miskolc, 1989; Aranyháló, v., Miskolc, 1992; Téltakarító, gyv., Nyíregyháza, 1993; Ketten a kertben, félszáz szerelmes v., Miskolc, 1996. Műford.: Csuvas szó, ant., társford., Eger, 1985; M. Szeszpel: Az ínség zsoltárai [Képes Gézával, Matúz Juliannával], v., Eger, 1989; Kihunyó augusztus. Török, tatár és csuvas költők versei, Karcag, 1996.

CSEH KATALIN (Erdőszentgyörgy, Maros-Magyar Aut. Tart., 1961. ápr. 11.): költő. [ROM] M.: Szófogyatkozás, v., Bk., 1993.

CSELÉNYI BÉLA, IFJ. (Kolozsvár, 1955. ápr. 4.): költő. [ROM, 1987-től MO] M.: Barna madár, v., Bk., 1979; Fabula rasa, v., Kvár, 1981; Magánbélyeg, v., Bk., 1983; Üzennek a famikulások. Versek 1982-1988, 1990; Évszakok gipszalkonyatban, v., 1995.

CSERNÁK ÁRPÁD (Bp., 1943. aug. 19.): író. M.: Bemutató előtt, elb., Kaposvár, 1992; Este próba, elb., 1994; A névtelen, elb., Kaposvár, 1996.

CSISZÁR LÁSZLÓ (Máramarossziget, Nagybánya tart., 1954. aug. 21.): költő. [ROM] M.: Utazások a szférákban, v., Bk., 1991.

CSOKITS JÁNOS (Bp., 1928. jún. 30.): költő, műfordító, szerkesztő. 1949-ben Nyugatra emigrált, és Párizsban, Münhenben, majd Londonban írt, illetve szervezte az emigráns magyar irodalmi életet. Versei és esszéi a Látóhatárban, az Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Külhoni Szövegtárban jelentek meg. Szerepelt a Kilenc költő és az Anthologie de la Poésie Hongroise című antológiákban. Ted Hughes angol költővel Pilinszky János-verseket ültetett át angol nyelvre. Pilinszky-levelezése később külön kötetben jelent meg. Nyugdíjba távozása után évekig Andorrában élt, majd a rendszerváltozás után hazaköltözött. A Berzsenyi Társaság Díja 1992. M.: Látogatás egy égitesten. Válogatott versek, 1948-84, Boston, 1988, Szombathely, 1991; Pilinszky Nyugaton. A költő 32 levelével, 1992; Pilinszky János. Wüstenei der Liebe, ford. [Hans-Henning Paetzkevel], 1992. Tárgyak a semmi partján (glosszák, előadások, Allée-füzetek, Tata, 1997), Egy hajótörött naplójából (válogatott és új versek, Új Forrás Könyvek, Tatabánya, 1999), Testvére minden kőnek (válogatott és új versek, Új Forrás Könyvek, Tatabánya, 2005), Egy tükör cserepei (esszék, tanulmányok, Nap Kiadó, Budapest, 2006). 1992-ben a Berzsenyi Társaság díjazta, 2005-ben Arany János-, 2006-ban József Attila-díjjal tüntették ki.

CSONTOS JÁNOS (Ózd, 1962. jún. 16.): író, újságíró. Debrecenben végzett magyar-francia szakon, volt debreceni független lapok szerkesztője, az Esti Hírlap munkatársa, 1994 óta dolgozik főállásban a Magyar Nemzet szerkesztőségében. Számos nagy visszhangot keltő publicisztikai kötetét sokan ismerik (Kétezer leütés – Osszián álnéven, 2001; Schmitt Pál, a csapatember, interjúregény, 2002; Ezüstkor, 2005). CD-ROM formájában is létezik a Tizenkét kőmíves I-XII. című összeállítás, amely filmeket tartalmaz kiemelkedő hazai építőmesterekkel. Első könyve az 1990-ben megjelent Együtt és külön a Kilencek költőcsoport tagjaival készült interjúfüzér. Első par excellence szépirodalmi műve, az Apróza című groteszk, lírai prózákat tartalmazó könyv 1991-ben látott napvilágot. Kilenc verskötete jelent meg: Menekült iratok (1991), Szabadulási mutatvány (1991), Határfolyam (1994), Szonettregény (1997), Szajna-parti szonettek (magyar–francia, 1997), XL Összegyűjtött versek (2002), Haiku-naptár (bolgár, 2002), Para (2007), Száz év talány – Kiegészítések József Attilához (2008). Műveiből a kötött, klasszikus formákon belüli újítás képessége tűnik szembe először. Ezen belül fogékony – mintegy ellensúlyozandó a méltóságteljesen klasszicizáló tónust – a gunyoros, a groteszk, az ironikus hangvételre is. A magyar irodalom egyedülálló teljesítménye a Szonettregény, melyben tizenhárom szonettkoszorú foglaltatik, ami nem kevesebb mint százkilencvenöt szonett. A százkilencvenhatodik pedig a mesterszonettek keretsoraiból állt össze.

CSORDÁS GÁBOR (Pécs, 1950. aug. 6.): költő, műfordító (orvos). A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1981; KISZ-díj 1985; Wessely László-díj 1986; Az Európa Kvk. Nívódíja 1987; Déry Tibor-jutalom 1990. M.: A nevelő nevelése, v., 1980; Kuplé az előcsarnokban, v., 1984; Baka István: Tájkép fohásszal. Versek 1969-1995, szerk., Pécs, 1996. Műford.: W. P. Szymanski: Órák helyett percek, r., 1987; Wisniewski-Snerg: A robot, fant. r., 1987; Frantisek Halas versei, 1988; W. Szymborska: Csodák vására, v., vál., utószó, 1988; H. Wouk: Végső győzelem, r., Pécs, 1990; H. Wouk: Háború és emlékezet I-III. [III. köt. Forrongó világ], 1989-1991; M. Dinescu: A halál újságot olvas [Csiki Lászlóval], v., Pécs, 1991; D. Brown: Az ég urai, r., 1992; J. Higgins: Dillinger, r., Pécs, 1992; K. Wozencraft: Drog, bűnügyi r., Pécs, 1992; T Šalamun: Póker, v. [Parti Nagy Lajossal és Oravecz Imrével], Pécs, 1993; D. Brown: A parancs, r., Pécs, 1994; R. Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás [Boros Jánossal], Pécs, 1994; N. Fabrio: Város az Adrián, Pécs, 1995; J. Derrida: Marx kísérletei [Boros Jánossal és Orbán Jolánnal], Pécs, 1995; J. Derrida: Esszé a névről [Boros Jánossal és Orbán Jolánnal], Pécs, 1996; A. Debeljak: A csend szótára, v., ford. [Gállos Orsolyával és Parti Nagy Lajossal], Pécs, 1996.

CZÉBELY LAJOS (Visk (U), 1949-) költő, író. A Hatodik Síp Toll-díja 1994. 2003-ban megjelent kötete: A Visk. (Monográfia.)(KMKSZ-kiadó).

DALOS RIMMA [eredeti név: Rimma Dalos-Truszova] (Verhoturje [SZU], 1944. ápr. 20.): költő, műfordító. M.: Nélküled én, v. [bilingvis kiad., ford. Veress Miklós és Tandori Dezső], 1988. Műford.: Eszmék, tervek, épületek. Szovjet építészet 1917-1932, 1977; N. R. Erdman: Drámák [Harsányi Évával], 1990.

DEÁK FERENC (Magyarittabé, 1938. jan. 1.): költő, író. [JU] Sterija-díj 1969; Újvidék Októberi Díja 1969; Neven-díj 1970; A Forum Könyvkiadó regénypályázatának II. díja 1970; A Jugoszláv RTV I. díja (rádiójátékért) 1972; A Jugoszláv RTV I. díja (tévéjátékért) 1975; Az Eurovízió Nagydíja 1980; Arany aréna és aranydíj (Vrnjaćka Banja) 1990; Vajdaság Felszabadulási Díja 1991; A Kultúra Szikrái Díj 1991; IBBY-díj 1993. M.: Ponoćni ribar - Éjféli halász, v. [kétnyelvű kiadás], Újvidék, 1959; Rekviem, elb., Újvidék, 1961; A nap gyökerei, elb., Újvidék, 1965; A bőség országa, verses képeskönyv, Ljubljana, 1965; Dönci, verses mese, Újvidék-Ljubljana, 1966; A nyuszi tanyáján, gyv., Ljubljana, 1968; Áfonyák, d., Újvidék, 1968; Bagoly és csizma, elb., Újvidék, 1969; Métely, r., Újvidék, 1969; Zsivány, ifj. r., Újvidék, 1970; Honfoglalás, v., Újvidék, 1971; Tor, színművek, hangjátékok, Újvidék, 1972; Aszály, r., Újvidék, 1973; Parlag, filmforgatókönyv, 1974; Csillagos időkön vörös ékezet, oratórium, Újvidék, 1977; Kudarc, v., Újvidék, 1982; Árnyjáték, filmforgatókönyvek, tévédrámák, Újvidék, 1986 <1982*KMIK>; Szerelmes episztolák, v., Kanizsa, 1994.

DEÁK LÁSZLÓ (Bp., 1946. okt. 9. - Bp., 2009. december 30.): költő, kritikus. IRAT-nívódíj 1994; JA-díj 1996. A Fazekas Gimnáziumban érettségizett, majd a Képzőművészeti Kiadónál dolgozott dekoratőrként. 1969-ben részt vett a No. 1 képzőművészcsoport létrehozásában, 1970-től a Pannónia Rajzfilmstúdió munkatársa volt. Első kötete 1979-ben jelent meg, 1982-től irodalmi szerkesztő volt a Magvető Kiadóban, 1990-től az elsősorban kortárs magyar költőket megjelentető Orpheusz Kiadó vezetőjeként dolgozott. 2009-ben a fiatalabb pályatársak által szerkesztett Szépirodalmi Figyelő is díjjal ismerte el az életművét. M.: Magasles, v., 1979; A közös csapda, v., 1982; A gyarló esély, v., 1985; A változatlan hatalma, v., 1988; Az árvaság kora. Válogatott és új versek, 1994; Mindenfélékből Pantheont. Kortárs költészeti antológia, vál. [Pomogáts Bélával és Tarján Tamással], Bp.-Dunaszerdahely, 1997. Műford.: F. Pessoa: Üzenet, v., Szeged, 1994.

DEÁK MÓR (Mór, 1959. nov. 22.): költő, író. A M. Írószövetség pályázatának II. díja 1995. M.: Levél a kikötőből, v., 1983; Hogy megmaradj!, bűnügyi elb., 1990; Gyermeknap, gyv., Kistarcsa, 1997. Műford.: Tijó: "Mentor", bűnügyi elb., 1990.

DEDINSZKY ERIKA (Bp., 1942. jan. 26.): költő, műfordító. [Hollandia] Martinus Nijhoff-díj 1981. M.: Gyógyfüvek, beszélő állatok, v., Párizs, 1973; Kornoel jeboom, v., Haarlem, 1973; De ijstijd begint met de kou, v., Haarlem, 1980; Folyton valami más, vál. v., 1983. Műford.: De toren van het zwijgen, ant., szerk., ford., Amszterdam, 1977; Álcázott fény. Tíz holland költő, ant., vál., ford., 1981; Vers Vuur, próza- és versant., Haarlem, 1982. Műford.: C. Nooteboom: Szertartások, r., 1986.

DEMÉNY PÉTER (Kolozsvár, 1972. júl. 24.): költő. [ROM] A Látó c. folyóirat Debüt díja 1993; A Ro. Írószövetség Debüt díja 1995. M.: Ikarosz imája, v., Mvh., 1994; Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról, v., vál., Bk., 1996; Bolyongás, v., Mvh., 1997.

DÉNES LÁSZLÓ (Tenke, Nagyvárad tart., 1959. szept. 28.): költő, újságíró. [ROM] M.: Búcsú a majomszigettől. Előkerített versek, Nagyvárad, 1997.

DITTRICH PANKA Győrött született 1966. május 16-án. Ma is ott él és dolgozik. Hobbiból ír, legtöbb művét a Napvilág Íróklub internetes portálon mutatta be. Eddig egy prózai kötete jelent meg Rácsok a gyerekszoba ablakán címmel, amit R. Dittrich Anna néven adott ki.

DUSA LAJOS (Debrecen, 1948. aug. 1.): költő. A Kilencek Díja 1984. M.: Április ez még!, v., 1987; Nagy, lelasított pillanat, v. 1987-1992, Miskolc, 1994; Képek és képek, v. [Burai Istvánnal], Debrecen, 1994.

EGYEDI BÉLA FERENC (1913-1982); Béla Egyedi; Béla François Egyedi; Béla Frank Egyedi. Kanadai magyar költő, illusztrátor, karikaturista, festő, fotóművész.

ERDÉLY MIKLÓS (Bp., 1928. júl. 4.-Bp., 1986. máj. 22.): író, költő, képzőművész, filmrendező. Kassák-díj 1974. M.: Kollapszus orv, v., Párizs, 1974, hasonmás kiad. 1991; Filmek [összeáll. Peternák Miklós] [1989] "Művészek - művészet". Művészeti írások [szerk. Peternák Miklós], 1991; Második kötet, v. [szerk. Beke László, Peternák Miklós], Párizs-Bp., 1991; Idő-mőbiusz, 1991; A filmről. Filmelméleti írások, forgatókönyvek, filmtervek, kritikák, vál. írások. I-II. 1995.

ESZTERÓ ISTVÁN (1941): költő. [ROM] M.: Üveges, v., Temesvár, 1983.

FÁBIÁN IMRE (Nagyszalonta, Bihar m., 1945. júl. 2.): költő, folklorista, újságíró. [ROM] M.: Bihari gyermekmondókák, népköltészeti gyűjtés [Faragó Józseffel], Bk., 1982; Világszép asszony. Koczkás Sándor meséi, Bk., 1984; Tündérkertben, gyv., Bk., 1987; Zöldike királyfi, népmesék, Kvár, 1989; A hajnal aranykulcsa. Zsuzsanna meséskönyve, Bk., 1990; Varázskör, v., Bk., 1990; Gyónásom, interjúk Horváth Imrével, Nagyvárad, 1992; A szegénylegény házassága, népmesék, Nagyvárad, 1992; Lekváros Matyi kalandjai, mesék, gyv., Nagyvárad, 1992; Angyalok csókja, v., Nagyvárad, 1993; Jelek Várad felett, Nagyvárad, 1995; Bihari népmondák, szerk. [Faragó Józseffel], Nagyvárad, 1995; Mátyás király, az igazságos, közzéteszi, Nagyvárad, 1996; Horváth Imre: Aki vagyok. Költői hagyaték, s. a. r., Nagyvárad, 1996; Hol volt, hol nem volt, mesék, Nagyvárad, 1997; Zöldike királyfi. Nagyszalontai népmesék, Nagyvárad, 1997.

FÁBIÁN LÁSZLÓ (Zsennye, 1940. máj. 9.): író, műfordító, szerkesztő. A Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia) 1984; Kalevala-emlékérem 1985 (Finno.); Deák Ferenc-díj 1995. M.: Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban, r., 1976; A paradicsom szörnyű gyermekei, kisr., 1977; Alig hallom a harangszót, elb., 1978; Fajó [János], kismonogr., 1979; Molnár [Sándor], monogr., 1981; Gyarmathy Lívia, kismonogr., 1982; Segesdi György, monogr., 1982; Thanatosz fáklyája, kisr., 1982; Hosszú gyász, novellaszonáta, 1983 <1982*KK96>; Az utolsó zsoké, r., 1986; Levéltetvek az akasztófán, komédia, bemutató: Miskolc, 1986; Legături. Artişti plastici români din Ungaria. Ştefan Oroian, Ioan Ruja, Stela Santău, Gabriela Mészáros, 1985; Itt a bobókat is megölik?, tud. fant. r., 1987; Gyöpmester, elb., 1989; A fájdalom embere. Találgatások a halálról, esszék, 1997. Műford.: Finn költők antológiája, 1973; E. Vuorela: A pacsirta lépcsői [Kormos Istvánnal], 1976. http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_10/059.htm

FABÓ KINGA (Mezőtúr, 1953. nov. 1.): költő. M.: Értékváltozások a 19. század második felében. Kísérlet a kor társadalmi értéktudatának rekonstruálására erkölcsi és illemkódexek alapján, tan., 1980; A határon, esszék, 1987; Anesztézia, v., 1988; A fül, v., 1992; Ellenfülbevaló, v., 1994; Elég, ha én tudom, v., 1996.

FALUDY GYÖRGY (Bp., 1910. szept. 22.): író, költő, műfordító. [Kanada/MO] A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje 1991; A Soros Alapítvány Életműdíja [1993. évi] 1994; Nagy Imre-emlékplakett 1993; Budapest Főváros Díszpolgára 1993; Kossuth-díj 1994; A MÚOSZ örökös tagja 1997; Pulitzer-emlékdíj 1998. M.: H. Heine: Németország. Téli rege [~ fordításában és átköltésében], Kvár, 1937; Villon balladái [~ fordításában és átköltésében], 1937; A pompeji strázsa, v., 1938 [2. kiadás A pompeji strázsán címmel, 1946]; Európai költők antológiája, 1938; A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására, 1946; Őszi harmat után, v., 1947; Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitekampf durch die Jahrhundertes [Tatár Máriával és Pálóczi Horváth Gy.-el], Bécs, 1957; Emlékkönyv a rőt Bizáncról, vál. v., London, 1961; My Happy Days in Hell, önéletrajzi visszaemlékezések, London, 1962 [németül: München, 1964, dánul: Koppenhága, 1964, franciául: Párizs, 1965; magyarul: Pokolbéli víg napjaim, 1987]; Karoton, r., London-New York, 1966; Erasmus of Rotterdam, London, 1970 [németül: Frankfurt am Main, 1973]; Levelek az utókorhoz, v., Torontó, 1975; East and West. Selected Poems of George Faludy, vál. v., Torontó, 1978; Összegyűjtött versek, New York, 1980; Learn This Poem of Mine by Heart. Sixty poems and speech, vál. v., Torontó, 1983; Twelve Sonnets, v., Victoria, 1983; Börtönversek 1949-1952, München, 1983, Bp., 1989; Ballad for Isabelle, v., White Rock, 1984; Selected Poems of George Faludy, 1933-1980, vál. v., Torontó, Athens, Georgia, USA, 1985; Hullák, kamaszok, tücsökzene - Corpses, Brats and Cricket Music [kétnyelvű], v., Vancouver, 1987; Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Faludy György műfordításai, 1988; Notes from the Rainforest, esszék [Eric Johnsonnal], Torontó, 1988, magyarul: Jegyzetek az esőerdőből, 1991; Börtönversek 1950-53, 1989; 200 szonett, v., 1990; Dobos az éjszakában. Válogatott versek [szerk. Fóti Edit], 1992; Jegyzetek a kor margójára [A Magyar Hírlapban megjelent vál. írások], 1994; 100 könnyű szonett, v., 1995; Versek, 1995. Műford.: Villon balladái Faludy György átköltésében, 1937; Heine Németországa Faludy György átköltésében, 1937; Dicsértessék. A katolikus líra remekei, 1938; Rabelais: Pantagruel, 1948 [F. Rabelais: Pantagruel, középkori francia vidámságok könyve, Szeged, 1989-1993]; H. Barbusse: A tűz, 1956; L. Aragon: Úri negyed [Nagy Andrással, Fodor Józseffel], 1956; B. Brecht: Háromgarasos regény, 1957; J. P. Jacobsen: Marie Grubbe [G. Beke Margittal], 1985; Erotikus versek. A világlíra ötven gyöngyszeme. Faludy György műfordításai, 1990; Csavargó énekek. Villon balladái és versei, Szentendre, 1993.

FARNBAUER GÁBOR (Komárom, 1957. máj. 6.): költő. [Szlovákia] Madách-díj 1992. M.: A hiány szorítása, v., Pozsony-Bp., 1987; A magány illemtana, v., Pozsony-Bp., 1989; Az ibolya illata, v., esszék, Pozsony, 1992.

FAZEKAS LÁSZLÓ (Pápa, 1924. július 20. - Dunakeszi, 1982. november 24.): költő, író. Gyermekkorában az USA-ban élt négy évig a szüleivel, de a középiskolai tanulmáynait már Budapestenen végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-történelem szakon tanult. Eötvös-kollégista volt. 1947-ben szerzett tanári diplomát és bölcsész doktorátust. 1948-tól az MTI-nél (Magyar Távirati Iroda) dolgozott, közben tankönyveket is írt és szerkesztett. Az 50-es években segédmunkás volt. 1956-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett; 1961-től a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. 1963-ban a Móra Könyvkiadóhoz került, ahol lektori, később sszerkesztői beosztásban dolgozott.
Sziklaösvény (1973); Bölény a falon (1977);
M.: A megvallatott gyermekkor, önéletrajzi r., 1965; Éjféli nap, v., 1967; Lagodai pagoda, gyv., 1970; Sziklaösvény, v., 1973; Villantó, ifj. r., 1975; A szökevény léggömb, gyv., 1976; Bölény a falon, v., 1977; Kapukulcs a kő alatt, ifj. r., 1978; Gyere velem labdázni, apu!, gyr., 1979; Nevetséges mozdulatok, r., 1982; Ötig ráérünk, ifj. r., 1983.

FECSKE CSABA (Sződliget, 1948. márc. 10.): költő, publicista. M.: Arcok holdudvara, v., 1978; Se füle, se farka, gyv. [Koltai Évával], 1980; Vakfolt, v., Miskolc, 1987; Holdfényben, v., Edelény, 1992; Tücsökmesék, Miskolc, 1993; Valami üzenet, v., Nyíregyháza, 1994; Hol voltam, v., Miskolc, 1996.

FEDOR ZOLTÁN (Pécs, 1952. márc. 4.): költő. M.: Szivárványszürkület, v., 1986.

FEHÉR KÁLMÁN (Csóka, 1940. máj. 14.): költő, műfordító. [JU] M.: Akvárium, v., Újvidék, 1964; Száz panasz, v., Újvidék, 1966; Összjáték, ifj. r., Újvidék, 1970; Fürjvadászat, v., Újvidék, 1971 <1976*ÚMIL>; Kantáta a szabadságról, v., Újvidék, 1981.

FENYVESI FÉLIX LAJOS (Hódmezővásárhely, 1946. jan. 31.): költő. M.: Szívverések, v., 1979; A sárkányrepülő, v., 1988; 1956, v., Hódmezővásárhely, 1989; Időmalom, v., Hódmezővásárhely, 1994; Isten és ember. Prózai írások, 1997.

FERENCZES ISTVÁN (Ferencz Salamon István). Író, költő 1945. január 1-jén született Csíkpálfalván (Románia). 1968-tól 1975-ig a csíkszeredai Hargita munkatársa, 1978 és 1990 között a bukaresti Falvak Dolgozó Népe újságírója, 1997-től a Székelyföd című folyóirat alapítója és főszerkesztője. Az Írószövetség, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

FINY PETRA (Bp., 1978. jún. 4.) költő. Tagság: FISZ. FISZ alkotói pályázat I díj, 2005. 2009-ben megjelent gyerekkönyvei: Az ovi-ügy ( Pozsonyi Pagony ) és Gréta garbója ( Naphegy Kiadó ).

