Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Tőkei Ferenc
(Bp., 1930. okt. 3. - Bp., 2000. aug. 13.): sinológus, filozófiatörténész, műfordító.
(Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Dù Kèyì, magyar népszerű átírás: Tu Ko-ji, hagyományos kínai: 杜克義; egyszerűsített kínai: 杜克义.)
A
20. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja volt. 1953-ban végzett az ELTE BTK
kínai és tibeti szakán, majd 1953-tól 1956-ig az ELTE aspiránsa, 1956-tól 1957-ig
a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum muzeológusa, 1957-től 1967-ig az Európa
Könyvkiadó szerkesztője, 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa, majd
1969-től 1972-ig igazgatója. 1971-től 1990-ig az ELTE BTK filozófia, majd 1990-től
sinológia egyetemi tanára, 1972-től 1994-ig az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének
vezetője, 1994-től az MTA Nyelvtudományi Intézete Orientalisztikai Osztályának
vezetője.
A nyelvtudomány kandidátusa (1956), az irodalomtudomány doktora
(1965). 1973-tól az MTA levelező, 1985-től rendes tagja.
Kitüntetések: Állami
Díj (1970); SZOT-díj (1986).
Kutatási területe a klasszikus kínai irodalom és filozófia története, a műfajelmélet, illetve a történelemfilozófia egyes kérdései voltak. Az ELTE-n 1971–1990 között a filozófia, 1990-től haláláig a sinológia egyetemi tanáraként tanított.
Tőkei Ferenc – kínai tárgyú könyvei, tanulmányai mellett – klasszikus kínai irodalom és filozófia számos alkotását ültette át magyarra, s az egyik legtermékenyebb fordítóként hozzájárult a kínai kultúra magyarországi megismertetéséhez, népszerűsítéséhez.
PDF: Tőkei Ferenc: Sinológusi pályámról
"Gyermek- és kamaszkoromat Rákoshegyen, az akkor még önálló községben éltem meg. Apám – szibériai hadifogságából hazatérve – a Posta Takarékpénztár tisztviselője lett, jó munkaszervező volt, ezért osztályvezetőt csináltak belőle, aztán valamikor 1946 után többé nem tartottak igényt a munkájára. Családunk vallásos volt, katolikus, engem a budapesti piaristák gimnáziumába írattak be, akiknek minden tekintetben nagyon sokat köszönhetek. Ott volt osztálytársam és lett jó barátom például Andorka Rudolf, aki evangélikus volt (én meg, ahogy mondogatni szoktam, vagabundus).
Andorka és a magam pályája az 50 évnél is régebbi érettségink után gyökeresen másképp alakult, noha végül mindketten az akadémikusságig vittük. Andorkáékat ugyanis kitelepítették, engem pedig – noha pótérettségi előtt álltam, mert fizikából megbuktam – fölvettek az ELTE bölcsészkarára. Ez úgy esett, hogy akkor már egy éve tanultam kínaiul, s a fölvételi vizsgán (Isten bizony, véletlenül) nálam volt a Zsen-min zsi-pao néhány példánya; megkérdezték, mi az, én megmondtam, és óhajukra lefordítottam nekik a kínai polgárháború legújabb híreit, amelyek persze potyakönnyű szövegek voltak. Így aztán fölvették a volt piarista diákot. Rudi az én egyetemi éveim alatt előbb kitelepítésben, aztán végül újra fölvett egyetemistaként tette a dolgát. S barátságunkon, amely haláláig tartott, mindez mit sem változtatott.
Már a piarista gimnázium államosítása előtt is érdeklődtem a marxizmus iránt, amelyről azelőtt semmit sem tudtam. Szüleim nem politizáltak, de azért abban biztosak voltak, hogy a fasiszta Németország a háborút nem nyerheti meg. Aztán valóban, jöttek a győztesek, akiket – noha mindent megtettek velünk is, amit másokkal – sohasem gyűlöltünk. Aki pedig, hacsak nem volt már régen kialakult világnézete, akkor nem érdeklődött a győztes nagyhatalom ideológiája iránt, az szerintem nem volt gondolkodó ember. A kezembe kerültek Lukács György művei, s lenyűgözött a filozófus óriási tudása, bámulatos olvasottsága. (A propos: az államosított iskola osztályfőnöki órájában épp Andorka tartott előadást Lukács A történelmi regény című könyvéről.) Később a sztálinista marxizmus–leninizmus brosúráit is elolvastam, de ezek többsége nem érintett meg, legfeljebb Marx és Engels művei, amelyeket később németül tanulmányoztam. Azokból sugárzott az a hatalmas tudás, amely Lukács György írásaiból is. Így aztán fokozatosan – sinológiai elkötelezettségemet soha nem feladva, nem is szüneteltetve, hanem éppen azzal szoros kapcsolatban – Marx-kutató is lettem, rábukkantam az agyonhallgatott, sőt antimarxistának minősített „ázsiai termelési mód” marxi fogalmára, majd sok más olyan elméleti kérdésre, amelyeket a „marxizmus–leninizmus” el akart temetni. „Szövegmagyarázó”, vagy inkább -újraértelmező tevékenységemből semmit sem kell szégyenlenem ma sem.
Még nem politizáltam, amikor 1946 táján Rákoshegyen beléptem a FISZ-be, a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetébe, ott voltak a barátaim, s ott volt lehetőség színvonalas kulturális tevékenységre. Az a párt egyébként egészen más volt, mint a mai. 1949-ben – emlékezetem szerint – az ELTE bölcsészkarának akkori légkörében kommunistának éreztem magam; aztán persze sok minden történt, reformok, írószövetségi és más események. 1956 októbere az Iparművészeti Múzeumban ért, amely nem akármilyen helyen volt, s ahol háromszor választottak meg a Forradalmi Bizottság tagjának, az pedig elnökének. Utána fegyelmi, én elhagytam a múzeumot, lektor lettem az Európa Könyvkiadóban, ahol a kínai és más keleti könyvek fordíttatásában, fordításában és kiadásában kezdeményező szerepet játszhattam, mellesleg műfordítói munkához juttatva kiváló költők egész sorát, akik akkor nemigen publikálhattak. A közülük még élők jól emlékeznek erre ma is.
