Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Patisszon
Cucurbita pepo convar. patissoniana Greb. - Cucurbitaceae

Kalóriaszegény zöldségnövény, termése savanyúságnak és számos önálló ételnek kiváló alapanyag, jól fűszerezhető

A legtöbb tökféléhez hasonlóan a patisz-szont is amerikai származású növénynek tartják. Az indián bennszülött lakosság körében régóta ismert és elterjedt, elsősorban Kalifornia vidékein. Innen terjedt el fokozatosan Európa és főleg Ázsia melegebb éghajlatú országain keresztül az egész földön. Európa szinte minden országában ismerik, de csak helyenként és kis területen termesztik. Magyarországon az 1960-as évek végétől vált szélesebb körben ismertté.

Lágy szárú egyéves növény. Általában indás, de előfordulnak indátlan fajtái is. Az indás típus szárának hossza az 5-6 m-t is elérheti és hosszú szártagokból áll, az indátlan viszont csak 5-6 cm-re nő meg és a szára rövid szártagú. A karógyökere mélyrehatoló és gyors növekedésű, a talajt sűrűn behálózzák oldalgyökerei. A száron és a levélnyélen ritkán, a levélfonákon viszont sűrűn lehet találni puha, tüskés szőröket.

A magános virágok a levelek hónaljában állnak, a nővirágok viszonylag nagy terméskezdeménnyel rendelkeznek. A termés alakja fajtánként változó: a majdnem gömbölyűtől az egészen lapos csésze alakig sokféle változat megtálalható. Általánosan elterjedt a lapított forma, erről is kapta egyik szinonim nevét, a csillagtököt.

Környezeti igénye

Napfényes, meleg talajokon díszlik a legjobban, az erősen kötött, levegőtlen, vizenyős, savanyú kémhatású területeket kerüljük el az ültetésnél. Erőteljes gyökérzete miatt csapadékban szegényebb tájakon is termeszthető.

Öntözni alig szükséges, csupán palántázáskor, illetve száraz időben végzett magvetéskor és tartós szárazság idején öntözzük. Inkább ritkábban, de nagyobb mennyiségű vizet adjunk.

Melegigényessége és csírázási hőmérséklete hasonló a többi tökféléhez. Magvetését akkor kezdjük, amikor a talaj hőmérséklete tartósan 13-14 °C, vagy magasabb. A hideg talajba került magok gyengén vagy egyáltalán nem csíráznak.

A tökfélékhez hasonló, vagy ezeknél egy kicsivel nagyobb a tápanyagigénye. 10 nmenként 30-40 kg szerves trágyát, 0,5 kg vegyes műtrágyát (kálisó, pétisó, szuperfoszfát 1:1:1 arányú keverékét) juttassunk a talajba az előző év őszén. A virágzás kezdetén fejtrágyaként kiszórt 5 dkg vegyes műtrágyát jól meghálálja.

Termesztése

A patisszont hosszú tenyészideje miatt főnövényként termesztjük, ezért a trágyázást és a talaj-előkészítést ősszel végezzük. A vetés vagy ültetés előtt tavaszi munka a talaj porhanyítása, elegyengetése, gyomtalanítása. A simára művelt talajon előre jelöljük ki a fészkek helyét.

Helyrevetéssel vagy tápkockákban előnevelt palántákkal is szaporítható. Szabad földbe április végétől június végéig vethetjük szakaszosan 3-4 cm mélyre.

Palántanevelésre április közepe táján tápkockába, virágcserépbe tegyük a magokat. Naponta öntözzük a földjét, mert a kis növények nem viselik el a kiszáradást. Két-három hét múlva előnevelt, kiültetésre kész palántákat kapunk.

Kiültetés előtt edzéssel fokozatosan szoktassuk a külső környezethez a növényeket: szellőztetéssel csökkentsük a hőmérsékletet vagy nappal a szabadba helyezzük ki a palántákat. Alaposan öntözzük meg és ügyeljünk arra, hogy a gyökérzet ne sérüljön, a tápkockaföld széle a talajszinttel azonos magasságba kerüljön.

Az évközi munkák során két-háromszori kapálással tartsuk gyommentesen a területet, porhanyítsuk a talajt. Nyár vége felé a tövek annyira összeborulnak, hogy a talajművelést megakadályozzák, a gyomnövényeket ekkor kézzel húzzuk ki.

A virágzás után folyamatosan, hetente két-háromszor is szedjük, meit a szedés elmaradásával csökken a virágzás intenzitása. Savanyításra 3-5 cm, rántani 5-8C-10) cm átmérőjű terméseket szedjünk. Könnyen letörhetők kézzel is, nem szükséges késsel levágni, de szúrós levelét ne fogjuk meg, mert a csupasz kezet könnyen felsérti. A leszedett termésről törjük le azonnal a kocsányt és az elszáradt virágszirmot.