FODOR ÁKOS (Bp., 1945. máj. 17.): költő, műfordító, szerkesztő. M.: Kettőspont, v., műfordítások, 1978; Idéző jelek, v., műfordítások, 1979; Hasadó anyag, v., alkalmazott szövegek, 1982; Képtelenkönyv, v., 1985 <1986*KMIK,KK96>; Jazz, v., műfordítások, 1986; Akupunktúra, v., 1989; Lehet. Válogatott, örökbefogadott és újabb versek, 1995; Dél után. Jelek és ábrák egy korsó cserepein, v., 1997.

FONYÓ ISTVÁN RÓBERT (Bp., 1942. máj. 11.-Tihany, 1997. márc. 18.): költő. [Svédo./1990-től MO] M.: Hét év hét álom, v., Stockholm, 1982; Az időtlenség határán, v., Stockholm, 1982; A fekete madár. Korai versek 1962-1964, Stockholm, 1984; Virrasztunk az éjszakában. Verseim második kötete: 1965-1966 és 1967. január-május, Bécs, 1986; Egyedül maradtam. Verseim hatodik kötete, 1981-1984. Meditációk az Élet és Halál értelméről, Stockholm, 1986; Csak most érzem, v., Stockholm, 1987; Megérkezés az imák kertjébe, v., Stockholm, 1987; Kövessetek, v., Stockholm, 1988; Az üzenet, v., Stockholm, 1988.
Kortárs magyar írók 1945-1997

FRANYÓ ZOLTÁN [álnév: Lajtha Géza] (Kismargita, Torontál m., 1887. júl. 30.-Temesvár, 1978. dec. 29.): műfordító, költő. [ROM] A Ro. Írószövetség Műfordítói Díja 1965, 1969; Herder-díj 1970; Munka Érdemrend 1970; A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje 1977; A Ro. Írószövetség Különdíja 1977. M.: Don Quijote de la Geszt, portré [Tisza Istvánról], 1913; A kárpáti harcokról <...harcoknál*KMIK>, riportok, 1915; Bruder Feind, Bécs, 1916; Hindu erotika, ant., s. a. r., Arad, 1925; Zsidógyűlölet. Világhírű írók és filozófusok az antiszemitizmus ellen, antol., összeáll., Arad, 1937; Lírai világtájak, vál. műford., 1967; A pokol tornácán, cikkek és krónikák 1912-1968 [bev. Méliusz József], Bk., 1969. Műford.: R. M. Rilke: Ének Rilke Kristóf zászlós szerelméről és haláláról, Mvh., 1916; A. Ady: Auf neuen Gewässern [Heinrich Gerholddal], Lipcse-Bécs-Zürich, 1921; C. Baudelaire: Versek, Bécs, 1921; Lesbos, Bécs, 1922; Erotica mundi, antol., Bécs, 1922; Régi arab költők, Arad, 1924; Ein Herbstsymphonie rumänischer Lyrik, Arad, 1926; Rumänische Dichter, Temesvár, 1928; L. Labé: Szonettek, 1937; E. A. Poe: A holló, 1938; Frühgriechische Lyrik, Berlin, 1942; Görög líra, kétnyelvű kiadás [Arad], 1946; Görög líra, Temesvár, 1946; Puskin: Válogatott versek [Lajtha Géza néven], Bk., 1949; E. Toller: Fecskekönyv, 1947; Puskin: Válogatott versek, Bk., 1949; C. Petrescu: Bălcescu, d., [Lajtha Géza néven], Bk., 1950; Goethe: Faust I. [Lajtha Géza néven], Bk., 1951; Z. Stancu: Barfuss, Berlin, 1951; Goethe: Faust I. és az Ős-Faust, kommentárokkal és magyarázatokkal, Bk., 1958; Kínai verseskönyv. Négy évezred költészetéből, Bk., 1959 [németül: Frankfurt am Main, 1940]; Évezredek húrjain I-III., műford. ant., Mvh, 1958-1960; Barangolás, Bk., 1965; Lírai világtájak, 1967; E. Jebeleanu: Hirosima mosolya, Bk., 1961; Eminescu: Poezii - Költemények [kétnyelvű kiadás], Bk., 1961; G. Alexandrescu: Válogatott művei [Kakassy Endrével, Majtényi Erikkel, Szabó Lőrinccel], Bk., 1962; Afrikai riadó, ant., Bk., 1962; Eminescu: Az esti csillag - Luceafărul [kétnyelvű kiadás], Bk., 1964 [háromnyelvű kiadás: Luceafărul - Az esti csillag - Der Abendstern, Temesvár, 1972]; M. Eminescu: Legszebb versei, 1965; Puskin legszebb versei [bev. Galbács Mihály], Bk., 1965; V. Eftimiu: Az erdő pávácskája, Bk., 1965; Barangolás. Kortárs román költők F. Z. fordításában, Bk., 1965; E. Jebeleanu: Ének a halál ellen, Bk., 1968; Eminescu: Versek, Bk., 1973; Ősi örökség. Az óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költészetből, vál., Bk., 1973; Válogatott műfordítások, 1974; Vîrsta de aur - Aranykor. Román hazafias versek antológiája, kétnyelvű kiadás, vál., Bk., 1975; Bécsi látomás. Osztrák költők versei, Bk., 1976; A kőben a tanúság. A kortárs román költészet kisantológiája, Temesvár, 1977; Atlanti szél. A középkori latin, olasz, francia, provanszi, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, svéd nyelvű finn és norvég költészetből, Bk., 1978; Földi üzenet. Román költők versei, Bk., 1979.

FUCSKÓ MIKLÓS (Penészlek, 1961. jan. 26.): költő. M.: Próbazuhanás, vál. v., 1978-88, 1989.

FÜRJES PÉTER (Királd, 1953. szept. 13.): költő. M.: arc hátraarc. Versek, 1970-1995, 1996.

GARACZI LÁSZLÓ (Bp., 1956. júl. 17.): író, költő, műfordító. Kaser-díj (Ausztria) 1990; A Jövő Irodalmáért Díj 1989; Füst Milán-jutalom 1991; IRAT-nívójutalom 1993; Alföld-díj 1994; Déry Tibor-díj 1994; Krúdy Gyula-díj 1998. M.: Plasztik, elb., 1985; A terület visszafoglalása a madaraktól, v., 1986; Tartsd szemed a kígyón!, 1989; Nincs alvás!, elb. és szatírák, 1992; Bálnák tánca, három színpadi játék, 1994; Mintha élnél, kisr., Pécs, 1995.

GÉCZI JÁNOS (Monostorpályi, 1954. máj. 4.): író, költő. Gizella-díj 1992; Salvatore Quasimodo-díj 1993. M.: Vadnarancsok, v., Veszprém, 1982; Léghajó és nehezéke, v., 1983; Kezét reá veté, hogy lásson... , r., 1984; Elemek, v., 1986; Vadnarancsok II., beszélgetések, 1987; Gyónás, v., 1988; Látkép a valóságról gepárddal, v., 1989; Vadnarancsok I-II., csonkítatlan kiadás, élettört.-rekonstrukciók, beszélgetések, 1990; Patkányok. Kisnovellák és egyéb mulatságok, r., 1991; concrete, képversek, Párizs-Bécs-Budapest-Veszprém, 1991; A torony, kisr., 1992; Mágnesmezők, v., Békéscsaba, 1993; Magánkönyv. Három vers, v., 1993; 21 rovinj, r., Pécs, 1994; Fonalvers, figurával, v., Veszprém, 1993; Fegyverengedély, r., 1994; A kékszemű napló, ifj. r., 1995; Tihany [Somogyi Győzővel és Székely Péterrel (ill.)], esszé, 1995; Esszék, 1995; Képversek, 1996; Angyalhéj, esszér., Dunaszerdahely, 1996; Versek [vál. Tandori Dezső], 1996; Prózák [vál. Mányoki Endre],, 1997; A kancsólakó kígyó, v., Dunaszerdahely, 1997; Képversek, Veszprém, 1997; Részlet, Veszprém, 1997.

GÉHER ISTVÁN (Bp., 1940. jan. 15.): irodalomtörténész, költő, műfordító. Az irodalomtud. kandidátusa 1992; Az Év Könyve Jutalom 1992; A Soros Alapítvány Alkotói Díja [1995. évi] 1996. M.: Mondom: szerencséd, v., 1981; Mi van, catullus?, v., 1984; Mesterségünk címere. Amerikai könyvek magyar olvasóknak, esszék, 1989; Szenczi Miklós: Tanulmányok, s. a. r., 1989; Shakespeare-olvasókönyv. Tükörképünk 37 darabban, esszék, 1992 <1990*KK96,ÚMIL>; Anakreóni dalok, v., 1996; Rádió-kollégium [1989 és 1992 között készült rádióműsorokból], Pozsony, 1996; Hol az a látvány?, összegyűjtött és új v., 1997. Műford.: W. Faulkner: Míg fekszem kiterítve, r., 1971.

GERGELY ÁGNES (Endrőd, 1933. okt. 5.): költő, író, műfordító. JA-díj 1977, 1987; Déry Tibor-díj 1985, 1996; Az Év Könyve Jutalom 1988; A Munka Érdemrend arany fokozata 1989; Füst Milán-díj 1994; Salvatore Quasimodo-díj 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996; Getz Corporation-díj 1996. M.: Ajtófélfámon jel vagy, v., 1963; Glogovácz és a holdkórosok, kisr., 1966; Johanna, v., 1968; Azték pillanat, v., 1970; A tolmács, r., 1973; Válogatott szerelmeim, vál. v. és versford., 1973; A chicagói változat, r., 1976; Kobaltország, v., 1978; Hajóroncs, v., 1981; Huszonegy, művészportrék, 1982; Stációk, r., 1983; Fohász lámpaoltás előtt, v., 1985; Árnyékváros, vál. v., 1986; Költészet és veszélytudat, tan., 1986; Riportnapló Északról, dokumentumkönyv, 1988; Nyugat magyarja, esszénapló William Butler Yeatsről, 1991; Királyok földje, vál. és új v., 1994; Közép-Európa ígéret volt, tan.-ok, 1994; Absztrakt tehén, tárcanapló, 1995; Necropolis. 126 vers. 1993-1996, 1997. Műford.: D. Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából, önéletrajzi novellaciklus, 1959; J. Joyce: Kamarazene [Tótfalusi Istvánnal], v., 1958; E. L. Masters: A Spoon River-i holtak, v., 1970; R. Akutagawa: A vihar kapujában, elb., 1974; Dobsirató [nigériai versek], 1977; R. Akutagawa: Az éneklő borz, elb. [ B. Fazekas Lászlóval], Bk.-Bp., 1982; Képtelen világ, nonszensz v.-ek, 1983; S. Smith: Hát nem jön el...?, v., 1986; Lélekvesztő, vál. versford., 1986; C. Okigbo: Labirintusok, v., 1989; E. Waugh: Bombahír, r., 1993; J. Joyce: Dublini emberek, elb. [Papp Zoltánnal], Szentendre, 1996.

GERGELY EDIT (Gyergyószentmiklós (R), 1974. ápr. 23.) író. Tagság: FISZ

GERLICZKI ANDRÁS 1963-ban születt Nyíregyházán. Író, irodalomtörténész, a Nyíregyházi Főiskola docense, A Vörös Postakocsi szerkesztője. A Szabolcsi Írók Társaságának (SZIRT), Plakátfiú vizet áraszt című felolvasásán elhangzott haiku-ciklus.

GREGUSS SÁNDOR (Bp., 1954. febr. 19.): költő, műfordító. M.: A kerítés roncsai, v., 1982. Műford.: Árnyékbirodalom, v., műfordítások, 1986.

GYIMESI LÁSZLÓ (Keszthely, 1948. aug. 18.): újságíró, költő. M.: Idegenvezetés, v., 1994; A láthatatlan kert, v., 1994.

GYŐRFFY ÁKOS (Vác, 1976. május 8.) költő. Gérecz Attila-díj , 2000, Polisz Díj 2002.

GYŐRFFY ATTILA (Réde, 1954. márc. 3.): költő. M.: A Teremtés utódlása, v., 1985; Édenapokrif, v., költői levelek, 1990.

HAJAS TIBOR (Bp., 1946. aug. 3. – Szeged, 1980. júl. 27.): autodidakta festő, grafikus, performance- és akcióművész. 1968-ban az Első ének c. kötetben költőként jelentkezett. Verseiben is feltűnt nyers szókimondása, a zárt, csiszolt formára való törekvés. Költői indíttatása jelen volt a performance-ek, akciók szövegének igen magas művészi színvonalában is. Az 1960-as évek végétől tartott performanceket és akciókat. Műveiben a személyes és művészeti lét, a gondolati és valóságos világ azonos; az ellentmondások teljes, felbontatlan, de elemzett egységben vannak jelen. Mindezt egy műfaji totalitás közvetíti, melyben a színpad, az utca, a fotó, a film, a videó, a magnószalag, a grafikai lap, az írottszöveg egyformán fontos. Fontosabb egyéni kiállításai: Bp., Bercsényi Kollégium (1978, 1979); Makó (1980); Bp., (1980); Wroclaw (Lengyelo., 1980); Székesfehérvár, István Király Múz. (emlékkiállítás, 1987). – F. m. Ha lábam térdig elkopik (versek, 1968); Levél barátomnak Párizsba (graffiti-akció, 1975); Sorsbemutató (utcai fotó-akció, Vető Jánossal, 1976); Tetovált dia (1976); A sötétség, mint médium (akció, Beke Lászlóval, 1977); Engesztelés (performance, Bp., Bercsényi Kollégium, 1978. dec. 19.); Húsfestmény (fotósorozat, 1978); Virrasztás (performance, Bp., Bercsényi Kollégium, 1980. máj. 18.); Vér ofszet (1980).- Irod. Beke László: H. T.-nak (szórólap, Bp., 1980); Beke László: A performance és H. T. (Mozgó Világ, 1980. 10. sz.); Tábor Ádám: H. T. (Élet és Irod., 1980. 32. sz.); Szabó Júlia: In memoriam H. T. (Párizs, Magyar Műhely, 1981. márc. 31.); Barna Róbert: Interjú H. T.-ral (Magy. Műhely, 1984. 69. sz.); Örkény István: H. T. versei elé (Ö. I.: Visszanézve, Bp., 1985).

HAMVAS BÉLA [álnév: Pál Antal] (Eperjes, 1897. márc. 23.-Bp., 1968. nov. 7.): író, filozófus. Posztumusz Kossuth-díj 1990. M.: Herakleitos múzsái vagy a természetről [Kövendi Dénessel], 1936; A világválság, esszé, 1938; Szellem és egzisztencia. Karl Jaspers filozófiája, esszé, 1941; Bevezetés a modern karakterológiába [Kemény Katalinnal, Pál Antal néven], tan., 1941; A láthatatlan történet, esszék, 1943 [Dúl Antal tanulmányával, 1988]; Száz könyv, esszé, 1945 [Bern, 1985]; Anthologia humana. Ötezer év bölcsessége, szerk., 1947 [4. átd. kiad., átd. és s. a. r. Kemény Katalin, Szombathely, 1991]; Herakleitos 131 fennmaradt mondata, 1947; Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon [Kemény Katalinnal], tan., 1947 [2. jav. kiad., 1989]; Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei, esszé, 1947; A világválság, tan., 1983; Az öt géniusz, esszé [Mattheusz János tanulmányával], Bern, 1985 [Bp., 1988]; Karnevál I-II., r., 1985; Szellem és egzisztencia, tan. [Kemény Katalin tanulmányával], Pécs, 1987; Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis, esszék, r., 1987; Hamvas Béla 33 esszéje [vál., bev. Dúl Antal], 1987; Az öt géniusz - A bor filozófiája, esszé, 1988; Scientia Sacra. Az őskori emberiség szellemi hagyománya [utószó Török Endre, bibl. Dúl Antal], esszé, 1988; Közös életrend [vál., bev., bibl. Darabos Pál], 1988; A láthatatlan történet [s. a. r. Kemény Katalin], 1988; Szilveszter. Bizonyos tekintetben. Unicornis, r.-ek, 1991; Művei. Hamvas Béla művei [az életműkiadást szerk. Dúl Antal], Szombathely, 1991-; Patmos I-III., esszék, tan., 1992; A babérligetkönyv. Hexakümion, esszék 1932-1945, Szombathely, 1993; Tabula smaragdina. Mágia Szutra. Májá, esszék, Szombathely, 1994; Arkhai és más elbeszélések, esszék [Hamvas Béla Művei 7. köt.], Szentendre, 1994; Eksztázis, 1996; A kereszténység (1960-1964) [Életműsorozat 10. kötet, II. rész], Szombathely, 1996. Műford.: Tibeti misztériumok, ford., tan., 1944; Lun Yü Kungfutse, ford., tan., 1944; Henoch apokalipszise, ford., tan., 1944.

HATVANI DÁNIEL (Tiszaderzs, 1937. jan. 30. - 2006): író, költő, publicista. Forrás-díj 1970 [Kecskemét]; Radnóti-díj 1981; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1987; A M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997. M.: Üvegcserepek, v., Szeged-Bp., 1965; Koronaakác, v., 1975; Füst száll fölfelé, szociogr. tan., riportok, Kecskemét, 1977 <1978*KK96>; Totemarc, v., 1979 <1984*KMIK>; Homokfolyam, elb., 1984; Kalózlobogó, v., 1985; Vízalatti harangok, szociogr. riportok, tan., jegyzetek, 1989; Erre csörög a dió, kisr., 1989; Tehéncsöcs, erotikus r., 1990; Elnapolt újjászületés, vál. és új v., Miskolc, 1996; Végkielégítés, Dunaharaszti, 1997.

HÁY JÁNOS (Vámosmikola, 1960. ápr. 1.): író, költő, szerkesztő. Sziveri János-díj 1994. M.: Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, v., rajzok, 1989; A növények hazája, v., 1990; Welcome in Africa (1989-1990), v., prózák, 1992; Marlon és Marion (1991-1992), v. és próza, 1993; Holdak és napok (1993-1994), elb., v., rajzok, 1995; Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége, r., 1996.

HOLLÓ ANDRÁS [Kovács] (Mocsa, 1953. máj. 28.-Mocsa, 1992. szept. 9.): költő. IRAT-nívódíj 1989. M.: Préselt lepke, v., 1987; Iszapfalvi legendák, elb., 1988; Előszüret, esszék, v., Tatabánya, 1990; Lázadás és megbékélés, kisr., v., 1993; Egyre messzebb, v., 1997.

HORVÁTH LÁSZLÓ, GY. (Egyed, 1950. szept. 23.) műfordító, szerkesztő. Wessely László-díj 1987 , Forintos-díj 1992 , Thornton Wilder-díj 1993 , Az Év Könyve-díj 1995.

HORVÁTH LÁSZLÓ, P. (Pápa, 1930. márc. 24.): költő, író. M.: Márciusi hold, v., 1969 <1968*MIB8>; Pünkösdi király, d., 1973; Bogyó meséi, meser., 1975; Sánta hintaló, d., 1976; Sikátorok, 1965-1983, v., 1985; Álmok a piacon. Versek 1979-95, 1996; Ikaros, 1997.

HORVÁTH ÖDÖN 1938-ban született Budapesten. Költő, műfordító. Az Amszterdami Teológiai Főiskolán szerzett hittantanári diplomát 1981-ben. 15 éven át dolgozott, mint lelki gondozó egy amszterdami katolikus kórházban. A kilencvenes években tolmácsként vett részt Salgótarjánban a magyarországi szupervíziós képzés beindításánál. Műveit folyóiratokban (2000, Vigília, Napút, Muravidék, Kapu, a szerbiai Sikoly, a szlovákiai Átkelő) és a Dunakanyar költészeti antológiában közölték. Verskötete: a 270 szonettet és Győrffy Sándor grafikáit tartalmazó Léggömbről a táj 2006 karácsonyán jelent meg. Kismaroson él.

HULES BÉLA [álnév: Adalberto Huleš] (Zalabér, 1926. nov. 29.): költő, eszperantista. Európa-díj 1980. M.: Magányos iniciálé, v., 1985; Egér-pillanat, v., 1996; Hulló levelek vére, 1997.

JÁNK KÁROLY (Szatmárnémeti, Máramaros tart., 1967. dec. 21.): költő. [ROM] A Látó c. folyóirat nívódíja 1992; A Ro. Írószövetség Debüt-díja 1995. M.: Álom a nyomokban, v., Mvh., 1994; Másvilág, v., Mvh., 1997.

JÁNKY BÉLA (Székelyudvarhely, Udvarhely m., 1931. máj. 1.): költő, műfordító, közíró. [ROM] Kulturális Érdemrend első fokozata 1968; Munkaérdemrend második fokozata. M.: Leánykérő, v., Bk., 1956; Ady Endre: Versek, vál., előszó, Bk., 1966; Ezüst ember tánca, v., Bk., 1969; Fecskelánc, gyv., Bk., 1981; Fiúban, földben, v., Bk., 1982; Szerencsefű, v., Bp.-Bk., 1987; Napkosár, gyv., mondókák, Bk.,1990; Sárkánymosoly, v., Kvár, 1995. Műford.: D. Zamfirescu: Falusi életképek - Tănase Scatiu, két kisr., előszó, Bk., 1965; I. Barbu legszebb versei, vál., Bk., 1971; D. Zamfirescu: Falusi életképek, Bk., 1989.

JÁSZ ATTILA (Szőny, 1966. márc. 26.): költő, szerkesztő. M.: Daidaloszi napló, v., Békéscsaba, 1992; Jelzések könyve, v., 1997.

JUHÁSZ R. JÓZSEF 1963-ban született Párkányban, iskolái elvégzése után, 1987-től a Stúdió erté vezetője volt, 1989-től pedig a Magyar Műhely szerkesztője. A művész 1991 és 1994 között a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó művészeti vezetőjeként dolgozott, 1994-től szabadfoglalkozású művész, művészeti rendezvények szervezője. Juhász R. József fő tevékenységi területe az akcióművészet és vizuális költészet. A '80-as évek második felétől a nem hivatalos művészeti élet egyik szervezője Szlovákiában, elsőként rendezett alternatív művészeti fesztivált, mail art-akciókat (1987: Kassák mail art; 1988: Dúdor mail art; 1989: Vizuális és komputer költészet). Az Irodalmi Szemlében műkritikusi tevékenységet is kifejtett a 80-as évek végén. 1998-tól vezeti az érsekújvári K 49 Galériát.

