KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA és környéke KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA

 

Kistarcsa és környéke

Gödöllő felé a 3-as út mentén, Budapest határától mindössze egy kilométerre fekvő Kistarcsa az Árpád-korban szokásos egyik névadási módon a Tar személynévből kapta nevét. A tar szó a tarkából származtatható, más vélemény szerint a torsa, tarsa szóból – mely marhát, tehát a gazdagság kifejezőjét jelenti – ered.

– Hogy hívják Kistarcsát eszperente nyelven?
– Cseppnetegyele.

Kistarcsai viccek »

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kr.e. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területünkön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok.
Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanúsága szerint a X-XIII. században állott itt település.
A Tarcsa névvel 1352-ben találkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely - Felsőtarcsa néven - különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát.
A török hódítás nem követelt helyi emberáldozatokat, viszont a XVI. század végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu.
A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára - Grassalkovich herceg jóvoltából - a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből szlovákok.
Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán fejlődött fel a dicső emlékű isaszegi csatában szerepet játszó Aulich Lajos vezette sereg.
Kistarcsa történetében jelentős változást eredményezett a XIX. század végén beindult vasúti közlekedés. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 3-as főközlekedési úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a kistarcsai lakosok közlekedésében.
A középkori romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését.
A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert foglalkoztató gyár lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal addig lakatlan oldalán. Ezzel kezdetét vette a település másik irányba történő terjeszkedése, minek eredményeképpen a fő közlekedési nyomvonal jelenleg nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát.
A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement. Területén néhány év múlva kisebb fonalgyár létesült, mely gyorsan fejlődött.
1928-ban református templom, 1931-ben evangélikus szeretetotthon épült, mely jelenleg 30 férőhellyel rendelkezik.
A XIX. század második felében beindult iskolai oktatás nyelve 1888-ig szlovák volt. A század elején megnövekedett lakossági létszám újabb oktatóhelyeket igényelt, amit a lakótelepen oldottak meg: a vasgyár megszűnésével a tisztviselők házából alakítottak ki egy 8 tantermes iskolát. A mezőgazdaság szövetkezesítését követően sok - föld nélkül maradt vidéki család - a főváros kínálta munkalehetőség reményében - telepedett itt le. Az igények 1971-ben egy új iskola megépítését eredményezték, majd az 1978-ban épült 1000 ágyas kórház működésének megindulásakor újabb oktató bázisra volt szükség. 1989-től egészségügyi szakiskola és gimnázium is található településünkön.
1919-től 2 éven át működött óvoda, majd az 1936-os újraindítást követően folyamatosan bővült. Egy időben bölcsőde is volt. A jelenlegi körülmények közt egy óvoda két telephelyén nyertek elhelyezést a gyerekek, napjainkban 400 fő körüli létszámmal.
A könyvtár gondolata 1903-ban merült fel először. Jelenleg 14 ezer könyvből válogathatnak a művelődni vagy egyszerűen csak kikapcsolódni vágyók.
A helyi érdekű vasút villamosításával egy időben kezdődött meg Kistarcsa villamos árammal történő ellátása. Azóta kiépült a víz, gáz, csatorna és legutóbb a telefonhálózat is.
A korábban "Új Barázda" nevet viselő termelőszövetkezet fúzió után a "Szilas" nevet vette fel. A privatizációt követően jelenleg több kisebb termelőegységként működik.
1922 óta beszélhetünk helyi orvosi ellátásról. Jelenleg 4 háziorvossal és állandó ügyelettel működik az orvosi rendelő. 2 gyermekorvos és 2 fogorvos is segíti a lakosság egészségének megőrzését. Az első gyógyszertár 1923-ban indult, jelenleg két helyen válthatják ki gyógyszereiket az arra rászorulók. Az egészségház 1932 óta folytatja tevékenységét.
1979-ben Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes községek közigazgatását. Mivel a két szomszédos település mindig is önálló, sajátos életet élt, az 1994-es népszavazás eredményeként újra külön önkormányzatok vezetik a községek életét.
Kistarcsa terrülete jelenleg: 10,68 négyzetkilométer.
Az 1989 óta üzemelő uszoda 25 méteres medencéje és szolgáltatásai a kikapcsolódás mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak a település és a környék lakosságának.
Két pénzintézet működik Kistarcsán, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. valamint a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet fiókjai. Egy áruház és egy üzletház mellett 3 üzletsor és 3 nagy ABC-üzlet szolgálja a lakosság vásárlási igényeit.
A rendszerváltás óta számos kisebb bolt is nyílt. A település szélén elhelyezkedő ipartelepen több nagy cég lerakata és néhány termelőüzem folytat tevékenységet.
Kistarcsa utcáinak nagy részén aszfaltozott úton közlekedhetnek a gépkocsik. Tankolási lehetőséget két benzinkút ad. Meghibásodás esetén több autójavító műhely közül választhatnak a gépkocsi tulajdonosok.
A kulturális programok színteréül egy nagyterem és a klubfoglalkozásoknak helyet biztosító 2 kisebb terem szolgál. Több esemény már hagyományosan kerül minden évben megrendezésre: kórustalálkozó, folklórtalálkozó, virágfesztivál, szüreti mulatság... A néptánccsoport nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. 3 népdalkör is tevékenykedik településünkön, melyek egyike - elsősorban nyugdíjasoknak szóló - vidám jeleneteket is előad. Amatőr színjátszóink több díjat kaptak már országos szintű megmérettetéseken. Ünnepélyes eseményeken lép fel a kamarakórus. Elsősorban szervezéssel foglalkozik a kulturális egyesület.
A legnépszerűbb sportág helyi hívei a nemzeti bajnokság 3. osztályában játszó labdarúgócsapatnak szurkolhatnak. Triatlonosaink és kerékpárosaink válogatott versenyzőket nevelnek. Női kézilabdásaink megyei bajnokságban játszanak. A cselgáncsosok korosztályukban az ország élmezőnyében találhatók, de rajtuk kívül más harcművészeti ágakkal is sokan foglalkoznak. A sakkozók szintén megyei szinten versenyeznek.
Kistarcsa 9150 lakosának nagy része jelenleg is a fővárosban talál munkalehetőséget.
A Köztársaság Elnökének 85/2005. (VI.29.) KE határozata városi címet adományozott Kistarcsa nagyközségnek.


