ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

숭산행원 / 崇山行願 Sungsan Haengwon (1927-2004), aka Seung Sahn

(Pinyin:) Chóngshān Xíngyuàn
(Magyar átírás:)
Szungszan Hengvon [Szung Szán],
a Kvanum szon csonghö (Avalokitésvara bódhiszattva zen iskola) alapítója (1983)

Képtalálat a következőre: „icon jpg”

Seung Sahn's Biography

Sungsan Haengwŏn Taesŏnsa /
Seung Sahn Haeng Won Dae Soen-sa (Korean: 숭산행원대선사, Hanja: 崇山行願大禪師) (c. 1927November 30, 2004), born Dok-In Lee, was a Korean Jogye Seon master and founder of the international Kwan Um School of Zenthe largest school of Zen present in the
Western world. He was the seventy-eighth teacher in his lineage. As one of the first Korean Zen masters to settle in the United States, he opened many temples and practice groups across the globe. He was known for his charismatic style and direct presentation of Zen, which was well tailored for the Western audience. Known by students for his many correspondences with them through letters, his utilization of Dharma combat, and expressions such as "only don't know" or "only go straight" in teachings, he was conferred the honorific title of Dae Soen Sa Nim in June 2004 by the Jogye order for a lifetime of achievements. Considered the highest honor to have bestowed upon one in the order, the title translates to mean Great honored Zen master. He died in November that year at Hwa Gae Sah in Seoul, South Korea, at age 77.

1. Biography

Venerable Seungsahn was born in Suncheon, Pyeongannam-do, North Korea in 1927. He graduated from Pyeongan Industrial High School in 1945, and entered Dongguk University in 1946. He left for Magoksa Temple to become a monk in 1947 as he had become disillusioned with life. At that time, the political situation consisted of a confrontation between the ideological views of the left and right wings – between the same ethnic people after liberation from Japanese rule.

One day, he met Master Gobong (1889-1961) who was a disciple of Master Mangong. During the dialogue, he was unable to respond to the master’s questions. Master Gobong told him “If you don’t know, then go out and raise your doubt about it. This is the way to practice Seon.”

After this encounter he went into an intensive retreat at Sudeoksa Temple. During the free seasons, in between the practice sessions, he was particularly fortunate to be able to meet many of the famous masters of his day. He had a second chance to meet Master Gobong, while he was doing another retreat at Mitasa Temple. At that meeting, Venerable Seungsahn said; “As I killed all Buddhas of the three realms last night, I came back after cleaning up all of the corpses.” Seon Master Gobong said, “You are very naughty, how can I believe your saying?” Then Master Gobong began to ask Seungsahn the 1,700 gongan -- Seon questions -- and he was able to answer all of them without hesitation. So Master Gobong told to him, “As your flowers burst into bloom, I will be a butterfly for you.” And he gave his sanction or dharma transmission to Seungsahn. Therefore, Master Seungsahn, at the age of 22 in 1949, inherited the Korean Seon lineage from masters Gyeongheo, Mangong, and Gobong who had restored the Korean Seon tradition.

After finishing eleven retreats at Sudeoksa Temple, he joined the new purification movement to reestablish the Korean Buddhist tradition which was weak after Liberation and the Korean War. From then on, he worked at reestablishing the tradition once again and improving the Jogye Order which had lost its identity during the colonization period. Due to this, he was appointed the president of the Buddhist Newspaper (1960), and worked as a director of the General Affairs Department (1961) and director of Financial Affairs (1962) in the headquarters of the Jogye Order of Korean Buddhism.

As the Jogye Order became stabilized in 1962, Seungsahn was free to turn to other activities. He opened the Korean temple, Hongbeobwon, in Japan and this heralded the start of his spreading Buddhism outside Korea. Later on, he proceeded to set up Korean Seon centers in America, Eastern Europe, Western Europe, Russia, Africa and South East Asia from 1972. Master Gobong had told Seungsahn, when he gave his sanction, “You will spread the teachings all over the world.” Following his teacher’s saying, he opened over 120 Seon centers in 32 countries over a period of 35 years, resulting in more than 50,000 people becoming Buddhists. For his great efforts in propagation, he was given the world peace prize by WUM in 1985.

In 1987, he held the first Seon international conference with the title given by Seon Master Mangong, “The Whole World is a Single Flower” at Sudeoksa Temple. This meeting was aimed at unifying all people of different races and from different regions of the world under the Buddha’s teachings. The second and the third conferences were held at the same temple in 1992 and 1993 respectively. In 1992, he opened the International Seon Center in Hwagyesa Temple for training his foreign disciples and for the globalization of Korean Buddhism.

Throughout his life, he taught Korean Seon to domestic and foreign monks enthusiastically while he was head monk of Hwagyesa Temple. On November 30th 2004, he called his disciples together at Yeomhwasil room. All of them recognized his approaching death, and then they asked him. “When you die, what should we do?” He said, “Don’t worry, don’t worry. The great light is immeasurable; mountains are blue and waters flow.” With this song, he died at the age of 77 in 2004.

After his death, many people as well as many condolences came from all over the world. Mr. John Kerry who was the American presidential candidate in 2004 gave a condolence speech and expressed his regrets. He said his son was also very touched by the late Seon master’s teaching. Master Seungsahn’s foreign disciples are Venerable Musim, the head monk of Musangsa Temple, in Mt. Gyeryongsan; Venerable Murang, the head monk of Taeansa Temple; Venerable Hyon Gak, the head monk of the International Seon Center in Hwagyesa temple and the author of Man Haeng: From Harvard to Hwa Gye Sah and Venerable Cheongan from Hungary, as well as many more. All of them were ordained under him and chose the path of a Buddhist practitioner instead of living an ordinary life.

2. Writings

The trace of globalization of Korean Seon by Master Seungsahn remains clearly evident in his more than 20 written works, both in English and in Korean. The Whole World is a Single Flower -- 365 Gongans for Everyday Life involves the gongans of Seon; The Compass of Zen explains in simple and easy language a way of understanding Buddhism; Dropping Ashes on the Buddha is a collection of his short dharma talks. These were all written for his foreign disciples in English and translated into Korean as well. Though these books were written for his foreign disciples, they have greatly influenced laypeople who want to know Korean Buddhism and Seon better. The book, Only Doing It involving his biography and his disciples’ writings, was compiled by his foreign disciples from all over the world; Only Don’t Know is a collection of letters about Seon practice and the lives and difficulties of the practitioners; The Moon Illuminated on the Thousand Rivers, and Seon poems Bone of Space are all well known as well.Especially The Whole World is a Single Flower which was published in celebration of his thirty years of propagating Buddhism describes his work in spreading Buddhism at a glance. involves the gongans of Seon; explains in simple and easy language a way of understanding Buddhism; is a collection of his short dharma talks. These were all written for his foreign disciples in English and translated into Korean as well. Though these books were written for his foreign disciples, they have greatly influenced laypeople who want to know Korean Buddhism and Seon better. The book, involving his biography and his disciples’ writings, was compiled by his foreign disciples from all over the world; is a collection of letters about Seon practice and the lives and difficulties of the practitioners; and Seon poems are all well known as well.Especiallywhich was published in celebration of his thirty years of propagating Buddhism describes his work in spreading Buddhism at a glance.

3. Characteristics of His Thoughts


Master Seungsahn used to give everyone Seon sayings whenever he met them. Examples include: “only don’t know,” “mountains are blue and water flows,” “what news is this,” – all like hwadu. He taught that the realm of impermanence is “mountains are rivers and rivers are mountains”; that the realm of emptiness mentioned in the Heart Sutra is “mountains are empty and rivers are empty”; and that the realm of reality is “mountains are mountains and rivers are rivers.” And he often said, “Through all of these realms, the realm of ‘mountains are blue and rivers flow’ is the realm of embracing the state of how the world of truth is to be taken and adjusted to the reality of righteous living.”

He used to frequently say “Only don’t know” to his visitors. Another one of his teachings was quoted from the Diamond Sutra: “Everything with form is an illusion. If you see things without form then you see the Tathagata.” He said “As everything which has its own name and form is illusion and untruth, don’t attach to it!”

His teaching did not just follow the hwadu of previous masters but adjusted to modern society. This is one of the most characteristic aspects of his teachings. He taught this world is “only don’t know,” and so following the path of the Buddha for finding our True Nature is the only way to find the True Nature of Buddhahood.

 

The Story of Seung Sahn

Kwan Um School of Zen (KUSZ) 관음선종회 / 觀音禪宗會 Gwaneum Seon Jonghoe
is an international school of Zen centers and groups, founded in 1983 by Seung Sahn Soen Sa Nim. The school's international head temple is located at the Providence Zen Center in Cumberland, Rhode Island, which was founded in 1972 shortly after Seung Sahn first came to the United States (then in Providence). http://en.wikipedia.org/wiki/Kwan_Um_School_of_Zen



Művei magyarul

Books in English

Szung Szán zen mester (Szung Szán Heng Von Dészonszánim), a koreai Csogje Rend 78-ik pátriárkája. Ko Bong zen mester tanátadása révén vált 22 éves korára a legfiatalabb koreai zen mesterré. Száznapos éneklő elvonulás útján nyerte le a megvilágosodást, és további három évnyi csendes meditációt követően a Csogje Rend megújítása mellett kötelezte el magát. Ennek első lépéseként külfölre vitte a Tant és nyugaton alapított tanítványi közösséget, mely a világ minden főbb kulturális övezetében teret nyert.
Szung Szán Zen Mester a szerzője az "Egyetlen szál virág az egész világ - 365 kongan a mindennapi élethez", a "Hamut a Buddhára", a "Zen iránytű", a "Csak nem tudom", a "Tíz kapu" és "A tér csontja" című könyveknek.
Dészonszanim 2004 november 30-án távozott a Nirvánába, több tucat meditációs központot és több száz aktív tanítványt hagyva maga mögött, akik tovább viszik szellemi örökségét
.

PDF: A zen: önmagunk megismerése
Szung Szán zen mester tanítása
ford., szerk. és vál. Szigeti György
[A Tanátadási beszéd c. fejezetet és
Az ember útja c. verset ford. Csong An]
[Az ember útja és az Ezen a világon mindenki őrült
c. fejezeteket ford. Erdődy Péter és Szigeti György]

Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997, 109 oldal

A zen kör

Szung Szán zen mester tíz kapuja

PDF: Zen történetek
Ford., szerk. és vál. Szigeti György,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996, 91 p.

Szung Szán a 63-68. történetben

PDF: Egyetlen szál virág az egész világ
(The Whole World is a Single Flower:
365
Kong-ans for Everyday Life)
365 buddhista, keresztény, taoista és zen példázat és kóan
Szung Szán zen mester kérdéseivel és kommentárjaival,
Stephen Mitchell előszavával
ford. Szigeti György

Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997, 260 oldal

Szung Szán zen mester története

Nincs Kapu
Szung Szán zen mester kommentárjaival
Fordította: Szigeti György

PDF: Zen levelek
(
Only Don't Know:
Selected Teaching Letters of Zen Master Seung Sahn)

Szung Szán zen mester tanításai a mindennapokról
ford. Szigeti György és Erdődy Péter

Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999, 209 oldal
(2. kiadás: A zen virágai és levelei, 2002)

PDF: A zen iránytűje
(
The Compass of Zen)
Fordította: Fórizs László
Szerk. Kalmár Éva
A koreai és kínai nevek és szavak, a Pátriárkák láncolatának mutatóját Fődi Attila készítette
Cartaphilus Könyvkiadó, 2008, 424 oldal

Melyik úton mész? : A Zen iránytű c. könyv bevezetője
Ford. [Fődi Attila] Kwang Hae és [Szabó Réka] Kwang Shim]
Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége, 2005. 17 oldal

Zen iránytű (PDF)
(The Compass of Zen)
Többnyelvű online kiadás
Ford. és a jegyzeteket írta: Kwang Hae (Fődi Attila)
Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége, 2001, 108 oldal

Szungszan: A lehamuzott Buddha
(Dropping Ashes on the Buddha, 1976)
Két szemelvény Terebess Gábor 1977-ben készült fordításából

PDF: Hamut a Buddhára
(Dropping Ashes on the Buddha: The Teachings of Zen Master Seung Sahn)
Ford. Szigeti György, Sólyom Melinda, Hörcher Péter, Virágh Szabolcs
Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége, 2002, 259 oldal

Két szúmó-birkózó
Farkas Pál fordítása

PDF: Énekek

Szung Szán zen mester tanítása
Az éneklésről

Szigeti György:
Szung Szán zen mester élete és tanítása

[Szakdolgozat]
Budapest : A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 1996. 76 oldal

208 kóan
Fordította: Csong An Szunim, Eredeti Fény Zen Templom, 2019, második kiadás. 244 oldal.
(A kiadás alapja Szung Szán zen mester tanítása: 1994-99 közötti hangfelvételek, Hvangjesza Templom, Szöul, Dél-Korea)

Szung Szán zen mester verseiből

PDF: Dropping Ashes on the Buddha > (PDF) > (DOC)
The Teachings of Zen Master Seung Sahn
Compiled and edited by Stephen Mitchell.
A delightful, irreverent, and often hilarious record
of interactions with Western students.
Grove Press, 1976.

PDF: The Whole World is a Single Flower:
365 Kong-ans for Everyday Life.
Zen Master Seung Sahn.
The first kong-an collection to appear in many years;
Christian, Taoist, and Buddhist sources.
Tuttle, 1993.

PDF: The Compass of Zen
Zen Master Seung Sahn.
Compiled and edited by Hyon Gak Sunim.
Simple, clear, and often hilarious presentation of
the essential teachings of the main Buddhist traditions
culminating in Zen by one of the most beloved
Zen Masters of our time.
Shambhala, 1997.

Compass of Zen Teaching (Typewritten manuscript)

PDF: Only Don't Know
Selected Teaching Letters of Zen Master Seung Sahn
Issues of work, relationships, and suffering are
discussed as they relate to meditation practice.
Shambhala, 1999. (Primary Point Press, 1982.)