KABDEBÓ TAMÁS (Thomas) (Bp., 1934. febr. 5.): költő, műfordító, író. [Írország] Esti Budapest 1952; International Poetry Award (New York) 1971; Ottio 1974; Itt-Ott Díj 1976; A Rákóczi Emlékpályázat Díja (Kanada) 1986; Argentin Esszédíj 1990; Pro Patria Hungarica Díj 1992; Füst Milán Fordítói Alapítvány nagydíja 1997; Nagy Imre-emlékplakett 1999; Arany János-díj 1999. M.: Fortified Princecriptions, versszatírák, London, 1964 <1965 MEIL>; Francis Pulszky's Political Activities in England, 1849-1860, London, 1969; Érettségi, r., Róma, 1971; Kétszívű, v., London, 1973; Magyar Odisszeuszok, elb., Róma, 1974; Hundred Hungarian Poems, ant., szerk., Manchester, 1976; Minden idők, r., München, 1978 <1979*KK96,Borbándi> [angolul: Time for Everything, Maynooth, 1996]; Diplomat in Exile, tan., Boulder-New York , 1979; Hungary, bibl., szerk., Oxford-Santa-Barbara, 1980; Évelő, elb., Róma, 1980; TV: Survivor, dokumentumok [Szász Bélával és M. E. Batemannel], Manchester, 1982; Az istenek, r., Róma, 1983 [Bp., 1991]; Írország két arca, útikönyv, 1987; Deus ex machina, v. [kétnyelvű], Manchester, 1988; Tört álmok. Ír költők antológiája, vál., szerk., 1988; Hungary and Ireland. The Hungarian-Irish "parallel" and Arthur Griffith's use of his sources, tan., Maynooth, 1988 <1989*KK96>; Blackwell küldetése, tan., 1990 <1989*MEIL>; Szoros élet ez, vagy laza?, vál. elb., 1991 <1990 KK96>; Letters from Transylvania, v., Dublin, 1991; Amonnan..., kisr.-ek, Debrecen, 1992 <1991*Borbándi>; Dictionary of Dictionaries, kézikönyv, 1992; Árapály [Duna-regény, 1. rész], r., Nyíregyháza, 1994; (pen)ULTIMA (h)ORA, v. [angol és magyar], 1994; Pezsdülés. A Danubius Danubia folyamregény középső szakasza [Duna-regény, 2. rész], r., 1995; Attila József 'can you take on this awesome life?', tan., 1997.

KALÁSZ MÁRTON (Somberek, 1934. szept. 8.): költő, író, műfordító. JA-díj 1971, 1987; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1984; Radnóti-díj 1985; IBBY-díj 1987; IRAT-nívódíj 1991; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994; Weöres Sándor-díj (Soros) 1996; Artisjus Irodalmi Díj 1996. M.: Hajnali szekerek, v., 1955; Ünnep előtt, v., 1961; Rapszódiáink évada, v., 1963; Változatok a reményre, v., 1967; Viola d'amour, v., 1969; Éjféli körmenet, v., 1970; Hírek Árgyélusnak, v., 1975; Fejér megyei képeskönyv, szövegíró, 1975; Megszámított vigasz, v., 1976; Szállás, v., 1978; Nyílt versek, Békéscsaba, 1978 [!1979]; Az imádkozó sáska, v., 1980; Nadányi Zoltán válogatott versei, vál., szerk., 1981; Hozzánk a hóbagoly, v., 1983; Morgató, ifj. r., 1986; Téli bárány, r., 1986; Ki olvas éjszaka verset?, v., 1987; Az utolsó érintés, v., 1989; Rejtek, v., 1990; "Itt születtem én, ezen a tájon...", ant., szerk., 1990; Tört mi, v., 1993; Próba, v., 1994; Sötét seb, v., 1996.
Műford.: I. Csavcsavadze: Az éji lovas és más elbeszélő költemények, 1961; H. Thürk: A dzsungel előtt meghal a szél, r., 1963; R. Hochhuth: A helytartó, d., 1966; E. Welk: Kummerowi pogányok, r., 1966; G. Kunert: Kicsi, zöld emberkék, elb.-ek [Ember Máriával, Gergely Erzsébettel], 1969; J. Bobrowski: Téli kiáltás, v. [Hajnal Gáborral, Rónay Györggyel], 1973; A. Dalcsev: Őszi hazatérés, v. [Fodor Andrással, Nagy Lászlóval], 1974; F. Fühmann: Huszonkét nap, vagy az élet útjának fele, naplójegyzet, 1976; I. Geiling: Állatok tavasszal, képes mesekönyv, Bp.-Leipzig [Lipcse] [1978]; G. Kunert: Miért ír az ember?, tan. [ford. Kovács Verával], 1981; Uwe Gressmann versei, 1983; M. Ende: Momo, avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt, meser., 1986; G. Holtz-Baumert: Fejrezge Alfonz kétbalkezes vidám viszontagságai, ifj. r., 1986; C. Meckel: Fény, r., 1987; F. Fühmann: Szájensz fiksön, elb. [ford. Hell Györggyel], 1990.

KÁLIZ ENDRE [eredeti név: Lantódi András] (Debrecen, 1954-): "Tanultam katonatisztnek, diplomatának, filológusnak, lelkésznek és lettem senki és semmi. 1972-től homeless (félhajléktalan) és 1989-től roofless (egészen hajléktalan) vagyok. Egyébiránt amatőr orientalista, amatőr szlavista, amatőr történész, amatőr politikus, amatőr gourmet és amatőr szerető (szójáték!)?"

KÁLNAY ADÉL (Ózd, 1952. febr. 5.): író. Greve-díj 1999. M.: Zsuzsi, meser., 1990; Fénykép anyám kezében, elb., 1992; Tündérek éneke, verses képeskönyv, 1993; Szindbád ismét elindul, elb. gy., Szfvár, 1994; Tél, elb., 1994; Kövek ideje, elb., kisr., Szfvár-Bp., 1996; Szivárványország, meser., Miskolc, 1997.

KANNÁS ALAJOS [Kanna, Alois; álnév: Krónikás] (Kiskunhalas, 1926. júl. 21.-Los Angeles, 1999. máj. 25.): költő (pszichológus). [1948-tól Ausztria, NSZK, 1960-tól USA] M.: Kormos kövek, v., Róma, 1957 [Bp., 1991]; Kettős alakban, v., München, 1958; Bécsi képeskönyv, v., Bécs, 1963; Miért is félnél?, v., München, 1963.

KÁNTOR JÁNOS KURSZÁN (Zaláta, 1941. febr. 17.): költő. M.: Üzenet partközelből, v., Zalaegerszeg, 1994.

KÁNYÁDI SÁNDOR [írói név: Kónya Gábor] (Nagygalambfalva, Udvarhely m., 1929. máj. 10.): költő, műfordító. [ROM] Az Utunk költészeti díja 1968; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1968; A Jóbarát c. folyóirat Arany toll-díja 1976; A Ro. Írószövetség Díja 1970, 1978; Déry Tibor-jutalom 1986; Az Év Könyve Jutalom 1989; Az Európa Kvk. Nívódíja 1989; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1989; MSZOSZ-díj 1990; Zichy Jenő-díj 1992; Fitz József-díj 1992; Látó c. folyóirat nívódíja 1992, 1994, 1995; Kossuth-díj 1993; Az EURÓPA 1968 pályázat díja 1993; Magyar Művészetért Díj 1993; Látó-díj 1994; Herder-díj [1994. évi] 1995; Látó-nívódíj [1995. évi] 1996; Kölcsey-emlékérem (Szatmárnémeti) 1997; Magyar Örökség Díj 1998. M.: Virágzik a cseresznyefa, v., Bk., 1955; Sirálytánc, v. és fordítások, Bk., 1957; Kicsi legény, nagy tarisznya, gyv., Bk., 1961; Harmat a csillagon, v., Bk., 1964; Fényes nap, nyári nap, gyv., Bk., 1964 <1965*KK96>; Három bárány, gyv., Bk., 1965; Kikapcsolódás, v., Bk., 1966; Függőleges lovak, v., Bk., 1968; Fából vaskarika, mesék, Bk., 1969; Kétszemélyes tragédia, d., 1969; Fától fáig. Versek 1955-1970, Bk., 1970; A bánatos királylány kútja, gyv., Bk., 1972; Kányádi Sándor legszebb versei, Bk., 1974; Egy kis madárka ül vala. Erdélyi szász népköltészet, ford., 1977; Szürkület. Versek 1970-77, Bk., 1978; Farkasűző furulya, gyv., 1979; Fekete-piros versek, ögy. v., 1979; Kenyérmadár, mesék, Bk., 1980; Tavaszi tarisznya, gyv., 1982; Virágon vett vitéz. Történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról, Bk., 1983 <1984*ÚMIL>; Világlátott egérke, meser., 1985; Madármarasztaló, gyv., Bk.-Bp., 1986; Küküllő-kalendárium, gyv., 1989 <1988*ÚMIL>; Sörény és koponya, v., Debrecen, 1989; Kinyílott az idő, gyv., 1990; Költögető [ill. Keresztes Dóra], gyv., 1991; Vannak vidékek, vál. v., Kvár, 1992; Néma tulipán. Versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak [ill. Deák Ferenc], 1992; Billegballag, v., Pozsony, 1993 <1994*ÚMIL>; Kilenc kecske, gyv., 1993; Valaki jár a fák hegyén. K. S. egyberostált versei, Kvár-Bp., 1997; Talpas történetek és a kíváncsi Hold, mesék, Csíkszereda, 1997; Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei, Kvár-Bp., 1997; 2. jav. kiad., 1998. Műford.: N. Labiş: Az őz halála, Bk., 1964; A. E. Baconsky: Néma pillanat, Bk., 1965; N. Labiş legszebb versei, Bk., 1970; T. Arghezi: A kócparipa, Bk., 1970; T. Arghezi: Kokó és a cica, Bk., 1970; T. Arghezi: A tolvaj, Bk., 1970; T. Arghezi: A nyúl és a ponty, Bk., 1970; T. Arghezi: Az első csalódás, Bk., 1970; T. Arghezi: Büntetés, Bk., 1970; T. Arghezi: Egy mozdony és egy állomás, Bk., 1970; T. Arghezi: A boríték, Bk., 1970; T. Arghezi: Hét jó testvér, Bk., 1970; Es sass ein klein Waldvögelein. - Egy kismadárka ül vala. Erdélyi szász népköltészet, vál., ford., bev., Bk., 1977; I. Alexandru: Szeplőtelen szerelem, Bk., 1985; A. E. Baconsky: Önarckép az időben, Bp.-Bk., 1988; Erdélyi jiddis népköltészet, vál., ford., utószó, 1989; R. M. Rilke: Ősz. - Herbst. Tíz lap a Képek könyvéből, Bk.-Bp., 1990.

KÁRPÁTI KAMIL (Pesterzsébet, 1929. máj. 4.): költő, író. Szocialista Kultúráért 1963; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1990; JA-díj [Cleveland] 1990; JA-díj 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992. M.: Ördöggolyó, v., 1966 <1967*MIB8>; Versmondók könyve 1970, szerk., 1970; Versmondók könyve 1971, szerk., 1971; Fejek felemelésének háza, v., 1971 ; Külvárosi jeladás, ant., szerk., 1973; Versmondók könyve 1975, szerk., 1975; Óceán alatti hajnal, v., 1977; Ezüstöntő, v., 1978; Kísértet! Kísértet!, ifj. r., 1979 <1978*KK96>; Trombitás Ali cirkusza, ifj. r., 1980; Madárszülőmnek szárnya, v., 1980; Erotikus kánikula, v., 1982; Trombitás Ali és a gyerekrablók, ifj. r., 1982; Ha a lónak szárnya van, vál. v., 1984; Égjáró Trombitás Ali, ifj. r., 1985 <1984*KK96>; Farkasa gyomrában lakik, v., 1987; Kinyitom az időt, ant., szerk., 1987; Hogyan kezdődik a szerelem? - Bonzó, a szívkirály, kisr., 1988; Minden nagyság emlék, v., 1988; A menyasszony vetkőztetése, r., 1991; Gérecz Attila, a költő - 1956 mártírja, ant., szerk., bev., 1991; Béri Géza válogatott versei és novellái, szerk., 1992; Relief egy fegyházról. Válogatott börtönversek, 1993; Tengerre vetett ágy, v., 1993; Az Ibolyántúli ember, v., 1994; A Napördög Firenzében. Itáliai versek, 1994; A néma páva, esszék, 1994; A sivatag kupolája, ant., szerk., 1994; A szentek bevonulása a városba, vál. v., 1995; Füveskert 1954-1995, szerk. [Pfitzner Rudolffal, Tollas Tiborral és Tóth Bálinttal], 1995; Szép korom Velence, v., 1996; Lépcsők a csendbe, ant., szerk., 1996; Hívás. Költői miniatűrök, 1947-1997, v., 1997; Huszonötödik óra, versant., szerk., 1997; A tűzevő öregkora, Firenze - 1997 nyara, v. és esszék, 1997.; Lázár Judit: Gaál Imre művészete, szerk.

KELEMEN ERZSÉBET (Edelény, 1964. jún. 30.): költő. M.: Engedj Uram házad közelébe, v., 1996; A szent zene és a hitoktatás, tan., 1996; Tiván, ifj. r., 1997.

KELEMEN HUNOR (Karcfalva, Maros-Magyar Aut. Tart. 1967. okt. 18.): költő, esszéíró, szerkesztő. [ROM] A Látó c. folyóirat debüt-díja 1994; A Ro. Írószövetség Debüt-díja 1996. M.: Mínuszévek, v., Bk., 1995.

KELÉNYI BÉLA (Bp., 1953. aug. 24.): költő, tibetológus. Kassák Lajos-díj 1994. M.: Helyén, v., 1987; Dél/Idő, 1993; Tibeti és mongol buddhista tekercsképek [Vinkovics Judittal], 1995; Valahogy mindig el. Részletek az Utónaplóból, 1998.

KERÉK IMRE (Háromfa, 1942. jún. 29.): költő, műfordító. A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1978; Győr-Sopron m. Tanács Művészeti Díja 1978, 1984; Szocialista Kultúráért 1979; A Radnóti Biennálé Költészeti Díja 1990; Kormos István-díj 1995; Az Év Könyve-díj 1997; Arany János-díj 1998. M.: Zöld parázs, v., 1977; Rézholdak, réznapok, v., 1985; Epigrammák, Kaposvár, 1988; Ágas-bogas koronák, gyv., Kaposvár, 1990; Születésem hava, v., Győr, 1992; Ezüstsíp, gyv., 1992; Sopron [Duics Pállal], fotóalbum, 1994; Öböl madárral, vál. v., Győr, 1995; Poéták: csoda-nyelvek, versek, Sopron, 1995; Amíg a Hold följön, v., 1996; Ezüstsíp, gyv., Sopron, 1997; Tóparti alkonyat, v. és műford., Sopron, 1998. Műford.: Avetik Iszahakjan versei, társford., 1975; Borisz Paszternak versei, társford., 1979; Musztaj Karim: Holdfogyatkozás, d., 1980; Nyikolaj Rubcov versei, 1981; Visszhang, versford.-ok, Győr, 1987; Rilke-versek Kerék Imre fordításában, 1996; Átváltozások, versford., szerzői kiad., 1997.

KIBÉDI VARGA ÁRON [családi név: ifj. Varga Sándor] (Szeged, 1930. febr. 4.): költő, irodalomtörténész, kritikus. [Hollandia] Az MTA külső tagja 1990-től. M.: Kint és bent, v., Washington, 1963; Les constantes du poeme, a la recherche d'une poétique dialectique, tan., Den Haag , 1963; Eszmék nyomában, szerk., Amszterdam, 1965; De Dichter en de Dingen, tan., Hága-Brüsszel, 1967; Rhétorique et littérature. Études de structures classiques, tan., Párizs-Brüsszel-Montréal, 1970; Három tanulmány az avantgarde-ról [Határ Győzővel és Perneczky Gézával], különnyomat, München, 1973; Téged, v., Washington, 1973; De Wetenschappelijkheid van literatuurwetenschap, tan., Amszterdam, 1974; Du linguistique au textuel [Ch. Grivel-lel], Assen, 1974; Az embernek próbája, szerk., Amszterdam, 1976; A nyugati magyar irodalom, szerk., Amszterdam, 1976; Mérlegen, szerk., Amszterdam, 1977; Théorie de la littérature, szerk., Párizs, 1981 [portugálul: Lisszabon, 1983]; Retorika, poétika, műfajok. Gyöngyösi István költői világa, tan., 1983; Littérature et post-modernité, Groningen, 1986; Discours, récit, image, tan., 1989; Les poétiques du classicisme, szerk., Párizs, 1990; Szépen. Versek 1957-1989, 1991.

KIPKE TAMÁS (Székesfehérvár, 1952. ápr. 6.): író, újságíró. Táncsics Mihály-díj 1996. M.: Lélektür, elb., 1995.

KISS BENEDEK (Akasztó, 1943. márc. 19.): költő, műfordító. Radnóti-díj 1971; JA-díj 1979, 1999; Nívódíj 1980; Bordalverseny II. Díja 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; Horizont-díj 1997. M.: Gazdátlan évszak, v., 1970; Békesség nektek, utak!, v., 1973; Csiga, csiga, facsiga, gyv., Kecskemét, 1976; Korong Matyi álma. Álom Kovács Margit kerámiáira, gyermekkönyv, 1980; Zene-bona, gyermekkönyv, 1982; Szemem parazsa mellett, v., 1982; Napok és szemek, v., 1985; Fütty úrfi, gyv., 1986; A világ örökbefogadása, v., 1988; Március perzselt mezőin, v., 1989; A világ örökbefogadása, vál v., 1993; Szűkülő szemmel, v., Miskolc, 1994; Nap-hal-nap, mesék, 1996; Dimbes-dombos madaras, verses mesék, 1996. Műford.: K. Sztanisev: Mesék a híres vándorcirkuszról, 1981; Karalijcsev-Todorov: A gólya Szilján, balkáni mesék, 1984; Ivan Canev versei, 1985.

KISS DÉNES (Pacsa, 1936. jan. 1.): író, költő, műfordító. JA-díj 1975; Nívódíj 1977, 1979, 1985; SZOT-díj 1983; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1988; Magyar Lajos-díj 1988; Az MTI-PRESS tárcapályázatának III. díja 1994; A M. Írószövetség tárcapályázatának különdíja 1995; Kölcsey-díj 1995; A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja 1999. M.: Porba rajzolt szobafalak, v., 1962; Arcom a föld, v., 1965; Arctól arcig, v., 1970; Kányadombi indiánok, ifj. r., 1970; Bábu bál, verses mese, 1971; Az utolsó indián nyár, ifj. r., 1972; Sólyomidő, ifj. r., 1973; Kék kék kék, v., 1973; Mondd a falaknak!, r., 1974 <1973*KK96>; Tiki-taki, fateke, gyv., 1974; Hetedhét, v., 1975; Hét gömb rendje, r., 1975; Ékszeres ékeskedő, v., Békéscsaba, 1977 <1975*KMIK>; Mesélnek a fák, mesék, 1977; Égi folyó, v., 1978; K. Ferenc léglakatos, kisr., 1979; Kó-fic-kó, gyv., 1979; Héterősek, verses mesejáték, 1979; Tűnt nyarak királya, vál. v., 1980; Ancsa-Pancsa varázslatai, gyr., 1981; Eb vagy kutya, ifj. r., 1982; Fényből porból, v., Békéscsaba, 1983; Országlás, v., 1983; Lova csönd, lova köd, vál. gyv., 1984; Játék és törvény, esszék, 1984 áv.*>; A csönd születése, önéletrajzi írások, 1985; Tatár a Göncölszekéren, gyr., 1985; Akkor én hova nézzek?..., novellák, karcolatok, d., 1986; Vasban aranyban, v., 1987; Mátyás király, elb., 1987; Tatár kalandjai tíz országban, ifj. r., 1988; Jégenválasztott király, r., 1989; És reng a lélek, v., 1990; Így élt Mátyás király, esszék, 1990; Hódoltságban, szerk., 1992; A fenevad etetése, v., 1992; Merénylet Visegrádon, r., 1993; Károly Róbert királyunk, 1993; Uttam-futtam. Legalább 77 verses költői játék, v., 1994; ŐSnyelv - nyelvŐS? Az ŐSEGY titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana, 1995; Föltámadnék én is, v., 1995; Talán Magyarország, vál. v., 1995; Halálaim árnyékában, fényében, v., 1997. Műford.: Ellen Niit: Meskeország [Rab Zsuzsával], gyv., 1977; A teremtő kakukkja, finn népköltészet és gyv., 1988.

KODOLÁNYI GYULA (Bp., 1942. jan. 23.): költő, műfordító. A Mikes Kelemen Kör Díja [Hollandia] 1983; Európai Érdemrend 1996. M.: A tenger és a szél szüntelen, v., 1981; A létezés-szakmában dolgozom, v., 1983; Álom az álomban, vál. és újabb v., Santa Barbara, 1985; Hatalmak, v., 1989; A létezés hálói. Amerikai költők versei Kodolányi Gyula műfordításában, 1990; Ojbarsz futása, r., 1996; Január. Versek, 1989-1996, 1997.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC (Szatmárnémeti, Nagybánya tart., 1959. júl. 17.): költő, esszéíró, műfordító. [ROM] A Ro. Írószövetség Debüt Díja 1983; Déry Tibor-díj 1992; A Ro. Írószövetség versdíja 1993; Artisjus Irodalmi Díj 1994; A Ro. Írószövetség Nemzetiségi Díja 1994; Füst Milán-díj 1994; A Hét Nívódíja 1994; Poesis-díj (Szatmárnémeti) 1994; Alföld-díj 1995; JA-díj 1996; Ady Endre-díj (Soros) 1996; Kortárs-díj 1996; Tiszatáj-díj 1998. M.: Tengerész Henrik intelmei, v., Bk., 1983; Tűzföld hava, v., Bk., 1988; Kótya-lapótya, gyv., Bk., 1990; Költözködés, v., Pécs-Bk., 1993; Üdvözlet a vesztesnek 1983-1993, v., 1994; Manótánc, v., Kvár-Bp., 1994 [románul: Cântec şui, Kvár-Bp., 1994]; Lelkem kockán pörgetem (1982-1992), Pécs-Bk., 1994; És Christophorus énekelt, v. gy. [tart.: Flamand kutyavadászat (1983-1990), Én, Scardanelli (1992-1994) versei], Pécs-Bk., 1995; Scintilla animae, esszék, Kvár, 1995; Jack Cole daloskönyve, v., Kvár-Pécs, 1996. Szerk.: M. Sorescu: Kábulat, vál., előszó, Bk., 1987; François Villon összes versei, utószó, Bk., 1987; Federico García Lorca Legszebb versei, vál., 1989; Petőfi Sándor: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A Pilvaxtól az Ispán-kútig. vál., előszó, Mvh., 1991; Világ világossága. Hetvenhét keresztény himnusz, vál., bev., jegyz., Kvár, 1992; Ady Endre: Istenhez hanyatló árnyék, vál., szerk., utószó, Mvh., 1994; Áprily Lajos: Halálpatak, v., vál., Bk.-Kvár, 1997.

KOVÁCS GÁBOR (Pécs, 1958. ápr. 14.): író, költő. M.: Egy sas délutánja, v., 1999; Az özvegyégetés, esszéregény, 2008; Dervistáncot járó felhő, v., 2009; Napsütötte eretnekségem, prózai írások, 2011.

KOVÁCS ISTVÁN (Bp., 1945. aug. 19.): költő, történész, műfordító. A történelemtud. kandidátusa 1992; A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1973; Az Európa Kvk. Nívódíja 1973, 1974, 1978; Az Akadémiai Kiadó Nívódíja 1975; Alföld-nívódíj 1977; A Móra Kvk. Nívódíja 1984; JA-díj 1984; Lengyel Kultúráért Érdemjel 1984 [Zasluzony dla kultury polskiej]; A Lengyel Irodalmi Alap Fordítói Nagydíja 1986; A Lengyel Köztársaság Érdemrendje 1990; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; Kortárs-díj 1996; Déry Tibor-díj 1999. M.: Havon forgó ég, v., 1973; Ördöglakat, v., 1982; Így élt Bem József, életrajz, 1983; Véset, v., 1985; Hamuban csillagló gyémánt. Írások a lengyel történelemről, 1988; A légió. A magyarországi lengyel légió története, 1989; Księżyc twojej nieobecności, vál. v., 1991; Robogás a nyárba. Írások a lengyel filmről, esszék, Pécs, 1992; Együtt a szabadságért 1848-49. Wysocki tábornok emlékiratai, 1993; A tér töredékei, vál. és új v., 1995. Műford.: E. Stachura: Szekercelárma avagy Emberek a téli erdőn, r., 1973; J. Iwaszkiewicz: Vörös pajzsok, r., 1974.

