Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza A beat irodalom oldalára
Jack Kerouac
regényei és versei magyarul
(1922-1969)
Jack Kerouac regényei
Úton (On the Road)
Déry György fordítása, Magvető Kiadó, 1966
Bartos Tibor fordítása, Európa Könyvkiadó, 1983
M. Nagy Miklós fordítása, Európa Könyvkiadó, 2012, 400 oldalBeat azaz ütött, vert, szakadt; beat azaz egy új zene és új kultúra lüktetése; beat azaz tiltakozás, őrület, száguldás; beat azaz egy új nemzedék, amelyik új, spontán, vad és az élet titkának mélyére hatoló művészetet akar létrehozni. A beat nagy pillanata volt, amikor 1947-ben Jack Kerouac, a fiatal író, aki még csak kereste a hangját, találkozott Neal Cassadyvel, majd többször is beautózták az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait s közben hol William Burroughsnál töltöttek heteket, hol Allen Ginsberggel folytattak hosszú beszélgetéseket, hol nagy szerelmeket éltek át, hol a pillanatnyi testi örömökben, egy kuplerájban vagy a féktelen ivásban keresték a tökéletes elragadtatást, és dzsesszt hallgattak, s aztán újra száguldottak a jajongó kontinensen át, valami felé, vagy talán valami a leples bitang elől, aki mindig az ember sarkában jár. Majd 1951-ben Kerouac három hét alatt megírta utazásaik történetét, az ős-Úton-t, az eredeti tekercset, amelyben lázasan lüktet a beat, de ez a könyv akkor nem jelenhetett meg. Hat évnek kellett eltelnie, hogy megszülessen az a szövegváltozat, amelyben aztán a világ megismerte az Úton-t, a beatnemzedék leghíresebb művét. Jóval több ez a könyv, mint egy új életérzés kiáltványa: az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket. Az eredeti tekercs első magyar kiadása után most új fordításban lát napvilágot a végső, szerkesztett változat is: ebből hiányzik ugyan az ős-Úton egyik-másik akkoriban, az ötvenes években még botrányosan merésznek számító leírása, s a beatnemzedék híres alakjai mind álnéven szerepelnek, de ezt a veszteséget pótolja, hogy Kerouac számos helyen továbbírta, finomította a szöveget. Úgyhogy mindkét szövegváltozat ugyanolyan mértékben autentikus: az Úton valóban végtelen út volt Kerouac alkotó életében: a beat számára az üdvözülés reményét jelentette mindvégig azt kereste az úton és az írásaival is.
M. Nagy Miklós fordítása, Európa Könyvkiadó, 2011, 500 oldalA legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül. A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta (valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni), 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak. Az Úton a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket. "Lehet, hogy az olvasót eleinte elkápráztatja Neal fehéren izzó energiája, amellyel mindenkit és mindent feléget maga körül, de aztán megértjük, hogy a regény középpontjában Jack nyugtalan szíve dobog, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyek minket sem hagynak aludni éjszaka és betöltik napjainkat. Mi az élet? Mit jelent élni, amikor a halál, a leples bitang egyre a sarkunkban jár? Megmutatja valaha Isten az arcát? Szét tudja szakítani az öröm a sötétséget? Ez belső keresés, és az út tanulságai, az amerikai tájak érzékelt és poémaként megörökített varázslata azt szolgálják, hogy megvilágítsák és kitágítsák ezt a szellemi utazást." - (Howard Cunnell, Az eredeti tekercs amerikai kiadásának szerkesztője)
Újra az úton (Füzéki Eszter fordítása)
Dharma hobók (The Dharma Bums)
Szántai Zsolt, Jónás Zsolt fordítása, Szukits Kiadó, 2006
A Dharma csavargói
M. Nagy Miklós fordítása, Helikon Kiadó, 2019
Nem sokkal az őrült száguldozások könyve, az Úton megjelenése után Kerouac - aki akkor már a beatnemzedék leghíresebb írója volt - 1958-ban kiadott új regényével bizonyította, hogy őt valóban nem a beatmozgalom felszínes divatja érdekli. Új hősei, Ray Smith és Japhy is mindig "úton" vannak - de ez a buddhizmus útja, a Dharmáé, vagyis az "Igazságé" -, és a lét illuzórikus voltát megtapasztalva próbálnak szembeszállni a hitvány világgal, amelyben élniük kell.
