Terebess Kerámia Lexikon
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Terebess Ázsia Lexikonra
« vissza a Terebess Cseréptárlatra

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z

 

J
Jáger Margit (Budapest, 1948–) - keramikus

Jakabos Olsefszky Imola (Kovászna, 1943–) - keramikus, festő

Jákó Géza (Szentes, 1886- Budapest, 1943) Tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán kezdte. 1908-ban rajztanári képesítést szerzett, majd állami ösztöndíjjal Münchenbe ment tanulni, utána megfordult Berlinben és Párizsban, továbbá Nyugat-Európa számos országában. Bejárta Anglia és Hollandia gyárainak laboratóriumait, ahol textilkészítési, grafikai és kémiai ismereteket szerzett. Külföldről hazatérve 1910-ben a pécsi Zsolnay gyárnak dolgozott, mint formatervező. Ezután Budafokon nyitott műtermet, 1911-1923 között az Iparrajziskolában agyagipari ismereteket, kémiát és alkalmazott technikát tanított. Első külföldi kiállításán Helsinkiben az észt állam felfigyelt rá és felkérte a Tallinni Művészeti Akadémia megalakuló kerámiatanszékének vezetésére. Kintléte alatt 1923-1934 között több agyagipari művet publikált magyar, észt és német nyelven. Munkájának elismeréseként az Akadémia vezető tanárának választották.

Jakobovits Márta (Tasnádszántó, 1944–) - keramikus

Janáky Viktor (Békés, 1933 – Budapest, 1999) - keramikus

Janus Pannonius Múzeum, Pécs, Képző és Iparművészeti Osztály, Modern Kerámia

japán étkezési edények

japán kerámia > Japanese Pottery Information Center

japán népi kerámia - lásd: mingei

járai kerámia - a járai (Alsójára, v. Torda-Aranyos m.) edények alapszíne és díszítményszínei csak annyiban különböznek a tordai kerámiáétól, hogy a kék szín mellett a zöld és a sárga szín is szerepel. Motívumaik növényiek, de a madármotívumot is szívesen alkalmazzák. A növényi elemek kontúrozottak. A motívum mellé rajzolt vonalkákkal a motívumok plaszticitására törekednek. Ez a törekvés minden más kerámiától megkülönbözteti a járai tányérokat, tálakat, szilkéket, bokályokat. Járán mázatlan edényeket, fazekakat is készítettek.

jáspiskerámia - finom szemcséjű, máz nélküli kőcserép, amelyet Josiah Wedgwood angol keramikus vezetett be 1775-ben a porcelángyártás technikájának felfedezésére irányuló hosszú kísérletezés eredményeként. Nevét onnan kapta, hogy keménysége hasonló a természetes jáspiskőéhez. A természetes állapotában fehér jáspiskerámiát fémoxidokkal színezik. A legyakoribb árnyalat a halványkék, de előfordul sötétkék, lila, zsályazöld, fekete és sárga is. A korai kerámiákat anyagukban színezték, és „tömör”-nek nevezték, a későbbi „mártottakat” csak a felületükön festették. A klasszicista – rendszerint fehér – díszítményeket külön öntötték formába, és utólag tapasztották az edényre. Sokféle tárgy készült jáspiskerámiából, köztük vázák, plakettek, asztali edények, kámeák, bútordíszek és arcképes medallionok. A legszebb medallionokat John Flaxman angol szobrász és William Hackwood, Wedgwood öntőmestere készítette. Jáspis-kerámiát ma is gyártanak.

jezsuita porcelán > Terebess Ázsia Lexikon

Jian-kerámia - lásd: Csien-kerámia

Jihszing (Yixing) - Kína egyik legrégebbi kerámiakészítő központja. Csiangszu tartományban a Taj tó partján fekszik. Az i. e. 2. évezredre nyúlik vissza története. Mázatlan barna, vörösesbarna és sárgásbarna keménycserép teakerámiáiról vált nevezetessé, amelyek alapanyaga a helyi cesa (zisha) ("vörös homok") agyag. A 16. sz. óta készülnek itt teakerámiák, melyek népszerűsége töretlen volt a kínai hivatalnokok és előkelők körében. Gyűjtésük már a 17. században elkezdődött. A kézzel formázott és díszített teásedények végtelen formai gazdagságot mutatnak. A darabokon sokszor készítőjük nevét is feltüntetik. Magas hőfokon égetik tömörre, kissé nedvszívó marad, ezért általában csak egyféle teát forráznak benne. Egy jó kannából egyenletesen csurog a tea, porcelános csengő hangot ad, ha megütik, a teteje szorosan záródik, ezért a rajta lévő lyukat ujjunkkal befogva, leállíthatjuk a tea öntését. Mosószerrel nem szabad öblíteni, csak tiszta vízzel. A régi kannákban lerakódik a korábbi teák emléke. > Billy Mood's Yixing Teapots > Yixing Purple Clay Tea Pot > jihszingi teáskannák gyűjteménye a Terebess Centerben, Kistarcsán:

 

jícara; mancerina - lásd: kakaóscsésze és -alj, mexikói

jingcsing porcelán - pinyin átírással yingqing, finom, vékony falú kínai porcelántípus; darabjai főleg a Szung-dinasztia (960–1279) idején készültek a Csianghszi tartománybeli Csingtöcsenben és Hopej tartományban, bár valószínű, hogy gyártása már korábban, a Tang-korszakban (618–907) megkezdődött, és még a Ming-korszak (1368–1644) elején is folytatódott. A fennmaradt hiteles példányok a Szung- és a Jüan-korszakra (1279–1368) datálhatók. A jingcsing („árnyékos kék”) porcelán anyaga halványsárga-fehér, ezt halvány szürkéskéktől kékeszöldig terjedő festékanyaggal árnyalt fehér máz borította. A Szung-kori porcelánokat gyakran finoman metszett vagy karcolt virág- és állatmotívumokkal díszítették. Visszafogott, formával préselt domborminták inkább a Jüan-kori porcelánokon találhatók. Jellegzetesek a vázák (köztük sok a mejping stílusú), a vázaformájú kancsók, a kúpos tálak (némelyik vörösréz peremű), valamint a nyeles ivóedények. Sok a hamisítvány.

Jingdezhen - lásd: Csingtöcsen

Jójárt Erzsébet (Kaposvár, 1940–) - keramikus

juggaló - elsősorban a korsók fülének átlyukasztására szolgáló, mintegy 25-30 cm-es, egyik végén kihegyezett, vékony fapálca, amelynek hegyes vége egy kicsit szélesebb, hogy a sorjákat a rúd visszahúzásával egy időben el tudják távolítani a lyukból.

Juhász Gyula - keramikus (rekonstruált őskerámiák)

Jun-kerámia - lásd: Csün-kerámia

 

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z