« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Pető
Tóth Károly (1954-)
[írói álnevei: Kampó Igric, Carls Carlsson, Kifu fáraó]
haikui
Pető
Tóth Károly: Tízezerlyukú síp, egylyukú rosta
Pető
Tóth Károly: Harminchárom haiku
Haiku(k)
In
memoriam Patai István
Haikuk Kampó Igric álnéven
Pető Tóth Károly haiku fordításai
Pető Tóth Károly:
Mai kocsma
[ill. ... Koncz Tamás, ... Sziráki Zoltán], Tekikagyü, Budapest, 1997, 119 oldal
CÁF - undorground
szamizdat lefolyóirat, 1993. december 32.
Pető Tóth Károly: Tízezerlyukú
síp, egylyukú rosta [az illusztrációkat kész. Hargitai Mariann], Göncöl,
Budapest, 1991, 101 oldal
Pető Tóth Károly: Hal-álom
[... ill. Németh Ferenc], Cserépfalvi, Budapest, 1994, 52 oldal
Kampó Igric: Abszurd
napszúrás, Magyar Műhely Kiadó - Tekikagyü, Budapest, [é.n.], 185 oldal
Carl Carlsson: Copyright
C.C. [!ford. Kampó Igric], Magyar Műhely, Budapest, 1999, 74 oldal
MADÁR
LÁB
NYOM
Haikuk
1
Filozófia I.
Egyetlen fát sem
lát. Mégis az erdőtől
védi azt
a fát.
2
Ni a...
A rettegés vad
üvegén betörhetet-
len (ni a dobszó!)
3
Ácsorgás
Sietni vala
hová lennénk egyhelyben
kopogás nélkül?
4
Alkony
Nézd vadkacsapat-
tog a tűztó tükrén el.
Füst szállt szemembe.
5
A mi
A tudat csak egy
kívánni valót hagy ma-
ga után: a vágy.
6
(meta)Kunstwollen
„Valaminek kell
lennie“ mondja. Mondom:
látod
épp ez az.
7
A semmibe harapó kígyó
Megjelölni, bár –
Mit is mondtam az előbb?
Már meg is jelölt.
8
Logopédia
Halottak nyelvén
énekel. Amúgy dadog
az istenadta.
9
Akrobatikus pánik
Berendezkedik.
Mindegy mibe. Neki csak
berendezés
kell.
1O
Szóbeszéd
Annyit beszélünk
a semmiről, hogy neki
az már szinte
semmi.
11
Apokaliptika meta-
Megijed, így ha
lát. Ne lássa már úgy hát
senki önmagát.
12
Áru-e a kultúra,
avagy vérfürdő a piacon
Muszájból kardot
ránt.
Szájában a hamu(-)
tál lencsévé vált.
13
Aiszkülosz kezéből elgurul az alma
Minden papírlap
túl fehér ahhoz,
hogy rá-
írhassuk sorsunk.
14
Visszfényterhes éj
A mélység vissza-
néz rá s a zuhanásnak
megálljt
parancsol.
15
Randevú akárhol
Ahogy megjött, föl-
izzott a lég. Leglegebb
pokoli
légyott.
16
Filozófia III.
Vad malom az ész.
Pőre test. Lator lélek-
ként
ül tort a bor.
17
RIMBAUD nem alkusz
Hűsen tündöklöm.
Szívem üt. Szemem derült.
Zsebemben öklöm.
18
Násznoktürn
Legyen örökre
harmatillatzeneéj.
Gyöngy pereg gyöngyre.
19
-ból-ből
Léted csörömpöl.
Halál borodba hörpöl.
Kitörsz a körből.
2O
Négy évszakom vagy
Elfut és megvár:
csillótavasz, szőlőősz,
fémtél,
üvegnyár.
21
Csöndzen
Hűs zene füled.
Csak én hallom. Nem veled,
és nem nélküled.
22
„A remork you made“
Nem múlok tőled.
Nem leszek veled soha.
Sorsod
az öled.
23
Tótok mondják teliholdkor
Ma nincs a holnap.
Múlt tutaján úszó Hold.
Kutyák csaholnak.
24
Elégikus felhang
Meddig bírod még?
Megírod és tűzre vet.
A papírod
ég.