PDF: Teaching Letters of Zen Master Seung Sahn

Teaching Letters, vol. 1. 001-100
Teaching Letters, vol. 2.
101-200
Teaching Letters, vol. 3.
201-300
Teaching Letters, vol. 4.
301-400
Teaching Letters, vol. 5.
401-500
Teaching Letters, vol. 6.
501-600

PDF: Wanting Enlightenment is a Big Mistake:
Teachings of Zen Master Seung Sahn
Compiled and edited by Hyon Gak Sunim.
Foreword by Jon Kabat-Zinn.
Shambhala, 2006.

PDF: Ten Gates:
The Kong-an Teaching of Zen Master Seung Sahn
Presents kong-an practice in action, through real interactions between the beloved Zen Master and his students as they work via letters.
Shambhala, 2007. (Primary Point Press, 1987.)

Bone of Space:
Poems by Zen Master Seung Sahn
This collection captures a master's thoughts during everyday life while traveling, talking on the phone, attending a friend's funeral.
Primary Point Press, 1992.

Typewritten manuscript I

Typewritten manuscript II

PDF: Zen Is Just Like This
White House Book Center, Singapore, (without date)

DOC: Zen Dialogue during Travel through China – booklet, 24 p.

PDF: The Barrier That Has No Gate with Seung Sahn's comments
compiled by Paul Lynch

DOC: The Heart Sutra
Commentary — by Seung Sahn

PDF: An Investigation of Seung Sahn’s Seon:
“Don’t Know” Mind, Ten Gates, and Systems
of Hierarchy and Authorization
by Eun-hwa JANG
Korea Journal, vol. 54, no. 4 (winter 2014): 29-51.

PDF: Seung Sahn: The Makeover of a Modern Zen Patriarch
by Sor-Ching Low
In: Zen Masters / edited by Steven Heine and Dale S. Wright. New York, 2010. Ch. 10. pp. 267-285.

PDF: Turning the Wheel of Dharma in the West: Korean Son Buddhism in North America
by Samu Sunim (Kim, Sam-Woo)
pp. 247-256.
In: Korean Americans and their religions : pilgrims and missionaries from a different shore
edited by Ho-Youn Kwon, Kwang Chung Kim, and R. Stephen Warner. 2001. Chapter 13: pp. 227-258.

Seung Sahn Soen Sa Nim's lineage chart

PDF: Chanting Book

Excerpts from his books: http://www.kwanumzen.org


Szungszan Hengvon koreai zen mester és kalligráfiája 1977-ből
Seung Sahn master and his brush writing made on October 5th, 1977 to Gabor Terebess (Providence Zen Center, Cumberland, Rhode Island)

 


《佛如是》
丁巳五月
崇山拜

The inscription reads:
"Buddha is just like this."
Fire Snake Year [1977], 5th month [May]
Seung Sahn palm to palm

„Buddha bizony éppilyen."
Terebess Gábornak
1977. május 10-én
Seung Sahn összetett kézzel

_/\_

 

 

Szung Szán zen mester megvilágosodási története
In: Egyetlen szál virág az egész világ
Szerk. Stephen Mitchell
Ford. Szigeti György
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997, 243-248. oldal

Szung Szán zen mester 1927-ben született Szön Cson-ban,
Észak-Koreában, Szülei protestáns keresztények voltak.

Korea abban az időben szigorú japán katonai uralom alatt
állt, és minden politikai és kulturális szabadságjogot brutálisan
elfojtottak. 1944-ben Szung Szán csatlakozott a földalatti füg-
getlenségi mozgalomhoz. Néhány hónappal később elfogta a
japán rendőrség, és épphogy megmenekült a halálos ítélettől.
Miután kiengedték a börtönből, két barátjával elloptak pár ezer
dollárt a szüleiktől, és átszöktek a keményen őrzött mandzsu
határon, sikertelen kísérletet téve, hogy csatlakozzanak a Sza-
bad Koreai Hadsereghez.

A második világháborút követő években, miközben nyugati
filozófiát tanult a Dong Guk Egyetemen, Dél-Koreában a poli-
tikai helyzet egyre zűrzavarosabbá vált. Egy nap Szung Szán
ráébredt, hogy nem tud segíteni az embereknek a politikai te-
vékenységen vagy egyetemi tanulmányain keresztül. Ezért le-
borotválta haját és a hegyekbe ment, megfogadva, hogy addig
nem tér vissza, arníg el nem érte a teljes igazságot.

Három hónapig tanulmányozta a konfuciánus iratokat, de
elégedetlen volt velük. Akkor egy barátja, aki egy kis hegyi
templomban volt szerzetes, megmutatta neki a Gyémánt szút-
rát,
így találkozott a buddhizmussal. "Minden dolog, ami
megjelenik ebben a világban, mulandó. Ha úgy tekinted a
megjelenő dolgokat, mintha sosem jelentek volna meg, akkor
megismered igaz éned." Amikor ezeket a szavakat olvasta,
kitisztult a tudata. A következő néhány hét alatt sok szútrát
olvasott el. Végül úgy döntött, hogy buddhista szerzetes lesz,
és 1948 októberében felszentelték.

Szung Szán már értette a szútrákat. Megértette, hogy most
már a gyakorlás a legfontosabb dolog. Ezért tíz nappal felszen-
telése után még feljebb ment a hegyekbe, és száznapos vissza-
vonulást kezdett a Vongakszán-hegyen (Tökéletes Megvilá-
gosodás hegye).
Csupán szárított és porrá tört fenyőtűleveleket
evett. Napi húsz órán át énekelte a Nagy Dharanít, a buddha
tudat mantráját. Naponta többször jéghideg fürdőt vett. Na-
gyon szigorú gyakorlat volt.

Hamarosan kétségei támadtak. Miért szükséges ez a visz-
szavonulás? Miért kell elmennie a végletekig? Miért ne me-
hetne le egy kis templomba, egy csendes völgybe, házasodhat-
na meg mint egy japán szerzetes, és érhetné el egy boldog csa-
ládban fokozatosan a megvilágosodást? Egy éjszaka annyira
erősek voltak ezek a gondolatok, hogy elhatározta, elmegy, és
becsomagolta a holmiját. De a következő reggel tudata tisztább
volt, és kicsomagolt. Néhány nap múlva ugyanez történt. És a
következő hetekben még kilencszer csomagolt be és ki.

Eddig ötven nap telt el, és Szung Szán nagyon fel volt dúl-
va. Minden éjszaka borzasztó látomásai voltak. Démonok je-
lentek meg kint a sötétben, és obszcén mozdulatokat tettek
felé. Vámpírok settenkedtek mögötte, és hideg ujjaikat a nya-
kára fonták. Hatalmas bogarak rágcsálták a lábát. Tigrisek és
sárkányok álltak előtte, ordítva. Állandó rettegésben élt.

Egy ilyen hónap után ezek a víziók gyönyörűséges látomá-
sokká váltak. Néha Buddha jelent meg, és szútrát tanított neki.
Néha bódhiszattvák jelentek meg pompás ruhákban, és azt
mondták, hogy a mennybe fog jutni. Néha összecsuklott a ki-
merültségtől, és ilyenkor Kvánszéum Bószal ébresztette fel
gyengéden. A nyolcvanadik nap végére megerősödött, és zöld
lett a tűlevelektől.

Egyik nap, az elvonulás vége előtt egy héttel, Szung Szán
kint sétált, énekelt, moktakjával tartva a ritmust. Hirtelen két
tizenegy vagy tizenkét éves fiú jelent meg előtte, és megha-
joltak. Sokszínű köpenyt viseltek, és arcuk földöntúlian szép
volt. Szung Szán nagyon meglepődött. Tudatát nagyon erős-
nek és tökéletesen tisztának érezte, hogyan tudhattak akkor
ezek a démonok megtestesülni? Továbbment az egyenes hegyi
ösvényen, és a két fiú követte, egyenesen átvágva az út két
oldalán levő vándorköveken. Fél óráig csendben sétáltak, majd
az oltárnál, amikor Szung Szán felállt a leborulásból, eltűntek.
Ez mindennap megtörtént, egy álló héten keresztül.

Végül elérkezett a századik nap. Szung Szán kint énekelt és
ütötte a moktakot. Egyszerre teljesen eltűnt a teste, és a végte-
len térben találta magát. Messziről hallotta a moktakütéseket
és a saját hangját. Egy darabig ebben az állapotban maradt.
Amikor visszatért testébe, megértette. A sziklák, a folyó, min-
den, amit látott, minden, amit hallott, minden az ő igazi énje
volt. Minden dolog pontosan olyan, amilyen. Az igazság ép-
pen ilyen.

Szung Szán nagyon jól aludt azon az éjszakán. Amikor a
következő reggelen felkelt, látott egy embert felsétálni a
hegyre, majd néhány varjút elszállni egy fáról. A következő
verset írta:

Az út a Vongákszán-hegy csúcsán
nem a jelen út.
A hátizsákkal kapaszkodó ember
nem a régi ember.
Léptei áthatják a múltat és a jelent:
Kipp-kopp, kipp-kopp
Varjak egy fáról:
Kárr-kárr-kárr

Nem sokkal azt követően, hogy lejött a hegyről, találkozott
Ko Bong zen mesterrel, akinek Mán Gong zen mester volt a
tanítója. Ko Bongot a legragyogóbb és az egyik legszigorúbb
zen mesternek tartották Koreában. Abban az időben csak vilá-
giakat tanított; azt mondta, a szerzetesek nem elég lelkesek,
hogy jó zen tanítványok legyenek. Szung Szán ellenőriztetni
akarta megvilágosodását Ko Bonggal, ezért odament hozzá a
moktakkal és megkérdezte:

- Mi ez?

Ko Bong elvette a moktakot és megütötte. Ez volt az, amit
Szung Szán várt tőle.

Szung Szán ezután ezt kérdezte:
- Hogyan gyakoroljam a zent?

- Egy szerzetes egyszer megkérdezte Dzsódzsú zen mestert:

"Miért jött Bódhidharma Kínába?" Dzsódzsú azt válaszolta:

"Fenyőfa az udvaron." Mit jelent ez? - kérdezte Ko Bong.

Szung Szán értette, de nem tudta, hogyan válaszoljon.

- Nem tudom - felelte.

Ko Bong azt mondta:

- Csak tartsd meg ezt a nem tudom tudatot. Ez az igazi zen
gyakorlat.

Azon a tavaszon és nyáron Szung Szán főként munka for-
májában gyakorolta a zent. Ősszel részt vett egy száznapos
elvonuláson a Szudokszá kolostorban, ahol megtanulta a zen
nyelvet és a dharrna küzdelmet. Télen úgy érezte, hogy a szer-
zetesek nem gyakorolnak elég keményen, és elhatározta, hogy
segít nekik. Egy éjszaka, mikor őrségben volt (történt néhány
betörés)
az összes fazekat és lábast kivitte a konyhából és az
udvaron körbe rendezte őket. A következő éjszaka fal felé
fordította a főoltáron lévő Buddhát, fogta a füstölőégetőt, ami
nemzeti kincs volt, és felakasztotta egy datolyaszilvafára a
kertben. A második reggelre az egész kolostorban nagy felzú-
dulás volt. Szóbeszéd terjengett őrült rablókról, illetve istenek-
ről, akik lejöttek a hegyekből, hogy a szerzeteseket keményebb
gyakorlásra figyelmeztessék.

A harmadik éjszaka Szung Szán a szerzetesnők szállására
ment, elvitte hetven pár cipőjüket, és Dok Szan zen mester
szobája e!é helyezte őket, mintha egy cipőüzletben lennének
kirakva. Ám akkor egy szerzetesnő felébredt, hogy az árnyék-
székre menjen, és nem találva cipőjét, mindenkit felébresztett a
szerzetesnők szállásán. Szung Szánt elkapták. A következő nap
ítélkeztek felette. Mivel a legtöbb szerzetes arra szavazott,
hogy kapjon még egy esélyt (a szerzetesnők egyöntetűen ellene
voltak),
nem kellett eltávoznia a kolostorból. De a rangidős
szerzetesektől szertartásosan elnézést kellett kérnie.

Először Dok Szanhoz ment és meghajolt. Dok Szán azt mondta:

- Folytasd a jó munkát.

Majd a vezető szerzetesnőhöz ment, aki azt mondta neki:

- Jó sok zűrzavart okozott ebben a kolostorban, fiatalember.

Szung Szán nevetett és azt felelte:

- Az egész világ tele van zűrzavarral. Mit teszel?

A szerzetesnő nem tudott válaszolni.

A következő Csun Szong zen mester volt, aki vad cseleke-
deteiről és obszcén beszédéről volt híres. Szung Szán megha-
jolt felé, és azt mondta:

- Megöltem a múlt, a jelen és a jövő Buddháit. Mit tudsz
tenni?

- Aha! - mondta Csun Szong, és mélyen Szung Szán szemé-
be nézett. Majd megkérdezte:

- Mit látsz?

- Te már érted - mondta Szung Szán.

- Ez minden? - kérdezte Csun Szong.

- Kakukk énekel a fán, az ablak előtt - felelte Szung Szán.

Csun Szong nevetett és azt mondta:

-Ohó!

Még sok kérdést tett fel, melyeket Szung Szán nehézség
nélkül megválaszolt. Végül Csun Szong felugrott és körültán-
colta Szung Szánt:

- Megvilágosodtál! Megvilágosodtál! - kiáltotta.

A hír gyorsan elterjedt, és az emberek megértették az előző
napok eseményeit.

Január 15-én a gyakorlatsorozat véget ért, és Szung Szán
felkereste Ko Bongot. A Szöul felé vezető úton interjúi voltak
Küm Bong zen mesterrel és Küm O zen mesterrel. Mindketten
megadták neki az inkát, ami igazolja egy zen tanítvány feléb-
redését.

Szung Szán megérkezett Ko Bong templomába, öreg, foltos
visszavonulási ruhájában, egy hátizsákot cipelve. Meghajolt
Ko Bong felé és azt mondta :

- Az összes Buddha egy rakás holttest. Mit szólnál egy
temetéshez?

- Bizonyítsd be! - felelte Ko Bong.

