Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

 

Kabakosok (tökfélék)
Cucurbitaceae


http://www.liseed.org/oddsquash.html

FELFUTÓ (KISZÁRADÓ) TÖKÖK

A családi ház déli részén, támfalakon, póznákon, pergolán, hálókon, kerítésen felfutó díszes növények különböző alakulású, színeződésű termései messziről szembetűnnek. A lopótök lógós szárú bunkójával, az ikertök korsó formájával a régmúlt növényeit idézi. A 3-4 m magasra futó indán csüngő, 1,5-2 m hosszú, vékony kolbásztök, amelyből ha egy darabkát levágunk - mint a mesebeli kolbászkerítés -, újból kinő. Az indiai luffatök pedig ingázó, tömzsi terméseivel ragad meg bennünket. A felfutó tökök beérett termései kiváló díszítő- és használati cikkek. A kolbásztökből zsenge korában nagyszerű ételek készíthetők, de ilyenkor ehető még a lopótök és a kabaktök termése is. Felfutó díszes töknövényeinket méltán sorolhatjuk a házikertek különleges, rendkívül díszes növényei közé.

Származásuk, elterjedésük. Elsődleges őshazájuk India, de Kínát és Közép-Ázsiát is emlegetik származáshelyeikként. Elsősorban ezeken a területeken, majd a meleg trópusi földrészeken terjedtek el. Egyes alakjaikat már az ősember felhasználta tűzhelye körül edénynek stb. Nálunk a lopótök és változata, az ikertök régi kiskerti növény.

Gazdasági és táplálkozási jelentőségük. Díszítő és használati árucikkként ismertek. Különböző ipari alapanyagokként is felhasználhatók (papírgyártás, mosdószivacs) is. Étkezési célokra (pl. tölteni) a zsenge tökök nagyon alkalmasak. Beltartalmi értékük még nincs feltárva. Négyzetméterenként 2-6 termést (2-6 kg) adnak.

Növénytani jellemzői: Egyévesek, lágyszárúak, felfutók. Gyökérzetük fő- (orsó-) gyökér, kiterjedt oldalgyökerekkel. Száruk olykor 4-5 m-re felfutó (kolbásztök). Leveleik szórt állásúak, kerekek, szíves vállúak, ép szélűek, érdesen (molyhosan) szőrösek, világoszöldek. Többnyire pézsmaillatúak. Hosszú levélnyélen ülnek. A luffatök levelei háromkaréjosak és sötétzöldek. Virágaik egylakiak, váltivarúak, idegenmegporzók, mutatósak, fehér vagy sárga (luffatök) színűek, hosszú nyélen ülők, forrtszirmúak. Terméseik: a csüngő kabak a bunkó alaktól a lopó formán át a hosszú egyenletes töktermésig nagyon változatos. Magjuk eltérő az ismert tökmagétól, hosszúkás, pajzs alakú (15x8x3 mm), színe barnásszürke. Ezermagtömegük 80-120 g közötti. Csírázóképességük 70-80%-os, a mag 5-7 évig kicsírázik, vetéstől 8-14 napra kikel. Tenyészidejűk a teljes kiszáradásig 140-190 nap.

Élettényezők iránti igényük. Fénykedvelők, árnyékban fejletlen, sápadt indát nevelnek és nem termékenyülnek. Hőigényük: az alacsony hőmérsékletet nem tűrik, 12-15 °C fölött csíráznak. 10-15 °C-on már nem fejlődnek. Az inda és a nyers termés kisebb fagyokban is tönkremegy, az érettebb kabakok viszont tovább érnek. A növények 25 °C-on (vagy ennél magasabb hőmérsékleten) fejlődnek szépen. Vízigényük: a vizet meghálálják, de később érnek, jó műveléssel szárazon termeszthetők. Talajigényük: mély rétegű, középkötött vályog-, homokos vályogtalajokon díszlenek szépen. Tápanyagigényük: vegetatív növény tömegükhöz mérten igénylik a tápanyagot. Fészkesen trágyázzunk, 2-4 lapát jól érett istállótrágyával (fészkenként 25-30 cm mélyen összekeverve a gödör talajával). A kolbásztök a legnagyobb indájú és termésű, ez kapja a legtöbb trágyát.

 

Lopótök (nyakas tök, szívótök)
Lagenaria siceraria (Molina) Standley pro var. clavata fajtacsoport

Indája 2,5-3,5 m-re kúszik, levele kerek, szíves, finom, kissé molyhos, pézsmaillatú. Virága hosszú virágtengelyen ülő fehér, öttagú, sugaras szimmetriájú. Egyenes vagy görbe nyakú termésére jellemző a végén ülő nagy bunkó. Kiszáradva borlopót, virágtartót stb. készíthetünk belőle.

