Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

Csongor Barnabás

Csongor Barnabás (1923-2018)
nyugalmazott egyetemi docens
ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszék, kínai szak
Kínai neve: 陈国 Chen Guo

Életrajza

Született: Miskolc, 1923. szept. 23.

1941-ben érettségizett Beregszászon

1941-42 a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán hallgató

1942 szeptemberétől a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar olasz szakon hallgató; tanult kínai, mongol és török filológiát

1947 doktorátus ("Újgur írásos kínai szórványok")

1948 tanári képesítő vizsgát tett

1948 szeptemberétől díjtalan tanársegéd a Kelet-ázsiai Tanszéken; októbertől önkéntes gyakornok a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban

1949 áprilisától múzeumi asszisztens

1950 júniusától tudományos kutató (ELTE Kelet-ázsiai Tanszék)

1952 egyetemi adjunktus

1960 kandidátusi fokozatot szerez ("Idegen írásos szövegek a T'ang-korból")

1962 egyetemi docens

1963-83 a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék vezetője

1990 óta nyugdíjas

Elhunyt: Budapest, 2018. március 30.

 

Külföldi tanulmányutak

Kínai NK:
- 1957 kilenc hónap
- 1961 egy hónap
- 1963 három hét
- 1983 négy hónap
- 1985 három hét

1971 decemberétől 1973 januárjáig a Princetoni Egyetem vendégkutatója a Ford-ösztöndíjjal

1960 Hamburg: Sinológiai Konferencia


Csongor Barnabás
2007

Salát Gergely beszélgetése Csongor Barnabással
Vigilia, 2004/7, 544-549. oldal

Galambos Imre: Interjú Csongor Barnabással
Távol-Keleti Tanulmányok. 2018/1, 1-31. oldal
https://www.academia.edu/38968958/Interj%C3%BA_Csongor_Barnab%C3%A1ssal_Interview_with_Barnab%C3%A1s_Csongor_-_in_Hungarian_



Főbb munkái

Tanulmányok:

Ujgur írásos kínai szórványok (Doktori értekezés): Kelet-ázsiai dolgozatok 2., Budapest 1947, 24 pp.+2 t.

Ugyanez megjelent a Bölcsészkari Értekezések 9. számaként

Chinese in the Uighur Script of the T'ang-period: Acta Orientalia Hungarica, Budapest II, 1952, 73–122.

Some More Chinese Glosses in Uighur Script: Acta Orientalia Hungarica IV, 1954, 251–257.

Egy párhuzamos átvétel: tea és csája: Pais-emlékkönyv, Budapest 1956, 276–279.

Cong yige waiguorende kanfa laikan wenzi gaige: Zhongguo yuwen, Peking 1957, 12. 8.

A contribution to the history of the ch'ing-yin: Acta Orientalia Hungarica IX, 1959, 75–84.

Hanyu qingyinde lishi tantao: Zhongguo yuwen 1960, 137–140.

Remarks on a Problem of Negation in Middle Chinese: Acta Orientalia Hungarica XI, 1960, 69–74.

Some Chinese Texts in Tibetan Script from Tun-huang: Acta Orientalia Hungarica X, 1960, 97–140.

Kínai műfordításainkról: Filológiai Közlöny, Budapest, 1960/2, 197–207.

Chinese Glosses in Uighur Texts written in Brahmi: Acta Orientalia Hungarica XV, 1962, 49–53.

A Note on T'ang Dialects: Monumenta Serica, Berkeley (Calif., USA) XXVI, 1967, 286–294.

A Chinese Buddhist Text in Brahmi Scipt: Unicorn (Chi-lin), Princeton (N.J.USA) No. 10, August 1972, 36–77.

On the Prehistory of the Shui hu chuan: Acta Orientalia Hungarica XXV 1972, 77–81.

On the Popularity of the Shuihuchuan (An Interpretation): Acta Orientalia Hungarica XXVI, 1974, 307–318.

A hősök történetisége a kínai regényben: Helikon Világirodalmi Figyelő, Budapest 1974, 2, 240–245.

Entretiens de Lin-tsi Traduits du chinois par Paul Demiéville Csongor Barnabás könyvismertetése

A Comparative Analysis of the Shuihuchuan and Hsiyuchi: the Bounds of the Classic Chinese Novel: Acta Orientalia Hungarica XXIX, 1975, 1–6.

Die Möglichkeiten des klassischen chinesischen Romans...: Literaturen Asiens und Afrikas, Theoreitische Probleme, Berlin 1981, 225–229.

Shuihuzhuan yu Xiyouji fenxi bijiao: Chung-Wai Literary Monthly, Vol. 11, No. 2, Taibei July 1982, 60–65.