Szung Szán belenyúlt hátizsákjába, kivett egy szárított tin-
tahalat és egy üveg bort:

- Itt vannak a maradékok a gyászszertartásról.

- Akkor tölts nekem egy kis bort! - mondta Ko Bong.

- Rendben. Add ide a poharad! - mondta Szung Szán.

Ko Bong nyújtotta a tenyerét.

Szung Szán megütötte az üveggel, és így szólt:

- Ez nem pohár, ez a kezed.

Ezután letette az üveget a földre.

Ko Bong nevetett, és ezt mondta:

- Nem rossz. Majdnem készen vagy. De van néhány kérdé-
sem hozzád.

Elkezdte kérdezni Szung Szánt azokból a kongan gyűjtemé-
nyekből, melyek az ezerhétszáz legnehezebb kongant tartal-
mazzák. Szung Szán habozás nélkül válaszolt. Ekkor Ko Bong
azt mondta:

- Rendben van. Az utolsó kérdés. Az egér macskaeledelt
eszik, de a macskatál törött. Mit jelent ez?

- Az ég kék, a fű zöld - válaszolta Szung Szán.

Ko Bong megrázta fejét és azt felelte:

- Nem.

Szung Szán elképedt. Eddig még sosem tévesztett el egy zen
kérdést sem. Elvörösödött, ahogy az egyik éppen ilyen választ
adta a másik után. Ko Bong csak a fejét rázta. Végül Szung
Szán dühösen és csalódottan kifakadt:

- Három zen mester adta meg nekem az inkát. Miért mon-
dod azt, hogy nem helyes?

- Mit jelent? Mondd meg! - förmedt rá Ko Bong.

A következő ötven percben Ko Bong és Szung Szán egy-
mással szemben ültek, meggörnyedve, mint két kandúr. Fe-
szült csend volt. Végül váratlanul Szung Szán megtalálta a
választ. Ez éppen ilyen volt.

Amikor Ko Bong meghallotta, szemei könnyesek lettek, és
öröm öntötte el arcát. Átölelte Szung Szánt és azt mondta:

- Te vagy a virág, én vagyok a méh.

1949. január 25-én Szung Szán megkapta a tant Ko Bongtól,
így ő lett a 78. pátriárka. Ko Bongnak ez volt az egyetlen taná-
tadása.

A szertartás után Ko Bong így szólt Szung Szánhoz:

- A következő három évben csendben kell maradnod. Sza-
bad ember vagy. ötszáz év múlva ismét találkozunk.

Szung Szán már 22 évesen zen mester volt.

STEPHEN MITCHELL

 

 

 

Szungszan: A lehamuzott Buddha
(Dropping Ashes on the Buddha, 1976)
Két szemelvény Terebess Gábor 1977-ben készült fordításából:

Bevezetés

Egy ember égő cigarettával megy be a Zen Centerbe, odasétál Buddha szobrához, arcába fújja a füstöt, és belehamuz az ölébe. Ott állsz mellette. Mit kéne csinálnod?

Ez az ember megértette, hogy semmi sem szent, sem nem-szent. A világegyetemben minden egy és ez az egy ő maga. Ezért mindent szabad. A hamu Buddha, a Buddha hamu. Megpöccinti a cigarettáját, és lehamuzza a Buddhát.

Ám a megértésnek ez csupán a töredéke. Azt még nem fogta fel, hogy minden olyan, amilyen. A szent az szent. A Buddha az Buddha. Túlságosan is ragaszkodik az ürességhez és saját felfogásához. Azt hiszi, minden szó fölösleges. Bármit mondasz is neki, bárhogy is tanítod, nekedront, és megver. Ha megpróbálsz visszaütni – hogy megleckéztesd –, még jobban megver.

Hogyan lehet kigyógyítani ábrándjaiból?

Miután zen tanítvány vagy, zen tanító is vagy. A bódhiszattva útját járod, aki megfogadta, hogy megvált minden lényt a szenvedéstől. Ez az ember szenved téves nézeteitől. Segítened kell neki, hogy megértse az igazságot: a világegyetemben minden olyan, amilyen.

Hogyan segítesz neki?

Ha megtalálod a választ erre a kérdésre, az igaz utat is megtalálod.

Terebess Gábor kommentárja: egy Tandori Dezső vers átköltése, vö. Koan III. (in: Töredék Hamletnek, 1968):
Buddha öle egy hamutálca helyett.
De a Buddha mi helyett?
"

 

55. Művirág, mű-szellem

Vasárnap Szung Szán mester ünnepélyes szertartáson vett részt a New-York-i International Zen Centerben. Ennivalóval és ajándékokkkal teli szatyrokkal tolongtak ott a koreai asszonyok. Egyikük nagy csokor műanyag virágot hozott, és mosolyogva nyújtotta át a mester egyik amerikai tanítványának. Az, amilyen gyorsan csak tudta, eldugta egy halom levetett kabát alá. De hamarosan ráakadt egy másik asszony, és boldogságtól sugárzó arccal az oltárhoz vitte, hogy betegye egy vázába. A tanítvány elkeseredetten ment oda a mesterhez:

– Szönyűek ezek a művirágok! El kellene tüntetni őket az oltárról, és kidobni valamerre.

– Ne törődj azzal, hogy a virágok művirágok-e vagy valódiak, hogy az oltáron vannak-e vagy a szemétkosárban. Ezek az asszonyok tiszta szívvel ajánlották fel a műanyag virágokat, cselekedetük bódhiszattvához méltó. Te elveted a műanyagot, kettéválasztod a világot jóvá és rosszá, széppé és csúffá. A te cselekedeted nem bódhiszattvához méltó.

– De mi itt azon igyekszünk, hogy mindenki számára széppé tegyük a Zen Centert. Hogyhogy ne törődjek vele? Azok a virágok elcsúfítják az egész szobát.

– Ha valaki élő virágot ad a Buddhának, a Buddha örül neki. Ha valaki műanyag virágot ad a Buddhának, a Buddha örül neki. A Buddha nem kötődik az élő virághoz és nem kötődik a műanyag virághoz. Az óceán nem mondja a folyónak: „Piszkos a vized, ne folyj belém!" Minden vizet elfogad. Ha megőrzöd Buddha szellemét, a te szellemed is olyan lesz, mint a megvilágosulás nagy óceánja.

A tanítvány mélyen meghajolt.

Terebess Gábor kommentárja: egy tréfa a bolondok házából:
„– Bolond vagy? Miért öntözöd a virágokat, ha nincs víz a kannádban?
– Te vagy bolond! Nem látod, hogy azok művirágok?”

 

* * *

 

 

Két szúmó-birkózó
(Versfordítások Seung Sahn: Bone of Space című kötetéből;
Four Seasons, San Francisco, 1982.)

Farkas Pál fordítása

1.

Aki érti: a forma üresség, az üresség forma,
felületesen
már érti, mi a Tér Csontja.

Közönségesen annyit jelent: Kacu!
Vajon ez a tér vagy a csontja?

Mélységes jelentése: a Tér Csontját elérve
minden
eredendően teljes.

Fűzfa zöldell, piroslik a virág.

2.

Jó és rossz - nagyszerű tanító.
Jó és rossz - nagyerejű démon.

Sem érzés, sem észlelés,
sem
szándék, sem tudatosság.

Megtartod? El nem éred!
Elhagyod? El nem éred!
Akarattal akarod elérni?

A Tér Csontján vágtass a gyémánt szemekbe!
De jól vigyázz! Az ajtó előtt
kölyökkutya
nyüszít. Jósággal meg ne öld!

3.

Hóember-Bódhidharma izzad és fogy egyre.
Mennyet és poklot szétzúz szívének dobbanása.
Lehullik szemöldöke, két szeme, répa-orra.
Kisgyerek kiáltja: Jaj, meghal Bódhidharma!

4.

Tízezer hal húz csíkot odalenn.
Egy hullámból lesz tízezer hullám.
Vaksötét, jeges víz, a halak ma nem harapnak.
Holdfénnyel megrakodva tér meg az üres bárka.

5.

Két szúmó-birkózó sár-bika
a
tengerbe vonszolta egymást.
Ki nyert? Ki vesztett?
Nincs hír felőle.
Sirályok csapnak az égre.
Kék a tenger.

6.

Összecsapom a kezem, amikor
a
déli hegyek csúcsa fölött megpillantom
a kutyává, tigrissé, emberré, Buddhává
változó, majd szertefoszló felhő-tornyokat,
melyek aztán, bánatomra, eltűnnek
a hegyek karéja fölött száguldó szélben,
kéken hagyva az eget, zölden a fákat.

7.

Gazda és vendége egymásnak meséli éjszakai álmát.
Ki mondja meg nekik, hogy most is álmodnak éppen?

Alapjában véve nincs más, csak mély nyugalom.
Miért fújja le mégis a szél a virágszirmokat?

A kutya csont után hajkurászik.
Az ijedt kacsa rémülten gágogva menekül.

8.

Meztelen ember fut végig az utcán.
Egy száj szól: Bolond!
A másik: Bolond!
Te vagy a bolond, nem én!

A fa átfúrja a Napot.
A kőgyerek zabálja a Holdat.
Ki gyógyítja meg a Napot, a Holdat?
Madárfiókák csipognak anyjuk csőrét kutatva.

9.

Az egyik kard életet ad.
A másik életet vesz el.

Mikor lecsap a villám, itt-ott földereng.
A kutya elszalad a csonttal
Az oroszlán ugrik s odacsap.

10.

A macska csak az egérlyukat lesi.
A síró gyerek csak az anyját hívja.

Eredendően semmi sincs.
Akkor miért rázza a szél a fákat?
A nap lenyugszik a nyugati hegy mögött

 

 

SZUNG SZÁN ZEN MESTER VERSEIBŐL
Fordította: Csong An Szunim (Virágh Szabolcs)

1.
A szenvedés óceánja

Igazi önvalód mindig fényes és szabad
Az emberek jót és rosszat teremtenek
Így a szenvedés óceánjába esnek
Csak gondolkodás nélkül tudsz
Visszatalálni igazi önvalódhoz
A magasodó hegy kék
A fehér felhők szállnak az égen

 

2
Kék hegy

A kilencvennapos zen gyakorlat végén, Hjé Dzsé napján,
Sinvonszá templomban, 1989.

A hegy kék, a víz folyik
Többezer éven át
A sziklás csúcs fehérlik
Számtalan világkorszakon át
Tapasztald meg a Hjé Dzsé igazi jelentését
A tízezer hegy és völgy
Csak kéklik a messzeségben

 

3
Gyermekeknek

A gyermekek vasárnapi buddhista oktatására, Hvágjészá
templom, Szöul, 1981.

A te tudatod is Buddha
Az én tudatom is Buddha
Buddha nézi a Buddhát
- A tudat eltűnik
Tóban tükröződik a fenyőfa
Árnyéka sohasem vizes
Kavicsok repülnek a vízbe
- Nézd, a fenyőfa táncol!

 

4
Holdfény

Látás nélkül lát a szem
Nem különböztet meg semmit sem
Hang nélkül hall a fül
Nem hall ilyet vagy olyat sem
Nincsenek ellentétek
Nincs jó vagy rossz
Tégy félre mindent!
Holdfény szórja ezüsljét
Mozdulatlan kék hegyen

 

5
Négy évszak

Tavasszal nyílnak a virágok
Nyáron hűvös szellő enyhít
Ősszel levelek hullanak
Télen pedig tiszta hó.

Engem taszít ki a világ?
Én taszítom el a világot?
A Dharma-teremben fekszem
Nem érdekel semmi sem

Fehér felhők szállnak az égen
Tiszta hegyi patak csörgedezik
A szél susog a pagoda ereszén
Életemet nekik szentelem teljesen

 

6
Eredeti ember

Szung Szán zen mester fiatal szerzetesként a Vongákszán-
hegyre ment, és egy száznapos egyéni gyakorlatba fogott.
Ennek során az Eredeti Tudat Energiájának mantráját,
a Nagy Együttérzés Dháranit recitálta folyamatosan,
napi húsz órán át. Csak porrá tört fenyőtűleveleken élt.
A századik napon Szung Szán Szunim elérte a teljes megvilágosodást
és a következő verset költötte:

A Vongákszán lábánál futó út
Nem a most megtalált út
A hátizsákjával gyalogló ember
Nem az, aki volt
Kopogó léptei
Összekötik a múltat és a jelent
Varjak rebbennek el a fáról
Kárognak: kár, kár kár!

Nem sokkal ezután Szung Szán Szunim megkapta a Tant
Ko Bong zen mestertől.