Később, minthogy a marxizmus továbbra is a legkomolyabban érdekelt, jelentkeztem az MSZMP-be, ahová eleinte persze nem vettek föl, majd 1962 táján igen, anélkül hogy ’56-ot valaha is meg kellett volna tagadnom. Pártbeli tisztséget egészen addig nem viseltem, amíg, nagy meglepetésemre, a KB tagjává nem választottak. Ezt a történetet még érdemes elmesélni. 1988-ban épp Kínában voltam (Cseres Tiborral az írószövetség képviseletében), amikor egy reggelink idején odalépett a pincér, hogy engem keres a magyar nagykövetség. Két lépésre egy paraván mögött volt a telefon, odamegyek, s a nagykövet azonnali választ kér, vállalom-e jelölésemet a KB tagjának. Széthúztam a paravánt és megkérdeztem Cseres Tibort, mi a fenét válaszolhatnék innen, Pekingből. Vállald, mondta azonnal Cseres, és beláttam, igaza volt; onnan más választ nem adhattam. Ha itthon ér a kérdés, talán elkezdek alkudozni, nem politikai érvekkel, hanem például szakmai (sinológiai) munkámra hivatkozva. Igenlő válaszom után megtörtént a megválasztásom, óriási szavazatszámmal, s családom tagjai majd lefordultak a székről, amikor a tévéből értesültek a dologról. Ezután egy lidércnyomásos nem egészen egy év következett, amely véglegesen meggyőzött arról, hogy az aktív politizálás nem nekem való. Ha ma azt kérdem magamtól, hiba volt-e vállalnom a jelölést, csak azt mondhatom, sokat tanultam életemnek ezekben a hónapjaiban is. Akkor egy ilyen felkérés megtiszteltetésnek számított, s én annak tekintem ma is. Nem hagytam el a süllyedő hajót, noha nem voltam kapitánya, de még csak befolyásos embere sem. Az MSZP megalakulásakor ismét Kínában voltam; párttisztséget nem viselek, de megmaradtam a baloldalon, s szívesen csinálom az Eszmélet című független periodika pártfogolását immár több mint tíz esztendeje.
Évtizedek óta temetem a családtagjaimat, idősebb és kortárs barátaimat, a gulagból hazatért, de világnézetéből semmit fel nem adó Wessely Lászlót, Jánossy Ferencet, Karig Sárát és másokat; Nagy Lászlót és Szécsi Margitot, Németh Lajost, Süpek Ottót és még sokakat, akik nálunk családtagnak számítottak; s persze rákoshegyi barátaimat, nemrég épp Zsilka Jancsit. Túlélő lettem.
A végső mérleg? Nem hiszem, hogy ha újrakezdhetném, bármit is alapvetően másképp tennék. Negyvenhat éve nyújt biztonságot a kisebb családom. Fő tevékenységem ma is, mint mindig, a kínai irodalom és filozófia kutatása és tanítása. Mégis nehezen élem meg utolsó éveimet, nem a sunyi rágalmak miatt, ezek nem érdekelnek, ilyesmire soha nem is válaszolok. Ám a kapitalizmust programatikusan nem tudom és nem is akarom elfogadni, hiszen szabad, független értelmiséginek gondolom magamat. Remélem azonban, hogy gyermekeink vagy inkább unokáink nemzedéke egyszer majd megtalálja annak a módját, hogy ne ebben az emberhez nem méltó társadalomban kelljen leélnie életét."Tőkei Ferenc
Tőkei Ferenc: Jegyzet a pekingi utcáról
Tőkei Ferenc élete és munkássága
Tőkei Ferenc emlékülés. Időpont: 2010-10-15, 10:00. Helyszín: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F, Kodály-terem (magasföldszint)Tőkei Ferenc (1930–2000) a 20. századi magyar sinológia egyik legsokoldalúbb és legnagyobb alakja. Már középiskolai évei alatt egyetemi órákra járt, majd az ELTE kínai-tibeti szakán végzett 1953-ban. Muzeológusként dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, később az Európa Kiadóhoz került, majd 1967–1972 között az MTA Filozófiai Intézetében tevékenykedett, az utolsó három évben igazgatóként. 1972-től a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Orientalisztikai intézetet vezette. Az ELTE-n 1971–1990 között a Filozófia tanszéken, 1990-től pedig a Kínai tanszéken tanított. Egész pályafutása alatt intenzív tudományszervezői és közéleti tevékenységet folytatott. Nevéhez fűződik a korabeli Magyarországon elfogadott marxizmus bizonyos aspektusainak újragondolása azáltal, hogy visszatért Marx eredeti, komplexebb gondolataihoz, és nem fogadta el az ún. vulgármarxizmus doktrínáit. Különösen nagy hatású volt Marx ázsiai termelési módról alkotott teóriájának továbbgondolása, melynek rendkívüli nemzetközi visszhangja volt. Társadalomtudományi kérdések közül Tőkei Ferenc részletesebben elemezte az ókori Görögország poliszainak eredetét és a középkori feudalizmus szerkezetét. Tőkei Ferenc intenzíven részt vett a korabeli kulturális és politikai életben, barátságot ápolt a művészet és a tudomány számos képviselőjével. Gondolkodását és magatartását erősen átitatta elkötelezett baloldali beállítottsága. Sinológiai munkásságából különösen kiemelkedő a klasszikus kínai szövegek magyarra történő átültetésében játszott szerepe. Három kötetben egy olyan gyűjteményt jelentetett meg, amelyben az ókori kínai filozófia lényegében összes fontos alakjának műveit (Lunyu, Daodejing, Daxue, Zhongyong, Gongsun Longzi), illetve nagyobb művek esetében azok legfontosabb fejezeteit (Mozi, Mengzi, Xunzi, Zhuangzi, Han Feizi, Chunqiu fanlu, Huainanzi) lefordította magyarra. Különösen nagyra tartotta a hagyományos Kínában egyébként véleménye szerint nem kellőképpen megbecsült Wang Chong Lunheng című művét. Habár tervezte, hogy a későbbiekben egy középkori kínai filozófiai fordításgyűjteményt is közread, de erre halála miatt már nem kerülhetett sor, ugyanakkor e tervezett kötetek előmunkálatainak köszönhetően jelent meg a kínai buddhizmus néhány fontos korai szövegét tartalmazó műve. Fordításai azonban távolról sem korlátozódtak a filozófiai művekre: fordított jóslócsont- és bronzedényfeliratokat, történeti szövegeket, a Sunzi bingfat, kísértethistóriákat, Lu Xun néhány írását, sőt, kínai vicceket is. Különösen szerette Pu Songling munkásságát, akinek furcsa históriáiból szintén lefordított egy kötetre valót. Részt vett három kínai dráma magyarításában is (Wang Shifu: Xixiangji [Nyugati szoba], Guan Hanqing: Dou E yuan [Dou E ártatlan halála], Li Xingdao: Huilanji [A krétakör]), melyek verses betéteinek megszólaltatásában a kortárs magyar költészet kiemelkedő egyéniségeivel dolgozott együtt. Nem szabad továbbá megfeledkezni arról sem, hogy hatalmas mennyiségű nyersfordítást is készített, melyet aztán a legjobb magyar költők szólaltattak meg a poézis nyelvén: neki köszönhetően olvashatja a magyar közönség ma is egyebek között a Dalok könyvét, a Yuefu fontosabb darabjait, illetve Cao Cao, Cao Zhi és Cao Pi verseit, továbbá számos klasszikus kínai elbeszélést. Megírta a klasszikus irodalom történetét, továbbá részletesen elemezte a középkori kínai esztétikai gondolkodás fontosabb képviselőinek, különösen Liu Xie Wenxin diaolong című művének elméleteit. Az ókori kínai irodalomból különösen közel állt hozzá Qu Yuan alakja és a nevéhez köthető Chuci. Tőkei Ferenc nem pusztán közreműködött ennek magyarra történő fordításában, hanem számos tanulmányt, majd egy önálló kötetet szentelt Qu Yuannek és a kínai elégia műfajának. Tanulmányai megjelentek angol, orosz, francia és japán nyelven, könyveit pedig francia, szlovák, vietnami és japán nyelvre is lefordították. 2005–2009 között Tőkei Ferenc teljes életműve 9 kötetben összegyűjtve került újbóli kiadásra.