25
Az ott az ó utazó
Egyhelyben kóbor.
Testté válik a lelked:
vízzé
váló bor.
26
Tengerbeszéd
Halld a szót, ember!
Ne a hallatszót, hanem
a néma
tengert.
27
Önsajna
Csak néhány szavad,
ami megmarad. Magad
vagy tüzed, havad.
28
Hálaadó
Füllel már csönded
sem hallik. Most pitymallik.
Átkozd!
Köszönjed.
29
Magángénbank
„Ki–be ugrál a két szemem“
(J. A.)
Isten ugyebár
mindenben benne. De
mi van Istenben?
3O
Mozgalmas táblakép
Azt mondja a spon-
gya: „Mon Dieu, letörlöm ezt
a kígyót. Így jó?“
31
Attól vajh becsületes megtaláló?
Leesett a hó.
Alkalomadtán majd
föl-
veszi a tavasz.
32
Dupla parafrázis
Mi a „nagyon fáj“?
Mondd: ahogy a tű átmegy
a teve fogán.
33
Tegeződés egy gyékényen
Buta állat sze-
mében fürödtél már meg,
okos ember, te?
34
Déli séta
Két lépés közt
lengő herék elütik a
delet. Haragszol?
35
Sópitaval
A fehér hóhér
elment showér’. Visszajön
az utolsóér’.
36
Agg Hölderlin kérdez s válaszol
Hős fárosz, őská-
osz és hölgyválasz?
Rend a
Rilke mindennek.
37
Mák és vaklárma
Csitt, semmi! Csak cé-
da combok közé tévedt
céltalan dumák.
38
Szerenád a hangyának
Érted a Holdban
tízezer bomlott tücsök
némán
hegedül.
39
Raki and roll
Poggyászbálterem,
kabarébarakk. A szó
takarékra
rak.
40
Klausztrofóbia
Alagútban oly
idegen lesz, mint zabszem
a valagunkban.
41
Csak egy ember mozog a
haikuketrec-
ben úgy, mint Paul Celan az
elefántboltban.
42
Egy csavargóra
(T. D.-nek)
Ég zeng, betemet.
Hiába áldja árnyam,
„lézengetemet“
43
Az a
alant a hant a-
latt lant alant a hant
alatt a lant a
44
„Alone in the mud“
(S. Beckett-nek,
M. Mantlernek,
J. Bruce-nak)
Egyedül a sár-
ban vagy olyan, mint a szar
tiszta batisztban
45
Heverészve a turistaárfolyam
party-ján
Ladikol Kháron,
butikol
Áron. Hangyát
nézek fűszálon.
46
Békeharc-szeánsz
polgári otthonban
Olajágról röp-
pen a fing.
Üss a plüssbe
s nevezd galambnak.
47
A rettegés és a részeg ész
(Heisenbergnek sans gene)
Tetőfokra hág.
Nem ér az ébredés, ke-
vés a feledés.
48
Hóbelevanc
Hancúrozni jang-
yinszögfödte hómezo-
zoikumokon
49
Metróbéli haikuemlék
Úgy elborult az el-
mész. Kimentem csapba hú-
gyozni. Úgy elbor-
50
A lyra lant, nem tudomány
Nézzük például
a költészetet nézzük
például ha köll
51
Egy szép haiku
Ez egy nagyon szép
haiku lesz. Ez egy na-
gyon
szép haiku.
52
Egy másik szép haiku
Ez egy szép hai-
ku. Egy szép haiku. Egy
haiku. Még szép.
53
Egy ritka szép haiku
Egyre csak mintha
úgyis szívembe gázol
holléted
titka
54
Szavanna
Minő tovatű-
nődő ünő vagy szíve-
men a fű kinő
55
Reel so tight
Össze-visszulok
hanyatt-homlok-délután
fűzz szorosabbra
56
Tete-a-tete
(az állatkertben)
vadul szemedbe
zoomlik és készakarva
égtájikonarc
57
Ó boldog igen
tépdes dobál ejt
kisimít és eltakar
melyik az a
kéz
58
Maya, mifene, na ja
a látvány fátylán
áthatolva csak pőre
pillantás
marad
59
Semmi sem mi I.
legyen kéjecho
kínközép és fájdejó
semmi ne
legyen
60
Semmi sem mi II.
ne legyen semmi
egyen ketten hármulni
rostán
áthullni
61
Mindazonáltal
álomgerjesztő
létvágytalan röpke szem
gurul a porban
62 Tight silkrope-ride
(Most süllyedő tintákra gondolok:
„Now I'm thinking
of sinking inx.“) (ford.: K. I.