 

Szung Szán zen mester tanítása
Az éneklésről

A meditációs éneklés a nem-mozduló tudat megtartása,
valamint saját éneked hangzásának átélése. Az ének hangzásának
felfogása igazi éned, illetve igaz természeted megértése.
A hang és te már nem különböztök: eggyé válsz a világmindenséggel.
Ezért igaz természeted meglátása a világmindenség
lényegének meglátása. Rendszeres énekléssel középpontod
egyre erősebb lesz. Erős középponttal uralhatod az érzéseid,
körülményeid és élethelyzeted.
Meditációs központjainkban az emberek együtt élnek
és gyakorolnak. Az emberek általában erős véleményekkel,
rokon- és ellenszenvekkel érkeznek. Nagy részüknek a meditációs
éneklés egyáltalán nem könnyű: sok a zavarodott gondolat,
vonzódás és taszítás. De amikor helyesen gyakoroljuk, meghalljuk
saját énekhangunkat és a körülöttünk lévőkét egyaránt;
tudatunk letisztul. A tiszta tudatban nincs vonzódás és taszítás,
csak a hang. Végül átlátjuk, hogy a meditációs éneklés nem saját
személyes örömünket szolgálja; nem azért van, hogy kellemes
érzésben legyen részünk; inkább, hogy irányvételünk világossá
váljon. Ez pedig: megtisztulni és elérni a megvilágosodást,
hogy megszabadítsuk a lényeket a szenvedéstől.
Amikor énekelsz, halld a hangod: Te és a világmindenség
már egyek vagytok, a szenvedés eltűnik, megjelenik az igazi
boldogság. Ezt hívjuk Nirvánának. Ha megmaradsz a Nirvánában,
tudatod tiszta, mint a tér. Tiszta mint a tér azt jelenti,
hogy tiszta mint a tükör. Vörös jelenik meg, vöröset mutat.
Fehér jelenik meg, fehéret mutat. A másik ember boldog: magam
is boldog vagyok. A másik ember szomorú: magam is
szomorú vagyok. A másik ember éhes: enni adok neki.
Ezt hívjuk Nagy Szeretetnek, Nagy Együttérzésnek, Nagy
Bódhiszattva Útnak. Ez egyúttal a Nagy Bölcsességet is jelenti.
Ilyen az éneklő meditáció, az éneklő Zen.
A hang felfogása azt jelenti, hogy minden a világmindenség
hangja: madárdal, mennydörgés, kutyaugatás – minden,
ami hallható. Ha nincs én-tudatod, mindent fel tudsz fogni
éppen olyannak, amilyen az valójában. Ezért, amikor tiszta tudattal
énekelsz, a hang a mindenség hangja. Ha ragaszkodsz
az énhez, akkor a hang az „én” hangja. De ha tudatod tiszta mint
a tér, akkor akár a kutyaugatás vagy az autó dudálása is eredményezheti
a megvilágosodást, mivel abban a pillanatban
a hang és te eggyé váltok. Amikor a hang és te eggyé váltok,
már nem hallod a hangot, te vagy a hang.
Egy híres zen mester csupán a kakas kukorékolását hallotta
meg, és elérte a megvilágosodást. Egy másik zen mester
éppen az udvart söprögette, amikor seprűje hangosan egy bambusznak
koppantott egy kavicsot: ő is elérte a megvilágosodást.
A hang és ő maga eggyé vált. Úgyhogy a hang kérdése a zenben
nagyon egyszerű. Bármilyen hang megteszi. Csupán az a fontos,
hogy felfogjuk és eggyé váljunk vele megkülönböztetés nélkül,
anélkül, hogy létrehoznánk az „én”-t és a „hang”-ot.
A teljes átélés pillanatában, nincs gondolat, nincs megkülönböztetés,
csak a hang felfogása. Ez a kritikus pont. Ezért éneklés
közben fogd fel a magad és a többiek énekét, vagy csupán halld
a harang vagy az ütőhangszer hangját, így vágd el a gondolkodást.
Akkor bölcsesség-tudatod erősödni fog, eléred a megvilágosodást
és megszabadítasz minden lényt.

 

 

Szungszan: A zen kör


Diagram forrása: https://www.kvanumzen.hu/hu/heti-tanitas/zen-k%C3%B6r

Egy este Szung Szán zen mester a következő Dharma beszédet tartotta a Providence Zen Központban:

Mi a zen? A zen: önmagunk megismerése. Mi vagyok én?

A zen jelentését egy kör segítségével fogom magyarázni. A körön 5 pontot jelöltünk ki: 0°, 90°, 180°, 270° és 360°, mely utóbbi pontosan ugyanaz, mint a 0°.

A 0°-tól a 90°-ig terjedő résszel kezdjük.
Ez a gondolkodás és a ragaszkodás területe. A gondolkodás vágy, a vágy szenvedés. Minden dolog ellentétekre szakad: jóra és rosszra, szépre és csúnyára, enyémre és tiédre, szeretetre és utálatra. Megpróbálok boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Tehát itt az élet szenvedés, és a szenvedés élet.

90°-on túl van a Tudatos vagy Karmikus Én. A 90° alatt a névhez és formához, valamint a gondolkodáshoz ragaszkodsz. Mielőtt megszülettél, zérus voltál, most egy vagy; valamikor meghalsz, és megint zérus leszel. Tehát a zérus egyenlő az eggyel, és az egy egyenlő a zérussal.
Itt minden ugyanaz, mert ugyanabból a lényegből származik. Mindennek van neve és formája, de a nevek és a formák az ürességből jönnek, és oda térnek vissza.
Ez még mindig gondolkodás.

180°-nál nincs gondolkodás. Itt az igazi üresség megtapasztalása van. A gondolkodás előtt nincsenek szavak, nincs beszéd. Tehát nincsenek hegyek, folyók, nincs Isten, sem Buddha, nincs semmi. Csak…
(Ekkor Szung Szán zen mester az asztalra ütött, majd így folytatta:)

A következő a 270°-ig terjedő rész, a mágia és a csodák birodalma.
Itt teljes szabadság van, mindenféle tér- és időbeli akadály nélkül. Ezt hívják élő gondolkodásnak.
Felvehetem egy kígyó testét. Lovagolhatok a felhőn a Nyugati Mennyekbe. Járhatok a vízen. Ha élni akarok, élek; ha meg akarok halni, meghalok. A szobor sír. A föld sem nem világos, sem nem sötét. A fának nincs gyökere. A völgynek nincs visszhangja.

Ha 180°-nál maradsz, ragaszkodsz az ürességhez.

Ha 270°-nál, akkor a szabadsághoz

360°-nál minden éppen olyan, amilyen; az igazság éppen ilyen. Ami azt jelenti, hogy nincs ragaszkodás semmihez sem. Ez a pont ugyanaz, mint a 0°: tehát visszaérkeztünk oda, ahonnan elindultunk, ahol mindig is voltunk. A különbség annyi, hogy a 0° a ragaszkodó gondolkodás, míg a 360° a nem-ragaszkodó gondolkodás.

Például, ha ragaszkodó gondolkodással vezetsz, elkalandozik a figyelmed, és átmész a piroson. A nem-ragaszkodó gondolkodás azt jelenti, hogy a tudatod mindig tiszta. Így, amikor vezetsz, nem gondolkozol; csak vezetsz. Az igazság éppen ilyen. A közlekedési lámpa pirosat mutat: megállsz. Amikor zöldre vált: elindulsz.
Ez az intuitív cselekvés, mely mentes a vágyaktól és a ragaszkodástól. A tudatom olyan, mint a tiszta tükör: mindent úgy tükröz, ahogy épp van. Amikor piros szín jelenik meg, a tükör pirosat mutat. Amikor sárga szín jelenik meg, a tükör sárgát mutat. Így él a Bódhiszattva. Nincsenek önös vágyaim. Mindenkiért cselekszem.

A 0° a Kis Én, a 90° a Karmikus Én, a 180° a Nem-Én, a 270° a Szabad Én, a 360° a Nagy Én.

A Nagy Én végtelen térben és időben; nincs élete és nincs halála.
Egyedüli kívánságom, hogy megszabadítsak minden érző lényt. Ha az emberek boldogok, én is boldog vagyok; ha szomorúak, én is szomorú vagyok. A zen a 360° elérése. Amikor ezt eléred, a kör minden pontja eltűnik.

A kör csak egy zen taneszköz. Igazából nem létezik.
A gondolkodás egyszerűsítésére és a tanítvány megértésének ellenőrzésére használjuk.

(Szung Szán zen mester könyvet és ceruzát vet a kezébe, és ezt kérdezte:)
Ez a könyv és ez a ceruza azonos vagy különböző?

0°-nál különbözőek,

90°-nál, mivel minden egy, a könyv ceruza, a ceruza könyv.

180°-nál elvágsz minden gondolkodást, tehát nincsenek szavak és nincs beszéd.
A válasz csak…

(Ekkor az asztalra ütött.)

270°-nál tökéletes szabadság van, tehát a jó válasz: a könyv dühös, a ceruza nevet.

Végül 360°-nál az igazság éppen ilyen. Jön a tavasz, kinő a fű. Belül világos van, kívül sötét. Háromszor három az kilenc. Minden olyan amilyen. Tehát a jó válasz: a könyv könyv, a ceruza ceruza.

Tehát a válasz minden ponton más. Melyik a helyes? Tudjátok?

No, itt van egy: mind az öt hibás. Miért?

(Néhány másodpercnyi csend után a zen mester elkiáltotta magát:)

KHA!!!

(Majd így folytatta:)

A könyv kék, a ceruza sárga. He megértitek, megismeritek önmagatokat.
Ám, ha megismeritek magatokat, harminc ütést adok. Ha nem akkor is.
Miért?

(A zen mester ismét várt egy kicsit, azután így szólt:)

Ma nagyon hideg van.

Szigeti György fordítása

Források:
A zen: önmagunk megismerése
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997, 17-20. oldal

Hamut a Buddhára
Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége, 2002, 15-17. oldal

Bővebben lásd PDF: A zen iránytűje, 312-321. oldal
Fordította: Fórizs László

 

 

 

Szung Szán zen mester tíz kapuja
Vö. A zen: önmagunk megismerése : Szung Szán zen mester tanítása / [ford. szerk. és vál. Szigeti György];
[Budapest] : Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997.
[58-72. oldal, Szung Szán zen mester további kommentárjaival]

I. Dzsó Dzsú kutyája

Egyszer egy szerzetes megkérdezte Dzsó Dzsú zen mestert:
– Van-e a kutyának Buddha-természete?
Dzsó Dzsú így válaszolt:
– Mu!

1. Buddha azt mondta, hogy mindennek van Buddha-természete. Dzsó Dzsú azt mondta, hogy a kutyának nincs. Melyik helyes?
2. Dzsó Dzsú azt mondta: „ Mu!” Mit jelent ez?
3. Most téged kérdezlek: Van-e a kutyának Buddha-természete?

 

II. Mosd el a csészédet!

Egyszer egy szerzetes így szólt Dzsó Dzsú zen mesterhez:
– Én csak most léptem be a kolostorba. Kérlek, taníts!
– Reggeliztél? – kérdezte Dzsó Dzsú.
– Igen – válaszolta a szerzetes.
– Akkor menj, mosd el a csészédet!
A szerzetes azonnal megvilágosodott.

1. Mit ért el a szerzetes?
2. Ha te lennél a szerzetes, és Dzsó Dzsú azt mondaná: „Menj és mosd el a csészédet!”, mit felelnél?

 

III. Szong Ám szólítja mesterét

Szong Ám zen mester mindennap szólította magát:
– Mester! – És válaszolt is rá:
– Igen!
– Tisztának kell maradnod!
– Igen!
– Soha ne engedd, hogy mások becsapjanak, sehol, semmikor!
– Igen! Igen!

1. Szong Ám mindennap szólította magát és válaszolt is rá – két tudat. Melyik a valódi mester?

 

IV. Bódhidharmának nincs szakálla

Hok Ám zen mester megkérdezte tanítványát:
– Miért nincs Bódhidharmának szakálla?

1. Mi Bódhidharma eredeti arca?
2. Megkérdezlek: Miért nincs Bódhidharmának szakálla?

 

V. Hjáng Om: Fenn fán

Hjáng Om zen mester, amikor megkérdezték, mi a zen, így válaszolt:
– Olyan, mint amikor egy ember fogaival kapaszkodva lóg egy fa ágáról. Keze és lába össze van kötve, így nem éri el sem az ágat, sem a fát. Egy másik ember a fa alatt áll, és megkérdezi tőle: „Miért jött Bódhidharma Kínába?” Ha kinyitja a száját, hogy válaszoljon, leesik a fáról és szörnyethal. Ha nem válaszol, nem teljesíti kötelességét és megölik.

1. Ha te lennél a fán, hogy maradnál életben?

 

VI. Hamut a Buddhára

Valaki cigarettázva bejön a zen központba. Füstöt fúj és hamut szór a Buddhára.

1. Ha ekkor ott lennél, mit tennél?

 

VII. Ko Bong három kapuja

1. A nap az égből mindenhová ragyog. Miért takarja el egy felhő?
2. Mindenkit követ az árnyéka. Hogyan nem lépsz rá az árnyékodra?
3. Az egész világ lángokban áll. Miféle elmélyültség szabadítana meg a megégéstől?

 

VIII. Dok Szán viszi az evőcsészéjét

Egy napon Dok Szán zen mester belépett a Dharma Terembe, kezében az evőcsészéivel. Szol Bong, a házfőnök, meglátta és így szólt:
– Öreg mester, a harangot még nem kongatták meg, a dobot még nem ütötték meg. Hová mész kezedben a csészéiddel?
Dok Szán szó nélkül megfordult és visszatért a szobájába.
Szol Bong elmondta ezt a szerzetesvezetőnek, Ám Du-nak, aki megjegyezte:
– Dok Szán nagymester még nem értette meg a utolsó szót.
Ez Dok Szán fülébe jutott, és Ám Du-ért küldetett.
– Nem értesz velem egyet? – kérdezte.
Ezután Ám Du a mester fülébe súgott. Dok Szán megkönnyebbült.
A következő nap, amikor Dok Szán dharma beszédet tartott a gyülekezet előtt, valóban más volt, mint azelőtt. Ám Du a Dharma-terem elejébe ment, hangosan kacagott, összecsapta kezeit és így szólt:
– Nagy öröm! Az öreg mester megértette az utolsó szót! Mostantól senki sem mérhető hozzá!

1. Mi volt a utolsó szó?
2. Mit súgott Ám Du a mester fülébe?
3. Miben volt más a mester beszéde, mint korábban?
4. Ha te lettél volna Dok Szán és Szol Bong azt mondta volna, hogy a harangot még nem kongatták meg, a dobot még nem ütötték meg, mit feleltél volna Szol Bong-nak?

 

IX. Nám Cson megöli a macskát

Egy nap a Keleti és a Nyugati Csarnok szerzetesei összevesztek egy macskán. Ezt látva, Nám Cson mester megragadta a macskát az egyik kezével, kést vett a másikba, és így szólt:
– Ti! Mondjatok egy igaz szót, akkor megkímélem a macska életét. Ha nem, megölöm!
Senki sem tudott válaszolni. Nám Cson végül megölte a macskát. Este, mikor tanítványa, Dzsó Dzsú visszatért, Nám Cson elmesélte neki az esetet. Dzsó Dzsú levetette cipőjét, a fejére tette és távozott. Nám Cson így szólt:
– Ha itt lettél volna, megmenthettem volna a macskát.

1. Nám Cson azt mondta: „Mondjatok egy igaz szót!” Mit tettél volna ekkor?
2. Dzsó Dzsú fejére tette a cipőjét. Mit jelent ez?