Kistarcsáról még ma is sok embernek a volt internálótábor jut eszébe, betonkerítéssel, szögesdróttal, őrtornyokkal, gépfegyverekkel, kutyákkal. Már a második világháború előtt is volt itt internálótábor. A falu testéből szakítottak ki hozzá 18 ezer négyzetmétert. A Magyar Királyi Államrendőrség toloncosztálya a területen belüre került Ganz-kolóniáról kitelepítette a munkáscsaládokat, és helyüket munkakerülők, csavargók, prostituáltak foglalták el, továbbá politikai felforgató elemek is kerültek ide, például Rajk László 1931-ben. A háború alatt az öt pavilonban melléjük kerültek a deportálás előtt álló zsidók. 1945 márciusában már a bujkáló nyilasokat gyűjtötték ide, majd még abban az évben rendőrlaktanya lett. 1949-ben megtetszett Péter Gábornak és az Államvédelmi Hatóság rátette a kezét, biztonsági őrizettel, kihallgatószobákkal, szigorított cellákkal. Ide telepítették a Budai Déli Központi Internálótábor (Ma Petőfi laktanya a Budaörsi úton) több ezer foglyát. Újabb épületeket emeltek, a föld alatt is berendezkedtek. 1953-ban a Belügyminisztérium oktatási, kiképzési intézménye lett. Rendőrök, határőrök tanultak itt. 1956 novemberétől átmentileg ismét az állambiztonsági szerveké lett. Aztán folyt tovább az oktatás tiszthelyetteseknek, tartalékos tiszteknek. 1993-tól 1995-ig idegenrendészeti objektum: a rendőri ezred kényszerszállást biztosított benne a világ minden részéről idevetődő, a legkülönbözőbb nemzetiségű átutazó, hontalan, szökött, üldözött embereknek. A tábort 1995-ben bezárták." (Ilkei Csaba: "Pusztulófélben a volt internálótábor", Népszabadság, 2000. december 19, Pestvidék)

A világhálót böngészve, a Kistarcsához kapcsolódó információk nagyobbik fele az internálótáborról szól. Bár még senki sem gyűjtötte össze az emlékezéseket, irodalmi műveket. Az alábbi szemelvényeket Tóth Gyula történész válogatta honlapunk számára:

Bíró Sándor: A „Mátrai" lovagrend
Böszörményi Géza: Recsk 1950-1953
Csurka István: Az esztéta – száraz regény
Erdey Sándor: A recski tábor rabjai
Faludy György: Pokolbéli víg napjaim

Detrich László (1931-2012) tizenévesként hónapokat töltött a kistarcsai internálótáborban, 1956-ban Angliába emigrált és megírta magyarországi fiatalságának történetét. Az írást kiadták egyszer a Kornétás Kiadó "Kistarcsától Londonig" címmel, majd 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap "Ifjúkorom a kistarcsai munkatáborban" címmel. A könyv zseniálisan jó; humorral, őszintén és mégis hittel, reménnyel ábrázolja hazánk történelmének egy sötét korszakát. Üzenete: minden nehéz helyzetből van kiút.

