« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Jónás
Tamás (1973-)
haikuja
égen kerekebb
a hold mint az elmében:
szégyen szeretet
"Mint
a szeretkezés"
Magyar Narancs, XXI. évf. 41. szám, 2009. október 8, Könyvmelléklet,
VI. oldal
Jónás Tamás költő, bár nem híve a műfajnak, eddigi első és utolsó haikujával ("égen kerekebb / a hold mint az elmében: / szégyen szeretet") megnyerte a 2007-ben a KönyvesBlogon Feldmár András által meghirdetett haiku-pályázatot.
Magyar Narancs: Milyennek látod a kortárs magyar haiku műfajt?
Jónás Tamás: Én nem látom a kortárs magyar haikut. Illetve látom: Fodor Ákosnak hívják. De meggyőződésem, hogy Fodor Ákos sem azt adja vissza, amit adhat - vagy inkább: adhatott - a japán kultúrában a forma, de kifacsar mindent a formából, amit magyarul és európai okossággal lehet. Úgy sejtem, hogy a haiku eredetileg nem okos, hanem ihletett, mély értelmű, meditatív mélységekből szóló lelki miniatűr volt, nagyjából olyan hatása lehetett, mint ma egy pohár erős pálinkának. És hogy elsősorban nem forma volt, hanem forma és tartalom olyan összekapcsolódása, amelyhez talán a legokosabb a mi terjedelmesebb szonettünket hasonlítani. A szonettnek is nagy, kicsit unalmas divatja volt és van ma is.
MN: Lehet egyenértékű egy szonett egy haikuval?
JT: Az én szememben nem. De majdnem biztos, hogy találhatunk olyan erényeket, amelyeket - nem kis erőszakkal - mérhetővé egyszerűsíthetünk, és akkor készíthetünk muszáj-ranglistát. A kultúrákból, legyünk őszinték, nincs kiút: egy európai kultúrában nevelkedett versolvasónak sosem mond annyit és úgy egy zseniális haiku sem, mint akár egy közepesre sikeredett szonett.
MN: Miért foglalkoznak itthon is ennyien a haikukkal? A KönyvesBlog haikupályázatára is rekordszámú hozzászólás érkezett annak idején.
JT: A legfőbb okát abban látom, hogy a haiku könnyen keltheti az elegancia látszatát. Rövid, gyors, okos - és mostanában mi is rövidek, gyorsak, okosak szeretnénk lenni. Sajnos. A rekordszámú hozzászólásról nem tudok, de könnyen elhiszem - a haiku olyan lehet, mint a szeretkezés: mindenki azt hiszi, tud valamit róla, amit más nem.
MN: Bagatellizálhatják, lealacsonyíthatják az "amatőr", "disznó" haikuk a műfajt? (A haikupályázat második helyezettje ez volt: "Seggem vad szőre / leng a fing viharában / a tököm mögött.")
JT: Általában nem hiszek abban, hogy bármi árthatna formának, nyelvnek - egyedül a hamisítás rondíthatna bele a képbe (ha ez zseniális, talán még ez sem baj), de egy közönséges ráírás, kisajátítás, lopás nem. A versek, versformák, témák afféle utcalányok: minél nagyobb a forgalmuk, annál jobb. Abban azonban komolyan kételkedem, hogy mai, modern, érvényes üzenetei lehetnének a haikunak számunkra, mai magyaroknak. Fodor Ákosnak van egy, talán a legtöbbet idézett haikuja, ami kitűnő választ ad erre az aggodalomra is. Az a címe, hogy Három negatív szó, és így szól: "nincs / semmi / baj". A haikuval sem. S végül is azzal sem, aki használja. De ha valaki nagyon rácuppan, érdemes belőle kigyógyulnia.
Kovács Bálint