KÖRMENDI LAJOS (Karcag, 1946. jún. 6. - 2005): költő, író. Népművelésért Díj 1991; Kölcsey-díj 1994; JA-díj 1995; Darvas József-díj 1995. M.: Barbaricum, v., 1981; Boldog emberek, szociogr. riportok, 1985; Művész Pista huszonegye, kisr., 1987 <1988*KMIK>; A "gyökeres állat" [ill. Tóth Sándor], v., Karcag, 1992; Vad játékok, elb., Szolnok, 1994; Édesem, ma oly fanyar vagyok, v., Karcag, 1995; Telefax a Megváltónak, avagy IV. Louis Bejgliumban, ifj. r., Karcag, 1995; Magánkrónikák, elb., Miskolc, 1996; Kurgán, Karcag, 1997; Öt perc az élet, Karcag, 1997. Műford.: A puszta fiai. Kazak költők versei Körmendi Lajos fordításában, Karcag, 1996.

KŐSZEGI BARTA KÁLMÁN (1949): költő, műfordító. M.: Nap - árnyék, v., műford. [Békéscsaba], 1996; Len kék virága, v., műford., Békéscsaba, 1997.

KULCSÁR ATTILA (Nagykároly, 1942. február 8. -) Ybl-díjas építész. M.: 500 haiku. Örökségünk Kiadó, Nyíregyháza, 2009

LADÁNYI MIHÁLY (Dévaványa, 1934. febr. 12. – Csemő, 1986. szept. 20.): költő, József Attila-díjas (1963, 1978). Iparos-földműves családból származott. Alsóbb isk.-it szülőhelyén, a gimn.-ot Kisújszálláson és Nagykőrösön végezte. Székesfehérvárott érettségizett. Festőnek, grafikusnak készült, de már korán verselt is, Petőfi, Ady, József Attila és Sinka István példáján épülve. Fodor András közölte gimnazista kori verseit az Új Hangban. 1953-tól 1957-ig az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) bölcsészkarának hallgatója volt. 1957-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1958-tól vidéken működött, előbb a Szolnok megyei Néplapnál, majd Nagyréden kultúrotthonban. 1960-62-ben Kazincbarcikán a művelődési ház ig.-ja lett. 1964-től írásaiból élt. 1963-ban Mint a madarak c. kötetéért kapta első József Attila-díját. Társadalmi elkötelezettsége kiállást jelentett a peremen élők mellett, akikhez – független életmódjával – mindinkább maga is odatartozott. Ekként igyekezett megmaradni – illúziók nélkül is – forradalmárnak. Válogatott verseinek 1970-ben megjelent kötete, Élhettem volna gyönyörűen, adja az addigiak summázatát. A hetvenes évektől csemői tanyájára vonult vissza, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Német, angol, orosz és román költőket fordított m.-ra. Munkásságát 1980-ban Gábor Andor-díjjal, 1982-ben SZOT-díjjal jutalmazták. – M. Az út kezdete (versek, Bp., 1959); Öklök és tenyerek (versek, Bp., 1961); Mint a madarak (versek, Bp., 1963); Utánad kószálok (versek, Bp., 1965); Dobszóló (versek, Bp., 1967); A túloldalon (versek, Bp., 1969); Élhettem volna gyönyörűen (válogatott versek, 1959-1969, Bp., 1970); Kedvesebb hazát (versek, Bp., 1971); Kitépett tollú szél (versek, Bp., 1974); Seregek mögött (versek, Bp., 1976); Föld! Föld! (Huszonegy vers, Békéscsaba, 1976); Torkomban sóhajokkal (versek, Bp., 1980); Gyere vissza (vál. versek, Bp., 1983.); Van időd (versek, Bp., 1985); Csillagok kutyaláncon (összegyűjtött versek, 1959-1985, Bp., 1987); Bejegyzések a családi bibliába (posztumusz és kötetben meg nem jelent versek, Bp., 1988). – Irod. Zimáné Lengyel Vera: L. M. (Bibliográfia, Bp., 1976); Bertha Bulcsú: Interjú L. M.-lyal (B. B.: Írók műhelyében, Bp., 1973); Szekér Ernő: Utolsó beszélgetés L. M.-lyal (Élet és Irod. 1986. 40. sz.); Simor András: L. M. nagyságáról (Kritika, 1986. II. sz.); Vinkó József Ahová a lélek hazatalál (Új Tükör, 1986. 40. sz.). – Szi. Sárándi József: L. M. emlékére (vers, S. J.: Egy esélytelen magánszáma, Bp., 1989).

LADIK KATALIN (Újvidék, 1942. okt. 25.): költő, író, előadóművész. [JU/MO] Kassák-díj 1991 [Magyar Műhely, Párizs]. M.: Ballada az ezüst bicikliről, v., Újvidék, 1969; Elindultak a kis piros bulldózerek, v., Újvidék, 1971; Mesék a hétfejű varrógépről, v., Újvidék, 1978; Ikarosz a metrón, v., Újvidék, 1981; A parázna söprű - Bludna metla [m. és szerbhorvát nyelven], v., Újvidék, 1984; Erogen zoon, v., 1987; Kiűzetés. Válogatott versek 1962-1988, Újvidék-Bp., 1988; Jegyesség, v., 1994.

LÁNG ESZTER Korondon (Románia) született 1948-ban. A debreceni egyetemen 1972-ben bölcsészdiplomát szerzett. Festészetet és grafikai alapokat Torok Sándortól tanult. 1997-től rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Festészete a lírai absztrakt irányzatához áll közel. Grafikával és fotóval is foglalkozik. Versei, képzőművészeti írásai az Élet és Irodalomban, a Mozgó Világban, a Holmiban, a Szépirodalmi Figyelőben, a Balkonban, az Új Művészetben, a Spanyolnáthában, Irodalmi Jelenben stb., fotói a Parnasszusban, a Spanyolnáthában, az Arnolfini Archívumban, az Irodalmi Jelenben és könyvborítókon jelentek meg. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Pasztellfestők Egyesületének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Lengyel Pasztellfestők Társaságának (Stowarzyszenie Pastelistów Polskich), a „D. Fleiss and East-West Artists" nemzetközi képzőművészeti egyesületnek, az Esthediro, valamint a Lakresál csoportnak. Képzőművészeti díjai: XII. Nemzetközi Miniatűr Kiállítás különdíja, Kaposvár, (2007); INTERCOMA (International Convention of Modern Arts) díja nemzetközi képzőművészeti tevékenységéért, Stuttgart (2008); Emlékplakett kimagasló munkájáért (100 éves a Nőnap), Budapest (2008); Elismerő Oklevél, Szabadka (Subotica, Szerbia, 2008); Elismerő Oklevél, Bácskossuthfalva (Stara Moravica, Szerbia, 2009). A Miskolc KapuCíner című antológia szerzője. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/lang_eszter

LÁNG ÉVA [Láng Pálné] (Bp., 1925. ápr. 10.): költő, újságíró. Nagy Lajos Alapítvány díja 1998. M.: A nyomtalan nyomában, v., 1985; Ki fogja elbeszélni?, v., 1990; Köldökzsinóron, v., 1997.

LÁSZLÓFFY CSABA (Torda, Torda-Aranyos m., 1939. máj. 21.): író, költő. [ROM] Európa Kvk. Nívódíja 1976, 1981, 1984, 1987; A Kolozsvári Írói Egyesület Díja 1979; A Ro. Írószövetség Költészeti díja 1979, 1984; Látó-díj 1992, 1996; A M. Írószövetség és a M. Honvédség történelmi pályázatának nívódíja 1993; A Hét nívódíja 1993; A Polisz c. folyóirat pályázatának díja 1994; Berzsenyi-díj 1997; Arany János-jutalom 1999. M.: Aranyeső, v., Bk., 1964; Az én arcom, v., Bk., 1966; Boszorkánykör, v., Bk., 1968; Az agglegény meg a folyócska, kisr., Bk., 1969; Bolondok játékai. Négy színmű, Bk., 1971; Négyszemközt a szürke fallal, elb., Kvár, 1971; Elnapolt különkiadás, v., Kvár, 1973; Jégmadár, v., Bk., 1974; Kövön ülő szerelem, v., Bk., 1974; Levelek az időből, v., Bk., 1976; Apokrif, elb., Bk., 1979; Maradék birtokom, v., Kvár, 1979; Nappali virrasztás, d., 1980; Örökkévalóság libériában, elb., Bk., 1981; Te fájdalmas okosság, színművek, Kvár, 1982; A legenda hamuja, v., Bk., 1984; Udvarház Sztregován. Elévülések, Madách életrajzi r.-e és elb., Kvár, 1985; Az esedékes napló, elb., kisr., Bk., 1987; A szökés, esszénovellák, Kvár, 1990; Ki fehérlik vigyázzállásban?, v., Bk., 1991; "Így múljék el tőlünk...", ant., szerk., 1994; A megtörtént jövő, v., 1993; A megszépíthetetlen messzeség, elb., 1994; De ki a nyertes?, kisr., Kvár, 1995; "Szigorúan bizalmas" [vál. Gion Nándor és Bogdán László], 1997; Fej vagy írás, v., Székelyudvarhely, 1997; A magyarság rövid története [Varga Domokossal], Kvár, 1997. Műford.: I. Gheorghe: A zöld elixir, v., Bk., 1976; E. Jebeleanu: Kicserélem a keresztet [Lászlóffy Aladárral], 1976; A. Rău: A hóember [Lászlóffy Aladárral], 1981; B. Gruia: A mesebeli orvvadászat [Lászlóffy Aladárral], vál., utószó, 1984; N. Prelipceanu versei [Lászlóffy Aladárral], vál., utószó, 1986.

LÉKA GÉZA (Bp., 1957. márc. 6.): költő, népitáncos. M.: Mécsek [Pálinkás Istvánnal], v., 1989; Amíg a szó megtalál, v., 1991; Rögön, pázsiton, v., Lakitelek, 1994.

LENGYEL JÓZSEF (Marcali, 1896. aug. 4. – Bp., 1975. júl. 14.): író, költő, József Attila-díjas (1957), Kossuth-díjas (1963). 1914-ben a bp.-i, 1915–16-ban a pozsonyi egy.-en joghallgató volt, közben a bölcsészeti karon művészettörténeti előadásokat hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1916-ban Kassák Lajos A Tett, majd Ma c. folyóiratának munkatársa lett. Kassák és a m. aktivizmus hatására írta első verseit. 1918 elején György Mátyás, Komját Aladár és Révai József társaságában kivált a Ma köréből. 1918. Szabadulás (Bp., 1918) c. közös kötettel léptek a nyilvánosság elé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására Korvin Ottóval és Sallai Imrével együtt tagja lett Szabó Ervin antimilitarista csoportjának. A KMP alapító tagja: 1918. dec.-től a Vörös Újság szerk.-ségében dolgozott. 1919. febr. 20-án a pártvezetőséggel együtt letartóztatták, márc. 20-án szabadult. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletár szerk.-je volt. 1919. dec. után Ausztriába emigrált; egy időre Karlsteinbe internálták. 1920-tól 1927-ig Bécsben élt, pártmunkát végzett, a bécsi egy.-en hallgatott előadásokat. Világnézeti válságba került, kilépett a pártból, külföldi m. lapokba dolgozott. Szerk. az Írók Könyvtára c. kiadványsorozatot. 1923-ban Bécsben megjelent az Ó hit Jeruzsálem… Gábriel Lajos változásai c. verses és novelláskötete, valamint Sternekund és Reinekund c. mesekönyve. 1924-ben Sallai Imre hatására visszalépett a pártba, egy ideig az osztrák szociáldemokrata Schutzbund szervezetéhez is tartozott; a Rote Fahne c. újság külpolitikai munkatársa. 1927-től 1930-ig Berlinben élt, a Vörös Szakszervezeti Internacionálé munkatársa, a Der drohende Krieg, majd a Film und Volk c. lap szerk.-je, a Welt am Abend külpolitikai rovatvezetője, a Prometheus filmvállalat munkatársa volt. 1930-ban Moszkvába költözött. A Vörös Szakszervezeti Internacionálé referense, a Sozialökonomische Rundschau, majd a Sarló és Kalapács munkatársa. 1932-ben Kun Béla előszavával jelent meg Visegrádi utca c. regénye, amely a forradalmak előkészítéséről és történetéről adott hiteles képet. Kritikus módon, egyszersmind forradalmi tudatossággal mutatta be a proletárdiktatúra eseményeit és vezetőit. Ezután kéziratban maradt befejezetlen Föld és külföld c. regényén dolgozott. A Mezsrabpom filmvállalat dramaturgja lett. 1938 febr.-jában letartóztatták, 1939 máj.-ában koholt vádak alapján elítélték. 1947 végén szabadult, a Moszkva melletti Alekszandrovban telepedett le. 1949 márc.-ában Szibériába száműzték. 1955-ben rehabilitálták, ezután Bp.-re költözött. 1956-ban megjelent régebbi novelláinak válogatása Kulcs címmel, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása. 1958-ban adta ki korábban kezdett, majd itthon befejezett Prenn Ferenc hányatott élete c. regényét. Az 1918–19-es m. forradalmak történetét ezúttal kalandregényben dolgozta fel. Hőse külvárosi lumpen-figura, aki a történelmi események hatására válik munkásforradalmárrá. A forradalom monumentális ábrázolásmódjával szakítva az események köznapi és kalandos oldalát mutatta be. 1960-ban megjelent Három hídépítő (új címén A hídépítők) c. esszéregénye, amely Széchenyi István reformkori tevékenységével, a Lánchíd építésével foglalkozik, s a szocialista társadalmi fejlődés időszerű kérdéseivel vet számot. 1960-ban Kínába utazott, tapasztalatairól Keresem Kína közepét (Bp., 1963) c. útirajzában számolt be. Igéző (Bp., 1961), majd bővített formában Elévült tartozás (Bp., 1964) c. kötetében foglalta össze elbeszéléseit (angolra Duczynska Ilona fordította, London, 1970). Novelláiban részben a hazai munkásmozgalom és az emigráció történetét, részben a személyi kultusz korának törvénysértéseit dolgozta fel. Személyes tapasztalatait megpróbáltatásain felülemelkedve ábrázolta (Elejétől, végig, Közeledünk, Norilszk kettő). Szociográfikusan hiteles portrékat rajzolt (Hohem és freier, Út épül), erkölcsi példázatokat (Kicsi mérges öregúr) és költői erejű elbeszéléseket (Sárga pipacsok, Igéző) alkotott. Oldás és kötés c. novellája alapján Jancsó Miklós rendezett filmet (1963). Megjelent Isten ostora c. (1955-ben írott) Attiláról szóló történelmi regénye. 1965-ben Mit bír az ember? címmel megjelent két kisregényében (Újra a kezdet, Trenk Richard vallomásai) a fasizmus áldozatainak állított emléket. 1966-ban adta ki Mérni a mérhetetlent címmel válogatott írásait. Publicisztikáját, bírálatait és tanulmányait Tükrök (Bp., 1967) és Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974) c. könyvei foglalták össze. Bécsi portyák (Bp., 1970) c. könyvében ausztriai emigrációjára emlékezett. Utolsó elbeszéléseit, meséit, dialógusait és pantomimszövegeit Ézsua mondja (Bp., 1969), Levelek Arisztophanészhoz (Bp., 1972) és Argonidész hajói (Bp., 1973) c. köteteiben gyűjtötte össze. Verseit Ó hit… Jeruzsálem c. adta ki (Bp., 1973). Neve: Bernhard Reisig. Föld és külföld c. posztumusz regénye életműkiadása sorozatában 1979-ben jelent meg. SZOT-díjjal tüntették ki (1958). – Irod. Szabó József: L. J. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1966); Diószegi András: L. J. útja (Új Írás, 1965); Almási Miklós: Az író felel (magnetofon-interjú, Kritika, 1968. 6. sz.); Tordai Zádor: Szóvarázs (Kortárs, 1968); E. Fehér Pál: L. J. 75 éves (Népszabadság, 1971. aug. 4.); Ízes Mihály: Könyörtelen jóratörekvő (Napjaink, 1971. 11. sz.); Tamás Attila: Tűnődések a Lengyel-életmű körül (Irodalom és eszmei teljesség, Bp., 1973); Illés Lajos: L. J. (Kezdet és kibontakozás, Bp., 1974); Tolnai Gábor: L. J., a széppróza költője (Örökség és örökösök, Bp., 1974); Illyés Gyula, Mesterházi Lajos, Gyurkó László, Szakonyi Károly, Nemes György, Gáll István: Búcsú L. J.-től (Élet és Irod., 1975. 29. sz.); Béládi Miklós: L. J. (Nagyvilág, 1975. 9. sz.); Pomogáts Béla: Elejétől végéig. Jegyzetek L. J. halála után (Jelenkor 1975. 10. sz.); Simon István: L. J. (interjúk, Írószobák, Bp., 1976); Zöldi László: Nagyapáink üzenete. Interjú L. J.-fel (Magyar Ifjúság, 1977. 13. sz.); Sándor Iván: Az (al)világjárás fragmentumai – noteszlapjairól (Tiszatáj, 1989). – Szi. Baranyi Ferenc: Már megértem… L. J.-nek (vers, Új Írás, 1964. 8. sz.); Juhász Ferenc: Óda-kezdet (vers, Új Írás, 1975. 10. sz.); Károlyi Amy: Búcsú helyett; Weöres Sándor: L. J. emlékére (versek, Élet és Irod., 1975. 29. sz.); Vészi Endre: Csonka rekviem. L. J. (Titokzatos párhuzamok. Bp., 1977); Vihar Béla: Verssorok a hűségről. L. J. nevére (vers, Egy katona megy a hóban, Bp., 1978).

MAJLA SÁNDOR (Korond, M. Autonóm Tart., 1960. okt. 14.): költő, szerkesztő. [ROM] A Nagyváradi Ady-kör versdíja 1987. M.: A szavak pírja, v., Bk., 1990; Fagyöngy. Kortárs romániai magyar költők, ant., szerk., Székelyudvarhely, 1993; Stációk, v., Székelyudvarhely, 1995; Az oroszlán álma, gyv., Székelyudvarhely, 1995; Erdélyi dekameron '96. II. köt. Válogatás a romániai magyar rövidprózából (1995-1996), szerk., Székelyudvarhely, 1997.

MARCZINKA CSABA (Bp., 1967. aug. 15.): költő. M.: Előszó a halálhoz, v., 1997.

MARSALL LÁSZLÓ (Szeged, 1933. nov. 3.): költő, műfordító. JA-díj 1984; Az Év Könyve Jutalom 1987; Déry Tibor-jutalom 1991; Kortárs-díj 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994. M.: Vizsgálódások a magyar költészet területén [Tellér Gyulával], tan., 1958; Vízjelek, v., 1970; Szerelem alfapont, v., 1977; Portáncfigurák, v., 1980; Egy világ mintája, v., 1987; Negyvenegy öregek, v., 1988; Holdraforgó, vál. v., 1989 [!1991]; Város papírmadárból, v., 1993.

MÁTÉ IMRE (Maglóca, 1934. dec. 11.): költő, kritikus, szerkesztő. M.: Fehér förgeteg, v., München, 1966; Karneolszemű macska fuvoláján, vál. v., München, 1983; Csonton kutya. Így írtok künn, irod. paródiák, München, 1984; Licht und Tau, v., München, 1992.

MÉHES KÁROLY (Pécs, 1965. febr. 20.): újságíró. Ifjúsági Drámapályázat I. díja 1993; IRAT-nívódíj 1994; A Radnóti Irodalmi Társaság díja 1996. M.: Csend utca, v., Pécs, 1993; Meddig él egy fénykép?, elb., 1994; Csontválogatók kézi könyvecskéje, elb.-ek, v., 1996.

MESTERHÁZI MÓNIKA (Bp., 1967. máj. 11.): költő, műfordító. Zoltán Attila-díj 1994; Déry Tibor-jutalom 1996. M.: Visszafagyó táblák, v., 1992; Hol nem volt, v., 1995.

MEZEY KATALIN (Bp., 1943. máj. 30.): költő, író, műfordító. Szocialista Kultúráért 1978; Füst Milán-jutalom 1985; IBBY-díj 1990; Greve-díj 1992; JA-díj 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja 1994; Arany János-jutalom 1996. M.: Amíg a buszra várunk, v., 1970; A jámbor úr és a balga szolga, mesejáték, 1975 <1976*>; J. E. Schlegel: A néma szépség, drámaford., 1976; Anyagtanulmány, v., 1968-1975, 1978 <1977*KK96>; Zöld vadon, elb., 1979; Csutkajutka meséi, gyv. és mesék, 1983; Élőfilm, r., 1984; Színkép, műford. ant., vál., szerk., 1984; Újra meg újra, v. és színmű, 1985; Lyukak az osztálykönyvben, ifj. r., 1986; Kivala Palkó Nemlehet-országban, meser., 1987 <1989*KK96>; Remetei kéziratok I-III. [Oláh Jánossal], 1989-1992; Selected poems - Válogatott versek [Oláh Jánossal, kétnyelvű, a műfordítások Kolumbán Miklós, Kodolányi Gyula és Tom Raworth munkái], 1990; Levelek haza, ifj. r., 1990 <1989 KK96>; Nagy karácsonyi mesekönyv. Karácsonyi ünnepek kincsestára, szerk., 1990; Szárazföldi tél, vál. és új v., 1991; Elbeszélések - Erzählungen [Oláh Jánossal] [kétnyelvű], 1991; Tér és idő, drámák, 1993; Két egyforma királyfi. Öt színmű, 1994; Against and against, 1995; Várkonyi Nándor: Az ötödik ember, szerk. [1995-1997]. Műford.: F. W. Stöcker: Sünök a kertben, mese, Leipzig-Bp. [1977]; I. Gürtzig: Az erdei ház, ifj. r., Niederwiesa-Bp., 1979; A. Könner: Mit álmodik a kis hal a víz alatt?, Bp.-Leipzig [1980]; W. Krumbach: Kati falura utazik, ifj. r., 1980; W. Krumbach: Világgá megy a labda, ifj. r. [1980]; W. Ries: Elefántnátha, ifj. r. [1980]; E. Friemert: Felelj rá! Állatos képeskönyv [1982]; B. Pludra: A kalóz szíve, ifj. r., Pozsony-Bp., 1990; Kolumbán Miklós: Porcelain balloon. Selected poems, 1993.