Minimális növényvédelmi munkát igényel. Nyáron a lisztharmat, esetleg nagymértékű levéltetű-fertőzés okozhat gondot. Növényvédő szert virágzás után csak a végső esetben használjunk, s akkor is csak rövid várakozási idejűt, hogy a 3-4 napos szedési ciklusokat ne zavarja.

Felhasználása

A friss gyümölcsből számos étel és savanyúság készíthető. Nagy előnye, hogy a 10-12 cm-nél kisebb átmérőjű terméseket nem kell meghámozni, se kimagozni, hanem elegendő a kocsány és a száraz virágszirom eltávolítása után alaposan megmosni. Nincs jellegzetes íze, ezért bármilyen fűszerezéssel elkészíthető. Diabetikus és kalóriaszegény étrend összeállításánál fontos szerepe lehet. Az étkezési felhasználáson kívül érdekes alakja miatt dísztöknek is ültetik.

A 3-5 cm átmérőjű terméseket uborka módjára egészben savanyúságként lehet eltenni. A hagyományos savanyúságlébe kissé több ecetet tehetünk, mert a patisszongyümölcs igen enyhén édeskés ízű.

Önálló ételként is megállja a helyét. Elkészíthető rántva, töltve, pörköltként, párolva stb. Ilyenkor a 10 cm-nél nagyobb átmérőjű, idősebb termések is felhasználhatók, igaz, ebben az esetben a külső keményedő héjat már le kell hámozni és a magokat is el kell távolítani.

RECEPTEK

• Csemegepatisszon

A megmosott, hámozatlan, 4-6 cm átmérőjű gyümölcsöt egészben, a 7-10 cm-eset pedig gerezdekre vágva készítjük elő. ízlés szerint kaprot, babérlevelet, szőlőlevelet, tormát helyezünk az üvegbe, majd szorosan berakjuk az előkészített gyümölcsöt. Mustármagot, koriandert és néhány szem fekete borsot szórunk rá, majd forró ecetes, sós, cukros lével öntjük le. Az üvegeket lezárva, száraz gőzben csírátlanítjuk. Eltevéshez csak patentüveget érdemes használni, mert celofános lekötéssel a felöntőlé elpárologhat.

• Kovászos patisszon

Meghámozzuk, kimagozzuk a patisszonokat, és vastagabb hasábokra, kisebb uborka nagyságú darabokra felvágjuk. Egy másfél-két literes üveg aljára száraz kaprot teszünk, erre rakjuk élükre állítva a patisszondarabokat, közéjük teszünk 2-3 gerezd fokhagymát. Tetejüket ismét egy csomó száraz kaporral szorítjuk le és egy barnakenyér-darabbal befedjük. Leöntjük annyi forró, sós vízzel, hogy ellepje (egy liter vízre egy evőkanál sót számítunk).

Napos, meleg helyen érleljük, a kovászos uborkához hasonlóan, de vigyázzunk, sokkal hamarabb érik meg. Ha megért, kisebb üvegekbe átrakjuk, rászűrjük a saját levét, és jól lezárva, hűtőszekrényben tároljuk.

• Rakott patisszon

2 nagyobb patisszon, olaj, zöldpaprika, 1 nagy fej vöröshagyma, paradicsom, 2 dl tejföl, 5 tojás, 5 dkg sajt, darált hús, só, kakukkfű, bazsalikom, bors.

Félujjnyi vastag szeletekre vágunk két nagyobb patisszont, és három evőkanál olajban kisütjük, majd az olajból kivéve, félretesszük. Ugyanebben az olajban egy-két percig élénk tűzön, megtisztított, ujjnyi széles csíkokra vágott zöldpaprikát, végül egy nagy fej, karikára vágott vöröshagymát pirítunk meg. Egy nagy tűzálló tál aljára terítjük a patisszonszeleteket, erre rakjuk sorba a paradicsomot, tetejére fektetjük a zöldpaprikaszeleteket, befedjük a hagymakarikákkal. A közöket enyhén sózzuk és meghintjük illatosfűszerekkel: kakukkfűvel, bazsalikommal, törött borssal. Végül az egészet leöntjük két dl tejföl és egy tojássárgájának a keverékével, meghintjük 5 dkg reszelt sajttal, és a sütőben fél óráig sütjük. Készíthetjük gazdagabban is: a lerakott patisszonra egy réteg darált húst vagy sonkát, illetve szeletelt kemény tojást fektetünk, és úgy rakjuk rá a többi zöldfélét.

• Patisszonpörkölt

A megmosott gyümölcsöt egyenlő kockákra vágjuk, és a búshoz hasonló módon pörköltnek elkészítjük. ízlés szerint majoránnával is ízesítjük, lecsóval sűrítjük. Galuskával vagy vajas burgonyával tálaljuk.

