Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
VÁGYZUHATAG
Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből válogatta,
szerkesztette és az utószót írta: Vekerdi József
Terebess
Kiadó, Budapest, 1997
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
SRINGÁRA-SATAKA, A SZERELEM SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL
NÍTI-SATAKA, A BÖLCSESSÉG SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL
VAIRÁGJA-SATAKA, A LEMONDÁS SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL
3. ÁLÓLÁM ALAKÁVALÍM
Soká ragyogjon
néked még a karcsú
Leányka bájos arca: hogyha párzó
Csókban vonaglasz, őt lásd, szép fejét
Buján szétborzolt barna hajkeretben,
Csilingelő fölünfüggők között,
Kéjes verejték finom gyöngysorával
Szegélyezett arcát és megtört szemét
Az elviharzott vad játék után...
Míg ez lehet tied - minek neked
Visnu és Siva és a többi isten?*
Franyó Zoltán fordítása
*)Szanszkrit
művek hagyományos bevezető formulája valamely isten oltalménak kérése. Leggyakrabban
Ganésának, a tudományok és művészetek istenének védelmébe ajánlják a művet:
Óm! Srí Ganésája namah! 'Óm! Hódolat a szent Ganésának!' Rajta kívül elsősorban
Siva istennek vagy Visnunak hódolnak bevezetőként. Erre a kötelező sablonra
utal játékosan Amaru kötetnyitó verse: "Kedvesed arca legyen oltalmazód
hosszú ideig - mit érdekel akkor Siva, Visnu, Brahmá és a többi isten?"
- Franyó fordítása némileg szelídíti az eredetiben naturalisztikusabb közösülésleírást.
6. ANGULJAGRANAKHÉNA BÁSPASZALILAM
Mért duzzogsz?
Sok a halk sírás, kezeiden morzsolva könnycseppjeid...
Sírsz még jobban is, és zokogsz, ha szeretőd bölcs szóra hallgatni fog,
Féltékeny haragot megún s közönyösen hágy el, szalad más után,
már akkor te alázatos s odaadó volnál, de késő a bú.
Weöres Sándor fordítása
10. KÓPÁT KÓMALALÓLABÁHULATIKÁ
Két kar, lenge
lián gyanánt, lekötözi hűtlennek vélt kedvesét,
nagy mérgében a dús lugasba cipeli, kíváncsi társnők elől,
pajzánsága miatt: "Megint micsoda rút szégyen reád és reám!"
És míg sírva pofozza, tépi: kacagón mindent a másik tagad.
Weöres Sándor fordítása
11. JÁTÁH KIM NA MILANTI
"Hölgyem,
halld: aki útrakél, hazajön az, énértem aggódni kár,
bánattól lesoványodol, s a siralom végtére semmit sem ér."
Így szóltam, s a sírása rögtön elapadt, szégyenkezőn nézve rám,
könny közt felkacagott, de tudtam erejét: szenvedni, meghalni kész."*
Weöres Sándor fordítása
*)Az eredeti szövet értelme: a távozó férfi biztatja vagy hitegeti kedvesét, hogy előbb-utóbb újra találkoznak. A nő igyekszik úgy tenni, mintha hinne a vígasztalásnak, de sírása elárulja, hogy belehal a válás fájdalmába. A két utolsó sor szó szerinti fordítása: "Ő könnyzáport hullató szemét szégyenkezőn félig lehúnyta, / rám tekintett, mosolygott, de láttam, hogy életétől készül megválni."
12. TADVAKTRÁBHIMUKHAM
Míg orcája föléhajoltam,
a szemem sugara lábára hullt,
gyengéd, jó szavait figyelni akaró fülkagylóm elfedtem én,
arcomról letörölve hirtelen öröm forró verejtéke; de
mégsem rejthetem áradó örömömet: mind szétrepedt szép ruhám.
Weöres Sándor fordítása
Bár szemközt
velem áll, lehajtom a fejem, lábára néz csak szemem.
Hallgatná csevegő szavát buta fülem, ám két tenyérrel fedem.
Két arcomról a titkos öröm verítékét gyorsan kezem törli le.
Ám elárul vágyakozó kebelemen széjjelrepedt köntösöm.
Vekerdi József fordítása
Míg szájával
számhoz közelített, elnéztem, s konokul bámultam a padlóra,
fülem nem akarta meghallani, de édes szavai ölemben bizseregtek.
