« Beckett, à qui on posa la question: “Pourquoi écrivez-vous ?”, répondit: “Bon qu’à ça.” »
Amikor Beckett-től megkérdezték: „Miért ír?”, azt felelte: „Jó vagyok benne.”
Samuel Beckett
Fuccs utolsó hangszalagja
(Fuccs utolsó „traccs-partija” hangszalagra vett korábbi önmagával)
Címfordítás: Terebess Gábor
Krapp's Last Tape
(1958)
La Dernière bande
(1959)
Az utolsó tekercs
Fordította Szenczei László. A versbetétet fordította Pór Judit (1962)
Krepp utolsó szalagja
Fordította Zilahy Péter (1999)
Függelék
P. Müller Péter: Idézet Testfogyatkozás c. tanulmányából
Tandori Dezső: Tekercs c. verse
Samuel Beckett
Szótlan színjáték I-II.
(Két pantomim-jelenet)
Címfordítás: Terebess Gábor
Jelenet szöveg nélkül I-II.
Franciából fordította: Galamb György (kézirat, 1966)
Némajáték I-II.
Franciából fordította: Bart István (1970)
Samuel Beckett
Nincs én
Címfordítás: Terebess Gábor
Nem én
Színmű
Angolból fordította: Feldmár Terézia
Nagyvilág. 28. évf. 8. sz. (1983. aug.) p. 1190-1193.
Not I
(1972)
Pas moi
(1975)
Zen and the Art of Self-Negation in Samuel Beckett’s Not I
by Kyle Gillett
Samuel Beckett
Míg megjön a Godot
Címfordítás: Terebess Gábor
En attendant Godot
Pièce en deux actes
Waiting for Godot
tragicomedy in 2 acts
Beckett's translation of his own original French-language play
Godot-ra várva
ftp://ontologia.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/01400/01459/01459.pdf
színmű két felvonásban
Franciából fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
Godot-t várva
Fordították az ELTE francia szakos volt és jelenlegi hallgatói:
Beke Zsolt, Csímár Péter, Donáti Flóra, Gunyecz Laura, Kállay Eszter, Márkos Éva, Sors Mihály, Szalai Bianka, Szatmári Zsófia, Tordai Vera.
A fordítócsoport vezetője: Horváth Ágnes.
A Színház c. folyóirat 2015 márciusi számának drámamelléklete, 24 oldal
http://szinhaz.net/wp-content/uploads/2016/07/Beckett_Godot-t_varva_2015_03_.pdf
Godot-ra várva
Angolból fordította: Pinczés István
Nagyvilág: világirodalmi folyóirat, 55. évf. 8. sz. / 2010. augusztus, 700-757. oldal
Pinczés István: Két Godot-ra várva
Színház folyóirat
http://epa.oszk.hu/03000/03040/00491/pdf/EPA03040_szinhaz_2008_04_37-47.pdf
Pinczés István
„4D Ro” analógiájú művészi hatáseszközök vektorizációja Samuel Beckett Waiting for Godot című tragikomédiájában
Doktori (DLA) értekezés, Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Budapest 2009
http://szfe.hu/wp-content/uploads/2016/09/pinczes_istvan_dolgozat.pdf
Pronco, Leonardo: A japán nó dráma és Beckett abszurd színháza. Ford. Thomka Ágnes.
Új Symposion (Újvidék). 1976. 10. sz. (október) (138.sz.) pp. 353-356.
[Részl. a szerző, Leonard C. Pronko: Theater East and West című művéből.]
