KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA és környéke KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA
Kistarcsa és környéke
Gödöllő felé a 3-as út mentén, Budapest határától mindössze egy kilométerre fekvő Kistarcsa az Árpád-korban szokásos egyik névadási módon a Tar személynévből kapta nevét. A tar szó a tarkából származtatható, más vélemény szerint a torsa, tarsa szóból – mely marhát, tehát a gazdagság kifejezőjét jelenti – ered.
– Hogy hívják Kistarcsát eszperente nyelven?
– Cseppnetegyele.
Kistarcsa
területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak,
lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kr.e. 4000-2500),
a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt
emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet
alakítottak ki területünkön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok.
Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott
területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető
környezetében feltárt lelőhely tanúsága szerint a X-XIII. században állott itt
település.
A Tarcsa névvel 1352-ben találkozunk először és 1452-ig volt a
Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely - Felsőtarcsa
néven - különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát.
A török hódítás
nem követelt helyi emberáldozatokat, viszont a XVI. század végén kezdődött tizenötéves
háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu.
A török kivonulása és a
Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket.
Az új birtokosok a visszatérő magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német
vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára - Grassalkovich herceg jóvoltából
- a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből szlovákok.
Az 1848-49-es szabadságharc
tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán fejlődött fel a dicső emlékű isaszegi csatában
szerepet játszó Aulich Lajos vezette sereg.
Kistarcsa történetében jelentős
változást eredményezett a XIX. század végén beindult vasúti közlekedés. A helyi
érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 3-as főközlekedési úttal jelenleg is fontos
szerepet tölt be a kistarcsai lakosok közlekedésében.
A középkori romok köveit
felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus
templom építését.
A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult
Gép- és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert
foglalkoztató gyár lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal addig lakatlan
oldalán. Ezzel kezdetét vette a település másik irányba történő terjeszkedése,
minek eredményeképpen a fő közlekedési nyomvonal jelenleg nagyjából két azonos
részre osztja Kistarcsát.
A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement.
Területén néhány év múlva kisebb fonalgyár létesült, mely gyorsan fejlődött.
1928-ban református templom, 1931-ben evangélikus
szeretetotthon épült, mely jelenleg 30 férőhellyel rendelkezik.
A XIX.
század második felében beindult iskolai oktatás nyelve 1888-ig szlovák volt. A
század elején megnövekedett lakossági létszám újabb oktatóhelyeket igényelt, amit
a lakótelepen oldottak meg: a vasgyár megszűnésével a tisztviselők házából alakítottak
ki egy 8 tantermes iskolát. A mezőgazdaság szövetkezesítését követően sok - föld
nélkül maradt vidéki család - a főváros kínálta munkalehetőség reményében - telepedett
itt le. Az igények 1971-ben egy új iskola megépítését eredményezték, majd az 1978-ban
épült 1000 ágyas kórház működésének
megindulásakor újabb oktató bázisra volt szükség. 1989-től egészségügyi szakiskola
és gimnázium is található településünkön.
1919-től 2 éven át működött óvoda,
majd az 1936-os újraindítást követően folyamatosan bővült. Egy időben bölcsőde
is volt. A jelenlegi körülmények közt egy óvoda két telephelyén nyertek elhelyezést
a gyerekek, napjainkban 400 fő körüli létszámmal.
A könyvtár gondolata 1903-ban
merült fel először. Jelenleg 14 ezer könyvből válogathatnak a művelődni vagy egyszerűen
csak kikapcsolódni vágyók.
A helyi érdekű vasút villamosításával egy időben
kezdődött meg Kistarcsa villamos árammal történő ellátása. Azóta kiépült a víz,
gáz, csatorna és legutóbb a telefonhálózat is.
A korábban "Új Barázda" nevet
viselő termelőszövetkezet fúzió után a "Szilas" nevet vette fel. A privatizációt
követően jelenleg több kisebb termelőegységként működik.
1922 óta beszélhetünk
helyi orvosi ellátásról. Jelenleg 4 háziorvossal és állandó ügyelettel működik
az orvosi rendelő. 2 gyermekorvos és 2 fogorvos is segíti a lakosság egészségének
megőrzését. Az első gyógyszertár 1923-ban indult, jelenleg két helyen válthatják
ki gyógyszereiket az arra rászorulók. Az egészségház 1932 óta folytatja tevékenységét.
