Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Vámbéry Ármin Ázsiában
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Vámbéry bibliográfia
A Vámbéry-gyűjtemény

Tőle
Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
Vámbéry Ármin: Küzdelmeim
Vámbéry Ármin: Keleti életképek
Vámbéry Ármin: Vándorlásaim és élményeim Persiában
Vámbéry Ármin: Miért írtam meg az emlékirataimat
Vámbéry Ármin: Oroszok
Vámbéry Ármin levele `Abdu'l-Bahához
Vámbéry Ármin: Közép-ázsiai utazás
Vámbéry Ármin: A magyarság böcsöjénél; a magyar-török rokonság kezdete és fejlödése
Vámbéry Ármin: A török faj, ethnologiai és ethnografiai tekintetben
Vámbéry Ármin: A Magyarság keletkezése és gyarapodása
Vámbéry Ármin: A magyarok eredete; ethnologiai tanulmány
Pál Laura: Két kiadatlan Vámbéry-levél

Róla
Ady Endre: Vámbéry Ármin önéletrajza

Csécsy Imre: Vámbéry a világpolitikában
Gaboda Péter: Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény)történeti tanulságai
Germanus Gyula: Vámbéry Ármin (1832-1932)
Hazai György: Vámbéry Ármin
Jókai Mór: Vámbéry egy estélyen

Kis József: Vámbéry Ármin nyomában
Krizsán László: A sánta dervis
Kakuk Zsuzsa: Vámbéry Ármin
Vámos Magda: Resid Efendi (Vámbéry Ármin élete)
Szendrei László: Vámbéry Ármin

 

REAL-EOD - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma

Vámbéry, Ármin (1906) Nyugot kultúrája keleten. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam (67). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1885) A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet. 2., Válasz Budenz József bírálati megjegyzéseire. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (12. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1885) A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata . Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1884) A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet. 1., Válaszom Hunfalvy Pál birálati megjegyzéseire. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (11. 12). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1883) A csuvasokról. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (11. 5). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1882) A magyarok eredete : ethnologiai tanulmány. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1881) A hunnok és avarok nemzetisége. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (9. 4). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1879) A török-tatár nép primitív culturájában az égi testek. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (7. 9). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest.

Vámbéry, Ármin (1873) Közép-ázsiai utazás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khívába, Bokharába és Szamarkandba tett és leirt Vámbéry Ármin, a Magyar Tud. Akadémia tagja. Athenaeum, Pest.

Vámbéry, Ármin (1868) A keleti török nyelvről. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (1. 6). Eggenberger, Pest.

Vámbéry, Ármin (1867) Vándorlásaim és élményeim Persiában. Heckenast Gusztáv, Pest.

Vámbéry, Ármin (1865) Közép-ázsiai utazás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspitenger keleti partján Khivába és Szamarkandra. Tett és leírt Vámbéry Ármin. Emich Gusztáv, Budapest.


