Terebess Kerámia Lexikon
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Terebess Ázsia Lexikonra
« vissza a Terebess Cseréptárlatra

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z

 

G
Gaál Ildikó, L. [Lencsésné] (Pincehely, 1967–) - keramikus

Gádor István (1891, Kóka - 1984, Budapest) - keramikus, Kossuth-díjas (1955, 1975), érdemes (1962) és kiváló művész (1967). Az Iparművészeti Iskolában - ahol szobrászatot tanult - 1911-ben fejezte be tanulmányait. Loránfi Antal, Simay Imre és Maróti Géza voltak a mesterei. Egy bécsi kiállítás láttán kezdett el kerámiával foglalkozni. A technológiát egy téglagyárban és egy kályhásmestertől sajátította el, de a művészi lehetőségeket önmaga kísérletezte ki. 1919-ben Josef Hoffmann felvette a Wiener Werkstätte tagjai közé, így hosszabb ideig Bécsben dolgozott. 1921-ben a Belvederében, 1922-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást, Aba Novák Vilmossal közösen. Tanított az Atelier tervező és műhelyiskolában. 1933-ban a milánói Nemzetközi Triennálén ezüstérmet, 1935-ben Brüsszelben, a Világkiállításon és 1936-ban a milánói Triennálén aranyérmet kapott. Hasonló sikerrel szerepelt New Yorkban, Párizsban és Milánóban. Az első hazai elismerést a Magyar Iparművészek Országos Egyesületétől kapta 1931-ben, ezüstérmet. 1945-től 1957-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1955-ben a Nemzeti Szalonban, 1961-ben és 1966-ban az Ernst Múzeumban, majd 1971-ben a Műcsarnokban volt életmű-kiállítása. Számos külföldi pályázaton, kiállításon szerepelt, sikerrel. 1977-ben a siklósi Várban nyílt állandó kiállítása. > kerámiái

Gádor Magda (Budapest, 1924-) - szobrász, Gádor István keramikus lánya > Várnagy Ildikó: Gádor Magda 2010 > Szabó Júlia: Gádor Magda

Gálffy Ildikó (Budapest, 1962–) - keramikus

Gálócsy Edit [Hajdú Imréné] (Szeged, 1928–2010) - keramikus

Garányi József (Budapest, 1928–) - keramikus

Gaudí, Antoni (1852-1926) - katalán építész, előszeretttel használta a kerámia mozaikot, mázas csempét.

Gaugin, Paul (1848-1903) - francia posztimpresszionista festő, kerámiákat is készített > Carole Andréani: Les Céramiques de Gauguin, 2003 > Pot á beurre, vers 1889-1890 > Gourde décorée de deux petits bretons et de deux oies, vers 1886-1887 > Faux moderne > Baigneuse parmi les animaux 1, 2, vers 1887

Gazder Antal (Bakonycsernye, 1930–) - keramikus

Ge-kerámia - lásd: Ko-kerámia

gelét, glét (a német Glätte szóból), ólomgelét - ólomoxid, a fazekas- (ólom-) mázak alapanyaga. Ez egykor narancsvörös színű volt erős míniumtartalma miatt, napjainkban azonban többnyire frittelt mázakat használnak a fazekasok, amelyek nyers állapotban fehér színűek. (Nem említjük itt most a színes mázakat, amelyeknél az alapmázat fémoxidokkal vagy színtestekkel festik meg.)

gerencsér (v. gelencsér, gölöncsér) - szláv eredetű szó, a fazekasok megnevezése Dél- és Délnyugat-Magyarországon.

gerencsérek mestersége - a fazekasok (Bogdán István: Régi magyar mesterségek)

Gerencsér Sebestyén (Siklós, 1898. júl. 30. – Siklós, 1955. márc. 12.): fazekas, a népművészet mestere (1954). Utolsó ismerője és alkalmazója volt a siklósi fazekasság hagyományainak, amelyek korszerű továbbfejlesztését is megkísérelte. Melegbarna színű, egyszerű csíkozású és virágos díszítésű írókával készített tárgyai (feliratos csörgős vagy fütyülős korsói, cserépjátékai, bokályai) igen tetszetősek voltak. Siklóson rendezik meg az Országos Gerencsér Sebestyén fazekas pályázatot, melynek legszebb darabjaiból kiállítást rendeznek.

gerezdelés - az edény felületének függőleges irányú, szabályos és sűrű rovátkolása.