1979-ben Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes községek közigazgatását.
Mivel a két szomszédos település mindig is önálló, sajátos életet élt, az 1994-es
népszavazás eredményeként újra külön önkormányzatok vezetik a községek életét.
Kistarcsa terrülete jelenleg: 10,68 négyzetkilométer.
Az 1989 óta üzemelő
uszoda 25 méteres medencéje és szolgáltatásai a kikapcsolódás mellett sportolási
lehetőséget is nyújtanak a település és a környék lakosságának.
Két pénzintézet
működik Kistarcsán, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. valamint
a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet fiókjai. Egy áruház és egy üzletház mellett
3 üzletsor és 3 nagy ABC-üzlet szolgálja a lakosság vásárlási igényeit.
A
rendszerváltás óta számos kisebb bolt is nyílt. A település szélén elhelyezkedő
ipartelepen több nagy cég lerakata és néhány termelőüzem folytat tevékenységet.
Kistarcsa utcáinak nagy részén aszfaltozott úton közlekedhetnek a gépkocsik. Tankolási
lehetőséget két benzinkút ad. Meghibásodás esetén több autójavító műhely közül
választhatnak a gépkocsi tulajdonosok.
A kulturális programok színteréül egy
nagyterem és a klubfoglalkozásoknak helyet biztosító 2 kisebb terem szolgál. Több
esemény már hagyományosan kerül minden évben megrendezésre: kórustalálkozó, folklórtalálkozó,
virágfesztivál, szüreti mulatság... A néptánccsoport nemzetközi sikerekkel is
büszkélkedhet. 3 népdalkör is tevékenykedik településünkön, melyek egyike - elsősorban
nyugdíjasoknak szóló - vidám jeleneteket is előad. Amatőr színjátszóink több díjat
kaptak már országos szintű megmérettetéseken. Ünnepélyes eseményeken lép fel a
kamarakórus. Elsősorban szervezéssel foglalkozik a kulturális egyesület.
A legnépszerűbb sportág helyi hívei a nemzeti bajnokság 3. osztályában játszó
labdarúgócsapatnak szurkolhatnak. Triatlonosaink és kerékpárosaink válogatott
versenyzőket nevelnek. Női kézilabdásaink megyei bajnokságban játszanak. A cselgáncsosok
korosztályukban az ország élmezőnyében találhatók, de rajtuk kívül más harcművészeti
ágakkal is sokan foglalkoznak. A sakkozók szintén megyei szinten versenyeznek.
Kistarcsa 9150 lakosának nagy része jelenleg is a fővárosban talál munkalehetőséget.
A Köztársaság Elnökének 85/2005. (VI.29.) KE határozata városi címet adományozott
Kistarcsa nagyközségnek.
A világhálót
böngészve, a Kistarcsához kapcsolódó információk nagyobbik fele az internálótáborról
szól. Bár még senki sem gyűjtötte össze az emlékezéseket, irodalmi műveket. Az
alábbi szemelvényeket Tóth Gyula történész válogatta honlapunk számára:
Bíró
Sándor: A „Mátrai" lovagrend
Böszörményi
Géza: Recsk 1950-1953
Csurka István: Az
esztéta – száraz regény
Erdey Sándor: A recski
tábor rabjai
Faludy György: Pokolbéli víg
napjaim
Detrich László (1931-2012) tizenévesként hónapokat töltött a kistarcsai internálótáborban, 1956-ban Angliába emigrált és megírta magyarországi fiatalságának történetét. Az írást kiadták egyszer a Kornétás Kiadó "Kistarcsától Londonig" címmel, majd 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap "Ifjúkorom a kistarcsai munkatáborban" címmel. A könyv zseniálisan jó; humorral, őszintén és mégis hittel, reménnyel ábrázolja hazánk történelmének egy sötét korszakát. Üzenete: minden nehéz helyzetből van kiút.
