« http://haiku.hu, a Terebess Online http://terebess.hu különlapja

« Vissza a Fodor Ákos főoldalra

Fodor Ákos
Idéző jelek
[A kötet 39 haikuja]
Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979
http://mek.oszk.hu/02500/02503/

xéniák

(1)

ha mindenedet
odaadnád érte - mit
adhatnál neki?

(3)

lábam előtt ült
egy madár, majd felröppent -
Nehezebb lettem.

(5)

biztosítatlan
zuhanunk ki belakott
pillanatunkból

(7)

ki itt belépsz, tudd:
m i n d e n k i : bejárat egy
ki-már-sohába

(9)

ha közelebb van:
élesebben látni, hogy
elérhetetlen

(11)

aggódva mérem:
m i l y e n távolság l e h e t
fej s írás között

(13)

állva szomszédos
pellengéreken: m é l y e n
megvetjük egymást

(15)

jelentős helyen,
istenhátamögötti
időben élünk

(17)

ki kell lépnünk, hogy
megérkezzünk, a jelen
váróterméből

(19)

micsoda Kert volt!
Virágszándékainkat
tett-gaz verte föl

(21)

morális örök-
mozgó: amit nem emelsz
- szűntelen - süllyed

(23)

Ne adj igazat.
Neked túlsokba kerül;
nekem meg épp van.

(25)

szivemet veri
a rendfenntartó idő;
szivem visszaüt

(27)

alvaszületett
fajtánk görcsösen óvja
lidércálmait

(29)

a d o l o g úgy fest:
legfestőibb tettünk a
képkeretezés

(31)

m i egy csattanós
ütközés a néma le-
hagyáshoz képest!

(33)

mire megtanulsz
énekelni, dalod már
rég nem arról szól

(35)

egyetlen percem
sincs, amit elcserélnék
egy másik percért

(37)

mi nyomtalanul
eltünt kint: belénk-szökve
rendezkedni kezd

(39)

jelenségemből,
mint héjából a kagyló:
eltisztulok majd

(41)

hiánya: minden
elvesztése: hivatás:
jobb-rosszabb: kevés

(43)

csodák torkollnak
a csók kettőspontján át:
közhelytengerbe

(45-49)

talán hallgatásom?
talán hangod? e l m o z d u l t :
értlek - nem hallak

*

arányában nézd
a csigát igázó ház-
tartási gondot

*

a világ kérdés-
ként vet föl és válaszul
csak átfogalmaz

*

annyira zárt egy
ajtó sem lehet, mint a fal
s ajtó h i á n y a

*

(51)

omlandó tornyok
reménytelen szerelme:
sivatagnagyság

(53)

nagyon fél a test.
Tér-idő-iszonyában
tapad, fáj, habzsol

(55)

Nem támogatom
szépségedet, csak tűröm.
Süssem a Napot?

(57)

apránként vesszük,
mit másnak csak egyszerre
adhatunk oda

EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG

Sohase mondd: "el-
veszítettem" s e m m i r ő l ;
mondd: "visszadtam".

FEBRUÁRI ÁG

nyárnak és télnek
kétélű próbáin túl
szívós és szürke

PÉNELOPÉ II

tétlenség tervét
szövöm éjszaka - nappal
fölfejtem azt is

ALAPMŰVELET

mihez adjak, mit?
kihez, kit? hogy mibb leggyen?
vagy kibb? s mivégre?

FARKASSZEMKÖZT
A SZFINXSZEL

Kérdezhetsz: győzöl
- választ, Drága Szörnyeteg,
nem, nem és nem kapsz.

EGY HAIKU TÚLCSORDUL

ikrásodsz, mézem,
színed mélyül, aranyam,
borom, erősödsz;
hunyoroghatok-e még
fényedben, napom?

CIVILIZÁCIÓ III

robbannék. Békés
célokra alkalmazva
hasadozgatok

ECCE HOMO V

ha tisztálkodunk:
eltávolítjuk a koszt
- m á s közelébe

HÁRÜN AR-RASID

a Mindent-Tudás
Kútjába mártott fejem
elfelejt engem

Fodor Ákos
JAZZ
[A kötet 54 haikuja]
1986
http://mek.oszk.hu/02500/02505/index.phtml

Azoknak, akiket szeretek
És
Azoknak, akiket nem ismerek.

Sarkalatos
bizonytalanság

Ki mondaná meg:
mely tettünk hanyadszorra
lehet az Első?

A tükörről

a szeretetlen
élet ernyedt és kusza,
mint vakok arca

Meta-metafizika

Az idő — ha van —
tágul-görbül, mint a tér:
mosttól mostig tart.

Patt

ha elmondanám:
miért becsüllek nagyra:
vérig sérthetne

Házassági emlék-mű

van, mikor t i s z t á b b
eltörni egy tányért, mint
elmosogatni

Biztosíték

bárhogy törekedj:
nem moshatod ma le a
holnapi mocskot

Tűnődés a nap alatt

Valami árnyék
megtaposta árnyamat
– nehezteljek rá?