Gergely Nóra (Budapest, 1956–) - keramikus, grafikus, festő

Gerle Margit (Mezőberény, 1949-) - keramikus >>>Tovább

Geszler Mária (Budapest, 1941-) - keramikus

Gnathia-kancsó - ókori görög agyagkancsó, az Adriai-tenger partján fekvő Gnathiáról (ma: Egnazia) nevezték el

Gombroon-kerámia - az iszlám keramikában: a XVIII. századtól készített áttört, fehér cserép és porcelán. Sajátosságai a színtelen máz, az anyag finomsága – szinte már üvegnek látszik, nem is porcelánnak. Masszával vagy áttöréssel egyszerű mintájú díszítéseket vittek fel az edényfalra, s a máz lefolyva befedte őket. Az elnevezés annak a perzsiai angol kereskedelmi állomásnak a nevéből származik (ma Bandar Abbász), ahol a kerámiát hajóra rakták.

Gorka-Focht Géza (1952-) - keramikus, Gorka Géza unokája

Gorka Géza (Nagytapolcsány, 1894 – Nógrádverőce, 1971) - keramikus, Munkácsy-díjas (1955), Kossuth-díjas (1963), érdemes művész (1959). Iskolai tanulmányait Nagytopolcsányban és Trencsénben végezte. Festőnek készült; de Mezőtúrra kerülve Badár Balázs népi fazekastól elsajátította a fazekasmesterség alapjait. 1919-ben Németországban Leutkirchenben Paul Mannál-nál és Karlsruhéban a Grossherzogliche Majolikamanufaktur művészeti vezetőjénél képezte magát tovább, ahol a legújabb máztechnikai eljárásokkal ismerkedett meg. Hazatérve, 1922-ben Badár Balázsnál dolgozott Mezőtúron. A habán kerámia továbbfejlesztésével is foglalkozott. 1923-ban Nógrádverőcére költözött és megalapította a Keramos Részvénytársaságot, amely a magyar népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártott. 1927-ben, a társulás bukása után önálló műhelyt rendezett be. Az ötvenes évektől az amorf és aszimmetrikus formák váltak uralkodóvá művészetében. Több hazai és külföldi kiállításon sikerrel szerepelt.

Gorka Géza Kerámiamúzeum, Verőce - Gorka Géza (1894-1971) feleségével együtt 1923-ban telepedett le Verőcén, és haláláig itt élt. 1972-ben hozták létre a munkásságát bemutató múzeumot. Az ő munkái mellett leányának, Líviának és unokájának, Focht Gézának műveit is láthatjuk. A múzeumban emellett habán kerámiák és Gorka szülőhelye, Losonc környékéről származó kis népművészeti gyűjtemény is megtekinthető. Az emeleten a mester akaratának megfelelően minden évben más keramikusművész bemutatóját rendezik meg.