MOLCER MÁTYÁS (Szabadka, 1935. máj. 9.): költő, író, műfordító, festő, zenész. 1941-55 elemi Isk., Zeneisk., Szabadka, 1955-60 Zeneakadémia, Zágráb, zongoraművész szak, 1976 tanulmányait Olaszo.-ban és Svájcban folytatta: Siena, Zürich, Szkopje: zongoraművészi magiszteri fokozat SzE.: 1961-73 Zeneisk., Szabadka, tanár, 1973-78 Magyar Szó, újságíró, zenekritikus, 1978- Zeneisk., Szabadka, tanár, mindeközben zeneszerző, zongoraművész, zenei író- és kritikus, műfordító, színikritikus, festő,grafikus, publicista, tanítványai, akire büszke: Báics Ágnes és Éva, Nikola Vuckovic, Izsák István Székely, Márkó Nikodijevic P.: zeneszerzői tevékenység: 7 szimfónia, 4 zongoraverseny, 1 fuvolaverseny,4 vonósnégyes, zongorára és egyéb hangszerekre írt művek, kórusművek;koncerttevékenvség: számos önálló hangverseny az egykori Jugoszláviában éskülföldön; írói tevékenység: megjelent 114 verseskötete, 10 fordítási kötete, ír magyarul, németül, horvátul, szerbül és roma nyelven, Érted szólok (1968), Villanásnyi öröklét (1995), Tört fuvolára (1999),Dema miro (2003), Pralazne Zvezde -Passing Stars (2005), Asyl (7 nyelven) (2003); műfordító tevékenysége: német, horvát és szerbről magyarra, szerb, horvátról németre, magyarra; festői tevékenysége: több, mint 20 önálló kiállítás, több ciklus, Mozart hallgatása közben 49 képből álló ciklus (1991), Muzicanti-ciklus (2002), Madárijesztők, Metamorfózisok, Profán ikonok, Avas évek, Enharmónia, Fikció és identitás, Gyűlöletnapjai kiállítás, Exlibris -ek; megjelent lemezei: II. vonósnégyes (Danubius quartett, Bp., 1995), III. vonósnégyes (TÁJJ - quartett, 2003),IV. vonósnégyes (Garden quartett, 2007), 24 prelódium, LE TAMBEAU de missa brevis (2007),II. zongoraverseny TA.: Zenei Előadóművészek Szöv., Zeneszerzők Szöv., Írók Szöv. NyT.: szerb, horvát, német, angol

MOLNÁR ATTILA BENEDEK 1954-ben született. 1999-ben jelent meg Veronika-kendő című első kötete. 2003-ban Bornai Tiborral jelentetett meg közös cédét mab-hasadás címen. A Még 1 Mozdulatszínház két szövegére alkotott koreográfiát, s ezek most Etűdök című estjük részévé váltak. Önálló estje volt többek között Szentendrén, a MU-színházban, a Ködlámpa Irodalmi Kávézóban, Zalaegerszegen.

MOLNÁR SZILVIA: "1973. szeptember 6-án születtem Szegeden. Könyvtáros diplomám van és az Egyetemi Könyvtárban dolgozom. Valamikor az általános iskola végén írtam a legelső verskezdeményem. Tudatosan körülbelül nyolc éve foglalkozom az írással. Rengeteg tartalmas magyar költőtől olvastam, közülük néhányukat példaképemnek tartom. Ilyen számomra Ladányi Mihály, Beney Zsuzsa, Kányádi Sándor. Aki előtt, és akitől a haiku műfajt megszerettem, ő Fodor Ákos. Azóta is a haikut érzem legközelebb magamhoz. Sokszor próbálom ki magam ebben a versformában. Publikáláskor az Aphrodite nevet is használom. A Barátok Verslista tagja vagyok 2002/3 óta. Rajtuk keresztül, listás antológiákban szerepeltem és néhány egyéb irodalmi oldalon/lapban is olvasható vagyok időnként (Kaláka, Hetedhéthatár)."

MOLNÁR VILMOS (Csíkszereda, 1962. március 31.) író, szerkesztő. "1981-ben érettségiztem a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumban, filológia–történelem szakon. A kilencvenes években irodalmi szerkesztője voltam a Zabhegyező című romániai magyar ifjúsági havi folyóiratnak. Jelenleg – 1997-es alapításától kezdve –, a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című kulturális havi folyóirat szerkesztőjeként dolgozom. Írásaim romániai és magyarországi irodalmi folyóiratokban jelennek meg, néhányat lefordítottak francia, svéd és román nyelvre is. Prózát írok, csak ritkán vetemedem vers írására, de olyankor (néha) szeretek haikut írni. Shakespeare mondatja Poloniusszal a Hamletben: ...rövidség lévén lelke minden okos beszédnek..., mért ne lehetne érvényes ez a versre is." Kötetek: Levél Szingapúrból (novelláskötet), Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1993; Az értelmetlen csoda (novelláskötet), Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999; Az olvasó fizetéséről (novelláskötet), Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2000; Postakocsi (verseskötet), Erdélyi Híradó Kiadó és Ráció Kiadó, Kolozsvár - Budapest, 2010.

NAGYATÁDI H. TAMÁS (Zámoly, 1974-) költő, kritikus, esszéista.

NÉMETH ISTVÁN PÉTER [eredeti név: Németh István] (Tapolca, 1960. márc. 8.): költő, író. M.: Virágnyi világvég, v., 1988; A szerepek hűsége, tan., Veszprém, 1989; Utak szeptembere, v., 1990; Batsányiné Baumberg Gabriella válogatott versei, műford., Tapolca, 1992; OrigÓsdi [Kamarás Istvánnal], d., Tapolca, 1996; Angyalvihánc Manophülében, gyv., Tapolca, 1996. Műford.: Heine-daloskönyv, Tapolca, 1997.

NÉMETH PÉTER MIKOLA [eredeti név: Németh Péter] (Miskolc, 1953. júl. 15.): költő, szerkesztő. M.: Főbe(n)járó üzenet, v., Vác, 1986.

NOVÁK VALENTIN (Bp., 1969.): költő. M.: No! Jé! avagy egy mai, magyar merény, Miskolc, 1994; Roskadás, v., 1985-1996, 1997.

NYÍRFALVY KÁROLY 1960-ban született Békéscsabán. Könyvtáros, Budapesten él. Kötetei: Testünk jele a papíron, Eklektikon Kiadó, Budapest, 1998 Szél és Nap, Tipotéka és Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 2000 Ülök a küszöbön: Cinkotai versek, Cinkotáért Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004 Másnapra megenyhül, Ad Librum, Budapest, 2009

OLÁH ANDRÁS (Hajdúnánás, 1959. jan. 21.): költő. M.: Elfelejtett színek requiemje. Versek [a szerző illusztrációival], 1991; Üzenet Orpheusnak. Versek, 1992; Álarc a csönd, v., Miskolc, 1997.

OLÁH ZOLTÁN (Szekszárd, 1959. okt. 18.): költő, író. A Kilencek Díja 1986; Hidas Antal-díj 1992. M.: Verssortüzek [Jászberény], 1989; A pillanat ravatalán, v., Dunaújváros, 1991.

ORAVECZ IMRE (Szajla, 1943. febr. 15.): költő, műfordító. Pásztor Béla-díj 1970; Kassák Lajos-díj (Magyar Műhely, Párizs) 1972; Füst Milán-jutalom 1985; A Jövő Irodalmáért Díj 1988; Örley-díj 1988; Deutscher Akademischer Austauschdienst (NO) 1989; JA-díj 1989 [visszautasította]; Weöres Sándor-díj (Soros) 1997; Alföld-nívódíj 1997; Az Év Könyve Jutalom 1999. M.: Héj, v., 1972; Egy földterület növénytakarójának változása, v., 1979; Máshogy mindenki más, gyv., 1979; A hopik könyve, v., 1983; 1972. szeptember, prózav., 1988 [2. bőv. kiad., 1993]; A chicagói magasvasút Montrose-i állomásának rövid leírása, v., 1994; Kedves John - Levelek Kaliforniából, szépírói levelek, 1995. Műford.: G. Ajgi: A sámán fia, v., 1973; B. Frischmuth: A zárda, r., 1974; H. C. Artmann: How much, szivi, elb., 1978; F. X. Kroetz: Felső-Ausztria, színművek, 1980.

ORAVECZ PÉTER (Bp., 1977. febr. 4.): költő. Gérecz Attila-díj 1995. M.: Mindenség-kalitka, v., 1995.

ORBÁN OTTÓ (Bp., 1936. máj. 20. -Szigliget, 2002. máj. 26.): költő, esszéíró, műfordító. JA-díj 1973, 1985; Graves-díj 1974; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1984; Déry Tibor-jutalom 1986; Az Év Könyve Jutalom 1986, 1994; Radnóti Miklós-díj 1987; Weöres Sándor-díj [Soros] 1990; Babits Mihály-díj 1990; Kossuth-díj 1992; Kortárs-különdíj 1992; IRAT-nívódíj 1993; A Széchenyi Akadémia t. 1993; Pro Literatura díj 1997; A Soros Alapítvány életműdíja (1996) 1997; a MAOE életműdíja 1997. M.: Fekete ünnep, v., 1960; A teremtés napja, v., 1963; Búcsú Betlehemtől, v., 1967; A föltámadás elmarad, v., 1971; Ablak a földre, útleírás, 1973 <1972*ÚMIL>; Emberáldozat, v., 1973; Katipatika, gyv., 1973; Szegénynek lenni, vál. v., 1974; Távlat a történethez, v., 1976; Eszterlánc, gyv., 1977; A világ teremtése és egyéb badarságok, szatirikus v., 1977; A visszacsavart láng, esszé, 1979; Honnan jön a költő?, esszék, 1980; Az alvó vulkán, v., 1981; Helyzetünk az óceánon. Versregény, vál. prózaversek,1983 <1984*ÚMIL>; Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek, v., 1984; A mesterségről, vál. v., 1984; Mese a csodálatos nyárról, gyv., 1984; Összegyűjtött versek, vál. és új v., 1986 <1985*ÚMIL>; A fényes cáfolat, v., 1987; A kozmikus gavallér, v.,1990; Szép versek 1991, előszó [összeáll. Keszthelyi Rezső, Székely Sz. Magdolna], 1992; Egyik oldaláról a másikra fordul; él, v., 1992; A keljföljancsi jegyese, v., 1992; Útkereszteződés Minneapolisban, 1993; Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok, 1994; The Blood of the Walsungs. Selected poems [Válogatott versek, kétnyelvű, vál. George Szirtes], 1994; A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről, 1994; Kocsmában méláz a vén kalóz, v., 1995; Hallod-e te sötét árnyék. Új versek (1995-96) 1996. Műford.: B. Garson: Macbird, verses d., év nélkül [1968]; Aranygyapjú, vál. versfordítások, 1972; R. Lowell: Közel az óceán, vál. v., 1972; A. Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában [Eörsi Istvánnal], vál. v., 1973; R. Lowell: Régi dicsőségünk, három verses d., é. n.; J. Hernández: Martín Fierro, népies eposz, 1977; K. Vonnegut: Macskabölcső [Borbás Máriával], r., 1978; V. Aleixandre: Testedből számkivetve [Tornai Józseffel], vál. v., 1979; K. Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány [Borbás Máriával], r., 1981; K. Vonnegut: Börtöntöltelék [Borbás Máriával], r., 1983; R. Lowell: Történelem, vál. v., 1983; A. Ginsberg: A leples bitang [Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal], vál. v., 1984; A. Ginsberg: Halál van Gogh fülére [Eörsi Istvánnal], v., 1996.

OROMSZEGI OTTÓ (1930.): költő. M.: Összehangolatlanul. Egy zenetanár 'illetlen' vallomásai, v., szerzői kiad., 1992; Anonymus: Gesta Hungarorum [Pais Dezső eredeti latin fordítása alapján készült versadaptációk], 1995; Szűnjél kétes morál! Egy zenetanár "illetlen" vallomásai, h. n., 1995; Százegy szonett, v., szerzői kiad., 1996.

PÁLFI ÁGNES (1952): költő. IRAT-nívójutalom 1992. M.: Napéj, v., 1990; Angyalgyökér, v., 1994; Háromág, v., 1994; Puskin-elemzések, 1997.

PAP JÓZSEF (Óbecse, 1926. márc. 18.): költő, műfordító, szerkesztő. [JU] Híd-díj 1963, 1974; Bazsalikom Díj 1998. M.: Rés, v., Újvidék, 1963; Rendhagyó halászás, v., Újvidék, 1974; Hűség - Vernost, v. magyar és szerbhorvát nyelven [ford.: M. Leskovac], Újvidék, 1976; Véraláfutás, v., Újvidék, 1984; Jegy, összegy. v., Újvidék, 1987; Hunyócska, v., Újvidék, 1989; Kert(v)észének, v., Újvidék, 1996.

PAPP LAJOS (Hódmezővásárhely, 1936. ápr. 21.): költő, szerkesztő. SZOT-díj 1965; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1986; Szeged és Miskolc Város Irodalmi Díja. M.: Kikiáltó, v., Szeged, 1960; Friss szélben, v., 1961; Áramlások, v., Szeged-Bp., 1964; Sugárút 55, v., 1968; A domb mögött, v., 1976; Aranyeső, v., Miskolc, 1987.

PAPP P TIBOR (Szabadka, 1970. ápr. 27.): költő. [JU] Sinkó Ervin-díj [1991. évi] 1992. M.: Ego, v., Kishegyes, 1989; Könnyv, v., Újvidék, 1991.

PARANCS JÁNOS (Pusztavacs, 1937. aug. 30.-Bp., 1999. okt. 24.): költő, műfordító, szerkesztő. Szocialista Kultúráért 1978, 1983; Graves-díj 1979; JA-díj 1990; Déry Tibor-jutalom 1991; Artisjus Irodalmi Díj [megosztva Nagy Gáspárral] 1993; A Radnóti Biennálé Fődíja 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997; Forintos-díj 1998. M.: Félálom, v., Párizs, 1963; Portölcsér, v., 1966; Mélyvízben, v., 1970; A versírás természetrajza, v., 1977; Az idő vonulása, v., 1980; Profán szertartás. Válogatott versek, 1981; Sivatagi följegyzések, v., 1985; Palasovszky Ödön: Csillagsebek, vál. v., vál., szerk., 1987; Kálnoky László: Az áramló időben. Válogatott versek, vál., szerk., 1990; Távol és közel. Versek, 1987-1989, 1991; A labirintus mélyén. Versek 1989-1992, v., 1994; Sötét folyam, v., 1996. Műford.: P. Gamarra: Pirenneusi rapszódia, r., 1966; P. Boule: Nagyúri mesterség, r., 1970; Fekete ezüst, v., műfordítások, 1973; O. V. de Milosz: A megismerés himnusza. Válogatott versek, 1973; B. Cendrars: A villámsújtotta ember, r., 1975; P. Gripari: Mesék a Broca utcából, 1980; A mágneses mezők. André Breton és Philippe Soupault versei, 1984; A köznapi lét szakadéka, v., műfordítások, Benjámin Péret válogatott versei, 1988; R. Char: A könyvtár lángban áll, v., 1989; T. Tzara: AA úr az antifilozófus. Dadaista kiáltványok és válogatott versek, 1992.

PAYER IMRE (Bp., 1961. ápr. 27.): költő (újságíró). M.: Létbesurranó, v., 1991.

PÉK PÁL (1939–2008. júl. 24.) költő, műkritikus, publicista, lapszerkesztő

PETHŐ LÁSZLÓ (Kolozsvár, 1944. júl. 6.): költő, szerkesztő. [ROM, 1987-től MO] M.: Visszatérés, v., Bk., 1983; A gömb másik fele, v., 1990; Hónaljig lángolás, szerzői kiad., 1997.

PETŐ TÓTH KÁROLY [írói álnevei: Kampó Igric, Carls Carlsson, Kifu fáraó] (Dorog, 1954. febr. 23.): költő. Palócföld-díj 1994. M.: Tízezerlyukú síp, egylyukú rosta, v., 1991; Hal-álom, v., 1994; Mai kocsma, v., 1997.

PETŐCZ ANDRÁS [írói álneve: Seymour Glass] író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató, a magyar P.E.N. CLUB alelnöke, a Magyar Könyv Alapítvány Kurátora. "1959-ben születtem, Budapesten. Irodalmi pályámat 1980-ban kezdtem, szerkesztőként és költőként. Az elmúlt 25 évben számos irodalmi szervezet tagja lettem, irodalmi munkásságomat több tekintélyes díjjal jutalmazták. Eddigi munkásságomról Vilcsek Béla írt monográfiát. Dolgoztam újságíróként, tanítottam több egyetemen és főiskolán. 2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola "Nyugat" Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációmat summa cum laude minősítéssel védtem meg, így doktori fokozatot nyertem el." http://www.petoczandras.eu

PETRI GYÖRGY (Bp., 1943. dec. 22. -Bp., 2000. júl. 16.): költő, műfordító, újságíró. Az Európa Kvk. Nívódíja 1986; A Mikes Kelemen Kör Díja 1988 [Hollandia]; Déry Tibor-jutalom 1989, 1994; JA-díj 1990; A Jövő Irodalmáért Díj 1989; Az Örley Kör Díja 1990; Az Év Könyve Jutalom 1991; A Soros Alapítvány Életműdíja 1992; Nagy Imre-emlékplakett 1995; Weöres Sándor-díj (Soros) 1995; Kossuth-díj 1996; A Soros Alapítvány életműdíja (1996) 1997; Nicolaus Lenau-díj 1997; Pro Urbe Budapest 1998; Üveggolyó-rend 1998. M.: Magyarázatok M. számára, v., 1971; Körülírt zuhanás, v., 1974; Örökhétfő, v., szamizdat, 1981; Hólabda a kézben, v. 1982-1984, New York, 1984; Azt hiszik, v., 1985; Valahol megvan, v., 1989; Ami kimaradt, v., 1989; Valami ismeretlen, v., Pécs, 1990; Petri György versei, 1991; Szerb János: Ha megszólalnék, v., vál., szerk., utószó, 1990; Sár, v., Pécs, 1993 <1994*>; Beszélgetések Petri Györggyel, 1994; Versek, 1971-1995, Pécs, 1996; Petri György művei, Pécs, 1996-. Műford.: Moliere: Drámák, színművek, Pécs, 1995.

PETZ GYÖRGY (Bp., 1955. febr. 28.): író. M.: Maga a tettes, krimiparódia, 1989; A bolha a világ ura, paródia, 1989; Kérdések és válaszok a görög mitológiából, ismeretterj., 1991; Murphy okoskodik, avagy Murphy mindent tud, de semmi egyebet, aforizmák, 1992; Te is Az vagy, v., 1992; Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1996; Murphy mindent tud, de semmi egyebet, aforizmák, 1996; Murphy nem változik, csak nagyobb hűhót csap, 1997.

PILINSZKY JÁNOS (Bp., 1921. nov. 25. <27. KMIK>-Bp., 1981. máj. 27.): költő, író. Baumgarten-jutalom 1947; JA-díj 1971; Kossuth-díj 1980; Magyar Örökség Díj (posztumusz) 1997. M.: Trapéz és korlát, v., 1946; Harbach 1944, v., 1946; Mire megjössz, v., 1948; Négysoros, v., 1956; Aranymadár, verses mesék, 1957; Harmadnapon, v., 1959; Rekviem, filmnovella, v. és oratórium, 1964 [!1963]; Nagyvárosi ikonok, összegyűjtött v., 1970; Szálkák, v., 1972; Végkifejlet, v. és színművek, 1974; A nap születése, verses mesék, 1974; Tér és kapcsolat, v. Schaár Erzsébet térplasztikáival, 1975; Kráter, összegy. v., 1976; Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Egy párbeszéd regénye, dialógusr., 1977 [angolul: 1992]; Pilinszky János válogatott művei, 1978; Apokrif [vál. Domokos Mátyás], v., Békéscsaba, 1981 <1956*ÚMIL>; Szög és olaj, vál. prózai írások, 1982; Poesie, v., Bologna, 1983; A mélypont ünnepélye, cikkek, tan., széppróza, színművek, 1984; Kalandozás a tükörben, mese, 1988; Összegyűjtött művei I. köt. Versek, 1992, II. köt. Széppróza, 1993, III-IV. köt. Tanulmányok, esszék, cikkek, 1993, V. köt. Beszélgetések, 1994, VI. köt. Naplók, töredékek, 1995; 66 vers - 66 poems, 1994; The Desert of Love, v., 1994; Összes versei, 1996; Versfüzet, 1996; "E könyvecskét írtam tulajdon kezemmel, egyetlen példányban, menyegzői ajándékul, kilencszáznegyvennyolc húsvétján: P. J." [fakszimile kiad.], 1996; Összegyűjtött levelei, 1997; Pilinszky Rómában 1947, 1967, 1997.

PINTÉR LAJOS (Szeged, 1953. márc. 20.): költő, műfordító, irodalomtörténész. A Móra Kvk. Nívódíja 1979; JA-díj 1983; Radnóti Miklós-díj 1985; Bács-Kiskun megye Művészeti Díja 1987, 1996; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1995; Eötvös Kollégiumért Emlékérem 1995; Magyar Művészeti Akadémia arany oklevele 1998. M.: Fehéringes folyók, v., 1975; Zsiványok arca, gyv., 1979; Európai diákdal, v., Kecskemét, 1981; Didergő ünnep, v., 1984; A vadszeder útján [tart.: A vadszeder útján, Zöld ország], esszék, napló, 1989; Kézjegy, v., 1990; Lépcsők az Istenhegyen, v., 1994; Graffiti. Rajzok egy tűzfalon, v., 1995; Ezredfordulóponton, v., 1995; Rajzok a tél falára, v., 1996; Könnyv, esszék, Veszprém, 1997.

PUSZTAY JÁNOS (Szombathely, 1948. júl. 22.): nyelvész. A nyelvészettud. Kandidátusa 1987; Apáczai Csere János-díj 1997. M.: Az "ugor-török háború" után, 1977; Az uráli-paleoszibériai kapcsolatok kérdéséhez, 1980; Morpho-semantische Untersuchung des ungarischen Verbalpräfixes el. Auf dem Hintergrund deutscher Entersprechungen [társszerző: Schlachter, Wolfgang], 1983; Die Pur-Mundart des Waldjurakischen. Grammatikalischer Abriss aufgrund der Materialien von T. V. Lehtisalo, Szeged, 1984; Analóg vonások az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói rendszerében, 1987; Magánvélemény a tanárképzés néhány kérdéséről, 1988; Tudományos külkapcsolataink egy fejezete. Magyarország és az Alexander von Humboldt Alapítvány, 1988; Nyelvek bölcsőjénél, 1990; Suomunkakontut. Suomalais-unkarilaisia kontrastiivisia tutkimuksia, Szhely, 1993; A szölkupok, Szhely, 1994; Szellemi alapkőletétel, Szhely, 1994; Nyelvrokonság és nemzeti tudat, Szhely, 1995; Magyar-észt kisszótár, Szhely, 1995; Könyv az észt nyelvről, Szhely, 1995. Műford.: Tundraföldi öreg. Szamojéd mesék [Simoncsics Péterrel], 1975; P. Peršut: Hangyalagzi, verses mese, Pozsony-Bp., 1984.

RÁCZ GÁBOR (Bp., 1976. márc. 23.): költő. M.: Hazudok, v., 1997.