The chuang in the Shuihuchuan, A Contribution to the His-tory of Landownership in China: Acta Orientalia Hungarica XXXV, 1981, 275–289.

Literature and Linguistics as means for understanding modern China: Conference of the European Association of Chinese Studies, Ortisei, Italy, 5th Sept 1978.

A kínai írás, mint a kultúra terjesztésének eszköze és akadálya, In: Kultúrák sorsa a fejlődő világban (Történelem és kultúra 1.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 41–49.

Emberi világ egy kínai regényben. In: Kína kultúrája Magyarországon (Történelem és kultúra 2.) Orientalisztikai Munkaközösség, Bp. 1985, 44–56.

A kínai konyha In: Aladdin konyhája, Minerva, 1986, 179-210. oldal

„Szerelmi élet a régi Kínában”. In: Fejezetek a szexualitás történetéből. Szerkesztette Oláh Tamás. Gondolat Kiadó, Budapest 1986, 66-75.

Über die Grenzen des Anti-Konfuzianismus. In: Konfuzianismus und die Modernisierung Chinas, Silke Krieger–Rolf Trauzettel (Hrsg.), Hase und Koehler Verlag, Mainz 1990, 543–547.

A Vízparti történet sorsa a Kínai Népköztársaságban in: Keletkutatás 1988. ősz, 67–73.

Kína vallásai, (Keleti vallások. Gólyavári füzetek 8), Körösi Csoma Társaság, Budapest, 1989. 52 oldal

Lao-ce két életrajza, 20-22. oldal

A földtulajdon kérdéséhez Kínában – a csuang-birtok a Vízparti történet c. regényben in: Keletkutatás 1990. tavasz, 3–22.

Kína keresi önmagát. In: Helikon Világirodalmi Figyelő 1991, 3–4, 315–321.

Hangsúlytalan szótagok és tagadás a közép-kínaiban. In: Uray Géza emlékezete, Tanulmányok (Történelem és kultúra 8.), MTA Orientalisztikai Munkaközösség Budapest 1992, 5–16.

Kínai források az ázsiai avarokról. (Történelem és kultúra 9.) Orientalisztikai Munkaközösség Budapest 1993. 111 lap.

(Ferenczy Máriával) A kínai nevek és szavak magyar átírása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993, 55 lap.

Függelék A kínai nevek és szavak magyar átírása c. kiadványhoz. Kézirat gyanánt, 1994, 57 lap.

Csongor Barnabás előszava In: Han-san: A bölcs vigyor, Károlyi Amy és Tokaji Zsolt fordítása, Terebess Kiadó, Budapest, 1998.

A Majomkirályról. In: Kovács Tamás. [T-Art Alapítvány], Budapest, 2001. 38–39. lap

Recenziók:

Dragunov, A. A. Issledovaniya po grammatike sovremennogo kitaiskogo yazika I.: Acta Orientalia Hungarica III, 1953, 328–329.

Forrest, R. A. D., The Chinese Language: Acta Orientalia Hungarica IV, 1954, 297–301.

Hangari jinmin kohokoku no toyo kenkyu: Syoho Tokyo, 1959, 10. 27–29.

Serruys, The Chinese Dialects of Han Time According to Fang Yen: Acta Orientalia Hungarica XIII, 1961, 333–335.

Ratchnewsky, Beitr„ge zum Problem des Wortes im Chinesischen I.: Orientalische Literaturzeitung, Berlin 58., 1963, 600–604.

Chou Tsu-mo, Kuang-yün chiao pen fu k'an chi (Zhou Zumo, Guangyun jiaoben fu kanji): Acta Orientalia Hungarica XVI, 1963, 334–335.

Jou-jan tzu-liao chi lu (Rouran ziliao jilu): Acta Orientalia Hungarica XIX 1966, 373–376.

Műfordításai:

Li Taj-po versei (válogatás, nyersfordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1951

Po Csü-ji versei (válogatás. nyersfordítás, jegyzetek), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952

Csuang-ce: Gondolatok. IV, 7.
In:
Világirodalmi antológia I. kötet. Ókor. Egyetemi segédkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. 14. oldal

Tu Fu versei (válogatás, nyersfordítás, előszó, jegyzetek), Új Magyar Kiadó, Budapest, 1955

Csao Su-li: Li Ju-caj dalocskái (fordítás, utószó), Európa Könyvkiadó, 1959

Si Naj-an: Vízparti történet I–II. (fordítás, előszó, jegyzetek), A Világirodalom Klasszikusai sorozat, Európa Könyvkiadó, 1961

Li Cse, Előszó a Vízparti történethez

Klasszikus kínai elbeszélések; vál., bev. Tőkei Ferenc, ford. Csongor Barnabás et al., versford. Kalász Márton et al.; Európa, Bp., 1962 (A világirodalom klasszikusai)

Klasszikus kínai költők I–II. (előszó, a II. kötet válogatása és jegyzetei), Európa Könyvkiadó, 1967 (Tőkei Ferenccel)

Vu Cseng-en, Nyugati utazás avagy a Majomkirály története I., II. (fordítás, utószó), Európa Könyvkiadó 1969, 607 + 579 old.

