Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

JI KING
Csatolt Magyarázatok (Hszi-ce)

Szemelvények
Kínaiból fordította és magyarázta Tőkei Ferenc
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár


[A fordító Tőkei Ferenc bevezetője:

A kínai filozófia egyik igen fontos szövege a `Ji king`
című jóskönyv `Hszi-ce` nevű függeléke. Magát a jóskönyvet a
kegyes hagyomány mitikus uralkodók és bölcsek művének tartja.
Egy folyamatos vízszintes és egy megszakított vízszintes vonal
kombinációiból szerkesztett szimbólumokat tartalmaz, ezek
magyarázataival. A könyvet valószínűleg igen korán kommentálni
kezdték, amelyekben az eredetileg szerencsét és
szerencsétlenséget jelentő szimbólumoknak filozófiai értelmet
igyekeztek adni.

A `Hszi-ce` című függeléket H. Maspero szerint egészen
rövid szövegekből kompilálták össze az i. e. V. században.
Mások sokkal későbbi szövegnek tartják. Filozófiatörténeti
jelentősége abban van, hogy a Csou-kor végétől s különösen a
Han-kortól nagyon elterjedt `jin-jang` váltakozás elvét
először próbálja filozófiai igényű kategóriák megalkotására
alkalmazni. A `jin` szö eredetileg a hegy árnyékos oldalát, a
`jang` pedig a napos oldalát jelentette. Filozófiai értelemben
való első előfordulásuk a `Hszi-ce` egy mondatában lelhető
fel: "Egy `jin` és egy `jang`: ezt nevezzük `tao`-nak". Az
egész mű, de legáltalánosabb formában az első két fejezete, a
`jin` és a `jang` ellentétes elveiből kiindulva egész sor
ellentétes fogalompárt sorol fel. Hogy a `jin` és a
`jang`vajon két ellentétes principium-e, vagy két erő, netán
szubsztancia, arröl ez esetben nem érdemes vitatkozni, mert ez
a páros a `Hszi-ce`-ben teljesen elvont, s az ellentétes
fogalompárok sorjáztatása sem független az eredeti jöskönyv
kétféle vonal kombinációival teremtett szimbólumaitól. A két
kategöria létrejöttében szerepe lehetett többek közt a
földművelés két nagy, ellentétes és egymást váltó korszaka, a
nyári munkák és a téli bezártság idejének is, amely kettősség
kétségtelenül rányomta bélyegét az egész kínai gondolkodásra.
Az idézett mondat `tao`-ja kétségtelenül a természettörvény
kategóriája kíván lenni, amely ilyenformán nem lenne más, mint
a jin és a jang örök váltakozása. Ez a gondolat azonban még
túlságosan elvont és ezért mindenre alkalmas: egyik alapja is
lett – az "öt elem" elmélete mellett – a világ és a
társadalom minden mozgását és jelenségét vele magyarázö
misztikának, amely a Han-kortöl kezdve oly nagy szerepet
játszik a kínai filozófiában.

Szemelvényeink kiválasztásában a fő szerepet a `jin` és a
`jang` váltakozásának témája, valamint a kínai mitológia két
kultúrhéroszáról szóló információk szempontja játszotta, s
azonos a Si Csün szerkesztette Selected Readings from Famous
Chinese Philesophers (A Kínai Népi Egyetem Kiadója, Peking
1988) első kötetében találhatóval, 188-199. Az egész `Ji king`-
nek Richard Wilhelmtől származó fordítása-értelmezése
olvashatö magyarul is: A Változások Könyve – Ji Csing,
Richard Wilhelm feldolgozásában, Édesvíz Kiadó, Budapest 1994.
Ennek a kiadványnak 261. lapjától kezdve megtalálható az egész
`Hszi-ce` egy fordítás-féléje, bőséges magyarázatokkal, köztük
fontos információkkal is.]

A válogatott szövegek fordítása:

Az ég magas, a föld alacsony: ez határozza meg a `csien-t`
és a `kun-t`. [1] Az alacsonynak és magasnak rendje van,
(miként) az előkelő és alacsony rangnak. A mozgásnak és
nyugalomnak törvényei vannak, a kemény és a lágy különbözők.

A tennivalók fajtájuk szerint gyűlnek össze, a dolgok
osztályuk szerint válnak el egymástól; így keletkezik a
szerencse és szerencsétlenség. Az égben jelenések jönnek
létre, a földön pedig formák keletkeznek; [2] így nyilvánulnak
meg az átváltozások és átalakulások.

Ezért van, hogy a kemény és a lágy érinti egymást, s a
nyolc diagramma kölcsönösen áthatja egymást. A mennydörgés
és villámlás fölserkent, a szél és eső pedig megtermékenyít.
Ahogy a nap és hold halad a pályáján, egyszer hideg van,
máskor meg hőség. Az éginek útja alkotja a férfit, a földinek
útja alkotja a nőit. Az égi megismeri a nagy kezdetet, a földi
munkálkodik a kész dolgokon.

