Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

amulett

természetes vagy ember készítette tárgy, amelynek különleges védelmező vagy szerencsét hozó erőt tulajdonítanak. Az amuletteket az emberek vagy magukon viselik, vagy azon a helyen tartják, ahol szeretnék, hogy kifejtse a hatását - pl. háztetőn vagy a termőföldön.

A természetes eredetű amulettek nagyon sokfélék lehetnek: drágakövek, fémek, állatok fogai vagy karmai, növények stb. Az ember készítette amulettek fajtái hasonlóképp széles skálán mozognak, bizonyos tárgyak vagy állatok kicsinyített másától a vallási képeket vagy feliratokat hordozó nyakékekig és a hasonló, papírra írt vagy fémbe vésett feliratokat tartalmazó zárt medálokig. Úgy vélik, hogy az amulettek hatalma a természetes erőkkel vagy vallási vonatkozású dolgokkal való kapcsolatukban rejlik, vagy pedig abból ered, hogy kedvező időpontban, szertartások kíséretében készítik el őket.

Az amulettek használatának hosszú története van. A MacGregor-papirusz 75 különböző amulettet sorol fel, amelyeket az ókori Egyiptomban használtak. Az egyik legelterjettebb a szkarabeuszbogár volt, amelyet az élők is viseltek, de a halottaikon is megtalálható volt. A szkarabeusz az életet szimbolizálta - részben talán azért, mert rendszerint egy ürüléklabdacsot görget, amelyet a nappal azonosítottak, és azt gondolták, hogy abban élnek a bogár lárvái; részben pedig azért, mert a bogarat jelölő hieroglifa azonos volt a „létrejön” ige jelével, ezért azt hitték, hogy a túlvilágon újjá fogja éleszteni a halottak szívét. Egyiptomban azokat a mágikus szövegeket írták le és viselték később amulettként, amelyeket eredetileg a tárgyi amulettek fölött mondtak el, hogy hatalmukat és erejüket biztosítsák.

A középkorban a keresztény egyház elítélte az amuletteket, de a zsidók körében a későbbi kabbalisták ismét bevezették használatukat. Sőt, az amulettek elkészítése a rabbik feladatává vált. A keleti zsidók között a Lilitet távol tartó amuletteket fölfüggesztik a szülő nők szobájában.

*

 

Az amulett kisméretű mágikus tárgy, kőből, fémből, csontból stb. készült. Leginkább nyakba akasztva viselték, abban a hitben, hogy megvédi viselőjét betegségtől, rontástól (különösen a szemveréstől), háborúban a sebesüléstől stb. Az érmeken, kő, csont és fa amuletteken vésett jelek, a szövet vagy bőr amuletteken varázsszavak voltak találhatók. – Az ókorban elsősorban a zsidókról, a görögökről és a rómaiakról tudjuk, hogy amuletteket hordtak. A Közel-Keleten és D-Európában ma is elterjedt az amulett viselése. A honfoglalás kori sírokban talált gyöngyökből és kaurikagylókból álló nyakláncokon valószínűleg amulett lógott, de nagyon kevés ilyen lelet maradt fenn. Ismeretes viszont Könyves Kálmán királyunk amulettgyűrűje (és annak európai párhuzamai is). A mai magyar népi hitvilágban nincs jelentősebb szerepe az amulettszerű tárgyaknak. Csak szórványos adatok vannak az akasztott ember kötelének, lyukas pénznek vagy a köldökzsinórnak amulettként való viselésére a rontás elhárítása céljából.

Magyar néprajzi lexikon

 

Kapcsolódó szócikkek:

arab (hamsza vagy Fátima keze)

egyiptomi > szkarabeusz

ga`u tibeti amulett-szelence > a Szidpaho amulett

japán omamori (o-fuda, gofu, shinpu)

kínai (hufu) > taoista

matematikai talizmánok

thai

török (nazar boncuk, nazar boncugu, nazarlik)

varázsgemmák

védikus asztrológia > navaratna


...