Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

« vissza A beat irodalom oldalára

Jack Kerouac
(1922-1969)

 

Jack Kerouac regényei

Úton (On the Road)


Déry György fordítása, Magvető Kiadó, 1966



Bartos Tibor fordítása, Európa Könyvkiadó, 1983



M. Nagy Miklós fordítása, Európa Könyvkiadó, 2012, 400 oldal

Beat azaz ütött, vert, szakadt; beat azaz egy új zene és új kultúra lüktetése; beat azaz tiltakozás, őrület, száguldás; beat azaz egy új nemzedék, amelyik új, spontán, vad és az élet titkának mélyére hatoló művészetet akar létrehozni. A beat nagy pillanata volt, amikor 1947-ben Jack Kerouac, a fiatal író, aki még csak kereste a hangját, találkozott Neal Cassadyvel, majd többször is beautózták az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait s közben hol William Burroughsnál töltöttek heteket, hol Allen Ginsberggel folytattak hosszú beszélgetéseket, hol nagy szerelmeket éltek át, hol a pillanatnyi testi örömökben, egy kuplerájban vagy a féktelen ivásban keresték a tökéletes elragadtatást, és dzsesszt hallgattak, s aztán újra száguldottak a jajongó kontinensen át, valami felé, vagy talán valami a leples bitang elől, aki mindig az ember sarkában jár. Majd 1951-ben Kerouac három hét alatt megírta utazásaik történetét, az ős-Úton-t, az eredeti tekercset, amelyben lázasan lüktet a beat, de ez a könyv akkor nem jelenhetett meg. Hat évnek kellett eltelnie, hogy megszülessen az a szövegváltozat, amelyben aztán a világ megismerte az Úton-t, a beatnemzedék leghíresebb művét. Jóval több ez a könyv, mint egy új életérzés kiáltványa: az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket. Az eredeti tekercs első magyar kiadása után most új fordításban lát napvilágot a végső, szerkesztett változat is: ebből hiányzik ugyan az ős-Úton egyik-másik akkoriban, az ötvenes években még botrányosan merésznek számító leírása, s a beatnemzedék híres alakjai mind álnéven szerepelnek, de ezt a veszteséget pótolja, hogy Kerouac számos helyen továbbírta, finomította a szöveget. Úgyhogy mindkét szövegváltozat ugyanolyan mértékben autentikus: az Úton valóban végtelen út volt Kerouac alkotó életében: a beat számára az üdvözülés reményét jelentette mindvégig azt kereste az úton és az írásaival is.



Úton - Az eredeti tekercs, M. Nagy Miklós fordítása, Európa Könyvkiadó, 2011, 500 oldal

A legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül. A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta (valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni), 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak. Az Úton a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket. "Lehet, hogy az olvasót eleinte elkápráztatja Neal fehéren izzó energiája, amellyel mindenkit és mindent feléget maga körül, de aztán megértjük, hogy a regény középpontjában Jack nyugtalan szíve dobog, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyek minket sem hagynak aludni éjszaka és betöltik napjainkat. Mi az élet? Mit jelent élni, amikor a halál, a leples bitang egyre a sarkunkban jár? Megmutatja valaha Isten az arcát? Szét tudja szakítani az öröm a sötétséget? Ez belső keresés, és az út tanulságai, az amerikai tájak érzékelt és poémaként megörökített varázslata azt szolgálják, hogy megvilágítsák és kitágítsák ezt a szellemi utazást." - (Howard Cunnell, Az eredeti tekercs amerikai kiadásának szerkesztője)

 

Újra az úton (Füzéki Eszter fordítása)

 

Művésztelep (Big Sur)

Török Attila fordítása, Szukits Kiadó, 1995

 

Magányos utazó (Lonesome Traveller)

Szántai Zsolt fordítása, Szukits Kiadó, 2000

 

Dharma hobók (Dharma Bums)

Szántai Zsolt, Jónás Zsolt fordítása, Szukits Kiadó, 2006

 

 

Jack Kerouac versei (Poems)

Haikuk (Terebess Gábor és mások fordításai)

Mexico City Blues (Részletek)

19. kórus (Eörsi István fordítása)
113. kórus (Eörsi István fordítása)
127. kórus (Eörsi István fordítása)
211. kórus (Eörsi István fordítása)
211. kórus (Somlyó György fordítása)
219. kórus (Jánosy István fordítása)

Autóstopos (Gyukics Gábor fordítása)

Busz keletre (Gyukics Gábor fordítása)

 

Jack Kerouac eredetiben

Jack Kerouac. On the Road
Jack Kerouac. The Dharma Bums
Jack Kerouac. American Haikus

The Jack Kerouac Haiku Page
Dharma beat's homepage


 


Mexico City Blues

 
113. KÓRUS
Eörsi István fordítása Felkelt, és felöltözött
és kiment és párzott
Majd meghalt és bedugták
koporsóstól a sírba,
Hapsikám -
De minden tökéletes Mert üres
Mert úrességében
tökéletes
Mert még csak története sincs.