A Dharma csavargói Keroauc másik maradandó remekműve az Úton mellett - ez a "furcsa, magányos, őrült, katolikus misztikus" (ahogy önmagát jellemezte) egyszerre végtelen komolysággal és igéző öniróniával meséli el életének buddhista szakaszát, amikor le akart mondani az italról, a nőkről és minden ártalmas földi hívságról - hogy egyúttal megszabaduljon minden fájdalomtól és félelemtől. Mint sok más nyugati embernek, ez neki sem sikerült - de nagy irodalom született belőle.A Dharma trógerei
Terebess Gábor fordítása (csak a regény címe és a beágyazott haikuk!)
Jack Kerouac regényei magyarul
Úton; ford. Déry György, bev. Kristó Nagy István; Magvető, Bp., 1966 (Világkönyvtár)
Úton; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 1983
Művésztelep; ford. Török Attila; Szukits, Szeged, 1995
Magányos utazó; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2000 (Modern klasszikusok)
Doktor Sax; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2004 (Modern klasszikusok)
Senkiháziak; ford. Kepes János; Cartaphilus, Bp., 2005
Átutazóban; ford. Szántai Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2006
Az elhagyatottság angyalai; ford. Kepes János, Szántai Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2006
Dharma hobók; ford. Szántai Zsolt, Jónás Zsolt; Szukits, Szeged, 2006
Cody látomásai; ford. Szántai Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2007
Tristessa / A szőke bombázó; ford. Szántai Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2008
Gerard látomásai; ford. Szántai Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2009
Úton. Az eredeti tekercs; ford., előszó, jegyz. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2011
Úton; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2012
Hazajáró lélek és egyéb írások; ford. Baló András Márton; Helikon, Bp., 2014
Jack Kerouac–William S. Burroughs: És megfőttek a vízilovak; ford. M. Nagy Miklós; Helikon, Bp., 2018
A Dharma csavargói; ford. M. Nagy Miklós; Helikon, Bp., 2019
Jack
Kerouac
versei
(Poems)
Amerikai haikuk (Terebess Gábor fordításai)
Mexico City Blues (Részletek)
19. kórus (Eörsi István fordítása)
113. kórus (Eörsi István fordítása)
127. kórus (Eörsi István fordítása)
146. kórus (Márki Zoltán fordítása)
211. kórus (Eörsi István fordítása)
211. kórus (Somlyó György fordítása)
219. kórus (Jánosy István fordítása)Autóstopos (Gyukics Gábor fordítása)
Busz keletre (Gyukics Gábor fordítása)
Az arany örökkévalóság 64. (Ferenczy Éva és Hetényi Ernő fordítása)
Zen, Salinger, Kerouac
Darabos Pál (1931–2012) tanulmánya és fordításai
Helikon, Világirodalmi Figyelő, 1966/3. XII. évfolyam, 315-337. oldal
Mexico City Blues
113. KÓRUS
Eörsi István fordításaFelkelt, és felöltözött
és kiment és párzott
Majd meghalt és bedugták
koporsóstól a sírba,
Hapsikám -
De minden tökéletes Mert üres
Mert úrességében
tökéletes
Mert még csak története sincs.Semmi sem
Ismeri saját ürességét -
A düh
nem szereti ha rohamaira emlékeztetik -A Rombusz kifürkészhetetlen
Tanításával kezded
S ezzel is végzed egykor,
célod a starthelyed,
Nem volt versenyfutás, nem sétált
látnoki lábujj-köröm
forró szándékok Arábiáin
keresztül - meggémberedve
oda sem értél
127. KÓRUS
Eörsi István fordítása Senki sem ismeri házam
túloldalát,
A zugot ahol születtem,
a poros gitárokat
Fáradt kis utcámat melyet
kis lábam
Döngölt. Bájologtam
a húgaimmal
És vártam hogy a naplemente
hívja a srácokat
És anyám visszavigyen
vacsorázni s a főút
Morajában ázik a málé
és a bab
E Méz-tiszta Ország
Mominu
Hol felmérhetetlen kismillió
örökkévalóság
Fényév-miriádjaival
ezelőtt éltem
Mikor a fehér boldog perc
a fénytó
Központja is volt146. KÓRUS
Márki Zoltán fordítása
Utunk, 28. évf. (1973) 49. szám, 9. oldalÓriásgépek
Az éjben —
Diesel a hágón,
Röpgép a mai.
