Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

Vekerdi József (1927-2015)

Vekerdi József nyelvész, a nyelvtudomány doktora (1979). Kutatási területe: cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések, szankszrit irodalmi fordítások. 1963 és 1995 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1973-tól 1995-ig a Nemzetközi Csereszolgálati Osztály vezetője. 2001-ben Bibliothecarius Emeritus címmel tüntette ki a könyvtár.

Széchenyi-díj
Vekerdi József nyelvész, a nyelvtudományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár a magyarországi cigány szubkultúra, valamint a szanszkrit nyelv és irodalom kutatásában, fordításában és közkinccsé tételében végzett egyedülálló munkásságáért (2002)

Modi Kalá-díj
Vekerdi József magyar indológus személyében első ízben van külföldi kitüntetettje az indiai Dayawati Modi Vishwa Sanskriti Samman díjnak. Az elismerést a díjat megalkotó bombayi Modi Alapítvány ötévenként ítéli oda olyan kiemelkedő tudósnak, aki tevékenységével példaadóan járult hozzá India és egy másik ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez. Vekerdi professzor a szanszkrit irodalom számos művét fordította. A díjat a 73 esztendős tudós tegnap vehette át ünnepélyes körülmények közepette Bombayben (2000. dec.)

Vekerdi József (Debrecen, 1927. augusztus 7. - Budapest, 2015. szeptember 28.), a világ egyik legismertebb kortárs magyar nyelvésze, az MTA Orientalisztikai Bizottságának köztestületi tagja.
Az utolsó nagy nemzedékhez tartozó Eötvös-kollégistaként latin–görög–orosz szakon végzett az ELTE-n.
Az 1956-os forradalom után három évet ült börtönben, majd 30 éven keresztül az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott fölöspéldányokkal, ahonnan az 1995-ös Bokros-csomag jegyében minisztériumi nyomásra (nemzetközi visszhangot is keltő) megszégyenítő módon távolították el. Osztályvezetősége idején több tízezernyi kötetet juttatott el határon túli magyar könyvtárakhoz. Közben, 1992–93-ban az Eötvös Collegium igazgatója is volt. 2007. június 21–22-én kétnapos konferenciával köszöntötték a 80 éves Vekerdi József professzort az Eötvös Collegiumban. Nyugdíjazása után 2002 és 2008 között az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában óraadó tanárként szanszkrit szövegolvasási gyakorlat órákat tartott.
A nyelvtudományok kandidátusa (1955), doktora (1979), a ciganisztika tudományának legjobb hazai ismerője. Számos ókori szanszkrit szöveget fordított le magyar, a Szentírást pedig cigány nyelvre.

Wikipédia

 

Vekerdi József fordításai a Terebess honlapon:

Asvaghósa: Buddha élete (Buddhacsarita)
Bhagavad-gítá - A Magasztos Szózata
Buddha beszédei
Dhammapada - A Tan ösvénye
Dzsátakák - Buddhista születésregék
A gömböcfiú - Erdélyi cigány mesék
A Hulladémon 25 meséje (Vétála-pancsavinsati)
Omar Khajjám: Rubáík
Rámájana
Vágyzuhatag - Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből
Nami király megtérése - Dzsaina legendák

 

Három évtizedig gyűjtötte a cigány nyelveket
Hardi Péter interjúja Vekerdi Józseffel

Tíznél több nyelvet beszél, szanszkrit eposzokat fordít, s világviszonylatban a legtöbb cikket tette közzé a cigány kultúráról, néprajzról. Vekerdi József akadémikust leányfalui nyaralójában kerestük fel.

– Nem volt könnyű utolérnem, hiszen itteni otthonában telefonja sincsen. A világtól elvonuló tudós életét éli?

– Erről szó sincs, csupán élvezem a nyugodt kutatás lehetőségét. Éppen most fejeztem be egy tanulmányt Szent István intelmeiről.

– Honnan van önben a fáradhatatlan tudásvágy?