A Jen-beli Tan herceg története: Keletkutatás 1976–77, 43–52.

Li Taj-po, Tu Fu, Po Csü-ji versei (válogatás az előző kötetekből, jegyz.), Lyra Mundi sorozat, Európa Könyvkiadó, 1976


Si Naj-an, Vízparti történet I–III.
Javított és bővített kiadás (fordítás, utószó, jegyzetek), A Világirodalom Remekei sorozat, Európa Könyvkiadó 1977, 398 + 403 + 331 old.

„De hogyan lehetséges, hogy a Vízparti történet második kiadása bővített kiadás volt, ha már az elsőről azt állítottam, hogy a teljes szöveget ültette át? És mielőtt erre rátérnénk, érdemes megemlíteni, hogy ennek a regénynek már volt egy 1950-es magyar fordítása Goda Gézától [Hsi-Nai-An. Vízparti történet. Fordította Goda Géza. Budapest: Athaeneum, 1950.], amely azonban egy rövidített német fordítás alapján készült. A klasszikus kínai regényeknek olyan szövegtörténetük van, hogy a magamfajta nyugati textológus csak csettinteni tud elismerése kifejezéséül. A Vízparti történet leghosszabb, egy 1614-es előszóval ellátott változata 120 fejezetből áll. Ennek a rövidített változatát fordította németből Goda. Valamikor a 17. század közepén azonban Jin Shengtan (1610—1661) készített egy kommentált, de rövidített és átszerkesztett változatot, tulajdonképpen az első 71 fejezetből. Ez a Vízparti történet leginkább olvasott változata, és Csongor Barnabás ezt fordította le teljes egészében 1961-ben. Pontosabban ennek egy 1954-es, a Kínai Népköztársaságban megjelent kiadását, amely a befejezés 2-3 oldalát elhagyta, és így lezáratlanul, optimista várakozásban fejezte be a narrációt. Az 1977-es kiadás a következőkkel lett bővítve: 71-119. fejezetek harminc oldalas tartalmi összefoglalása, a 120. fejezet fordítása, valamint a jegyzetek között a 70. fejezet befejezése a Jin Shengtan-féle edícióból. Mint az utószó fogalmaz: „Ezekkel a bővítésekkel […] a regény három fő változatát egyszerre akarjuk bemutatni az olvasóknak.” A teljesség tehát maga is relatív fogalom lehet a szerteágazó szöveghagyományú regények tekintetében. Ha valaki az eredetiből fordít, legalább tudja, mit hagy ki és miért, még ha esetleg rövidít is, de ez az olvasó szempontjából nem nagy különbség. Mindenesetre az 1977-es utószóban Csongor a Jin Shengtan-féle edíciót „gyökeresen megkurtítottnak” nevezte, és jellemzőnek mondta, hogy „1954-ben új, pozitív kicsengéssel végződő kiadás készült”, és annak „határozott politikai színezetéről” beszélt. Amiből az következik, hogy bő másfél évtized elteltével már nem akarta vállalni a fordítandó kiadás kiválasztásának politikai tendenciózusságát. Az is igaz azonban, hogy az 1960-as években sokkal könnyebb volt kínai könyvekhez jutni Magyarországon, mint az 1950-esekben, az 1970-es években pedig kifejezetten nagy nehézségekbe ütközött. Elképzelhető, hogy amikor a Vízparti történetet először fordította, csak az a kiadás állt rendelkezésére, és később belátva, hogy az mennyire ideologikus kiadás volt, igyekezett korrigálni, amennyire tudta.” (Hajdu Péter: Mennyire regény magyar fordításban a klasszikus kínai regény?)

Henri Maspero: Az ókori Kína (fordítás franciából). Gondolat Kiadó, Budapest, 1978

Vu Cseng-en, Nyugati utazás avagy a Majomkirály története I., II. (2. kiadás, jegyzetekkel), Európa Könyvkiadó, 1980

Tung Jüe, Ami a Nyugati Utazásból kimaradt
(fordítás, utószó, jegyzetek), Európa Könyvkiadó, 1980. 212 old.


Liu Oː Öreg Can kóborlásai; ford., utószó Polonyi Péter, versford. Csongor Barnabás, Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 1985


Szu Hsziao-kang – Vang Lu-hsziang: A Sárga Folyó áldozatai – A pekingi televízió 1988-as hatrészes sorozatának rövidített szövege: Helikon Világirodalmi Figyelő, 1991, 3–4, 322–358.

