« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

Cseh Károly japán haiku fordításai

Cseh Károly (1952-2013)
haikui

Verőfény
Ketten a kertben, Miskolc, Kelet Könyvek 12., [1996]

SZERTARTÁS

Tenyerem kelyhét
megtölti melled: párban
áldozunk. Nyár van.

NEGYVEN UTÁN

Forró tengerszem
mélyéről fénylik a nyár.
Vak szívem reszket.

DIONÜSZOSZI NAP

Rőt szőlővesszők:
tenyérvonások. Rajtuk
sok fürtösült csók.

TELEHOLD

Ágyra hullt szoknyán
gomb vakít: harang roncsán
nyári hold virraszt.

LEPKE

Aranyló lepke
hímpora hull szívemre:
halk pillád rezzen.

FELFÉNYLÉS

Nomád álmomban
sátrazó melled: napos
rögön lepkepár.

*

TEREMTÉS

Csókot lehelek
tenyered égboltjára:
nagy teleholdat.

MINDENSZENTEKI TEMETŐ

Gyertyavirágzást
kaszál le rendre a szél.
Így múlunk el mind.

Tüzes nyelven
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Jákob-motívum

Hajad olaja
megöntözte a párnám.
Templom épül rá.

Tüzes nyelven

Májusi rózsák
nyílnak. Gyönyörű vérpad
hajnali kertünk.

Szentivánéj

Szentivánéjen
száll a szikra. Lángolunk
együtt virrasztva.

Ezredévforduló K.I-nek
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Téli napforduló

Lefűrészelve
hullnak a hóba a napok -
akácfatekék.

Karácsony után

Cinkék, verebek
korán estülő mennye -
havas templomkert.

Újév(ezred)

Kifosztva a menny.
Újévi karácsonyfa
csillog hidegen.

Nyárdelelő
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Hajnali séta

Madarak füttye:
gyönyörű csikorgással
kaput nyit a menny.

Dél a strandon

Mellek, fenekek -
hány lüktető asszonyi
templomkupola!

Szobrok

Falusi kertben
Húsvét-szigeti szobrok -
csonka fatörzsek.

Lassú lángon

Háztetők, tornyok -
lassú alkonyi lángon
piruló halak.

Faluszéli este

Falusi öreg
angyal, párban: két liba
totyog a porban.

Ikon

Műhold-antenna
fénylik a kémény mögött -
nyáresti ikon.

Világló idő
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Szüret előtt

Szőlőfürt ragyogj!
Aggott gazdádnak lámpás
kell odaátra.

Beteljesülés

Bikavér csöpög
az ősz telt poharából.
Beért a csipke.

Őszi borozás

Játszunk a nappal.
Hulahoppkarikáit
poharamba dobja.

Hűlő fokozatok
Megbolydult idő címen három haiku (Káprázat, Léptek, Végjáték), Új Forrás, 30. évfolyam, 1998/4. szám
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Kék-sárga

Aranyló nyárfa.
Tágra nyílt égben sárga
félelem lobban.

Káprázat

Rózsára száll le
az őszi méh. Mészszemcsék
szirma vakítja.

Végjáték

Titokzatos kéz
keveri évszakaink
ász kártyáit most.

Halottak Napja

Krizantémszirmok.
Fehér könnycseppek hullnak
viasszá hűlni.

Léptek

Barna égzengés.
Diófa hullt levelén
kószál a hó ma.

Telelő

Deres csillagok.
Arcod égboltját sérti
őszes borostám.

Húsvéti szélben
Zempléni Múzsa, VII. évfolyam 1. (25.) szám - 2007. tavasz, 71. oldal
Gesztenyék ideje : ötvenöt vers az ötvenötödikre, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2007, 52. oldal

Zöldbe borult

Madárral teli
bokor zöld szoknyád megint
húszéves a szív!

Tavaszi villám

Falhasadékon
cikkan keresztül újra
zöldell a kert már

Húsvét, falun

Lelkük most még akár a hó
szállingózik pár húsvéti
falusi kis locsolkodó

Húsvéti üdvözlet helyett
Hitel, 2005/7. szám, 80. oldal
Gesztenyék ideje : ötvenöt vers az ötvenötödikre, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2007, 57. oldal

K. S-nak

Hírlik, nem is lesz
feltámadás, s az ember
csak úgy van itt:

élni már aligha,
érni még talán tud
a túlnanig.

Karácsonytáji füzér
Gesztenyék ideje : ötvenöt vers az ötvenötödikre, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2007, 80-81. oldal

Temetői szemle

Tavasz a télben.
Májusi zöld-fehéren
habzik egy új sír

Látogatás

Kripta ajtaja
hófelhős téli egünk.
Mécsünk előtte.