 

X. Az egér macskaeledelt eszik

Az egér macskaeledelt eszik, de a macskatál el van törve.

1. Mit jelent ez?

 

Ráadás: Hárman mennek

Hárman mennek. Az egyik megcsördíti kardját, a másik integet, a harmadik előveszi a zsebkendőjét.

1. Ha ott lettél volna, mi lett volna a helyes cselekedet?
2. Mi a kapcsolat?
3. Mi a helyzet?

 

[無門慧開 Wumen Huikai (1183–1260): 無門關 Wumen guan
무문혜개 Mumun Hyegae: 무문관 Mumun gwan]

Nincs Kapu
Szung Szán zen mester kommentárjaival
In: Egyetlen szál virág az egész világ
Szerk. Stephen Mitchell
Ford. Szigeti György
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997, 187-216. oldal
(azaz a 280-324. alfejezet)
Online kiegészítések: Terebess Gábor

 

280=1. Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] kutyája

Egy szerzetes megkérdezte Dzsódzsú zen mestert:
- Van a kutyának Buddha-természete?
- Mu! (Nincs!) - felelte Dzsódzsú.

1. Buddha azt mondta, hogy mindennek van Buddha-természete.
Dzsódzsú azt mondta, hogy a kutyának nincsen. Melyik a helyes?
2. "Mu!" - felelte Dzsódzsú. Mit jelent ez?
3. Kérdezem tőled, van a kutyának Buddha-természete?

KOMMENTÁR: A hallgatás jobb, mint a szentség, tehát ha kinyi-
tod a szádat, nagyot hibázol. De ha ezt a hibát arra használod,
hogy megmentsd az érző lényeket, akkor ez a zen.

 

281=2. Paj Csang [Baizhang Huaihai 百丈懷海] rókája

Amikor Paj Csang mester Dharma-beszédet tartott szerzetesek
számára, egy öreg világi tanitvány is rendszeresen megjelent,
és végighallgatta az előadást. Majd a beszéd után a szerzete-
sekkel együtt visszavonult. Az egyik napon az öreg utoljára
maradt, és Paj Csang megkérdezte tőle:
- Ki vagy te?
- Nem vagyok emberi lény. Réges-régen, még Mahákásjapa
idejében, ennek a hegynek a mestereként elkövettem egy nagy
hibát. Egyszer az egyik tanítványom megkérdezte tőlem, hogy
vajon egy megvilágosodott ember alá van-e rendelve az okság
törvényének, avagy nincs. Akkor én azt válaszoltam neki, hogy
egy megvilágosodott ember nincsen alárendelve az okság tör-
vényének. Ezért büntetésül rókaként éltem ötszáz újraszü-
letésen keresztül. Kérlek mester, add meg nekem a helyes vá-
laszt, hogy megszabadulhassak ettől a róka-léttől Mondd meg
nekem, vajon egy megvilágosodott ember alá van-e rendelve
az okság törvényének, vagy nincs? - válaszolta az öreg.
- Az okság törvénye tiszta - válaszolta Paj Csang.
Az öreg, ahogy meghallotta ezeket a szavakat, hirtelen el-
érte a megvilágosodást. Meghajolt, és így szólt:
- Megszabadultam a róka-testemtől, ami a hegy mögött egy
barlangban nyugszik. Kérlek mester, temesd el a testem, ahogy
egy halott szerzetest szokás.
Paj Csang megkondíttatta a szerzetesek vezetőjével a haran-
got, és kihirdette, hogy a déli étkezés után temetést fognak tar-
tani egy halott szerzetes számára.
A szerzetesek így tanakodtak egymás közt:
- Mindenki egészséges, a betegszoba is üres, vajon mit
jelenthet ez?
Az étkezés után Paj Csang a hegy mögé, egy barlanghoz
vezette a szerzeteseket. Botjával kipiszkálta egy öreg róka te-
temét, és elvégezte a hamvasztási szertartást.
Paj Csang este felült a szónoki székbe, és elmondta a szer-
zeteseknek az egész történetet. A beszéd után Hváng Bjok
[Huangbo Xiyun 黃蘗希運] a következő kérdést tette fel:
- Az öregember rossz választ adott, és ötszáz újraszületésen
át róka-létre ítéltetett. De mi történt volna akkor, ha helyesen
válaszol?
- Gyere ide hozzám - mondta Paj Csang -, és én megmon-
dom neked.
Hváng Bjok odament Paj Csanghoz, és pofon ütötte a mes-
tert. Paj Csang mester felnevetett, és így kiáltott fel:
- Eddig azt gondoltam, hogy a barbároknak vörös a szakál-
luk, de most itt áll előttem egy valódi vörösszakállú barbár.

1. "Egy megvilágosodott ember nincsen alárendelve az okság
törvényének." "Az okság törvénye tiszta." Ezek a kijelentések
vajon azonosak vagy különbözőek?
2. Hogyan szabadult meg az öregember a róka-léttől?
3. Milyen testet kapott volna az öregember akkor, ha nem hibázott
volna?
4. Hváng Bjok miért ütötte pofon Paj Csang mestert?
5. "De most itt áll előttem egy valódi vörösszakállú barbár." Mit
jelent ez?

KOMMENTÁR: Három fej és hét láb. Ki irányítja ezt az embert?
Ha kinyitod a szádat, akkor sohasem leszel képes irányítani őt.
De ha megtalálod a nyúl szarvát, akkor igen.

 

282=3. Gudzsi [Juzhi 俱胝] felmutatja az egyik ujját

Valahányszor Gudzsit a zenről kérdezték, a mester egyszerűen
felmutatta az egyik ujját. A mesternek volt egy fiatal szolgája.
Egyszer egy látogató megkérdezte tőle:
- Mondd csak, mit tanít a mestered?
A fiú felmutatta az egyik ujját. Mikor Gudzsi tudomást
szerzett az esetről, levágta a fiú ujját egy késsel. A fiú ordítva
rohant el, Gudzsi utána kiáltott. Amikor a fiú visszanézett,
Gudzsi mester felmutatta az egyik ujját. A fiú hirtelen elérte a
megvilágosodást.
Cudzsi halála előtt összehívta szerzeteseit és így szólt hoz-
zájuk:
- Az egyujjas zent Cshon Rjongtól kaptam. Egész életemben
használtam, mégsem tudtam kimeríteni.
Mikor befejezte a mondatot, megtért a nirvánába.

1. Gudzsi felmutatja az egyik ujját. Mit jelent ez?
2. Mit ért el a fiú?
3. Ha te lettél volna ennek a fiúnak a helyében, akkor mit mondtál
volna Gudzsi zen mesternek?

KOMMENTÁR: A kígyó a lábára zoknit húz. Ki irányítja ezt a
kígyót? Ha nincsenek ujjaid, akkor képes vagy rá.

 

283=4. Bódhidharmának nincs szakálla

Hok Ám [Huo'an Shiti 或庵師體] mester ezt kérdezte:
- Miért nincs Bódhidharmának szakálla?

1. Mi Bódhidharma igazi arca?
2. Miért nincs Bodhidharmána: szakálla?

KOMMENTÁR: Bódhidharma három évvel halála után visszatért
Indiába. Vállán egy botot cipelt, amelyen egy félpár szandál lógott.
Sohasem halt meg. Hol van most? Figyelj, hová lépsz!

 

284=5. Hjáng Om [Xiangyan Zhixian 香嚴智閑] embere a fán

Hjáng Om mester mondta:
- Valaki lóg a fáról: fogaival kapaszkodik az ágba. Kezét és
lábát összekötözték, így kezeivel nem éri el az ágakat, s lábai
nem érik el a fát. Egy másik ember a fa alatt azt kérdezi tőle:
- Miért jött Bódhidharma Kínába?
Ha válaszol, akkor elveszíti az életét. Ha nem válaszol, ak-
kor nem teljesíti a kötelességét, s ezért meg fogják ölni.

1. Ha te lennél a fán, akkor hogyan maradnál életben?

KOMMENTÁR: Istenem! Istenem! Istenem! Ki halt meg? Az
anyád vagy a fiad? Tisztán megjelenik előtted.

 

285=6. Buddha felmutat egy szál virágot

Réges-régen Sákjamuni Buddha a Jongcshukszán-hegyen tar-
tott Dharma-beszédet. Buddha néhány percen át csendben ült,
majd egy szál virágot mutatott fel hallgatóinak. Mindenki
csöndben maradt, csak Mahákásjapa mosolyodott el. A Bud-
dha a következőket mondotta:
- Rendelkezem a mindent átható igaz tanítással, a hason-
líthatatlan Nirvánával, a formanélküli igaz formával, a párat-
lan szépségű tanítással, amely független a szavaktól. Rendel-
kezem a tanításokon túlmenő átadással. Ezt a tanítást adom át
Mahákásjapának.

1. Miért mosolyodott el Mahákasjapa?
2. Miért mutatott fel Buddha egy szál virágot?
3. Mely tanítást adták át Mahákásjapának?
4. Buddha Mahákásjapának adta át tanítását. Ha te lettél volna
Buddha helyében, mit tettél volna akkor, amikor Mahákásjapa
azt mondja neked: "Nem, köszönöm. Én már rendelkezem a
tanítással."

KOMMENTÁR: A virág mosolyog. Buddha elvörösödik.

 

286=7. Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] elmosatja a csészét

Egy szerzetes így szólt Dzsódzsúhoz:
- Most léptem be a kolostorba. Kérlek, taníts engem!
- Megreggeliztél már? - kérdezte Dzsódzsú.
- Igen - felelte a szerzetes.
- Akkor menj, mosd el a csészédet.
A szerzetes, ahogy meghallotta ezt, elérte a megvilágo-
sodást.

1. Mit ért el a szerzetes?
2. Ha te lettél volna a szerzetes helyében, akkor mit mondtál vol-
na Dzsódzsúnak?

KOMMENTÁR: Reggel reggeli, délben ebéd, este vacsora. Tudod
mi a feladatod az étkezés után? Akkor tedd azt!

 

287=8. He Csung [Xizhong 奚仲] a kerékgyártó

Vol Ám [Yue'an Shanguo 月庵善果] mester mondta:
- He Csung készített egy kordét, amelynek két kerekében
száz küllő volt. Ennek a kordélynak mindkét kerekét kiszedi-
tek a tengellyel együtt. Mit kaptok így?

1. Amikor valamennyi alkotórészt eltávolítjuk, akkor mit kapunk?
2. Mit értettél meg ebből a konganból?

KOMMENTÁR: A hatalmas égen felhők jelennek meg és tűnnek
el. Már minden világos.

 

288=9. A Tökéletes Értés Bölcsességének Buddhája [Abhidzsnya Buddha]

Egy szerzetes megkérdezte Hung Jángtól [Xingyang Qingrang 興陽清讓]:
- A Tökéletes Értés Bölcsességének Buddhája tíz kalpán ke-
resztül ült meditációban. Nem látta meg az igaz Dharmát, s
nem érte el a buddhaságot. Miért?
- Jó kérdés! - válaszolta Hung Jáng.
- Ha ott ült a meditációs csarnokban, akkor miért nem érte
el a buddhaságot?
- Azért, mert nem vált Buddhává - válaszolta Hung Jáng.

1. Miért nem érte el a buddhaságot?
2. "Nem vált Buddhává." Mit jelent ez?

KOMMENTÁR: A Hua Jen szútra azt mondja: "Mindennek van
Buddha-természete, tehát már minden Buddha." Ha valaki
Buddhává akar válni, akkor nagy hibát követ el. Légy óvatos!

 

289=10. Csong Szé [Qingshui 清税] szegény

Csong Szé szerzetes így szólt Cso Szánhoz [Caoshan Benji 曹山本寂]:
- Szegény vagyok. Kérlek mester, segíts rajtam!
- Csong Szé!
- Igen?
- Te már megittál három pohár finom bort, és azt mondod,
hogy ajkaid nem nedvesek.

1. "Szegény vagyok. Kérlek mester, segíts rajtam!" Mit jelent ez?
2. "Te már megittál három pohár finom bort." Mit jelent ez?
3. "És azt mondod, hogy ajkaid nem nedvesek." Mit jelent ez?

KOMMENTÁR: A kutya felfalta Csong Szé tudatát. Fut körbe-kör-
be, keletre és nyugatra.

 

290=11. Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] remetéi

Dzsódzsú zen mester egyszer meglátogatott egy remetét, és
megkérdezte tőle:
- Bent van a mester? Bent van a mester?
A remete felemelte az öklét.
- Túlságosan sekély a víz, hogy itt lehorgonyozzak - mond-
ta Dzsódzsú, és továbbment.
Odaért egy másik remete kunyhójához, és beszólt:
- Bent van a mester? Bent van a mester?
A remete, mint a másik, felemelte az öklét.
- Szabadon adsz, szabadon veszel, szabadon ölsz, szabadon
óvsz - mondta Dzsódzsú, és mélyen meghajolt.

1. Dzsódzsú miért fogadta el az első választ? Miért nem fogadta
el a második választ?
2. Ha te lettél volna az első szerzetes helyében, akkor mit mondtál
volna Dzsódzsúnak?
3. Ha te lettél volna a második szerzetes helyében, akkor mit
mondtál volna Dzsódzsúnak?

KOMMENTÁR: A két szerzetes együtt megölte Dzsódzsút, és
testét beletömték egy boros palackba.

 

291=12. Szo Ám On [Ruiyan Shiyan 瑞巖師彥] szólítja mesterét

Szo Ám On mester mindennap odaszólt magának:
- Mester!
- Tessék? - felelte magának.
- Tartsd meg a tiszta tudatot! - szokta ezután mondani.
- Igen, uram.
- Soha ne engedd, hogy mások becsapjanak!
- Igen, uram.

1. "Mester!" Mit jelent ez?
2. Szo Ám On szólítja önmagát és felel önmagának. Melyik az
igazi mester?

KOMMENTÁR: Hülye! Hülye! Asszonyi arc, férfi arc, ki érti ezt?
Mosd meg az arcodat, akkor tisztán látszik.