• Rántott patisszon

A megmosott, 7-10 cm méretű termést szeletekre vágjuk, és megsózva karikára vágott vöröshagyma közé rétegezzük, hogy annak izét, illatát átvegye. Fél óráig állni hagyjuk. Ezután lisztben, tojásban, zsemlemorzsában megforgatjuk és olajban pirosra sütjük. Frissen, forrón tálaljuk.

• Töltött patisszon

10 patisszon, 10 tojás, só, bors, mustár.

A megmosott, 4-6 cm átmérőjű terméseket kissé megpároljuk, majd a közepét kivájjuk, sóval, borssal, mustárral kikenjük és egy-egy tojássárgáját helyezünk el óvatosan az üregben. A tojás sárgája közepére egy szem borsot teszünk és a tojás megdermedéséig sütőben sütjük. A tojásfehérjéből és a patisszon kivájt, párolt, áttört belsejéből sóval, borssal, mustárral ízesített, gőzben vert mártást készítünk, és a töltött patisszont erre az alapra helyezzük.

• Patisszon lapcsánka

1,5 kg patisszon, 4 db tojás, 0,5 kg liszt, 1 fej hagyma, só, bors, szárított petrezselyem

Hámozzuk meg a patisszont, majd nagylyukú reszelőn gyaluljuk le a húsát a magos belső részéről. Kisebb lyukon reszeljük meg a hagymát. Keverjük össze az összes hozzávalót. Teflon serepenyőben néhány csepp olajon lapítsunk le egy-egy kanálnyit a masszából, süssük meg minkét oldalán, mint valami vastag, kis palacsintát. Melegen adjuk köretnek, de hidegen is jó. Magában ehetjük tejföllel, joghurttal.

II.
Patisszon
Cucurbita pepo L. convar. melopepo provar. radiata Noisette

(más néven: csillagtök, ujjastök)

Bokrosán vagy félig elterülve nő, leginkább guggonülő. Indája az étkezési tök indájához hasonlít. Azonban az egész növény finomabb. Termése jellegzetesen lapított, kissé görbült korong, szélein kinövésekkel. Tápértéke jelentős, jobb az uborkáénál. Fajtája az 'Óvári fehér', többféle ételnek, tartósított terméknek elkészíthető.

A régi időkből ismert 'Ujjastök' kinövései hosszabbak, ujjszerűek, erről kapta találó elnevezését. Beéretten évekig eltartható.

III.
Patisszon, csillagtök
Cucurbita pepo var. patissoniana form. radiata

Növénytani leírása. A patisszon a tökfélék családjába tartozó egyéves, lágy szárú növény. A spárgatökhöz hasonlóan guggonülő és indás változata van. Szabó szerint a guggonülő változat is esetenként, a tenyészidő második felében indát fejleszt. Külsejében leginkább a spárgatökhöz hasonlít. Szára 30-50 cm-es, a kúszó, indás változat 3-4 m-es hajtásokat fejleszt. A szár hengeres, vagy kissé szegletes, serteszőrös és az ízközökben üreges. Levele hasonló a spárgatök leveléhez, talán annál finomabb és apróbb. A levéllemez nagy, egyszerű alakú, tenyeresen karéjos, a karéjok vége hegyes. A nyél és lemez felülete, fonáka egyaránt serteszőrös.

Virágai egylakiak, váltivarúak, valamivel kisebbek a spárgatök virágainál, és a levélnyelek hónaljából nőnek ki. Pártája forrt szirmú, 5-6 karéjos, tölcsér alakú, sárga színű. A nővirág terméskezdeménye közepes nagyságú. Gyökere karógyökér, apró mellékgyökerekkel van teli. Sekélyen, 25-35 em mélyen gyökerezik, ennél mélyebbre már kevés gyökere jut le.

Termése jellegzetes csillag, illetve korong alakú. Olyan diszkoszhoz hasonlítható, melynek 10-12 sekély karéja van. Beéretten dísztöknek is megfelel. A termés a bibepont felől korong alakúan kidomborodik. Színe éretlenül - ahogyan fogyasztjuk - zöldesfehér, s minél érettebb, annál inkább csontfehér. Éretten elérheti a 16-25 cm átmérőt, 1-2 kg-ot. Magja apróbb, mint a spárgatök magja. Ezermagtömege 60-70 g. 12 °C alatt csak kis százalékban csírázik.

Származása, elterjedése. Származási helyéről eltérőek a véleméyek. Egyesek szerint Chiléből, Bolíviából, Peruból vagyis Közép- és Dél-Amerikából, mások szerint Afrikából származik. Szabó szerint Észak-Amerikából. Szerinte az indiánok már az európai telepesek előtt fogyasztották, s az USA-ban ma is széles körben elterjedt, így New York, New Jersey államokban, ahol nagyon kedvezőek számára a termesztési feltételek. Európában is közismert növény. A Szovjetunió európai és ázsiai területén ma egyaránt termesztik. Savanyúságként fogyasztják. Európa többi országai közül Franciaországban, Olaszországban és Csehszlovákiában terjedt el a termesztése.