Ádventi dél

Templompárkányról
galambraj robajlik le.
Áldott lavina

Decemberi délután

Fenyő ága ring.
Zöldsörényű ló baktat
ablakomon túl

Váratlan vendég

Katicabogár
billeg a karácsonyfán.
Váratlan vendég.

Szenteste, egyedül

Gyertyát gyújtottam.
Tévelygő angyaloknak
csöppnyi jelzőfény

2004. december 26-án

Tavaszpont
Ezredvég, XVIII. évfolyam 4. szám - 2008. április

Töppedt hófoltot
súrol a fecske hasa –
fehér találka.

Mátrai május
Kéziratként a szerzőtől
B. E-éknek

Kékestető

Reggeli kékbe
tarajló kék úszója:
adótorony ring.

Boldog Golgota

Krisztus hegedő
sebe vadrózsaszirom.
Boldog Golgota.

Illatábécé

Sorra virul ki
akác-, bodza- és hársfa.
Illatábécé.

Recsk, kora nyár

Barakk és burukk -
kereszteket vet a som
csöppnyi virága.

Szusszanó

Harsog a május.
Kínai költőt olvass,
Madárnyomokból.

Pogány zöld

Kutya és kakukk
ugat a lomb közt. Zöld nesszel
jár valaki.

Forrásló ég

Fakadó forrás
az esteli égaljon -
csillag buggyan ki.

2007 május 22 -július 22.

Nyárdelelő III.
Kéziratként a szerzőtől

Dél a fürdőben

Jaj, Hunyadinknak!
Vénasszonyhad harsogja
túl a harangszót.

Létlelet

Temető füvén
madártoll negatívja,
szürke-fehéren.

Kánikula

Tűzliliomok -
útszéli szép Zsuzsannák
tárulkoznak ki!

Vaskor

Vaskor ez, Buson!
Bronzharang helyett üllőn
pilled a lepke.

Őszbehívó
Kéziratként a szerzőtől
Hommage á Einari Vuorela

Gyalog

Krumpliásáskor
gyertyálló zsákok között
térj haza vándor!

Faluvilág

Száraz patakalj
üde zöldjén egy áldott
lepke gyújt lángot

Szeptemberi kert

Illatos bolygók -
barackfák alji füvön
sorjázó égbolt

2009. szeptember 16.

Újesztendő reggelén
Kéziratként a szerzőtől

Friss havon szánnyom
legyen a homlokodon
végigfutó ránc!

2009. január elsején

Haikuk
Kéziratként a szerzőtől

Patópália

Tengeritáblán
nem viríthat a rózsa -
de él a szeder.

Mindenszenteki temető

Gyertyavirágzást
kaszál le rendre a szél.
Így múlunk el mind.

Téli telihold

Kihalt udvarra
süt az idén legtelibb
téli telihold.

2010. január 29.

SOPRONI ŐSZ
Agria, 2. évfolyam 4. szám (2008. tél), 135. oldal

Napéjegyenlőség

Évszak határán
ma már pár gesztenye s makk
egymásra lődöz

Pogány

Nimfomániás
istennő álma duzzad
az őszi toboz

Eleven mítosz

Alpesi fénybe
emelt dóroszlop a tölgy
dél szökevénye

Révedő

Károlykilátó -
szögesdrót-mítosz leng a
rozsdálló felhő

Öblös szeptember

Kékben a rozsdás
hullámokon Tűztorony
árbocú város

Szent Mihály temploma

Csak tornya fehér
kékben s nem deresen ér
Szent Mihály ide

Patinás

Tetőkké töppedt
zöldben műtücsök vinnyog
árva hegedű

Holdfehér

Sajkálló héjon
telihold ring messzi föld
hullt gesztenyéje

Éj a Lővérekben

Rilke fenyői
ujjongnak csöndben várják
a Fenséges éjt

Sopron, 2008. szeptember-október

FÉNYFOGYTIGLAN
In memoriam: Apor Elemér (1907-2000)

Nyárutó

Halld - a nyár csitul:
halkabban csobban a fák
évgyűrűje mind.

Mérleg hava

Nyírfalomb billeg -
árnya serpenyő: tollal
s gesztenye-szívvel.

Iránytűk

Mindig zöldes-kék
északot mutatnak itt
a bükki fenyők!

2010. október 9.

HAIKUK
Kéziratként a szerzőtől

Földáldás

Forrás menti zöld -
tárt karral dőlve hanyatt
vetek keresztet.

Májusi sír
D. S. emlékének

Estike-, mályva-
szirmon májusi méh zsong -
menny muzsikája.

Kasza-hangra

Sóhaj szüremlik
át a májusi zöldön -
kaszasuhintás.

