Terebess Kerámia Lexikon
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Terebess Ázsia Lexikonra
« vissza a Terebess Cseréptárlatra

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z

 

N
Nádor Edina (Pécs, 1964–) - szobrász, keramikus

Nádor Judit (Sopron, 1934–) - keramikus

nádudvari kerámia - Nádudvar az egyetlen község, ahol napjainkban is készítenek fekete kerámiát, bár itt is működtek „cifrakemencés korsósok”, azaz mázzal dolgozó fazekasok. Főleg kancsókat, bödönöket, korsókat, kantákat készítenek. A díszítmény elemei geometrikusak és növényiek; a díszítményt égetés előtt folyami kaviccsal csiszolják az edényre, ezt a folyamatot nevezik sikálásnak. Égetéskor a tüzet a kemencében lefojtják, ettől nyerik fekete színüket az edények. A nádudvari kerámia kizárólag használati edényből áll, különösen vizeskorsóik, kannáik voltak népszerűek, mivel a vizet párolgás révén hidegen tartották. Nádudvaron a 19. sz. második felében még több mint 30 fazekas dolgozott, a 20. sz.-ban többen rátértek a mázas kerámia, főleg köcsögök és bögrék készítésére. Ma már az előállított tárgyak a lakásdíszítést szolgálják, ennek megfelelően a formák és díszítések is módosultak. – Irod. Béres András: A nádudvari fekete kerámia (Debrecen, 1965). > Nádudvar és a fazekasság > nádudvari fazekasság > webáruház

Nagy Gabriella (Budapest, 1924 – Budapest, 2008) - keramikus

Nagy László, M. (Nagyléta, 1938 – Debrecen, 1997) - keramikus

Nagy Márta (Budapest, 1954–) - keramikus, porcelántervező iparművész

Nagy Ödön (Marosercse [Ercea, RO], 1957–) - keramikus, üvegtervező, szobrász

Nagy Szilvia, D. (Budapest, 1956–) - keramikus

nagykőrösi kerámia

nagykunsági népi kerámia (Nagy Molnár Miklós PhD értekezése, Karcag, 2004)

Nantgarw-porcelán - tiszta fehér, csonthamut tartalmazó angol szemcsés lágyporcelán. A nantgarwi manufaktúrát 1813-ban alapította William Billingsley a walesi Glamorganben. Az itt készített, áttetsző és finom formázású termékek igen keresettek voltak Londonban; többségüket a fővárosba szállították, és ott díszítették. A Londonban festett darabokon a mázszínek körül szivárványszínű holdudvar látható. A nantgarwi kerámiákon márkajelként általában a teljes „Nantgarw” név szerepel. A manufaktúrát 1822-ben zárták be.

Nearkhosz (Kr. e. VI. század második negyedében működött) - görög vázafestő

Néma Júlia (Budapest, 1973–) - keramikusművész > http://www.spavia.com

Nemes Fekete Edit (Szabadka [Subotica, YU], 1944–) - keramikus

Nemes Tímea Izabella - keramikus iparművész honlapja

német kőcserepek a XVI. - XIX. századból - kiállítási katalógus, 1980. május-augusztus, Nagytétényi Kastélymúzeum

Németh Anna (Újvidék [Novi Sad,YU], 1940–) - keramikus

Németh Gábor (Pápa, 1864 - Zalaegerszeg, 1942) kályhásmester. Iskoláit szülővárosában végezte, ott szerzett szakképesítést is Hemmer kályhásmesternél. Ausztriában is dolgozott, 1884-ben Zalaegerszegen telepedett le. 1889-ben nyitotta meg kályhás- és fazekasműhelyét. Üzeme folyamatosan bővült, a fazekas termékekről áttért a kályhacsempe és az ornamentális épületkerámia gyártására. Termékeivel a millenniumi és más bemutatókon számos aranyérmet és oklevelet nyert. A két háború között a gyár Zalaegerszeg egyik legjelentősebb üzeme volt. Művészi kivitelű kandallókat és épületkerámiákat is készített. Üzemének különlegessége a kerek, esztergált kályha volt. Malonyai Dezső: A magyar nép művészete c. művében külön részt szentelt munkásságának. Mai jogutódja a Zalakerámia kályhagyári gyáregysége.