Főbb művei:
A kínai elégia születése (1959);
A kínai irodalom rövid története (társszerző, 1960);
Az ázsiai termelési mód kérdéséhez (1965, hat nyelven);
Kínai filozófia. Ókor I–III. (1962-67);
Műfajelmélet Kínában a III–VI. században (1967);
A társadalmi formák elméletéhez (1968, négy nyelven);
Antikvitás és feudalizmus (1969);
Vázlatok a kínai irodalomról (1970);
A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások (1973);
Sinológiai műhely (1974);
A szocializmus dialektikájához (1974);
A társadalmiformák marxista elméletének néhány kérdése (1977);
Kortársunk-e Marx? (1984);
Primitive Society and Asiatic Mode of Production (1989);
Kínai buddhista filozófia (1993);
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások (1994);
Mo Ti Konfuciusz hívei ellen (1995);
Menciusz, Konfuciusz nagy kővetője (1997);
Kínai szofisztika és logika (1997);
Kínai–magyar könyvek (kétnyelvű sorozat, 1994–99, kilenc kötet szerkesztése, fordítása).Dalok könyve, szerk.,
A Sárkánykirály palotája, mesék, vál., 1958, 1967;
Antikvitás és feudalizmus, 1969;
Vázlatok a kínai irodalomról, 1970;
Őstársadalmak és államalakulatok, szerk., 1983;
A tibeti buddhista filozófia, 1994;Műford.: Kuan Han-csing: Tuo O ártatlan halála. - Csao Pan-er, a mentőangyal, d. [Miklós Pállal], 1958; Lu Hszin: Régi mesék mai szemmel, elb., 1959; Pu Szung-ling: Furcsa históriák, elb., 1959; Li Hazing-tao: A krétakör, d., 1960; Vang Si-fu: A nyugati szoba, d., 1960; Lu Hszin: Vadfűvek, versek prózában, 1961; Kínai filozófia. Ókor, szöveggyűjtemény, I-III., 1962-1967; Lao-ce: Az út és erény könyve, filozófiai költemény [Weöres Sándorral], 1994; Qu Yuan: Száműzetés [Nagy Lászlóval], v., 1994; Mo Di: Konfuciusz hívei ellen, Szeged, 1995; Sun-zi: A hadviselés törvényei, 1995; Meng-zi: Menciusz, Konfuciusz nagy követője, Szeged, 1997; Pu Song-ling: Különös történetek. A festett fal, 1997; Qu Yuan: A főváros siratása, 1997.
Tőkei Ferenc életműsorozat
Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány;
sorozatszerk. Lendvai L. Ferenc, Kósa Gábor.
[Budapest : Kossuth Kiadó], 2005-2009.I. Kínai filozófia - Ókor (I. kötet), Budapest, 2005
II. Kínai filozófia - Ókor (II. kötet), Budapest, 2005
III. Kínai filozófia - Ókor (III. kötet), Budapest, 2005
IV. Ázsiai termelési mód, antikvitás, feudalizmus, Budapest, 2005
V. Társadalmi formák és közösségek, Budapest, 2005
VI. Esztétika a régi Kínában, Budapest, 2006
VII. Sinológiai műhely, Budapest, 2007
VIII. Tanulmányok, cikkek, interjúk, Budapest, 2007
IX. Kínai mesék és drámák: összegyűjtött műfordítások, Budapest, 2009Az életműsorozat tartalomjegyzékei
Tőkei Ferenc fordításai online:
Kínai buddhista filozófia. [MTA] Orientalisztikai Munkaközösség - Balassi Kiadó, Budapest, 1993.I. Bevezető 1
Előzetes megjegyzések
II. Bevezető 2
Fa-hien utazása 13III. A korai kínai buddhista filozófia műveiből 29
Hui-jüan: A test kimerül, de a lélek nem hal el 31
Szeng-zsui: Előszó a Csung-lun-hoz 39
Előszó a Tizenkét kapu tanulmányaihoz 42
Szeng-csao: Előszó a Száz tanulmányhoz 45
A prajná-nak nincs tudása 48
A nem-abszolút ürességéről 60
A dolgok nem mozdulnak el 67IV. Egy antibuddhista filozófus
Fan Csen vitairata 73V. Szemelvények a későbbi buddhista iskolák filozófiájából 85
Hui-sze: A Nagy Kocsi kapuja a megszűnéshez és szemlélethez 89
A Csak-tudat Elméletének kiegészítése 91
Fa-cang: Tanulmány az Arany Oroszlánról 95
Hui-neng [慧能]: Az alapvetés könyve [六祖壇經] 101-108
Utószó helyett 109I. A szabad kóborlás
II. A dolgok egyenlőségéről
VI. A hatalmas ősatya és mesterSzun-ce: A hadviselés törvényei
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
Pu Szung-ling: A festett bőr. A festett fal
Virágos gyertyák, avagy egy jó házasság története
Ji king - Csatolt Magyarázatok
Wang Pi: A hexagramok magyarázata
A sárkánykirály palotája. Kínai, tibeti, mongol, ujgur, kínai, japán és vietnami mesék.
A rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek; vál., szerk, utószó, jegyz. Tőkei Ferenc, ford. Csongor Barnabás et al.; Nippon Grafikai Stúdió, Bp., 1995
Li Cse két tanulmánya:
Tőkei Ferenc műveinek tartalomjegyzékei:
Kínai filozófia. Ókor I–III. (1962-67)
Tartalom
I. kötet:
Tőkei Ferenc: Az ókori kínai társadalom és filozófia 9
Szemelvények az írások könyvéből és a változások könyvéből
Tőkei Ferenc, Az öt elem és a jin-jang váltakozás elve 31
A nagy szabály (Su king, Hung-fan) 35
Csatolt magyarázatok 43
Jegyzetek 45Konfuciusz és tanítványai
Tőkei Ferenc, Konfuciusz beszélgetései és mondásai 49
Beszélgetések és mondások 53
I-XX-ig 160A tanítványok tanítványai
Tőkei Ferenc, Konfuciusz tanainak két rendszerezése 177
A nagy tanítás 180
A közép mozdulatlansága 191
Jegyzetek 211Mo ti
Tőkei Ferenc, Mo Ti harca a konfucianizmus ellen 217Mo-ci
Keng Csu 222
Az igazságosság megbecsülése 231
Kung Meng 239
A kiválóak megbecsülése 250
Az egyetértés megbecsülése 253
Az egyetemes szeretet 256
A támadás ellenzése 259
Mértéktartás a fogyasztásban 260
Mértéktartás a temetésnél 263
Az ég szándéka 265
Magyarázat a szellemekről 269
A zene elítélése 271
Az eleve elrendelés elítélése 276
A konfuciánusok elítélése 280
Jegyzetek 289
Jang Csu
Tőkei Ferenc, Az "egoista" Jang Csu 301
Jang Csu 304
Jegyzetek 321Meng-Ci
Tőkei Ferenc, Meng-Ci, az arisztokráció apolgétája 325
Meng-ci 329
Meng-ci és más filozófusok
Jang Csu és Mo Ti 387
Kaoc-i 388
Cs'en Csung-ci 389
King Cs'un 390
Sun-jü K'un 391
Hai T'ang 391
Jegyzetek 393II. kötet:
Az út és az erény könyve
Tőkei Ferenc, A taoizmus alapvetése 11
Lao-ci 17
Jegyzetek 47A szabad kóborlás
Tőkei Ferenc, A taoizmus tendenciái 57
Csuang-ci
A szabad kóborlás 63
A dolgok egyenlőségéről 67
Az életerő táplálása 80
A hatalmas ősatya és mester 82
Úszóhártya a lábujjak közt 95
Az őszi áradás 99
Az égalatti 111
Jegyzetek 123A kínai szofisták
Tőkei Ferenc, A "vitakozó" Kung-szun Lung 135
Kung-szun Lung-ci
Összegyűjtött feljegyzések 139
A fehér lóról 143
A jelről és a tárgyról 144
A változatlanról és a változóról 146
A keményről és a fehérről 148
A névről és a valóságról 150
Jegyzetek 152
A motista logikai kánonok
Tőkei Ferenc, Az elmélei logika csírái 159
A motista kánonok
I. kánon 169
II.kánon 166
Magyarázatok az I. kánonhoz 172
Magyarázatok a II.kánonhoz 176
A nagyobb érvek 183
A kisebb érvek 187
Jegyzetek 191
Sziün-ci
Tőkei Ferenc, A nagy konfuciánus összefoglalás 199
Sziün-ci
Az arc-jóslás elítélése 205
Tíz filozófus elítélése 207
Csung-ni 209
Viták a hadseregről 211
Az égről 214
A szertartásosságról 222
Tanulmány a zenéről 228
Az előítéletek eloszlatása 233
A nevek kijavítása 246
Az emberi természet rosszasága 254
Jegyzetek 265Han Fei-ci
Tőkei Ferenc, A legizmus kezdetei és összefoglalás 275
Han Fei-ci
Magányos méltatlankodás 281
A tanácsadás nehézségei 287
Pien Ho esete 292
A cselekvések szemügyre vétele 295
Biztonság és veszély 297
A megőrzés útja 301
Az emberek (hivatali) alkalmazása 304
Érdemes tett és hírnév 309
A főbb elvek summázata 311
Az erő-helyzet elvének bírálata 314
Kérdések a vitakozásról 320
Döntés törvénykezés között 322
Hat ellentét 326
Nyolc téves elmélet 327
Az öt féreg 330
Híres tudósok 343
Jegyzetek 347Szemelvények más legista művekből
Tőkei Ferenc, A legizmus gyakorlatisága 357Szun-ci. A hadviselés törvényei
Alapvető elvek 361
A hadvezetés 363
A támadás kitervelése 364
A forma 366
Az erő 368
Az üresség és a teltség elve 370
A hadsereg harca 373
A menetelő hadsereg 376
A terep-formák 379
A kilenc terület 382
Tűzzel való támadás 387
Kémek alkalmazása 389
Jegyzetek 417III. kötet:
Új konfucianizmus
Tőkei Ferenc, A konfucianizmus uralmának megteremtése 11
Kia Ji, Beadvány a készletek gyűjtéséről 17
Cs'ao C'o, Felterjesztés a gabona megbecsüléséről 20
Tung Csung-su, Cs'un-c'li fan-lu
A szertartások változásai 61
Jegyzetek 66
Han-kori taoizmus
Tőkei Ferenc, Kísérlet egy taoista szintézisre 73
Liu-An-Huai-nan ci
Jegyzetek 108
A történetírás klasszikusa
Tőkei Ferenc, Szi-ma C'ien, a kínai történetírás atyja 113
Po-ji életrajza 115
Cou Jen-ről 119
A vándor kardforgatók 121
A pénzfelhalmozók 124
A Nagy Asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről 137
Jang Hiung és Huan-T'an
Tőkei Ferenc, A "régi szövegek" iskolája 147
Jang Hiung, Példamutató mondások 151
A test és a szellem 163
Jegyzetek 168
Wang Cs'ung
Tőkei Ferenc, Wang Cs'ung kritikai materializmusa 171
Wang Cs'ung, Mérlegelések
Az eleve elrendelés értelme 175
Az alaptermészet irányítása 184
Az eredeti alaptermészet 193
A dolgok természete 202
Kérdések Fonfuciuszhoz 208
Han Fei-ci bírálata 236
Az égről 253
A spontaneitás 262
A korok egyenlősége 275
Önéletrajz 299
Jegyzetek 321
Új legista tendenciák
Tőkei Ferenc, A konfucánus ortodoxiától egy új legizmusig 333
Pan Kuk- Han-su
Összefoglalás a filozófusokról 337
Wang Fu, Egy remete elmélkedései 341
A tanulás dícsérete 343
A szertelen fényűzésről 351
Tanítás az alapvetőről 353
A napok kímélése 357
A kormányzásról 363
Magyarázó tükör
A kor dolgairól 363
Közkeletű hiedelmek 364
Vegyes mondások 365
Világos szavak
Az égi tao-ról 369
A felfordulás megszüntetése 376
Elvevés és hozzátevés 376