Az égi a könnyű által ismer meg, a földi az egyszerű
által tud cselekedni. Ami könnyű, azt könnyű megismerni; ami
egyszerű, azt könnyű követni. Aki könnyen ismer meg, az
ragaszkodáshoz jut, aki pedig könnyen követ, az érdemeket
szerez. Aki ragaszkodáshoz jutott, az sokáig élhet, aki pedig
érdemeket szerzett, az naggyá lehet.

A tartósság a kiváló emberek erénye, a nagyság meg a
kiváló emberek dolga. A könnyű és egyszerű által lehet
megragadni az égalatti törvényeit, s aki megragadta az
égalatti törvényeit, az székhelyet állít magának a középben.

.......

A `Változások` (Könyvének tanítása) az Éggel és Földdel egyenlő,
ezért képes magába foglalni az ég és föld minden útját. Föltekintve
(a bölcs) látja vele az Ég ékességeit, letekintve megvizsgálhatja
a Föld törvényeit, így aztán megismerheti a sötétség s a világosság
okait. A dolgok kezdetéig és végéig (hatolhat), s megtudja így, mit
lehet mondani életről és halálról.

Eszencia és lehelet alkotja a dolgokat, s (a testtől) elvándorolván
a szellem változatokat hoz létre, így ismerheti meg a jó és rossz
szellemek dolgait.

Hasonló az Éghez és Földhöz, ezért nem ellenkezik velük.
Megtud mindent a dolgokról, s útja megsegíti az égalattit,
ezért nem követ el hibát. A körülmények szerint cselekszik, de
azoktól nem ragadtatja el magát, örvend az égnek és megismeri
rendelését, ezért nem kell aggódnia. Nyugodtan lakván
szülőföldjén, gyarapítja magában az emberséget, ezért tud
szeretni.

Hatáskörébe vonja az Ég és Föld átváltozásait, anélkül
hogy hibáznék, s hajlékonyan tökéletesíti a dolgokat, közülük
semmit el nem hagyva. Elhatol odáig, hogy megismerje a nappal
és az éjszaka útjait. Ezért szelleme nincs helyhez odakötve, s
változtatásainak nincs (korlátozó) teste.

A `jin`és a `jang`egymást-váltását nevezik a természetes
útnak. Ennek végig követése: a jóság; a kiteljesítése pedig:
az alaptermészet. Az emberséges látja és emberségnek nevezi; a
tudó látja és tudásnak mondja. A közönséges emberek naponta
élnek vele, de nem tudnak róla; ezért a nemes ember útja
nagyon ritka.

Megnyilvánul az emberségben, elrejtőzik az alkalmazásban;
ösztönzi a dolgokat, de nem aggódik a szent emberrel együtt.
Dús erénye és nagy készletei mily tökéletesek! Amit gazdagon
birtokol, azt nevezik "nagy készleteknek". A naponta
megújulást mondják dús erénynek. Az újra meg újra életre
hívást nevezik változ(tat)ásnak.

A látható formák kialakítását mondjuk `csien`-nek. A
példa követését nevezzük `kun`-nak.

A számok kimerítésével megtudni az eljövendőt: ezt nevezzük
a jóslásnak. A változatokon való áthaladást nevezzük
tennivalónak. A `jin és jang` kimerithetetlenségét nevezzük
szelleminek.

......

Így a Változások (rendszerében) van a Nagy Végpont, ez
hozza létre a két őshatalmat. [3] A két őshatalom hozza létre a
négy látható formát. [4] A négy forma szüli a nyolc jósjegyet. [5]
A nyolc jósjegy dönt szerencse és baj dolgában. Szerencse és baj
szülője a nagy tennivalónak. Ezért követendő példa és kép
nincs nagyobb, mint az Ég és a Föld. A változatok és áthatások
közül nincs nagyobb a négy évszaknál. Az (égre) felfüggesztett
dolgok közül, amelyek világítanak és fénylenek, nincs nagyobb
a napnál és a holdnál. ......

A bonyolult kikémleléséhez keresni a rejtettet, a mélyen
fekvő megtalálásához messzire jutni, hogy ezáltal
megállapítsuk az égalatti szerencséjét és szerencsétlenségét,
és hogy megtehessük az égalatti teljesítményeit, mindehhez
nincs nagyobb (tevékenység), mint a cicfarkkóróval és
teknősbéka-páncéllal való. [6]

Ezért az ég dolgai szellemiek, a szent ember pedig
példának tekinti azokat. Az Ég és a Föld átváltozásait és
átalakulásait a szent ember követi. Az Ég felfüggeszti képeit,
amelyek megmutatják a szerencsét és a bajt, a szent ember
pedig utánozza azokat. A Folyó kiadta a rajzokat, a Lo pedig
az írásokat, s a szent ember mintának tekinti őket. [7]

............