Vámbéry Ármin, Vamberger Hermann (Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. – Bp., 1913. szept. 15.) közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, a török filológia kiváló szaktekintélye, az MTA tagja (l. 1860, r. 1876, t. 1893, ig. 1894). ~ Rusztem apja. Isk.-it Pozsonyban és Pesten végezte, közben mint házitanító tartotta fenn magát. Bámulatos nyelvtehetsége révén több európai és számos keleti nyelvet – elsősorban a törököt – is elsajátított. 1857-ben br. Eötvös József segítsége lehetővé tette, hogy Konstantinápolyba utazzék, ahol négyéves tartózkodása alatt nyelvtanítással foglalkozott s közben megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait. Ez idő alatt tudományos folyóiratainkban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a török-m. történelmi vonatkozásokról. 1861 őszén visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy a magyarok őshazáját felkutatja. Az MTA anyagi támogatásával 1861 őszén útnak is indult. Mivel az út igen veszélyes volt, mohamedán dervisként egy bokharai hadzsi karavánhoz csatlakozott 1863. márc. 28-án és Erzerumon s Tebrizen át Kházendrán tartományba, majd a Kaspi-tengeren átkelve az Oxus egyik ága mentén fekvő Khivába jutott. Innen 1863. júl.-ban indult tovább Bokhara felé. Bokharában hajszál híján felfedték kilétét, ami halálát jelentette volna. Itt egy Szamarkandon át Heratba és Meshedbe induló karavánhoz csatlakozott, és Meshedtől Teheránig lóháton tette meg az utat. Három hónapot töltött Teheránban, ahol átírta és kiegészítette útközben titokban készített jegyzeteit majd az egyszer már megtett útvonalon hazaindult és 1864. májban érkezett meg Pestre. Utazását leírásban örökítette meg. Nagy jelentőségű, úttörő eredményeket ért el Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a török filológia területén. Mint az ázsiai helyzet kiváló ismerőjéhez az angol és a török kormány számos esetben fordult hozzá tanácsért. 1865-től a bp.-i tudományegy.-en a keleti nyelvek magántanára; 1868-tól rk., 1870-től ny. r. tanára, itt tanított 1904-i nyugalomba vonulásáig. 1872-vel Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Hunfalvy Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társ. megalapításában. Számos európai tudományos társ. választotta tb. tagjává. – F. m. Türkisch-deutsches Wörterbuch (Konstantinápoly, 1858); Vándorlásaim és élményeim Persiában (Pest, 1864); Középázsiai utazás (Pest, 1865); Vázlatok Közép-Ázsiából (Pest, 1868); A keleti török nyelvről (Pest, 1869); Oroszország hatalmi állása Ázsiában (Pest, 1871); Der Islam in XIX. Jahrhundert (Leipzig, 1875); Sittenbilder aus dem Morgenlände (Berlin, 1876); A török-tatár nyelvek etymologiai szótára (Pest, 1877); A magyarok eredete (Bp., 1882); A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben (Bp., 1885); A magyarok keletkezése és gyarapodása (Bp., 1895); The travels of Sidi Ali Reis (London, 1899); Altosmanische Sprachstudien (Leiden, 1901); The Story of my Struggles (London, 1904, befejező része: A küzdelemnek vége, s még sem a vége. Huszadik Század, 1904. II.); Küzdelmeim (Bp., 1905); Nyugat kultúrája Keleten (Bp., 1906); A magyarság bölcsőjénél (Bp., 1914); Dervisruhában Közép-Ázsián át (Klasszikus útleírások, VIII. Bp., 1966). – Irod. Récsey Viktor: V. Á (Sopron, 1887; németül: Oedenburg, 1888,. ill. Kaschau, 1889); Katscher Berta: Hermann V.’s Leben und Reiseabenteuer der Jugend erzählt (Teschen, 1891); Bresztovszky Ernő: V. Á. (Szocializmus, 1912 – 13); Cholnoky Jenő: V. Á. (Földr. Közl. 1913); Jászi Oszkár: V. (Huszadik Század, 1913. II.); Kunos Ignác: V. Á. (Bpesti Szle, 1913); Sebestyén Gyula: V. Á. (Ethnographia, 1913); V. Á. (Akad, Ért. 1913); Goldziher Ignác: V. Á. t. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVII., Bp., 1915); Munkácsi Bernát: V. Á. tudományos munkássága (Bpesti Szle, 1915); Germanus Gyula: V. A. (Nyugat, 1932. II.); Geszti Lajos: V. Á. élete és működése (A Földgömb, III. 1932); Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai (Bp., 1936); Csinády Gerő: V. Á. emlékezete (Földr. Közl. 1963. 4. sz.) Hazai György: Megemlékezés V. Á.-ról (Nyelvtud. Közl. 1963. 1. sz.). – Szi. Major Ottó: Isten békéje (r., Bp., 1959).

