Terebess Kerámia Lexikon
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Terebess Ázsia Lexikonra
« vissza a Terebess Cseréptárlatra

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z

 

R
Rabie, M. Hadie (Babilon [Hilla, Irak], 1945–) - Magyarországon élő keramikus

Radics Márta (Jászberény, 1971–) - keramikus

H. Ráhmer Mária [Hartmann Lászlóné] (Budapest, 1911 - Kanada, 1998) - art deco keramikus. Balett táncosnak készült, de szülei tanácsára inkább iparművészeti pályára lépett. Tanulmányait 1926-29 között az Országos Iparművészeti Iskolában kerámia szakon, Orbán Dezső osztályában végezte. Az iskola elvégzése után több tanulmányutat tett Németországba és Párizsba. 1931-ben saját műhelyt nyit a IX. kerület Rákos utca 1. szám alatt. Rendszeresen kiállító művész volt, szinte minden jelentősebb kiállításon szerepelt. 1933-ban műhelyét áthelyezi az V. kerületi Személynök utca 9-11-be. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon megkapja a nagy aranyérmes díszoklevelet. 1939-ben, Párizsban nyit műtermet és 1941-ig külföldi megrendeléseit is innen teljesíti. Az egyre rosszabb magyarországi helyzet miatt 1949-ben Franciaországba emigrál. Párizsban él és főképpen kerámiaoktatással foglalkozik, majd tanítványai kérésére Kanadába költözik, és haláláig tevékenyen részt vesz az ottani művészeti életben.

Rajczy Mihály (Mezőcsát, 1817–? 1869) - fazekasmester. Mezőcsáton és az egész alföldi kerámiában az egyik legerőteljesebb alkotó egyéniség. Hasáb alakú pálinkás butellákon, miskakancsókon, tálakon, új, egyéni stílust bontakoztatott ki, amely a helyi fazekasok későbbi generációit is erősen befolyásolta és voltaképp megadta a mezőcsáti kerámia stílusjellegét. Különösen emlékezetesek tálakra, butellákra írt, karcolt, csőrükben virágot tartó, kitárt szárnnyal visszaforduló madáralakjai.

rakkai kerámia - a szíriai ar-Rakkában a IX-től a XIV. századig készített iszlám kerámiafajta. A fehértől a sárgásbarnáig változó színű cserepet szilikáttartalmú mázzal vonták be. A gyakran merész vonalú, kidomborodó díszítést barna lüsztermázzal, ill. kék és fekete máz alatti festéssel viszik fel. Az átlátszó vagy átlátszatlan máz általában kék, kékeszöld vagy türkiz árnyalatú, de használtak színtelen, ill. mangánlila mázakat is. Kevés darab maradt fenn tökéletes állapotban.

rakott díszítmény - így nevezik az edények oldalfalára ragaszott plasztikus díszítményt, a rátett mintát.

raku technika - japán égetési technika, amelynél a megtüzesített, mázas edényt a tűzből hirtelen kiveszik, és erőszakosan lehűtik. > Terebess Gábor: A japán raku és amerikai reneszánsza > Faszén-tüzeléses rakukemence > Raku mázakról > Rakuégetés gázkemencében

Ráthonyi Kinga (Budapest, 1968–) - keramikus

Raynaud, Jean-Pierre (1939-) - francia képzőművész, 1969-ben kezdte építeni házát La Celle Saint-Cloud-ban, mint műalkotást; 1993-ban megsemmisítette és kiállította a darabjait.

redukciós (v. feketére) égetés a fazekasságban - az égetés menete az utolsó fázisig megegyezik az oxidációs égetésével, itt azonban a kívánt égetési hőfok elérése után a kemence valamennyi nyílását betapasztják, miközben még jól éghető anyagot (tűzifa, ganéj, napjainkban autógumi) raknak bele. Oxigén hiányában redukáló füst keletkezik, a kemence megtelik el nem égett, kolloid szénszemcsékkel, amelyek átjárják a cserép minden pórusát és kívül-belül feketére festik azt. Vigyázni kell azonban, mert ha a szén gyulladási hőmérséklete felett bontjuk meg a nyílásokat, a fekete szín eltűnik! A mohácsi fazekasok 1000 °C körül grafitszürkére égetik feketeedényeiket, az Alföldön ezek színe az alacsonyabb égetési hőfok miatt mélyfekete. A feketeedény díszíthető fésűvel, karcolással, de sikálással is.

redukciós mázak égetése > http://www.interkeram.hu/muszkonyvt/maz_redukc.htm

Rehák Julianna (München, 1964–) - keramikus

Rejka Erika - keramikus

Rej-kerámia - a Teherán melletti Rej városában a XII. század óta élő iszlám kerámiastílus. Különlegessége a finom minai (zománcszerű festés). Termékei míves edények, karcolt, metszett, néha áttört mintával; jellemző továbbá az áttetsző máz, valamint a matt színek és a sziluettrajz alkalmazása.

relief-aranyozás - többrétegű aranyozás, melynek során a rétegeket külön-külön égetik kb. 700 °C hőmérsékleten és csiszolják.