 

292=13. Dok Szán [Deshan Xuanjian 德山宣鑑] viszi a csészéit

Egy napon Dok Szán zen mester belépett a Dharma terembe
kezében csészéivel. Szol Bong [Xuefeng Yicun 雪峰義存], a
kolostor vezetője így szólt hozzá:
- Öreg mester, a harang még nem csendült fel, s a dob sem
szólalt meg. Hová megy a csészéivel?
Erre Dok Szán sarkon fordult, és visszament a szobájába.
Szol Bong elmesélte a történteket Ám Dunak [Yantou Quanhuo 巖頭全豁],
a szerzetesvezetőnek.
- A nagy Dok Szán mester nem érti az utolsó szót - jegyez-
temeg Ám Du.
Mikor Dok Szán meghallotta ezt, magához hívatta Ám Dut.
- Nem értesz velem egyet? - kérdezte tőle.
Akkor Ám Du a mester fülébe súgott valamit. Dok Szán
megkönnyebbült.
A zen mester másnap felült a szószékre, s egészen más
Dharma-beszédet tartott, mint azelőtt. Ám Du előrement, han-
gosan tapsolt és nevetett.
- Micsoda öröm! - mondta. - Az öreg mester megértette az
utolsó szót! Mostantól fogva senki sem ellenőrizheti őt.

1. Mi az utolsó szó?
2. Mit súgott Ám Du a mester fülébe?
3. Milyen volt a mester beszéde azelőtt?
4. "Hová megy a csészéivel?" - kérdezte Szol Bong. Ha te lettél
volna Dok Szán helyében, akkor hogyan válaszoltál volna?

KOMMENTÁR: Három kutya kergetőzik egy körben, szagot fog-
nak, és étel után kutatnak.

 

293=14. Nám Cson [Nanquan Puyuan 南泉普願] kettévágja a macskát

Az egyik reggelen a keleti csarnok és a nyugati csarnok szer-
zetesei egy macskán veszekedtek. Mikor Nám Cson meghal-
lotta a hangos veszekedést, odament, s egyik kezével torkon
ragadta a macskát, a másikkal elővette kését, és így szólt:
- Szóljatok érte egy szót, s akkor életben hagyom a macskát.
Máskülönben megölöm!
A szerzetesek nem szóltak egy szót sem, s ezért Nám Cson
kettévágta a macskát.
Este, mikor Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] visszatért
a kolostorba, Nám Cson elmesélte neki a történteket. Dzsódzsú
levette a saruját, a fejére tette és elsétált.
- Ó jaj! Ha ott lettél volna, akkor életben hagytam volna a
macskát - szólt Nám Cson.

1. "Szóljatok érte egy szót, s akkor életben hagyom a macskát." Te
mit tettél volna?
2. Dzsódzsú a fejére tette a saruját. Mit jelent ez?
3. A kiváló Nám Cson zen mester miért szegte meg a fogadalmát
azzal, hogy megölte a macskát?

KOMMENTÁR: Nám Cson, Dzsódzsú és a többi tanítvány már
halott. A macska nyávog: "miau-miau!"

 

294=15. Dong Szán [Dongshan Liangjie 洞山良价] és a hatvan ütés

Egy délután Dong Szán meglátogatta Un Mun [Yunmen Wenyan 雲門文偃]
zen mestert.
- Honnan jössz? - kérdezte tőle Un Mun.
- Szá Do faluból jövök - válaszolta Dong Szán.
- Es hol voltál a nyár folyamán?
- Ho Námban, a Bodzsászá-kolostorban.
- Mikor jöttél el onnan?
- Augusztus huszonötödik napján - válaszolta Dong Szán.
- Én most hatvan botütést adok neked - mondta Un Mun.
Másnap Dong Szán újra meglátogatta Un Munt, és meg-
kérdezte:
- Tegnap hatvan botütést adott nekem. Mester, igazán nem
értem, hol hibáztam?
- Ö, te rizses zsák! - kiáltott rá Un Mun. - Miért kajtatsz
Káng Szo és Ho Nám között?
Dong Szán mikor meghallotta ezt, hirtelen elérte a megvi-
lágosodást.

1. Un Mun miért adott hatvan botütést Dong Szánnak?
2. Dong Szán Káng Szo és Ho Nám között kajtat. Mit jelent ez?
3. Dong Szán elérte a megvilágosodást. Mit ért el?

KOMMENTÁR: Hó hullik északon, eső zuhog délen. Aki eléri a
megvilágosodást, az nyomban hibát követ el. Menj, igyál teát!

 

295=16. Un Mun [Yunmen Wenyan 雲門文偃] harangozása

Un Mun, a híres kínai zen mester mondta:
- Ez a világ hatalmas és tágas. Miért veszitek fel hétrészes
köntösötöket a harang szavára?

1. "Ez a világ hatalmas és tágas." Mit jelent ez?
2. "Miért veszitek fel hétrészes köntösötöket a harang szavára?"
3. Ha nem lenne hétrészes köntösöd, akkor mit tennél?

KOMMENTÁR: Melyik a nagyobb: a tudatod vagy pedig a világ?
Nyisd ki a szádat, s nem találsz rá az irányvételedre. Csukd be
a szádat, s nyomban elveszíted az irányvételedet. Amikor a
harang felcsendül, menj be a Dharma terembe.

 

296=17. Háromszor szólítja tanítványát

A Nemzet Tanítója [Nanyang Huizhong 南陽慧忠] háromszor szólította
meg a mellette szolgáló tanítványát, aki háromszor válaszolt neki.
Ezek után a Nemzet Tanítója így szólt:
- Úgy gondolom, hogy becsaptalak téged, pedig valójában
te csaptál be engem.

1. Egyszer is elég lett volna. Miért szólította háromszor?
2. "Úgy gondolom, hogy becsaptalak téged, pedig valójában te
csaptál be engem." Mit jelent ez?
3. Ha te lettél volna a tanítvány helyében, mit tettél volna?

KOMMENTÁR: A nagyapa szereti az unokáját. A kisfiú elviseli
nagyapját. A kisfiú csak cukorkát akar.

 

297=18. Dong Szán [Dongshan Shouchu 洞山守初] három font lenje

Egy szerzetes megkérdezte Dong Szánt:
- Mi a Buddha?
- Három font len! - válaszolta Dong Szán.

1. Mi a Buddha?
2. "Három font len!" Mit jelent ez?
3. Ha te lettél volna a szerzetes helyében, mit mondtál volna?

KOMMENTÁR: Nagy hiba! Nagy hiba! Dong Szán nem érti a
három font lent. De a három font len érti Dong Szán két
szemét.

 

298=19. A mindennapi tudat az igaz út

Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] megkérdezte
Nám Cson [Nanquan Puyuan 南泉普願] zen mestertől:
- Mi az igaz út?
- A mindennapi tudat az igaz út - válaszolta Nám Cson.
- El tudom én azt érni? - kérdezte Dzsódzsú.
- Ha el akarod érni, akkor nyomban elveszíted - válaszolta
NámCson.
- Hogyan tudhatok az igaz útról anélkül, hogy elérném?
- Az igaz út - mondta Nám Cson - nem tudás és nem tu-
datlanság kérdése. A tudás tévedés, a tudatlanság pedig zűr-
zavar. Ha valóban látod az igaz utat, amely olyan tiszta és ha-
talmas, mint a tér, akkor miért hozod létre a jót és a rosszat?
Dzsódzsú mikor meghallotta ezeket a szavakat, hirtelen
elérte a megvilágosodást.

1. Mi az igaz út?
2. "A mindennapi tudat az igaz út." Mit jelent ez?
3. "Olyan tiszta és hatalmas, mint a tér." Mit jelent ez?
4. Mit ért el Dzsódzsú?
5. Ha te lettél volna Dzsódzsú helyében, akkor mit mondtál volna?

KOMMENTÁR: Három napja nem ettél egy falatot sem, minden
vágyad az étel. Sivatagban sétálsz, minden vágyad csak a víz.
A kisbaba édesanyja után sír. Minden tiszta. Számtalan csillag
az égen, sok-sok fa a hegyoldalban.

 

299=20. A hatalmas erejű ember

Szong Von [Songyuan Chongyue 松源崇岳]zen mester mondta:
- Miért van az, hogy a hatalmas erejű ember nem tudja meg-
mozdítani a lábát?
Azután még hozzáfűzte:
- Nem a nyelv az, ami beszél.

1. Miért van az, hogy a hatalmas erejű ember nem tudja meg-
mozdítani a lábát?
2. Hogyan beszélhet nyelv nélkül?
3. Ki a hatalmas erejű ember?

KOMMENTÁR: Túl sokat ettél, menj tornázni. Ha szomjas vagy,
keress egy forrást. Ha fáradt vagy, menj, pihenj le.

 

300=21. Száraz szar a boton

Egy szerzetes megkérdezte Un Mun [Yunmen Wenyan 雲門文偃]
zen mestertől:
- Mi a Buddha?
- Száraz szar a boton - válaszolta Un Mun.

1. Mi a Buddha?
2. Mi a száraz szar a boton?
3. Ha te lettél volna a szerzetes helyében, akkor mit mondtál vol-
na Un Mun zen mesternek?

KOMMENTÁR: Un Mun szája nagyon büdös. Hogyan mosnád ki?
Vidd ki őt a fürdőszobába, és öblögesd ki a száját.

 

301=22. Mahákásjapa zászlórúdja

- Buddha átadta neked arany brokát köntösét. Mi mást
adott még át? - kérdezte Ánanda Mahákásjapától.
- Ánanda! - kiáltott fel Mahákásjapa.
- Igen, uram!
- Döntsd ki a zászlótudat a kapu előtt.

1. Mi mást adott még át Buddha Mahákásjapának?
2. Mahákásjapa szólította Anandát. Ananda felelt neki. Mi a
jelentése ennek?
3. "Döntsd ki a zászlórudat a kapu előtt." Mit jelent ez?
4. Ha te lettél volna Ananda helyében, és Mahákásjapa arra kért
volna, hogy döntsd ki a zászlórudat a kapu előtt, akkor mit
mondtál volna?

KOMMENTÁR: Az ég felhőtlen, mégis villám csap a zászlórúdba.
Mahákásjapa és Ánanda elveszítik a feladatukat.

 

302=23. Ne gondolj se jót, se rosszat!

A Hatodik Pátriárkát [Huineng 慧能] egy He Mjong [Shenxiu 神秀]
nevű szerzetes egészen Dejurjongig üldözte. Amikor a pátriárka
látta, hogy He Mjong beéri, letette egy sziklára a köpenyt és a
tálat, és így szólt:
- Ez a köpeny a hűséget jelképezi. Mi értelme annak, hogy
erőszakkal szerezd meg magadnak? Tessék itt van, vedd el!
He Mjong megpróbálta elvenni, de az olyan mozdithatatlan
lett, mint egy hegy. Ijedten kiáltott fel:
- A Tanért jöttem és nem a köpenyért. Kérlek, taníts engem!
- Ne gondolj se jót, se rosszat! Mi ebben a pillanatban He
Mjong szerzetes igazi arca? - kérdezte a pátriárka.
He Mjong hirtelen megvilágosodott. Egész testét kiverte a
veríték. Meghajolt, és a következőket mondta:
- A titkos szavak és a titkos jelentés mögött, van-e valami
mélyebb jelentés?
- Amit neked elmondtam - válaszolt a pátriárka -, egyál-
talán nem titkos. Ha meglátod igazi éned arcát, akkor meg-
találod azt, ami ennél mélyebb.
He Mjong így szólt:
- Én sok éven át gyakoroltam szerzetesek között a Hváng-
me-hegyen, de nem láttam meg az igazi arcomat. Most, hogy
tanításodat megkaptam, látom, olyan ez, mint amikor valaki
vizet iszik és tudja, hogy az hideg vagy meleg. Most már te
vagy a tanítóm.
A pátriárka a következőket mondta neki:
- Ha ez a véleményed, akkor inkább legyünk mindketten az
Ötödik Pátriárka tanítványai. Vigyázz igazi énedre! Csak menj
egyenesen!

1. Ne gondolj se jót, se rosszat. Mi az igazi arcod?
2. Mit ért el He Mjong?
3. Milyen titkot rejtesz önmagadban?
4. "Csak menj egyenesen!" Mit jelent ez?

KOMMENTÁR: A Hatodik Pátriárkának két szeme van, He
Mjongnak két füle. Mindkettőjüknek van szája. Látnak és hal-
lanak, de a beszédük nem azonos. Egyikük északra megy, a
másik délre.

 

303=24. Phung Hol [Fengxue Yanzhao 風穴延沼] beszél és hallgat

Egyszer egy szerzetes megkérdezte Phung Hol zen mestert:
- A beszéd és a hallgatás magában foglalja az elkülönülést
és az egységet. Hogyan tudnánk megszabadulni ettől a hi-
bától?
Phung Hol a következőket válaszolta:
- A mai napig emlékszem arra, amikor márciusban Káng-
námban jártam. Mindenütt jó illatú virágokat láttam, madarak
dalát hallgattam.

1. Hogyan válaszolnál anélkül, hogy beszélnél és hallgatnál?
2. Hogyan tudnánk megszabadulni ettől a hibától?
3. Hol hibázott Phung Hol?

KOMMENTÁR: Kinyitod a szádat, s nincs nyelved. Kinyitod a
szemed, s nincs pupillád. Hogyan javitanád ki ezt? Menj el
Kángnámba, és kérdezd meg a madarakat.

 

304=25. Dharma-beszéd a harmadik székről

Áng Szán [Yangshan Huiji 仰山慧寂] mester álmában elment
arra a helyre, ahol Maitréja tanított. Miután bevezették a
csarnokba, leültették a harmadik székre. A szerzetes vezető
jelzett a kalapáccsal, és így szólt:
- Ma az fog beszédet tartani, aki a harmadik széken ül.
Áng Szán jelzett a kalapáccsal, és így szólt:
- A mahájána tanítása túl van a négy állításon, és megha-
ladja a száz tagadást. Hallgass rám figyelmesen! Hallgass rám
figyelmesen!