RÁCZ PÉTER (Békéscsaba, 1948. dec. 24.): költő, műfordító. Örley-díj 1988. M.: Szemtől szembe ültetés, v., 1984; A hajósok megérkeznek, v., 1988; Önarc, v., elb., 1997. Műford.: Krolov: Az életrajz folytatása, 1984; Kierkegaard: Félelem és reszketés, 1986; A. MacLean: Medve-sziget, r., 1991; A. J. Quinnell: Kínvallatás, r., 1991; D. Morgan: A dzsungel kincse [1992]; J. Archer: Becsületbeli ügy, r., 1992; J. Mathews: Egy könnyelmű pillanat, r. [1992]; F. Forsyth: Átverés, r., 1993; S. Kierkegaard: A halálos betegség, 1993; S. Kierkegaard: A szorongás fogalma, 1993; M. Buber: Haszid történetek, 1995.

RÁDULY JÁNOS (Korond, Udvarhely m., 1937. okt. 27.): népköltészeti gyűjtő. [ROM] M.: Kibédi népballadák, gyűjt., Bk., 1975; A vízitündér leánya. Kis-Küküllő menti népmesék, Kvár, 1978; Elindultam hosszú útra. A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái, gyűjt., Bk., 1979; Tündérszép mosolygó Ilona. Kibédi népmesék, Bk., 1980; Az álomfejtő fiú. Kis-Küküllő menti népmesék, kvár, 1985; Mikor a szolgának telik esztendeje. A kibédi gazdai szolgák életéből, Bk., 1987; Villám Palkó. Kis-Küküllő menti népmesék, Bk., 1989; Hold elejti, nap felkapja. Kibédi találós kérdések, gyűjt., Bk., 1990; Táltos Marika, mesék, Korond, 1993; Szép Magdolna, népmesék, Kvár, 1994; Rovásíró őseink. Adalékok rovásírásunk ismeretéhez, Korond, 1995; Az árnyékok lakodalma, gyv., Székelyudvarhely, 1995; A király táncos lovai. Székely tréfás népmesék, Sepsiszentgyörgy, 1995; Fény és gondolat, v., Székelyudvarhely, 1996; Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok, Székelyudvarhely, 1997. Műford.: M. Eminescu: Az Estcsillag, Székelyudvarhely, 1993.

RÁKOS SÁNDOR (Kálmánháza, 1921. nov. 25.-Bp., 1999. dec. 25.): költő, műfordító, esszéíró. JA-díj 1958, 1963, 1975; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1971, arany fokozata 1978; Füst Milán-jutalom 1981; Déry Tibor-jutalom 1988; A Művészeti Alap Irodalmi Nagydíja 1990; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992; Weöres Sándor-díj (Soros) 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996; Arany János-díj 1996; Soros Alapítvány Alkotói díja 1998. Kossuth-díj 1998. M.: Bujdosók fejedelme, r., 1943; Az eb válaszol, v., 1949; Férfikor, v., 1952; A tűz udvarában, v., 1957; Szegények vonulása, v., 1959; A fény felé, v., 1959 <1961 KMIK>; Fák, viharban, vál. v. 1939-1961, 1962; Táguló körök, v., 1965; Hét zöld csillag, gyv., 1969; Kiáltásnyi csönd, v., 1969; Meztelen arc, vál. v., 1971; Kisfiú, idegenben, mesék, elb., 1971; Az emlék jelene, v., 1973; Elforgó ég, napló, tan., 1974; Ellenpontok, v., Békéscsaba, 1979 <1980*KMIK>; Harc a madárral, vál. v., 1980; Társasmonológ, v., 1982; A tűz kérlelése, v., 1984; Gyíkpalota, gyv., 1984; A király és az űrutazó, mesék, 1985; Többedmagam, v., 1986; Szólítások, v., 1988; Két vers között, prózai írások, 1990; Csörte, vál. v., 1991; Senki úr Semmibe indul, v., 1996; Zsuzsanna és a vének, 1997. Műford.: Gilgames [ékírásos akkád eposz], 1960; Agyagtáblák üzenete [ékírásos akkád líra], 1963; V. Nezval: ABC, v., 1965; Táncol a hullámsapkás tenger [óceánia népeinek költészete], 1976.

RÓZSA ENDRE [eredeti név: Rózsa András] (Pécs, 1941. okt. 30.-Bp., 1995. ápr. 18.): költő. KISZ-díj 1969; JA-díj 1979; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994. M.: Kavicsszüret, v., 1970; Senki ideje, v., 1974; Kietlen ünep, v., 1979; Sárkányeregető, gyv., 1985; Az anyag emlékezete, v., 1987; Szomjúság örökmécsei, 1989; Árnyékszobrok, v., 1993; Válogatott új versek, 1993.

SÁFRÁNY ATTILA - 1969-ben született Topolyán. A szabadkai Teológiai-Katekétikai Intézetben foiskolai, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi szakán pedig egyetemi oklevelet szerzett. A Magyar Szó munkatársa. Önálló kötete: Dosztojevszkij szelleme. Kishegyesen él.

SAITOS LAJOS (1947): költő. M.: Elvétett ünnepeink, v., Szfvár, 1993; Éhségben, szomjúságban. Versek, versfordítások, Szfvár, 1997.

SAJÓ LÁSZLÓ (Sátoraljaújhely, 1956. márc. 4.): költő. M.: Napkeleti pályaudvar, v., 1986; A kavics helye, v., 1992; Földön vonuló felhők, v., 1994; Fényszög, v., 1995; Vendégkönyv, v., 1997.

SÁNTHA ATTILA (Kézdivásárhely, Kovászna m., 1968. márc. 5.): költő. [ROM] M.: Mór dalok, v., Mvh., 1995; Münchhausen báró csodálatos versei, Kvár, 1995.

SÁRÁNDI JÓZSEF [családnév: Papp] (Cserepesmajor, 1945. márc. 8.): költő. JA-díj 1977; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1981, 1984. M.: Vándor az aszályban, v., 1973; Tűzoltók napja, v., 1976; A barbárság kora, v., 1980; A teljesítmény gyönyöre, v., 1983; Útszéli történetek, elb., 1984; Felelet a kérdezőnek, v., 1987; Egy esélytelen magánszáma, vál. és új v., 1973-1988, 1989; Sorsvonal, 1991; Ingyencselekvés, v., Tatabánya, 1995; Mi az, hogy halhatatlanság, 1997.

SEBŐK ÉVA (Szeged, 1927. júl. 12.): író, költő, műfordító. Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951; Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966; A Lengyel Kultúráért Érdemérem 1970; ZAIKS-díj 1970, 1988; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1971; A Kulturális Minisztérium Nívódíja 1979-ben kétszer; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1987; Fundusz Literatury-díj 1987; A Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje 1987; IRAT-nívódíj 1995; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997. M.: Felköszöntő, v., 1951; Volt egyszer egy kisfiú, gyermekr., 1962; Mese az állatgyerekekről, képes mesekönyv, 1963; Hangmadár, mesefüzér, 1968; Mimóza, gyermekr., 1970; Boholy, meser., 1975; Lengyel teakeverék, úti esszé, 1978; Koboldos, v., 1978 <1979 *KMIK>; Hiszőke, gyv., 1980; Libikóka, verses képeskönyv, 1982; Denevérkönyv, mese, 1982; Tapóka, gyermekr., 1986; Tip-top tárlat, mese, 1988; Jégkarc, v., Békéscsaba, 1989; Belső sáv, v., Békéscsaba, 1994; Koronatanú, v., Békéscsaba, 1997.

SIKLÓSI HORVÁTH KLÁRA (1939.): író. M.: Fuit, r. [1995]; Az utolsó előtti mamut álma, elb., 1996.

SIMON ATTILA (Csíkszereda, Hargita m., 1972. aug. 6.): költő, szerkesztő. [ROM] M.: Elmondom-e ezt vagy álmodom?, v., Csíkszereda, 1994; Átila, v., Csíkszereda, 1997.

SIMON BALÁZS (Bp., 1966. nov. 22.-Bp., 2001. jún. 12.): költő. Bródy Sándor-díj 1995. M.: Minerva baglyát faggatom mégis, v., 1992; Nimród, költemény, 1994; A mi lakománk -Lectisternium, v., Pécs, 1996; Makdír, v., 1997.

SIMONFY JÓZSEF (1952.): költő. [ROM] M.: Hold és nap, v., Bk., 1992.

SOLYMOSI BÁLINT (Kunszentmárton, 1959. júl. 19.): költő, író. M.: A műnéger, v., 1992; Ágak egy hamisciprusról, elb., 1995.

SOMLYÓ GYÖRGY (Balatonboglár, 1920. nov. 28.): költő, író. A párizsi Mallarmé Akadémia lev. tagja 1966; JA-díj 1950, 1951, 1954, 1966; Szocialista Munkáért 1955; A Munka Érdemrend arany fokozata 1968 <1969>; A Francia Művészetek és Irodalom Rendjének tiszti fokozata 1984; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984, 1990; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1985; Déry Tibor-jutalom 1987; Soros-életműdíj 1987; Forintos Díj 1987, 1992; A Magyar Köztársaság Zászlórendje 1990; Kassák Lajos-díj (Soros) 1992; Magyar PEN-emlékérem 1994; Illyés Gyula-díj 1994; Gabriela Mistral-emlékérem (Chile) 1996; Kossuth-díj 1997; Balatonboglár díszpolgára 1997; Pro Urbe Budapest 1998. M.: A kor ellen, v., 1939; Adónis siratása, v., 1942; Láttátok-e?, v., 1948; Kérdés és felelet, tan., 1949; Seregszemle, v., 1950; Példák és feladatok, tan., 1951; A béke erdeje, v. és versford., 1951 <1952*>; Vallomás a békéről, v., 1953; A Visztula sellője, útirajz, 1954; Jegenyék a parton, v., 1955; Talizmán, v., 1956; Ablakban, tan., 1956; Emlék a jelenről, v., 1958; Ami élni segít, v., 1960; Tó fölött, ég alatt, v., 1962; A költészet évadai, tan., I-IV., 1963-1975; Szemfényvesztő fügefa, v., 1963; Mesék a mese ellen, 1967; Füst Milán. Emlékezés és tanulmány, 1969; Hármastükör, vál. v., tan. és műfordítások, 1970; A mesék második könyve, 1972; A mesék könyve [a Mesék a mese ellen és A mesék második könyve együttes kiad.], v., 1974; Épp ez, v., 1976; Árnyjáték, r., 1977; A költészet vérszerződése, tan., 1977; Arion éneke, összegyűjtött v. I. 1938-1976, 1978; Kőkörök, összegyűjtött v. II. 1942-1976, 1978; "Modernnek lenni mindenestül", esszé, 1979 <1978*KMIK>; Másutt, tan., 1979; Philoktétész sebe. Bevezető a modern költészetbe, tan., 1980; Piero della Francesca, v. [Szauder József levelével], 1980; Picasso, tan., 1981; Részletek egy megírhatatlan versesregényből, v., 1983; Az utazás, francia költők antológiája, 1984; Rámpa, r., 1984 [2. jav. kiad., 1995]; Parisiens, v. [franciául], 1987; Ami rajtam túl van, vál. v. 1937-1986, 1988; A költészet ötödik évada. Tanulmányok, 1981-1987, 1988; Palimpszeszt, v., 1990; Párizsi kettős, r., 1990; Városok, esszék, 1991; Nem titok. Versek, Pécs, 1992; Füst Milán vagy a lesütött szemű ember, emlékezés, tan., 1993; Elvitathatatlan hely, tan., 1994; A negyedik szoba, v. 1992-1993, 1994; Törésvonalak, 1993-1996, v., 1997; Philoktétész sebe. Bevezetés a modern költészetbe, tan., 1997.

SOÓS JÓZSEF (Lenti, 1953-) költő. Első verseskötete: Kincs a fűben (Zalai Írók Egyesülete, 2006.)

SŐRÉS ZSOLT (Bp., 1969. jan. 1.): író, költő, kritikus. M.: Fekete könyv, v., 1993.

SUHAI PÁL (Bezenye, 1945. febr. 4.): költő. M.: Akár az üldözött, v., 1984; Porba írt sorok, v., Szekszárd, 1994.

SULYOK VINCE (1932–2009. aug. 9.) Norvégiában élt költő, műfordító, könyvtáros, Jan Erik Vold (1939-) norvég és Tomas Tranströmer (1931-) svéd költő haikuit fordította magyarra. http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/121.htm

SZABADI TIBOR J. Nagykanizsai születésű író (1952-). Eszperantista, műfordító, szerkesztő, filozófus, az AIS filozófiai tudományok akadémiai adjunktusa. Tudományos munkájának területei a következők: eszperantológia, fordítástudomány, a filozófia egyes ágai, lingvisztika (szótárszerkesztés). Tagja a Magyar Írószövetségnek, a PEN Eszperantó tagozatának, a Magyar Szemiotikai Társaságnak, az AIS-nak, a Magyarországi Eszperantó Szövetség örökös tagja, 1966 óta eszperantista. A 2001 -ben Nagykanizsán megrendezett 74. SAT Eszperantó Világkongresszust előkészítő és lebonyolítást végző bizottság elnöke volt. Eddig több mint 60 kiadványt fordított, szerkesztett, lektorált.

SZAKÁCS ESZTER (Pécs, 1964. ápr. 21.): költő. Gérecz Attila-díj 1993; Déry Tibor-jutalom 1998. M.: Halak kertje, v., 1993; Süllyedő Atlantiszom, v., 1996.

SZÉKI PATKA LÁSZLÓ (1948–2008. márc. 5.) költő, dramaturg

SZENNAY ILONA [Spannratt Marcellina] (Bp., 1958. dec. 30.): költő. M.: Harmatalagút, v., 1997. Nyelvészeti munkásságát Spannraft Marcellina néven ismerjük, sok részletkérdés fejtegetésével hozzájárult magyar nyelvtani viszonyok tisztázásához. Verselésére a rövid mondatok jellemzők,
Dr. Spannraft Marcellina, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Kommunikáció Tanszék, Budapest

SZENTE IMRE (Celldömölk, 1922. dec. 22.): költő, kritikus, műfordító. [Svédország] Műford.: Szolzsenyicin: A Gulag-szigetcsoport I-II., München, 1975-76; Kalevala, München, 1987; Ajándék, mellyel meglepem... v. és műford., Stockholm, 1992.

SZENTI TIBOR (Hódmezővásárhely, 1939. nov. 9.): író, etnográfus. A Kulturális Minisztérium Okleveles Dicsérete 1976; Sebestyén Gyula-emlékérem 1977; Nívódíj 1986; Eötvös-ösztöndíj 1987; Pro Urbe Hódmezővásárhely 1989; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1989; A Telefaktum Fesztivál MOVI-díja 1990; Darvas József-díj 1992; Péczely Attila-díj 1996. M.: A tanya, szociogr., 1979; Parasztvallomások, szociogr., 1985; Vér és pezsgő, 1988; Paráznák. Feudalizmuskori (1723-1843) szexuális bűntetőperek, Hódmezővásárhely, 1993; A tetejetlen fán, elb., esszék [Szeged], 1997.

SZENTMÁRTONI JÁNOS (Bp., 1975. nov. 19.): költő. Gérecz Attila-díj [1995. évi] 1996. M.: Útszéles magány, v., 1996.

SZEPES MÁRIA [írói név: Orsi Mária] (Bp., 1908. dec. 14.): író. A Népművelési Intézet Jutalma 1963; Arany Meteor 1972; A Hónap Könyve (München) 1984; A Legjobb Külföldi Regény Díja IV. hely [Karl Lasswitz-díj, Németo.] 1985; A Móra Kvk. Nívódíja 1986; Galaktika-díj 1987; "Pöttyös Panni" Kiadói Nívódíj 1988; Magyari Erzsébet-díj 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1998. M.: Vörös Oroszlán, r. [Orsi Mária néven], 1946 [bezúzták!], 1984; Piros madár [Hubay Miklóssal és Koppány Jánossal közös kötetben], 1951; Pöttyös Panni, gyermekr., 1953; Pöttyös Panni a Balatonon, 1956; Pöttyös Panni az óvodában, 1957; Pöttyös Panni naplója, 1959; Pöttyös Panni és Kockás Peti kalandjai, 1962; Surayana élő szobrai, tud. fantasztikus r., 1971; Pöttyös Panni Hetedhétországban, 1973; Gyerekcsillag, r., 1976; Tükörajtó a tengerben, tud. fantasztikus r., 1976; Boróka néni kincse, r., 1979; Táltos Marci, r., 1979; Fityfiritty, mesék, 1980; Szia Világ!, mesék, 1980; Bolondos szerszámok, mesék, 1981; Eleven képeskönyv, gyermektörténetek, 1982 <1983*KMIK>; Csupaszín, elb., 1983 <1982*KMIK>; Napszél, tud. fantasztikus r., 1983; Zsákbamacska, mese, 1984; Harkály anyó, gyermektörténetek, 1983 <1984*KMIK>; Rőzse néni kunyhója, gyermektörténetek, 1985; Lázadó szerepek, tud. fant. r., 1985; A változatlanság hullámhosszán, tud. fantasztikus r., 1986; Tibeti orgona, tud. fant. r., 1987; Emberek és jelmezek, önéletrajz, 1988; Varázstükör, r., 1988 [németül: München, 1988]; A mindennapi élet mágiája, r., 1989; A szerelem mágiája, 1990; Izisz bárkája, misztikus r., 1990; Hermész útja, misztikus r., 1990; Mars szekere, misztikus r., 1990; Raquel 7 tanítványa, misztikus r., 1990 [németül: München, 1992]; Pszichografológia, 1990; Álomszótár, 1990; A gyógyító öröm mágiája, 1991; A tarot bölcsessége a huszonnégy dimenzió kapu, 1993; A smaragdtábla, Sopron, 1994; A divináció - a sorsalakítás művészete, 1994; Az álom mágiája, 1994; Csillagpor, Sopron, 1994; Académia Occulta [Wictor Charonnal], Sopron, 1994; A szerelem mágiája. A hűség mágiája, 1995; A sors mágiája. A csoda mágiája, 1995; A fény mágiája. Bevezetés a Hermetikus filozófia titkos tanításaiba, 1995; Az öröm mágiája - Mítoszok mágiája, 1995; Csillagvarázs. Az állatégövi jegyek születésének története, 1996; A smaragdtábla. Az analógiák tana, 1997.

SZEPES ERIKA (Bp., 1946. dec. 24.): klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító. Az irodalomtud. kandidátusa 1992; A Nagy Lajos Alapítvány novella-pályázatának díja 1994. M.: Verstan [Szerdahelyi Istvánnal], monogr., 1981; Erósz a folklórban. Erotikus jelképek a néphagyományban, szerk. [Hoppál Mihállyal], 1987; A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a művészetben, szerk. [Hoppál Mihállyal], 1987; Mágia és ritmus. Vallástörténeti és verstani tanulmányok, 1988; A múzsák tánca. Verstani kisenciklopédia [Szerdahelyi Istvánnal], 1988; Magyar költő - magyar vers. A mai magyar költészet verstani kisenciklopédiája, Bp., 1990; Olvassuk együtt! Verselemzések, 1995; A mai magyar vers. Költészetünk formakincsének leíró és funkcionális elemzése az elmúlt fél évszázad verseinek tükrében, Bp.-Békéscsaba, 1996. Műford.: Rákóczi Ferenc: Vallomások [latinból], 1979; Janus Pannonius: Epigrammák [latinból], 1986.

SZEPESI ATTILA (Ungvár, 1942. ápr. 21.): költő, szerkesztő. Weöres Sándor-díj 1974; JA-díj 1980; Artisjus Irodalmi Díj 1986; Az MTI-PRESS tárcapályázatának II. díja 1994; Kortárs-díj 1994; IRAT-nívódíj 1995; A Magyar Írószövetség tárcapályázatának III. díja 1995; Tiszatáj-díj 1996; Déry Tibor-jutalom 1996; Füst Milán-jutalom 1998. M.: Az üveg árnyéka, v., 1970; Hegedős-ének, v., 1973; Az éjszakára, v., 1979; Zöldvári ének, gyv., 1979; Pitypang-királyfi, v., 1980; Sorstalan énekek, v., 1982; A bohóc seregélyek, gyv., 1985; Harangtemető, v., 1985; Farsang bolondja, v., 1986; Harangvölgy, gyv., 1986; Ars amatoria, v., 1991; Himnusz a varjakhoz, v., 1991; A Mikulás lámpája, igaz mese, 1993; Szélrózsa, v., 1994; Rézgarasok, csigahéjak, v., 1995.

SZIGETI LAJOS (Szabadhídvég, 1940. okt. 17.): költő. Aquincumi költőverseny "Babérkoszorú az aranyszalaggal" díja 1998. M.: Az ég tükrében, v., 1992; Vízjelek nyári égen, v., 1996.

SZILÁGYI ÁKOS (Bp., 1950. jún. 18.): költő, esztéta, kritikus, műfordító. KISZ-díj 1979; Áprily-díj 1984, 1986; JA-díj 1985; Üveggolyó rend 2000. M.: Az iskolamester zavarban van, v., 1977; Teremtmények < Teremtvények *ÚMIL>, v., 1981; Nem vagyok kritikus, tan., 1984; Tarkovszkij, az orosz film Stalkere [Kovács András Bálinttal], 1985; Les mondes de Tarkovski, Lausanne, 1986; Befejezetlen forradalom, tan., szerk., 1987; Tovább... Tovább... Tovább!, tan., szerk., 1988; 1984-en innen és túl. A negatív utópiák társadalomképe, tan., 1988; A negyedik Oroszország, tan., szerk., 1989; Fej és tudat, v., 1989; Hamu és mamu. Az orosz irodalmi avantgárd 1917 előtt és után, tan., 1989; Gyönyörök kertje, v., 1991; A vágy titoktalan tárgya, tan., 1992; Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája. szerk. [Krausz Tamással], 1992; A tények és a lények, 1995; Tetem és Tabu. Egy viccbalzsamozó feljegyzései, viccelemzések, 1996; Tarkovszkij [Kovács András Bálinttal], monogr., 1997. Műford.: V. Majakovszkij: Erről, 1985; Hlebnyikov: Zangezi, 1986.

SZIRMAY ENDRE (Hernádzsadány, 1920. okt. 2.): költő, irodalomtörténész, műfordító. Kiváló Tanár 1953; Somogy m. Tanács Pedagógiai Díja 1982; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1983; Pro Urbe Kaposvár 1998. M.: Arány és mérték, vál. v., Kaposvár, 1971; Maroknyi sors, v. és versfordítások, Kaposvár, 1977; Párbeszéd, v. és versfordítások, 1982; Kettős portré [Szirmay Endre versei, Sz.-né Bayer Erzsébet tanár-festőművész képei], Kaposvár, 1987; Csöndes fohász, v. és versfordítások, Kaposvár, 1990; Szószóló. Új versek és költemények prózában, 1993 <1994*ÚMIL>; Hűség. Újabb versek és költemények prózában, 1997.

SZONDI GYÖRGY [1962-ig Sal György] (Feffernitz [Ausztria], 1946. márc. 15.): költő, műfordító, nyelvész. 1300 Éves Bulgária Kitüntetés 1981; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983 és még háromszori nívódíj; A nyelvtud. kandidátusa 1985; Cirill és Metód Érdemrend 1985. M.: Pripada diagonolat, v., Szófia, 1992; Értem, értem, értem, v., 1994; Za ek vam [bolgárul], v., 1997. Műford.: E. Sztanev: Az Antikrisztus, r., 1976; L. Petkov: Zöld keresztek, r., 1977; Z. Sztojanov: Egy nemzet mámora. Feljegyzések a bolgár felkelésről, r., 1978; E. Sztanev: Kormoska, gyermekr., 1980; A. Konsztantinov: Hihetetlen történetek egy mai bolgárról, r., 1983; E. Manov: Az unokák, 1985; Lj. Petkov: Oroszlános porta, r., 1992; N. Hajtov: Kecskeszarv, elb., 1994.