Hazánkban csak néhány éve kezdünk vele ismerkedni. Meghonosítását Török Szilveszter kezdeményezte. Több konzervgyárunk próbálkozott tartósításával, feldolgozásával. Főleg savanyítva igen kedvelt. Terjed azonban egyéb formában való fogyasztása is. A termesztés növekedésének ütemét az határozza meg, hogy a konzervüzemek mennyire tudják gazdaságosan savanyítani. Kisüzemben és nagyüzemben egyaránt jól termeszthető.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Juhász 1969-ben végzett vizsgálatai szerint a patisszon beltartalmi értékei, így szárazanyag-, cukor-, szénhidrát- és hamutartalma közel azonosak a spárgatökével. A spárgatök karotin- és kalóriatartalma azonban valamivel nagyobb a patisszonénál. A patisszon C-vitamin-tartalma azonban jóval nagyobb, megközelíti a paradicsom C-vitamin-tartalmát. 30 mg/100 g körüli C-vitamin van a friss, 3-12 cm átmérőjű termésben. Uborkához hasonlítva, táplálkozási értékei a felsorolt tényezőket illetően kedvezőbbek.

Mindezt fokozza változatos, sokrétű felhasználhatósága. A zsenge termést elkészítésekor nem kell hámozni. Húsa szép, a spárgatökéhez hasonló, jó konzisztenciájú. Íze gyenge, jellegzetes tökíz, ezért jól ízesíthető egyéb növényekkel vagy fűszerekkel.

Környezeti igényei. Melegigényes növény, fejlődésének optimális hőfoka 25 °C. A hideget nem birja. 0 °C körüli hőmérsékleten a virágai fagynak el, —0,5 °C-on a levelei, —1, —1,5 °C-on a szára és termése is.

Fényigénye még nem tisztázott kísérletekkel, de hajtatásban természetes fényviszonyok között is kielégítően fejlődik.

Vízigényes. Sekély gyökérzete miatt elsősorban öntözéssel terem jól. Az uborkánál kevesebb, a spárgatöknél valamivel több vizet kíván.

Tápanyagigénye nagy. Csak a jól trágyázott talajt szereti. A nitrogént, a foszfort egyaránt nagy mennyiségben használja fel. A talaj szerkezete iránt már kevésbé igényes. A szélsőségesen rossz szerkezetű talajokat kivéve valamennyi talajtípuson jól díszlik.

Növényváltás, talaj-előkészítés. Élettani igényei alapján úgy illeszkedik a vetésforgóba, mint a spárgatök. Házikertben, nagyüzemben egyaránt köztes nélkül termesztik. Elsősorban öntözött és öntözetlen zöldségnövényekkel kerül forgóba. Korán lekerülő borsó, saláta, retek, korai kel, karalábé után még másodterményként is termeszthető. Kisüzemben rendszerint fészektrágyát kap. Fészkenként 4-6 kg érett trágyát vagy komposztot kell a patisszon alá adni.

A talaj-előkészítés attól függ, hogy elő- vagy utó terményként termesztjük. Az előveteményként termesztett patisszon őszi mélyszántásba kerül. A fészekkészítés idejéig simítózzuk el a területet.

A másodterményű patisszon talaj-előkészítését az elővetemény faja, lekerülési ideje szabja meg. Legfeljebb sekély, nyári szántást adjunk, de elég lehet egy kultivátor vagy tárcsa előkészítő munkája is.

Fajtái. A guggonülő változat mellett az indásat is termesztik, mégis nagyobbrészt a guggonülő változat az elterjedt. Ez a rövidebb tenyészidejű, korábban szedhető. Könnyebb a növényápolása is. Hazai nemesítésű fajta az Óvári fehér. Vajszínű termésű, vastag, fehér húsú. Termései szedési időponttól függően 0,15-1,5 kg tömegűek.

Szaporítása. Palántaneveléssel és állandó helyre vetéssel egyaránt szaporítható. A palántanevelés tűzdelés nélkül 4-5 hétig tart. A patisszon a többi kabakoshoz hasonlóan nem szereti a tűzdelést. A palántanevelés kezdetét a kiültetés ideje szabja meg. Legkorábban április végén ültethető ki, de akkor a májusi fagyoktól védeni kell. Ez esetben március közepén kell vetni a magját. Nagy felületen a májusi fagyok után ültetjük. Ehhez az ültetéshez elegendő az április 5. és 10. közötti vetés.

Közvetlenül gyep- vagy tápkockába kell vetni. Növényházban 3-7 nap múlva, fűtött fólia alatt 1 hét múlva kel ki. Feltétlen meleg, tehát 20-25 °C-os palántaneveiő helyre van szükség. A palántanevelés során kb. 3 hetes korban a tápkockákból vagy gyepkockákból kinőnek a gyökerek, s egymásba hatolhatnak. Ajánlatos ebben az időben a gyökereket megszaggatni úgy, hogy a kockákat villával megemeljük, majd visszahelyezzük eredeti helyükre. Így a kiültetéskor bekövetkező gyökérmegszakadások miatt nagyobb visszaesés nem következhet be.