Jegyzetek 386
Tőkei
Ferenc: Sinológiai műhely
Magvető Könyvkiadó, 1974
Tartalom
Előszó 5
Társadalomtörténet
A gabonatermesztés alapvető munkálatai a Si king-ben 13
A nung-fu termikus a Si king-ben 29
A rabszolgatartás patriarchális formái a Csou-kori Kínában 51
Földtulajdonviszonyok a Csou-kori Kínában 85
Verstan, esztétika
Kínai munkadalok ritmusa 149
A Su king ritmusa 163
Két jegyzet K'iü Jüan Kuo-sang c. verséhez 204
A Mu t'ien-ci csuan műfajáról 210
Északi népek költészetének nyomai kínai versekben 215
A szókettőzés a kínai versben 223
Verstani szövegek a VI. század elejéről 231
Filozófia- és irodalomtörténet
Az ókori kínai társadalom és filozófia 251
A klasszikus kínai irodalom rövid története 341
A szépség
szíve. Régi kínai esztétikai írások
Gondolat, 1973
Tőkei Ferenc: Kínai társadalom és esztétika 5
Az írások Könyve a zene hatalmáról 21
Mo Ti: A zene elítélése 23
Csuang-ce a művészetről 31
Hszün-ce: Tanulmány a zenéről 36
Han Fej-ce a művészetről 44
Lie-ce a muzsikáról 47
Fu Ji: Költői leírás a táncról 52
Vej Hung: A nagy bevezető 61
Feljegyzések a zenéről 64
1. A zene alapjai 64
2. A zene elmélete 69
3. A zene és a szertartások 72
4. A zeneművekhez való jog 75
Cao Pi: Tanulmány az irodalomról 78
Lu Csi: A költészetről 83
Cung Ping: Előszó a tájképhez 99
Vang Vej: Előszó festményhez 102
Hszie Но: Régi festmények jegyzéke 104
Cseng-kung Szuj: A fütyülés 105
Sen Jo: Elmélkedés HszieLing-jünnek a Szung-dinasztia történetében olvasható életrajzához 113
Hsziao Tung: Előszó az Irodalmi Gyűjteményhez 119
Csüng Jung: A versek osztályozása 126
Liu Hszie: Az irodalom szíve és faragott sárkányai 139
A forrás: a tao 139
Az elégia vizsgálata 143
Magyarázat a költészetről 149
A tréfa és a talány 155
A szellemi gondolat 160
A stílus és az alaptermészet 165
A "szél" és a "csont" 169
A mindenkori alkalmazkodás 173
Az érzelmek és a színek 178
A hangzás törvényei 183
A szakasz és a mondat 187
Párhuzamosság a kifejezésben 192
Az írásjegyek kiválasztása 197
A rejtett és a tündöklő 203
A kompozíció206
Az írásművészet általános elvei 210
A tárgyi világ formái 215
A megértő kritikus 220
Előszó 226
Kuo Sze: A tájkép tökéletessége 232
Előszó 232
Tanítás a tájképről 234
A festmény jelentése 254
A festés titkai 259
Tang Hou: A festészet elmélete 269
Li Cse két tanulmánya 285
Előszó a Vízparti történet-hez 285
A gyermeki lélekről 289
Pu Szung-ling: Előszó a Liao-csaj furcsa történetei-hez 294
Jegyzetek 297
Ajánló bibliográfia a kínai irodalom magyarul megjelent alkotásaiból
Életműsorozat I. PDF
Kínai filozófia - Ókor (I. kötet), Budapest, 2005
Az új kiadást szerkesztette, a kínai szavak és tulajdonnevek átírásánál a nemzetközileg elfogadott pinyin rendszert alkalmazta Kósa Gábor
Lektorálta Hamar Imre
TARTALOM
I. KÖTET
Előszó (Lendvai L. Ferenc és Zoltai Dénes) 9
Tőkei Ferenc: Az ókori kínai társadalom és filozófia 13
SZEMELVÉNYEK AZ ÍRÁSOK KÖNYVÉBŐL ÉS A VÁLTOZÁSOK KÖNYVÉBŐL
Tőkei Ferenc: Az öt elem és a yin-yang váltakozás elve 35
A nagy szabály (Shujing, Hongfan) 39
Csatolt magyarázatok (Yijing, Xici) 47
Jegyzetek 48
KONFUCIUSZ ÉS TANÍTVÁNYAI
Tőkei Ferenc: Konfuciusz beszélgetései és mondásai 53
Beszélgetések és mondások (Lunyu) 57
I. 57
II. 60
III. 64
IV. 70
V. 74
VI. 80
VII. 85
VIII. 92
IX. 96
X. 102
XI. 107
XII. 113
XIII. 119
XIV. 126
XV. 135
XVI. 142
XVII. 147
XVIII. 153
XIX. 156
XX. 162
Jegyzetek 164
A TANÍTVÁNYOK TANÍTVÁNYAI
Tőkei Ferenc: Konfuciusz tanainak két rendszerezése 181
A nagy tanítás (Daxue) 185
A közép mozdulatlansága (Zhongyong) 196
Jegyzetek 216
MO Dl
Tőkei Ferenc: Mo Di harca a konfucianizmus ellen 221
Mozi 226
46. fejezet Geng Zhu 226
47. fejezet Az igazságosság megbecsülése (Gui yi) 235
48. fejezet Gong Meng 242
8. fejezet A kiválóak megbecsülése (Shang xian) 254
11. fejezet Az egyetértés megbecsülése (Shang tong) 257
14. fejezet Az egyetemes szeretet (Jian'ai) 260
17. fejezet A támadás ellenzése (Fei gong) 262
20. fejezet Mértéktartás a fogyasztásban (Jie yong) 264
25. fejezet Mértéktartás a temetésnél (Jie zang) 266
26. fejezet Az ég szándéka (Tianzhi) 268
31. fejezet Magyarázat a szellemekről (Ming gui) 272
32. fejezet A zene elítélése (Fei yue) 274
36. fejezet Az eleve elrendelés elítélése (Fei ming) 279
39. fejezet A konfuciánusok elítélése (Fei ru) 283
Jegyzetek 291
YANG ZHU
Tőkei Ferenc: Az „egoista" Yang Zhu 301
Yang Zhu (Liezi VII) 304
Jegyzetek 321
MENGZI
Tőkei Ferenc: Mengzi, az arisztokrácia apologétája 325
Mengzi 329
I A 329
III A 339
VI A 350
VI B 361
VII A 372
Mengzi és más filozófusok 386
Yang Zhu és Mo Di 386
Gaozi 387
Chen Zhongzi 388
Jing Chun 389
Chunyu Kun 390
Hai Tang 390
Jegyzetek 392
Név- és tárgymutató 401
Ferenc Tőkei and his oeuvre 411
Életműsorozat II. PDF
Kínai filozófia - Ókor (II. kötet), Budapest, 2005
Az új kiadást szerkesztette, a kínai szavak és tulajdonnevek átírásánál a nemzetközileg elfogadott pinyin rendszert alkalmazta Kósa Gábor
Lektorálta Hamar Imre
II. KÖTET
AZ ÚT ÉS AZ ERÉNY KÖNYVE
Tőkei Ferenc: A taoizmus alapvetése 11
Laozi (Daodejing) 17
Jegyzetek 45
A SZABAD KÓBORLÁS
Tőkei Ferenc: A taoizmus tendenciái 53
Zhuangzi
I. A szabad kóborlás 58
II. A dolgok egyenlőségéről 62
III. Az életerő táplálása 74