Egy fog éneke

már kilazulok.
Ha kell: vigyázni kell rám.
Rágni, velem? Nem

Halottak

képeik falnak
fordultak felőlünk és
a hátuk: tükör

Metagnoszeológia

én soha másban
nem csalódom, csak saját
ítéletemben

Mozart

hommage a K. D.

nincs rossz fű. Nincs szél,
ami ne jól fújna. Nincs
hamis madárfütty

Az emberi állapotról

bizakodj — lévén
helyzetünk mindenkor a
l e g pillanatnyibb

Haiku – rondó

az én poklomban
számolnak és mértékkel
szeretnek; órát
lesve időznek; folyton
véleményük van;
csak idő van, semmi tér.
Azt mondják: PERSZE.
Csak idő van, semmi tér;
mindenki siet,
nyilatkozik, birtokol,
temet, nemz és szül
— semmi nincs, csak történik
az én poklomban

Meta–inferno

A rosszat is? – jó.
De, hogy a Legjobbat is
meg lehet szokni!

Axióma

egyiknek fejre
kell állni, hogy jobbszeme
jobbszembe nézzen

D. T. levélszekrényébe

az is viszony (sőt!)
a Parizer Árához,
ha nem szólsz hozzá

Koan

„sötét van” mondta
és a lámpa fénye is
belehalványult

Újkör

Tavasz, Hatalmas!
Egyfelé menet: röpít.
Másként: földhöz csap.

Axióma

A szeretésen
k í v ü l minden emberi
tett: romépítés.

Változat

üvegesedem.
Tisztán tartom magam, hogy
mögém is láthass

Fordulópont

átédesedik.
A kín mélye felragyog.
Öröm lesz, béke

Axióma

ki nem vigasztal
meg, mikor megbántottad,
az nem is szeret

Portrévázlat

titkok-titka, te,
nem vonásaid szépek:
arcod gyönyörű

(Ugyanaz)

mert végösszegben
minden számlád vállalom:
sose részletezd

Egy edzésminta

csak a nálad is
kisebb előtt hajts fejet
– az: öröm, ima

A teremtmény éneke

új szemmel nézni
a régi képre: ez a
mi alkotásunk

Indiszpozíció

Amikor szívem
gyáva és agyam lusta:
véleményem van.

A kérés

s ha addig élek
is: inkább engem hagyj el,
mint magad, Kedves!

SZÉP, „te, milyen szép”

„kezek mozdulnak
és indulnak és lelnek
egy másik kezet”

„maguktól mennek
mint gyökerek a földben
a maguk útján”

„jó nékik együtt”
– szavaiddal ölellek,
Drága-Szép Ernő.

Mindennapi teszt-kérdés

Látod-e még azt,
amit nézel, vagy már csak
tudod: „ott” „az” „van”?

Pont

Nem út és nem cél:
érthetetlen, gyönyörű
helybenröpülés.

Vetkezés

jó abbahagyni
s korábban, mint “időben”:
nem tudunk mikor-t

*

Hála azoknak,
akik elhagytak. Bántott
— nem én bántottam.

*

Vállalkozásba
fogni többé nem fogok.
Tű hegyén forgok.

*

Szögletesítik
a gyönyörű kört, csak, hogy
hozzányúljanak.

*

a történők: egy-
irányú, szűk utcácskák.
A tűhegy is: Tér

Jel

Vér-szem a hóban.
Kié? mié? nem tudom.
Piros, fehér. Föld.

Axióma

az nem unalmas,
mi nem “szól” valamiről:
csak a Fehér Fény

Kérelem

rajtam úgy segíts:
gondjaimból részt ne végy,
csak tudd, hogy vannak

Kockavetés

mindennel úgy bánj,
mintha rengeteg volna
belőle – úgy: l e s z

Haiku-szerelem

Egy végtelen nap.
Egy, amely csak hosszú volt.
Többé: egyik se.

Egészségtani kérdés

miből old? mire
edz születés – meghalás
Nagy Szaunája?

Boldogság

Együgyűen, mint
egy kislány. Mint egy vihar.
Mint egy “nem-tudom”.

Koan

még az sem kizárt,
hogy a céltábla nyilad
útjába kerül

Műhely-haiku

Talán hozzá se
nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak
gyönyörű nem lesz.

D. környékén

Felébemenet
megtörténhet valami.
— S hogy hovaérsz-e? —

(valaki, útban
oda: látott valakit
s Harmadikká vált)

Ez a Város nincs
is, csak az út, mely felé
visz. Nevében: él

(„rossz anyagomból,
hogy gazember ne legyek,
szentté kell lennem”)

Mindegy, hogy honnan.
Mindegy, hogy hová. Mindegy,
hogy mégy-e. Figyelj.