A kiültetés előtt, még kora tavasszal készítsük el a trágyás fészkeket. Nagyüzemekben teljes trágyázást kell végezni. Tenyészterülete megegyezik a spárgatök tenyészterületével, tehát 1 x 1 m, esetleg 80 x 80 cm-es tenyészterület is megfelel.

A szabadföldi vetést április közepe táján kell kezdeni. A szakaszos vetések tanulsága szerint az ennél korábbi vetésből kelt növények hosszú időre kelnek ki, és lassan fejlődnek. Később, tehát április közepe után lehet vetni. Eddigi megfigyelések szerint a legkésőbbi vetés időpontja június vége. A júliustól vetett patisszon a fagyokig már nem tudja teljes termését beérlelni. Legjobb, ha fészkekbe vetünk, ezeket 100 x 100 vagy 80 x 80 cm-re kell elhelyezni egymástól. Egy-egy fészekbe 3-4 magot tegyünk, a vetés mélysége 4-5 cm.

Az április közepén állandó helyére vetett mag 5-9 nap alatt kel ki. A virágzáshoz a szaporítás időpontjától függően 40-70 nap szükséges. A korai, tehát áprilisi vetésből való növények 60-70 napra, a májusi, illetve júniusi vetés növényei 40-50 napra virágzanak.

A termés növekedése - Szabó mérései szerint - igen gyors. A nővirágok megjelenése után már 4-12 napra szedhető a patisszon. A napi átlagos növekedés 0,6-1,2 cm, de nagyon kedvező körülmények között 2 cm is lehet. A növekedés 9 cm átmérő eléréséig igen intenzív, később gyengül.

Ápolása. A tenyészidő során a patisszont is rendszeresen kell kapálni, öntözni, és esetenként bizonyos növényvédelmi munkát is kell végezni. Fejtrágyázásra szintén sor kerülhet, főleg nitrogéntartalmú műtrágyát adhatunk a tenyészidő második felében.

Átlagosan háromszor kapáljunk, vegyszeres gyomirtása ma még nem megoldott. Öntözni 2-3 esetben kell, de ez nagyban függ a talaj nedvességi viszonyaitól is. A patisszont gyakran támadja a lisztharmat. Két-három védekezést javasolhatunk a lisztharmat ellen. Olyan szerrel kell permetezni, amely gyors hatású, és nem akadályozza a termés értékesítését. Ilyen szempontból a Morestan 0,2%-os oldata jól bevált.

Szedése. Az első szedésre a kelés után 50-75 napra kerül sor. Szabó tapasztalatai szerint a szedési idény a patisszonnál szinte korlátlan. A tenyészidő hossza 2,5-5,5 hónap, ennek megfelelően a szedési időszak 1-3 hónap. A szedés akkor kezdődik, amikor a termések elérik a 3-12 cm átmérőt. Általában 3-4 naponként, tehát hetenként kétszer szedhető. Kora reggel vagy késő délután végezzük ezt a munkát. Elegendő kézzel szedni, tehát nem kell kés e művelethez. Könnyebb szedni, mint az uborkát, mert a zöldesfehér színű terméseket nem kell keresni a lomb között, s könnyen lepattinthatók a tőről. Egyrészről azonban nehezebb is, mert a levélzet szurós, ezért csupasz kézzel és karral nem tanácsos ezt a munkát végezni.

A patisszon nagyon bőtermő. Kísérleti mérések szerint 25-85 t közötti termés szedhető hektáronként. Szedés után osztályozni kell.

Első osztályúnak a 3-7 cm átmérőjű, ép, egészséges, főleg savanyításra felhasználható termés számít. Másodosztályú a 8-12 cm átmérőjű, ép, egészséges, főleg konyhai feldolgozásra alkalmas termés. Az eddigi megfigyelések szerint a korábbi vetésekből származó növényeken több a másodosztályú, mint az első osztályú. Augusztus második felétől, a hőmérséklet csökkenésével már alig van nagyméretű termés.

Az első osztályú termések aránya a szedés gyakoriságával növelhető. Ezért 2 naponként szedjük. Konzervcélra, savanyításra ennél ritkábban nem is szabad szedni.

A szedés, szállítás során vigyázni kell, mert a csemegeuborkához hasonlóan könnyen törik, sérül. A tárolást elég jól bírja. Szobahőmérsékleten 2-3 napig, hűtőszekrényben 6-7 napig jól eltartható, ha 0 °C-nál nem hűtjük le jobban.

