Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Veszprémi Krisztina:
A jóga magyarországi története
A jóga magyarországi történetének kezdeti időszakáról nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, s a második világháborút követő, több mint negyven évig tartó sajátos politikai viszonyoknak a jógaéletre gyakorolt hatása is megnehezíti a Magyarországon akkoriban működő jógamesterek és tanítók felsorolását, hiszen a rájuk kényszerített rejtőzködés és az írott anyagok hiánya miatt sokukról nincs is tudomásunk. Legjobb szándékunk szerint mégis minden fontosabb személyiséget igyekszünk bemutatni.
1893. szeptember 11-én nyitották meg Chicagóban a Vallások Parlamentjét, ahol a különböző vallások képviselői gyűltek össze. A hindu vallás képviseletében többek között a modern hinduizmus atyjának tartott Srí Rámakrisna Paramahansza tanítványa, Szvámi Vivékánanda tartott nagy sikerű beszédet. Karizmatikus személyiségével elérte, hogy a nyugatiak kezdjék ne csak egzotikumnak tekinteni Indiát, hanem mélyebben, nagyobb megértéssel tanulmányozzák a hinduizmust, a védánta filozófiát és a jóga tanítását.
Bizonyos források szerint Magyarországra szinte ezzel egy időben, 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmából érkeztek az első indiai jógik, név szerint Bhimszén Latap és Gópál Krisna, a láhóri egyetem orvostanhallgatói, hogy rendkívüli képességeikkel lenyűgözzék a közönségüket. A két fiatalember nyolc napra üvegkoporsóba temettette magát, és a felébredésüket pontosan pünkösdvasárnapra, este hét órára időzítették. Az esetet leíró orvos hipnózisra gyanakodott, és nem értett semmit az egészből.
Kevesen tudják, hogy a 20. századi indiai festészet egyik legtehetségesebb művésznője, a fiatalon elhunyt Amrita Sher-Gil Magyarországon látta meg a napvilágot, hiszen édesanyja magyar volt, nevezetesen Baktay Ervin nővére, a híres énekesnő, művésznevén Maria Antoinett Gottesmann. A fiatal hölgy Londonban ismerkedett meg a dúsgazdag, pandzsábi származású szikh főnemessel, Szerdár Umáró Szingh Sher-Gillel (1870-1954), aki feleségül vette, és magával vitte távoli hazájába, Indiába. Amikor az ifjú asszony várandós lett, megkérte a férjét, hogy kísérje el szülőföldjére, mert Magyarországon szeretné világra hozni gyermekét. Amrita 1913. január 30-án látta meg a napvilágot, majd 1914-ben megszületett húga, Indirá. Közben azonban kitört az első világháború, és a család - egészen 1920-ig - nem térhetett vissza Indiába. A magyarországi évek alatt mély barátság szövődött Baktay Ervin és sógora között, aki szanszkritul tanította és bevezete őt India csodálatos világába.
Valószínűleg Umáró Szingh volt az első, aki hazánkban jógát kezdett tanítani. Az itt töltött évek alatt sokan megforultak nála, a művészvilág nem egy híressége: színészek, színésznők, festők, írók.
Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet
1937-ben szintén Indiából érkezett hazánkba Selvarajan Yesudian (1916-1998), hogy felsőfokú tanulmányait nálunk végezze. 1941-ben jelent meg Sport és jóga című könyve, mely hatalmas sikert aratott - három hónap alatt elfogyott az első kiadás ötezer példányban, és kevesebb, mint tizennyolc hónapon belül a könyv eljutott a kilencedik kiadásig. Ugyanebben az évben Haich Erzsébettel (1897-1994), a keresztény és hindu bölcseletet egyaránt kiválóan ismerő magyar zongora- és szobrászművésznővel közösen nyitották meg jógaiskolájukat Budapesten, mely Európa első jógaiskolája volt. Mindaddig, amíg hazánk elhagyására nem kényszerültek, komoly szerepük volt a jóga magyarországi elterjedésében. 1943-ban, még itthon jelent meg a Mi a jóga?, mely később Rádzsa-jóga címmel is kiadásra került, ezenkívűl a Jóga-sport dióhéjban: Az erő, egészség és fiatalság megőrzésének módja ősi hindu lélekző- és testgyakorlatok útján című füzetecske Selvarajan Yesudian tollából.