(Lagenaria siceraria), a tökfélék vagy kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, az óvilági trópusokon őshonos egyéves, lágyszárú kúszónövény; a meleg éghajlatú területeken évszázadok óta termesztik díszes és sok célra felhasználható, kemény héjú termései miatt.
A lopótök sok fajtáját termesztik, ezek hajtása, levele a virág mérete, valamint a termés formája és mérete nagyon eltérő lehet. A változatok neve a termés alakját tükrözi, amely lehet például bunkó, palack, üst vagy teknő alakú.
A lopótök gyors növekedésű, szára szőrös, hosszú ágkacsai villás elágazásúak, nagy, mutatós fehér virágai pézsmaillatúak; ez utóbbiak és sűrű levélzete miatt kedvelt dísznövény. Kemény héjú termései fiatalon ehetők, az érett, megszárított termésből vizesedényt, merőkanalat, borlopót és más háztartási edényeket, valamint madáretetőket, dísztárgyakat, lámpákat és hangszereket készítenek. Némely termesztett változat termésének hossza meghaladhatja az 1 m-t. A lopótök magról könnyen szaporítható, a termés beéréséhez hosszú, meleg időszak szükséges.

Lopótök, nyakastök
Lagenaria siceraria (Mo.) Standl. (L. vulgaris Ser., L. leucantha [Duch.] Rusby)
Család: Cucurbitaceae (tökfélék)

A: bottle gourd;
F: gourde, calebasse;
S: cojombro, calabaza;
N: Flaschenkürbis, Kalebasse

Az egyéves, felkapaszkodó vagy a földön kúszó hajtású egyéves növény több mint 10 m hosszú, erőteljes, hosszbarázdás szárakat fejleszt, amelyek mirigyes szőrűek, és villásan elágazó kacsokat hordoznak. Levelei 10-40 cm szélesek, elliptikusak, fogazott szélűek (nem hasadtak) vagy 3-7 karéjúak; szétmorzsolva pézsmaszagúak. A levélnyél 5-30 cm hosszú, rajta 2 mirigy található a levéllemez előtt. Egyivarú, levélhónalji virágai legfeljebb 10 cm szélesek, a porzós virágok 5-25 cm, a termősek nagyon rövid kocsányúak, az 5 cimpájú párta fehér és gyapjas.
Termése: rendkívül sok alakú kabak, gömbölyű, körte formájú, hasas, palack vagy bunkó alakú, gyakran görbült típusok találhatók, és mindezek különböző méretekben (legfeljebb 1 kg-ig). Kemény héjuk megérve zöld vagy fehérrel pettyezett, egészen a csaknem fehérig, ritkán bordás vagy ráncos. A fiatal kabakok húsa leves és fehéreszöld színű, néhány fajtánál keserű. A fehér vagy barna, sima, érdes vagy barázdás felületű, 1-2 cm-es magokon gyakran 2 szarv alakú kitüremkedés látható. A magokat fehér pulpa veszi körül. Idővel a lopótök húsa zsugorodik, és végül csak a kemény, fás, barna héj és a magok maradnak meg.
Felhasználása: másodrendű jelentőségű mint élelem. A nem keserű fajták fiatal terméseit párolva vagy főzve többnyire magok nélkül, zöldségként fogyasztják; karikára vágva szárítással tartósítható is. A keserű lopótökök élvezhetetlenek és mérgezők. (A magok megfőzve például levesbetétként használhatók.)
Évezredek óta a fás és nagyon ellenálló terméshéjak miatt termesztik. Kis lopótökökből evőkanalakat, kőműveskanalakat és ivóedényeket készítenek, a nagyobbak olaj- és víztartóként szolgálnak, továbbá tálak, tányérok, kannák, kalapok előállítására, halászhálók úszóiként és még sok másféle célra használhatók. Készültek a lopótökből faragványok; villák vagy pipák éppúgy, mint ornamentális műalkotások és maszkok. Hagyományos borszívó eszköz a magyar pincészetben. A lopótökök rezonátorként működnek hangszereknél, például lant vagy az indiai szitár, a xilofonszerű afrikai marimba vagy a doboknál és csörgőknél. A termésből sípokat, fuvolákat és kürtöket faragnak. Afrika, Dél-Amerika és Új-Guinea bizonyos részein a lopótököt hímvessző-hüvelyként használják; Kínában a múltban gazdag díszítésű kalitkákat készítettek lopótökből tücskök számára. A levelek és a fiatal hajtások zöldségként ehetők.
Elterjedése: őshazája ismeretlen, a nemzetség rokon fajai Afrikában élnek. A trópusokon és a szubtrópusokon világszerte számtalan változatát termesztik.
Termesztése és betakarítása: legjobban a trópusi síkvidéki klímában tenyészik. Korai fejlődési stádiumban a termés körülkötözéssel alakítható. A növények a vetés után kereken 4 hónap múlva hozzák az első tököket.

 

Fiaskabak (ikertök, kabaktök) >>>Tovább
Lagenaria siceraria provar. gourda fajtacsoport

Rendszertanilag a lopótök fajtacsoportja. A termés formájában van a különbség. Kerek, gömbölyű, nyakas edény, korsó stb. alakú lehet. Beérve ez is megfásodik. Fajtái: a 'Szentesi iker' (FJ) kabaktermése tömzsi, szép formájú. A kabak- és a lopótök közötti átmeneti formát mutatja a 'Bunkós tök'.

 

Kolbásztök (hosszú tök)
Lagenaria siceraria provar. turbinata fajtacsoport

Ez is a lopótök egyik fajtacsoportja. Indája a legmagasabbra kúszik (4-5 m), levelei erőteljesebbek az előbbiekénél. Termése kolbászra emlékeztető, hosszú (1-2 m) vékony kabak. Fiatalon könnyen regenerálódik. Termésfala ennek is megfásodik. Fajtája a 'Szentesi kolbász' (FJ), magasra, 4-6 m-re felfutó, termése hosszú, 1,5-2 m-es, egyenes.