Hajtatása. Egyelőre nem terjedt el, de hasonlóan a spárgatökhöz, hajtatható. A savanyításra használt patisszont nem kifizetődő hajtatni, az étkezésit azonban igen, hiszen a téli, kora tavaszi ellátásban bővítené a választékot. Hajtatása növényházban vagy fűtött fólia alatt egyaránt elképzelhető, sőt hideg fólia alatt is előbb ad termést, mint a szabadföldi patisszon. Növényházi haj tatásához főnövényként kell beállítani. Legkorábban február elején kezdjük a kiültetését. Előtte valamely hidegtűrő növényt lehet hajtatni. Fűtött fólia alatt szintén főnövény. Az elővetemény hidegtűrő zöldségnövény lehet; saláta, retek, karalábé. Ezek lekerülése után - március végén vagy április elején - kell kiültetni. Házikertekben hideg fólia alatt lehet legegyszerűbben hajtatni. A fóliát a paradicsomhoz hasonlóan kell vándoroltatni. Ezért márciusban saláta, retek, karalábé lehet a fólia alatt. Április elején a takarást rárakjuk a patisszonra, és május 15-ig - a májusi fagyok elmúltáig - ott marad, utána még paprika fölé lehet tenni. Vándoroltatás nélkül fólia alatt második növényként kell besorolni. E célból április közepéig a hidegtűrő zöldségeknek marad a fólia, s ezt követően jöhet a patisszon.

Ápolása megegyezik a paprikáéval. Az uborkához viszonyítva tehát kevesebbet kell öntözni, és kevesebb párával is beéri. Á termés mennyiségére nincsenek tapasztalataink. Hajtatásának lehetőségét elsősorban az dönti el, hogy a hajtatott patisszonért mennyit fizetnek.

A szaporítóanyag beszerzése. Csak magról szaporítható. Várjuk meg, hogy a termés teljesen beérjen. A magot kiszedjük, napon megszárítjuk, és száraz helyen tároljuk. A patisszon magja a hazai kereskedelemben kapható.

Ételkészítési lehetőségek
A patisszont többféleképpen használhatjuk fel. Savanyítják az uborkához hasonlóan, lehet belőle készíteni más zöldségekkel csalamádét is. Készíthető belőle saláta; rántva, töltve, pörköltként vagy roston sütve is fel lehet használni.

IV.
Patisszon (csillagtök) eltevése

Hazánkban egyre jobban kedvelt zöldségféle. Tápanyagértéke is kedvező, mert elég sok fehérjét, C-vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Csekély a szénhidráttartalma. Hús helyett is fogyasztják, de kellemes savanyúság és kompót is készíthető belőle.

Ananászbefőtt csillagtökből
Hozzávalók: 3 kg felkockázott csillagtök, 40 dkg cukor, 4 dkg citromsav, 4,2 l. víz, 1 l. ananászszörp.
Elkészítése: A csillagtököt körömnyi kockákra vágom, 2 l. vízben elkeverek 4 dkg citromsavat, és a tökre öntöm. 24 óra hosszat állni hagyom. Másnap 2 l. vízből és 25 dkg cukorból szirupot főzök, és a lecsöpögtetett csillagtököt kb. 2 percig a szirupban főzöm. Ezután leszűröm. A lét kiöntöm (de szirupként savanyítva citromsavval és aromával, üdítőnek is felhasználható). 1 l. ananászszörpből, 2 dl. vízből és 15 dkg cukorból szirupot főzök, a csillagtökre öntöm (már ne forraljuk!) és azonnal üvegekbe töltöm. Száraz dunsztba tesszük.

Ananászbefőtt csillagtökből 2
Hozzávalók: 5 kg felkockázott csillagtök, 2 evőkanál. ecet, 50 dkg cukor, 0,5 dl citromlé, 1 l. ananászszörp, 3-4 db szegfűszeg.
Elkészítése: 3 l. vizet az ecettel felforralunk, belerakjuk a csillagtököt, 3 percig forraljuk, és a vízben hagyjuk kihűlni. A cukrot 8 dl vízben elkeverjük, felforraljuk, hozzáadjuk a citromlét, a szörpöt és a szegfűszeget, ha felforrt belerakjuk a csillagtök kockákat, és ismét felforraljuk. Azonnal üvegekbe szedjük, és száraz dunsztba rakjuk.

Édes-savanyú csillagtök
Elkészítése: A csillagtököket félbevágjuk, kimagozzuk, húsukból karalábévájóval kis gömböket formálunk. Sós vízben két percig főzzük, majd lecsöpögtetjük, hűlni hagyjuk, és üvegbe rakjuk. A tartósító léhez 2,5 deci borecetet, vagy gyümölcsecetet, 2,5 dl száraz fehérbort, 2 babérlevelet, 2 szegfűszeget, mokkáskanálnyi szemes borsot, egy darabka gyömbért, 30-40 dkg cukrot felforralunk, kihűtjük, és csillagtök golyókra öntjük úgy, hogy ellepje. Szobahőmérsékleten lefödve, egy napig állni hagyjuk. Másnap a levet leöntjük, és ismét felfőzzük. Kihűtjük, majd az üvegbe visszaöntjük. Ezt harmadnap megismételjük, úgy, hogy a tökgolyókat a forrásban lévő lébe öntjük, és 2-3 percig főzzük. Ezután szűrőkanállal az üvegekbe szedjük, és az újra felforralt lével leforrázzuk. Az üvegeket lekötjük, és száraz dunsztba tesszük.