Li Cse: Értekezés a fegyverekről és az élelemről – Egy másként gondolkodó a XVI. századi Kínában: Műhely, kulturális folyóirat 1992. XV. évfolyam 2. sz. 57–60.

Li Cse (1527–1602), in: Világirodalmi lexikon 7. kötet (Lanf-Marg), 255-256. old.

A rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek; vál., szerk, utószó, jegyz. Tőkei Ferenc, ford. Csongor Barnabás et al.; Nippon Grafikai Stúdió, Bp., 1995

Arthur Cotterell: Kína; ford. Fery Veronika, átdolg. Csongor Barnabás; Park, Bp., 1996 (Szemtanú)

A tea és a bor vetélkedése; ford. Csongor Barnabás, Donga György, jegyz. Tőkei Ferenc; Balassi, Bp., 1996 (Kínai-magyar könyvek)

Han-san: A bölcs vigyor; ford. Károlyi Amy, vál., ford., jegyz. Tokaji Zsolt, versvál., nyersford., előszó Csongor Barnabás; Terebess, Bp., 1997


A kínai zene elméletéből; vál., gond., ford. Tőkei Ferenc, függelék szövegford. Csongor Barnabás, Weöres Sándor, Tőkei Ferenc prózafordítása alapján Szerdahelyi István öntötte versbe; Orientalisztikai Munkaközösség–Argumentum, Bp., 2000

Gudai guiji; ford. Csongor Barnabás, Kara György, Tőkei Ferenc; Eötvös József, Bp., 2001 (Zhong-xiong shuce)

Huszadik századi kínai novellák. Kínai dekameron; vál., szerk. Kalmár Éva, ford. Csongor Barnabás et al.; Noran, Bp., 2008 (Modern dekameron)

Csongor Barnabás: A sinológia kezdetei Magyarországon. Konfuciusz Krónika 2008/1

Mo Yan: Békák; ford. Zombory Klára, versbetétek ford. Csongor Barnabás, Tőkei Ferenc, Weöres Sándor; Noran Libro, Bp., 2014

Szép asszonyok egy gazdag házban
(A 10. fejezet, Csongor Barnabás fordításában és előszavával)

Csongor Barnabás: Aranylótusz, meg a többiek [Előszó], Műhely, 2016/5-6, 89. oldal
Szép asszonyok egy gazdag házban. A TIZEDIK FEJEZET, amelyben Vu Szung cirkáló hadnagyból fegyenc, száműzött lesz, míg a Lótuszpavilonban vigadnak a hölgyek (Csongor Barnabás fordítása), Műhely, 2016/5-6, 90-93. oldal

 

*

Csongor Barnabás válogatott bibliográfiája pp. 10-12.
In: Kínai nyelv és irodalom : Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára / szerk. Hamar Imre, Salát Gergely - Budapest : Balassi, 2003. - 319 p.: ill., portré, (Sinológiai műhely, 4.)

https://www.academia.edu/42234951/K%C3%ADnai_nyelv_%C3%A9s_irodalom_Tanulm%C3%A1nyok_Csongor_Barnab%C3%A1s_80_sz%C3%BClet%C3%A9snapj%C3%A1ra

Csongor Barnabás [Klenics]
(Miskolc, 1923. szept. 20.): irodalomtörténész, orientalista.A nyelvtud. kandidátusa 1960.Művei: Ujgur írásos kínai szórványok, 1947; Tu Fu versei, vál., 1955; Li Taj-po versei, vál., 1961; Klasszikus kínai költők. 1-2., vál., szerk. [Tőkei Ferenccel], 1967; A világ nyelvei [Antal Lászlóval, Fodor Istvánnal], 1970; Li Taj-po - Tu Fu - Po Csü-ji versei, vál., 1976; Kína vallásai, 1989; A kínai nevek és szavak magyar átírása, összeáll. [Ferenczy Máriával], 1993; Kínai források az ázsiai avarokról, 1993.Műfordításai: Csao Su-li: Li Ju-caj dalocskái, r., 1959; Si Naj-an: Vízparti történet I-II., r., 1961; Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a Majomkirály története, r., 1969; H. Maspero: Az ókori Kína, 1978; Tung Jüe: Ami a nyugati utazásból kimaradt, r., 1980; Liu O.: Öreg Can kóborlásai [Polonyi Péterrel, Kiss Zsuzsával], r., 1985; A rászedett kísértet. Régi kínai kísértethistóriák és más különös történetek, 1995; A tea és a bor vetélkedése, szatirikus vers [Donga Györggyel], 1996.

Kortárs Magyar Írók 1945-1997