Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Lao-ce
TAO-TÖ-KING

[Laozi: Daodejing]

_The Tao Te Ching_English versions

Összegyűjtött magyar fordítások:

Ágner Lajos fordítása
Dao Ngoc Thang fordítása (csak az 1-37. vers)
Dassi Tibor fordítása (doc)
Hamvas Béla fordítása (csak 4 vers)
Hatvany Bertalan fordítása
Karátson Gábor fordítása
Kulcsár F. Imre fordítása RTF (
Függelékben: A kuotieni lelet)
Lengyel József fordítása
(csak 2 vers)
Stojits Iván fordítása
Szentmihályi Szabó Péter fordítása
Terebess Gábor fordítása (csak 2 vers)
Tőkei Ferenc fordítása
Vörös István: Saját tao
Weöres Sándor fordítása

Tőkei Ferenc: Lao-céról és W. S. mesterről

 

A mavangtuji lelet

1973-ban Mawangduinál, a 3-as számú Han-kori sírból előkerült rendkívüli jelentőségű szövegleletek kerültek elő. A sírban i. e. 168-ban elhelyezett szövegek között van a Laozi két korai kézirata is.

[馬王堆 Mawangdui: selyemre írt két csaknem teljes Laozi szöveg:]
Mawangdui Laozi A
老子甲 - Laozi jia
Mawangdui Laozi B
老子乙 - Laozi yi

 

Kulcsár F. Imre
A kuotieni lelet

1993-ban fontos új anyaggal gyarapodott a régi kínai filozófiával foglalkozó kutatás: Kuotienben, a Hupej tartománybeli Csingmen város közelében megtalálták a Tao te king egy korai, bambusz-csíkokra írt változatát.

Az i. e. 300 körülre datálható lelet a hajdani Csu fejedelemség Jing nevű fővárosának temetkező helyén került elő, a "Keleti Palota tanítójának", vagyis a trónörökös nevelőjének sírjából. A sír számos filozófiai szöveget, egész kis filozófiai kézikönyvtárat tartalmazott. A fellelt szövegek nagy része konfuciánus mű, kettő azonban taoista. Ezek egyike a Tao te king korai változata.

A két taoista mű három "kötegben" található (A, B, C). A kötegek bambusz-csíkjait eredetileg zsinór fűzte össze, ez azonban nem maradt fenn, így a széthullott részek kötegen belüli sorrendjét nem ismerjük. Kísérletek történtek az eredeti elrendezés visszaállítására; az alább olvasható magyar fordítás Cuj Zsen-ji megoldási javaslatát követi.

Ez az "Ős-Tao te king" a későbbi 81 fejezetből harmincegyet tartalmaz – közülük húszat teljes terjedelemben. Ezek közt van egy fejezet (a standard számozás szerinti 64.), amely itt két különálló egységet képez, s két olyan, amelyet ez a korai változat egynek tekint (17+18). A leletben képviselt többi fejezet közül hat néhány sor híján azonos a standard szöveggel, öt viszont lényegesen rövidebb. Három fejezetet (15, 32, 45) leletünkben választó-jellel kettéválasztva találunk, így e részeket önálló, külön fejezeteknek kell tekintenünk – fordításunkban a és b jellel megkülönböztetve külön szerepeltetjük őket. (A Tao te king ma ismert fejezetbeosztása és számozása későbbi eredetű: Liu Hsziang készítette az i. e. 1. században. A korai leletek – a Mavungtujban találtak és ez a mostani – nem számozzák az egyes fejezeteket, ugyanakkor a mi szövegünk – ellentétben a mavangtuji szövegekkel – következetesen elkülöníti, elválasztja azokat.) Fontos még tudni, hogy a 64. fejezet második fele kétszer található meg leletünkben (A:6 és C:4), s a két változat valamelyest eltér egymástól. Egyébként pedig szinte minden esetben, a teljes fejezeteknél is, van valami különbség, kisebb-nagyobb eltérés a ma ismert szövegtől.

