« https://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja
Emil
Biela (1939-)
Lengyelország
haikui
Zsille
Gábor fordításai
Haiku, Masszi Kiadó, Budapest, 2003
SZÍNHÁZ EGYETLEN NÉZŐVEL
Nézi
Isten az
égből földi színházunk -
és nem tapsikol.
ÚJ HITTÉTEL
Isten
már nincs a
mennyekben: alászállott
egy
kis kínzásért.
KI ROMBOLTA LE A FÉSZKEKET?
Városom
felett
madarak szállnak éjjel,
hajléktalanul.
GYÁSZOS TÉL
A
föld egészen
ősz lett a hótól, csak mert
az ősz elpusztult.
A FELKÖSZÖNTÉSRŐL
A
gyermekkéz a
szülinapi tortától
oly nagyon finom.
MARCEL PROUST
Városok,
kertek
tárulnak elénk teás-
csészékből. Ez Proust…
A CÉLTALANSÁG CÉLJA
Életünk
végig-
lépcsőzzük, hol föl, hol a
mélybe. De minek?
Zsille Gábor fordítói utószavából:
„Gyűjteményünk szerzője, Emil Biela 1939-ben született egy Krakkó melletti kisvárosban, Myslenicében. Jelenleg is ott él: a háborítatlan kertvárosi negyedben, a települést átszelő folyócska partján, haiku-érlelő sétákra, elmélkedésre ideális környezetben. Az irodlomtudomány doktora, költő, prózaíró, kritikus, számtalan irodalmi pályázat díjazottja. Hazájában máig hét regénye, illetve tizenkét verseskötete jelent meg – a Haiku ezek sorában a legfrissebb. Szépirodalmi munkássága mellett festészettel is foglalkozik. Fia, aki maga is jelentetett már meg verseskötetet, papként szolgálja a katolikus egyházat.
. . .
A filológiai hűség kedvéért végül megjegyzem, hogy a mű lengyel nyelvű kiadása százhetven haikut tartalmaz… az anyag szerkesztésekor közülük harmincról – javarészt tartalmi, értelmezhetőségi szempontok alapján, a gyakori lábjegyzeteket kerülendő – eltekintettem.”
Körössy
László: Vallásos haiku
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.04.13/1001.html
A haiku ősi japán versforma, egyetlen zárt gondolati egység. Három sorból áll, amelyek szótagszáma kötött: öt, hét és öt, vagyis összesen tizenhét szótag. Érdemes felfigyelnünk rá, hogy e számok (1, 3, 5, 7, 17) kivétel nélkül prímszámok, tehát egyen és önmagukon kívül más egész számmal nem oszthatóak. Az ilyen számok mindig is misztikus jelentést hordoztak, nevezetesen az Egy és oszthatatlan Istenre, a japánok esetében istenségre utaltak. A hármas vagy a hetes szám szakrális vonatkozásait pedig nem is szükséges bizonygatnunk.
A haiku mindenekelőtt a tömörítés művészete, hiszen tizenhét szótagba foglal egy verstémát. Kulturális körökben az sms-t, a mobiltelefonon küldhető üzenetet gyakran emlegetik a harmadik évezred haikujaként - amennyiben életünk fontos történéseiről száz-százötven betű által tudósít. Ám a haiku ennél is többet jelent. Kevéssé ismert, hogy a középkori Japánban nem kizárólag a hivatásos költők írtak haikukat - minden nemesembernek és szamurájnak kötelessége volt gondolkodásmódját élete alkonyán egy haikuban összegezni. Ily módon e forma nem csupán egy verstémát, de egy egész emberöltőt magában foglalhat.
E most megjelent kötet, Emil Biela haikuinak gyűjteménye azt tárja elénk: mi történik, ha egy ősi távol-keleti forma lengyel köntösbe bújik. Ennek kapcsán fontos hangsúlyoznunk, hogy az európai és tengerentúli haiku filozófiailag élesen eltér a japán klasszikustól. A különbséget úgy fejezhetnénk ki a legtömörebben, hogy a buddhai ember nem azonos a fausti emberrel. A japán szemlélve tiszteli a természetet - a nyugati viszont uralma alá hajtja. A japán gyönyörködik egy virágszálban - a nyugati pedig leszakítja és a kalapjára tűzi. A buddhai ember alárendeli magát a világ titkainak, ráér, hiszen még számos földi élet vár rá - a fausti ember ellenben mindent sürget, azonnal akar, és végső esetben még az ördöggel is hajlandó lenne üzletet kötni, csakhogy minden titoknak a végére járjon. Mindezen túl a nyugati haiku olyan témákat vet fel, amelyek a klasszikus japán lírában elképzelhetetlenek: Emil Biela is ekként verselhet Picasso pipáiról vagy Chopin szentáldozásáról - egyáltalán, a kereszténységről. Érdekesség, hogy a hatvanöt éves szerző fia pap: krakkói káplánként szolgálja az egyházat, egy olyan plébánián, amelyet annak idején Szent Hedvig királynő alapított. Már csak ezért sem meglepő hát, hogy a kötetben egész ciklusnyi vallásos haikut találunk, olyasféléket, mint a Magán-pásztorjáték című:
Mindannyiunknak
van saját Betleheme,
vagyis reménye.