(elvétel, hozzá-
tétel nélkül: ugyanaz
át r e n d e z ő d ö t t)

aki AZT látta,
színeket többé nem néz,
csak a Fehér Fényt

Fodor Ákos
LEHET
válogatott, örökbefogadott és újabb versek
[A kötet 87 haikuja]
Fabyen Könyvkiadó, [Budapest], 1995
http://mek.oszk.hu/02500/02506/index.phtml

CIVILIZÁCIÓ

forgóajtó áll

a sivatagban. Aki

kikerüli: nincs

ECCE HOMO

ravaszkodnunk kell:

egy sámli fölött se tud-

nánk átröpülni

KÉT VÁLTOZAT

(helyzetmeghatározás)

végem a célom:

tartok tőle és felé;

futásból állok

(megoldódik)

gyógyíthatatlan

halandóság a bajom

és orvossága

ALTATÓ

minden veszteség

fájdalomba csomagolt

megkönnyebbülés

KETTŐS

a hópehely és

árnyéka találkozik

végül a földön;

december. Éjfél.

Életemnek is körül-

belül mélypontja

PONT

szórakozottan

másvalaki arcával

mosolyodtam el

A HAIKU

lábam előtt ült

egy madár, majd felröppent —

Nehezebb lettem.

ECCE HOMO

ha tisztálkodunk:

eltávolítjuk a koszt

—  m á s  közelébe

AXIÓMA

morális örök-

mozgó: amit nem emelsz

– szűntelen – süllyed

ÁDÁM

micsoda Kert volt!

Virágszándékainkat

tett-gaz verte föl

AXIÓMA

mire megtanulsz

énekelni, dalod már

rég nem arról szól

EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA

Ne adj igazat.

Neked túlsokba kerül;

nekem meg épp van.

EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG

Sose mondd azt: „el-

veszítettem”, semmiről;

mondd: „visszaadtam”.

PÉNELOPÉ

tétlenség tervét

szövöm éjszaka — nappal

fölfejtem azt is

EGY HAIKU TÚLCSORDUL

ikrásodsz, mézem,

színed mélyül, aranyam,

borom, erősödsz;

hunyoroghatok-e még

fényedben, napom?

HÁRUN AR-RASID

a Mindent-Tudás

Kútjába mártott fejem

elfelejt engem

           Választhatsz:

KATARZIS-ÉREM

(fej?)

pehelyke, áhí-

tattól visszafojtott lé-

legzetté tettél

(írás?)

Bármihez érek:

te zendülsz. Nyelved lettem,

harangom lettél.

(

milyen érvényes

lett arcom: két tenyered

zárójelében!)

RÉSZLET A KEZELÉSI ÚTMUTATÓBÓL

súlypontom kívül

esik jelenségemen:

aki  f o g — nem  b í r

BEATRICE

üregesedő

anyagom alakodat

rajzolja körül

ÍTÉLET

sohasem fogod

megbocsátani nekem,

hogy nem szerettél

TÁRSASÉLET

fölkereslek, hogy

ne kelljen rádöbbenned:

magamrahagytál

STÁTUSZ

e fásvilághoz

érzékeknek öt sebén

által szögezve

EGY DIAGNÓZIS

nem figyelünk, csak

számítunk egymásra — nem

hangverseny: lemez

3 GYAKORLAT

képzelj egy tükröt;

gondold, hogy belenézel;

hidd el, amit látsz

*

segíts mindennek

olyannak lennie, mint

amilyen úgyis

*

zsinegen horog,

boton zsineg ne legyen,

bot se, kezedben

AXIÓMA

Isten nem hivő.

A nép nem demokrata.

A víz nem szomjas.

EVOLÚCIÓ

ugyanazt írom:

mindig más mindig másért

olvassa másnak

METAIDILL

itt ülök én és

gondolataim se száll-

nak sehová se

VÁLTOZATOK EGY JÁTÉKRA

                   POLONIUS: „ — játszott, vagy megittasult;

Labdán kocódott; vagy tán, e s ama

Jóféle házba láttam térni be”

(...)

„Példát magadról véve, lesd ki őt.”

(...)

„S mondd, a zenét se hanyagolja el.”

keresem egyen-

súlyomat (és semmi mást):

labda a lejtőn

*

én is vágtam szét

labdát: én is zokogtam:

nincs benne semmi 

*

(mondd, Mindenttudóm:

a mozdulatlan labda

áll? ül? vagy fekszik?)

*

színünk, nagyságunk

m á s ;  pörgünk, pattogunk   e g y

sötétség körül

*

titkom ne firtasd:

fölhasítod labdád: se

tudás — se játék.

AXIÓMA

A szeretésen

kívül minden emberi

tett: romépítés.

HÁZASSÁGI EMLÉK-MŰ

van, mikor tisztább

eltörni egy tányért, mint

elmosogatni

TŰNŐDÉS A NAP ALATT

Valami árnyék

megtaposta árnyamat

—  nehezteljek rá?

EGY FOG ÉNEKE

már kilazulok.

Ha kell: vigyázni kell rám.

Rágni, velem? Nem.

INDISZPOZÍCIÓ

Amikor szivem

gyáva és agyam lusta:

véleményem van.

