« http://haiku.hu, a Terebess Online http://terebess.hu különlapja

Szilágyi Erzsébet (1948-)
haikui
Kéziratként a szerzőtől

Fa törzsében név,
Elkoptatta az idő,
Lemosta a hó.

Sárga falevél,
Csillan rajta a napfény,
Nincs még itt a tél.

Pici kis madár,
Hűvös észak felé száll,
Ugyan mi vár rá?

Orgonabokor,
Messzire illatozó,
Elhervadsz te is.

Susognak a fák,
Kíméletlen gúnyos szél,
Visszatér a nyár!

Jegenyefenyő,
Égbe nyúló büszkeség,
Nem rossz egyedül?

Mérges lett a tó.
Haragos hullámain
Gyönge kis hajó.

Katicabogár,
Ne féltsd úgy a pettyeid,
Isten adta rád!

Fehér hóvirág,
Előbújó fejecskéd
Újra reményt ád.

Homoksivatag,
Közeleg a forgószél,
Mindent felkavar.

Csalfa virágszál,
Szúrós tüskéid között
Piros vidámság.

Tengerkék az ég,
Felröppenő sirályok,
Nem a hazátok!

Rózsakoszorú,
Te leszel a síromon,
Mért vagy szomorú?

Leáldozó nap,
Fáradt arany nyilaid
Tán utóvédharc?

Méregzöld erdő,
Röghöz kötött odvas fák,
Hűs forrás csobog.

Erdei tisztás,
Áldott napfény ölében
Virágkavalkád.

Nyári delelő
Fent az égen pihenő
Hófehér kendő.

Távoli hegycsúcs,
Vattás köd karolja át,
Föld felett lebeg.

Festmény

dimbes-dombos táj
rezgő szálkás vonalkák
festő ecsetje

Síparadicsom

szikrázó fennsík
hó az éggel összeér
lavinaveszély

Országjárás

hős-magyar végvár
göröngyös ösvényeken
felértük múltunk

Erdélyi emlék

fenyőkaréjban
meredélybe hasadt Föld
medvelábnyomok

Nap, út - haikuk
Napút, 2011. március - XIII. évfolyam 2. szám

út szélén pitypang
elég csak egy fuvallat
már a múlté vagy

*

kékre vált az ég
napraforgók emelik
kókadt fejüket