C. C.)
pedzi az orsót
a hal lyukas
a csónak
elmarad a part
63
Full blue moon on the train
(to John Coltrane)
a vonat elmegy
ahogy öled telihold
távolba enyész
64
Trashpass
kudarcorsóról
holt halhatatlan halál
gombolyodna már
65
Mo(u)rning dew, et petit mort?
majd ha gyöngyöled
harmata ír arcomra...
vad béke lesz az
66
Tavasz
A cseresznyefa
menyasszonyi ruháján
brosstűk a méhek
67
Nyár
Pokolnap. Holdbűn.
Minden jó, ami... és min-
den jó, ami
nem...
68
Ősz
Eltűnni sehol.
Agyadban, te hű lator,
forr a misebor.
69
Tél
Havon szikrázik
vágyunk, míg gerincünkön
halál szánkázik.
70
Éji tó
Tóban mi riad,
ha kő csobban szemében?
Csillag, miriád.
71
Transzplantáció
Álmodban árván
átokkal álmatlanul
áldva álmodlak
72
Evilági másállapot
Halálom: fehér.
Életem: fekete. Én:
médiumszürke.
73
A tojás
Belegörnyedünk
mindennapi elvisel-
hetőségünke.
74
Egy forma túlcsordul
Látjátok fele-
im: ez hosszabb lett, pedig
rövidebbnek ké-
szült.
75
Egy forma apoteózisa
Redukálódni
addig, ahonnan a meny-
nyezet
már csak egy...
76
Csiki-csuki
Egy kulcsra járunk.
Ezért vigyázz, ha kizársz:
magad
zárod be.
77
Ipi-apacs
Eltűnni mi más?
Csak „annyi“: ezentúl ár-
nyékunk a
fogoly.
78
Fonák-return
Csak azért térünk
vissza, hogy hűlt helyünket
megmelegítsük?
79
Nihil kontrapunkt
Időző idő
imádkozó sáskahad
térdelő térben
80
Pair, impair
Arcunkon halál-
...ig fénylő halál. Mono-
sztereo
defekt.
81
Eszperente epitaphium
E hely jeltelen.
E tetem jellemtelen.
Telente
-telen.
82 Latin haiku angol csattanóval
Hic et nunc, ad hoc
amor omnia vincit.
Cash and carry, please!
83
Pösze haiku
Sűrű hófátyol
puhán pillézve pátyol.
Vigyázz, fölfátyol!
84
Hogy el ne kámpicsorodjunk,
avagy bíztatás az alteregonak
(megint T. D.-nek)
Még az is lehet:
ketten kiteszünk csaknem
egy egész felet.
85
A játszma
(öcsémtől-nek)
Jól állok – szólt a
sakkozó – de azért
jobb’
szeretnék ülni.
86
Megismerés
Hagymahámozás
vég nélkül s ami marad
az sem a tiéd.
87
Tapasztalat
Ugyanaz, mint a
fenti, de közelre ha-
joltál s könnyezel.
88
Partikularitás
Az egyik olyan
akár a másik. Őrzöd
egyik-másikát-
89
Hármashaiku Tandori Dezsőnek
Egy felröppenő
madár árnyéka lebben
arcunkra. „Bántja
a
szemünket ez
a nagy fényesség?“ El va-
gyunk veszve? Hiszen
röpte
hirtelen
kívülünk és bennünk most
rendezkedni kezd.
90
Álomhaikuk
a/
kertben madárdal
kézben letépett virág
ébred
az álom
b/
éjszaka délben
árnyéka-nincs harangszó
pihen az álom
c/
a szemben holnap
szívben suttogó soha
alszik az álom
91
Masquerade
Végy föl egy maszkot!
Aztán vedd le! Másik az,
amit
levettél.
92
Saison intérieur
Íme itt a tél.
Így múlik el s lesz a Lét.
Belenevettél.
93
Rendez-vous a la solitude
Rendezni sora-.