– Az Eötvös-kollégiumban oltódott belém. Igaz, azt már a Debrecenben, a Református Kollégiumban elhatároztam, hogy az indiai nyelveket fogom tanulmányozni. Alapozásként görög, latin és orosz szakot végeztem.

– A görögöt és a latint értem?

– Keresztury Dezső igazgató javasolta az orosz elsajátítását. Igaza lett, az ötvenes években a reakciósnak tartott beállítottságom ellenére kénytelenek voltak alkalmazni a párt egyetemén, a Lenin Intézetben. Szükség volt a tudásomra.

– Keresztury Dezső később is szerepet játszott az életében.

– A forradalomban való részvételemért kapott háromévnyi börtönbüntetés, majd némi segédmunka után ő vett maga mellé a Széchényi Könyvtárba.

– Mi volt a feladata?

– A nemzetközi csereszolgálatot vezettem. Munkám során évente több tízezer kötetet juttathattam a határon túli magyaroknak, ezzel is segítve megmaradásukat.

– S közben folyamatosan nyelvészkedett. Az asztalán cigány-angol-magyar szótár. Friss kiadásúnak tűnik.

– Tavaly jelent meg a Terebess Kiadónál. A kétezer-hatszáz szóból álló gyűjteményem először a hetvenes években látott napvilágot Pécsett, de azt már sehol sem lehet kapni, ezért szükségessé vált az újbóli kiadása.

– S honnan a cigány nyelv iránti érdeklődése?

– A cigány is az indiai ősnyelvből, a szanszkritból ered, viszonyuk olyan egymáshoz, mint mondjuk a latiné és a franciáé.

– Mennyi ideig gyűjtötte a szavakat?

– Az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig jártam a putrikat, a telepeket, a cigány otthonokat, beszéltettem a lakóikat, s közben jegyeztem a szavaikat.

– Mit tapasztalt, mennyire ismerik a cigányok a nyelvüket?

– A cigány nyelveket alig több mint húsz százalékuk beszéli, a többiek már sajnos nem értik.

– Cigány nyelveket? Így, többes számban?

– Igen, ugyanis tapasztalatom szerint a hazánkban élő cigányok nyelve az évszázadok során négy részre vált.

– Meg sem értik egymást?

– Annyira, mint mondjuk az angol és a norvég vagy a finn és a magyar. Vannak persze közös szavaik, de ez nem elég a beszélgetéshez.

– Melyek a cigány nyelvek?

– Az oláh cigány, amelynek nyelvjárásai a lovári – magyarul lókupec –, a bocskoros, a rongyszedő, a házaló és a szőnyeges csoport nyelve.

– Ezt beszélik a legtöbben?

– Így van, evvel a nyelvvel az ország egész területén találkozhatunk. A fódozó cigány nyelvet elsősorban az ország keleti területén beszélik, a magyar cigányt Nógrádban, a német cigányt, más néven szintót pedig elszórtan.

– Német cigányt? Ők mikor kerültek az országba?

– Esterházy herceg adott nekik menedéket a náci üldözés elől.

– Ön nem csak a cigányok nyelvét, hanem történelmét is kutatta. Mit lehet tudni, miért indultak el Indiából?

– Csak annyi bizonyos, hogy ezerötszáz évvel ezelőtt hagyták el lakhelyüket, s indultak nyugat felé. Páriák voltak, vagyis jogfosztottak, akiknek a legalantasabb munka jutott, még földműveléssel sem foglalkozhattak.

– S mikor jelentek meg hazánkban?

– Első említésük Zsigmond király idejéből való, a XV. század első feléből. Akkor már bizonyíthatóan több száz éve éltek a Balkánon. Vándorló nép voltak, letelepedésüket hazánkban csak az 1930-as években rendelték el.

– Az ön munkásságának azonban csak egy része a cigány nyelv kutatása. A szanszkrit irodalom magyarra fordítását Indiában is elismerik.

– Tavaly tiszteltek meg a Modi Kalá-díjjal, amely a legmagasabb indiai kulturális kitüntetés, ötévenként egyszer adományozzák. Az átadáskor a kulturális miniszter kijelentette: – Büszkék vagyunk Magyarországra!