 

Szivacstök (hálós tök, luffatök) >>>Tovább
Luffa aegyptica Mill.

Indázata finomabb, levélzete karéjos és sötétzöld. Termése zömökebb, hengeres. Szárazéretten héját lehántva rostos anyagát különböző célokra használhatják. Fajtája a 'Szentesi szivacs' (FJ), egészséges, bő hozamú, termése tetszetős, rostos.

 

Termesztésük. Fő kultúrában, napsütéses helyen neveljük őket. Május 15-től november 15-ig tenyésznek. Előnövényre nem kényesek, kapás zöldségnövények a megfelelőek számukra. Talaj-előkészítésük: kora tavasszal 30 x 30 x 30 cm-es gödörbe 2-4 lapát érett istállótrágyát keverünk össze a talajjal, fészket készítünk. Tenyészterületük 1-1,5 x 2-2,5 m, támasz mellett. Helyrevetésük: az elkészített fészkekbe május derekán (a meleg idővel) 6-8 szem magot helyezünk el 3-4 cm mélyen. A vetésre 1 cm-es komposztot (tőzeget) szórunk és lesimítjuk. Vetőmag-szükségletük 1,5-2 g/m2. Ápolásuk: a futótököket természetes támasz mellé ültetjük (déli épületfal, kerítés mellé stb.), ennek híján egyéb támaszról gondoskodjunk( pl. 3-5 m magas oszlopok közé húzott vezérdrótok, erre szegfűháló). Egyszerű talajporhanyítást, gyomirtást végzünk. Öntözésük: rendkívül száraz időjárás esetén szükség szerint a fészkeket jól átáztatjuk. Szedésük: fogyasztásra - a szivacstök kivételével - zsenge korukban (július-szeptember eleje), egyébként éretten, október-november hónapban kocsányával együtt szedjük. Száraz helyen felfüggesztve tároljuk, sok éven át épségben megmaradnak.

Feldolgozásuk, hasznosításuk. Házi-, bemutató-, iskola-, dísz-, hobbikertben támasz mellett, déli épületrészeken nagyon érdekes. Leszedett termésük számos célra, díszítésre alkalmas. A héjától és magjától megfosztott luffatök rostos belső része különbözőképpen használható fel (cipőtalp, sapka, mellénybélés, mosdószivacs, játékok stb.).

Elkészítése
A zsenge termések többféle étel készítésére alkalmasak (kivétel a luffatök).

• Töltött kolbásztök. A fiatal termést 15-20 cm-es darabokra vágjuk, meghámozzuk, belét kikaparjuk, kolbásztöltelékkel megtöltjük (lehet félbevágva), tűzálló tálba helyezzük, tejfölt öntünk rá és sütőben pirosra sütjük.

 

 

KÜLÖNLEGES TÖKÖK

Az ide sorolt tökfajok igen változatos formájúak és felhasználásúak. Közös vonásuk a heverő, földön elterülő lágy szár és a húsos, általában nagyméretű kabaktermés. Sajátos ételek készítésére mindegyik felhasználható. A balzsamkörte (szemölcsös tök) csak éretten fogyasztható. Ahány faj, annyi csodálatos alakban gyönyörködhetünk, a tátott szájú „piros fogait mutogató", krokodilszerű terméstől a fehér, viaszos vagy éppen a sugarasan lapított diszkosz formáig. A szemölcsös tök és a viasztök kivételével valamennyi termesztett kultúralak. Rendszertani vonatkozásban három jelentősen eltérő nemzetséghez tartoznak.

Származásuk, elterjedésük. Általában Észak-Amerika déli részéről, Közép-Amerikából, a trópusokról (a viasztök Ázsiából) erednek. A szemölcsös tök és a viasztök inkább keleten, a többi Európában és világszerte előfordul. Nálunk a laskatöknek és az ujjastöknek hagyományai vannak. A többivel most ismerkedünk.

Gazdasági és táplálkozási jelentőségük. Étkezési célokra, téli nyers eltartásra, olajkinyerésre, orvosságnak alkalmasak. A kultúrváltozatok beltartalmi értéke többnyire tisztázott. Ezek 100 g nyers termésben általában 1-1,5% fehérjét, 0,1-0,6% zsírt, 4-7% szénhidrátot, 5-15% szárazanyagot, 0,7-0,9% rostot, továbbá B1-, B2-, C-, PP-vitamint, savat és jelentős ásványi anyagot (Ca, P, Fe) tartalmaznak. Energiaértékük 40-330 J között változik. Magjuk 30-50% olajat tartalmaz. Hozamuk igen nagy, 3-7 kg/m2.

Növénytani jellemzőik. Egyévesek, száruk lágy, heverő és többnyire kacsokkal kapaszkodó. Gyökérzetük fő- (orsó-) gyökér, erőteljes oldalgyökerekkel. Leveleik szórt állásúak, épek vagy tenyeresen tagoltak (balzsamkörte), érdesen szőrösek, molyhosak. Világos- vagy sötétzöldek. Olykor lisztesek (viasztök). Virágaik magányosak, a legtöbb esetben egyivarúak, egylakiak vagy kétlakiak (de lehetnek hímnősek is).