Inkább sorba egyedül.
Agy. Ágy. Vagy. Így. Egy.
94
Wonder and passion
Kíváncsi vagyok,
hogy... Na jó! Jó. Na! Hogy?
Gyok.
Va. Csí. Ván. Ki. =
95
Akol
Szeretnék végül
legelőször, legutol-
jára: középen
ott,
ahol az itt,
ott, ahol az ott, mégis
egyetlen ahol.
96
TESTMELEG HALÁL
(haiku-koszorú)
„Rejtély, hogyan születik tisztán valami.“
(Hölderlin)
„A lélek alany, a test állítmány.“
(Hegel)
„Ki úgyis meghal,
azt minek megölni még?“
(Szophoklész)
„Csak jel vagyunk s mögötte semmi.“
(Hölderlin)
TÁtongj anyaöl!
Örök-való zuhanás.
In. Out. Ab oVO.
*
Vonatom közelg.
Egy Ave Ria alap.
Ontosz öleLI.
*
LIget
és mocsár-
dás. Néha tánc. Máskor hüpp.
Már szinte őSZI.
*
SZIszegő
szívvel
lehet. Vagy azzal is tilt-
hat. Szeret. Gat. GET.
*
GETsemáne
kert-
ből még ily-oly kígyó ki-
virágzik. De MILY?
*
MILY dada
go-kart
farba öltve motoroz-
zant tenger a HAB.
*
(H)ABban nincs
semmi,
ha együtt alszunk ma el.
Nincshez hű rabOK.
*
OKtalan állat.
A talán fedélzetén
csak a halál HŰS.
*
HŰS ég. Archamu.
Szájbaver
tűntöd. S tündök-
Öl. A pólya SÍR.
*
SIRokkólázban
a sohasemvoltat
is
szél fújja újJÁ.
*
JÁtékozlódunk.
Ütés előtt rámszámolsz –
égő kazalBAN.
*
BANális sirám:
ital nem válik vérré,
test eledelLÉ.
*
LÉted kérdéssé
tornyosul. Halálom tű.
Köröz meréSZEN.
*
SZENtenciákban
létet kapott a lékünk.
Nyűgben nyög és NYUG.
*
NYUGj ó dalom!
Alant a hant alatt a
lant. Pendülsz hoVÁ.
*
VÁrosod ódon
sikátorai közt is
hallom síráSOD.
*
SODornak -délnek,
északnak, keletnek és
nyugatnak- múltTÁ.
TÁVOLI
SZIGET
MILY HABOK HŰS SÍRJÁBAN
LÉSZEN NYUGVÁSOD?
Haikuk még
„Egy
mentséged van, hogy bolond vagy.“
(Szuszi)
„Mi, egy bordában szőttek,
egy gyékényen árulunk,
Egy követ fújván.“
(C.C.)
Zsuzsanna és a
vén poroszkál a siva-
tagban egy tevén.
(K I.)
„Kellemes karányo“
(SZ. G.)
1 Szuszilogy
(tryptichon)
"Égi legelőkön a lányka száll.“
(K.I.)
Orrlyukaidról
duplacsövű puska jut
eszembe. Állat.
Hogy
fut, aki lót
sorsa elől? Lyukba jut.
Sóbálvánnyá válhat.
Oldjuk,
ami volt.
Tejben és vajban vajúdj.
Halál kaszálhat.
4
Bor sodor
Meztelen tollal
jutok szíved faláig.
Játszom a sorral.
5
Basho + az Isten
Hogy hull a hó, jé!
Egyre keményebb lesz a
diónak héja.
6
Vivekachundamani + három pont
Nevenincs költő
ötlik, s ott botlik
lyukba,
hol nincs mi kőtől...
7
Vad malom
Szűrt fény cikáz át
a retinán. Szerelmed
ó hogy elbírnám.
8
Téli életkép
Havas tájra süt
a Nap. Odasüss, veréb-
csapat fákra
ült.
9
Quiproquo
Annyira tetszel,
hogy szépnek látlak. Átad
néked a
fátylad.
10
Az ősök visszatérése
Milyen gyönyörű!
Tavasszal kinő a fű
lábad
nyomában.
11
Sasszem
Könnybe lábad a
szem. Te vagy enyém, én a
tiedé, a’sszem.