PATT

ha elmondhatnám,

miért becsüllek nagyra:

vérig sérthetne

A TUDOMÁNY

be-

bizonyítja a vízről,

hogy nem vízszintes

A TEREMTMÉNY ÉNEKE

új szemmel nézni

a régi képre: ez a

mi alkotásunk

JEL

Vér-szem a hóban.

Kié? mié? nem tudom.

Piros, fehér; föld.

HAIKU-RONDÓ

az én poklomban

számolnak és mértékkel

szeretnek; órát

lesve időznek; folyton

véleményük van;

csak idő van, semmi tér.

Azt mondják: PERSZE.

Semmi tér, csak idő van;

mindenki siet,

birtokol, nyilatkozik,

temet, nemz és szűl

— semmi nincs, csak történik

az én poklomban

MINDENNAPI TESZT-KÉRDÉS

Látod-e még azt,

amit nézel — vagy már csak

tudod: „ott” „az” „van”?

MOZART

nincs rossz fű. Nincs szél,

ami ne jól fújna. Nincs

hamis madárfütty

HALOTTAK

képeik falnak

fordultak felőlünk és

a hátuk: tükör

BOLDOGSÁG

Együgyűen, mint

egy kislány. Mint egy vihar.

Mint egy „nem-tudom”.

HAIKU-KOAN

még az sem kizárt,

hogy a céltábla nyilad

útjába kerül

MŰHELY-HAIKU

Talán hozzá se

nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak

gyönyörű nem lesz.

AZ EMLÉKIRATOK UTOLSÓUTÁNI MONDATA

nézve gyönyörű,

távolodó nyomokat,

szememből hó hull

TÚLCSORDULÓ HAIKU: A SZÉPSÉGRŐL

Van, ki gyönyörű.

Van, kin észre kell venni.

S van, aki attól szép,

hogy hasonlít egy csúfra,

akit szeretek.

MÉRLEG-HAIKU

akárhogy,

                   akár-

mikor: aki nem boldog

éppen:

               hálátlan

HYPER-HAIKU: A HUMANIZMUSRÓL

a tükör is a

legvégső pillanatig

veri vissza a

belézuhanó balta,

kő, pohár  k é p é t

EGY VÉGSŐ KÉRDÉS

Mért van az, hogy a

rosszra bőven jut szavunk;

a jóra: alig?

EGY MAGYARÁZAT

Félreállok — hogy

ne takarjam el, amit

tennem adatott.

JÁTÉK-SZABÁLY

Mihelyt csatának

tekinted az életet:

el is vesztetted.

MAGÁNSZABÁLY

Veszteni? nyerni?

— ne, soha! csak játszani

szeretnék. Mindig.

JELENTÉS

Vakot vezettem

s így köszönt el, istenem:

„Viszontlátásra”!

SZINOPSZIS

Hozzá-térdeltem:

úgy meghatott a Kicsi.

„Pfuj, törpe!” — mondta.

MAGÁN-INFERNO

akiről rossz jut

eszembe: sosincs neve

— csak története

EGY FOHÁSZ

Jaj, csak soha ne

hallanám, hogy mit mond Más

egy Harmadikról!

KIS ETIKA

Süket embernek

se mondd, mit nem mondanál

annak, aki hall.

SZEMELVÉNY A NAGY RECEPT-KÖNYVBŐL

A főzés egyik

titka, hogy ne gondolj a

mosogatásra.

TÉTEL EGY MÉRLEG-BESZÁMOLÓBÓL

Fogamat lassan

előrli a táplálék:

adódom vissza.

AXIÓMA

egy Tökéletes

Nap sem csak tökéletes

percekből épül

XÉNIA

A Derűs él jól:

bölcs-bután. A Borúsnak

csak igaza van.

JANUÁRI ÁHITAT

Ragyog a világ.

Mikéntha utóljára.

Vagy, mint először.

SZINOPSZIS

Egyik sem vagyok.

Sem üllő, se kalapács.

— Talán: a csengés.

AXIÓMA

Nem az a titok,

amiről „nem beszélünk”.

A titok:  s z ó t l a n .

HÁROMSZOR HÁROM SOR

(Gyereklány)     Nem rám: belém-néz

                             — Ellenőrzi küllemét

                             kedvenc tükrében.

(Navigációs adatértelmezés)           Iránytűd éppen

                                                   felém mutat, úgy látom:

                                                   felém — de mögém.

(Haiku-optika) Mióta nézlek:

                             látom, hogy látványodtól

                             szemem is szépül.

IMA

léptedért lettem:

utad vagyok — célod nem.

Lassan fuss rajtam

VALLOMÁS

Úgy félek tőle,

ahogy csak erősebb fél-

het a Gyengébbtől.

A KIBELEZETT PLÜSSNYÚL ÜVEGSZEME
TOMPÁN CSILLAN

Kértél. Megkaptál.

Megnézted: mi van bennem.

— Mi már nem játszunk?

HAMU

mert ismerem jól

e világ minden bűnét

szánom és bánom

KIMITTUD

Van, ki gyorsan fut.