Ruzsa Bence: Egy évstázad Kistarcsán - Az internálótábor története
Kistarcsai Kulturális Egyesület, Kistarcsa, 2020, 242 oldal


178 ezer gyufaszál – Kiss János makettkiállítása Kistarcsán
Kiss János (1951-) eddigi legnagyobb munkája a kistarcsai volt internálótábor épületegyüttese 80 ezer szál gyufából 22 hónap alatt készült el.
https://www.youtube.com/watch?v=VGnY5xFa-Mk

 

Kistarcsa Helytörténeti Kiskönyvtára

1. KIRÁLY ANDOR – Szolgálattal a vasgyár élén (2021)

2. EVANGÉLIKUS ÖZVEGY PAPNÉK OTTHONA – Kilencven év – Kistarcsa (2021)

 

Nevezetesebb településrészek
Kistarcsa térképe: http://kistarcsa.ngi.hu/images/gallery/full_11.jpg

FALU
A falu eredeti területét jelölte az elnevezés. A Rózsa utca, Kápolna utca, Malom utca, Kossuth Lajos utca, Hősök tere által határolt terület.

GYÁRTELEP
Az egykori Fésűsfonó Gyár területe. Budapest felé eső sarkán található a Terebess Center.

HOLLANDIATELEP
Kettészeli a közigazgatási határ; a régi része, ahol a Holland utca is található, Kerepeshez tartozik, az újonnan beépülő része Kistarcsához. A 3-as főút, Patak utca, Bartók Béla utcánál lévő árok által körbezárt háromszög alakú terület.

KÓRHÁZ
A Flór Ferenc kórház és környéke.

KÓRHÁZLAKÓTELEP
Az Eperjesi út kórház utáni jobb oldali részén, a panelházakból álló lakótelep.

KAKASTELEP
A régen itt található baromfitenyészetről kapta a nevét. A Petőfi utca, Aradi utca, Eperjesi út, Szabadság útja által határolt terület.

RAKTÁRTELEP
A kórháztól Budapest felé eső rész, ipari terület.

SPORTTELEP
A labdarúgó pályáról kapta a nevét, az Aradi utca, Pozsonyi utca, Komáromi utca, Eperjesi út közötti terület.

TELEP
Nevét a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. lakótelepéről kapta. Az elnevezést később a Rákóczi körút, Thököly utca - Hunyadi utca, Kolozsvári utca és a Határ utca által körbezárt területre is kiterjesztették.

ÚJFALU
A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. fénykorában (1920-as évek) kialakult településrész. A Rigómező, Holló utca, Komáromi utca által határolt terület.

VIHARTELEP
Régen ez a terület beépítetlen puszta volt, amin szabadon keresztülszáguldottak a szélviharok. Később az ide épült településrészt így hívták. A Völgy utca, Kápolna utca, Dózsa György utca, Kölcsey Ferenc utca által határolt terület.

ZSÓFIALIGET
Zsófia hercegnőről (Ferenc József anyja) kapta nevét az egykor ligetes rész. A Homok dűlő, Vasút utca, Rákóczi körút, Attila utca által határolt terület.

Tények, címek
http://www.kistarcsa.hu/

Kistarcsa város címere:


Orvosi rendelő: Batthány u. 2.
Tel.: (28) 470-840

1978-tól Kistarcsán működik Pest megye legnagyobb kórháza, a Flór Ferenc Kórház
Semmelweis tér 1., HÉV-megálló: Kistarcsa-Kórház, kék busz: 92-es
Tel.: (28) 370-249).
http://www.florhosp.hu/

Gyógyszertár: Hunyadi utca 8.
Tel.: (28) 470-206

Posta: Iskola utca 6.
Tel.: (28) 470-609

Benzinkút: Szabadság útja 56.
Tel.: (28) 470-098

Rendőrség: Szabadság útja 52.
Tel.: (28) 470-801 (Rendőr örs)

Kerepes HÉV-megállónál található a távol-keleti harcművészetek központja az Éden Park (Magyar Shaolin Templom és Chung Hop Kuen Egyesület), 2144 Kerepes, Szabadság útja 102. Tel.: (28) 492-310. A templomuk mögötti domboldalon szeretnék felépíteni az eredeti Saolin kolostor tizenhét pagodájának mását.