12
Metakalligráfia
(...-öm)
Dérlepte fákon,
füvön, csupa ákombá-
kom. Fázom. Tűnőd-
13
Kócsagpár
(F.A.M.-nak és M.K.-nak)
Csókban szív dobog.
Öledben
kis moccanás.
Ó te soha más!
14
Raguraga és hóguriga
Szalad a halál,
– apát lel, ki karmát nyel –
csak havat talál.
15
Egy haikuikon
Ömlik belőlem
a haiku. Haj, kudarc
ez s nem függ
tőlem.
16
Abrak a virágra
Fékenincs zabla.
Lovak szabadultak rá
a blablazabra.
17
Pröfi spörtölő
Vélem hogy kitosz
a játék. Olimposzi
túsz az ajándék.
18
Békaseggimázs
Ó a sok blamázs!
Veszti színét, fonákját.
Tóban
csobbanás.
19
Árnyék
A veréb, nézd csak
üvegen kopogtatna,
pedig csak jégcsap.
20
Szörvájvörizmo all over
Folyamatosan
oson a lét a padkán
és folyosókon.
21
TV-áthallás
Van zsákomban mind
e jó. Csont és bőr és a-
ma kollekció.
22
Fiatal a kéményseprő
Iszom a borom.
Vidáman szomorkodom.
Sebaj,
csak korom!
23
19’28
Nyúlik a nyál a
tévében. Künn hideg van.
Legalább érzem.
24
Stille nicht
Elcsendesülnek
mindenek. Csak poharak,
villák csendülnek.
25
Lázzárvány és Merlin
(Lázárnak és Ervinnek)
A háztetőkön
most
a macskák sem járnak.
Hideg a tököm.
A
hőkölőkön
Nem látszik a játszi fény.
Biz’ kilökődöm.
Úgymond
dömdödöm.
Nyoma sincs ki halálnak
átad. Köszönöm.
28
Egy suta ima satuiban
Nem ver bottal az
Úr. Korbácsold azúr ég
orcámra felhőd!
29
Asztalfoglalás
(Lázár úrnak újfent)
Maradtam? Naná!
Állandóan
ülök majd
ama asztalnál.
30
Sirokkó
„Jancsónak jön csónak“
(Charon)
Haikut írok.
Most
veszem csak észre, hogy
nevetek, sírok.
31
A temetőlátogató
Gyalog megy és sír.
Nevetek sírokon fut.
Darabig
marad.
32
A temetőőrnek
Báránnyal hálván
adjad oda magadat
a teremtőnek.
33
Remembrance on an embrace
Láttam egy embert.
Hamu között böködött
valami „ember“-t.
34
Mit nekem Hekuba!
Vonatfütty hallik.
Beleveszem haikuba.
Mindjárt
pitymallik.
35
A gyanú fennforgásának esete
Baromira Ír-
OM ezen haikukat.
Isten
átkutat.
36
Páter monster
Kutyák ugatnak.
Keletnek és északnak,
délnek, nyugatnak.
37
Utazósebesség
Meddig, mit, hova,
Jehova fut, lőtt lova
csánkján
egy bogáncs.
38
Anyanyelvtej
Versenyezni mely
nyelv merne véled. Édes
hamuban
émely.
39
Barbár zanzibári józanzanza
„Melanin“ (Carl Sagan)
Sorsot reménynek
hinni olyan, mint üres
pohárból inni.
40
Górcső
(a lehető görcse)
Momentán halál
lamentálhat. Nem téged
talál majd, állat.
41
Hiátus
Ó lágy anyaöl,
Hanyagol e lét. Isten
tegye majd beléd!
42
Leporello
Fajjal a falnak,
fejjel a mélynek. Alul
a gyanú gyalul.
43
Hurielmélet
Hideg az ideg.
Ideiglenes a tér.
Nyílik az íj. Mély.
44
Módirat
A ma született
bárány vérében fürdik.
For You et für
Dich.
45
Igaz reklámom
„Semmi cókmók, csak wine and smoke.“
(K. I.)
Cigarettázom.
Hamu és vaksi lámpa.
Itt ma elázom.
46
Jókor vagyok itt
A rokonaim
fokozatosan elhagy-
nak. Ím egy ragrÍm!