Betonszürke

Lelketlen hírnök,
ha reptér betonjáról
száll el a lélek.

Tavaszi gyors

Nyúladzik sorra
a rög már a tavaszba -
szem el nem éri.

Zöld futam

Lópatkó nyoma
frissell a fűben. Lanton
zendül meg a zöld.

Húsvéti vadkörtefa

Hátán batyuval,
törzsének dőlt anyám -
s most kivirágzott!

Időjel

Már Nagycsütörtök
este rikolt - a torony
hegyén a kakas.

Nagypénteki tulipánok

Egyszer majd égtek
értem is, tulipánok -
eleven mécsek!

Fáklyázó zöld

Hullaházeresz-
csatornájában fáklyás
kukoricasarj!

Régi pincék

Korhadt ajtókon
rozsdás lakatok lógnak -
mindük megállt szív.

Strandi mágia

Nap és hold együtt
asszonytérde a vízben -
ó, köztes sötét!

Vénasszonyok nyara

Szökőkút habzik -
vénasszonyok nyarában
váró menyasszony.

Októberi virrasztás

Hullt gesztenyéink
ágyékszagában megint
felpáráll éjünk.

Félholdas éj

Kifüstölik majd
odújából a rókát:
vén Európát.

Röpima

Hitehagyottból
- add Uram - sose váljunk
nyelvehagyottá!

Őszi holdtölte

Telihold száll föl -
templomi hűvös éjben
sárga krizantém.

Halottak napján

Halottak napján
nemzeni ágál a vágy -
annyi a sírkő!

ÉVSZAKLAPOK
Bükkalja, 8. "Fagyos téli szám", 2010 december, 9. oldal
Kéziratként a szerzőtől kiegészítve

Újév

Töppedt hóbogyók
fehére - ennyi a tél.
Ötödik évszak.

Tavaszváró

Patakok nesze
perceg már a fehérben -
fűts, radiátor!

Ikertüzek

Két nyírfalomb közt
- zöldbe a barmot - Szent György
minket is áthajt.

Májusi út

Viruló akác
lampionja világít
versnek, vonatnak.

Júniusi éj

Ókút vizébe
zsuppan Basho békája -
s ég, tükör töve.

Kései szerelem

Szentivánéjen
szemünkbe szórja a szél
a tűz hamuját.

Búzamezők

Úr pásztorbotja
mind az érett kalász itt -
nyárlik a dombhát.

Aszály

Tetőantenna
szitakötője rezseg -
tó a csöpp felhő.

Kései nyár északon

Fonják a nornák
ökörnyál-fonalukat -
délies észak!

Hűlő október

Kékbe-aranyba
kirajzó kondenzcsíkok -
műökörnyálak.

Őszi délután

Öreg házaspár
takarítja a kriptát -
krizantém lámpáll.

Mindenszentek

Mezítláb jár-kel
mécsesek láng-avarán
az emlékezet

Dőlésszögek

Temetődombon
egy árva kereszt úgy dől,
mint koronánkon.

Földies

Emberarcúra
faragott régi sírkő
fent a fogyó hold.

Egri este
E. É-nek

Patakban holtan
lebeg a platánlevél.
Balzsamos hold van.

Szilveszteréj

Égbolt havában
virágzó nyomok, zajok:
petárdák szállnak.

*

NYÁRDELELŐ (IV.)
Kéziratként a szerzőtől

Augusztusi dél

Szikrázó szélcsend,
őszi erőszak előtt,
diólevélen.

Este falun

Villanydrótokra
fecskéket, szárnyas zsivajt
kottáz augusztus.

Kagylóhéj

Falu s temető
félig nyílt kagylóhéja -
telihold gyöngylik.

Borsodgeszt, 2011. augusztus 12-13.

*

SZENT MIHÁLY NAPJÁN
A hetvenöt éves
Székely Dezsőnek

Másodvirágzás

Pillangók, lepkék -
másodvirágzik megint
a kék levegő!

Hullámhossz

Kéklik a víz is!
Minden hullámon az ősz
napja sugárzik.

Harangszó

Pásztorok s angyal
kék-arany idejére
rákondul a dél.

2011. szeptember 29.

*

ŐSZI HÍRADÁS
Sz. L-nak

Napéjegyenlőség

Zöld postaláda
alján sárguló újság -
ősz első napja.

Eleven kupolák

Keleti tarkán
melltartók kupoláznak,
lüktet a strand is!

Szeptember utolján

Strandi hangszóró
fülel párban a kékbe -
neszre zörej hull.

Kozmikus délután

Kondenzcsík vibrál -
kötelén égi fehér
pelenka szárad.