és elpirultam, izzadt arcomat tenyerembe zártam, tehetek-e róla,
hogy szemérmem virága magától feslett ki néki, mint bimbójából a rózsa?
Faludy György fordítása
14. KATHAM API SZAKHI KRÍDÁKÓPÁD
Haragosan: "Eridj!"
szóltam, bár csak tetetve sírásomat,
amire a keményszívű, ágyból ugorva ki, elhagyott.
Neki a szerelem játék, könnyen lerázni való dolog,
de nekem a szívem sajgó, égő, levetve szemérmet is.
Weöres Sándor fordítása
15. DAMPATJÓR
NISI DZSALPATÓR
Férj és nő csevegése. Éj. A papagáj, hallván a halk suttogást,
hajnaltájt az após-anyós fülibe tárt féltett s kicsent titkokat.
Szégyenkezve az ifju nő, a papagáj csőrébe tolt egy rubint
gránátalma-magot, sietve s ügyesen forrasztva torkán a szót.*
Weöres Sándor fordítása
A két
utolsó sor pontos fordítása: " A nő szégyenkezésében a fülében függő fülbevaló
rubintját dugja / a papagáj csőrébe, mintha gránátalma-maggal etetné, hogy beléfojtsa
a szót."
A leány hajnalig
besurranó szeretőjével élvezett,
csupán a papagáj hallotta meg szavukat s a nyögéseket,
de a gonosz madár most délelőtt a tíztagú család előtt
rikácsolja: "Szívem, milyen kemény, szívem milyen kemény neked."
Faludy György fordítása
18. DRISTVAIKÁSZANASZANGATÉ
Két hölgyét
csevegőn egymásra borulón látván, mögéjük suhan,
egyiknek szemeit hamar befedi s a másikra csókkal lecsap,
játékból cselekedve szinte; de a lány s a férfi borzong belé,
s a játszin befogott szemű baba kacag, ő mit se tud semmiről.
Weöres Sándor fordítása
21. ÉKASZMIN SAJANÉ PARÁNGMUKHATAJÁ
Férj és nő közös
ágyon; arcukat a dac fordítja két fal felé.
Szó nélkül heverésznek és haragosan, bár égnek egymás iránt.
Lassanként a szemük zugán ragyog a vágy, nézésük egymáshoz ér:
nincs többé harag és dac, felkacag a pár, s egymást karolják vígan.
Weöres Sándor fordítása
22. PASJÁMÓ MAJI KIM PRAPADJATA
"Meglássuk,
micsinál?" S hideg buta közönyt színlelve próbáltam őt.
"Mért nem szól ez a hűtelen?" Haragudott, és majdnem útjára tért.
Már egymásra tekintenünk keserűség és gőgös rátartiság.
Végül elmosolyodtam, ő könnyekre fakadt, így jóra fordult a rossz.
Weöres Sándor fordítása
23. ÉKASZMIN SAJANÉ VIPAKSARAMANÍ
Közös gyékényen
fekszik két szerelmes.
A csacska, víg beszélgetés során
A férfi úgy véletlenül kiejti
Egy másik ismerős leány nevét.
Szerelme hátat fordít. Most barátja
Szép szóval békítgeti, ám a kedves
Duzzogva, némán elhárítja őt.
De aztán, hogy barátja már megunta
A sok beszédet, elhallgat s befordul
A fal felé: a nő kukkant fel, és
A férfira néz, mert már fél szegény,
Hogy az valóban el talál aludni.
Franyó Zoltán fordítása
24. TASZJÁH SZÁNDRAVILÉPANA
"Mért vagy
lábam elé borulva hazugúl zsírfoltot álcázgató?
Más nő keble kenőcsnyomát takarod! Ó, nem csapsz be, hűtlen bitang!"
Ránézek: "Hogyan? és hol?" Átölelem őt, elkenve tettem nyomát.
Ellankad gyönyörében és feledi már, hogy mit panaszlott előbb.
Weöres Sándor fordítása
26. BHRÚBHANGHÉ RACSITÉ
Bár ráncolja
szemöldökét haragosan, ám vágyva pillant reám.
Esdő szómra se válaszol, de a mosoly ajkán örömről beszél.
Kéjtől zsibbad a teste, míg teteti, hogy sértődött szíve kemény.
Duzzog, mímeli a haragot, de kiderül, hogy mérge csak színlelés.