Pártájuk tölcséres vagy harang alakú, sárga. Termésük változatos alakú (hosszú, kerek, lapított, sonka alakú, rücskös vagy sima felszínű stb.) kabak. Magjuk általában lapított, fehér (a laskatöké fekete), és sok olajat tartalmaz. Ezermagtömegük 49-196 g. Csírázóképességük 70-92%-os, a mag 5-7 évig csírázik ki, 8-18 napra kikel. Tenyészidejűk 90-160 nap.

Élettényezők iránti igényük azonos az előző, felfutó tökcsoportéval.

 

Szemölcsös tök (balzsamkörte, balzsamuborka)
Momordica charantia L. >>>Tovább

Nálunk ismeretlen, tömzsi, szemölcsös, uborkához hasonló termésű, viszonylag apró, feketés, tenyeresen szeldelt levelű, ázsiai, trópusi növény. Éretten ragyogó, sárgás narancsszínű, felnyílott terméshéjából kilátszik vérpiros terméshúsa, amely a barnás magvakkal kitátott szájú korokodilra emlékeztet. Egyik leglátványosabb tökfaj, érett terméséből főzeléket készítenek, de a trópusokon nyersen is fogyasztják. Népi gyógyászati értéke is van, éretlenül hashajtóként is használják Ázsia egyes részein.

 

Viasztök
Benincasa hispida (Thunb.) Cogn. >>>Tovább

Hazánkban nem ismert. Hosszúkás henger vagy gömb alakú serteszőrös kabakterméseit éréskor fehér viaszréteg borítja. Ezért nincs kártevője. Levelei kisebbek, sötétes zöldek. Termése elkészítve igen ízletes. Gömbölyű változata csupán alakban tér el. Fajtái a 'Szentesi hosszú' (FJ) és a 'Szentesi gömbölyű' (FJ).

 

Laskatök (téli tök, fügelevelű tök) >>>Tovább
Cucurbita ficifolia Bouché

Hosszan elfutó szára közül kikandikál zöld-fehér márványozott, hosszúkásán gömbölyded, 3-4 kg-os kabakja. A termés igen mutatós, elkészítve ízletes. Húsa hófehér, rostos, főzéskor szálasán szétesik, tehát nem kell gyalulni. A népies „istengyalulta tök" elnevezése innen ered. Magja is különleges: nagyon fekete. Fajtái a 'Téli zöld' és a 'Szentesi téli tök' (FJ).

 

Sonkatök (bébitök) >>>Tovább
Cucurbita pepo L. convar. pepo

Az étkezési spárgatök különleges változata. Futó indája - fajtától függően - erőteljes és finomabb lehet. Termése sonka formájú, innen népies elnevezése. A 'Lunga di Napoli' (Zorzi) fajta nagyra fejlődik, sötétzöld a héja, vastag, narancsszínű a húsa. Egy-egy termés 5-8 kg-os is lehet. Hosszú tenyészidejű. Kitűnő főzve és sütve.

A 'Bébitök' (kis sonkatök) változat finom megjelenésű. Termése rövid sonka (pólyásbaba) alakú. Héja és húsa fehér, tömege kicsiny, 1-3 kg. Rendkívül tetszetős, étkezésre alkalmas, sütésre kitűnő. Éréskor héja megkeményedik. 'Sonkatök' néven kereskedelmi forgalomban van egy kis testű, de hosszúkás fajtatípus is.

 

Kokocella
Cucurbita pepo

Sötétzöld tripoli tök és tripoli kokocella néven ismert. Magyar neve nincsen.

Növénytani leírása. Tulajdonképpen a spárgatöknek egy fajtája. Elég érzékeny a nedvességre és a páratartalomra. Termése zöld színű, sárga csíkozású, kedvező feltételek között teljesen kifejlődött állapotban eléri a 90 cm hosszúságot is. Húsa sárga, jó konzisztenciájú. Elég jól eltartható. Korán érő, rövid tenyészidejű. Kitűnő étkezési tök. Egy-egy növény 2-3-5 nagy termést is fejleszt, mely 1,5-2,5 kg átlagosan. Egy növény átlagos terméshozama 7-10 kg. Olaszországban közkedvelt növény. Akkor szedik, amikor a termések elérték a 15-20 cm nagyságot, főzelékeket készítenek belőle. Így szedve 12-15 termést ad egy-egy tő.

Termesztése. Magvetéssel szaporítható. Korai termesztésre április elején el kell vetni a magját, és az 5 hét alatt kifejlődött palántát májusban, a fagyok után kell kiültetni. Április végén is kiültethető, ehhez azonban a kiültetett növényeket a fagytól védeni kell. Április végi kiültetéshez március közepén kell a magját elvetni. Állandó helyére április közepén lehet vetni. Június közepe után már nem szabad vetni, mert nem tud teljes termést adni.

Az áprilisban kiültetett növények ápolása a fagyos éjszakákon a fagyvédelemből áll. A spárgatökhöz hasonlóan üveglappal vagy szalmatakaróval védjük a kokocellát. A későbbiek során gyomtalanításáról kell gondoskodnunk. Öntözni nem fontos, de száraz tavasszal egy-két öntözést meghálál.