Szent Mihály napja után

Kardok keresztje
a kék térképen ké csík -
szelíd csatahely!

Látlelet

Medenceszélen
a víz kardiogramja:
ezüst időé.

Pályadíj

Megverselem majd:
tudja előre a hárs,
s meglombkoszorúz.

Októberi nap

Hársfa alatti
száraz hullámon járok,
péteri hittel.

Őszdícsérő

Vállon vereget
hullva a juharlevél:
szép volt az őszünk!

Idényzáró

Gesztenye-labdát
rugdos a strandon egy vén -
hej, régi meccsek!

Síri tájék

Bodzafa barnáll
kiapadt csordakútban.
Váza, csokorral.

Ősz, falun

Senki se lakja:
züllik a porta, ahogy
a sírban a test.

2011. szeptember 23 - november 2.

POMPEJIÁDA
A XXI. század költői

Plínius, végig
adj jelet arról, ami
eltemet végül

2011. Mindenszentekjén

TÉLDELELŐ

Az ötvenkilencedik

Hóban a léptem -
s átlép rajtam is végső
ötvenes évem.

Téldelelő

Hó- és vasvilág!
Piros szemafórokat
csipkézget a szem.

Szilveszteri temető

Tél méhraja zsong.
Hóban álmodja nyarát
minden halottunk.

SZÜLŐFALUM TORNYÁT MEGPILLANTVA
Hommage á K. S.

Kerek és hosszú -
istenhez igazít el
két toronyablak.

LÁBJEGYZET, MAGYAR MÓDRA
Agria, 5. évf. 4. szám (2011. tél)

Világossal kezd
itt hajnallani mindig -
hejtől a hajhig!

FORRADALMAK ÜLEP(EDT)ÉN
Agria, 5. évf. 4. szám (2011. tél)

Zászlónk volt lyukas
egykor - most a gatyánk lesz.
Leülepedtünk.

Apokalipszisek

Falusi apokalipszis

Műholdak hullnak
sorra űri sötétbe -
batyus anyókák.

Tükörvilág

Sírkövek során
csillan az esti falu.
Ilyen a túlnan.

Baljós télelő

Már városon is
makkoltatják a tölgyek
a hízó telet!

Télutóhang

Fehéren-feketén

Űrsétákat tesz
hóban, tömegben is már
naponta a láb.

Kései hó

Aktusban a mell:
- Zsuzsanna napja fehér! -
hólapát lüktet.

Kék kívánság

Ibolyát lépjél,
Jupiter, a kertaljra:
szerencsés tavaszt!

2012. február 19.

ÚTBAN, HAZA

 Márciusi éj

 Folyóra hajlón
zöldell az éj – barkaszem
mind a neonja.

 Idegen

 Böjti szelekben
térek haza. Ludallnak
a bokrok felém.

 Kék haza

 Tavaszi tüzek
lehajló füstje a Bükk.
Lépj be a kékbe.

 2012. március-április

 MAG ÉS RÜGY
P. Gy-nek

 Tavaszi szél

 Templom falához
koccan a gesztenyerügy –
duzzadt mellbimbó.

 Mag és rügy

 Zászlózik a mag
láthatatlan a földben:
victoria-jel!

 Gyümölcsoltó

 Föld és toronygomb
felpirul már a naptól –
március nyárlik.

 2012. március 2-25.

HANYATT

 Április falun

 Temető felől
kerengő gólya száll le
virágzó fára.

 Hanyatt

 Vadrózsát fogott
a Bükk kékjére hajló
csipkefaág.

 Második halál

 Hanyatt zuhanva
mohos sírkő a fűben.
Hősi halotté.

 2012. április 27.

HELYEK

 Reggel a Kékesen

 Madárröpt indít
zöld lavinát. Porhava
felcspó illat.

 Falusi reggel

 Útszéli lószar.
Falusi reggeli fény
hímzette tojás.

 Helyek

 Kegyhely és láger.
Májusi Mátránk ölel
s öl is ölével.

 2012. május 10.

KELET-KÖZÉP-EURÓPAI SÉTA

Forró ősz

 Délies hőség,
ökör farka legyezget –
vállon a zászló.

 Kelet-közép-európai séta

 Egyre több ajtó
rejtvényesül. Rácsokkal
nő a szabadság.

 Szeptemberi krónikalapra
Hommage à Christine Busta

Rozsdáll temetőnk,
új kriptával a dombján.
Nyitva jövőnk már.

2012. szeptember 18.

VÉGIDŐK

 Őszelő

 Pereg az est szét.
Szerteszóródott szögek
kékjén a fecskék.

 Napéjegyenlőség

 Pilla-aranylás
hajszál ezüstje s bronzlón
két kar: a napban

 Végidők

 Őszvég? Világvég?
Vagy gyerekkorom vége?
Száraz a forrás.