Forrás: Magyar életrajzi lexikon (1000-1990)

»Ugor-török háború« – Vámbéry Ármin 1869-ben megjelent Magyar és török-tatár szóegyeztetések c. tanulmánya nyomán kirobbant nyelvtudományi vita. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel követett, csaknem 20 évig tartó vitában Budenz József (1836-1892) és Hunfalvy Pál (1810-1891) tudományos alapossággal cáfolta Vámbéry elméletét, amely szerint a magyar nyelv török eredetű volna és végérvényesen bebizonyította a finnugor nyelvrokonságot.

Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/nyelvtud/ugortorok.htm

 

-------------------------------------------

A Vámbéry-gyűjtemény
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Keleti Gyűjtemény
Forrás: http://w3.mtak.hu/www_root/000000/texts/keleti.html#6

Vámbéry Ármin (1832-1913) hagyatéka fia, Vámbéry Rusztem ajándékaként került az Akadémia tulajdonába. Vámbéry Ármin a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja volt; gyűjteménye 660 műből áll, köztük 56 a kézirat. A kéziratok nagy része török nyelvű, s mint ilyen, a török kéziratgyűjteménybe került. Egy részük a közép-ázsiai török nyelvek emlékeit őrzi, így a Hulásza-ji Abbászi (Török O. 380), a Lugát-i csagatáj (Török O. 386). Több kötet képviseli az úgynevezett insá-irodalmat. De Vámbéry találta Isztambulban a Tárih-i Ungurusz (Török F. 57) vagyis Magyarország története című kéziratot is, amely még 1860-ban került az Akadémia tulajdonába. Magyar fordítását és kritikai szövegkiadását Hazai György jelentette meg 1996-ban. A kéziratok közt egy kis perzsa gyűjtemény is van, szám szerint tizenegy kézirat, melyek között a klasszikus perzsa irodalom egy-egy alkotása, Nevái műveihez írott szótár, a Bedá-i al-lugat (Perzsa O. 45), s egy szépséges Qádzsár-kori tazkere, a Madzsma-je Mahmud (Perzsa F. 14) található, Mahmud Mirza Qádzsár alkotása. A Vámbéry-hagyaték perzsa kéziratainak katalógusát Apor Éva adta ki 1971-ben.

-------------------------------------------

Ady Endre
VÁMBÉRY ÁRMIN ÖNÉLETRAJZA

Díszes, hatalmas, szép könyv jelent meg a Franklin-társulat kiadásában. Címlapján a betűk tövis-jelekkel megtűzdelve adják a címet: Vámbéry - Küzdelmeim. Ez az önéletrajz sokkal bőségesebb, mint ennek a nagy magyar embernek angol nyelvű, világszerte ismert önéletrajza. És a gyönyörű kötetből nagyszerűen beszél a magyar olvasóhoz egy rendkívüli, nagy eredményű élet. A közelmúlt milyen messze van tőlünk. Milyen hatalmas lendület élt a magyar lelkekben akkor, mikor Vámbéry Ármin lelke ezen a földön olyan szédítő, küzdelmes, hatalmas vállalkozásra, mint az övé volt, megedződött. A koldus, kis zsidó fiú, kinek gúnyosan mondta a szerzetes-professzor: "Mósele, minek tanulsz? Nem volna jobb, ha sakternek mennél?" győzedelmesen áttörte magát az életen. Fejedelmek barátja lett. Tudásával, küzdelmével, eredményeivel az egész világon becsületet szerzett a magyar névnek, s most, élete derűs alkonyán a legnagyobb, legszebb emberi érzést érzi: otthon van az egész világon, s mosolygó ismerős arcok fordulnak felé minden messzeségből, és - nagy, rendkívüli emberi cselekedetet végzett. Érdekesebb olvasmányt alig képzelünk Vámbéry könyvénél. És szólhat e könyv, s szóljon is e szegényebb korszak magyar ifjaihoz Vámbéry perzsa idézetével: a nyomorban érik a férfierény, a tűzben tisztul az arany s ezüst. Irodalmunknak is nagy nyeresége ez a ritka érdekességű önéletrajz.