Paul Claudel (színpadi művei Barrault színházának repertoárdarabjai) még az 1890–es
években Kínában, majd japánban teljesített diplomáciai szolgálatot éveken át. Többek között ezt
írja a nó–drámáról: „Vaki – talán emlékeznek, ez a másodszereplő, a kontrás, az, aki kinéz és vár,
aki azért jött, hogy várjon ... Ő vár – és valaki megjelenik, isten, hős, remete, démon, kísértet: a
site [a főszereplő]. Mindig: az ismeretlen követe.” Tegyük még hozzá: a vaki mindig egy fa – a
fenyőfa – előtt várakozik, nemegyszer másodmagával, kísérőjével. A negyedik személy időnként:
egy gyerek ... Claudel feljegyzése évekkel 1953 előtt íródott. 1953 előtt, amikor Samuel Beckett
megírja, és a színházak bemutatják Godot–ra várva című darabját, ahonnan sokan az európai
dráma új korszakát számítják. Két csavargó vár itt Godot–ra – aki azonban nem jön. Egy fa előtt
(de kiszáradt fa előtt) várakoznak. Egy gyerek jelenik meg – Godot küldötte ... Ez a jelentős mű
is, látjuk, a nó szellemében (vagy legalábbis a nóval azonos szellemiségben) fogant.
(Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint, Gondolat, Budapest, 1988.)
Samuel Beckett
The Trilogy
Molloy (1955)
Malone Dies (1956)
The Unnamable (1958)
La trilogie
Molloy (1951) Roman écrit en français entre 1947 et 1948.
Malone meurt (1951) Roman écrit en français entre 1947 et 1948.
L'innommable (1953) Roman écrit en français en 1949.
[Regénytrilógia]
Molloy
Malone meghal
A megnevezhetetlen
Samuel Beckett
Le poème « Comment dire »
le dernier texte de Samuel Beckett
Le poème « Comment dire » est le dernier texte que Samuel Beckett a écrit en français, le 29 octobre 1988. Sentant s'approcher le moment de se taire enfin, Beckett se penche sur ce qui l'a le plus préoccupé pendant toute sa vie créative: l'impossibilité de traduire en mots l'expérience de l'existence, l'impossibilité de signifier. Le trajet du langage est terminé, et à la fin, vu l'échec des mots, il n'y a que silence. Peu avant de mourir le 22 décembre 1988, il le traduit en anglais sous le titre What Is the Word, ce qui veut dire: quel est le mot ?
what is the word
Samuel Beckett's last poem
In the hospital and nursing home where he spent his final days, Beckett wrote his last work, the 1988 poem "What is the Word" ("Comment dire"). This last text is so short that it is usually treated as a poem, although it can also be regarded as a prose text. For it is a text about the writing of a text, more specifically about a sentence that fails to get written: It ends in the middle of a sentence with the words “comment dire,” or “what is the word” in Beckett's translation. He thus ended his œuvre by leaving it open, deliberately unfinished. https://www.youtube.com/watch?v=N3QezJMwGN0
Hogy is mondják / Minekhívják / Mi is a szó / Mi az a szó
Samuel Beckett utolsó verse
Franciából fordította: Terebess Gábor; angolból fordították: Mihálycsa Erika, Siklós István, Tóta Péter Benedek
Utolsó művét a francia nyelven írott Comment dire (Terebess Gábor magyar fordításában: Hogy is mondják, angolul What is the Word ) című verset egy párizsi idősek otthonában (Le Tiers Temps) fejezte be. A vers fordítását angolból Mi is a szó címen Siklós István (1990), Minekhívják címen Mihálycsa Erika (2013) és Mi az a szó címen Tóta Péter Benedek (2019) jelentette meg.
Vö. György Kurtág - what is the word, op. 30b (Samuel Beckett): https://www.youtube.com/watch?v=36T1gDKUj8U
Bizonyára feltűnik, hogy a cím után nincs kérdőjel és az utolsó sor után sincs írásjel, holott minden sor után kitett egy gondolatjelet. Bár némely gondozatlan kiadás nem figyelt erre, a szerző mindkettőt szándékosan hagyta el...
*
Cseke Ákos: Szóval élek
A kései Beckett kisprózájáról
Kortárs, 2009/2, 168-179. old.
