Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

párszi

más írásmóddal PARSEE, Zoroaszter (Zarathusztra) iráni próféta követője. A párszik - nevük annyit jelent: „perzsa” - a perzsa zoroasztriánusok leszármazottai, őseik a muszlim vallásüldözés elől menekültek Indiába. Főképp Bombayben és attól északra eső településeken élnek, de előforulnak Bangalore-ban és a pakisztáni Karachiban is. A szó valódi értelmében nem képeznek kasztot, minthogy nem hinduk, de zárt közösséget alkotnak.

A perzsa exodus pontos dátuma ismeretlen. A hagyomány szerint először Hormuzban, a Perzsa-öbölnél telepedtek meg, majd a folytatódó üldöztetés hatására a VIII. században hajóztak át Indiába, lehetséges viszont, hogy mindez csak a X. században történt, és az is lehet, hogy két ütemben ment végbe. Előbb Kathiavárban telepedtek le, de rövidesen továbbköltöztek Gudzsarátba, ahol mintegy 800 éven át kis mezőgazdasági közösséget formáltak.

A XVII. században, amikor létrejöttek a brit kereskedelmi kirendeltségek Szurátban és máshol, életkörülményeik gyökeresen megváltoztak. Sokkal fogékonyabbnak mutatkoztak az európai hatásokra, mint akár a muszlimok, akár a hinduk, kereskedelmi érzékük pedig kitűnő volt. Amikor 1668-ban Bombay a Kelet-indiai Társaság fennhatósága alá került, hamarosan deklarálták a vallási toleranciát, a párszik pedig kezdtek ideköltözni. A város XVIII. századbeli növekedése nagyobbrészt az ő szorgalmuknak és kereskedelmi tevékenységüknek tudható be. A XIX. századra meggazdagodtak, 1850 után figyelemre méltó sikereket értek el a nehéziparban, különösképp a vasút- és hajóépítéssel kapcsolatos ágazatokban.

Kapcsolatuk az anyaországgal gyakorlatilag megszűnt. 1477-ben hivatalos küldöttséget indítottak az Iránban maradt zoroasztriánusokhoz, akik ekkor egy, a muszlimok által gabaroknak nevezett kis szektát alkottak. 1768-ig leveleztek velük liturgiai és jogi kérdésekről, a levelek (rivayat) közül 17 megmaradt.

Mindeközben a párszi hagyomány ellentétbe került a konzervatívabb gabar hagyománnyal, s ennek nyomán a párszi közösség liturgiai és naptári tekintetben kettészakadt. Lásd még zoroasztrizmus.

Lásd még!
Zarathustra
Aveszta
zoroasztrizmus
Ahura Mazdá