Magja időnként a hazai kereskedelemben is kapható. A későbbiek során a teljesen beérett termésekből házilag is megszedhető a kellő mennyiségű vetőmag.

 

Maghéj nélküli olajtök >>>Tovább
Cucurbita pepo L. convar pepo

Külső megjelenésre az egyszerű paraszttökhöz hasonlít. Hosszan elterül. Termése lapított gömb alakú, vöröseszöld, megérve sárgás húsú, párás.
Érdekessége és értéke, hogy zöldes színű magjának nincs héja, 35-45% jó minőségű növényi olajat tartalmaz.
A 'Szentesi olívatök' (FJ) eltérő habitusú, guggonülő, 3-4, kissé hosszúkás termést nevel. Húsa vastag, bőségesen tartalmazza a héj nélküli magvakat.
Ugyancsak fajtajelölt a 'Szentesi köztes' elnevezésű, a régi paraszttökhöz hasonló küllemű, kukorica között termeszthető maghéj nélküli típus.

 

Patisszon (csillagtök, ujjastök)
Cucurbita pepo L. convar. melopepo provar. radiata Noisette >>>Tovább

Bokrosán vagy félig elterülve nő, leginkább guggonülő. Indája az étkezési tök indájához hasonlít. Azonban az egész növény finomabb. Termése jellegzetesen lapított, kissé görbült korong, szélein kinövésekkel. Tápértéke jelentős, jobb az uborkáénál. Fajtája az 'Óvári fehér', többféle ételnek, tartósított terméknek elkészíthető.
A régi időkből ismert 'Ujjastök' kinövései hosszabbak, ujjszerűek, erről kapta találó elnevezését. Beéretten évekig eltartható.

 

Pézsmatök
Cucurbita moschata (Lam.) Duch. ex Poir.
Család: Cucurbitaceae (tökfélék)
A: pumpkin, musk melon, winter squash;
F: courge, courgette;
S: zapallo, ahuyama;
N: Moschus-Kürbis;
thai: fak thong;
indonéz, maláj: waluh, labu merah;
filippínó: kalabasa

A pézsmatök többnyire egyévesként termesztett, a földön kúszó, lágy szárú. Szára 5 szögletű, a több mint 10 m hosszúságot elérheti, és elágazó kacsokat fejleszt. A lágy szőrű levéllemez gyengén tenyeresen karéjos, szélesen kihegyezett, körvonala vese alakú (mintegy 20 x 30 cm), a levélnyél 12-20 cm-es. A porzós virágok hosszú, a termősek rövid kocsányúak. Harang alakú csészéjük lapát alakú cimpákban végződik, az élénksárga, tölcséres párta legfeljebb 20 cm átmérőjű, 5 cimpája szétterülő vagy teljes virágzás idején hátratört.
Termése: alakban és méretben nagyon sok alakú kabak, többnyire széles-gömbölyded vagy tojás formájú, esetleg hosszúkás-elliptikus, gyakran tompán bordás. Súlya akár 20 kg is. A külső héj szürke, zöld, sárga, kékes vagy vöröses alapszínű, és többnyire bézs színű és sötétzöld foltok vagy csíkok tarkítják. Más tökfajtól eltérően a héj lágy. Az (5-)élű és barázdás kocsány kemény, a termés ízesülési helyénél széles koronggá nőtt. A lágy, rostos, édeskés terméshús vajsárga. a nagy, központi termésüregben számos fehér vagy barna, tompán fogazott szélű lapos mag (13-20 x 7-12 mm) van.
Felhasználása: az éretlen és érett termések húsát párolva vagy sütve zöldségként fogyasztják, főzve levesek és curryk alapanyaga, vagy pürét készítenek belőle; édes kompótként vagy ecetes savanyúságként is tálalják. a fiatal levelek főzelékként használhatók.
Elterjedése: Mexikóból származik, a trópusokon és a szubtrópusokon világszerte termesztik.
Termesztése és betakarítása: a trópusi klímában, tápanyagban gazdag talajon tenyészik, és más tökfajoktól eltérően a nedves-forró síkvidéki klímában is termeszthető. A fagyérzékeny növényt magról szaporítják; termései körülbelül 3-4 hónappal a virágzás után érnek; trópusi hőmérsékleten mintegy 10 napig, 10 °C-on hűtve több hónapig tárolhatók.
Rokon fajok: a pézsmatökhöz hasonló az ugyancsak a trópusi Amerikából származó óriástök vagy sütőtök (C. maxima Duchesne ex Lamk.), amely az előző fajtól abban különbözik, hogy a kocsány csaknem hengeres, és a termés ízesülési helyénél nem szélesedett meg. Terméshúsa is rostmentes, főzéskor szétesik. Ez a faj kevésbé melegigényes, és nyári termésként a mérsékelt övben is nevelik kertekben. További közeli rokon faj a meleg égövi országokban termesztett C. mixta Pang., kocsánya barázdás, termése kemény héjú, rostos, és a magok szélükön szárnyasak.