Kistarcsa és Csömör között épült az Auchan Liget áruház,
2002 novemberében nyitotta meg kapuit 13 000 négyzetméteres eladótérrel és 32 kiegészítő szaküzlettel.

Cím: 2141 Csömör, Határ út 6.
Tel.: (28) 888-700, Fax: (28) 888-799.
Az áruház nyitvatartása: hétfő - szombat: 6 - 22h, vasárnap: 7 - 20h



1986-ban avatták a Szilasligethez közel eső Forma-1-es pályát, a Hungaroringet.

Uszoda az Ifjúság tér 3. alatt
Tel.: (28) 470-293.
Nyitva: kedd-csüt.: 6-8h, 15.30-20.30h, szo.-vas.: 10-18h, hétfőn és pénteken zárva.

Kistarcsa víztornyai: http://viztorony.hu/h/pest/kistarcsa.html

Kistarcsán, Kerepesen és környékén hagyománya van a gyógynövények termesztésének, a belőlük készült te
ák, illóolajok, aromák, fűszerek, kozmetikumok, élelmiszerkiegészítők gyártásának. Ma is számos cég tevékenykedik e területen (Kistarcsán: Aroma Bázis, Dymol, Szilas Aroma, Szilasfood Kft., Kerepesen: Döhler, Salvía, Silanus, Silvestris és Szilas).


Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE)
2143 Kistarcsa
Bercsényi u. 18.
Tel.: (28) 470-926
E-mail: kike@axelero.hu
www.kike.hu

Süssünk görhönyt! - néven minden nyáron krumplifesztivált és főzőversenyt rendeznek Kistarcsán.
Receptek

Etka és klasszikus jóga Kistarcsán, Kerepesen

Hidán Csaba László: A nomád harcművészetek Kistarcsán

Tunéziai kerámiák, gyapjúszőnyegek:
Kimb-Art Kft.
2143
Kistarcsa
Iparterület
Postacím: 1631 Budapest, Pf. 149.
http://www.kimbart.hu/
kimb@axelero.hu
Tel.: (20) 925-4730, (70) 389-5139
Fax: (28) 470-493

Koncentráció-moralitás-bölcsesség"
Buddhista Vipassana Társaság és Alapítvány
2145 Kerepes
Vécsey Károly utca 29.
Tel.: (28) 480-972
Altmann Andrea, tel.: 06-20-358-0297, Altmann László
altmancs@vnet.hu
http://www.vipassana.hu/

 

Öt könyvkiadó működik a környéken:

Cartaphilus Kiadó
2143 Kistarcsa
Bem u. 13.
Tel.: (28) 472-295, 30/257-8863
Fax: (28) 472-295
E-mail:
lettik@freemail.hu
Kiadóvezetők: Moldován László, Szász Zsolt

Galanthus Kiadó
2143 Kistarcsa
Mesgye u. 1.
Tel.: (28) 470-024, 30/9647-144
Kiadóvezetők: Halmos Mónika, Gabula András
http://www.gabula-art.hu/

STB Könyvek Könyvkiadó Kft.
2143 Kistarcsa
Baross Gábor u. 4.
http://stbkonyvek.hu/
Kiadóvezetők: Sajgó Miklós, Váradi Ferenc

Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó
2144 Kerepes
Szőlő sor 4.

A Terebess Kiadó
a Terebess Centerben működik
más kereskedelmi és kulturális létesítményekkel együtt,
kattinson rá:
Centrum a város szélén

Kovács Ágnes: Textilgyárból kulturális központ
(Népszava, 2001. december 14.)

Halmos Mónika: A Kelet kapuja - A Terebess Centerről
(Kistarcsai Kalendárium 2002, 173-175. oldal)

Gajdos Zsóka: „Közel hozzuk a varázslatos Távol-Keletet”
(Házak, 2002. VII. évfolyam 7-8. szám, 92-94. oldal)

Elek Lenke: Vízisásból, komócsinból
(Népszabadság Szabadidő-Magazin: Jövő 7 • 2002. október 31. • 15. oldal)

Kivirágzott a banán Kistarcsán!
(Kistarcsai Hírmondó, 2010, szeptember 12.)

A közel hozott Távol-Kelet
(Esti Hírlap, 2010. október 8.)

 

«vissza a Terebess Online nyitólapjára