Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KOREAI KÖLTŐK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Osváth Gábor: Szidzso, a koreai rövidvers
Sövény Aladár: Koreai költők (1920-1930)

Az öt barát Klasszikus koreai rövidversek (Osváth Gábor fordítása)
Osváth Gábor további szidzso-vers fordításai
Csunjan szerelme (Bang Jong-gab és Tóth Tibor fordítása)

Cshon Szang-bjong (1930-1993) versei (Osváth Gábor fordítása)
Han Jong-un (1879-1944) versei (Osváth Gábor fordítása)
Jun Dong-dzsu (1917-1945) versei (Osváth Gábor fordítása)
Kim Csang Szul versei (Szolcsányi Ferenc fordítása)
Kim Jo-szop (1926-) verse
(Bari Károly fordítása)
Kim Szo-vol (1902-1935) versei (Osváth Gábor fordítása)
Ko Ün (1933-) versei (Osváth Gábor fordítása)
Li Szang Hva versei (Jobbágy Károly fordítása)
Pak Phal Jang versei (Pákozdy Ferenc fordítása)
Pak Sze Jong versei (Urbán Eszter fordítása)
Kim De Gju verse (Kardos László fordítása)
Te Gi Csen (sz. 1918) verse (Kardos László fordítása)
Lu Hu En verse (Kardos László fordítása)
Szon Hojon (1923-2003) haikui (Osváth Gábor fordítása)

 

 

KIM DE GJU: ÜDVÖZLET
Kardos László fordítása

Észak felé úszik a felhő,
Gomolyogva, lobogva, égve,
Észak felé a gondolat
A gondtalan, kék messzeségbe.
Neked küldöm ma, messze Észak,
Köszöntő, forró vágyamat,
Téged köszöntsön ritmusom, ki
Nagy Oroszország napja vagy.

Nagy Sztálin, téged üdvözöllek,
S üdvözlöm ragyogó neved
Zenéjében saját jövőmet,
Minden boldog reményemet.
Mert te vezettél, nagy vezérünk,
Ezernyi diadalon át,
S te küldöd a világba szerte
A lenini szó sugarát.

S nem óvsz-e minket jó apánkként,
Ha űz a balsors és nyomor?
Nem te vagy-é, aki a népnek
Békét, szabadságot hozol?
Nem torlod-é meg minden tájon
A kapzsi és gaz urakat,
A hitvány bűnök felfedője
S kemény bírája nem te vagy?

Országunk felszabadítottad,
Te nagy tanító, nagy vezér,
És népünk büszke lobogóját
Szabadon lengeti a szél.
Halódva élt a nép e földön,
De fölemelte hős kezed,
S most zöld élet hulláma torlik
A koreai kő felett.

Ahova pillantásod hullott,
A rétek kivirultak ott,
A búzának bőséggel vittek
Vizet a hegyipatakok.
Magasztos neved áhítattal
Ejti ki - s nem csak itt - a nép,
De jobbra, balra, mindenütt,
Az egész földön szerteszét.

A jogért vívott háborúban
Őrséget állunk, nagy vezér.
S forró szivünkben hajnalonta
Nagy igazságod napja kél.
Bízón vigyázunk itt a vártán -
A szabad népek sora, mint
Bolygók a fényes nap körül,
Körötted, Sztálin, úgy kering.

Észak felé úszik a felhő,
Gomolyogva, lobogva, égve,
Észak felé a gondolat,
A gondtalan, kék messzeségbe.
Neked küldöm ma, messze Észak,
Köszöntő, forró vágyamat,
Téged köszöntsön ritmusom, ki
Nagy Oroszország napja vagy!

 

TE GI CSEN: HINTÁK
Kardos László fordítása

A májusi parton,
A zöld-himü marton,
Hol a fűzek ezüstje
A rétre hajolt, -
Hintáznak a lányok
És úszik utánok

A hajuk s a hintát
Lendíti a
A hold.
A fürge leánykák,
Mint friss madarak
Szállnak a kékszín
Mennyek alatt.

Egy lendület
S alattuk a tengeri hab;
Uj lendület -
S a hegyek szállanak.
Zöldek
És magasak ...
S egy harmadik... A hinta fellebeg
S fejük felett
Sürüdő fellegek.
Mily gyönge pír ég arcodon,
Mosolyod is oly gyönge, halk!
Hogy nézed ezt a mennyei
Ragyogást? Mért vagy oly zavart?

Szemed csodája
Mit keres
A felleges égben?
Miért merül el
Oly lázasan
A messzeségben?

Felhők mögött,
Lejtők mögött,
A tejfehér ködök
Mögött
Áll Észak-Korea
Fővárosa
Phenján.
És ott, Uj Korea felett
Szabad világ zászlói lengenek,
Phenjánban megnyilt már a népnek
Az egyetem.

S tanulnak a béreslegények,
Kik nem tanultak sohasem ...
Tanul a béres, kit a multak
Errefelé csak így szapultak:
"Kódis marad ez, mindhiába,
Szürke göröngy a pocsolyába,
Ebbül bizony semmise válik,
Béreslegény lesz
Mindhalálig..."

 

LU HU EN: TAVASZ
Kardos László fordítása

A természet tréfája néhány
Meleg napot hozott nekünk -
A hó a rétről tovatünt,
Tavaszi szellő szállt a kerten,
S ma ujra serken
Az északi szél,
Zimankós nap homálya kél,
Havaz,
És mintha meghátrálna a
Tavasz.

De a tavasz az csak tavasz.
Jő, mert jönnie kell.
S bármerre is bolyonganál,
Nyomodra lel -
És látod őt:
Kékellő parti bokron lebegőt,
alkonyok bíborában remegőt,
Az esti égboltot karolja át,
Ott buvik mindenütt, érezni lágy
Suhanó illatát.

A tavasz... Olyan a tavasz,
Akár egy támadás.
A taktikája háborús:
Két lépés visszavonulás -
Begyüjti tartalékait,
Vár, míg latyakos lesz az út,
S az ellenségre új erővel
Zuhogva zúg.

A természet törvénye él,
S a tavasz szüntelen
Harcok sorában támad és
Győz is a zord telen.
A Történet vas lépte is
Dübögve-döngve harsog át,
S nem tartóztatja senki föl
Az Ember tavaszát.