 

Zucchini (tölteni való tök)
Cucurbita pepo L. convar. giromontia >>>Tovább

Félig elterülő és guggos típusát ismerjük. Hasonló a spárgatökhöz. Termései azonban jobbára sötét- vagy világoszöld színűek. Jellegzetesen kicsinyre és egyformára nőnek. A termést általában töltve készítik el. Számos kitűnő fajtája létezik, ilyen a 'Diamant' Fj (Zorzi), amelynek guggonülő, sötétzöld termései csokorban fejlődnek. Hasonló a 'Striato d'Italia o di Napoli' (Zorzi), de termése világoszöld és csíkos. Érdekes, hasznos házikerti díszzöldség.

 

Termesztésük megegyezik a felfutó tökökével, azzal a különbséggel, hogy támasz nélkül neveljük őket. Az ezermagtömeget vegyük figyelembe; többnyire nyersen, étkezésre szedjük.

Feldolgozásuk, hasznosításuk. Házi-, bemutató-, hobbi-, iskola-, haszon- stb. kertbe ültethetők. Ágyasokban csoportos és egyedi előtérnövénynek szépen mutatnak.

Általában frissen használhatjuk fel (a szemölcsös tök kivételével hosszú ideig tárolás után is). A laskatökből gyalulás nélkül készíthetünk főzeléket, a sonka- és bébitököt pástétomnak készíthetjük el, és süthetjük. A maghéj nélküli tök kiváló sütésre és jószágeleségnek, magját piríthatjuk csemegének, kitűnő étolaj készíthető belőle. A patisszont főzve, sütve és savanyított terméknek használhatjuk. A zucchinit főként töltve fogyaszthatjuk. A tökfélékből diétás ételek készíthetők, egyes fajok magjából pedig gyógyszer készül, és bélparaziták ellen is hatásos. A friss tök vizelethajtó hatású, és vesebajokra ajánlott. A szemölcsös tök éretlen termése erős hashajtó. A balzsamkörte és a viasztök kivételével a háziállatok etetésére alkalmasak.

Elkészítésük

• Laskatökfözelék. A töktermést meghámozzuk, darabokra vágjuk, belét, magját kiszedjük. Kevés vízben kapor hozzáadásával addig főzzük, amíg önmagától vékony csíkokra esik szét. Tejfölös habarással sűrítjük, sóval, cukorral, ecettel ízesítjük.

• Tökpástétom. 2 kg-nyi tököt (sonkatök, bébitök) meghámozunk, 2 cm-es csíkokra vágjuk, majd kevés vízzel puhára pároljuk. Szitán áttörjük, és minden liter tökpüréhez 3 dkg vajat keverünk. Kihűlés után kevés sót, 1 l tejet, ízlés szerint gyömbért, szegfűszeget, 10 dkg porcukrot teszünk a masszához. Pohárka rumot, konyakot vagy likőrt is adhatunk hozzá. 3 tojással a pürét elkeverjük, 3-4 percig pihentetjük. Elkészített omlós tésztát 1/2 cm vastagon tepsibe nyújtunk, erre töltjük a tökkeveréket, majd forró sütőben kisütjük.

• Rántott tök. Meghámozott, kibelezett tököt (patisszon vagy sonkatök stb.) ujjnyi szeletekre vágunk, megsózzuk, rövid időre állni hagyjuk. Lisztben, borsos, fokhagymás tojásban, morzsában megforgatjuk, és forró olajban pirosra sütjük.

• Töksavanyúság. Fiatal, kis termésű patisszonokat vagy kis darabokra vágott egyéb tököt (sonka-, bébitök) kaporral, mustármaggal, tormával 5 l-es üvegbe helyezünk. 1,5 l hideg felöntőlevet (3 dkg só, 5 dkg cukor, 3 dl 10%-os ételecet) öntünk rá, másnap az elapadt levet utánatöltjük, majd az üveget lezárjuk.

• Pirított tökmag. A megtisztított és megszikkasztott tökmagot (elsősorban a héj nélkülit) tepsibe behelyezzük és keverés közben sütőben vagy gázlángon halványbarnára pirítjuk.

 

 

DÍSZTÖKÖK

A dísztök a házikert különlegessége. Rendkívül alakgazdag (gömbölyű, hosszú, lapos, sima, rücskös, tojás, turbán stb.) és változatos színű (piros, sárga, fehér, kék, zöld és különböző átmenet) csoport képviselői tartoznak ide. Egyes nagyobb termésű változatot ételnek is elkészíthetjük. Igénytelen, így termesztése egyszerű. Rendszertanilag több alfajra oszthatjuk.

Származásuk, elterjedésük. A dísztökök őshazája is Észak-Amerika déli részén található. Melegkedvelő növények, ezért többnyire a melegégövi országokban terjedtek el. Nagy kultúrája van, különösen Nyugat-Európában. Magyarországon szórványosan termesztik, főként külföldről behozott alapanyagokból.

Gazdasági és táplálkozási jelentőségük. Egyes piacokon, virágüzletekben ritkán már kereskedelmi, díszítő árucikk. A nagyobb termésűek (0,6-2 kg) sütésre, főzésre is alkalmasak. Béltartalmuk vetekszik a legjobb sütőtökfajtákéval. 1,5-2% fehérjét, 0,6-0,8% zsírt, 16-22% szénhidrátot, 3,8-2,5% karotint, B1, B2, C-vitamint, jelentős mennyiségű kalciumot, foszfort és vasat tartalmaznak, energiaértékük 330-440 J. Az apróbbak 6-20 db, a nagyobbak 1-6 termést (0,5-6 kg-ot) adnak négyzetméterenként.