47
Hajrá freudi!
Használom ami
ékül és fedezékül
rámvall. Az álom.
48
Az O. V. ovi
„Ó Szulamit!“
(Paul Celan)
Egyszer valamit
láttam, és most szalámit
töltök kolbászba.
49
Mely csakra?
Grateful polit
i Q. I am polite man.
Ez csak egy
haiku.
50
Régi görög Ígér
Egyszer majd fogom
magam s rögvest leélem,
ami
hátra van.
51
Az Erdély M. és a C. Sagan
hommage
„A hó fekete.“
Egy színen
pendülünk,
de fonákul hangzunk.
52
Az oeuvreur
(T. D.-nek)
Verebekkel nem
törődöm. E föld eltöm.
Emberekkel sem.
53
Zen-e
Panamakalap
alatt harap a Nap. Csak
ama lant maradt.
54
Tétovatánc
(Nietzschének-ekh)
Suta mozdulat.
Levertem egy poharat.
Minden megmaradt.
Az
olyan isten,
ki mit sem sejt, csak táncol...
Magához láncol.
Csillagok
között
a kifeszített isten
Beléd költözött.
55
Meta-
Hamuteli szem.
Ellenfényben nem látom.
Amúgy elhiszem.
Unos-untalan
körbe jár a világ. Az
utas úttalan.
Átrázhat
isten.
Opohár alján a zacc.
Káprázat minden.
Szép,
de látszat az,
– tenger partján haladsz –
népnek halat adsz.
„Mászok fölfelé, mint Jób a létrán,
valaki egyre hidegebb szemekkel néz rám.
Az Isten beállt az idegenlégióba.“
(K I.)
„Te dolgodra hagysz,
én
dolgomra mész.
Hol a fenébe itt Holofernész?“
(C. C.)
„Leesett sok
mázsa hó,
Hommage-okra okod adó.
Leesik az állam álla
Csak az álmom
nem állom.“
(K.I.)
„Valaha láttam egy embert.
Milyen nap van ma?“
(Airún)
Istennyiségnyi pániq
(Ady Endre)
„2OO1 Vízkereszt napja 16.25 óra.
Pont itt tartottam, amikor is mottót próbáltam írni az Ady-haikuhoz. Pontosabban
nem tartottam volna itt, ha a lépcsőházból nem hallok meg egy gyerekhangot: Magyarul
nem tudsz?
Jó lesz ez mottónak, gondoltam. Bementem (mert a konyhában írok)
és megnéztem az órát. Annyi mint fent.“
Siet az óra.
Én itt sem vagyok.
Hagyjuk
a mandragóra.
Monstermonstrancia
(Hajas Tibor)
„Nagyra nőtt gyerek
voltam.
Képeim között
heverek holtan.“
„Egyél virágot
fénynél is sebesebb.
A
sebed világod.“
A tetőtér – The loft scene
(Vajda Lajos)
„Minél közelebb Istenhez.
Már pár méter is számít.“
Megfestem ahogy
megáll a szív. Hívatva
vagyok. Maradok.
Szürke
hétköz-
(Csontváry)
„Éhen halok, mint a Rejtő.
Jön majd, mert
mindig jön egy
újabb nagy magyar költő,
de addig is Gerlóczy óriás lesz.“
A színpatikus
beledobja mérlegét
a Napba. -napok
After nocturne
(Pilinszky János)
„Csőretöltött szőrmeleg
zuhan a régvolt bambínókra.
Isten látja lelkemet.
Latolgatja, mi hol van.“
A hajnali ég
tovább
ég, mint hogy a szív
dobbanná: elég.
Parousia
(Weöres Sándor)
„Gondtalanul utazhat.
Tahzatu lunalatdnog.
Mondd,
ha tanul, Uradnak:
Kandaru, Luna, csahold!“
Tóra ráhajol
a Hold.
Csend van. Nagy chöd.
dobol a kobold.
Kristályfej
(Bartók Béla)
„Hagyjuk a magyarokat,
hol vannak a zenészek?!“
A zene lecseng.
Árva váramba várom.
Amerika? Á l’homme.
Vágta
a tű fokán
(Kurtág György)
„Két hang között azt hallom, ami van.“
A hegedű fog
rajtam egy szénhangot. Hogy
mondjam? Hallgatok.