Vekerdi József fordítása
27. PRÁNÉSA - PRANAJÁPARÁDHA
Ujdonsült feleség,
mikor a csapodár férj egy kicsit félrelép,
s nincs társnő, ki okítaná, mi az a mód, hogy szemrehányást tegyen,
csak szótlan remeg és zokog, lesüti két szeme lótusz-bimbaját,
arcát könnypatak önti el, gyönyörű szép hajfürtjeit rázza kín.
Szerdahelyi István fordítása
34. SZUTANU DZSAHIHI MAUNAM
"Gyere
ide, hallgatásod törd meg, édes szerelmem,
leborulok elibéd, mért vársz ily égő haraggal?"
Ura szavaira könnyek buggyantak húnyt szeméből
a szempillák sürüjén át, áradattal; de nem szólt.
Weöres Sándor fordítása
35. GÁDHÁLINGANA - VÁMANÍKRITA
Ott álltunk,
átöleltem derekát, és mellét mellemmel laposra nyomtam,
nem téptem le ruháját, mert magától siklott le combján bokája köré,
ne bánts, kínálj meg, ne marcangolj, ó, jaj nekem, milyen nagyon jó,
még, még, te drága, még, aztán alig hallottam, hogy azt suttogja szerelmem
most hallgat, alszik, hová lett? Eltűnt, meghalt, felolvadt bennem.*
Faludy György fordítása
*)Az
eredetiben is kissé homályos vers két utolsó sorának fordítása: "(a heves
szeretkezésben kifáradt nő) egyre elhalóbb hangon suttogta: / Ne, ne, csodálatos
vagy, elég volt! - aztán elaludt? meghalt? lelkembe olvadt? eltűnt?
36. PATÁLAGNÉ PATJAU
Ha leplét oldozná
az ura, pirul az arca remegőn,
ha melléhez vonná, zavara viszi el, s félre hajol ő,
az ajkán hang nem jön, de mosolyog az új testi örömön
az ifjú nej, mert még azt hiszi, hogy szégyen a gyönyör.
Szepes Erika fordítása
38. GATÉ PRÉMÁVÉSÉ
Szerelmünk megtartó
kötele kibomlott, vágy kapcsa lehullt,
barátságunk elszállt, követi a legényt: messzire futott.
Ezen töprengek, lásd, s a tovasuhanó régi napokon,
s nem értem, hogy mért nem hasadozik ezer részre a szívem.
Szepes Erika fordítása
39. CSIRAVIRAHINÓR UTKANTHÁRTJÁ
A sok ideje
szétválasztott pár a messziben egyre vár:
örökösen együtt élnének; s hogyha új a találkozás,
a sose siető nappalt gyötrődve töltik, de jő az éj,
ideje bizalmas társalgásnak s a sok ölelésnek is.
Weöres Sándor fordítása
41. KÁNTÉ SZÁGASZI JÁPITÉ
Megbántott az
uram s kidobtam! A barátnőm ingében visszatért.
Megtévesztve öleltem, súgva fülibe: "Férjemre vágyódom én."
"Férjed messzire jár, ne várd!" Kinevetett és férfimód átkarolt.
Minden férfi ravasz! Túljárt az eszemen, alkonyban, alvás előtt.
Weöres Sándor fordítása
43. SZÁ JÁVANTI PADÁNI
Vétkes férje
fejére szórt - amit a sok csúfszájú nőtől tanult -
minden durva szidalmat, ám a szíve már égett, miközben hadart,
s elvégezte, megáldozott a Szerelem szép istenének hamar.
Ily bájos kanyarok közt fut az út, melyen a Hűség halad.
Szerdahelyi István fordítása
45. ANGÁNÁM ATITÁNAVAM KUTA
"Mért vagy
vézna, esett? Mitől a remegés? Imádott, valld meg nekem,
sápadtságod okát ne rejtsd, te gyönyörű!" Urának kérdéseit
gyakran hallva felelt: "Csupán buta szokás, kár hogy ha ezzel törődsz."
Vallott, szűk szavait tagadva, keserű könny-árja, sok sóhaja.
Weöres Sándor fordítása
48. CSAPALAHRIDAJÉ KIM SZVÁTANTRJÉ
Te buta, hiu
nő, mért néztél el szegény szeretőd fölött,
ki idesietett és kérlelve borult a lábad elé?
Mi a haszon a nagy dölyfösségből? Csak ez: szakitott veled.
Örömöd odalett, most már sírhatsz, ha ez neked így a jobb.