Növénytani jellemzőik. Egyéves, lágy szárú növények. Gyökérzetük erőteljes orsógyökér, oldalágakkal. Száruk heverő (felfutó), kacsokkal kapaszkodó, típus szerint 0,8-3 m hosszúra nő. Leveleik szórt állásúak, szív, vese alakúak, gyengén vagy erősebben karéjosak, ép szélűek, többnyire érdesen molyhosak vagy serteszőrösek. Virágaik egylakiak, váltivarúak (kivételesen hímnősek), sárga vagy fehér színűek, rovarmegporzásúak. Termésük változatos, húsos kabak. Nyár végére, őszre érnek. Magjuk változatos, 0,5-2,5 cm nagyságú. Többnyire kihegyesedők, laposak, tojásdad formájúak, fehér, sárga, barna, fekete színűek. Ezermagtömegük 24-220 g közötti. Csírázóképességük 80-92%-os, a mag 6-8 évig vethető, gyorsan, 5-7 napra kikel. Tenyészidejük a vetéstől teljes érésig 90-130 nap.

Élettényezők iránti igényük azonos az előző (felfutó) fajokéval, azzal a különbséggel, hogy a kisebb dísztökök viszonylag kevés tápanyaggal beérik, sovány talajon termésük (előnyösen) nem fejlődik túl nagyra; a nagyobb termésű, sütésre alkalmas dísztököket csak dér után szedjük, ezzel minőségük javul.

Változékonyságuk, fajtáik. A turbán alakú és a kicsiny sütőtök kivételével valamennyi dísztök a Cucurbita nemzetségbe és a pepo fajhoz sorolható. Célszerű azonban kis és nagy termésű csoportra felosztani őket, annál is inkább, mert kevés tiszta fajtát találunk, a vetőmagkatalógusok is inkább dísztökkeveréket hirdetnek.

 

Kis termésű dísztökök
Cucurbita pepo L. convar. microcarpina Greb.

Jellemző rájuk a finom, 1-2 m-re futó inda, a kicsiny, halványzöld levélzet, a több kicsiny termés és az igénytelenség. A kultúrváltozatok és -fajták a következők:

- Gömbölyű fehér (C. pepo L. convar. pomiformis (Roemer) Alef).
Finom, felfutó szárú, kis levélzetű, a termés alma nagyságú (6-8 cm), sima felületű. Nagyon tetszetős változat.

- Nyakas, körte alakú (C. pepo convar. pyriformis Alef. et DC).
Az előbbihez hasonló, de a kocsány felőli részen nyúlványa (nyaka) van, s ezzel érdekes, körte alakot mutat. Fehér színű, 6-8 cm-es. Van csíkos, sárga, zöld változata is.

- Szentesi polozsna (FJ) (C. pepo convar. ovifera (L.) Alef.).
Fehér, sima felületű alakja a tyúktojásra emlékeztet. Középfinom indázatú és levelű. Szentes vidéki tájfajta.

- Bibircses dísztök (C. pepo convar. verrucosa (L.) Alef.).
Gömbölyű vagy megnyúlt, fehér vagy sárga. Erősen bibircses (szemölcsös), felülete rendkívül díszes, különös hatású.

-Lapított termésű (C. pepo L. convar. clypeata Alef.).
Többnyire fehér és sárga, de lehet más színű is. A termés lapos, szélesebb, mint hosszú. Sima és szemölcsös változatok fordulnak elő.

 

Nagy termésű dísztökök
Cucurbita pepo L. convar. macrocarpina

Közepes fejlettségű futó inda jellemzi őket. Terméseik 0,25-2 kg közöttiek. Egyes változatok sütésre is alkalmasak.

- Hosszú fehér (C. pepo L. convar. giromontia Alef.).
Spárgatök alakú és színű, annál azonban kisebb méretű. Héja megkeményedik, sokáig eltartható.

- Csúcsos dísztök (C. pepo L. convar. pepo Greb.).
Középnagy (15-20 x 12-15 cm), kocsányánál enyhén, csúcsánál erősebben kihegyesedő, csepp formájú kabakja ragyogó narancspiros színű, igen díszes, sütve jóízű. Ilyen az 'Uhiki Kuri' fajta. Kékesfekete változata a 'Blue Kuri".

- Nyakas tök (C. pepo L. convar. pepo Greb.).
Közepes hosszúságú, hajlott, görbült termése kunkorban végződik. Fiatal, zsenge korában ehető.

- Turbán alakú (C. maxima Duch. convar. turbaniformis (Roemer) Alef.). Császársapkaszerű kabakja égőpiros és zöldesfehér színű, a kiszélesedő csúcsi rész a termés 1/3-ánál nagyobb, maga a kabak közepes, 8-12 cm-es, rendkívül mutatós.

- Kicsiny sütőtök (C. maxima Duch. convar. ecoronata Alef.).
A 10-15 cm széles, lapítottan kerek mini sütőtök kékes-barnás színű. Csúcskinövése nincs. Ilyen a 'Babi delicia' fajta.

 

Termesztésük megegyezik a felfutó tökökével, de többnyire támasz nélkül neveljük őket. A kis termésű dísztököket 80-100 cm-re, a nagy termésűeket 120-150 cm-re helyezzük el egymástól.