Semmi sem
Ismeri saját ürességét -
A düh
nem szereti ha rohamaira emlékeztetik -

A Rombusz kifürkészhetetlen
Tanításával kezded
S ezzel is végzed egykor,
célod a starthelyed,
Nem volt versenyfutás, nem sétált
látnoki lábujj-köröm
forró szándékok Arábiáin
keresztül - meggémberedve
oda sem értél


127. KÓRUS
Eörsi István fordítása Senki sem ismeri házam
túloldalát,
A zugot ahol születtem,
a poros gitárokat
Fáradt kis utcámat melyet
kis lábam
Döngölt. Bájologtam
a húgaimmal
És vártam hogy a naplemente
hívja a srácokat
És anyám visszavigyen
vacsorázni s a főút
Morajában ázik a málé
és a bab
E Méz-tiszta Ország
Mominu
Hol felmérhetetlen kismillió
örökkévalóság
Fényév-miriádjaival
ezelőtt éltem
Mikor a fehér boldog perc
a fénytó
Központja is volt


211. KÓRUS
Eörsi István fordítása

A remegő hús fogantatásának
Kereke pörög az űrben s kizúdul
Ember, disznó, teknős, rovar, béka, serke,
Gyíkok, csíkok, tetvek, patkányok, aranyderes
Versenyparipák, sertésvészes idilli kullancsok,
Keselyűk megnevezhetetlen iszonyú tetvei,
Gyilkosan támadó afrikai
Kutya-hadak, a dzsungel kóbor rinoceroszai,
Oriás vadkanok, hatalmas gigászi
Elefántbikák, kosok, sasok, karvalyok,
Lepények és Sünök és Labdacsok -
Végtelen körben foganó élőlények
Vicsorognak a Tudatban
A tér tíz irányában keresztül-kasul,
Megszállva minden külső-belső zugot,
A szupermikroszkopikus törpe-bigyusztól
A roppant Tejút Fényév-Belsejéig
Kivilágítva egy Elme egét -
Szegény! Bár megszabadulnék
e güriző hús-keréktől
s lennék az égben megóvott halott

 

211. kórus
Somlyó György fordítása

A remegő hús rendszerének kereke
Forog az űrben, hajszolva az emberi lényt,
Sértés, galamb, varangy, rovar, tetű,
Egér, rüh, gyík, patkány, aranyderes
Versenyparipa, foltos pásztori malac,
Förtelmes névtelen vércse-had,
Ránkuszuló gyilkos afrikai
Kutya-falka, dzsungelben csörtető orrszarvuak,
Roppant vadkan és irdatlan bika-
Elefánt, kos, sas, keselyű,
Sün és Tengeri és
Az élők egész végetnemérő rendszere
Fogát csikorgatva a Lelkiismerettől,
A szélrózsa tíz irányában végestelen-
Végig betöltve minden zugot,
A szupermikroszkopikus mikrobáktól
Az irdatlan Fényév-Tejút-Belekig
Kigyújtva a Szellem minden egét –
Szegény! ha leszakadhatnék
a hús agyongyötört kerekéről
s lehetnék az égben bizton halott

 

AUTÓSTOPOS
(Hitchhiker) Gyukics Gábor fordítása "A napfényes Kaliforniába mennék" -
Moraj. Ez a szörnyű esőkabát teszi, hogy úgy nézek
ki, mint aki önmagát győzte le, gyilkolta meg,
képzeletbeli gengszter, egy őrült bánatos kabátban,
meg lehet ezt érteni?
csomagjaim - sárkoloncaim -
- "Nézd John, egy stopos"
- "Úgy néz ki, mintha fegyver lenne azalatt
az I.R.A-kabát alatt"
"- Nézd Fred, azt a férfit az út szélén"
"- Valami szexördög egy 1938-as szexlapból"
"- Kék hulláját egy halványzöld kiadványban
találtad baltával összemaszatolva"
BUSZ KELETRE
(Bus East)
Gyukics Gábor fordítása Ez a vers 1954 áprilisában íródott
a San Franciscóból New Yorkba tartó buszon