A `csien` és a `kun` vajon nem a Változások (Könyvének)
titka-e? Ha a c`sien` és a `kun` sorrendben vannak, a
változások bennük állanak. Ha a `csien`és a `kun` elvész,
akkor nincs amivel láthatók lennének a változások. Ha pedig a
változásokat nem lehet látni, akkor a `csien` és a `kun` közel
vannak ahhoz, hogy megszűnjék a működésük.

Ezért a testi formák előttit nevezzük jó útnak, a testi
formák (létrejötte) óta levőt nevezzük eszköznek, az
átalakulások szabályozódását nevezzük változatoknak, a
tettekkel való megvalósítást nevezzük általánossá tevésnek,
fölemelni és elrendezni (a pálcákat) az égalatti népe számára,
ezt nevezzük a tennivaló jó elvégzésének.

...........

Hajdan, amikor Pao-hszi [8] királya lett az égalattinak,
föltekintve szemügyre vette a látható képeket az égen,
letekintve pedig a követhető mintákat a földön, megszemlélte a
madarak és négylábúak ékességeit és a föld alkalmasságát,
közelről vette saját magát, távolabbról pedig vette a többi
dolgot, s így alkotta meg a nyolc jósjegyet, azzal általánossá
téve a szellemi világosság erényét és osztályozva vele a
tízezer dolog tulajdonságait, feltalálta, miképp kell a
különféle csomókötésekkel hálókat készíteni, amelyekkel
vadászni és halászni lehet; mindez a `li` [9] jósjegyből vehető
ki.

Pao-hszi elhunytakor Sen-nung lépett a helyére, ő fát
faragott meg ásóbotnak, fát hajlított meg ekének, s az
ásóbottal való gyomlálás hasznosságára megtanította az
égalattit; ez a `ji` jósjegyből vehető ki.

Mikor a nap középen állt, vásárt tartott, ahol
összegyűlvén az égalatti minden népe, felhalmozták az égalatti
minden portékáját, s kicserélve azokat hazamentek, megszerezve
azt, amire szükségük volt; mindez pedig a `si-ho` jósjegyből
vehető ki.

Sen-nung halála után Huang-ti, majd Jao és Sun emelkedett
fel, kik végbevitték a változtatásokat, s elérték, hogy a népek
nem fáradtak ki; szellemi módon vitték végbe átalakításaikat,
és a nép helyénvalónak találta azokat.

A Változások (Könyve) kimeríti a változatokat, s ha a változatok
végbementek, akkor azok általánossá és hosszan tartóvá válnak. Így
ők "az égtől kaptak segítséget hozzá, s olyan szerencsések voltak,
hogy semmi (tettük) nem volt haszontalan".

...........

Az ég és a föld erőinek összekeveredése, s a dolgok átváltozásai
bőségesek, a férfi és női magvak megtermékenyítik egymást, s a dolgok
átalakulván életre kelnek.


*


Jegyzetek


[1] A `csien` nevű jósjegy az Éghez tartozö attribútumok, tehát
a férfias, az alkotó, a fényes stb. szimbóluma, a `kun`pedig a
Föld jellemzőinek, mint például nőies, befogadö, sötét stb.
szimbóluma.

[2] Az Égi "jelenések", "képek": a nap, a hold, a csillagok
stb. A földi "formák":a hegyek, a folyók, a füvek, a fák stb.

[3] A "két őshatalom" az Ég és a Föld kettősének megfelelő
`jin` és `jang` "hatalom". A `Ji king`-ben a két első
szimbólum, ábrázolásuk egy folyamatos és egy megszakított
vízszintes vonal, amelyekből megalkotható a nyolc diagram.

[4] A "négy látható forma" vagy "négy kép": a tavasz, a nyár,
az ősz és a tél.

[5] A "nyolc jósjegy" vagy "nyolc diagram" a kétféle vonalból
egyenként háromsoros szimbólumk nyolc csoportja. Ezekhez a
részletekhez igen hasznos Richard Wilhelmnek a Bevezetésben
említett könyve.

[6] A "cicfarkkóró" és a "teknősbéka-páncél": a jóslás
eszközei..

[7] A Folyó: a Huangho; a Lo: a Lo-folyó. A Han-kori
konfuciánus kommentár szerint Sárkány-ló hozta ki hátán a
Folyóból a rajzokat, amelyek alapján Fu-hszi megszerkesztette
a nyolc jósjegyet; egy szent teknősbéka pedig a Lo-ból az
írásokat, amelyek alapján Nagy Jü megalkotta a "kilenc föld-
kategóriát".

[8] Pao-hszi: Fu-hszi – az őt követő Sen-nunggal együtt a
kínai mitológia kultúrhérosza.

[9] A `li, ji`és `si-ho` – a megszakítatlan és a megszakított
vonalak kombinációival hatvannégy szimbólum hozható létre, ez
a három közülük való. Lásd R. Wilhelm könyvében.


[Kínaiból fordította és magyarázta Tőkei Ferenc]