Vekerdi József fordítása
50. BÁLÉ NÁTHA VIMUNCSA
"Hölgyem!"
"Férjem!" "Apaszd örök haragodat!" "Mérgemben bántlak
talán?"
"Bánom bűneimet." "Ne bánd, egyedül én vagyok mindenben hibás."
"Akkor mért ez a sok sírás, sikogatás?" "Hát ki előtt sírok én?"
"Előttem." "Ki vagyok neked?" "Szeretőm." "Nem
vagyok az, hát sírok."
Weöres Sándor fordítása
51. SLISTAH KANTHÉ
"Karját
fonta körül a nyakamon férjem, és én csak álltam.
Megcsókolt, s én leszegtem a fejem, szégyenemben pirultam.
Szót sem szóltam neki" - kesereg, és bánja: mért volt ügyetlen
első ízben a fiatal ara, vágyott most már a férjre.
Szepes Erika fordítása
53. LAGNÁ NÁNSUKAPALLAVÉ
Köntösét se ragadta meg esedezőn, az ajtót sem állta el,
nem hullt kérve a lába elé, szóval se mondta: "Maradj!"
ám míg a férfi hűtlenül a szakadó záporba ment volna ki,
útját elhagyott kedvese szemeinek könnyzápora zárta el.
Weöres Sándor fordítása
68. KVA PRASZTHITÁSZI
"Hol jársz,
te karcsu-derekú, a vak éjszakában?"
"Vár rám a kedves; oda surranok én, hol ő van."
"Mondd lányka, nem remeg a szíved a mély magányban?"
"Kísér a hű szerelem istene hosszu nyíllal."
Weöres Sándor fordítása
71. LÁKSÁ-LAKSMA-LALÁTA
A homlokán kétoldalt
lakk piroslik,
Nyakán egy női karperec nyoma,
Az ajkán nedves, kormos pillafesték,
Szemén a bétel kérkedő színe:*
Midőn s szép, gazella-szemű nő
Meglátta reggel hűtlen kedvesének
Testén e bűnös ékességeket,
A vízirózsát, mellyel oly kacéran
Babrálgatott, sápadt ajkára nyomta,
S halk sóhaját a kelyhébe lehelte.
Franyó Zoltán fordítása
*)A bétel-cserje levele az indiai "rágógumi", amely a nyálat pirosra festi.
73. SATHÁNJASZJÁH KÁNYCSÍMANI - RANITAM
"Ha szép
nő csengettyűs öve kusza dalát hallva, lesed őt:
azon-nyomban érzem: lazul az ölelés hő derekamon.
De hol sírjak? Mézes vajas ajakadat szívja valahány,
barátnőm elpártolt, fut az eszeveszett, édesem után."
Weöres Sándor fordítása
74. SÚNJAM VÁSZAGRIHAM VILÓKJA
Ágyasházba benéz
a lányka. Egyedül bóbiskoló kedvesét
hosszan nézi, föléhajol. De a legény alvása csak színlelés.
Megcsókolja gyanútlanul, s a fiu-arc reszketve, borzongva ráng.
Szégyenkezve a lány lehajtja fejét, míg párja sok csókot ád.
Weöres Sándor fordítása
79. SZPHUTATU HRIDAJAM KÁMAH
"Ha husomat
a vágy szétszaggatná, ha megreped is szívem,
sohase csacsogok többé hűtlen szerelmesemmel, soha!"
Dühe zuhatagán vergölődött jajongva az őz-szemű,
de bizakodón nézett az útra, amerre a párja jár.
Weöres Sándor fordítása
81. PURÁBHÚD ASZMÁKAM
Nagyon szerettük
egymást, egy test voltunk s egy lélek.
mért nem mondtam nemet, mért lettem feleséged?
Mikor arcodba nézek, nem ismerek reád,
szívem akár a kő, csak gyűlöletem éltet.
Faludy György fordítása
82. MUGDHE MUGDHATAJAIVA
"Szűzlány,
nem szabad életed kikeletét szűzességben tölteni!
Hagyd el gőgödet és a rút ijedezést: halld, hívogat kedvesed."
Így bíztatta leánybarátja; hanem ő, borzadva, így válaszolt:
"Csitt! megbántod az életem kegyes urát, ki szívem mélyén lakik."
Weöres Sándor fordítása
"Balgán
azt hiszed, érdemes életedet hűségben eltölteni?