Ez az új Tao te king-lelet körülbelül száz évvel korábbi az 1973-ban fellelt, i. e. 200 tájáról való mavangtuji leleteknél – feltéve, hogy a most megtalált szövegeket a haláleset után írták le. Ám az is lehetséges, hogy a sírba az elhunyt életében használt könyvtárát helyezték, ebben az esetben szövegünk az i. e. 4. század második feléből származhat, így akár százötven évvel is megelőzheti a két mavangtuji változatot. Az i. sz. 3. század közepéről való Vang Pi kommentár szövegénél pedig – a ma elfogadott standard változat nagyrészt ezen alapul – legalább 550 (a fenti második esetben akár 600) évvel korábbi.

Milyen tanulságokkal jár a lelet, mond-e valami újat a Tao te king olyannyira problematikus keletkezéséről? Annyit mindenképpen, hogy a szövegek most fellelt formájukban i. e. 300-ban már léteztek, megvoltak. Ha pedig összevetjük őket a standard, bevett szöveg megfelelő helyeivel, egészében megállapítható, hogy a kisebb-nagyobb eltérések ellenére nincsenek döntő, az alapvető filozófiai tartalmat érintő különbségek. Arra, hogy ez a korai változat, amely terjedelmében kb. egyharmada a ma ismertnek, milyen viszonyban van a – mondjuk így – végleges szöveggel, több elmélet van. Ilyen válaszok hangzottak el a kérdésre:

1. A megtalált három köteg mindegyike egy-egy önálló gyűjtemény, antológia különféle bölcs mondásokból, s e gyűjteményeket később ez Tao te king összeállítója forrásként használta (Cuj Zsen-ji álláspontja).

2. A megtalált szöveg egyike az akkoriban ismert számos Tao te king-változatnak (Li Hszüe-csin álláspontja).

3. A Lao-ce néven emlegetett könyvnek valójában két változata létezett; a most megtalált szöveg ezek egyike: a korábbi, a rövidebbik. Ezt a változatot Li Er vagy Li Tan írta Konfuciusz korában. A későbbit Tan, a Nagy Történész állította össze az i. e. 4. században: ez teljes egészében tartalmazta a korábbi változatot, megtoldva további részekkel, melyeket Tan maga írt (Kuo Ji álláspontja).

4. A kuotieni lelet a Tao te king egyik korai, kevésbé terjedelmes változata, ám nem azonos azzal, amelyet a ma ismert standard szöveg összeállításánál használtak (Hszing Ven álláspontja).

5. Lehetséges, hogy a három köteg anyaga együtt egy egészet képezett, és válogatás volt a Tao te king egyik akkor létezett változatából. A válogatás alapjául szolgáló verzió azonban még nem volt azonos a ma ismert teljes szöveggel – itt-ott hiányoztak belőle sorok, egyes helyeken hosszabb szakaszok is. Azonkívül feltehető, hogy nem egy, hanem legalább három különböző változatot használt a válogatás összeállítója (Robert G. Henricks álláspontja).

Úgy látszik tehát, hogy egyelőre minden kérdés nyitva maradt, amennyiben a röviden ismertetett hipotézisek eleve csak valószínűsíthető válaszokat adnak, másrészt ellentmondanak egymásnak. Mégis elmondhatjuk, hegy egyre jobban haladunk, új tényekkel alátámasztva, visszafele az időben; és ha a lelet döntő, az alapvető kérdéseket megválaszoló bizonyítékokkal nem is szolgált, a további kutatást ösztönző fontos adalékokkal igen. Ezek a kutatások, tudományos viták – Keleten és Nyugaton – éppen csak elkezdődtek; a további fejleményeket érdeklődéssel várjuk. Mindenképp örömünkre szolgál, hogy jelen kötetünkben magyarul is bemutathatjuk ezt a figyelemre méltó tudományos újdonságot. Az eredeti szöveget 1998-ban publikálták Kínában (Guodian Chumu zhujian. Beijing, 1998.); a kétnyelvű angol kiadás 2000 nyarán jelent meg (Robert G. Henricks: Lao Tzu's Tao Te Ching. A Translation of the Startling New Documents Found at Guodian. New York, 2000.).

[郭店 Guodian: három köteg bambuszlécre írt Laozi szöveg, az eddig ismert legkorábbi kéziratverzió, a hagyományozódott változat (textus receptus) kétötöde:]
Guodian Laozi A (老子甲 - Laozi jia)
Guodian Laozi B (老子乙 - Laozi yi)
Guodian Laozi C (老子丙 - Laozi bing)

 

Vö.
Taiyi shengshui (A Nagy Egy szülte a vizet)