Feldolgozásuk, hasznosításuk. A kis termésűeket kimondott díszparcelláknak, ágyasokba, bemutató-, iskola-, hobbi- és haszonkertekbe ültessük. Kerítések, pergolák, támaszok mellé futónövénynek is alkalmasak. A nagy termésűeket nagyobb térségű parcellákba tesszük. Egyesek kiváló lugasképző díszzöldségek (pl. a turbántök, az Uhiki Kuri stb.).
A nagyobb dísztökök java része kiváló, tápdús és ízletes sülttökcsemege. Ezek a háziállatok etetésére is felhasználhatók. A polozsna töktermés tojóstyúk-csalogatónak, -szoktatónak kitűnően bevált.

Elkészítésük

• Sülttök-csemege. A dércsípte töktermést két- vagy négyfelé vágjuk, belét, magját kiszedjük, pár órán át szikkasztjuk. Tüzes kemencébe vagy tepsibe és forró sütőbe helyezzük. Időnként a sütő (kemence) ajtaját kinyitjuk, hogy a gőzt eltávolítsuk. Gázsütőből általában 1-3 órai sütés után szedjük ki, majd hideg helyen tartjuk.

• Sütőtök krémleves
Hozzávalók: 1 kisebb sütőtök, 2 szál sárgarépa, 1 fej hagyma, 2 evőkanál olaj, curry, só, bors, bio-vegeta, pici gyömbér, 2 evőkanál teljes kiőrlésű liszt, 1 l víz, 2 evőkanál tökmag pirítva és pirítós.
Elkészítése: Az olajon dinszteljük meg az apróra-kockára vágott hagymát-répát, adjuk hozzá a curryt, lisztet és pár percig pirítsuk. Öntsük hozzá a vizet és tegyük bele a meghámozott, apró darabokra vágott tököt, majd forraljuk fel. Ízesítsük gyömbérrel, borssal, sóval, bio-vegetával, turmixoljuk össze kézi robotgéppel. Pirított tökmaggal, pirítóssal és tejföllel kínáljuk.

• Töltött sütőtök
Hozzávalók: 1 sütőtök (kb. 90-100 dkg, hosszúkás, magyar típus), 1 csapott teáskanál só, 1/2 teáskanál pirospaprika, 3 evőkanál metélőhagyma, 3 evőkanál tejszín (vagy tejföl), 1 szelet kenyér, 5 dkg vaj, 3 dkg reszelt sajt (parmezán vagy más kemény sajt, legjobb, ha füstölt).
Elkészítés: Megmossuk a tököt, félbe vágjuk és eltávolítjuk a magos részét. A belsejét kissé megsózzuk, majd tepsibe helyezzük. A tepsibe annyi vizet helyezünk, hogy félig ellepje a sütőtököt, majd lefóliázva közepes lángon mintegy 40 percig (teljesen puhára) sütjük. Ezután kivesszük a tepsiből, s annyira kikaparjuk a belsejét, hogy a héjon maradjon még a sütőtökből.
A kivájt sütőtököt összekeverjük a pirospaprikával, hagymával és tejszínnel. Hozzáadunk egy kevés sót, majd visszahelyezzük a felezett sütőtökbe. A durvára reszelt kenyeret összedolgozzuk a vajjal és sajttal, majd a megtöltött sütőtökre szórjuk. Ezután még negyed órára visszahelyezzük a sütőbe, míg szép sárgára nem sül.
Tálalásnál metélőhagymával, paradicsom karikával díszíthetjük.

• Tökös kenyér
Hozzávalók: 2 kg liszt, 3 dkg élesztő, só, 40 dkg sütőtök, 1 kiskanál ecet.
Elkészítés: A tököt ecetes vízben megfőzzük és áttörjük. A püréből és a többi hozzávalókból készült tésztát addig dagasztjuk, amíg a kezünkről le nem válik. Ha megkelt, átgyúrjuk és kiskosárba tesszük, még egyszer kelni hagyjuk, majd a tetejét 3 helyen megszurkáljuk és tojással megkenjük. Kizsírozott tepsibe tesszük. Mint egy kalács, annyi idő alatt megsül. Ha megsült, vizes tollal megkenem, és kenyérruhába teszem, így a héja megpuhul. Igen finom! 2 kg kenyér lesz belőle.

• Pogácsa sütőtökkel
Hozzávalók: 1 kg liszt, 3 dkg élesztő, 1 tojás sárgája, 20 dkg Ráma margarin, 30-40 dkg sütőtök, só.
Elkészítés: A sütőtököt megfőzzük, áttörjük és a többi hozzávalóval meggyúrjuk.
A sütőtökből főzeléket is lehet készíteni, jobb mint a spárgatökből főzött, de lekvárnak is kiváló.

• Sütőtöklekvár
Elkészítés: 1 kg sütőtököt megmosok, cikkekre vágom, majd kimagozom és sütőben megsütöm, de nem pirítom meg. Ha kihűlt, meghámozom és a húsát fele-fele arányban borízű almából készült kompóttal összekeverem, majd turmixolom. A tűzre visszatéve kevergetve felforralom, mézzel édesítem és azon forrón üvegekbe töltöm. Lekötve szárazgőzben hagyom kihűlni. Akik kóstolták, bizonyítják milyen finom!