TERMÉKENY ŐSZ

 Találkozás

 Dér helyett hozta
szeptember kékje elém –
s biccent a lepke.

 Termékeny ősz

 Ezüst csillámmal
telve a kék aura –
leng az ökörnyál.

 Októberi delelő

 Sült lángos a nap,
sárgálló illata még
jóllakat nyárral.

MEDALLION
É. E-nek

 Vártemplom köve:
mandulaforma. Kelet
kísért szemeddel.

ÁLDOMÁS
U. T-nak

 Fekete-fehér
kelyhek a sírköveken –
milyen áldomás!

"Kikerics-kéken hajlik rá a menny."
Utószó - Pályakép
Bibliás föld : válogatott versek és műfordítások, 1992-2001, Gonda Könyvkiadó, Eger, 2003

Egy ötvenéves kortárs költő lírájának és versfordításainak kötetéhez utószóként pályaképet publikáló irodalomtörténész feladata elsősorban az értelmezés lehet, és csak másodsorban gondolhat az értékelésre, és főképpen a méltatásra, amelyhez valóban távlatra van szükség.
Cseh Károly költő és műfordító, 1952. december 6-án született Borsodgeszten; ott ahol észak felől mindig dereng a Bükk delejes kékje, ahol "aranykori" önfeledtséggel élte gyerekkorát, ihlető emlékképekben őrzi "a csikókori vágták nyomát". Az általános iskola alsó tagozatát szülőfalujában végezte. Lelkes szavakkal vall arról, hogy a szavak igézete már írni-olvasni tudása előtt megragadta. Őszi-téli estéken képzeletkigyújtó meséket hallgatott, versek zenéje, a rímek csilingelése, főképpen a Petőfi-versek jelentettek élményt a számára. Kilenc évesen már verset farigcsál, egy tavaszköszöntőre máig visszaemlékezik. Megragadta a fák hegyén feszengő rügy, a hó alól előderengő fű, a képzeletben előrevetített éledő kerti világ, a madárcsicsergés, fecskeszárnysuhogás. Szárnyas-csapongó fantáziával tűnt ki társai közül.
A felső tagozatot a szomszédos Vattán járta ki. "Nagy-havazású decemberben" született, legkorábbi élményei a fényhez és a hóhoz kötődnek, élénken emlékszik a holdsütötte régi falusi házfalakra, ">>tavaszi ezüst csipogású ereszcsepegésekre<<, a temetődomb tetején virágzó, csillárszerű gesztenyefára (szinte fehér éjszaka volt körötte májusban!), aratás utáni tarló >>földi verőfényére<<, sugaras gyümölcsökkel, fürtökkel harangozó őszökre -, hogy aztán borongó télidő után legendásan világítani kezdjen újra a hó..." Ilyen "világító gyökerekből" ered, táplálkozik és terem Cseh Károly költészete. Egykoron a borsodgeszti boltban az élelmiszerek mellett könyveket is lehetett vásárolni, főképpen a 3 Ft-os Olcsó Könyvek sorozatból... Közben kisdiákként a Temetőközön játszott háborúsdit, majd pedig a szülőfalujától öt kilométerre lévő vattai kastélyparkban, miközben a nagyvilágban dúlt a "békcharc" - az "El a kezekkel Kubától", "El a kezekkel Vietnamtól!" jegyében.
1967 őszén került gimnáziumba, a "rózsálló" kisvárosba, Mezőkövesdre. "Kövesdi" gimnazista voltának előjátéka is volt, hogy általános iskolásként többször is sikerrel szerepelt itt nyelvi vetélkedőkön és szavalóversenyeken. Korjellemző, hogy a Szent László Gimnázium feliratából vakolat alá bújtatták a jelzőt, és sorszámmal jelölték a magyarok lovagkirályát. Ezt az időszakot így jellemzi: "a (bol/si)városiasodás kora volt az, meg már lengedeztek az új ga(rá)zdasági mechanizmus előszelei is." (In: Laczkó András: írók és iskolák II. Nap Alapítvány, 2002. 94-95.) Dr. Lukács Gáspár, dr. Csendes András, dr. Vinkovits Sándor, Szép József, Móczár Sándor tanár urakra egyaránt szeretettel emlékezik vissza. "Szellemi jelzőfényeket, bójákat" jelentettek számára. Cseh itt tanulta meg egy életre útravalóul Goethe szavait: "Nur ist wer froh, der geben mag", vagyis jókedvet is csak az tud adni, aki maga is vidám.
A főiskolai továbbtanulásra az alapozást "a korán ellobbant életű Móritz Miklósnak köszönheti", akivel egészen annak haláláig barátságot tartott. Radnótiból jelesre írta az érettségi dolgozatát, majd az egri főiskolán, dr. Lisztóczky László vezetésével a szakdolgozatát is.