Van, ki gyorsan olvas, ír.

Én gyorsan érzek.

GÖMB-ÉLMÉNY

Veled aludva

rólunk álmodom: arról,

hogy veled alszom.

ARS POETICA

Ha síremléknél

szebbre, tartósabbra vágysz:

vers légy — ne költő.

KOSZTOLÁNYI-HOMMAGE

nekem muszáj volt

megtanulnom röpülni:

futni nem tudok

EGY ÁLOM SZINOPSZISA

szónál szebbet súgsz,

kezdete és vége nincs,

ölelsz, ölellek

AZ IGAZI NAGYSÁG

Jelentéktelen,

mint nők öle, profilból;

szemből: megrázó.

Fodor Ákos
DÉL UTÁN
jelek és ábrák egy korsó cserepein
[A kötet 29 haikuja]
Fabyen Könyvkiadó, [Budapest], 1997
http://mek.oszk.hu/02500/02502/
http://xsak.uw.hu/delutan.html

ZSENIBABÁNAK
és
Másoknak

Útikaland

Egy pille illeg
hajóm orrán: bámulom:
most ő kormányoz.

A napok ősze

A Délután nem
fenyeget, nem ígéret:
erős és csöndes.

Axióma

Emberi művet
csak abbahagyni lehet
— befejezni: nem

Védőbeszéd

Gyertyára sem vet
rossz fényt az, hogy folyton fogy,
amíg világít.

Metaoptika

Némelyik árnyék
jelentőségteljesebb,
mint ami veti.

Hívságos tárgyak nyomorúsága

Tükröt és órát
csakis antik-korában
néznek magáért.

Párbeszéd

— Csak rémeket látsz…
— Nem csak! De, ha már vannak:
látom őket is.

Pálya, kép

Hányszor maradtam
életben! – ne szomorkodj,
ha fáradtnak látsz.

Gyökér, vérség, stb.

A Hegedűről
kevésnél is kevésbé
szól, hogy "fa", "bél", "szőr".

Egy gyakorlat
(mindennapi teszt-kérdés/2.)

Magadtól kérdezd:
ajtód azért fontos-e,
hogy zárd? vagy, hogy nyisd?

Öregség (2.)

Van, amikor csak
emlékszem arra, ami
éppen történik.

Fohász

Egy 
mozdulattal
visszatalálni. Nagy Víz, oldj föl és ossz szét.

Axióma

A csúcs is: gödör,
ha a Hegymászó meg nem
kérdi: Hogy vagy, Hegy?

Goethe-haiku

Mindig legyen két
Jó Könyv kezedügyében:
ezt írd, azt olvasd.

Li Taj-po Válaszol

— Mért iszol folyvást?
— Habár élek: valami
jót csak kell tennem…!

Egy lehetséges bölcshöz

Mértékkel élnél?
— A mértéktartásban is
légy mértékletes.

Axióma

Szülő és Gyilkos:
csaknem ártatlan szolgák.
V é g r e h a j t a n a k.

Újabb válság-fok

Nekem már Mozart
zenéje sem öröm, ha
látom: mást zavar

A látvány

Létem Mosolya
minősülhet szemedben
hülye grimasznak

Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt

Bele-él-hal, hogy
nászukat tegye szebbé
— s Ő sosem élvez.

A legjobb kivánságok-ból

Úgy aludj el, úgy
halj meg, ahogy almába
harap egy gyerek.

Axióma

Akiben Isten
hisz: teljesen mindegy, hogy
hisz-e Istenben.

A Nagy Játék

Alkoss egy költőt,
aztán hagyd, hogy írja meg
saját verseit.

New Age

Teljesség Lánya!
Nincs szebb, jobb, mint elvesznem:
Részleteidben.

Axióma

ahol, akárhol,
akárki imádkozik,
az a hely: templom

Hideg hármashangzat
(Wu Wei)

egy szűzfehér tárgy
kékfehér árnyéka a
hófehér havon

Ott

Ott állsz a Vihar
Dobbanatlan Szívében.
Állsz. Állsz és mozgatsz.

Szép Ernő — Visszhang

Végy egy Ezt-vagy-Azt,
emeld föl a szívedig
s vigyázva tedd le.

Beköszöntő

Ne terítsetek.
Ne bontsatok ágyat. Csak
búcsúzni jöttem.

Fodor Ákos
ADDIG IS
változatok a jelen létre
[A kötet 96 haikuja]
Fabyen Könyvkiadó, [Budapest], 1999

W

gyík nyaka lüktet,
leng az inga, száll a szél,
ég a gyertya, ég

HITVALLÁS
hommage á V. F.

A béke m á s , mint
szünet, két háború közt;
a jó: nem rossz Rossz.

EGY HIPOTÉZIS

Páncélunk arra
is jó, hogy a világot
megvédje. Tőlünk.

AXIÓMA

Szabadság az, ha
megválaszthatom: kitől
és mitől függjek.