Renoir, Jean (1894–1979), francia filmrendező, Pierre-Auguste Renoir festő fia. A párizsi Montmartre-on született, s boldog gyermekkorát festők és modelljeik körében töltötte. Rendszeres iskoláztatásával nem sokat törődtek, 1913-ban mégis egyetemi diplomát szerzett Aix-en-Provence-ban. Közben verseket írt, majd a katonai pályafutás reményében belépett a lovasságba. Az I. világháború kezdetén súlyos lábsérülést szenvedett. Lábadozása alatt a párizsi mozikat látogatta, itt fedezte fel magának a filmsorozat műfaját és Charlie Chaplin művészetét. Felépülése után a légierőnél szolgált, és a háború végén hadnagyi rangban szerelt le. További pályájáról nem volt különösebb elképzelése; fivérével együtt keramikát tanult. Az 1920-as évek elején, néhány hónappal apjának halála után feleségül vette a festő egyik modelljét, Andrée Heurschlinget, s a Párizs melletti Marlotte falucskába költözött vele. Itt akart kerámiagyárat alapítani, s barátja, Paul Cézanne, a nagy festő fia is csatlakozott hozzá. Csinált is néhány kerámiát, de sógornője, Vera Sergine színésznő jóvoltából Renoir megismerkedett a színház világával, majd végleg a születőben lévő filmművészet vonzásába került.

révi fazekasság

Rhodes, Daniel (1911–1989) - amerikai keramikus > Wikipedia

rhüton - állatfej alakú vagy állatfejben, illetve állat felsőtestében végződő, szarv alakú ivóedény. A Közel-Keleten és Krétán az i. e. 2. évezredben jelent meg. A görögök keletről (feltehetőleg a perzsáktől vették át, az i. e. 6. századtól agyagból (olykor festéssel díszítve), bronzból, nemesfémből készítették, részben trák és szkíta exportra.

Rie, Lucie - leánykori nevén Gomperz (1902, Bécs – 1995, London), osztrák származású angol keramikusnő. Egyedülálló, bonyolult agyagmázas felületei és ötletes égetőkemence-technikája a fiatal brit kerámiaművészek egész nemzedékére hatott. Egy bécsi gimnáziumban, majd ugyanitt egy művészeti főiskolán tanult. Első kerámiái a kései neoklasszicizmus, a szecesszió és a korban igen divatos japán stílus jegyeit viselik. 1938-ban áttelepült Angliába, és 1947-ben a német származású Hans Coperrel közösen nyitott műtermet. Első önálló kiállítása 1949-ben volt. 1967-ben már a Művészeti Tanács rendezett neki retrospektív tárlatot, majd ugyanebben az évben Coperrel együtt Rotterdamban állította ki műveit. 1972-ben Hamburgban, 1978-ban Düsseldorfban, 1981–82-ben a londoni Sainsbury Place-ben, ill. a Victoria and Albert Museumban volt kiállítása. 1991-ben a Brit Lovagrend női rendjének tagjává avatták.

Rigler András (Budapest, 1977-) - designer > Megragadó haszontalan – Rigler András kerámiái (kiállítás: 2008. október 3–17. Ligne Roset, Budapest). A Párizsban élő és dolgozó designer kerámiasorozataiban elsősorban formaproblémák foglalkoztatják, alkotói gyakorlata erősen kísérleti jellegű. A gyakorta használt állatmotívumokkal egyrészt egy archaikus tárgyi világhoz köti alkotásait, másrészt történetet mesél általuk, így könnyítve meg a befogadó-értelmező munkáját. Honlap: http://www.rigler.hu

riolit-porcelán - riolittartalmú, kevert, finomított agyagáru, földpátos mázzal, 1100 °C felett égetve.