Pánamerikai
Éjben.Egy láng a csönd az éjben,
Pánkanadai éjben —
Sasszárny a hágón,
Drót a magasban,
Egy tűz a vasban:
A szívem.Egy láng a düb-düb
Gőzös
Szuper minőség
Extra darab
Ole 169
Rohanj
Le Kill Royig
211. KÓRUS
Eörsi István fordításaA remegő hús fogantatásának
Kereke pörög az űrben s kizúdul
Ember, disznó, teknős, rovar, béka, serke,
Gyíkok, csíkok, tetvek, patkányok, aranyderes
Versenyparipák, sertésvészes idilli kullancsok,
Keselyűk megnevezhetetlen iszonyú tetvei,
Gyilkosan támadó afrikai
Kutya-hadak, a dzsungel kóbor rinoceroszai,
Oriás vadkanok, hatalmas gigászi
Elefántbikák, kosok, sasok, karvalyok,
Lepények és Sünök és Labdacsok -
Végtelen körben foganó élőlények
Vicsorognak a Tudatban
A tér tíz irányában keresztül-kasul,
Megszállva minden külső-belső zugot,
A szupermikroszkopikus törpe-bigyusztól
A roppant Tejút Fényév-Belsejéig
Kivilágítva egy Elme egét -
Szegény! Bár megszabadulnék
e güriző hús-keréktől
s lennék az égben megóvott halott
211. kórus
Somlyó György fordításaA remegő hús rendszerének kereke
Forog az űrben, hajszolva az emberi lényt,
Sértés, galamb, varangy, rovar, tetű,
Egér, rüh, gyík, patkány, aranyderes
Versenyparipa, foltos pásztori malac,
Förtelmes névtelen vércse-had,
Ránkuszuló gyilkos afrikai
Kutya-falka, dzsungelben csörtető orrszarvuak,
Roppant vadkan és irdatlan bika-
Elefánt, kos, sas, keselyű,
Sün és Tengeri és
Az élők egész végetnemérő rendszere
Fogát csikorgatva a Lelkiismerettől,
A szélrózsa tíz irányában végestelen-
Végig betöltve minden zugot,
A szupermikroszkopikus mikrobáktól
Az irdatlan Fényév-Tejút-Belekig
Kigyújtva a Szellem minden egét –
Szegény! ha leszakadhatnék
a hús agyongyötört kerekéről
s lehetnék az égben bizton halott
AUTÓSTOPOS
(Hitchhiker)
Gyukics Gábor fordítása
"A napfényes Kaliforniába mennék" -
Moraj. Ez a szörnyű esőkabát teszi, hogy úgy nézek
ki, mint aki önmagát győzte le, gyilkolta meg,
képzeletbeli gengszter, egy őrült bánatos kabátban,
meg lehet ezt érteni?
csomagjaim - sárkoloncaim -
- "Nézd John, egy stopos"
- "Úgy néz ki, mintha fegyver lenne azalatt
az I.R.A-kabát alatt"
"- Nézd Fred, azt a férfit az út szélén"
"- Valami szexördög egy 1938-as szexlapból"
"- Kék hulláját egy halványzöld kiadványban
találtad baltával összemaszatolva"
BUSZ KELETRE
(Bus East)
Gyukics Gábor fordítása
Ez a vers 1954 áprilisában íródott
a San Franciscóból New Yorkba tartó buszon BUSZ KELETREA társadalom jószándékú
A bürokrácia - barát5 éve még - más dühök
más veszteségekAmerika próbálja
fékentartani
a megfékezhetetlent
Erdőtüzek
BűnA létfontosságú mosoly
A létfontosságú álomban
A gyermekeké
A létfontosságú érteleméMegelégeltem játszani
az amerikait
Kellemes, nyugodt
életet fogok élniA világ a gyalogosoknak is készülhetett volna
Gerinces Nevada
Olajos folyóiKeksz Jakab vagyok
Randalírozok
Mint Blake úgy írokA lovat e porban nem
vidítja
Pompás ékeinek
látványa
Megbotránkozott
selymes orrlyukaA macskák nem kedvesek
A gyerkőcök nem édesekNevadai április -
A lehangoló Cheyenne-t szemlélem
Ahol háborúzó törzsek
Búzaföldeken,
Átcéloztak az ökör felett
Vad fejdíszű
Törzsfőnökökre
Átcsorgunk
a wyomingi síkság szakadékán,
Hogy még több port nyeljenek
A telepesek
mint amennyit már megettek
Az Államokban
Kelettől az Óceánig
Ahol e borzalmas pusztáknak
Készültek a szekerek
kószálnakSóvárgó telepesek zötyögnek fásultan
Alig várják hogy rejszoljanak
A Mongol tenger
(Cheyenne nagyon elfárasztott -
4 napja nem alszom, és még
2 vár rám)NEBRASKA
Az április ártalmatlan errefelé
Csakúgy, mint Új-Angliában
A föld
Barna és mérhetetlen
Száraz városokat ölel körül
A vándorló sáska porábanA túlélésért élnek, nem azért,
hogy "kirúgjanak a hámból"Légy a farkalás regőse,
mint az a leples utazó
a Textilgyár züllött bérházaiból
a madarak a Etiledben veszekednek -
ezt Burroughs pontosan elmagyarázza és
pénzt kap érteA Dühös Éhség
(az éhség dühösség
aki féli
az éhezőt
féli
a dühöst)Haza jöttem tehát
Az Aranyló messzeségbe
A látóhatáron
Minden áldott nap
Ahogy gurultunk
És gurultunk
Donner tragikus hágójától
Keresztül Nevada áprilisán
Salt Lake Cityből
A száraz Nebraskába
Szomorú Wyomingon át
Ahol leánykák
És szép fiúk szerető
Micky Mantle szemekkel
Kószálnak holdak alatt
Kapálózva az elveszett bölcsőben
És O Fasterc bíró
seggét riszálva elvonul és
Az ifjú szerelmes kérdését felteszi:
,,Ez ugyanaz a szél volt
Az Áprilisi Puszta éjének szele
mely fodrozta ruháját
Elveszett kedvesemnek
Louanna
A Nyugat messzi éjjelében
Elenyészett, mint egy füttyszó
Az átrobogó vonattal
Mindenhol Nyugaton
Barangolások nyögnek
Mély basszuson
- Bum! Bum!