ETŰD

Az égen márvány-
erezetté dermedt füst:
a szél sírköve.

IDŐJÁRÁSI HELYZETKÉP
hommage á Bashô

Köd-kedvű napon
az ablak, meg a tükör
se kacsint össze...

HUMÁN-INFORMATIKA

lényegbevágó
üzenet lényege az
üzenet ténye

AXIÓMA

Két méter fölött
mindegy: milyen mély a víz.
– Tudsz úszni, vagy sem.

JELEN-KÉP

Színpadunk szűkül.
Párbeszéd nincs, csak lárma:
tömegmonológ.

GLOSSZA

Emberi dolog:
tűzvészben fogat mosni.
– Van ebben szép is.

A SZIBILLA FOHÁSZA

Kik mindent adtok:
adjátok meg, Istenek,
hogy tévedhessek.

SZATURNUSZ-GYŰRŰ

Magamra szólok,
hogy nem helyes ennyiszer
magamra szólnom.

K. S. – EMLÉKKONCERT

Feszült drótokat
súrol a szél vonója,
eső kíséri.

KÖR

ébredni alszom;
lefeküdni kelek föl:
napmintnapmintnap

MANTRA

Vágj bele, sebész.
– Előtte és utána
együttérezhetsz.

VALLOMÁS

Mint a gépeket:
önmagamat sem értem,
csupán használom.

TÉJÉKOZTATÓ-TÁBLÁCSKA, TURISTÁKNAK

Testem: rom-templom.
Benne csak a lélek ép.
Hit van – mise nincs.

SZERTARTÁS

Meggyújtottál, hogy
fényemben táncolj. Árnyad
is fölmutatom.

EGY HIPOTÉZIS

Lehet mindennél
súlyosabb terhed az, hogy
nem szorulok rád.

HIGIÉNÉ

elalvás előtt
tisztázd: tiszta vagy-e, vagy
csak mosakodtál

DIAGNÓZIS

Jövő-termelés?
Múlt-kukázás? mánia
és depresszió.

SZOCIÁLPSZIHOLÓGIAI AXIÓMA

Aki nem számol
mások elmebajával,
az elmebeteg.

TÉTEL A FELADATLAPON

E z t i s fogadd el:
van, aki rajongóid
miatt nem szeret.

ETIKAI PATT

Ha kimerít az
önostorzás: nem marad
erőnk, javulni.

FŐHAJTÁS

Úgy tapaszkodunk,
mint zuzmó a kövön is
– sejtve sem: miért.

FIATALOK

Tudatlanságtól
ragyog testük, lelkük – ám
tudom: tanulnak...

GYAKORLAT, GYEREKEKNEK

Meg tudod állni?
ne cuppantsd el a puszit:
akkor tovább tart!

EGY ZSENI FÉRCMŰVÉRŐL

Miért ne értenéd?
Színaranyból is készül
számos giccs-bizsu!

NAGY NOMÁD HITVALLÁS

Ne építs tornyot:
kár égrekiáltani
– Isten nem süket.

RÖVID RIPORT J. A. JÁTSZÓTERÉRŐL

Jegyezd: tyúk, spárga,
fiú, szégyen, röhögés;
mások labdáznak.

TÉLI FA

foszlány-köd ring-leng
tar ágai között, mint-
ha lombja volna

CHOPIN-MAZURKA

fegyelmezett kín,
tapintatos szenvedés,
gyász, tánclépésben

EGY MÚZSÁHOZ

Igencsak drága
gyöngy, amit kigyötörtél
lágy anyagomból...!

SUMMA

Minden megérint.
– úgy látszik: sose nő be
a szivem lágya.

GYÖNGY

Szeretlek, mondom.
– Látod: már ez a nap sem
kelt s telt hiába.

FELEBARÁTOM

Kér és nem tudja,
hogy amir kér, annak jó-
fele: nála van.

A GYILKOSHOZ

Cipelnéd terhem,
ostoba? Nesze! – Vagy állj
odább: ne untass.

GYEREKBESZÉD

Szeretsz gondolni?
– én attól majdnem mindig
szomorú leszek!

ELKÉSZÍTÉSI JAVASLAT

Versemet oldd föl
életed vizében: úgy,
ahogy szereted.

DERŰS VÁLTOZAT

ülök az úton,
rágcsálom a fogamat,
sütöm a Napot

MIKROMÁNC

meglátni és le-
mondani róla: egy pil-
lanat műve volt

EGY VISZONY-TÍPUS

életreszóló
távolmaradnivalónk
lehet egymástól

HÁLÁT PEDIG...

Van-e, ki otthon
őrzi inkubátorát
s föl-fölvág vele?

TÁVIRAT EGY ÉRETTSÉGI-TALÁLKOZÓ
RÉSZTVEVŐIHEZ

Nem jövök el: rossz
program, ha sajnálnak, vagy,
ha irigyelnek.

EGY ÉLETRECEPT

Kergetnek? állj meg.
Hadd fussanak túl rajtad
– s nem győznek nyerni.

