Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
余华 Jü Hua (1960-)
https://www.kinaiirodalom.hu/yuhua/
https://www.kinaiirodalom.hu/yu-hua-egy-kortars-kinai-iro-zombory-szakdolgozat/
Művei magyar fordításban:
Yu Hua: Az élet, mint a füst [Shishi ruyan, 1994]. Fordította: Zombory Klára.
In: Átváltozások, 1999. 16. szám, 28-55. o.
In: Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények. (A művek szerzői: Szu Tung, Jü Hua, Liu Csen-Jün, Ma Jüan, Han Sao-Kung) Szerkesztette Gy. Horváth László, Zombory Klára, Fordította: Zombory Klára Európa, Budapest, 2003. 396 oldalYu Hua (1960-) a 80-as években kibontakozó kínai avantgarde irodalom egyik kiemelkedő alakja. Hazánkban szinte teljesen ismeretlen, egyedül a Zhang Yimou rendezte, Cannes-ban dijat nyert Élni című film nyomán tudhattunk róla, mely az író azonos című regényéből készült.
Hangzhouban született, gyerekkorát és egyetemi éveit egy alig húszezer lakosú dél-kínai kisvárosban, Haiyanben töltötte, mert apja csak ott kapott orvosi állást. A kórházban laktak, közvetlenül a halottasház mellett. Szülei nagyon elfoglaltak voltak, így szinte minden idejét a kulcsra zárt lakásban vagy a kórházban töltötte. Ezeknek az éveknek a nyomasztó élményei különösen mély nyomot hagytak benne: látásmódjára, témáira nagy hatással voltak. így emlékezik:
„Azokban az években bőségesen volt részem sírásban. Mindenféle sírás hangját hallottam, férfiét, nőét, öregét, fiatalét, mind-mind, rengetegszer hallottam." „Úgy éreztem, hogy a sírás szavakkal kifejezhetetlen őszinteséggel, a végtelen fájdalom meghittségével teli. így egy ideig számomra a sírás volt a világ legmegindítóbb altatódala."
Apja hatására az orvosi hivatást választotta, fogorvosként dolgozott. Már ekkor is jelentek meg írásai. Öt év után végleg felhagyott az orvoslással, tagja lett a járási Kulturális Központnak, majd 1993-ban a fővárosba, Pekingbe költözött. Nem érzi sajátjának a várost. A Távoli és mégis közeli város című esszéjében erről azt írja, úgy érzi magát Pekingben, mint a vándor, aki kicsit hosszabb időt tölt el egy helyen. „Peking számomra mások városát jelenti. Itt semmi sem kapcsolódik a gyerekkoromhoz, semmi sem emlékeztet a múltamra. Számomra itt nem léteznek kusza baráti és rokoni kapcsolatok, és nem hallani az oly jól ismert dialektust De ha kinyitom a szám, valaki rögtön így szól: Az akcentusodból ítélve te nem vagy pekingi!” Annak ellenére, hogy Haiyanhez rengeteg fájó emlék köti, mégis úgy véli: „Minden eddigi inspirációm onnan ered, és meglehet, hogy ezután is minden onnan indul ki."
Már hosszú ideje jelentek meg írásai - különösebb visszhang nélkül - mígnem az 1987-ben publikált Tizennyolc évesen elhagytam a szülői házat c. novellája áttörést hozott. Ebben a műben már megjelentek a csak reá jellemző stílusjegyek, és az ezt követően publikált írásai az avantgarde írók legjobbjai közé emelték. Kafka hatására átértékelte a valóságról alkotott képzeteit. Nemcsak az objektív valóságot ábrázolja - mint tette korábban és tették azt kortársai -, műveibe beleszövi a saját, szubjektív világát, a „lélek valóságát”. Ennek kifejezésére felborítja a kötött nyelvtani szabályokat. Furcsa, új értelmet hordozó szóválasztások és különleges asszociációk jellemzik ezeket az írásait. Felborul az időrend is, az író kedve szerint változtatja az idősíkokat. A valós dolgok háttérbe szorulnak, és előtérbe kerülnek az álmok, a képzelgések, a hallucinációk. A novellákat áthatja a misztikum, a homály, és fontos szerepet játszanak bennük a szimbólumok. Yu Hua egyik legösszetettebb, legkiemelkedőbb írása Az élet, mint a füst. (A ford.)Yu Hua: A sors rendelése [Mingzhong zhuding, 1993]. Fordította: Zombory Klára.
In: Magyar Napló, XIV. évf. 6. sz. 2002. június. 49-51. o.
In: Modern Dekameron - Huszadik századi kínai novellák. Szerk. Kalmár Éva. Noran, 2008, pp. 408-416.Yu Hua: Tizennyolc évesen útnak indultam (novella, Shiba sui chumen yuanxing, 1987). Ford. Zombory Klára.
In: Modern kínai elbeszélők - Tanulmányok Galla Endre 80. születésnapjára. Szerk. Salát Gergely. Balassi Kiadó, 2007. 174–180. o.
Jü Hua: Kína tíz szóban. Fordította Zombory Klára. Budapest, Magvető, 2018.Jü Hua: A hetedik nap. Fordította Zombory Klára. Budapest, Helikon Kiadó, 2019.
Jü Hua: Élni. Fordította Zombory Klára. Budapest, Helikon Kiadó, 2020.Yu Hua: A véradó krónikája. Fordította Zombory Klára. Budapest, Noran Libro, 2021.
Xu Sanguan életét ifjúkorától a monoton, bosszúságokkal, megoldandó problémákkal és apróbb örömökkel tarkított mindennapokig követhetjük.
A véradás, pontosabban a vér eladása falun, ahonnan Xu Sanguan származik, dicső tettnek számít, a jó erőnlét és az egészség tanúbizonysága, de a városban, ahol a családjával él, elítélendő, szégyenletes cselekedetnek tartják. A selyemgyári munkást és a családját azonban minden alkalommal a vére eladása segíti át a nehézségeken.
A regény Yu Hua írásaira jellemzően a kisember szemszögéből láttatja a "nagy" történelmi eseményeket. A történet szomorú és megindító, mégsem érzelgős. Sokkal inkább az erős életösztön, az egymásra utaltság, a család, a tisztesség és a felelősség kérdéskörei kapnak hangsúlyt a könyv lapjain.
Yu Hua: Testvérek. Fordította: Széky János. 2010
Jü Hua: Egy déli órán, amikor fütyül az északnyugati szél (novella). Fordította Kiss Marcell. In: Nagyvilág 2000/10. 870-873. o.
Yu Hua: Két ember történelme (novella). Fordította Nagy Mariann, Műhely (A közép birodalma), 2016/05-06. 23-25. o.