Ruzsa Bence: Egy évstázad Kistarcsán - Az internálótábor története
Kistarcsai Kulturális Egyesület, Kistarcsa, 2020, 242 oldal
178 ezer gyufaszál – Kiss János makettkiállítása Kistarcsán
Kiss János (1951-) eddigi legnagyobb munkája a kistarcsai volt internálótábor épületegyüttese 80 ezer szál gyufából 22 hónap alatt készült el.
https://www.youtube.com/watch?v=VGnY5xFa-Mk
Kistarcsa Helytörténeti Kiskönyvtára
1. KIRÁLY ANDOR – Szolgálattal a vasgyár élén (2021)
2. EVANGÉLIKUS ÖZVEGY PAPNÉK OTTHONA – Kilencven év – Kistarcsa (2021)
Nevezetesebb
településrészek
Kistarcsa
térképe:
http://kistarcsa.ngi.hu/images/gallery/full_11.jpg
FALU
A falu eredeti területét jelölte az elnevezés. A Rózsa utca, Kápolna utca, Malom
utca, Kossuth Lajos utca, Hősök tere által határolt terület.
GYÁRTELEP
Az egykori Fésűsfonó Gyár területe. Budapest felé eső sarkán található a Terebess
Center.
HOLLANDIATELEP
Kettészeli a közigazgatási határ; a régi része, ahol a Holland utca is található,
Kerepeshez tartozik, az újonnan beépülő része Kistarcsához. A 3-as főút, Patak
utca, Bartók Béla utcánál lévő árok által körbezárt háromszög alakú terület.
KÓRHÁZ
A Flór Ferenc kórház és környéke.
KÓRHÁZLAKÓTELEP
Az Eperjesi út kórház utáni jobb oldali részén, a panelházakból álló lakótelep.
KAKASTELEP
A régen itt található baromfitenyészetről kapta a nevét. A Petőfi utca, Aradi
utca, Eperjesi út, Szabadság útja által határolt terület.
RAKTÁRTELEP
A kórháztól Budapest felé eső rész, ipari terület.
SPORTTELEP
A labdarúgó pályáról kapta a nevét, az Aradi utca, Pozsonyi utca, Komáromi utca,
Eperjesi út közötti terület.
TELEP
Nevét a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. lakótelepéről kapta. Az elnevezést
később a Rákóczi körút, Thököly utca - Hunyadi utca, Kolozsvári utca és a Határ
utca által körbezárt területre is kiterjesztették.
ÚJFALU
A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. fénykorában (1920-as évek) kialakult településrész.
A Rigómező, Holló utca, Komáromi utca által határolt terület.
VIHARTELEP
Régen ez a terület beépítetlen puszta volt, amin szabadon keresztülszáguldottak
a szélviharok. Később az ide épült településrészt így hívták. A Völgy utca, Kápolna
utca, Dózsa György utca, Kölcsey Ferenc utca által határolt terület.
ZSÓFIALIGET
Zsófia hercegnőről (Ferenc József anyja) kapta nevét az egykor ligetes rész.
A Homok dűlő, Vasút utca, Rákóczi körút, Attila utca által határolt terület.
Tények,
címek
http://www.kistarcsa.hu/
Kistarcsa
város címere:
Orvosi
rendelő: Batthány
u. 2.
Tel.:
(28)
470-840
1978-tól
Kistarcsán működik Pest megye legnagyobb kórháza, a Flór Ferenc Kórház
Semmelweis
tér 1., HÉV-megálló: Kistarcsa-Kórház, kék busz: 92-es
Tel.:
(28) 370-249).
http://www.florhosp.hu/
Gyógyszertár: Hunyadi utca 8.
Tel.:
(28)
470-206
Posta: Iskola utca 6.
Tel.:
(28)
470-609
Benzinkút:
Szabadság útja 56.
Tel.:
(28)
470-098
Rendőrség:
Szabadság útja 52.
Tel.:
(28)
470-801 (Rendőr örs)
Kerepes
HÉV-megállónál található a távol-keleti harcművészetek központja az Éden
Park (Magyar Shaolin Templom és Chung Hop Kuen Egyesület), 2144 Kerepes, Szabadság
útja 102. Tel.: (28) 492-310. A templomuk mögötti domboldalon szeretnék felépíteni
az eredeti Saolin kolostor tizenhét pagodájának mását.
Kistarcsa
és Csömör között épült az Auchan
Liget áruház,
2002
novemberében nyitotta meg kapuit 13 000 négyzetméteres eladótérrel és 32 kiegészítő
szaküzlettel.