Selvarajan Yesudian kortársa volt a fiatal magyar orvos, dr. Weninger Antal (1902-1993), akinek 1939-ben jelent meg első jógakönyve, A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt. Az elkövetkező években tizenkét könyve látott napvilágot ebben a témában, legjelentősebb közülük Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be. 1988-ban, negyvenhat évnyi szünet utána jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga útján. Weninger Antal a 80-as években kis létszámú jógacsoportokat oktatott, sőt a 90-es évek elején - már igen idősen - egy televíziósorozat keretében népszerűsítette a jógát.
Az 50-es és 60-as években, a jóga mindazokkal a tanok, melyek ellentmondtak a marxizmus materialista világszemléletének, tiltott listára került. Ebben az időszakban a csoportos jógagyakorlást nem engedélyezték, jógakönyvek nem jelenhettek meg. A jógázni vágyók kézről kézre adott "szamizdat"-irodalomból gyakoroltak.
Ennek ellenére az 50-es években, az adott politikai helyzetre jellemző igen ellentmondásos körülmények között, dr. Hetényi Ernő (Láma Dharmakírti Padmavadzsra, 1912-1999) vezetésével megalakult a magyarországi Buddhista Misszió, mely - ha csak szűk körben és "ellenőrzés alatt", de - oktathatta és terjeszthette a tibeti buddhizmust és a jógát. A Buddhista Misszió a mai napig működik, ugyanakkor komoly szerepet játszott abban is, hogy létrejöhetett A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 1991-ben.
Tamkó Sirató Károly (1905-1980) író, költő és műfordító a 70-es években nyitotta meg jógaiskoláját Budapesten, miután a jóga segítségével kigyógyult számos igen súlyos betegségéből. Őt Selvarajan Yesudian Sport és jóga című könyve inspirálta a gyakorlásra. 1968-ban ő maga is publikált ebben a témakörben dr. Tamkó Károly néven, egy bolgár szerzőpáros, Milanov és Boriszova: Jóga (Hatha jóga) című könyvének magyar kiadásában.
Könyv két évtized elteltével jelent meg először ebben a témában, a fokozatos politikai enyhülésnek köszönhetően. A 70-es évektől kezdődően az akkori rendszer nem támadta, de nem is támogatta a jógát, spiritualitásról viszont - a csoportos foglalkozásokon - nem eshetett szó. A meditáció, a dzsapa és a jóga filozófiája nem kaphatott helyet, viszont kezdték elismerni a jóga egészségre gyakorolt hatását és egészségmegőrző szerepét.
1968-ban dr. Lemhényi Zoltán jogász indította el - szintén Selvarajan Yesudian rendszerére alapozva - elsőként a csoportos, nyitott jógafoglalkozásokat a Kaffka Margit Gimnáziumban, ami miatt rengeteg zaklatásban volt része. Ráadásul egy könyvkiadóhoz leadott jógakönyvének - egyetlen létező! - kézirata "különös körülmények között" elveszett. Lemhényi Zoltán végül 1970-ben Svédországba disszidált, ahol létrehozta a United Nations of Yoga (a Jóga Egyesült Nemzetei, UNY) elnevezésű, nem kormányzati szintű, de ENSZ-tagsággal rendelkező szervezetét. Célja ezzel - többek között - az volt, hogy a jógát "kintről" hozza be Magyarországra. Ezzel párhuzamosan megalapította a Magyar Jóga Szövetséget, valamint az Asztrológiai Világszervezetet. 1975-től Lemhényi Zoltán minden évben fél évet Magyaarországon töltött, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított, a másik fél évet pedig Svédországban töltötte, majd idős korában végleg hazatelepült.
Budapest, 1968. július 11. Dr. Lemhényi Zoltán jógaoktató (háttérben) a helyes pozíciót és légzést magyarázza a jógatanfolyam résztvevőinek. A Spartacus sportkör kezdeményezésére Budapesten első ízben férfi és női jóga tanfolyam kezdődött heti egy alkalommal az Agrártudományi Egyetem tornatermében. MTI Fotó: Patkó Klári
1970-ben Dely Károly (1927-2002) vette át Lemhényi Zoltán csoportját első jógakönyvének, a Jóga megjelenése után, melyet 1973-ban a Jógagyakorlatok követett. A Spartacus Napsugár Sportegyesület Fürst Sándor utcai helyiségében (jelenleg Hollán Ernő utca) jöttek össze a gyakorlók, majd amikor ez a jógacsoport már folyamatosan működött, a jógát vidéki nagyvárosokban is terjeszteni kezdték: Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott, Pécsett stb.