1. Áng Szán elkövetett egy nagy hibát. Hol?
2. Mit értettél meg ebből a konganból?

KOMMENTÁR: Ez a világ és az emberek élete olyan, mint egy
álom. Két ember az álomról beszél. Mikor fognak felébredni?
Hajnali három órakor a ház előtt kakas kukorékol: "ku-ku-ri-
ku!"

 

305=26. Két szerzetes feltekeri a sötétítőt

Az ebéd előtti szertartásra igyekeztek a szerzetesek.
A Csong Rjángból való nagy Bop Án [Fayan Wenyi 法眼文益]
a bambusz sötétítőkre mutatott, mire két szerzetes egyszerre
indult, hogy feltekerje azokat. Ekkor Bop Án így szólt:
- Egyikőtök nyert, a másik veszített.

1. "Egyikőtök nyert, a másik veszített." Mit jelent ez?
2. Melyik szerzetes nyert? Melyik szerzetes veszített?
3. Ha te lettél volna az egyik szerzetes helyében, akkor mit mond-
tál volna Bop Ánnak?

KOMMENTÁR: A két szerzetes cselekedete nagyon tiszta. Bop Án
beszéde hibás. Hogyan javítanád ki? Tisztában vagy Bop Án
korával? Menj, kérdezd meg a fenyőfát a templom előtt.

 

306=27. Nem a tudat, nem a Buddha, nem a dolgok

Egyszer egy szerzetes megkérdezte Nám Cson
[Nanquan Puyuan 南泉普願]
zen mestert:
- Létezik beszéd nélküli tanítás az emberek számára?
- Létezik - válaszolta Nám Cson.
- Mi a beszéd nélküli tanítás? - kérdezte a szerzetes.
- Az nem a tudat. Az nem a Buddha. Az nem a dolgok -
felelte Nám Cson.

1. Létezik beszéd nélküli tanítás az emberek számára?
2. Hol hibázott Nám Cson?
3. "Az nem a tudat. Az nem a Buddha. Az nem a dolgok." Akkor
mi az?

KOMMENTÁR: Tízezer szó, tízezer hiba. Ha csöndben maradsz,
akkor minden tiszta előtted. Csak láss! Csak hallj!

 

307=28. Jong Dám [Deshan Xuanjian 德山宣鑑] elfújja a gyertyát

Egyszer Jong Dám zen mester meghívta magához Dok Szánt
[Longtan Chongxin 龍潭崇信], aki késő estéig maradt. Végül
Jong Dám így szólt:
- Késő van már. Ideje indulnod.
Dok Szán elbúcsúzott, felhajtotta a kapun a függönyt, és
kiment. Odakint koromsötét volt, ezért Dok Szán visszafor-
dult, és így szólt a mesterhez:
- Odakint nagyon sötét van, mester.
Jong Dám meggyújtott egy lámpást és nyújtotla Dok Szán
felé. Mikor Dok Szán éppen át akarta venni a lámpást, Jong
Dám elfújta. Abban a pillanatban Dok Szán elérte a megvilá-
gosodást. Mélyen meghajolt. Jong Dám megkérdezte tőle:
- Mit értettél meg?
- Mostantól fogva az összes zen mester tanításában hinni
fogok.
Másnap Jang Dám zen mester felült a szószékre és így szólt:
- Van köztetek egy tanítvány, akinek agyarai olyanok mint
a kard, s akinek szája olyan mint a vértál. Üthetitek a bottal, s
ő nem fogja elfordítani a fejét. Egy napon felkapaszkodik egy
magas hegy csúcsára, s ott teremti meg az útját.
Dok Szán akkor a kolostor csarnoka elé hozta feljegyzéseit
és kommentárjait a Gyémánt szútráról, rámutatott az égő fák-
lyával, s így szólt:
- Ha valaki kimerítené a kűlönféle mély tanításokat, az csak
annyi lenne, mint a hatalmas térbe vetett hajszál. Ha a világ
valamennyi mély bölcsességét megfejtené, akkor is csak any-
nyit tenne, mintha a hatalmas óceánba vízcseppet ejtene.
Dok Szán a fáklyával meggyújtotta feljegyzéseit és kom-
mentárjait, s mélyen meghajolt.

1. Mit ért el Dok Szán?
2. "Van köztetek egy tanítvány, akinek agyarai olyanok mint a
kard, s akinek szája olyan mint vértál." Mit jelent ez?
3. "Mostantól fogva az összes zen mester tanításában hinni
fogok." Mit jelent ez?
4. "A hatalmas térbe vetett hajszál." Mit jelent ez?

KOMMENTÁR: A természet már mindent megtanított nekünk.
Miért van akkor szükséged a szútrákra? Ha meglátod az igazi
arcodat, akkor dobd a tűzbe a Buddha összes szútráját. Akkor
a világod teljes lesz.

 

308=29. Nem a szél, nem a zászló

Amikor a Hatodik Pátriárka elért egy kolostorhoz, meglátott
két szerzetest, akik a szélben lobogó zászlón vitatkoztak. Az
egyik szerzetes azt mondta, hogy a zászló mozog, a másik pe-
dig azt, hogy a szél. Akkor a Hatodik Pátriárka így szólt:
- Nem a szél, s nem a zászló az, ami mozog. A tudatotok az,
ami mozog.
A két szerzetes teljesen összezavarodott, s nem tudott meg-
szólalni.

1. A zászló vagy a szél mozog?
2. Az egyik szerzetes a szélhez ragaszkodott, a másik a zászlóhoz.
A Hatodik Pátriárka a tudathoz ragaszkodott. Hogyan kerül-
néd el ezeket a ragaszkodásokat?
3. "A te tudatod is mozog." Ha valaki ezt mondta volna a Hato-
dik Pátriárkának, akkor hogyan válaszolt volna?

KOMMENTÁR: A két szerzetesnek nincsen problémája. A Hatodik
Pátriárka nagy hibát követett el, amikor egyszer azt mondta:
"Valójában nincs semmi." Hol a tudat? A szél és a zászló a két
szerzetest ellenőrizheti, de a tudat a Hatodik Pátriárkát.

 

309=30. A tudat a Buddha

Te Me [Damei Fachang 大梅法常] egyszer megkérdezte Ma Dzso
[Mazu Daoyi 馬祖道一] zen mestert:
- Mi a Buddha?
- A tudat a Buddha - felelte Ma Dzso.

1. Mi a Buddha?
2. Mi a tudat?
3. A tudat és a Buddha vajon azonos vagy különböző?

KOMMENTÁR: Nincs Ma Dzso, nincs szerzetes, nincs Buddha,
nincs tudat. Akkor mi van? Látod az eget? Látod a fát? Már
érted. Tégy le mindent!

 

310=33. Nincs tudat, nincs Buddha

Egyszer egy szerzetes megkérdezte [Mazu Daoyi 馬祖道一]
Ma Dzso zen mestert:
- Mi a Buddha?
- Nincs tudat, nincs Buddha - felelte Ma Dzso.

1. Mi a Buddha?
2. Mutasd meg nekem a nincs tudatot, a nincs Buddhát!
3. Nincs tudat, nincs Buddha. Akkor mi van?

KOMMENTÁR: A szikla nem akar Buddhát, nem akar tudatot. A
fa nem akarja az igazságot, nem akarja a helyes utat. Csak
teszik a dolgukat, s mindent megvalósítanak.

 

311=31. Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] kiismeri az öregasszonyt

Egy szerzetes elment vándorútra, s az úton összetalálkozott
egy öregasszonnyal.
- Melyik út vezet Te-Szánba? - kérdezte a szerzetes.
- Csak menjen egyenesen! - válaszolta az öregasszony.
Miután a szerzetes megtett néhány lépést, az öregasszony
utána szólt:
- Kiváló szerzetes! Ezen az úton kell mennie!
S akkor az öregasszony egy másik útra mutatott.
Később a szerzetes elmesélte ezt Dzsódzsú zen mesternek,
aki így szólt:
- Holnap elmegyek, s megvizsgálom neked ezt az öreg-
asszonyt.
Másnap a mester összetalálkozott az öregasszonnyal az
úton, s megkérdezte:
- Melyik út vezet Te Szánba?
- Csak menjen egyenesen! - válaszolta az öregasszony.
Mikor Dzsódzsú visszatért, a következőt mondotta a gyüle-
kezetnek:
- Kiismertem a te-száni öregasszonyt.

1. Az öregasszony miért vizsgálta meg a szerzetest?
2. Amikor Dzsódzsú kiismerte az öregasszonyt, akkor volt tudata
vagy nem volt tudata?
3. "Kiismertem a te száni öregasszonyt." Mit jelent ez?

KOMMENTÁR: Dzsódzsúnak van szeme, füle, orra, nyelve és
teste, de nincsenek csontjai. Hogyan jöhet Te-Szánból és ho-
gyan térhet vissza oda? Az öregasszonynak nincs szeme, szája,
keze. Hogyan mutathatta meg a Te-Szán felé vezető utat?
Milyen mulatságos! Ha-ha-ha!

 

312=32. Egy úton kívüli a Buddhát kérdezi

Egy úton kívüli filozófus azt mondta a Buddhának:
- Nem kérek szavakat. S nem kérek csöndet.
A Buddha megmozdult, s kiegyenesedve ült tovább. Az
úton kívüli filozófus csodálattal telve így szólt:
- A Buddha a mély együttérzésével felnyitotta szememet,
eloszlatta tudatlanságom felhőjét, s megmutatta nekem a meg-
világosodás útját.
Ezután meghajolt a Buddha előtt, és elment.
Akkor Ánanda megkérdezte Buddhától:
- Mit ért el ő, hogy így csodál téged?
- A tüzesvérű ló már az ostor árnyékától is futni kezd.

1. Nem kérek szavakat. S nem kérek csöndet. Mit teszel?
2. A Buddha megmozdult, s kiegyenesedve ült tovább. Mit jelent ez?
3. Mit ért el az úton kívüli filozófus?
4. "A tüzesvérű ló már az ostor árnyékától is futni kezd." Mit
jelent ez?

KOMMENTÁR: A fa, a víz, a föld és az ég nem beszél, de teljes-
séggel megtanítják nekünk az igazságot. Ha nem vagy tisz-
tában a helyes úttal, az igazsággal és a helyes élettel, akkor
kérdezd meg a napot és a holdat.

 

313=34. A megismerés nem az ösvény

Nám Cson [Nanquan Puyuan 南泉普願] zen mester azt mondta:
- A tudat nem a Buddha, a megismerés nem az ösvény.

1. Mi a megismerés?
2. Mi az Út?
3. A tudat és a Buddha vajon azonos vagy különböző?

KOMMENTÁR: A macska érti, mi a dolga. A kutya érti, mi a dolga.
A csirke érti, mi a dolga. Az emberek nem értik, mi a dolguk.
Mit csinálsz éppen most? Csak csináld!

 

314=35. Cshong Njo [Qian Nü You Hun 倩女幽魂] különvált a lelkétől

O Dzso [Wuzu Fayan 五祖法演] azt mondta tanítványainak:
- Cshong Njo különvált a lelkétől. Melyik az igazi Cshong
Njo?

1. Cshong Njo és a lelke vajon azonos vagy különböző?
2. Cshong Njo különvált a lelkétől. Melyik az igazi Cshong Njo?

KOMMENTÁR: Harag, tudatlanság, vágyakozás, boldogság, szo-
morúság. Melyik az igazi tudat? Ha nincs tudatod, akkor hová
mennek ezek? Amikor egy megjelenik, megjelenik még kettő.
Amikor kettő megjelenik, megjelenik további tízezer. Amikor
egy eltűnik, eltűnik az összes.

 

315=36. Találkozás a mesterrel az úton

O Dzso [Wuzu Fayan 五祖法演] zen mester azt mondta:
- Ha találkozol a mesterrel az úton, akkor ne szólj s ne hall-
gass! Mondd csak, hogyan köszöntöd a mestert?

1. Mi a mester dolga?
2. Hogyan köszöntöd a mestert az úton?

KOMMENTÁR: A fa érti az időjárást. A hegy érti az évszakot. Az
állatok értik a helyzetüket és a cselekedeteiket. Egyedül az
emberek hülyék. Tavasszal a ru zöld. Télen a hó fehér.

 

316=37. Ciprusfa az udvaron

Egy szerzetes megkérdezte Dzsódzsú [Zhaozhou Congshen 趙州從諗] zen mestert:
- Miért jött Bódhidharma Kínába?
- Ciprusfa az udvaron - felelte Dzsódzsú.

1. Ki a Bódhidharma?
2. Miért jött Bódhidharma Kínába?
3. "Ciprusfa az udvaron." Mit jelent ez?
4. Ha te lettél volna a szerzetes helyében, és Dzsódzsú ezt a választ
adta volna neked, akkor mit tettél volna?

KOMMENTÁR: A kemény gyakorlás nehéz munka Bódhidhar-
mának. Sok embemek felnyitotta a szemét, de elveszítette a
testét. Három évvel halála után megtalálta a testét, és visszatért
Indiába. Hol van most? Az ég kék, a fenyő zöld.

 

317=38. A vízibivaly átmegy az ablakon

O Dzso [Wuzu Fayan 五祖法演] zen mester azt mondta:
- Egy vízibivaly átment az ablakon. A feje, a szarva és mind
a négy lába átjutott. A farka hogyhogy nem?

1. Hol van a vízi bivaly?
2. Hogyan jutott át az ablakon a vízibivaly feje, szarva és lába?
3. Miért nem tudott átjutni a farka?

KOMMENTÁR: A vízibivaly farka megölte az összes Buddhát, az
összes tanítót és az összes érző lényt. Hol van a vízibivaly
farka? Látod? A kezedben van? Már átment.

 

318=39. Un Mun [Yunmen Wenyan 雲門文偃] tévedése

Egy szerzetes így szólt Un Mun zen mesterhez:
- A tiszta világosság beragyogja a világegyetemet...
Un Mun mester a szerzetes szavába vágott:
- Ezek nem Csán Dzol Szu Dzse [Zhang Zhuo 張拙] szavai?
- De igen, mester.
- Akkor hibát vétettél a szövegben.
Néhány évvel később Szá Sim [Sixin Wuxin 死心悟新] mester felidézte ezeket a
szavakat, és így szólt:
- Mondjátok meg nekem! Ez a szerzetes hol vétett hibát a
szövegben?