VI. A hatalmas ősatya és mester 76
VIII. Úszóhártya a lábujjak közt 89
XVII. Az őszi áradás 93
XXXIII. Az égalatti (iskolái) 105
Jegyzetek 116
A KÍNAI SZOFISTÁK
Tőkei Ferenc: A "vitatkozó" Gongsun Long 127
Gongsun Longzi
I. Összegyűjtött feljegyzések (a mesterről) 130
II. A fehér lóról 134
III. A jelről és a tárgyról 135
V. A változatlanról és a változóról 136
IV. A keményről és a fehérről 139
VI. A névről és a valóságról 141
Jegyzetek 142
A MOTISTA LOGIKAI KÁNONOK
Tőkei Ferenc: Az elméleti logika csírái 140
A motista kánonok
I. kánon (Mozi 40. fejezet) 153
II. kánon (Mozi 41. fejezet) 156
Magyarázatok az I. kánonhoz (Szemelvények a Mozi 42. fejezetéből) 162
Magyarázatok a II. kánonhoz (Szemelvények a Mozi 43. fejezetéből) 166
A nagyobb érvek (Szemelvények a Mozi 44. fejezetéből) 172
A kisebb érvek (Mozi 45. fejezet:) 176
Jegyzetek 179
XUNZI
Tőkei Ferenc: A nagy konfuciánus összefoglalás 187
Xunzi
5. fejezet: Az arc-jóslás elítélése 192
6. fejezet: Tíz filozófus elítélése 194
7. fejezet: Zhongni 196
15. fejezet: Viták a hadseregről 198
17. fejezet: Az égről 201
19. fejezet: A szertartásosságról 208
20. fejezet: Tanulmány a zenéről 214
21. fejezet: Az előítéletek eloszlatása 219
22. fejezet: A nevek kijavítása 232
23. fejezet: Az emberi természet rosszasága 240
Jegyzetek 250
HAN FEIZI
Tőkei Ferenc: A legizmus kezdetei és összefoglalása 259
Han Feizi
11. fejezet: Magányos méltatlankodás 265
12. fejezet: A tanácsadás nehézségei 271
13. fejezet: Bian He esete 276
24. fejezet: A cselekvések szemügyre vétele 279
25. fejezet: Biztonság és veszély 280
26. fejezet: A megőrzés útja 284
27. fejezet: Az emberek (hivatali) alkalmazása 287
28. fejezet: Érdemes tett és hírnév 292
29. fejezet: A főbb elvek summázata 294
40. fejezet: Az erő-helyzet elvének bírálata 297
41. fejezet: Kérdések a vitatkozásról 303
43. fejezet: Döntés (kétféle) törvénykezés között , 305
46. fejezet: Hat ellentét 308
47. fejezet: Nyolc téves elmélet 309
49. fejezet: Az öt féreg 313
50. fejezet: Híres tudósok 325
Jegyzetek 329
SZEMELVÉNYEK MÁS LEGISTA MŰVEKBŐL
Tőkei Ferenc: A legizmus gyakorlatisága 337
Sunzi
A hadviselés törvényei (Bingfa) 341
1. Alapvető elvek 341
2. A hadvezetés 343
3. A támadás kitervelése 344
4. A forma 46
5. Az erő 348
6. Az üresség és a teltség elve 349
7. A hadsereg harca 352
8. A kilenc változás 354
9. A menetelő hadsereg 355
10. A terepformák 359
11. A kilenc terület 361
12. Tűzzel való támadás 366
13. Kémek alkalmazása 368
Lü mester tavasz és ősze (Lüshi chunqiu)
I. könyv, 4. fejezet: A közérdek megbecsülése 371
Li Si életrajza (Sima Qian: Shji 87.) 374
Shang fejedelmének könyve (Shangjunshu) 382
4. fejezet: Az erő eltávolítása 382
Guanzi
73. fejezet: Az ország felhalmozása 387
Jegyzetek 395
Név- és tárgymutató 401
Életműsorozat III. PDF
Kínai filozófia - Ókor (III. kötet), Budapest, 2005
Az új kiadást szerkesztette, a kínai szavak és tulajdonnevek átírásánál a nemzetközileg elfogadott pinyin rendszert alkalmazta Kósa Gábor
Lektorálta Hamar Imre
III. KÖTET
KÍNAI FILOZÓFIA 9
ÚJ KONFUCIANIZMUS 11
Tőkei Ferenc: A konfucianizmus uralmának megteremtése 13
Jia Yi: Beadvány a készletek gyűjtéséről 19
Chao Cuo: Felterjesztés a gabona megbecsüléséről 22
Dong Zhongshu: Chunqiu Fanlu 27
Válasz a császár kérdéseire (I) 43
Válasz a császár kérdéseire (II) 51
Válasz a császár kérdéseire (III) 55
A szertartások változásai (Liyun) 63
HAN-KORI TAOIZMUS 71
Tőkei Ferenc: Kísérlet egy taoista szintézisre 73
Liu An: Huainanzi 75
A forrás: a Dao 75
Az ég ékességei 83
A szellemről 85
Általános elmélet 90
Summázat 102
A TÖRTÉNETÍRÁS KLASSZIKUSA 109
Tőkei Ferenc: Sima Qian, a kínai történetírás atyja 111
Sima Qian: Történeti Feljegyzések (Shiji) 113
Boyi életrajza 113
Zou Yanről 116
A vándor kardforgatók 119
A pénzfelhalmozók 122
A nagy asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről 135
YANG XIONG ÉS HUAN TAN 143
Tőkei Ferenc: A „régi szövegek " iskolája 145
Yang Xiong Példamutató mondások (Fayan) 148
Tanulás és megvalósítás 148
Önmagunk tökéletesítése 150
Kérdések a Dióról 151
Kérdések a szellemről 155
A nemes ember 156
Huan Tan: Új elméletek (Xinlun) 160
A test és a szellem 160
WANG CHONG 165
Tőkei Ferenc: Wang Chong kritikai materializmusa 167
Wang Chong: Mérlegelések (Lunheng) 170
Az eleve elrendelés értelme 170
Az alaptermészet irányítása 178
Az eredeti alaptermészet 188
A dolgok természete 196
Kérdések Konfuciuszhoz 202
Han Feizi bírálata 229
Az égről 245
A spontaneitás 253
A korok egyenlősége 266
A halálról 277
Önéletrajz 289
ÚJ LEGISTA TENDENCIÁK 319
Tőkei Ferenc: A konfuciánus ortodoxiától egy új legizmusig 321
Ban Gu: Hanshu 324
Összefoglalás a filozófusokról 324
Wang Fu Egy remete elmélkedései (Qianfulun) 328
A tanulás dicsérete 328
A szertelen fényűzésről 330
Tanítás az alapvetőről 338
A napok kímélése 340
Cui Shi: A kormányzásról (Zhenglun) 343
Xun Yue: Magyarázó tükör (Shenjian) 348
A kor dolgairól 348
Közkeletű hiedelmek 349
Vegyes mondások 350
Zhongchang Tong: Világos szavak (Changyan) 354
Az égi Daoról 354
A felfordulás megszüntetése 356
Elvevés és hozzátevés 361
KÍNAI BUDDHISTA FILOZÓFIA 375
I. Bevezető 377
Előzetes megjegyzések 377