Gondold meg magadat, gyere, akad elég más férfi, nemcsak kedvesed!"
Így biztatta barátnője, de a leány aggódó arccal felelt:
"Halkabban! Szavadat szívem közepén meghallja életem ura!"
Vekerdi József fordítása
85. KAPÓLÉ PATRÁLÍ
Ha orcád festékét
letöröli kezed: a helye fakó.
Az ajkad nektárját sűrű sóhajaid, isszák, nem a férj.
Ha melled hullámzik, csakis a könnyűid árja viharoz.
A méreg lett férjed, buta gyanakodó bestia, nem én!
Weöres Sándor fordítása
Lehajtott arcodról
a kenetet kezed törli le, nem én.
Nem csókom szárítja ajakadat, csupán sóhaj özöne.
Az elfojtott sírás, nem az ölelés rázza kebeled.
Ha énrám mérges vagy - legyen a haragod most a szeretőd!
Vekerdi József fordítása
86. AJÁTÉ DAJITÉ
Távolból hazatért
a férj; az epedő szépasszony az éjre várt,
s a vendégsereg, ott csacsogva, nem akart útjára indulni még.
"Megcsípett a gonosz bogár!" sikogott, lengetve kendőt, a nő,
mécsest oltva a lengetéssel: "Késő van, távozzatok!"
Weöres Sándor fordítása
91. Á DRISTIPRASZARÁT PRIJASZJA
Vándornak neje
néz az útra, hol a férj majd visszatér egy napon.
Bámul hosszan a messzeségbe. Jön az éj, árnyékba bújt már az út.
Elbúsúl szive. Lép egyet hazafelé. Egyszerre mégis megáll,
sóhajt: "Hátha e percben ér ide?" Csak áll és vár s a távolba néz.
Weöres Sándor fordítása
99. NÁNTAHPRAVÉSAM ARUNAD
Nem csapta be
az ajtót, nem szidta hűtlenségét, nem
emelte fel hangját, még el nem fordult tőle,
úgy szólt hozzá, mint bármely közömbös ismerőshöz,
pedig ez volt legelső és legszebb szeretője.
Faludy György fordítása
Ajtót se zárt
be előtte, el se fordult,
egy szót se szólt haragosan vagy szemrehányón,
csupán közömbösen, akár akárki másra,
nézett a hűtlen szeretőre hideg szemekkel.
Vekerdi József fordítása
2/11. DHÍRAM VÁRIDHARASZJA VÁRI KIRATAH
Mennydörgésteli
éjszakán, a monoton zúgó esők hallatán
egy vándor szíve elszorult, szomoru lett, mert messzi volt kedvese.
Szívtépő zokogása és jaja egész pirkadatit úgy harsogott,
hogy reggelre a nép szegényt a faluból elküldte, menjen tovább.*
Szerdahelyi István
fordítása
*)Indiában
az esős évszak idején az utak járhatatlanok, így az útra keltek hosszabb időre
el vannak szakítva kedvesüktől. A költészetben az esős évszak a távollévő szeretők
sóvárgásának időszaka. Költeményünkben az utas kiutasítása a távozás lehetetlenségére
is utal. V. ö. Bhartrihari Sringára-sataka 44. versével.
2/25. KÁNTÉ KATJAPI VÁSZARÁNI
- Hölgyem, hidd
el, e néhány nap tovarepül. Húnyt szemmel is kivárhatod.
- Üdv kísérjen az úton! Én a szememet lehúnyom, ki már nem nyitom.
- Meglátod, hamar itt leszek. - Örülni fog minden barátod, ha jössz.
- Mondd, mit hozzak ajándékul? - Nekem a szent fürdők halottas vizét.*
Vekerdi József
fordítása
*)Az
elhamvasztott halottak hamvait szent fürdőhelyeken a folyóba szórták, vagy innen
merített vízzel hintették meg.
2/60. VARAM ASZAU DIVASZÓ
"Nekem
a nappal a szép, nem a holdvilág."
"Nekem az éjjel a szép, nem a napvilág."
"Ez is, az is tovatűnik örömtelen,
mikor az édesemet nem ölelhetem."
Weöres Sándor fordítása
2/63. NA DZSÁNÉ SZAMMUKHÁJÁTÉ
Mikor kedvesemet
látom, és hozzám szól kedves szava,
nem tudom, csupa szem legyek, vagy inkább csupa fül legyek.
Vekerdi József fordítása