Szintén ez idő tájt, 1972-ben jelent meg dr. Vígh Bélának, a SOTE anatómiaprofesszorának Jóga és tudomány című munkája, amelyben a jógagyakorlatok hatásmechanizmusát, ezek magyarázatát és ez alapján a terápiás felhasználási lehetőségeiket tárgyalja. Ezt a művét 1979-ben A jóga és az idegrendszer követte.
Dely Károly lelkesedő és lelkesítő egyénisége hatalmas változásokat indított el a magyar jógaéletben. Elkötelezetten népszerűsítette a jógát, bár - a politikai viszonyoknak megfelelően - inkább annak testre gyakorolt hatásait hangsúlyozta. A jógatanfolyamok mellett kirándulásokat szervezett, nyaranta pedig jógatáborokat, többek között Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Görögországban és Svédországban. Ugyanakkor neves jógaoktatókat és jógamestereket hívott meg Magyarországra, és ezzel megnyitotta a különböző jógairányzatok megismerésének lehetőségét.
A Dely Károly vezette jógacsoport tagjai 1975-ben, a Svédországban tartott jógatábor alatt találkoztak a Krisna-tudatúak szervezetének néhány tagjával, és meghívták őket Magyarországra.
1977-ben egy nagyszabású rendezvény keretében, Dely Károly előadása és tanítványainak jógabemutatója mellett került sor a krisnások bemutatkozására a Ganz-MÁVAG Művelődési Központ hatalmas csarnokában. Az óriási sikert az is mutatja, hogy az ezerkétszáz szerencsésen kívül, akiknek sikerült bejutniuk, háromszázan rekedtek az épületen kívül. Ekkor járt hazánkban először az amerikai Harikésa Szvámí, másik nevén Visnupad, aki Nyugaton Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudatúak Nemzetközi Társaságának (ISKCON) alapítójának "jobbkeze" volt.
Dely Károly és tanítványai számos jógabemutatót tartottak, országhatáron innen és túl. Egy ilyen bemutató révén jutottak el a csehszlovákiai Olomucba 1977 novemberében, ahol összeismerkedtek a csehszlovák jógásokkal, köztük dr. Timcsák Gézával. Ő mutatott egy fényképet Szvámí Mahésvaránandáról, az indiai jógamesterről, és felmerült az ötlet, hogy hívják meg őt Magyarországra. 1978 februárjában, Dely Károly vezetésével létrejött a Józsefvárosi Sport Club (JSC), és az ő szervezésükben látogatott el először hazánkba Szvámí Mahésvaránanda 1978 májusában, új fejezetet nyitva a magyar jógaélet történetében. 1980-ban vele jött idős mestere, Szvámí Mádhavánanda is.
1978 októberében, szintén a JSC szervezésében került megrendezésre a Szocialista Országok Jógaszervezetének Előkészítő Bizottsági ülése, melynek elsődleges célja az volt, hogy az adott országok megismerjék és megértsék egymás véleményét és rendszerét. A magyar résztvevőkön kívül az ülésen részt vett dr. Votava, dr. Dolezsalova és dr. Timcsák Géza Csehszlovákiából, és Szurén Gojál Indiából, aki az előadások mellett gyakorlati útmutatást is adott a jógázóknak. A Nemzetközi Szocialista Jógaszövetség elnökévé Szurén Gojált választották. Az NSZJSZ konferencián bolgár, csehszlovák, magyar, román, lengyel és indiai vendégek voltak.
Timcsák Géza, aki "civilben" geológus, immár nyugdíjas egyetemi tanár, rendkívül tapasztalt és felkészült, Indiát többször megjárt jógaoktató, akitől sokat tanultak magyarországi társai. Magyarországon két jógagyakorlatokat tartalmazó könyve jelent meg, továbbá kiemelt szerzője a Jógakonyha című kötetnek is. Ma is rendszeresen tart kurzusokat olyan speciális elemekkel fűszerezve, mint például a zene jógája.
Ekkortájt, 1979-ben kapott meghívást Magyarországra - szintén a JSC-n keresztül - dr. Szvámí R. A. G. Púrna indiai mester, az alternatív orvostudományok avatott ismerője, a pszichológia, a filozófia és az irodalom doktora, ezenkívül a hat hindu filozófiai iskola és a szanszkrit nyelv tudósa. Szvámí Púrna Pécs mellett, a Mecsekben hozta létre tanítványaival a Púrnatírth Jógaközpontot.