II. Bevezető 2 380
Tőkei Ferenc: Faxian utazása 380
Faxian 382
Feljegyzések a buddhista országokról 382
III. A korai kínai buddhista filozófia műveiből 392
Tőkei Ferenc: Huiyuan 392
Huiyuan: A test kimerül, de a lélek nem hal el 394
Tőkei Ferenc: Sengrui 399
Sengrui: Előszó a Zhonglunhoz 401
Sengrui: Előszó a Tizenkét kapu tanulmányaihoz 403
Tőkei Ferenc: Sengzhao 405
Sengzhao: Előszó a Száz tanulmányhoz 406
Sengzhao: A prajnának nincs tudása 408
Sengzhao: A nem-abszolút ürességéről 418
Sengzhao: A dolgok nem mozdulnak el 425
IV. Egy antibuddhista filozófus 431
Tőkei Ferenc: Fan Zhen vitairata 431
Fan Zhen: A lélek halandóságáról 433
V. Szemelvények a későbbi buddhista iskolák filozófiájából 441
Huisi: A Nagy Kocsi kapuja a megszűnéshez és szemlélethez 443
A Csak-tudat Elméletének kiegészítése (Xuanzang fordítása) 445
Fazang: Tanulmány az Arany Oroszlánról 448
Huineng: Az alapvetés könyve 453
Utószó helyett 461
Név-és tárgymutató 463
Életműsorozat IV. PDF
Ázsiai termelési mód, antikvitás, feudalizmus, Budapest, 2005
Életműsorozat V. PDF
Társadalmi formák és közösségek, Budapest, 2005
TARTALOM
Előszó 7
A TÁRSADALMI FORMÁK ELMÉLETÉHEZ 13
1. Bevezetés 17
2. A termelési mód fogalma 36
3. Az öt alapforma legegyszerűbb meghatározása 65
4. A kapitalizmus előtti formák dinamikája 95
5. A tőkés forma dinamikája és a kommunizmus 132A SZOCIALIZMUS DIALEKTIKÁJÁHOZ 179
1. Marx első vázlata a kommunizmus keletkezéséről 181
2. A hegeli dialektika marxi kritikája 190
3. A tagadás tagadásának klasszikus vitája 198
4. A kommunista társadalom két szakasza 206
5. A szocializmus mozgásának fő tendenciája 215EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG 223
1. A fiatal Marx „antropológiája" 225
2. Marx a közösség alapformáiról. 237
3. A család 248
4. Lakóhelyi közösség, korporáció, nemzet, nemzetköziség 256
5. A kommunizmus mint „Gemeinwesen" 270FÜGGELÉK 289
Lenin és a kulturális forradalom 289
Engels a filozófia jövőjéről. 306
A „Naturwüchsigkeit" fogalma Marxnál 311
A szocializmus dialektikájáról 317
Három beszélgetés 322
Életműsorozat VI.
Esztétika a régi Kínában, Budapest, 2006
Az új kiadást szerkesztette, a kínai szavak és tulajdonnevek átírásánál a nemzetközileg elfogadott pinyin rendszert alkalmazta Kósa Gábor
Lektorálta Hamar Imre
TARTALOM
A SZÉPSÉG SZÍVE. RÉGI KÍNAI ESZTÉTIKAI ÍRÁSOK 9
Tőkei Ferenc: Kínai társadalom és esztétika 11
Az Írások Könyve a zene hatalmáról 22
Mo Di: A zene elítélése 23
Zhuangzi a művészetről 29
Xunzi: Tanulmány a zenéről 33
Han Feizi a művészetről 39
Liezi a muzsikáról 41
Fu Yi: Költői leírás a táncról 44
Wei Hong: A nagy bevezető 50
Feljegyzések a zenéről (Liji: Yueji) 52
1. A zene alapjai 52
2. A zene elmélete 55
3. A zene és a szertartások 58
4. A zeneművekhez való jog 59
Cao Pi: Tanulmány az irodalomról 61
Lu Ji: A költészetről 64
Zong Bing: Előszó a tájképhez 74
Wang Wei: Előszó festményhez 76
Xie He: Régi festmények jegyzéke 78
Chenggong Sui: A fütyülés 79
Shen Yue: Elmélkedés Xie Lingyunnek a Song-dinasztia történetében olvasható életrajzához 84
Xiao Tong: Előszó az Irodalmi Gyűjteményhez 88
Zhong Rong: A versek osztályozása 93
Liu Xie: Az irodalom szíve és faragott sárkányai 102
I. A forrás: a Dao 102
V. Az elégia vizsgálata 104
VI. Magyarázat a költészetről 108
XV. A tréfa és a talány 113
XXVI. A szellemi gondolat 117
XXVII. A stílus és az alaptermészet 120
XXVIII. A „szél" és a „csont" 123
XXIX. A mindenkori alkalmazkodás 126
XXXI. Az érzelmek és a színek 129
XXXIII. A hangzás törvényei 133
XXXIV. A szakasz és a mondat 136
XXV. Párhuzamosság a kifejezésben 139
XXXIX. Az írásjegyek kiválasztása 143
XL. A rejtett és a tündöklő 143
XLIII. A kompozíció 149
XLIV. Az írásművészet általános elvei 152
XLVI. A tárgyi világ formái 155
XLVIII. A megértő kritikus 159
L. Előszó I63
Guo Ruoxu: A tájkép tökéletessége 168
Előszó 168
Tanítás a tájképről 169
A festmény jelentése 183
A festés titkai 187
Tang Hou: A festészet elmélete 194
Li Zhi Két tanulmánya 205
Előszó a vízparti történethez 205
A gyermeki lélekről 207
Pu Songling: Előszó a Liaozhai Furcsa Történeteihez 211
Jegyzetek 213
Ajánló bibliográfia a kínai irodalom magyarul megjelent alkotásaiból 225
A KÍNAI ELÉGIA SZÜLETÉSE. QU YUAN ÉS KORA 229
Előszó 231
ELŐZMÉNYEK 237
A Zhou-kori Kína társadalmáról 239
A felirat 245
A Shujing 250
A filozófiai művek epikája 269
A Shijing és a líra problémái 281
QU YUAN 309
Qu Yuan kora, hazája, és amit életéről tudunk 311
A Jiuge (Kilenc dal) 320
A Jiuzhang (Kilenc értekezés) 331
A Lisao (Száműzetés) 340
ATianwen (Égi kérdések), a Buju (Jóslatkérés) és a Yufu (Az öreg halász) 355
Qu Yuan iskolája és hatása a kínai költészetre 361
AZ ELÉGIA ELMÉLETÉHEZ 373
Utószó: a magyar „hosszúversről" 386
Jegyzetek 390
MŰFAJELMÉLET KÍNÁBAN A III-VI. SZÁZADBAN 395
I. Bevezetés 399
II. A kínai műfajelmélet kezdetei 424
III. Liu Xie elmélete a költői műfajokról 467
1. Liu Xie élete és kora 467
2. A Wenxin diaolong Előszava 483
3. Liu Xie a költői műfajok történetéről 504
4. A tongbian elve 550
IV. Függelék: Zhong Rong „Shipin"-je 584
JEGYZETEK 618
Jegyzet a forrásokról 707
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 709
Életműsorozat
VII.
