Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Zarathustra

másképpen ZARATHUSZTRA vagy (görögösen) ZOROASZTER (szül. Kr. e. 628 k. valószínűleg Rhagész, Irán - megh. 551 k.), perzsa vallásalapító; a zoroasztrizmus (lásd ott; mai indiai nevén párszi vallás) létrehozója.

Életéről igen gyéren maradtak fenn kézzelfogható adatok. A zoroasztrista hagyomány szerint „Nagy Sándor előtt 258 évvel” prófétált. Az Akhaimenidák (Kr. e. 559-330) fővárosát, Perszepoliszt III. Alexandrosz Kr. e. 330-ban foglalta el. Ezek szerint Zarathustra Kr. e. 588-ban térítette meg Vistászpát, aki valószínűleg Khorazmia (az Aral-tótól délre elterülő térség) királya volt. Zarathustra a Szpitama nevű szerény lovagi családból származott, s feltehetően a médiai Rhagészban született (ma Rejj, Teherán külvárosa). A vidék lakói akkoriban főleg pásztorkodással foglalkoztak. A portyázó nomádok gyakran megtámadták a pásztorokat, s Zarathustra erőszakos rendbontóknak, a „Hazugság híveinek” nevezte őket.

Vistászpa megtérése után Zarathustra a királyi udvarban maradt és tovább térített. Lányát a király egyik miniszteréhez, Dzsámászphoz adta feleségül. A hagyomány szerint 77 évet élt, így kb. Kr. e. 551-ben halt meg. Halála után sok monda született róla: születésekor a természet ujjongott, ő később sok népnek hirdette az igazságot, szent tüzeket gyújtott, és szent háborúban harcolt. Őt tekintették a papok, a harcosok és a földművesek mintaképének, de nagyszerű kézművesnek és gyógyítónak is tartották. A görögök szerint filozófus, matematikus, asztrológus avagy mágus volt, a zsidó és a keresztény hagyományban varázsló, csillagjós, próféta vagy a legfőbb eretnek. Zarathustra és a zoroasztrizmus komolyabb vallástörténeti kutatása csak XVIII. században kezdődött meg.

Lásd még!
Ahura Mazdá
Aveszta
zoroasztrizmus
párszi