Rippl-Rónai József (1861-1927) - festőművész porcelán tányérokat is tervezett a pécsi Zsolnay gyár részére. Az 1800-as évek végén gróf Andrássyéktól kapott egyedi megrendelést a gyár, exkluzív étkészletet kértek. A díszítést Rippl-Rónai József festette. >>>Tovább
2009 karácsonyára olyan Zsolnay étkészlet került a piacra, amelynek díszítéséhez Rippl-Rónai mind ez idáig feldolgozatlan mintáit használták fel.

rizsszemes porcelán, kínai > Terebess Ázsia Lexikon

Robbia, della > Luca della Robbia (Firenze, 1399 körül – 1482) > Andrea della Robbia (Firenze, 1435–1525) > Giovanni della Robbia
(Firenze, 1469–1529) - olasz majolikaszobrászok

Rockingham-kerámia - a yorkshire-i Swintonban, Rockingham márki birtokán készített angol kőcserép és porcelán. A manufaktúra 1745-ben nyílt meg, de termékei csak 1826-tól viselik a Rockingham elnevezést. 1842-ig működött. A Rockingham-porcelán könnyű anyagú, stílusa eklektikus. Sok terméke a neorokokó díszes, giccsbe hajló modorában fogant, de mindig tökéletes minőségben és kivitelezésben készült. A Rockingham-máznak is nevezett mangánbarna mázat a kőcserépen alkalmazták. 1840 és 1900 között több amerikai manufaktúra (így az ohiói East Liverpoolban működő) szintén készített Rockingham-edénynek nevezett barna mázas kerámiákat.

római tál - németül: Römertopf, mázatlan sütőedény, hőálló agyagból készül. Az ókori Római Birodalom fazekasmestereinek tudását idézi, az egykori római tálak szolgáltak mintául. Hazai megfelelője a sárospataki kerámiagyárban kézműves munkával előállított, és "Pataki tál" néven forgalmazott cserépedény. A római tálban zsiradék nélkül, (vagy nagyon kevés zsiradékkal, olajjal), bármit puhára, sőt, ropogósra párolhatunk. A tálat használat előtt vízbe kell áztatni, hogy később az edény falából a víz fokozatosan tudjon elpárologni – így a benne készülő étel nem szárad ki. Minél hosszabb a sütési idő, annál több ideig áztassuk! Sütéskor sosem előmelegített hanem hideg sütőbe kell tenni a cserépedényt, majd lassan, fokozatosan felmelegíteni.

Rosanjin Kitaoji (1883-1959) - japán mingei keramikus >>>Tovább

Rosenthal studio-line

Roskó Gábor (Budapest, 1958–) - festő, grafikus. Kerámiaszobrai antropomorf kinézetű háztartási gépek és eszközök, melyeket mintha egy inka keramikus mintázott volna meg korunk sírleleteként: a feltárás eredménye megkövesedett varrógép vagy emberfejű porszívó.

rostély - így hívják egyrészt a korsó szájában elhelyezett szűrőt (lásd ott), másrészt a bonyolultabb rendszerű fatüzelésű égetőkemencék rácsozatát, amely a tűzteret a rakodótértől elválasztja.

Rouault, Georges (1871-1958) francia festő, kerámiákat is készített

rovackoló - az edény falának vízszintes irányú rovát-kolásához használt, hegyes faeszköz neve.

Rörstrand-fajansz - az első svédországi gyártású fajansz; abban a manufaktúrában készült, amelyet 1725-ben Johann Wolff dán mesterember alapított Stockholm mellett, s amelynek 1729-től a német Christoph Konrad Hunger volt az igazgatója, aki Meissenben és Bécsben leste el a mesterség titkait. A Rörstrand-fajanszot kék camaieu-vel vagy az itáliai bianco sopra bianco technikával (fehér alapon fehérrel) díszítették, néha mangánbarna vagy -lila motívumokkal. A polikróm (többszínű) díszítést csak 1757-ben vezették be, amikor a korábban Höchstben és Fuldában is dolgozó Johann Buchwald Rörstrandban kezdett tervezni. Az újítás révén akarták állni a versenyt az időközben alapított mariebergi fajanszüzemmel. 1758-tól készültek famille rose díszítések, valamint festett virágmintás fajanszok és néhány mariebergi munka jó minőségű utánzata. Rörstrand 1782-ben megvásárolta a mariebergi manufaktúrát. Állítólag Anders Stenman, az egyik rörstrandi mester találta fel 1766 táján a képátvitel technikáját, és ő vezette be Mariebergben is.

Ru-kerámia - lásd: Zsu-kerámia

ruggatás - díszítőtechnika, amelynél a még nedves, friss földfestékrétegre írókából vagy kanálból olyan, más színű földfestéket (többnyire sötétbarna vagy fekete színűt) csurgatnak, amelybe előzőleg ammóniatartalmú folyadékot kevernek. Ettől a festék megugrik, és növényágszerű mintát hoz létre.

rücskös (összeugró) máz - az edények felületére alkalmazott olyan mázkeverékek, melyek nagy felületi feszültségük miatt a tűzben az égetés közben összeugranak.

 

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z