SZOPORI NAGY LAJOS (Alszopor, 1935. márc. 2.): műfordító, irodalomtörténész. Alba Regia Emlékérem 1972; Kalevala-emlékplakett 1985 [Finno.]; Ponkala Alapítvány Díja 1997 [Finno.]; a Suomalaisen Kirjallisuuden Seura finn irodalmi társ. lev. tagja. M.: A pedagógiai információellátás helyzete és kérdőjelei a megyékben, 1985; Suomalainen sukuromaani, tan., Helsinki, 1986; Ismerkedő ismerősök. A magyar irodalom fogadtatása Finnországban - a finn irodalom fogadtatása Magyarországon 1920-1986 [Yrjö Varpioval], [és a finn nyelven írt tanulmányrészleteket ford.] 1990. Műford.: M. Waltari: Virágzik a föld, kisr., 1982; R. S. Virtanen: A karácsonyfalopás, ifj. r., 1983; A. Hellaakoski: Tükörtánc, v., vál., utószó, ford. másokkal, 1984; E. Joenpelto: Huzatos esztendők, r., 1984; E.-L. Manner: A füst árnyéke, v., vál., utószó, ford. másokkal, 1987; P. Saarikoski: Bomba a hűtőszekrényben, v., vál., utószó, ford. másokkal, 1990; L. Kirstinä: Magyarok és finnek a fikció világában. Balázs József és Veijo Meri regényének befogadása Finnországban és Magyarországon, 1992.

SZŐCS GÉZA (Marosvásárhely, M. Autonóm Tart., 1953. aug. 21.): költő, író. [ROM, 1986-tól Svájc, 1989-től MO, 1990-től ROM/MO] Füst Milán-jutalom; A R. Írószövetség Debüt-díja 1975 <1976*ÚMIL>; Graves-díj 1986; Az Év Könyve Jutalom 1990; Déry Tibor-jutalom 1992; JA-díj 1993; A Bethlen Gábor Alapítvány díja 1993. M.: Te mentél a vízen?, v., Bk., 1976; Kilátótorony és környéke, v., Bk., 1977; Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás, v., Kvár, 1979; A szélnek eresztett bábu, vál. v., 1986; Az uniformis látogatása, v., New York [1986]; Kitömött utcák, hegedűk, r. töredék, Köln-Bp., 1988; A sirálybőr cipő, v., 1989; Históriák a küszöb alól, d., filmnovella, hangjáték, 1990; A vendégszerető avagy Szindbád Marienbadban, v., Bp.-Kvár, 1992; A kisbereki böszörmények. Tragikomédia 3 felvonásban, Kvár, 1994; Ki cserélte el a népet? d., Kvár, 1996.

SZÖLLŐSI ZOLTÁN (Jánoshalma, 1945. márc. 6.): költő. Kölcsey-díj 1995; Ratkó József-díj 1996; Arany János-jutalom 1998. M.: Csontkorall, v., 1974; Vacsora jégen, v., 1978; Égitető, v., 1983; Ballada Boldogasszonyhoz, v., 1988. Műford.: Nyolcvan gyertya. Kazáni tatár népköltészet, Lakitelek, 1994.

SZÚNYOGH SÁNDOR (Alsólakos, 1942. márc. 3.-Lendva, 1998. jan. 9.): író, költő, szerkesztő. [Szlovénia] M.: Tavaszvárás [Szomi Pállal, Varga Józseffel], v. és elb., Muraszombat, 1972; Halicanumi üzenet, v., Muraszombat, 1975; Naj-Leg [Ernest Ruzič-csal], v. [kétnyelvű], Muraszombat, 1980; Hóvágy, v., Muraszombat, 1985; Virágköszöntő, gyv., Muraszombat, 1987; Összhang, ant., szerk., Muraszombat, 1979; Sozvocje - Összhang, ant., Muraszombat, 1981; Szlovén-magyar társadalmi-politikai műszótár, Lendva, 1990; Tanulmányok és cikkek a muravidéki magyar irodalomról, Lendva, 1991; Halicanumi rapszódia, vál. v., 1963-1989, Újvidék, 1991; Muravidéki kincsesláda, népmesék, 1997; Alsólendva képes levelezőlapokon 1898-tól 1945-ig [társszerzők: Gálics I., Tomka M.], 1997. Műford.: P. Rožnik: Szép Mankica, népmesék, 1973.

SZŰGYI ZOLTÁN (Ada, 1953. szept. 9.): költő. [JU, 1991-től MO] M.: Hangosan és csendesen, v., Újvidék, 1977; Ég a föld, v., Újvidék, 1980; Két part között két folyó, v., Újvidék, 1982; Erdő és más versek, v., Újvidék, 1985; Ördögkapu, gyv., Újvidék, 1989; Élet és lélek, v., Chicago-Bp., 1993; Énekünk éneke. A gondnok verseskönyve, v., 1995.

SZŰK BALÁZS (Eger, 1960. május 13. - ) tanár, médiakommunikátor, költő, író. M.: Átutazóban (1993), Képben vagyunk? (2004), '56:10:23 (2006)

TANDORI DEZSŐ [Nat Roid, Tradoni, Hc. G. S. Solenard] (Bp., 1938. dec. 8.): költő, író, műfordító. A Nemzetközi PEN Club Díja 1966; Graves-díj 1972; Kassák-díj 1974 [Magyar Műhely, Párizs]; Füst Milán-jutalom 1975; JA-díj 1978; Forintos Díj 1984; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984, 1985, 1991; Szép Magyar Könyv Verseny Díja 1985; Áprily-díj 1986; Déry Tibor-jutalom 1986 <1989*ÚMIL>; Szép Ernő-jutalom 1989; Az Osztrák Köztársaság Művészeti Díja 1989 [Litteris et Artibus]; Weöres Sándor-díj [Soros] 1990; A Holmi c. folyóirat Díja 1991; A Beszélő c. lap Fődíja 1992 [megosztva Marno Jánossal]; Az Év Könyve Jutalom 1992 [Tandori Ágnessel]; Getz Corporation Életműdíj 1993; Az EURÓPA 1968 pályázat díja 1993; A Soros Alapítvány Életműdíja 1993; A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja 1996; Szép Magyar Könyv Díj 1997; Új Magyar Hangjáték Díj 1998; Tekintet-díj 1998; Kossuth-díj 1998. M.: Töredék Hamletnek, vál. v. 1958-1968, 1968; Egy talált tárgy megtisztítása, v., 1973; A mennyezet és a padló, v., 1976; "Itt éjszaka koalák járnak", elb., 1977; Medvék minden mennyiségben, gyv., 1977; Miért élnél örökké?, r., 1977; Még így sem, v., 1978; A meghívás fennáll, r., 1979; Medvetalp és barátai, gyermekr., 1979; Medvetavasz és medvenyár, gyv., 1979; Baranyay. Tandori Dezső írásai Baranyay Andrásról, tan., 1979; A zsalu sarokvasa, esszé, 1979; Madárlátta tollaslabda, r., 1980; Nem szeretném, ha fáznál, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1980; Valamivel több, r., 1980; Kedves Samu!, v., Hatvan, 1980; Nagy gombfocikönyv, ifj. r., 1980; Helyből távol, r., 1981; Mint egy elutazás, d., 1981; Most vagy soha, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1981; Túl jól fest holtan, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1981; Játékmedvék verébdala, gyv., 1981; Hérakleitosz H-ban, tan., Hatvan, 1981; Az erősebb lét közelében, esszé, 1981; Ne lőj az ülő madárra!, r., 1982; Az te csak hiszed, bébi!, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1982; Afrika, India, vadállatok őshona, v., 1982; Keserű. Tandori Dezső írása Keserű Ilonáról, tan., 1982; A feltételes megálló, v., 1983; Sár és vér és játék, r., 1983; ... de maradj halott, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1983; Egyre kisebb gyilkosságok, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1984; A Stevenson biozmagória, tud.-fantasztikus r. [Hc. G. S. Solenard néven], 1984; Celsius, v., 1984; Mesélj rólam, ha tudsz, r., 1984; Medvék minden mennyiségben (és még verebek is), gyv., 1985; Új nagy gombfocikönyv, ifj. r., 1985; Bízd a halálra, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1985; Meghalni és megszeretni, bűnügyi r. [Nat Roid néven], 1986; Birds and other Relations, Princetown University Press, vál. v., 1986; Madárnak születni kell...! [Tandori Ágnessel], irod. ismeretterjesztő mű, 1986; A becsomagolt vízpart, v., 1987; A megnyerhető veszteség, v., 1988; Egynyári vakjátszma III/1. Meghalni késő, élni túl korán [tandori...? nat roid...? tradoni...? néven], r., 1988; Egynyári vakjátszma III/2. Egy regény hány halott? [tandori...? nat roid...? tradoni...? néven], r., 1989; Vigyázz magadra, ne törődj velem, vál. v., 1989; A tizedik év: Walton Street, 1990; KoppÁr Köldüs, v., 1991; Szent Lajos lánchídja, r., 1991; Műholdas rózsakert. Versfordításregény-töredék, 1991; Döblingi befutó, r., 1992; Intermediális rajzok, mappa, 1993; Hosszú koporsó, elb., 1994; Kísértetként a Krisztinán, vál. elb., 1994; Hosszú koporsó, naplór., 1994; A dal változásai, tan., 1994; Vagy majdnem az, v., 1995; Madárzsoké, vál. elb., 1995; Az evidenciatörténetek, esszék, 1996; Menedékjog 1995 - versantológia, szerk., 1996; Tandori avagy Karácsony a Húsvét-szigeteken, 1996; A Semmi Kéz, v. [a szerző rajzaival], 1996; Király és Tandori, Szeged, 1996; Rajzok, képversek, Veszprém, 1996; Medvék és más verebek, r., 1996; Kész és félkész katasztrófák, esszér., 1997; És megint messze szállnak, elb.-ek, 1997; Pályáim emlékezete, 1997; Mr & Tandori, Szeged, 1997.

TAR KÁROLY [írói álnév: Transsylvanicus, Koppány Zsolt] (Kolozsvár, 1935. aug. 30.): író, újságíró. [ROM] Munkaérdemérem. M.: Köszönöm, jól vagyok, kisr., Bk., 1969; Hazai utakon, riportok, Kvár, 1977; Nyári mese, r., Kvár, 1981; Pléhmadár, elb., karcolatok, Bk., 1982; Szerelmes földrajz, riportok, Kvár, 1983; Az ismert katona, r., Kvár, 1985; Viselkedjünk..., tréfás illemtan, Kvár, 1988; Romániai magyar nyelvvédő szótár [Sztranyiczky Mihállyal], Kvár, 1993; Erdélyért kiáltom [Transsylvanicus néven], Kvár, 1993; Tótágas pillanatok, rövidpróza, Kvár, [1993]; Bög Viola Társaság. Három utazás regénye, Kvár, 1995; Gyászpárta, v., Kvár, 1995; Tanítók nyomában, Kvár, 1996; Faragott fájdalom. Elrománosításunk naplója, Kvár, 1996; Illemszótár, Kvár, 1997. Szerk.: Romániai magyar nyelvvédő szótár, összeáll. Sztranyiczki Mihállyal, Kvár, 1993; Bíró György aliász Kutya nekifutásai és kutyagolásai a mindig rózsás sportpályákon és a babértalanul is egyetlen életben, lejegyezte [Koppány Zsolt néven], Kvár, 1993; Színjátszók könyve, összeáll. [Kötő Józseffel, Molnos Lajossal], Kvár, 1994.

TARNÓC JÁNOS (Budapest, 1964)

TEREBESS GÁBOR (Szeged, 1944. május 22.)

THIMÁR ATTILA (Bp., 1969. máj. 19.): irodalomtörténész. Pro Scientia Aranyérem 1993; az irodalomtud. kandidátusa 1997. M.: P. Vergilius Maro: Virgilius poetának Aeneise, s. a. r., 1995; Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Latino-Hungaricum et Hungarico-Latino-Germanicum, s. a. r. [Hargittay Emillel, Kecskeméti Gáborral], [hasonmás kiad.], 1995.

TIMÁR GYÖRGY (Bp., 1929. jún. 23.-Bp., 2003. szept. 24.): költő, kritikus, műfordító. Szocialista Kultúráért; Ady-díj 1977; II. Lipót Rend tiszti fokozata 1982; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984; Claude Sernet-díj 1985 (Franciao.); PEN-emlékérem 1989; IBBY-díj 1989, 1990; Füst Milán Fordítói Alapítvány díja 1998; Pro Literatura-díj 1998. M.: Három fiatal költő [Pál Józseffel és Kövesi Endrével], 1951; Az iszonyat naptára, v., 1961; Jerikó, v., 1968; Hármasoltár, v., 1974; Nevető lexikon, 1974 [jav., bőv. kiad., 1983]; Nem én írtam, irod. paródiák, 1979; Ezt sem én írtam, irod. paródiák, 1983; Heures fauves, v. [franciául], 1983; Válogatott agyrémeim, humoros írások, 1985; Ami gyorsabb a halálnál, r., 1986; A Duna titkai, 1988; Szókon túli hang, v., 1995; Fölmerült Atlantisz avagy a szerelem regénye, r., 1996. Műford.: J. R. Jiménez: Sárga tavasz, vál. v. [András Lászlóval], 1958; Erich Arendt válogatott versei, 1959; R. Barjavel: Az óvatlan utazó, r.,1971; R. Goffin: A költészet Ariadné-fonala, esszék, 1972; J. Verne: Az örök Ádám, elb., 1973; Y. Bonnefoy: Még egyre az a hang, v., 1973; Százhúsz költő, vál. műfordítások, 1977; D. Scheinert: Pierre Bajut színeváltozása, r., 1979; Tájkép, lovakkal, v., 1982; Bernard Vargaftig versei, 1984; Szajna-parti Erosz, v., 1984 [jav., bőv. kiad., 1985]; E. Ionesco: A kopasz énekesnő, ford. [Gera Györggyel], bem. 1986; E. Kästner: Az állatok konferenciája, r., 1990; H. Sobota: A kurvapecér [Révai Gáborral], r., 1990; A. Allais: Horgász a pácban avagy a Blaireau-ügy, 1994; G. Bayo: Válogatott versek, 1997.

TOLNAI OTTÓ (Magyarkanizsa, 1940. júl. 5.): költő, drámaíró, műfordító. [JU] Híd-díj 1967, 1980; A Mikes Kelemen Kör Díja [Hollandia] 1988; Szirmai Károly Irodalmi Díj 1988; JA-díj 1991; Üzenet-díj 1991; A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának Fődíja [megosztva Márton Lászlóval] 1992; Kortárs-díj 1992; Az Év Könyve Jutalom 1992; Ady Endre-díj (Soros) 1993; IRAT-nívójutalom 1993; Alföld-díj 1994; Déry Tibor-jutalom 1995; Füst Milán-díj 1997; Weöres Sándor-díj 1999; Bezerédj-díj 1999. M.: Homorú versek, Újvidék, 1963; Sirálymellcsont, v., Újvidék, 1967; Valóban mi lesz velünk [Domonkos Istvánnal], v., Újvidék, 1968; MAO-POE [Domonkos Istvánnal], v., Újvidék, 1968; Szeplőtelen kis gépek, csöpp fejedelmi jelvények, v., Újvidék, 1968; Rovarház, r., Újvidék, 1969; Agyonvert csipke, v., Újvidék, 1969; ZOO, v. [magyarul és szerbül], Újvidék-Belgrád, 1969; "1969" [Böndör Pállal, Fülöp Gáborral és Kis Jovák Ferenccel], v., Újvidék, 1970; Ördögfej, ifj. r., Újvidék, 1970; Gogol halála, elb., Újvidék, 1972; Legyek karfiol, v., Újvidék, 1973; Versek, Újvidék, 1973 <1975*KMIK>; Sáfrány Imre, kismonogr., Újvidék, 1978; Világpor, v., Újvidék, 1980; Elefántpuszi, gyv., Újvidék, 1982; Vidéki Orfeusz, vál. v., 1983; Virág utca 3., r., Újvidék, 1983; Gyökérrágó, v., Újvidék, 1986; Rokokokokó, hosszúkás kamaszvers, Újvidék, 1986; Prózák könyve, elb., Újvidék, 1987; Cápácskám: apu!, gyv., Újvidék, 1989; Árvacsáth. Versfüzér, 1992; Versek könyve, 1992; Wilhelm-dalok avagy A vidéki orfeusz, v., Pécs <Újvidék*ÚMIL>, 1992; A meztelen bohóc, esszék, Újvidék, 1992; Június. Válogatott és új novellák, 1994; Kékítőgolyó. Új prózák könyve 1965-1994, 1994; Végjáték, 1996; Végel/ő/adás, színdarabok [szerk. Radnóti Zsuzsa], 1996; Rothadt márvány. Jugoplasztika, esszék, 1997.

TOMPA GÁBOR (Marosvásárhely, M. Autonóm Tart., 1957. aug. 8.): költő, színházi rendező. [ROM] Az Erdélyi M. Közművelődési Egyesület (EMKE) Kemény János-díja 1992; Kriterion-koszorú 1996. M.: A hűtlen színház, esszék, Bk., 1987; Óra, árnyékok, v., Bk., 1989; Készenlét, v., 1990; Romániai magyar négykezesek [Visky Andrással], v., Pécs-Kvár, 1994; A késdöfés gyöngédsége, esszék, Kvár, 1995; Aki nem én, v., Mvh., 1996 .

TORNAI JÓZSEF (Dunaharaszti, 1927. okt. 9.): költő, író, műfordító. JA-díj 1975; A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997; Arany János-díj 1998. M.: Paradicsommadár, v., 1959; Az égigérő föld, v., 1962; Jársz és kiáltasz, v., 1964; Aranykapu, v., 1967; Időtlen idő, v., 1969; A bálványok neve, vál. v., 1970; Kiszakadva, v., 1972; Naptánc, v., 1975; 17 ábrándozás, v., 1976; Fejem alatt telihold, v., 1979; Nap jár a homoktetőkön, elb., 1980; Veres Péter-énekek, v., 1981; Semmiből semmibe, v., Békéscsaba, 1981; A Lemenő Nap Dombja, próza, 1982; A többszemélyes én, v., 1982; Ajándékozások, v., 1982; Az ihlet sötét és világos foltjai, esszék, 1982; Vadmeggy, önéletrajzi írások, 1984; Ádám és Éva oltára, r., 1987; Mezítláb, énekelve. Válogatott és új versek, 1988; A páva szépsége, r., 1988; Megcsókolom a szomjas folyót, 1988; A szerelem szürrealizmusa [rajz. Gerzson Pál], 1991; A menekülő, r., 1991; Pünkösdi lobbanás, v., 1993; A sikoltozó rózsa, v., 1995; Mágia és metafizika, esszék, 1995. Műford.: N. Hikmet: Nehéz a távollét, v., 1963; Boldog látomások. A világ törzsi költészete, v., 1977; V. Aleixandre: Testedből számkivetve [Orbán Ottóval], v., 1979; D. H. Lawrence: Az érintés föltámadása, 1988; Baudelaire: A Rossz virágai, 1991; Himnuszok az éjszakához. Válogatott műfordítások, 1994.

TOROK CSABA (Bácskossuthfalva, 1939. aug. 16.): költő, műfordító. [JU] M.: Örökség, v., Újvidék, 1962; Szégyenfán, v., Újvidék, 1966.

TÓTH GÁBOR [álnév: G. Abort] (Bp., 1950. máj. 21.): költő, filmrendező, performer. M.: Első dimenzionista album, villanyversek, szerzői kiad., 1972; Egy kis szemantika, 1972; Information-Contra-information, 1973; Experimental Art Publisher-könyvek I-III., 1974-75; Visualtopology, I-III., 1974-75; Analitikus költemények, 1975; Varied - minimappa, 1975; Roncsok, 1975; Experimental Art Publisher könyvek 1-3, 1974-1976; ...szeretnék lenni, 1983; Ön-tapadó ideák, 1983; I would like to be, 1983; Hol vagyok én még attól, hogy hallgatni tudjak? - zen verskötet, 1985; Végső hang, 1988; Ideakönyv. I. A tábla, 1981, II. A tükör, 1984, III. Egymás után, 1986.

TÓTH LÁSZLÓ (Bp., 1949. szept. 26.): költő, író, szerkesztő, műfordító. A Szlovák Irodalmi Alap Jutalma 1975, 1977; Győry Dezső-jutalom 1986; Fábry Zoltán-díj 1992; A Madách Imre-pályázat II. díja 1992; JA-díj 1994 <1995*CSMIL>; IRAT-nívódíj 1994; Artisjus Irodalmi Díj 1996. M.: A hangok utánzata, v., Pozsony-Bp., 1971; Ithakából Ithakába, v., Pozsony-Bp., 1975; Átkelés, v., Pozsony-Bp., 1977; Ákombákom, mese, Pozsony, 1980; Megközelítés, ant., szerk. [Kulcsár Ferenccel], Pozsony, 1980; Vita és vallomás. Beszélgetések szlovákiai magyar írókkal, Pozsony-Bp., 1981 <1982*KMIK>; Az áldozat, d., Kassa, 1982; Istentelen színjáték, v., Pozsony, 1983; A mullók városa, meseant., szerk., Pozsony, 1983; Gyújtópont, versant., szerk., Pozsony, 1984; Lyuk az égen, gyv., mesék, Pozsony, 1985; Ötödik emelet, avagy Egy éden bugyrai, v., Pozsony-Bp., 1985; Hogyan kell repülni?, mese és gyv. antológia, szerk., Pozsony, 1986; Éjjelenként a semmivel avagy A tett nélküli színhelyek. Válogatott és új versek 1968-1985, 1987; Párhuzamok, kitérők, esszék, Tatabánya, 1991; A megértés nehézségei. Komárom-Esztergom megyei pályakezdő költők, szerk., 1992; Szélén az országútnak. Csehszlovákiai magyar költők, 1919-1989, vál., utószó, 1990; Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949, szerk. [Molnár Imrével], 1990; A szélördög, népmeseválogatás, szerk., 1991; Tudósítás egy ország elvesztéséről. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1919-1989, vál., szerk., utószó, jegyz., 1992; Elfeledett évek, esszék, cikkek, interjúk, Pozsony, 1993; Hármaskönyv, v., Pozsony, 1994; Szalatnai Rezső: Magyar magatartás és irodalom Csehszlovákiában, szerk., 1995; Próbafelvételek a csehszlovákiai magyar irodalomról 1918-1995, társszerk., 1995; "Hívebb emlékezésül...". Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948, szerk., Pozsony, 1995; Minden olyan furcsa, gyv., Dunaszerdahely, 1995; Harangzúgásban, avagy A hús bohóca. Válogatott és új versek 1968-1995, Pozsony-Dunaszerdahely, 1996; Szó és csend. Interjúk, 1996; Akhilleusz és a tecknőc. Huszonöt cseh és morva költő. 1945-1995, vál., szerk. [Vörös Istvánnal], Bp.-Pécs, 1996; A kétfejű macska. Kortárs szlovák költők antológiája, szerk., Dunaszerdahely, 1997. Műford.: O. Zahradník: Apróhirdetés, Pozsony, 1978; J. Pavlovič: Lenke kecske mesekönyve, mesék, Pozsony, 1982; J. Tibenský: A királynő könyvtárosa, tört. monogr., Pozsony, 1985; J. Čarek: Színes világ, leporelló, Pozsony, 1985; M. Holub: Interferon avagy a színházról, vál. v. [Vörös Istvánnal], 1997.