Kovászos csillagtök
Elkészítése: Ahány literes az üveg, annyi púpozott evőkanál lisztet szórunk az aljára, majd tormát, kaprot, meggy-, és szőlőlevelet teszünk bele. Az apró, megmosott csillagtökökkel megtöltjük az üveget. Ízesítő levet készítünk: minden liter vízhez 3 dkg sót keverünk, és az üvegbe öntjük. A tetejére nátrium-benzoátot szórunk, és az üveget mélyebb tálba állítjuk, mert a savanyúság néhány nap múlva forrni kezd. ha letisztul, akkor az üveget lemossuk, és lekötve végleges helyére állítjuk. Februárig, márciusig eláll.

Kovászos patisszon
Hozzávalók: patisszon, kapor, fokhagyma, pirított kenyérkockák, víz, só.
Elkészítése: Tetszés szerinti mennyiségben patisszont megmosunk. A kisebb, 5-6 cm átmérőjű patisszonokat egészben, a nagyobbakat viszont meghámozva, belsejétől megtisztítva, 1-2 cm-es kockákra vágva tesszük el. Az üveg aljára néhány szál megmosott kaprot teszünk, erre rakjuk a patisszont és közé 2-3 gerezd fokhagymát. A tetejére egy szál kapor és pirított kenyérkockák kerülnek. Az üveget teleöntjük meleg, sós vízzel (literenként 3 dkg sót számítunk), lefedjük, a napra (vagy meleg helyre) tesszük, és néhány napon keresztül érleljük. Ha a leve már teljesen zavaros, megérett. Leszűrjük, jól zárható kisebb üvegekbe rakjuk és rászűrjük a levét. Hűtőszekrényben akár egy hónapig is eláll. Ha tartósítót teszünk rá, eltarthatóságát meghosszabbíthatjuk.

Patisszon (csillagtök) ecetben
Hozzávalók: Egészen apró patisszonok tetszés szerinti mennyiségben, ecet, só, bors, torma, kapor, szalicil
Elkészítése: Az egészen zsenge patisszonokat, miután szárukat levágtuk, megmossuk, és üvegbe rakjuk. Néhány szál kaprot teszünk közéjük. Ízlés szerint hígított ecetet sóval, cukorral, szemes borssal, néhány szelet tormával felforralunk, egy késhegynyi szalicilt keverünk bele. A forró ecetet a patisszonra öntjük, az üveget lekötjük, és száraz gőzbe rakjuk.

Patisszon-kompót
Hozzávalók: 4 kg tiszta patisszon, 1 üveg aroma 30gr-os, 70-80 dkg cukor, 4 l víz.
Kandírozott: 2 kg patisszon 1 kg cukor 1 üveg aroma 5 dl víz
Elkészítése: A patisszont megpucolom, felkockázom, ezután forrásban lévő ecetes vízben félpuhára megfőzöm. Azért ecetes vízben, mert így nem fő szét. Ezután következik a lényeg. Annak függvényében mit készít az ember, kompótot vagy kandíroz, valamilyen szirupot készít, amibe AROMÁT tesz. Ha kompótot készítek, én kevés cukrot szoktam használni, így az aroma intenzív hatású. A patisszont ugyanúgy kandírozzuk, mint a narancsot.

Patisszon (csillagtök) savanyítva
Elkészítése: Savanyúságnak a kisebb, 2,5 - 4 cm átmérőjű darabokat válogassuk ki. Ezek színe még halványzöld illetve zöldes-fehér, héjuk egészen vékony, magkezdeményeik még lágyak. Alaposan mossuk meg, a rajta maradt kocsányt vagy rászáradt virág maradványt távolítsuk el. Forrásban levő vízben szűrőkanállal vagy szitával merítve egy percig előfőzzük, majd hűtjük. Az üvegek aljára tegyünk megmosott, 3-5 cm-esre aprított fűszereket, ízlés szerint petrezselyem- és zellerlevelet, kaprot, tárkonyt, fokhagymát, kis szelet fűszerpaprikát, babérlevelet, néhány szem fekete borsot, esetleg 1-2 szem szegfűborsot és szegfűszeget, 1-2 karika tormát. Készítsük el közben a felöntő-levet, amelynek minden literéhez adjunk 3 dkg sót, 3-4 dkg cukrot, és a forralás végén 2 dl 10%-os ecetet. A felöntő-levet forrón öntsük az üvegekbe rakott patisszonra, légtelenítsük, majd lehetőleg celofánnal bélelt csavaros tetővel vagy patentüveg tetejével zárjuk légmentesen. Az 1 kg-os üvegeket meleg vízfürdőben, lassú, 20 perces fölmelegítés után, 10 percig tartsuk forrásban levő, gyakorlatilag 100 fokos sterilezőben. Utána szedjük ki, ne maradjon a szükséges időnél tovább a forró vízben, mert túlfőhet.