Budapesti Napló 1905. június 4.

-------------------------------------------

Vámbéry Ármin levele `Abdu'l-Bahához

Ezt az alázatos írást küldöm `Abdu'l-Bahá szent és áldott jelenlétének, a minden Tudás középpontjának, aki ismeretes az egész világon, s akit szeret a egész emberiség. Oh Te nemes barátom, aki Vezetéseddel ajándékozod meg az emberiséget, életem legyen a Te áldozatod! Szeretett leveled, amelynek írásával leereszkedtél szolgádhoz, valamint a szőnyeg, amellyel megajándékoztál, hibátlanul eljutottak birtokomba. Az időt, amelyet Magasságod jelenléteben töltenem megengedett s a Te Jelenléted áldásának emlékét szolgád emlékezete mindenkor híven fogja megőrizni. Vágyakozom az idő után, amikor ismét együtt lehetek Veled.
Bárha az Iszlámnak számos országát és városát jártam be, még soha sehol nem találkoztam oly magasztos jellemmel es oly nemes egyéniséggel, sőt hiszem, hogy sehol nem találhatom fel mását. E tulajdonságaidtól remélem, hogy Eszményeidet és Törekvéseidet siker fogja koronázni, s mindenképpen jó eredményeket fognak megérlelni, mert az eszmények és cselekedetek mögött könnyen felismerhető az emberiségnek örök jóléte és boldogsága.
Hogy közvetlenül nyerjen tudomást és szerezzen tapasztalatokat, e szolgád különböző vallások követőinek sorába lépett. Sorjában voltam: zsidó, keresztény, mohamedán és Zoroaszter követője. Ezekből a tapasztalatokból megtanultam, hogy a különböző vallásfelekezetek híveinek nincs jobb dolga, mint hogy egymást gyűlöljék és kiáltozzák; sőt mi több, tudatára ébredtem, hogy mind e vallások világi uralkodók kezében a zsarnokság és elnyomatás eszközeivé váltak, s ilyenképpen az emberiség rombolásának voltak okozói. Ha ezeket a kártékony eredményeket szemügyre vesszük, mindenkinek Nemes
Személyiséged mellé kell állania és örömmel kell fogadnia az Egyetemes Vallás jelentős megalapítását, úgy, miként az Törekvéseidben megnyilatkozik. Távolból szerencsés voltam hajdan megláthatni Kitűnőséged Atyját, lelki szemeim előtt most testet öltött Fiának Személye és csodálattal teltem el. A legnagyobb tiszteletet és odaadást juttatom kifejezésre Kiválóságod Elvei és Céljai iránt, s ha a Mindenható hosszú élettel ajándékoz meg, minden körülmenyek közt szolgálni fogom tanításodat. Ezért könyörgöm és imádkozom szívem mélyéből.

Szolgád: Vámbéry

 

Forrás: http://puzzle.tar.hu/bahai/old/vambery.html

"A bahá'í hit magyarországi történetének leglényegesebb eseménye az volt, hogy `Abdu'l-Bahá 1913. április 9-18. között Budapesten tartózkodott Stark Lipót, a Teozófiai Társaság titkárának meghívására. Felkereste Goldziher Ignácot és Vámbéry Ármint, a neves orientalistát, aki nem sokkal később levélben fejezte ki egyetértését a bahá'í hit tanaival, és felajánlotta szolgálatait `Abdu'l-Bahának, azaz ő az első magyar bahá'í."

Peter Smith, Rövid bevezetés a bahá'í vallás történetébe és tanításaiba, Kiadó: Az Ausztriai Bahá'íok Országos Szellemi Tanácsa, 1988.

-------------------------------------------