Kilenc éves korától ír verset. Gimnazistaként ismerkedett meg a versfordítással. Cseh Károly Hegytetőn című versét Kiss Gyula 1970-ben - 33 évvel ezelőtt - közölte, az általa szerkesztett Matyóföldben, ezzel indítva el őt a költői pályán. Ezt követően sorjáztak a publikációk, az ifjú versíró ezüstérmes lett a Sárospataki Országos Diáknapokon. 1971-től folyamatosan közölte verseit a Matyóföld, díjat nyert a Napjaink verspályázatán. A miskolci irodalmi folyóiratot akkortájt olyan írók és költők szerkesztették, mint Gulyás Mihály, majd pedig Papp Lajos, Serfőző Simon és Kalász László. Visszatekintve nem kis nosztalgiával állapítja meg Cseh Károly: "akkor még a szerkesztőségben is volt irodalmi élet".
1989-től jelennek meg önálló kötetei: Borostyánkő és kaszaélek (versek, 1989); Aranyháló (versek, 1992); Téltakarító (gyermekversek, 1993); Csuvas szó (versfordítások, 1985); Mihail Szeszpel: Az ínség zsoltárai (versfordítások, 1989); Ketten a kertben (versek, 1995); Kihunyó augusztus (versek, 1996).
Érettségi után egy évig képesítés nélkül tanított szülőfaluja szomszédságában lévő, a Gárdonyiról és Veres Péterről is nevezetes Sályban. Majd két évre berukkoltatták "spártai tanfolyamra" a Néphadsereghez. Két évig, 1973 októberétől 1975 októberéig volt Zalaegerszegen katona: "Jégreccsenésű parancsszavakat, surranócsikorgású napok élményét, zord ihletét hoztam onnan magammal és két kilónyi verset. Nagyobb részüket (...) őrség alatt írtam: fejben vagy éppen a zubbonyzsebben lapuló noteszben, ha ez nem volt nálam, akkor olykor ceruzacsonkkal egy-egy sort az őrbódé falára, melyet aztán váltáskor eltüntettem, elmaszatoltam" - írja élményeiről. Katonakori "zord ihletből" született az 1976-os keltezésű, vallomásos jellegű számadás-verse: a Hószobraim. Azt is bizonyítja, hogy a fiatal költőjelölt képi megfigyelésekre mennyire fogékony. Alapélménye: az őrségben hajnalra az őrálló katonából "hószobrot" formázott az éjszaka. A fehérség befedte út felett azonban mindig maradt egy sugárnyi virradat, amikor rügyeket nyitott a hó a hitet véreztető fagyban, és ekkor lélekben győzött az élniakarás, és megfogalmazódott a költői öndefiníció: "maradtam, mi voltam: tűzlobbanás január-távlatokban". A verselő ifjú ekkor fejlesztette ki magában a verssorok, képek hosszú időre, évekre szóló megőrzésének sajátos módját. "A druidák őrizhették így tudásukat hajdan" -vallja katonakori írói módszeréről. Szigorú, tömör versek jöttek így létre: "feszítve testem fegyverszíjak keresztjére, / menetelő tanúja vagyok a kínnak", "vashüllőkkel telt az éji garázs". Memoriterként őriz sorokat: "Valami más lett legbelül: / ragyog a nyári éjszaka / a szögesdrótok tüske-csillagaival".
Cseh Károly 1979-ben szerzett magyar és orosz szakos diplomát az akkor "gyönyörű, ősmagyar nevű >>egri<< hősről, Ho Si Minhről elnevezett (szójátékos diáknyelvükön Hó Simon, Hosi Misi) tanárképző főiskolán." Máig szeretettel emlegetett professzora volt dr. Lőkös István, aki később debreceni egyetemi tanárként lett a Horvát Akadémia tagja, akitől a tollforgató diák a verstan fontosságát is megtanulta. Lisztóczky László szakdolgozat-vezető tanárként, majd pedig az egri Dsida Jenő Kör vezetőjeként adott bátorítást a pályakezdő költőnek. Bakos József nyelvész professzor úr röpke elemzéseket készített néhány, az egri sajtóban megjelent Cseh Károly versről, Szokolay Károly tanár úr pedig, aki a műfordítás rejtelmeiben volt kézvezetője, főképpen az angol és lengyel nyelvből készített számára nyersfordításokat. Cseh Károly és tollforgató diáktársainak alakját jókedvű diákcsínyek, baráti borozgatások legendái fonták körül. A tanárképző főiskolán nagyszerű hallgatókból kitűnő Németh László diákkör is működött a hetvenes évek közepén. A főiskolán bontogatta költői-írói tehetségét Cseh Károly