BUSZ KELETRE

A társadalom jószándékú
A bürokrácia - barát

5 éve még - más dühök
más veszteségek

Amerika próbálja
fékentartani
a megfékezhetetlent
Erdőtüzek
Bűn

A létfontosságú mosoly
A létfontosságú álomban
A gyermekeké
A létfontosságú értelemé

Megelégeltem játszani
az amerikait
Kellemes, nyugodt
életet fogok élni

A világ a gyalogosoknak is készülhetett volna

Gerinces Nevada
Olajos folyói

Keksz Jakab vagyok
Randalírozok
Mint Blake úgy írok

A lovat e porban nem
vidítja
Pompás ékeinek
látványa
Megbotránkozott
selymes orrlyuka

A macskák nem kedvesek
A gyerkőcök nem édesek

Nevadai április -
A lehangoló Cheyenne-t szemlélem
Ahol háborúzó törzsek
Búzaföldeken,
Átcéloztak az ökör felett
Vad fejdíszű
Törzsfőnökökre
Átcsorgunk
a wyomingi síkság szakadékán,
Hogy még több port nyeljenek
A telepesek
mint amennyit már megettek
Az Államokban
Kelettől az Óceánig
Ahol e borzalmas pusztáknak
Készültek a szekerek
kószálnak

Sóvárgó telepesek zötyögnek fásultan
Alig várják hogy rejszoljanak
A Mongol tenger
(Cheyenne nagyon elfárasztott -
4 napja nem alszom, és még
2 vár rám)

NEBRASKA

Az április ártalmatlan errefelé
Csakúgy, mint Új-Angliában
A föld
Barna és mérhetetlen
Száraz városokat ölel körül
A vándorló sáska porában

A túlélésért élnek, nem azért,
hogy "kirúgjanak a hámból"

Légy a farkalás regőse,
mint az a leples utazó
a Textilgyár züllött bérházaiból
a madarak a Etiledben veszekednek -
ezt Burroughs pontosan elmagyarázza és
pénzt kap érte

A Dühös Éhség
(az éhség dühösség
aki féli
az éhezőt
féli
a dühöst)

Haza jöttem tehát
Az Aranyló messzeségbe
A látóhatáron
Minden áldott nap
Ahogy gurultunk
És gurultunk
Donner tragikus hágójától
Keresztül Nevada áprilisán
Salt Lake Cityből
A száraz Nebraskába
Szomorú Wyomingon át
Ahol leánykák
És szép fiúk szerető
Micky Mantle szemekkel
Kószálnak holdak alatt
Kapálózva az elveszett bölcsőben
És O Fasterc bíró
seggét riszálva elvonul és
Az ifjú szerelmes kérdését felteszi:
,,Ez ugyanaz a szél volt
Az Áprilisi Puszta éjének szele
mely fodrozta ruháját
Elveszett kedvesemnek
Louanna
A Nyugat messzi éjjelében
Elenyészett, mint egy füttyszó
Az átrobogó vonattal
Mindenhol Nyugaton
Barangolások nyögnek
Mély basszuson
- Bum! Bum!
- Ez ugyanaz a szerelem volt
Csontjaim közlik velem
Most az évek sanyargatnak
Wyomingi áprilisi éjjel
Lágy gyermekei?
Meg nem történhetett!
De úgy lett! Úgy lett!"

A prérin vadvirágok nyílnak
Az éjszakában
Méheknek és madaraknak
És alszanak az élet
Rejtőzködő állatai.

Azután Chicago
Köpködök a foltos utcán
Olcsó bab, mellékvágány,
Lányok néznek a szemembe
35 cent van
A farmerzsebembe -

Azután Toledo
Csillogó tavasz
Szerelmes éjszakája
forró vesszejű ifjoncoknak
És hűvös lányoknak
A kóborlás
A kóborlás
Az áprilisi fájdalmat keresve
A csepp esőt
Bár nem űzi el
Füstös poklát
A szerelmesek sikátorának
Rózsaligetek
kékek akár a méhek

régi égi pózban
lebegő Szélzsákok
Nincs tamarinda
És fügerügy
És a mustarinda
Sem lesz kedvesebb
Nap -
Nap -
Vesd reám fényed
Oh Napraforgó -
Oh én Montana
Foszforeszkáló rózsa
És a híd
a mesék országában
Már mindent megértenék -