Németh János (Zalaegerszeg, 1934–) - szobrász, keramikus > Németh János: Gyökerek (Emlékiratok), Zalaegerszeg, 2002, > Korsókra varázsolt legendák (Németh János figurális díszítésű edényei), Zalaegerszeg, [2008] > Németh János művei köztereken és középületekben > Wikipédia

Németh Olga [Olga Jakesova] (Pozsony [Bratislava], 1941 – Nagykovácsi, 2004) - keramikus

Nemoda Attila (Budapest, 1953 – Szentendre, 2008) - keramikus

Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé (International Triennial of Silicate Arts), H-6000 Kecskemét, Kápolna u.11. > I. Triennálé, 2005: kiválasztott munkák > II. Triennálé, 2008: kiválasztott munkák

Neogrády Miklós (Budapest, 1903 – Budapest, 1968) - festő, díszlettervező, keramikus

Néprajzi Múzeum, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. > Kerámiagyűjtemény

Nikelszky Géza (Szatmárnémeti, 1877 – Pécs, 1966) - iparművész, festő, publicista

Nikoszthenész (Kr. e. 530 – Kr. e. 500 között működött) - görög fazekasmester

Ninsei - valódi nevén Nonomura Seisuke, más néven Seiemon (m?k. XVII. sz.), Kiotóban, az Edo-korszak Meireki (1655–57) és Genroku (1688–1703) érájában alkotó japán fazekasmester. A fazekasságot a kiotói Awata-guchi kerámiaműhelyben és a minói Seto műhelyben tanulta. Az Omuróban lévő Ninna-szentély hercege, Katamachi megengedte, hogy a szentélyegyüttes elé építse fel kerámiaműhelyét. Ninsei a teaszertartásban használt kerámiák készítésére szakosodott; munkái híresek finom vonalvezetésű formáikról, szép mázukról és hagyományos motívumvilágukról. Legszebb kerámiatárgyai közé tartoznak teaurnái (cha-tsubo).

nísápúri kerámia - Nísápúrban (Nejsábúr, Irán) gyártott iszlám kerámia. Stílusa a Szászánida-, ill. közép-ázsiai kerámiákkal mutat hasonlóságot. Irán egyik ősi területéről, Transzoxániából származik a Kr. u. IX. századból, és néhány különleges motívumot használ, például fekete és okkerszínű madarakat fehér és zöld vonalkák között. A kevésbé kifinomult típus ember- és állatfigurákat jelenít meg, ornamentális háttérben.

Njerš, Ljerka [Nyers] (Zágráb) - festő, keramikus

Noritake Art Deco > Decorating Techniques > bone china vases in the late 1940's > syrup set > Photo Gallery

novei kerámia - az itáliai Novéban a XVIII. században készült majolika (ónmázas kerámia). A manufaktúrát 1728-ban alapította Giovanni Battista Antonibon; a század második felében kapcsolatba lépett a közeli bassanói manufaktúrával, ahol már két évszázada gyártottak majolikát. A novei kerámiák nagy része a korabeli divat szerint, rokokó stílusban készült. 1752-től a gyár mélyvörös és sárgászöld mintájú termékeket is gyártott. Novéban jó minőségű keménycserép (terra inglese) is készült.

nymphenburgi porcelán - Bajorországban a XVIII. század közepétől máig gyártott kemény- vagy valódi porcelán. Az első manufaktúrát 1747-ben alapította a München melletti Neudeck kastélya mellett III. József bajor választófejedelem. Az itt gyártott termékeket neudeck-nymphenburgi kerámiának is nevezik. 1761-ben a gyár átköltözött a München peremén lévő Nymphenburgba, s jelenleg is itt működik. A Nymphenburgban készült étkészletek és vázák gyakran a meisseni termékek utánérzései, még a fonottmintás edényszélek divatja is onnan ered. Nymphenburg legeredetibb találmánya a réchaud nevű ételmelegítő. A nymphenburgi porcelán az igazi hírnevét figurális termékeinek köszönheti, főként Franz Anton Bustelli 1754 és 1763 között készített rokokó stílusú figuráinak. A legismertebbek a Bustelli-féle commedia dell'arte-alakok, de formázott énekeseket és zenészeket, gavallérokat és dámákat is; az utóbbiakat néha közös alapra mintázta. Figuráira az elegáns testalkat és a finom arcvonások jellemzők, erős, teátrális gesztusaikat gyakran a ruházat mozgalmas megmintázása hangsúlyozza. Bustellit a gyárban Dominikus Auliczek modellmester követte, ő vezette be Nymphenburgban a klasszicista stílust. Legeredetibb munkái állatfigurák és a vadászcsoportok. 1797-ben Johann Peter Melchior lépett a helyébe, a klasszicizmus másik kiváló alakja; ő Nymphenburgba érkezése előtt Höchstben és Frankenthalban dolgozott. Legismertebb figuráit 1800–10 között készítette. Nymphenburg 1754-ben elfogadott márkajele a bajor címer.

 

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z