Gorka Lívia (Nógrádverőce, 1925-2011) - keramikus

Goszthony Mária (Bárdibükk, 1893 – Mezőcsokonya, 1989) - festő, keramikus

gömöri fazekasság - Minden bizonnyal középkori gyökerekre vezethető vissza, de a 17. századtól levéltári adatokkal már egyértelműen dokumentálható. Az itteni (a tulajdonképpeni gömöri mellett beleértve néhány kelet-nógrádi települést is) fazekasfalvak száma nagyjából harmincra tehető és elsősorban Rimaszombat környékére összpontosultak. Ezen települések egy része magyar, más része szlovák, ill. vegyes lakosságú. A különböző etnikumú fazekasfalvak termékei etnikai alapon viszont nem különíthetőek szét. A gömöri fazekastermékek jellemzője nem díszítményeikben, hanem tűzállóságukban rejlett, ami a térségben kitermelhető agyag minőségének volt köszönhető. A főzőedényeknek két alapformája ismeretes: az egyik, régiesebb, minden bizonnyal középkori előzményekre visszavezethető forma szűk szájú, hasas, keskeny fenekű, belül mázas edény, míg a másik, a takaréktűzhelyek elterjedésével kialakult szélesebb szájú, széles fenekű, kívül-belül mázas edény. A gömöri népi kerámia egyik jellegzetes, funkcionálisan a lakodalmi szokáskörben helyet kapó, általában művészi kivitelezésű tárgytípusa az ember alakú hérészes korsó. Szimbolikájában a funkciónak megfelelő elemek dominálnak. A gömöri fazekasok a 17. sz. már biztosan, de feltehetően már a 13. sz.-tól kezdve szállították termékeiket a dél-alföldi területekre, ahol azt elsősorban gabonára cserélték. A fazekasfalvakban általában olyan fuvarosok is éltek, akik a kerámiatermékek messze földön történő értékesítéséből tartották fenn magukat.

görög váza - "A görögöknél a vázafestészet és általában a kézművességek különböző műfajai a gazdagság, pontosabban – minthogy az athéniek nem voltak gazdagok – a megélhetés fő forrását jelentették. Athén és általában Görögország rendkívül szegény növényi és más természeti kincsekben, ezért – hogy úgy mondjam – kénytelenek voltak a legmagasabb szintre fejleszteni a kézművességet. Úgyhogy a Kr. e. VI. század elejétől kezdve mintegy kétszáz éven keresztül az egész mediterráneumban és a Fekete-tenger partvidékén mindenhol az athéni festett vázákat vásárolták, mert ezek páratlanok voltak. Persze, a vázakat a legkülönbözőbb célokra használták, házi kerámiának, lakomákon, sírba tételre, fogadalmi ajándékként, különböző ünnepi áldozatoknál. Ennek megfelelően a vázaformák sokfélék voltak, amellett változtak is. Divatok jöttek és mentek: egy-egy zseniális fazekasmester kitalált egy új formát, ettől a régiek már elavulttá váltak. Átvettek vázaformákat azoktól a kultúráktól is, amelyek a fő vásárlóik voltak, például az etruszkoktól, ezeket a kerámiákat megfestették athéni stílusú képekkel, és ilyenformán az etrszuk piac kinyílt az athéni kerámia előtt." Szilágyi János György

grés - 1100 °C feletti hőmérsékleten égetett finomított kőcserép, magas és alacsonytüzű mázakkal

Grofcsik János (1890-1977) > A kerámia

Gropius, Walter (1883-1969) - 1963-tól dolgozott a Rosenthal Stúdiónak: Teeservice »TAC I« (1969) design-ja több díjat nyert, a mai napig gyártják. http://www.rosenthal.de/911d172/GROPIUS_Walter.htm "Építészek, szobrászok, festők: vissza a kézműveséghez! Mert nincs 'hivatásos művész'! Nincs lényegi különbség művész és kézműves között. A művész a kézműves magasabb szintje." (Gropius)

Gucsi László - régészeti keramikus

gurgulya - lásd: íróka

Guan-kerámia - lásd: kuan-kerámia

gyertyamártó cserépedény - két formája ismert: a lapokból készült hasáb alakú, amelynek mindegyik oldala egyenes; a korongolt, amelynek alsó része domború, de oldallapjai felül téglalap alakúak. Mindkét formának kis talpa van, két füle és néha a szája a sarkain gombokkal díszített. Rendszerint mázatlan, esetleg belül mázas. Évszám, felirat is szokott lenni rajta.

gyömbértartó - kínai fedeles porcelánedény; a kínai holdújév idején cukorkát, gyömbért vagy teát ajándékoztak benne. Az edény tartalma a megajándékozottnál maradt, a gyömbértartó pedig visszakerült az ajándékozóhoz. Az edénytest gömbölyű, alacsony talpazaton állt. Különösen szépek a Csing-dinasztia korában, Kanghszi császár (ur. 1661–1722) idején készített gyömbértartók halványkék alapra festett fehér szilvavirág-díszítésükkel.

 

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Y Z