Cím: 2141 Csömör,
Határ út 6.
Tel.: (28) 888-700, Fax: (28) 888-799.
Az áruház nyitvatartása:
hétfő - szombat: 6 - 22h, vasárnap: 7 - 20h
1986-ban avatták a Szilasligethez közel eső Forma-1-es
pályát, a Hungaroringet.
Uszoda az Ifjúság tér 3. alatt
Tel.:
(28) 470-293.
Nyitva: kedd-csüt.: 6-8h, 15.30-20.30h, szo.-vas.: 10-18h, hétfőn
és pénteken zárva.
Kistarcsa
víztornyai: http://viztorony.hu/h/pest/kistarcsa.html
Kistarcsán, Kerepesen és környékén hagyománya van a gyógynövények termesztésének,
a belőlük készült teák,
illóolajok, aromák, fűszerek, kozmetikumok, élelmiszerkiegészítők gyártásának.
Ma is számos cég tevékenykedik e területen (Kistarcsán: Aroma Bázis, Dymol, Szilas
Aroma, Szilasfood Kft.,
Kerepesen: Döhler, Salvía, Silanus, Silvestris
és Szilas).
Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE)
2143 Kistarcsa
Bercsényi
u. 18.
Tel.: (28) 470-926
E-mail: kike@axelero.hu
www.kike.hu
Süssünk
görhönyt! - néven minden nyáron krumplifesztivált és főzőversenyt rendeznek
Kistarcsán.
Receptek
Etka és klasszikus jóga Kistarcsán, Kerepesen
Hidán Csaba László: A nomád harcművészetek Kistarcsán
Tunéziai
kerámiák, gyapjúszőnyegek:
Kimb-Art Kft.
2143
Kistarcsa
Iparterület
Postacím: 1631 Budapest, Pf. 149.
http://www.kimbart.hu/
kimb@axelero.hu
Tel.: (20) 925-4730, (70) 389-5139
Fax: (28) 470-493
„Koncentráció-moralitás-bölcsesség"
Buddhista Vipassana Társaság és Alapítvány
2145 Kerepes
Vécsey Károly
utca 29.
Tel.: (28) 480-972
Altmann Andrea, tel.: 06-20-358-0297, Altmann
László
altmancs@vnet.hu
http://www.vipassana.hu/
Öt könyvkiadó működik a környéken:
Cartaphilus
Kiadó
2143
Kistarcsa
Bem u.
13.
Tel.: (28) 472-295, 30/257-8863
Fax: (28) 472-295
E-mail: lettik@freemail.hu
Kiadóvezetők: Moldován László, Szász Zsolt
Galanthus
Kiadó
2143 Kistarcsa
Mesgye u. 1.
Tel.: (28) 470-024, 30/9647-144
Kiadóvezetők: Halmos Mónika, Gabula András
http://www.gabula-art.hu/
STB Könyvek
Könyvkiadó Kft.
2143 Kistarcsa
Baross Gábor u. 4.
http://stbkonyvek.hu/
Kiadóvezetők: Sajgó Miklós, Váradi Ferenc
Farkas
Lőrinc Imre Könyvkiadó
2144 Kerepes
Szőlő sor 4.
A
Terebess Kiadó
a Terebess Centerben működik
más kereskedelmi és kulturális
létesítményekkel együtt,
kattinson
rá:
Centrum a város szélén
Kovács
Ágnes: Textilgyárból kulturális központ
(Népszava, 2001. december
14.)
Halmos
Mónika: A Kelet kapuja - A Terebess Centerről
(Kistarcsai Kalendárium
2002, 173-175. oldal)
Gajdos
Zsóka: „Közel hozzuk a varázslatos Távol-Keletet”
(Házak, 2002.
VII. évfolyam 7-8. szám, 92-94. oldal)
Elek
Lenke: Vízisásból, komócsinból
(Népszabadság
Szabadidő-Magazin: Jövő 7 • 2002. október 31. • 15. oldal)
Kivirágzott
a banán Kistarcsán!
(Kistarcsai Hírmondó, 2010, szeptember 12.)
A
közel hozott Távol-Kelet
(Esti Hírlap, 2010. október 8.)
«vissza a Terebess Online nyitólapjára