mellett, prózában Káló Béla, lírában Hell (Nagy) István, Dobog Béla, Bányász (Halmai) István. (OTDK-n első helyet szerzett Sándor György, a későbbi pannonhalmi gimnáziumi tanár, aki a Tanu-ról, a Németh László-i minőségeszményről készített pályamunkájával... Albert Anikó személyében pedig olyan csinos lányt választottak titkárnak, aki elnyerte az ide látogató Czine Mihály tanár úr elismerését, és még Lőkös István kollégám is érdeklődött: "Hogyan lehetne belépni a diákkörbe?") Eger segített felnevelni az írókat és költőket, de a XX. század második felében (Kálnoky László, Utassy József, Oravecz Imre stb.), megtartani őket nem tudta. A város történelmi múltja, Tinódi, Dobó István, Balassi, Gárdonyi, Bródy, Remenyik, Kálnoky nemzettudatot építő öröksége, irodalmon túlmutató hagyatéka mégis szervesen beépült Cseh Károly költői világképébe, mindmáig helytállásra serkentő motivációként hat költői pályáján. Egerről máig ható érvénnyel vall a költő: "Kiteljesedésem Egerben kezdődött s azóta is hetente visszajárok, ha erőm és hitem fogy, egy-egy >>anteuszi érintésre.<<"
Majdnem másfél évtizeden át Halmajon tanított. 1992-ben - Papp János, akkori polgármester hívására - családjával együtt Mezőkövesdre költözött. A polgármesteri hivatalban kapott állást, közművelődési irányítóként. Azóta a "rózsálló kisváros" töviseit is megtapasztalta, balul sikerült dolgokból, irigységből, lejáratásból, aknamunkából a színváltó "hivatalnak packázásai"-ból neki is bőven jutott. Lemondva a köztisztviselői és főtanácsosi címről, feladatátcsoportosítással túlélésre a Közösségi Háznak nevezett művelődési házba került, itt kapott "politikai menedékjogot".
1973-tól alapító tagja a miskolci Kelet Irodalmi Alkotócsoportnak, majd pedig vezetőségi tagja lett, jelenleg pedig az alkotókör jogutódjának, a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület vezetője. Ezzel párhuzamosan - Utry Attilával, Csorba Piroskával, Fecske Csabával, Parázs Istvánnal, Szabó Bogár Imrével és másokkal együtt - a néhány évet megélt, Kapuk Előtt Irodalmi Körben is dolgozott, amelynek Varga Rudolf volt az első vezetője. Alapító és vezetőségi tagja a nyíregyházi Váci Mihály Körnek is.
1974-től versei jelentek meg a Napjainkban, Hevesi Szemlében, Szabolcs-Szatmári Szemlében, a Heves Megyei Népújságban és az Észak-Magyarországban. Az utóbbinak Látókör című kulturális rovatát öt éven át vezette, majd egy évig az Új Észak című lap Nyitány című rovatát szerkesztette. Más lapoknál is tevékenykedett: az Új Hírnök című hetilap Létlelet rovatánál. A Zizi magazin Sor(s)ok verses oldalát mintegy két éven át szerkesztette - Ződi Imre felelős szerkesztő felkérésére. Kritikákat is írt a Napjainkba, a Hevesi Szemlébe, VÁRhelybe, Hévízbe. Az észak-magyarországi régióban élő költőkkel, írókkal és irodalomtörténészekkel számos interjút készített: Kiss Gyulával, Lőkös Istvánnal, Tusnády Lászlóval stb., amelyek rendszerint az Észak-Magyarországban jelentek meg, A Jászkunság füzet-sorozat Vadszonettek koszorúja (Szolnok, 1993.) című számában láttak napvilágot Cseh Károly Buharaj Ravil- fordításai. Vascipők évada című költeménye pedig a Versekben tündöklő Erdély című antológiában jelent meg. (Sepsiszentgyörgy, 1996. Castrum Kiadó.) Verseket, fordításokat közölt a Tiszatáj, Hitel, Kortárs, Forrás, Új Forrás, Palócföld, Jelenkor, Liget, Vigilia, Jászkunság, Somogy, Héviz, Magyar Élet, Délsziget, Confessio, Új Ember lapjain. A Kelet antológiákban, az És mégsem elégia, Nyílt levél, Negyedik üzenet erősítette az alkotókör növekvő művészi, esztétikai igényszintjét. Három hangon (1986) címen - Csorba Piroskával és Furmann Imrével -versantológiát adott közre.