Élet és mit tudom én
(Szentgyörgyi Albert)
„Volt egyszer egy fogadalom:
magyar maradok, míg áll a dóm.“
A szénvitamin-
hasznú készülék per
se
magától érthet-
The pneumaman
(Neumann János)
„Egy-kettőre tíz lesz.
Parancsolj,
Uram!"
Játékelmélet
törte énemet. This is
an entertainment.
Az ember, akit láznak hívtak
(Latinovits Zoltán)
„Életemben nem
ettem annyi húslevest,
mint. Ellőttetek.“
Csak bogáncs voltam
rajtad. Seperj le, aludj!
Tovább ugatok.
Botrány
(József Attila)
„M. Ottó (kiskorú) szenet lopott.
Így áll az újságban
feketén
fehéren. Én voltam, meg nem én,
de szememből az a fény,
amit
adott a szén,
már elkopott.
Ez nem szerelem,
csak egy szar álom,
megöl, ha megölel,
megölöm, ha megtalálom.“
Égi szerelem.
Zeusz
pajzsa sem óv. Nem
jön a Kedves, nem.
Patakzik szemünkből a látvány
(Bódy and soul)
„Valami éles tárgy
van állítólag a kezemben.
Szememben ajtó. Nem reteszelem be. Barbie babákat
égi röppályára állítani tilos.
Megyek borozni Adyhoz.“
Belezuhantam
pupilládnak örvénylő
fókuszába, ah!
A rabnótaszó
(Radnóti Miklós)
„Két század engem véresen elkapart.
Vörösmarty és Veresmart.“
Ha nem lennék itt,
elmennék innen. Miért
keres az Isten?!
Kék
ég alatt fogom a tintahalat
(Kosztolányi Dezső)
„Kedves feleségem,
ne ülj otthon hiába,
gyermek vagyok, gyer’ velem a kuplerájba.“
Zsörtölődöngöm
szőrmentén. Polgár vagyok,
mi lehetnék még?
Ő ilyet nem mondott
(Kassák
Lajos)
„Két ember között legrövidebb híd az egyenes beszéd“
(Kassák
és Ottlik közös közleménye)
Paszek aszonta
a Kassák hogy a faszság
az nem igazság.
Katonadolog
(Ottlik Géza)
Írtam egy regényt.
Más is írt. Más meg másolt.
Vigyázz
és oszolj!
Hamvas Béla a Paradicsomban
„Elegem van a romok rontóiból.
Van egy igaz barátom, a somlói bor.“
Gyümölcseimről
sem ismerszem
meg. Mégis
versz engem, Uram!
Aki fél –, az a legszegényebb
(Bibó István)
„A világ rejtély. Az
Isten titok.
Csak annyit tudok, hogy mit nem tudtok.“
Valahonnan
is,
mer’ ős. Logikus vagyok.
„Tolsztojevszkij“, én!?!
A matematikai
csodázvány
(Bolyai János)
„Számszámum űz a fátumba.
Teveled jutok
át a tű fokán, ha.“
Az egyszeregy nem
fogott ki rajtam. De oly
kevés halból, ó!
A
muszájhuszár
(Huszárik Zoltán)
„Félrenyelem a
fényreklámot. Odanézz!
Nem vagyok már ott.“
Le se szállok. Ló-
szemet látok, istrángot.
Az Isten rángat.
Vona+kodás
(Erdély Miklós)
„Ha nem úgy van a
micsoda,
akkor micsoda a ‘nem úgy van’?
Na nehogy már a mégből legyen
épp elég!“
Most vázolom hogy
megy a vonat keresztül
csontvázotokon.
Egy
leheletről, amelyben nem hiszek
(Kondor Béla)
„Ha az óra járna,
kelj fel és menj utána.
Ha az óra megáll,
meghal a halál.“
Az
agyag gyalog.
Az ember csak fanyalog.
Vannak angyalok.
Bábu
(Rejtő
Jenő)
„Pá bú!“
Rejtőzködmönöm
nincsen. Csak egy party sakk.
Köszönöm, Isten!
Pető
Tóth Károly: Tízezerlyukú síp, egylyukú rosta
Petrő
Tóth Károly: Harminchárom haiku