TURCSÁNY PÉTER (Bp., 1951. márc. 7.): költő, műfordító. Kölcsey-díj 1997. M.: Tarisznya, v., 1982; Testamentum, v., 1986 <1985*KMIK>; Fekete-piros füzetek, szerk., 1989; Colosseum, szerk., 1993; Teleszkóp, szerk., 1993; Mázsa és pehely. Egybegyűjtött versek, Lakitelek, 1995; Szemadám György, szerk. [Nagy Andrással], 1995.

TURCZI ISTVÁN (Tata, 1957. okt. 17.): író, költő, műfordító. M.: Segédmúzsák fekete lakkcipőben, v., 1985; Mennyei egyetem, r., 1987; Neander kávéház, hangjáték, 1989; A katona története, hangjáték, 1990; A nők és a költészet, v., 1990; Zene állástalan zongoristáknak, v., 1990; Amerikai akció, v., 1991; Uram, nevezze meg a segédeit, vál. v., 1993; ... se nélküled, kiscsalád-regény, 1994; Hosszú versek éjszakája, v., 1997. Műford.: Itámár Jáoz-Keszt versei, 1989; A szívek kötelessége megmarad, ford., 1989; D. Carnegie: Sikerkalauz 1, 1991; Modern héber költők, 1992; A. Nin: Vénusz deltája, 1992; I. B. Singer: A Moszkát család, r., 1996; Tengeráramok 1. Mai finn költők, v., 1996.

URBÁN GYULA (Székesfehérvár, 1938. máj. 24.): költő, író. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt 1998. M.: Apokrif krónika, v., 1970; Családi vadászat, v., 1974; Centi [Tarbay Edével és Marék Veronikával], gyermekr., 1977; Centi barátai [Tarbay Edével és Marék Veronikával], gyermekr., 1980; Jelentések könyve. Színházi kisregény, 1990; Dávid, v., 1991; Levelek egy pusztuló kertből, r., 1993.

UTASSY JÓZSEF [1965-68-ig Utasi] (Ózd, 1941. március 23. - Zalaegerszeg, 2010. augusztus 27.): költő, műfordító. JA-díj 1978; Nívódíj 1981; A Magyar Művészetért Alapítvány Díja 1989; Déry Tibor-jutalom 1989, 1996; Bordalverseny I. Díja 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994; IRAT-nívódíj 1994; Tiszatáj-díj 1997; Pro Literatura díj 1997. M.: Tüzem, lobogóm, v., 1969; Csillagok árvája, v., 1977; Mézgarázdák, v., 1980; Pokolból jövet, v., 1981; Áve, Éva!, v., 1981; Júdás idő, ögy. v., 1984; Ragadozó Föld, v., 1987; Irdatlan ég alatt, vál. v., 1988; Hungária kávéház? Kávéház Hungária!, v., 1988; Hóemberség, gyv., 1989; Keserves, v. 1986-89, 1991; Rezeda-álom, gyv., 1991; Hol ifjúságom tűnt el, v., 1992; Fény a bilincsen, v., 1994; Szamárcsillag, gyv., Debrecen, 1994; Kálvária-ének, v., Lakitelek, 1995; Földi szivárvány, v., 1996; Havak hatalma, gyv., Miskolc, 1996; Ötvenöt ördög, gyv., Karcag, 1997.

VANKÓ GERGELY (Bácskossuthfalva, 1948. júl. 18.): költő. [JU] M.: Örvénygyökér, v., Újvidék, 1976; A középdeterminizmus teóriája, értekezés, Újvidék, 1978; Vakok ideje, v., Újvidék, 1981; Napot görgető dzsungelek, indiai útinapló, Újvidék, 1985 [2. bőv. kiad. Újvidék, 1997]; Őrhely a teljességben, v., Újvidék, 1986.

VARGA DÁNIEL (Bp., 1958. máj. 31.): költő, író (orvos). M.: Kötet, v., 1987; A nagy érzelmektől rugalmasan kell elszakadni, r., 1988; Angyalok országa, r., 1992; Rogov-elégiák, v., 1995. Műford.: W. A. Fagal: Az élet utolsó három órája, 1995.

VARGA IMRE (Kisgyarmat, 1950. febr. 5.): költő, műfordító, szerkesztő. [Szlovákia/MO] [Madách-díj 1980, a díjat visszatartották, rehabilitálták 1990-ben]; A Mozgó Világ Aszú-díja 1981; Az Életünk-nívódíja 1985; JA-díj [Cleveland] 1987; A Magyar Írószövetség és a HM Nívódíja 1995. M.: Crusoe-szaltók, v., Pozsony, 1975; A medve alászáll, Pozsony-Bp., 1977; Sárkányölő Jankó, verses mese, Pozsony, 1978; Rejtett ösvény. Csehszlovákiai magyar költők. 1918-1945, összeáll., Pozsony-Bp., 1980; Boszorkányszombat, v., Pozsony-Bp., 1980 <1981*KMIK>; Ember/Világ rapszódia, v., 1985; Önarckép - nélkülem, vál. és új v., 1986; Íletrajs, v., 1989; Légy önmagad! Beszélgetések jógáról, kreativitásról, egészséges életről, természetgyógyászatról, 1990; Ének éneke, v., 1991; Luca kiskönyve. Mesék és virágok, Pozsony, 1995; Kisebbségből kisebbségbe. Beszélgetések áttelepült írókkal, Szhely, 1996; Szelek városa és más versek, Dunaszerdahely, 1997; A gyöngykirály lánya, ifj. r., Pozsony, 1997.

VARGA JÓZSEF (Verőce, 1930. szept. 17.): költő, író. [Szlovénia] M.: Naphívogató, v., Muraszombat, 1974; Pásztortüzek. Versek - gyerekversek, Muraszombat, 1979; Élni, v., Muraszombat, 1983; Sorvadó népem, elb., Lendva, 1990; Konokhit, v., Lendva, 1992; Hang - Bona, gyv., vál., Lendva, 1995.

VARGOVICS JÓZSEF [lírai alteregói: Liszói Gyuricza József és Fa Ede] (Liszó, 1935-) író, költő, kritikus, szerkesztő. A budapesti Krúdy Kör, a nagykanizsai Takács László Irodalmi Kör tagja. A Pannon Tükör egykori rovatvezetője, a HetiMix Internet Magazin egykori szerkesztője. Publikációk: Police, Hetimix, Zalai Hírlap, Pannon Tükör, Napút, Héviz, Lyukas óra. Haikuit Liszói Gyuricza József, Vargovics József, Fa Ede néven teszi közzé.

VIHAR JUDIT (Bp., 1944. aug. 28.): irodalomtörténész. M.: Tarkabarka. Orosz nyelv kicsiknek, nagyok segítségével, 1979; Bevezetés a ruszisztikába, 1990; A japán irodalom rövid története, 1994. Műford.: V. M. Šukšin: Jöttem, hogy szabadságot hozzak, 1980; Oe Kenzaburo: Futball-lázadás, r., 1997.

VILLÁNYI LÁSZLÓ (Győr, 1953. máj. 19.): költő. Radnóti-díj 1979; Déry Tibor-jutalom 1991; Az Év Könyve Jutalom 1997; Greve-díj 1999. M.: Délibábünnep, v., 1978; Falovak, v., 1982; Gyertek már, megjött Ödi fényképezni, gyermekr., 1985; Alázat, v., 1990; Herbszt Zoltán: Zsoltár a sötétben, vál. v., vál. szerk., Győr, 1992; Az alma íze, v., 1994; Reggeli fényben. Diákantológia, szerk. [Pusztai Zoltánnal], Győr, 1994; Vivaldi naplójából, v., 1997.

VITÉZ FERENC (1965): költő, újságíró. M.: Lázadó galamb, v., Debrecen, 1991; Évszakok, szavak, álmok, v., Debrecen, 1992; Ébredés. Elgondolt történetek és megtörtént gondolatok, Hajdúböszörmény, 1995; Repülnél lenni. Versek, Debrecen, 1996.

VÖRÖS ISTVÁN (Bp., 1964. szept. 20.): költő, író. IRAT-különdíj 1989; IRAT-nívójutalom 1993; Füst Milán-jutalom 1998; Déry Tibor-jutalom 1998; Jan Smrek-különdíj (Szlovákia) 1998; Füst Milán-díj 1998; Déry Tibor-díj 1998; az irodalomtud. kandidátusa 1998. M.: Só, kenyér, v., 1988; Innenvilág, elb., 1992; A közbülső ítélet. Versek. 1981-1989 [vál. Tóth Lászlóval, szerk. Weber Katalin], 1993; A Kafka-paradigma [Kemény Istvánnal], esszé, 1993; Amit az alvó nem lát, v., 1994; A csodaöreg. Versek 1994-96, 1996. Műford.: Akhilleusz és a teknőc. Huszonöt cseh és morva költő. 1945-1995, vál., ford. [Tóth Lászlóval; szerk. Weber Katalin], Pécs, 1996; M. Holub: Interferon avagy a színházról, vál. v. [Tóth Lászlóval], 1997.

WEÖRES SÁNDOR (Szombathely, 1913. jún. 22.-Bp., 1989. jan. 22.): költő, műfordító, drámaíró. Baumgarten-jutalom 1935, Baumgarten-díj 1936; Kossuth-díj 1970; Munka Érdemrend arany fokozata 1973; Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1983; Szép Ernő-jutalom 1984; posztumusz: Magyar Örökség-díj 1998. M.: Hideg van, v., Pécs, 1934; A kő és az ember, v., 1935; A teremtés dicsérete, v., Pécs, 1938 [hasonmás, 1986]; A vers születése. Meditáció és vallomás, tan., Pécs, 1939 <1938*ÚMIL>; Theomachia, drámai költemény, Pécs, 1941; Bolond Istók. Elbeszélő költemény prózában, 1943; Medúza, v., 1943 <1944*>; A teljesség felé, 1945; A szerelem ábécéje, v., 1946; Elisyum, v., 1946; Gyümölcskosár, v., 1946; A fogak tornáca, v., 1947; Testtelen nyáj, prózav., 1947; Rapsoné, bábjátékok, 1952; Bóbita, gyv., 1955; A hallgatás tornya, vál. v., 1956; Tarka forgó [Károlyi Amyval], gyv., 1958; Mai orosz elbeszélők, antológia, szerk., 1960; Tűzkút, v., 1964; Gyermekjátékok, verses képeskönyv, 1965; Hold és sárkány, színművek, 1967; Merülő Saturnus, v., 1968; Zimzizim, gyv., 1969; Egybegyűjtött írások. I-II., 1970;Télország, verses képeskönyv, 1972; Psyché. Egy hajdani költőnő írásai, v. és próza, 1972 <1980*ÚMIL>; Tizenegy szimfónia, v., 1973; Ha a világ rigó lenne, gyv., 1973 <1974*ÚMIL>; ABC, v., 1974; 111 vers, 1974; Hetedhét ország [Károlyi Amyval], verses képeskönyv, 1975; Egybegyűjtött írások I-III., 3. bőv. kiad. 1975; Áthallások, v., 1976; Válogatott versek, 1976; Három veréb hat szemmel, antológia, szerk., 1977; Harmincöt vers, 1978; Egysoros versek [Szántó Tiborral], 1979; Ének a határtalanról, v., 1980; Weöres Sándor kézírásos könyve, 1981; Színjátékok, 1983; Posta messziről, v., 1984; A vers születése, Pécs, 1986; Kútbanéző, v., 1987; A sebzett föld éneke, 1989; Egyedül mindenkivel [szerk. Domokos Mátyás], 1993; Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve 1947-1948 [szerk. Szigethy Gábor], 1993; Sok tünemény, vál. v., 1993; Szó és kép [vál. és tervezte Szántó Tibor], 1993; A tündér, ???; Csiribiri, 1995; Válogatott versek I-III. [vál. Lator László], 1996; A keleti út: Párhuzamos útinaplók [Nyisztor Zoltánnal], 1998. Műford.: Műford.: Po Csü-ji versei, 1952; T. H. Sevcsenko: Kobzos, v., 1953; Csü Jüan versei, 1954; S. Rusztaveli: A tigrisbőrős lovag, eposz, 1954; Th. Mann: Válogatott tanulmányok, [Szabó Edével, Lányi Viktorral], 1956; Lao-ce: Az Út és Erény könyve, 1958; A lélek idézése, 1958; P. B. Shelley: A megszabadított Prometheus, d., 1961; S. Mallarmé költeményei, 1964; Ho Si Minh: Börtönnapló, v., 1965; V. Popa: Ostromlott derű, v., 1968; M. Bialoszewski: Micsoda szerencse, v., [Kerényi Gráciával], 1974; P. Santarcangeli: Szökőár, v. és próza, [P. Santarcangelivel], 1974; e. e. cummings 99 verse, [Kálnoky Lászlóval, Tandori Dezsővel], 1975; Egybegyűjtött műfordítások, I-III., 1976; O. Zupančič: Te titok-virág, vál. v., Bp.-Muraszombat, 1978; K. Racin: Fehér hajnalok, v., 1978; W. Shakespeare: VIII. Henrik, d., 1980; Jayadeva: Gíta Govinda [Vekerdi Józseffel], versciklus, 1982; S. Kosovel: Ősz a karsztokon [Pór Judittal, Tandori Dezsővel], v., 1984; P. Santarcangeli: Sötét láng, v., 1986; L. Ukrainka: Hét húr, v., 1996.

ZALÁN TIBOR [családnév: Lipák] (Szolnok, 1954. aug. 27.): költő, író. A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja 1981; Radnóti-díj 1981; Graves-díj 1984; JA-díj [Cleveland] 1986; JA-díj 1987; A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja 1992; A Madách Imre-pályázat I. díja 1992; Kortárs-díj 1997. M.: Földfogyatkozás, v., 1980; Ver(s)ziók, ant., szerk. [Kulcsár Szabó Ernővel], 1982; Álom a 403-as demokráciában, v., 1984 <1985*KMIK>; Opus n3: KOGA, v., 1984; és néhány akvarell, v., 1986; Hagyj még, idő!, v., 1988; HI-SZEN, a guruló madár, meser., 1988; Borús reggeli üzenetek, v., 1989; Bongóc a tavaszban, mese, 1990; Bongóc a nyárban, mese, 1991; Amerika, körülírások, munkapad, útinapló, Tatabánya, 1992; Kívül, v., Pécs, 1993; Seregszámla. Tizenöt év verseiből, v., 1994; Áttűnések - áttüntetések, 1994; Válogatott és új versek, v., 1994; aversion, v. [angol-magyar], Chicago-Bp., 1995; Fénykorlátozás, v., 1996; Átszivárgások [Veszprém], [1997].
"1954-ben születtem. Abonyban nőttem fel, iskoláimat ugyanitt, Nagykőrösön illetve Szegeden végeztem. Magyar-orosz szakos tanári diplomával rendelkezem. Az egyetem elvégzése után évekig voltam munkanélküli, majd tanár a Kvassay- és a Semmelweis Szakközépiskolában, a törökbálinti Kísérleti Gimnáziumban illetve az óbudai Zsigmond Líceumban; a Kortárs segédszerkesztője majd versrovatvezetője, a Szivárvány társszerkesztője, a Kelet főszerkesztője, a Kortárs Könyvkiadó sorozatszerkesztője. 1996 januárjától dramaturgként dolgozom a Kolibri Színházban, ugyanitt, az Iparművészeti Egyetemen, valamint a Théba Művészeti Szakközépiskolában tanítom a növendékeket és hallgatókat dramaturgiára, drámaelméletre és -történetre. Óbudán élek, két gyermekem van, Sára és Judit; feleségem Szentpétery Csilla, a Kanematsu Corporation japán cég üzletkötője. Szemem színe kék, ha boldogtalan vagyok, akkor zöld, és ez elég sűrűn előfordul velem.)"

ZÁSZLÓS LEVENTE (Bp., 1935. dec. 9.): költő. M.: Napfogyatkozás, vál. v. 1953-1985, 1986; Orpheus Apollónhoz - Gilgames fordítások, vál. és új versek, műfordítások, 1994; Szemben Lukács György szobrával, közszolgálati írások, 1996.

ZELEI MIKLÓS (Kiskunhalas, 1948. nov. 8.): költő, író, újságíró. M.: Alapítólevél, v., 1980; Híd, v., 1984; Szépséghibák [Gazsó L. Ferenccel], riportok, 1986; Ágytörténetek, elb., 1988; Tolvajkulcs [Gazsó L. Ferenccel], riportok, 1988; Őrjítő mandragóra [Gazsó L. Ferenccel], riportok, 1988; Tűz is volt, babám! [Gazsó L. Ferenccel], dokumentumkötet, 1989; Az elrabolt emberöltő [Gazsó L. Ferenccel], riportok, 1990; Dübörög a senki földje [Gazsó L. Ferenccel], riportok, 1990.

ZELK ZOLTÁN (Érmihályfalva, 1906. dec. 18.-Bp., 1981. ápr. 23.): költő, író. Baumgarten-díj 1948; Kossuth-díj 1949, 1954; JA-díj 1951, 1974; Graves-díj 1971; SZOT-díj 1980. M.: Csuklódon kibuggyan a vér, v., 1930; Ülj asztalomhoz, v., 1932; Kifosztott táj, v., 1936; A lélek panaszaiból, v., 1942; Teremtés tanúja, v., 1945; Az állatok iskolája, mesék, v., 1946; Négy vándor és más mesék, 1947; Gyermekbánat, v., 1947; Kagylóban tenger, v. 1942-1947, 1947; Ezen a földön, v., 1948; A hűség és a hála éneke, v., 1949; Apám könyve, v., 1949; A pártos éneke, v. 1945-1950, 1950; A nép szívében, v., 1952; Mint égő lelkiismeret, vál. és új v. 1928-1953, 1954; Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója, verses mese, 1954; Kecskére bízta a káposztát, mesék és v., 1954; Tilinkó, mesék, v., 1955; Alkonyi halászat, v., 1956; Tűzből mentett hegedű, v., 1963; Zúzmara a rózsafán, v., 1964; Erdőben-berdőben, gyv., 1964; Tegnap, emlékezések, 1966; Fölforrt az ég, v., 1967; Békabánat, gyv., 1970; Bekerített csönd, v., 1971; Féktávolságon belül, cikkek, karcolatok, 1973; Sirály, ögy. v. 1925-1972, 1973; Száll az erdő, gyv., 1975; Ahogy a kötéltáncosok, v., 1975; Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról, mesék, 1975; Akit az isten nem szeret, v., 1976; Meszelt égbolt, v., 1976; Tollászkodik a tavasz, gyv., 1976; Vers a két kis fókáról, gyv., 1977; Reménytelen győzelem, vál. v., 1979; Az ezernevű lány, mesejáték, 1979; Mindennapi halálom, v., 1979; Főhajtás a túlvilágra, v., 1980; Zelk Zoltán Művei, Este a kútban, v., 1925-1963, 1981; Keréknyomok az égen, v., 1963-1981, 1982; Alszik a szél, gyv. és mesék, 1982; Új mese a négy vándorról, mesék, 1984; Nappali menedékhely, prózai írások, 1927-1955, 1984; Egyszervolt ember, prózai írások, 1964-1971, 1985; Reménykedem és rettegek, prózai írások, 1963-1981, 1986; Térdig hamuban. Kiadatlan versek, 1925-1981, 1988; A három nyúl [1983]; Túl a hegyen, túl a réten, 1993; Erdei mulatság, vál. v. és mesék [vál. Zelk Zoltánné], 1996; Válogatott versei, 1996; Ákom bákom, ifj. r., 1997.

ZIRKULI PÉTER [Pierre] (Szatmárnémeti, Szatmár m., 1948. szept. 24.): író, költő, műfordító. [ROM, 1947-től MO, 1980-tól Franciaország] IRAT-nívójutalom 1992. M.: A kép ketrecéből, v., 1981; A fényes pillanat, v., 1988; Találkozások. Tanulmányok, esszék a román irodalomról, 1988; Izgalmas ország. Esszék és tudósítások Párizsból, 1991; Mély álmában máskor, prózav., 1992. Műford.: Veled-egy lángban ellobog, vál. műfordítások, 1989.

ZUDOR JÁNOS (Nagyvárad, Nagyvárad tart., 1954. ápr. 27.): költő. [ROM] Sziveri János-díj 1993. M.: Pigmalion monológja, v., Bk., 1989; Romániából jöttem, v., 1990; Filmzene, v., Bp., 1995; Isten asztalán, v., Nagyvárad, 1995.

ZSÁVOLYA ZOLTÁN (Csorna, 1968. aug. 9.): tanár. Gérecz Attila-díj 1997. M.: A lábadozás ezüstje, elb., Veszprém, 1997.

ZSUBORI ERVIN 1961. október 22-én született Kiskőrösön, Szigetszentmiklóson él; nős, két gyermeke van. Alkotói területei: elektrografika, fotó, mese, vers, könyv, web, cd-rom. Az Árnyékkötők alkotócsoport alapító tagja, az Árnyékkötők co-media folyóirat alapító szerkesztője, számos kiállítás résztvevője. Feleségével, Horváth Irával 1993-ban hozta létre az Arnolfini Archívum családi alkotócsoportot, amely különböző élet- és képzőművészeti ágakban kíván kreatív módon megmutatkozni önmaga, valamint szűkebb és tágabb környezete előtt. Honlap: www.arnolfini.hu Állati Állati Ábécé címmel Tenke Istvánnal közös kötete 2009 novemberében jelent meg, az Artemisz Kiadó gondozásában. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/zsubori_ervin

 

Az oldal szerkesztése folyamatban!


Fontosabb források

Kortárs magyar írók 1945-1997 > http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/index.htm > http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/katalog/irlex/html
Petőfi Irodalmi Múzeum > http://www.pim.hu
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 > http://mek.oszk.hu/00300/00355/html
Romániai magyar irodalmi lexikon > http://mek.oszk.hu/03600/03628/html
Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon > http://mek.oszk.hu/05000/05083
Nyugati magyar irodalmi lexikon > http://mek.oszk.hu/04000/04038/html
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004 > http://mek.oszk.hu/05200/05244
Digitális Irodalmi Akadémia > http://pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy
Kortárs Irodalmi Adattár > http://www.kontextus.hu/kia/kia.php
Magyar Művészeti Akadémia
> http://www.mmakademia.hu
Szépírók Társasága
> http://www.szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=11
Holmi - Lexikon
> http://www.holmi.org/lexikon.html
Jelenkor - Repertórium > http://www.jelenkor.net/main.php?disp=repertorium
Széphalom Könyvműhely - Alkotók > http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/?a=4&b=A
Wikipédia - Magyar költők > http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_k%C3%B6lt%C5%91k
Magyar Könyv Alapítvány > http://www.hunlit.hu/writers.d2
Sikoly folyóirat - Szerzők > http://www.sikoly.zzl.org/szerzok.php
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (Halálozás 2006. júniustól) > http://www.nkb.hu/?node=8
emir -elektronikus magyar irodalom > http://www.emir.hu