Az elkövetkező hét évben (1981 és 1988 között) sem Szvámí Mahésvaránanda, sem a jóga egyéb képviselői nem kaptak engedélyt Magyarországra való beutazásukhoz. Kivételt jelentett ez alól a szintén indiai Dzsajavant Lád, aki 1984-től egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig élt és oktatott jógát szűk körben Budapesten. Magyarországi tevékenységéről még annyit sikerült megtudnunk, hogy a SOTE-n is tartott jóga speciálkollégiumot, ezenkívül a Budakeszi határában lévő Korányi Tüdőszanatóriumban főleg asztmás betegeket gyógyított jógalégzés-terápiával. Mahésvaránanda időközben megalkotta a "Jóga a mindennapi életben" vagy angol nevén "Yoga in Daily Life jógarendszert, melyet napjainkban is tanítványok ezrei gyakorolnak országszerte.
Szvámí Mahésvaránanda szigorú mester-tanítvány viszonyokon alapuló jógaiskolájának megjelenésével a JSC arculata megváltozott, Dely Károly lassan kiszorult az általa alapított szervezetből, majd 1989-ben több jógaoktató is kivált, mivel Szvámí Mahésvaránandát nem tekintették egyetlen jógamesterüknek.
Dely Károly nagyon sokat tett azért, hogy a jógát egyre többen megismerhessék hazánkban. A jógakönyvek mellett hangkazettákat állított össze, amelyekkel népszerűsítette a jógát és segítette az egyéni gyakorlást. Szinte élete utolsó pillanatáig, 2002 augusztusáig oktatott. A mai jógaoktatók idősebb generációjának nagy része az ő keze alatt kezdte a pályafutását.
Az 1989-ben bekövetkezett politikai változások kedvezően hatottak arra, hogy a jóga, és általában a keleti rendszerek és tanok egyre szélesebb körben elterjedhessenek hazánkban. A 90-es évektől kezdve egyre több jógakönyv jelenhetett meg, s napjainkra számos jógairányzat képviselteti magát, amelyek közül a jógázni vágyók kedvükre kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet.
1999-ben megalakult a Magyar Jóga Társaság (MJT), mely céljaként a magyar jógázók, jógairányzatok összefogását, érdekképviseletét és saját oktatói renszer beindítását tűzte ki célul. Az MJT első elnöke dr. Gintner Zénó (1958-2003) biokémikus, a táplálkozástudomány országos és világviszonylatban is kiemelkedő képviselője volt, aki közlekedési baleset miatt bekövetkezett tragikus haláláig tudományos munkája és példamutató családi élete mellett teljesen elkötelezte magát a jóga iránt. Halála nagy veszteség a magyar jógatársadalomnak.
Az MJT elnöki posztját jelenleg Selmeci József Csongor tölti be; az ő nevéhez fűződik az első integratív, minden jelentős irányzatot felvonultatni igyekvő jógahétvégék és nyári táborok megszervezése.
Mint ahogy arról már többször szó esett, az előző korszak sem volt ellentmondásoktól mentes, az új politikai és gazdasági viszonyok azonban egy újfajta - a jóga ősi szellemiségéhez nem minden tekintetben méltó - szemléletmód megjelenésével is együtt jártak. Noha a rendszerváltást megelőző időszak óta történtek jelentős erőlepések, hiszen bárki szabadon gyakorolhat, és megjelenhetnek a jóga alapvető szövegei, a fogyasztói társadalom értékrendszere és a felgyorsult világ életformája az élet minden területén, így a szellemi életben is érezteti hatását. A valódi boldogság és lelki nyugalom megtapasztalásához azonban túl kell lépnünk a felszínességen, a hamis értékek világán, s ehhez tökéletes eszközként szolgálhat számunkra a jóga.
Bertalan Mónika:
A gyermekjóga kezdetei Magyarországon
https://web.archive.org/web/20160414005614/http://www.jogapont.hu/cikk/0000000363/a-gyermekjoga-kezdetei-magyarorszagon/#.Vw7qtUX7RPY
http://jogadebrecen.hu/blog/gyermekjoga-kezdetei-magyarorszagon/
http://jogadebrecen.hu/aktualis/gyermekjoga-kezdetei-magyarorszagon-2/