Sinológiai műhely, Budapest, 2007
Az új kiadást szerkesztette, a kínai szavak és tulajdonnevek átírásánál a nemzetközileg elfogadott pinyin rendszert alkalmazta Kósa Gábor
Lektorálta Hamar Imre
TARTALOM
ELŐSZÓ 7
I. TÁRSADALOMTÖRTÉNET 13
A gabonatermesztés alapvető munkálatai a Shijingben 15
A nongfu terminus a Shijingben 31
A rabszolgatartás patriarchális formái a Zhou-kori Kínában 51
Földtulajdonviszonyok a Zhou-kori Kínában 81
I. A föld elidegenítésének módjai a Zhou-korban 82
II. A faluközösség mint a Zhou-kori társadalom
gazdasági alapegysége 102
III. A földmagántulajdon kialakulásának lehetőségei
a Zhou-korban és a társadalmi viszonyok egészének
fő fejlődési tendenciája 111
IV. Az osztályviszonyok és az állam kialakulásának
néhány kérdése 119
II. VERSTAN, ESZTÉTIKA 137
Kínai munkadalok ritmusa 139
A Shujing ritmusa 151
Két jegyzet Qu Yuan Guoshang c. verséhez 186
A Mu tianzi zhuan műfajáról 192
Északi népek költészetének nyomai kínai versekben 197
A szókettőzés a kínai versben 204
Verstani szövegek a VI. század elejéről 211
III. FILOZÓFIA- ÉS IRODALOMTÖRTÉNET 229
Az ókori kínai társadalom és filozófia 231
Az öt elem és a yin-yang váltakozás elve 249
Konfuciusz beszélgetései és mondásai 252
Konfuciusz tanainak két rendszerezése 256
Mo Di harca a konfucianizmus ellen 258
Az „egoista" Yang Zhu 263
Mengzi, az arisztokrácia apologétája 265
A taoizmus alapvetése 268
A taoizmus tendenciái 273
A „vitatkozó" Gongsun Long 277
Az elméleti logika csírái 279
A nagy konfuciánus összefoglalás 283
A legizmus kezdetei és összefoglalása 287
A legizmus gyakorlatisága 292
A konfucianizmus uralmának megteremtése 294
Kisérlet egy taoista szintézisre 299
Sima Qian, a kínai történetírás atyja 301
A „régi szövegek" iskolája 302
Wang Chong kritikai materializmusa 305
A konfuciánus ortodoxiától egy új legizmusig 307
A KLASSZIKUS KÍNAI IRODALOM RÖVID TÖRTÉNETE 310
ÓKOR
I. A patriarchalizmus nagy korszaka:
a Zhou-kor (i. e. XI-III. sz.) 310
II. A kiegyezés kora: a Han-dinasztia
(i. e. 206-i. sz. 220) időszaka 328
KÖZÉPKOR
I. A barbár elözönlés kora: a Han-dinasztia bukásától
a Tang-dinasztia kezdetéig (220-tól 6l8-ig) 338
II. A középkori Kína első felvirágzása:
a Tang-dinasztia (618-907) ideje 347
III. A középkori Kína másodvirágzása
a Song-dinasztia (960-1279) ideje 363
IV. A mongol uralom: a Yuan-dinasztia (1280-1367) kora 375
ÚJKOR
I. Kína fejlődésének további megrekedése:
a Ming-dinasztia (1368-1643) kora 381
II. Kína elmaradásának mélypontja:
a mandzsu Qing-dinasztia (1644-1911) 388KÍNAI DINASZTIÁK 395
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 396
Életműsorozat VIII.
Tanulmányok, cikkek, interjúk, Budapest, 2007
Szerkesztette Lendvai L.Ferenc
Életműsorozat IX.
Kínai mesék és drámák: összegyűjtött műfordítások, Budapest, 2009
Szerkesztette Kósa Gábor
TARTALOM
ÓKORI SZÖVEGEK 7
1. Jóslócsont-feliratok 9
2. Zhou-kori bronzedények feliratai 10
3. Háború a Zhou-kori fejedelemségek között 11
4. Pereskedés a földek birtokáért 13
5. Li Si beszéde 14
6. A Han-kori gazdasági életről 16
7. Az „ázsiai hunok'-ról 21
8. A „vörösszemöldökűek" felkeléséről 24
9. Kínai forrás a Római Birodalomról 32
10. Szemelvények a Mozi hadtudományi fejezeteiből 35
11. Régi versek forrása 41
12. Dalok Könyve 43
13. A szeretkezés kínai tankönyveiből 47
DRÁMÁK 67
Wang Shifu: A nyugati szoba (Xixiangji)
(A verseket fordította Károlyi Amy) 69
Guan Hanqing: Dou E ártatlan halála (Dou Eyuan)
(A verseket fordította Nagy László) 243
Li Xingdao: A krétakör (Huilan ji)
(A verseket fordította Garai Gábor) 284
NEM MINDENNAPI TÖRTÉNETEK 339
A rászedett kísértet 341
Pu Songling: Furcsa históriák 371
Régi kínai viccek 476
RÉGEN ÉS MOST 487
Lu Xun: Régi mesék mai szemmel 489
Lu Xun: Vadfüvek 615
Lu Xun: Egy boldog család 656
Guan Hua: A hagymaárus 663
Guan Hua: A kútnál 666
Tian Han: Jelenet egy folyómenti faluból 671
ELŐSZAVAK, UTÓSZAVAK 679
Dalok könyve 681
Cao Zhi versei 689
Zenepalota 700
A régi kínai novella 706
Virágos gyertyák (Utószó) 730
Szép asszonyok egy gazdag házban (Utószó) 733
A kínai patriarkális család regénye 741
Az olajárus és a kurtizán (Utószó) 755
Virágok árnya a függöny mögött 758
Virág a bűn tengerében 760
A nyugalom kertjéről 763
Dang Tran Con - Doan Thi Diem: A katonahitves siralmai 766
Fukazava Hicsiró: Zarándokének 768
Hani Goro: A japán nép története 775
Slawomir Mrozek: A zsiráf 781
Búcsú Hollókőtől 785
A SZÖVEGEK FORRÁSAI 790
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 793
FÜGGELÉK 797
Tőkei Ferenc munkáinak jegyzéke 799
Tőkei Ferenc életműsorozat I-IX. kötet (2005-2009) összesített tartalom 814-829
