Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

A SZIDPAHO AMULETT

A tibeti népi vallásosságban a rosszindulatú hatások kivédésére szolgáló, a legfontosabb asztrológiai jelképek rendszerét összefoglaló szerencsehozó amulett, a Szidpaho (t.: srid pa ho) a legtöbb tibeti otthonban megtalálható. Elsősorban a negatív asztrológiai hatásokat semlegesíti, használják házasságkötés vagy új ház építésének alkalmával, de betegség, haláleset és helyváltoztatás esetén is. Általában az ajtón függ, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket a háztól, ám hordozhatják az esküvői menetben, amikor a vőlegény házától a menyasszony házához vonulnak, s néha egyenesen az újszülött bölcsőjére helyezik.

Az ábrázolás központi alakja, a Nagy Arany Teknősbéka (t.: Maha gser gyi rus sbal) Manydzsusrí bódhiszattva megtestesülése. A legenda szerint, amikor Manydzsusrí az asztrológia tudományát tanította, az emberiség annyira érdektelenné vált a buddhista Tan iránt, hogy a bódhiszattva inkább elrejtette tanításait. Ám az emberek szörnyű káoszba kerültek, ezért Manydzsusrí egy hatalmas Aranyteknőst teremtett, majd oldalát átszúrta egy nyílvesszővel. A Teknős az ősóceánban elsüllyedve vért és ürüléket bocsátott ki magából, melyekből létrejöttek a Világegyetem összetevői; a Teknős alsó páncéljára pedig Manydzsusrí felírta az asztrológiai tanításokat összefoglaló diagramot.

Az ábrázolás köré csoportosulnak a legfontosabb asztrológiai jelképek. A lángokkal körülvett Teknős páncélján, a legbelső körben van a kilenc részre osztott mágikus számnégyzet (t.: sme ba), körülötte, egy nyolcszirmú lótuszon helyezkednek el a trigramok (t.: spar kha sde brgyad) megszakított és folyamatos vonalai. A harmadik körben a tizenkét állatövi jegy (t.: lo skor bcu gnyis) állatai a tizenkét éves ciklust és a tizenkét hónapot is megjelenítik. Az égtájaknak megfelelően helyezkednek el: alul, északon a Disznó és az Egér, északkeleten az Ökör, keleten a Tigris és a Nyúl, délkeleten a Sárkány, délen a Kígyó és a Ló, délnyugaton a Juh, nyugaton a Majom és a Madár, északnyugaton pedig a Kutya. A Teknős Föld-elemet jelképező végtagjai a köztes égtájaknak megfelelően nyúlnak ki páncéljából. A négy fő égtáj irányában helyezkedik el a többi elem: a Teknős jobboldalán, keleten a Fa-, fejénél, délen a Tűz-, nyugaton a Fém-, végül északon, a teknős farkánál a Víz-elem. A Teknős farka alatt helyezkednek el a „Nyolc Nagy Bolygó” jelképei: a bolygónak tekintett Nap és a Hold, valamint az öt látható bolygó: a Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz; ezekhez adódik hozzá a Holdpályának az ekliptikát metsző, felszálló és leszálló csomópontjait jelképező Ráhu és a Kétu.

Kelényi Béla