Negyedszázad alatt pályakezdőből Cseh Károly a régió szellemi életének ismert költőjévé, műfordítójává és szervezőjévé vált. Emlékezete az élet nehéz pillanataiban Halmajra is mindmáig visszajár. A természet egykor átélt, ma is eleven, lélegző élményeivel ébreszti el-elapadó ihletét. Számos verse őrzi a halmaji táj, természet, mező, kert, Hernád-part megkapó, festői és egyben levegőtávlatos zsánervilágának imaginista pillanatait, villanásait: Medárd, Kakukkszó, és jó pár más, utó-ihletésű vers: Téli meggyfa, Advent, Fehér vigília, Barkaág. Gondot fordít a színek emocionális jelentésére, a koloristák iskolájában egyre felsőbb osztályokba lép. Sok lapban, folyóiratban, antológiában publikált verseket, versfordításokat. 1995-ben költői pályakezdésének 25 éves évfordulóját a Ketten a kertben című, negyedik verskötetével ünnepelte. (Ez volt a negyedik, a két mű-fordításkötettel együtt pedig a hatodik könyve. A számmisztika önmagáért beszél: a 42 éves költő esztendeinek számképlete: "4 + 2", ennek összege 6, vagyis addigi köteteinek a száma.)
Azóta újabb versfordításkötete is megjelent. Eddig összesen hét könyvben osztotta meg olvasóival kimondható és kimondhatatlan élményeit: Borostyánkő és kaszaélek (1989), Aranyháló (1992). Téltakarító (1993). Két műfordításkötete is megjelent: Csuvas szó (1985), Mihail Szeszpel: Az ínség zsoltárai (1989). Saját versei mellett versfordításokat is tartalmaz a Ketten a kertben (1995). Török, tatár és csuvas versek fordításkötete a Kihunyó augusztus (1996). Cseh Károlynak az írás elemi létszükséglet, a versírást az önmagával való találkozás esélyének, az élet kegyelmi ajándékának tartja, amelyet az emberek iránti kötődés izzít nemessé. Kivételes intenzitású szépségvágy élteti és ihleti. Zorduló jelenünkben számára a létrend megtartó hármas oszlopa: a szépség, igazság, jóság. A szépségben az élet értelmét látja. Vele kapcsolatban joggal idézzük a kalokagatíja görög eszményét és Keats híres öt szavát: "Beauty is truth, truth beauty" - Tóth Árpád fordításban: "A Szép: igaz s az Igaz: szép!" (Az utánérzések bozótosában Cseh Károly szépségimádata, szinte kultikus esztétizmusa távoli analógiaként juttatja eszünkbe a Szegény kisgyerek panaszait író Kosztolányit, a sokfele hatást, bizonytalanságot érlelő, de sok szempontból beszűkítő szépségkultuszt is.) Persze, Cseh Károly fanatikusán hiszi Dosztojevszkij reményhitét , "A szépség menti meg a világot". Tudjuk, ha a Szépség nem is mentheti meg a világot, mégis segíthet elviselhetővé tenni.
Cseh Károly annak a szépségnek az elkötelezettje, amely a "Titkok titkával" tart rokonságot, amelyet nem csak a filoszok, de a filozófusok és esztéták sem tudnak érdemben értelmezni. Az emlékezet - munkálkodás - remény Arisztotelésztől Novalison át napjainkig ívelő hármas eszményét a szinte kultikus szépségtiszteletben őrzi. A kereszténységben ez a görög tradíciójú hármas ideál a gondviseléshez kötődve, új minőségben a hit - remény - szeretet triászává magasztosult, visszfénye Cseh Károly költészetében verbálisán kimondatlanul is jelen van.
Az embert három tény jellemzi: ismer, akar és szeret. Az utóbbi teszi igazán emberhez méltóvá. Az ember legfőbb tulajdonsága, hogy szeretni tud! Szeretete egyetemes jelenség! A megbocsátás szeretet, nem csupán elfelejtés! Semmiféle gyűlölség nem nyerhet teret, semmiféle bosszúállás! Szent Pál korinthusiakhoz írt első levelének párját hiába keressük a görög, latin, hindu, kínai vagy más irodalomban! A hit tudássá válik... Ismerünk görög és római isteneket, istennőket, de Agapé és Karitász istennőt és istent hiába keresünk. Amit ma az ember keres, a kultúra lelke, a megértő szeretet, de ha előbb nem találunk rá az egyén, a magunk lelkére, akkor hiábavaló minden. Az ember szabad akarattal rendelkező és céltudatos lény, a világ összes létező lénye közöl egyetlen, aki tudatosan, önzetlenül képes szeretni.

Honlap: http://mait.freeweb.hu/tiszteletbeli/cseh