BASHÔ-HANGMINTA

kiszáradt tóból
szétugrálnak a békák.
Egy kő fehérlik

GÖRCSOLDÓ

Közölj nyugodtan.
Akire nem tartozik:
úgysem érti meg.

JELENTÉS
EGY TEREPTÁRGY-CSOPORTRÓL

dúslombú szóval
álcázott érzésüreg;
gondolatgödör

N. N.

Görcsösen próbál
jobban hasonlítani
önarcképéhez.

KISGYEREK ÁLL EGY
TÉLI KIRAKAT ELŐTT
(szépernőmódra)

Hogy fázhat szegény
kabát, cipő, sapka, sál!
Nincs bennük ember.

KÖZÉP-MAGAS-ISKOLA

Annak, ki írna,
ne tanácsot adj, hanem
írószerszámot

IDŐ, PÉNZ ÉS MÁS KÖZMEGEGYEZÉSEK

kapaszkodókat
gyártunk s mire eszmélünk:
kész is a ketrec

GYEREKMONDAT

– Akire nagyon
sokat gondolok, az nem
fárad el ettől?!

MEMENTO

Emlékedre el-
ejtettem egy tányért – most
takaríthatok.

ÖSZTÖNDÍJ-KÉRELEM INDOKLÁSA
a TEREMTÉS ALAPÍTVÁNY számár

Önerőből már
nem tudnék eltartani
egy élő költőt.

VALLOMÁS A BETELJESÜLÉSRŐL

Ó, Víziváros!
De szeretnék itt lakni,
ha nem itt laknék...!

BOCI-BOCI HAIKU

Színmintás bece-
borjú, kétszer. Fül, farok,
tej: nincs. Költözünk!

KÉTFÁZISÚ NYUGTATÓ

Senki sem „senki".
– Ne félj, azért nem marad
a helyeden lyuk.

N. N.

Ha olyan szerény
volna, mint tehetsége:
ki tudna róla?

ÉDESSÉG

Mulatok rajtad.
– Ha komolyan vennélek:
megkeserülnénk.

HARCTALANTÁRSAM EMLÉKEZETÉRE

Te bedobtad a
törölközőt, én föl sem
vettem a kesztyűt.

DERŰ

Csak gyerek-füllel-
hallhatóan röhögök,
mint a hintaló.

POSZT

Én se leszek már
szép, ifjú halott, aki-
ből még mi minden...!

AXIÓMA

Kreativitás?
Kérdéseket állítunk
a Válasz elé.

LEAR

Rátokhagytam e
tébolydát s vágóhidat
– mégsem szerettek?!

REGGELI MOSOLY
hommage á Bashô

Más-alakúra
gyúr, gyűr fejed s fejem két
egyforma párnát!

ERKÖLCSI KÉRDÉS

– a rés méretén
múlna, hogy amit látsz: azt
nézed, vagy lesed?

NOCTURNE

Jó éjt, Kicsi Fény!
Most jött el a te időd:
láttatsz és látszol.

GYERTYAOLTÁS ELŐTT

Bámulom tested
falra szökkent árnyát – ma
két lánnyal alszom!

SÓHAJ

Jó volna végre
lenni vagy nem lenni: már
sok a kevésből.

MAGNÓSZALAG, FÉL-HOSSZON TÚL

mind sebesebben
pörög a bal-orsó: mind
teltebben a jobb

EGY HIPOTÉZIS
hommage á Dr. D. A.

Lelkünk elhagyja
testünk inkubátorát,
ha már Lét-érett.

EGY ÉLETRECEPT

Távol-létedhez
szoktasd Szeretteidet:
gyászcsillapító.

KOMPOZÍCIÓ-IGÉNY

Viszonyunk csonka,
míg –ha csak lélekben is–
búcsút nem vettünk.

ESTI FOHÁSZ

Ahova nézek:
csak tennivalót látok.
Szemhéjam, segíts!

MANTRA

Egészséges az,
aki békességben él
betegségével.

KÉRÉS ÉS ÍGÉRET

Halál, légy gyöngéd.
Ha nem erőszakolsz meg:
jó szeretőt kapsz.

ADVENT

Kit igazán vársz:
életedben él – rég itt
van, mire megjön.

MANTRA

rendetlenség ott
van, ahol nem vagy képes
látni a rendet

AXIÓMA
hommage á R. T.

Megérteni nem,
csak elfogadni tudunk:
kit, mit; úgy, ahogy.

ÁLLÁSFOGLALÁS

Véleményem? hó-
pehelynek, esőcseppről?
– Hullunk, csak másképp.

VOX HUMANA

Üdvözült, tiszteld
a Kárhozott Poklát: hely-
színetek közös.

HAIKU-APOKRIF

Nevemben: h a r c o l s z ?
olyan, mint ha valaki
azt ordítja: „CSEND!!!"

A SZERETETRŐL

Kit, mit nem voltál
képes elengedni, azt
csupán használod.