Patisszon-csalamádé
Hozzávalók: 1 kg patisszon, 50 dkg vöröshagyma, 50 dkg sárgarépa, fél-fél teáskanál koriander és mustármag, 5 szem fekete bors, 1 csokor friss kaporzöld, 1 szál tormagyökér. ecet, cukor és só ízlés szerint
Elkészítése: A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük. A patisszont és a sárgarépát legyaluljuk, a vöröshagymát vékony karikákra vágjuk. A zöldségeket mély porcelán, vagy üvegtálban sóval jól összekeverjük. Lefedve állni hagyjuk. Másnap kicsavarjuk a levét, amelyet a só oldott ki belőle, és a zöldséget lazán üvegekbe töltjük. Közédugjuk a megtisztított és vékonyka hasábokra vágott tormát és a megmosott, lecsöpögtetett kaprot. Vizet forralunk, beleöntjük az ecetet és a cukrot, majd a felsorolt fűszerekkel ízesítjük. A zubogó levet ráöntjük az üvegbe tett zöldségre, és azonnal lekötjük. Lehetőleg sötét, hűvös helyen tároljuk. Megjegyzés: Nemcsak savanyúságként használható, hanem különféle kevert salátákhoz is nagyon finom. A lecsöpögtetett csalamádét, tehetjük majonézes mártásba, összerakhatjuk áttört túróval, gyümölccsel, sajttal, sonkával stb. Leve kitűnő salátaízesítő.

Patisszon-saláta
Elkészítése: A meghámozott patisszonokat ujjnyi darabokra vágjuk, üvegekbe rakjuk, néhány zöld paradicsomot, kisebb uborkát is tehetünk közé. Leöntjük jól fűszerezett ecettel, amit úgy készítünk, hogy az ízlés szerint hígított ecetet sóval, cukorral, szemes borssal, mustármaggal, tormaszeletekkel, kaporral felforraljuk. Az üveg tetejére is néhány kaporlevelet, sárgarépa-karikát teszünk, ráöntjük a késhegynyi szalicillal elkevert forró ecetet, lekötjük, és száraz gőzbe tesszük.

Tormás-kapros patisszon 1.
Hozzávalók: Egészen apró patisszonok tetszés szerinti mennyiségben, 1 nagy csokor kapor, 1 vastag tormagyökér, 10 szemes fekete bors, ecet, cukor, só
Elkészítése: Az apró patisszonokat megmosom, de nem hámozom meg, hanem egészben hagyom. Nagyon szorosan tiszta üvegekbe rakom, közéteszek egy-egy vékony szál tisztított tormát és megmosott kaprot. Ecetet, cukrot, sót felforralok, beleteszem az egész borsot, és az erősen forrásban levő levet ráöntöm a patisszonra. Szorosan lekötöm, és száraz gőzben hagyom kihűlni.

Tormás-kapros patisszon 2.
Hozzávalók: Egészen apró patisszonok tetszés szerinti mennyiségben a zöldség minden kilogrammjához 1 szál vastag tormagyökér, 1 nagy csokor friss kapor, ecet, cukor, és só ízlés szerint.
Elkészítése: A tormát meghámozzuk, jól megmossuk, majd vékony hasábokra vágjuk. A patisszonokat is megmossuk, és a száruknál kissé kikanyarítunk belőlük. Nem hámozzuk meg, nem vesszük ki a magos belsejét, mert az apró zöldség még egészen zsenge. Tiszta, kiforrázott üvegekbe rakjuk. Igyekszünk a helyet gazdaságosan kihasználni, hogy minél több beleférjen. Az üvegekbe néhány tormahasábot, és megmosott, lecsöpögtetett, kaporszálat helyezünk. Kellemesen pikáns, nem túl savanyú levet keverünk ecettel, cukorral, sóval, és felforraljuk. Csak addig főzzük, amíg a lé tetején lévő habot le nem szedjük, majd tűzforrón ráöntjük a patisszonokra. Ügyeljünk arra, hogy a zöldséget teljesen lepje el a salátalé. Azonnal lekötjük, és 24 órán keresztül száraz gőzben hagyjuk. Megjegyzés: Mindenfajta húsételhez illő, az uborkához hasonló ízű savanyúságot kapunk, amelyet felcsíkozva salátába is keverhetünk. Az apró savanykás patisszonokat (belsejüket kivájva) hússalátával, franciasalátával, sajtkrémmel vagy, bármilyen sós szendvicskrémmel is megtölthetjük.