- Ez ugyanaz a szerelem volt
Csontjaim közlik velem
Most az évek sanyargatnak
Wyomingi áprilisi éjjel
Lágy gyermekei?
Meg nem történhetett!
De úgy lett! Úgy lett!"A prérin vadvirágok nyílnak
Az éjszakában
Méheknek és madaraknak
És alszanak az élet
Rejtőzködő állatai.Azután Chicago
Köpködök a foltos utcán
Olcsó bab, mellékvágány,
Lányok néznek a szemembe
35 cent van
A farmerzsebembe -Azután Toledo
Csillogó tavasz
Szerelmes éjszakája
forró vesszejű ifjoncoknak
És hűvös lányoknak
A kóborlás
A kóborlás
Az áprilisi fájdalmat keresve
A csepp esőt
Bár nem űzi el
Füstös poklát
A szerelmesek sikátorának
Rózsaligetek
kékek akár a méhekrégi égi pózban
lebegő Szélzsákok
Nincs tamarinda
És fügerügy
És a mustarinda
Sem lesz kedvesebb
Nap -
Nap -
Vesd reám fényed
Oh Napraforgó -
Oh én Montana
Foszforeszkáló rózsa
És a híd
a mesék országában
Már mindent megértenék -
Az arany örökkévalóság (64.)
(The Scripture of the Golden Eternity)
Ferenczy Éva és Hetényi Ernő fordítása
in: A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei, Budapest, 1973/1, 65. oldal
Virágillatot lehelt ki a kert,
mélyet lélegezve beszívtam,
vérem agyamban dobolt, majd hátamon
fekve a fűben talált az új eszmélet;
e hatvan másodperc ájulás vagy halál
volt? - szomszédom gondolhatta: csupán
a fűbe vetettem magam, hogy élvezzem
a Napot. A nem-lét ez időtlen
percében láttam az arany örökkévalóságot.
A mennyországot. Történés soha nem zavarta,
elmúlt évmilliók eseményei árnyak,
és üresek mint a jelen eseményei,
és az új évmilliók vagy a következő
tíz perc eseményei. Csodás arany magány,
arany üresség, Valami-Más; valami
alázatos odaadás. Örökös csönd
elragadtatott csengése. Nincsen abban
lét vagy nemlét, azonosság vagy különbözőség,
közelség vagy távolság, jótett vagy hála,
és kegyelem vagy ítélet sem létezik abban;
és szenvedés vagy annak ellenkezője sincsen.
Ālaya-vijñāna: az anyaméh ez, az egyetlen,
a mindent felölelő, a Nagy Szabadság,
Nagy Diadal, végtelen vég, és örömteli
rejtélyes lényege a Rendnek. Olyan
mint kacagó nevetés, mint imádkozó fohász,
kegyes, imádandó könyörületesség, örökös
biztonság, frissítő délután, rózsák, pompás
anyagtalan aranyfüst, végtelen Arany Korszak.
Szembogaram napból származó „aranya”,
röpke pillanatba zárt öröklét ténye,
melyre fölocsúdva emlékezem: ott voltam,
ott ahonnan minden jő, s hova
visszatér az Örökkétartó Most, melyet
- mert soha nem közeledő vagy távolodó -
arany örökkévalóságnak mondok, de
nevezhetnéd bárminek. És amikor visszanyertem
öntudatom, fájt tudnom hogy nékem
testem van és lelkem; de hirtelen ráébredtem
hogy azok nem én vagyok, éssoha semmi sem
történt, és minden a legnagyobb rendben van,
öröktőlfogva, örökösen, örökké - hála
érte, ó köszönöm, köszönöm.