CÍM NÉLKÜL

Vendégeket látsz,
rájuk hagyod házadat,
majd hazaindulsz.

SZINOPSZIS

Szerepünk kétes.
Egy biztos: hárman vagyunk.
Hal, háló, halász.

VAKREPÜLÉS

Oda és azért,
amiről úgy tudom: nincs,
de érzem, hogy van.

SZEMBEFÉNYBEN

Fehér Egyszarvú
neszét halljuk s csak pata-
nyomát láthatjuk

AXIÓMA

Egyensúlyra vágysz?
Támaszkodj egy elképzelt
tárgy árnyékának.

VALLOMÁS

Jobban emlékszem:
mit éreztem láttán, mint
arra, mit láttam.

AXIÓMA

a szeretetnek
táplálék a nevetés;
a vágynak: méreg

AZ ELSŐ KEDVES DICSÉRETE

Megszabadított:
a világtól, először;
utóbb: magától.

KIS GYAKORLAT

gondolj egy súlyra,
melyet letehettél és
lélegezz mélyet

DIAGNÓZIS

Romló szememben
egyre szebbenk tűnnek a
romlandó dolgok.

OPUS MAGNUM

szerető szemmel
színarannyá bámullak:
mindenkiévé

EUFÓRIA

Nem emlékszem rá:
minek örülök. – Arcnál
szélesebb mosoly.

Fodor Ákos
BUDDHA WEIMARBAN
[A kötet 63 haikuja]
Fabyen Könyvkiadó, [Budapest], 2002

HAJNAL

riadok. Fáradt
vagyok, mint egy úkszülött.
Az éj még vérzik

AZ EMBERI LÉPTÉKRŐL

Komitragikus:
villámfénynél próbálunk
regényt olvasni.

A MÁSOK ÓRÁJA

Vedd tudomásul.
Tartsd tiszteletben. Ne hidd
el, amit mutat.

SUMMA

A Szerves Élet
Értelme, hogy viszket és
lehet vakarni.

VILLON-HANGMINTA

Riszálj, vagy rinyálj
– különben úgy veszik, hogy
meg se születtél!

SZABADSÁG

mi ha történik:
te döntöd el, hogy inkább
csiszol, vagy koptat

AXIÓMA

aki pontosan
tudja, hogy mitől lenne
boldog: sosem lesz

FUTÓ BOSSZÚSÁG

Mért tolakodtam
oda tekintetem és
a tükör közé?!

ZÁRÓJELENTÉS

Aki nem akar
meghalni, még nem biztos,
hogy szeret élni.

A „SZEMÉLYTELENSÉG"-RŐL

Jó szakács sem a
kezét süti-főzi meg
– csupán az ételt.

NAPLÓJEGYZET

Válságos helyzet:
tudom, hogy boldog vagyok,
csak épp nem érzem.

PÁRIS GRÓF KOMOR ARCCAL ÁCSOROG R. & J. TEMETÉSÉN

(„...és ezt a hebrencs
cafkát akarták az ÉN
nyakamba varrni?!"

SZERELEM

ahogy az eget
láthatóvá teszi egy
madár, egy füstcsík

A FORMÁKRÓL

Vizet forralnál?
– Jó, ha edényt teszel a
tűz és víz közé.

A KUTÚRÁRÓL

Ízleld: hogyan m á s
kristálykehelyből s bádog-
bögrébő inni.

*

Mozart-menüett:
ki táncol rá? ki szagol
csendéletrózsát?

*

Gyöngébb, 
mulandóbb egy simogatás, mint száz ütés? igen nem EGY BASHÔ-TANÍTVÁNY BESZÁMOLÓJA 
Vidám, gömbölyded,
zöld kis szagok ugrálnak:
borsóleves fő! NAPLÓJEGYZET 
Sajnos, álmunkban
sem igazságosak, csak
őszinték vagyunk. HUMANITÁS Kevésre 
tartlak,
hogy ne kelljen túl nagyot csalódnom benned. MISZTÉRIUM asszony és 
férfi
becsülje egymásban a Gyufát, a Mécsest MEGÁTALKODOTTSÁG Nem adom vissza: 
szemhéjam mögött őrzöm
Legszebb Képedet. EGY LÁNY-ALAK karcsú és hosszú
szár 
tetején színes kis
bimbó-fej feszül ATELIER hommage 
á Georges Timar Szerelmünk megfest.
Élettársunk formálgat.
Barátunk 
néz s lát. GASZTROMÁNC Én nagyon éhes
voltam. Te elém tettél egy szakácskönyvet. 
TŰNŐDÉS A KÜSZÖBÖN kulcsa és zárja
mind kevésbé érdekel
– unom az ajtót. 
 A BŰN TRÓNFOSZTÁSA Hazugságunkkal
is magunkat valljuk meg. Mindenkor gyónunk. 
XÉNIA Kérlek: bocsásd meg,
vagy legalább felejtsd el,
hogy s miért gyűlölsz. 
ŐSZIKE Te szöszke vagy – én
barna voltam. S még mennyi vonzó különbség!