1. "A tiszta világosság beragyogja a világegyetemet." Mit jelent ez?
2. "Akkor hibát vétettél a szövegben." Miért mondta ezt Un Mun?
3. Ez a szerzetes hol vétett hibát a szövegben?

KOMMENTÁR: A tehén felbőg: "buuu-buuu!" A kutya ugat:
"vau-vau!" Amikor az emberek kinyitják a szájukat, sok-sok
szó jelenik meg. Nagyon nagy hiba! Érted Un Mun hibájával?
Menj, igyál teát!

 

319=40. Vi Szán [Guishan Lingyou 溈山靈佑] felrúgja a kancsót

Mielőtt Vi Szán zen mester lett, Paj Csang [Baizhang Huaihai 百丈懷海]
mester kolostorában tanult, s ő volt a kolostor vezetője. Paj Csang
mester akkoriban akart kinevezni valakit a De Vi kolostor élére.
Ezért összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:
- Van egy feladatom a számotokra. Aki kitűnően oldja meg
ezt a feladatot, azt nevezem ki a kolostor apátjának.
Akkor Paj Csang fogott egy kancsót, s a földre állította.
Azután így szólt:
- Ezt nem nevezhetitek kancsónak. Minek hívjátok akkor?
A szerzetesvezető így szólt:
- Fatuskónak sem lehet mondani.
Akkor Paj Csang megkérdezte Vi Szánt, aki felrúgta a kan-
csót és elment. Paj Csang mester felnevetett, és így szólt:
- A szerzetesvezető veszített.
Ezért Paj Csang mester Vi Szánt nevezte ki a kolostor apátjá-
nak.

1. Ezt nem nevezhetitek kancsónak. Minek hívod akkor?
2. Hol hibázott a szerzetesvezető?
3. Vi 5zán miért rúgta fel a kancsót?

KOMMENTÁR: Vi Szán nem jó, s nem rossz. Túl vad, tartania kel-
lene a tiszta tudatot. Keze vakáción van?

 

320=41. Bódhidharma megnyugtatja a tudatot

Bódhidharma ült szemben a fallal. A Második Pátriárka kint
állt a hóban, levágta az egyik karját, s így szólt Bódhidhar-
mához:
- Tudatomban nincs béke még most sem. Könyörgök,
mester, nyugtasd meg a tudatomat!
- Hozd ide a tudatodat, akkor megnyugtatom - válaszolta
Bódhidharma.
- Nem találom a tudatom! - fakadt ki a Második Pátriárka.
- Már meg is nyugodott - szólt Bódhidharma.

1. Van tudatod?
2. Milyen volt akkoriban a Második Pátriárka nyughatatlan tudata?
3. Hová tűnt a Második Pátriárka tudata?
4. Mi a nyugodt tudat?

KOMMENTÁR: Bódhidharma nagyon hülye. Miért ült kilenc éven
át? Van tudata vagy nincs? Ha nincs tudata, akkor már el-
vesztette az életét. Mit ért el a Második Pátriárka? Ha megérted
ezt, akkor menj, igyál teát.

 

321=42. A lány kijön a szamádhiból

Réges-régen Mandzsusrí elment a buddhák gyülekezetébe.
Mindeki elhagyta a helyét, de Sákjamuni Buddha közelében
egy lány ott maradt ülve, mély szamádhiba merülve. Akkor
Mandzsusrí megkérdezte a Buddhát:
- Ez a lány miért ülhet olyan közel hozzád, s én pedig nem?
- Ébreszd fel a szamádhijából, és kérdezd meg tőle! - felel-
te a Buddha.
Mandzsusrí háromszor körbesétálta a lányt, s háromszor
csettintett az ujjával. Majd tenyerére ültette, felvitte a menny-
be, minden csodálatos képességét latba vetette, mégsem tudta
felébreszteni.
- Még ha száz Mandzsusrí jelenne meg, akkor sem ébredne
fel a lány. De mélyen lent, ezerkétszáz millió országon túl él
egy bódhiszattva, Má Mjong, aki biztosan felébreszti a lányt a
szamádhiból - mondta a Buddha.
Ekkor Má Mjong hirtelen megérkezett a földről, meghajolt a
Buddha előtt, aki megkérte őt, hogy ébressze fel a lányt. Má
Mjong odament a lányhoz, esettintett egyet az ujjával, s abban
a pillanatban a lány felébredt a szamádhiból.

1. Mi a mély szamádhi?
2. Miért nem volt képes Mandzsusrí bódhiszattva felébreszteni a
lányt, s miért volt rá képes Má Mjong bódhiszattva?
3. Miután a lány felébredt a szamádhiból, mi vált világossá?

KOMMENTÁR: A fej nem képes tollat tartani, a szem nem képes
hangot hallani, a száj nem képes a tiszta égre tekinteni. A férfi
nem szülhet gyermeket. A kéznek és a lábnak megvan a maga
feladata. Értsd meg a helyes feladatodat! Amikor a kakas kuko-
rékol hajnalban, ébredj fel.

 

322=43. Szu Szán [Shoushan Xingnian 首山省念] csukpija [zhubi 竹箆; Buddha karját jelképezi]

Szu Szán mester felmutatta a csukpiját a tanítványok előtt, és
így szólt:
- Ha ezt csukpinak mondjátok, akkor megtagadjátok a va-
lóságot. Ha ezt nem csukpinak mondjátok, akkor semmibe ve-
szitek a tényeket. Mondjátok csak! Minek nevezitek ezt?

1. Minek neveznéd a csukpit?
2. Ha valaki az egybegyűltek közül helyesen válaszolt volna, s te
lettél volna Szu Szán mester helyében, mit tettél volna?

KOMMENTÁR: Valójában nincs név, nincs forma. Amikor egy tu-
dat megjelenik, a név és a forma megjelenik. Ha ragaszkodsz a
névhez és a formához, akkor nem tudsz kiszabadulni a pokol-
ból. Ha megvalósítod a név és a forma helyes múködését,
akkor Buddha vagy.

 

323=44. Phá Csho [Bajiao Huiqing 芭蕉慧清] zen vándorbotja [zhuzhang 拄杖; Buddha lábát jelképezi]

Phá Csho zen mester azt mondta tanítványainak:
- Ha van zen botod, akkor adok neked egyet. Ha nincs zen
botod, akkor elveszem tőled.

1. Hogyan válaszoltál volna?
2. Ha nincs zen botod, akkor Phá Csho hogyan tudja azt elvenni
tőled?

KOMMENTÁR: Minden állat érti, mi a helyes útja és a helyes cse-
lekedete. Csak az emberek maradtak tudatlanok. A nyúl a sár-
garépát szereti, az egér a sajtot.

 

324=45. Ki ő?

Dong Szán Jon Szá [Wuzu Fayan 五祖法演, Dongshan 洞山] zen mester
azt mondta:
- Még Sákjamuni Buddha és Mi Rok Boszál is az ő szolgája.
Mondjátok meg nekem, ki ő?

1. Ki ő?
2. Vajon Buddha, Mi Rok Boszál és mások feladata különböző?

KOMMENTÁR: Ha nem csinálsz semmit, akkor az egész világ-
mindenség a tiéd. Ha bármit csinálsz, akkor máris halott vagy.
Ha találkozni akarsz a Buddhával, akkor menj ki a konyhába.
Ha találkozni akarsz Mi Rok Boszállal, akkor menj a fürdő-
szobába.

 

Az utolsó három eset (46, 47, 48) és a kommentárjuk hiányzik.

 

 

Seung Sahn Soen Sa Nim's lineage chart
Cf. http://en.wikipedia.org/wiki/Seung_Sahn_Soen_Sa_Nim%27s_lineage_chart
http://sweepingzen.com/category/biographies/korean-zen-teachers/seung-sahn-lineage/
https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A1%B0%EC%82%AC_(%EB%B6%88%EA%B5%90)
https://www.wikizero.com/www/Seungsahn

 

中國祖師 Chinese Patriarchs

28/1. Bodhidharma; 菩提達磨 Puti Damo (?-532)
보제달마 Boje Dalma

29/2. 大祖慧可 Dazu Huike (487-592)
대조혜가 Daejo Hyega

30/3. 江西僧璨 Jiangxi Sengcan (?-606)
강서승찬 Gangseo Seungchan

31/4. 大義道信 Dayi Daoxin (580-651)
대의도신 Daeui Dosin

32/5. 道門弘忍 Daomen Hongren (602-675)
도문홍인 Domun Hongin

33/6. 大江慧能 Dajiang Huineng (683-713)
대강혜능 Daegang Hyeneung

34/7. 南 跃懷讓 Nanyue Huairang (677-744)
남악회양 Namak Hoeyang

35/8. 馬祖道一 Mazu Daoyi (709-788)
마조도일 Majo Doil

36/9. 百丈懷海 Baichang Huaihai (720-814)
백장회해 Baekjang Hoehae

37/10. 黄蘗希運 Huangbo Xiyun (720-850)
황벽희운 Hwangbyeok Huiun

38/11. 臨濟義玄 Linji Yixuan (?-867)
임제의현 Imje Uihyeon

39/12. 興化存奬 Xinghua Cunjiang (830-888)
흥화존장 Heunghwa Jonjang

40/13. 南院慧顒 Nanyuan Huiyong (860-930)
남원도옹 Namwon Doong

41/14. 風穴延沼 Fengxue Yanzhao (896-973)
풍혈연소 Punghyeol Yeonso

42/15. 首山省念 Shoushan Shengnian (926-993)
수산성념 Susan Seongnyeom

43/16. 汾陽善昭 Fenyang Shanzhao (947-1024)
분양선소 Bunyang Seonso

44/17. 石霜楚圓 Shishuang Chuyuan (987-1040)
자명초원 Jamyeong Chowon

45/18. 楊岐方會 Yangqi Fanghui (993-1046)
양기방회 Yanggi Banghoe

46/19. 白雲守端 Baiyun Shouduan (1025–1072)
백운수단 Baegun Sudan

47/20. 五祖法演 Wuzu Fayan (?-1104)
오조법연 Ojo Beobyeon

48/21. 圓悟克勤 Yuanwu Keqin (1063-1135)
원오극근 Wono Geukgeun

49/22. 虎丘紹隆 Huqiu Shaolong (1077-1136)
호구소융 Hogu Soyung

50/23. 應庵曇華 Yingan Tanhua (1103-1163)
응암담화 Eungam Damhwa

51/24. 密庵咸傑 Mian Xianjie (1118-1186)
밀암함걸 Miram Hamgeol

52/25. 破庵祖先 Poan Zuxian ( 1136-1211)
파암조선 Paam Joseon

53/26. 無準師範 Wuzhun Shifan (1177-1249)
무준원조 Mujun Wonjo

54/27. 雪巖惠朗 Xueyan Huilang (n.d.)
설암혜랑 Seoram Hyerang

55/28. 及庵宗信 Jian Zongxin (n.d.)
급암종신 Geubam Jongsin

56/29. 石屋淸珙 Shiwu Qinggong (1270-1352)
석옥청공 Seogok Cheonggong

 

韓國祖師 Korean Patriarchs
Portrait artist: Bhikkhuni Ilseon Na SeongEun


57/30/1. 태고보우 / 太古普愚 Taego Bou (1301-1382)


58/31/2. 환암혼수 / 幻庵混修 Hwanam Honsu (1320-1392)


59/32/3. 구곡각운 / 龜谷覺雲 Gugok Gakun (n.d.)


60/33/4. 벽계정심 / 碧溪淨心 Byeokgye Jeongsim (?-1492)


61/34/5. 벽송지엄 / 碧松智嚴 Byeoksong Jieom (1464-1534)


62/35/6. 부용영관 / 芙蓉靈觀 Buyong Yeonggwan (1485-1567/71)


63/36/7. 청허휴정 / 淸虛休靜 Cheongheo Hyujeong (1520-1604)


64/37/8. 편양언기 / 鞭羊彦機 Pyeonyang Eon-gi (1581-1644)


65/38/9. 풍담의심 / 楓潭義諶 Pungdam Euisim (1592-1665)


66/39/10. 월담설제 / 月潭雪霽 Woldam Seolje (1632-1704)


67/40/11. 환성지안 / 喚惺志安 Hwanseong Jian (1664-1729)


68/41/12. 호암체정 / 虎巖體淨 Hoam Chejeong (1687-1748)


69/42/13. 청봉거안 / 靑峰巨岸 Cheongbong Geoan (1710-1793)


70/43/14. 율봉청고 / 栗峰靑古 Yulbong Cheonggo (n.d.)


71/44/15. 금허 법첨 / 錦虛法沾 Geumheo Beopcheom (n.d.)


72/45/16. 용암혜언 / 龍岩慧彦 Yongam Hyeeon (n.d.)


73/46/17. 영월봉율 / 永月奉律 Yeongwol Bongyul (1738-1823)


74/47/18. 만화보선 / 萬化普善 Manhwa Boseon (n.d.)


75/48/19. 경허성우 / 鏡虛惺牛 Gyeongheo Seongu (1849-1912)


76/49/20. 만공월면 / 滿空月面 Mangong Wolmyeon (1871-1946)

77/50/21. 고봉경욱 / 高峯 [古峯, 古峰] 景昱 Gobong Gyeonguk (1890-1962)

78/51/22. 숭산행원 / 崇山行願 Sungsan Haengwon (1927-2004), aka Seung Sahn

 

Seung Sahn's Disciples:

 

 

 

Korean Seon Buddhist Literature

 

Some of his book titles in Chinese and Korean:

"Dropping Ashes on the Buddha" 《彈灰在佛身》 〈 부처님께 재를 털면 ( 숭산스님의 가르침 ) 〉
"Only Don't Know" 《只是不知》 〈 오직 모를 뿐 〉
"The Compass of Zen" 《禪羅針盤》 〈 선의 나침반 1,2 〉
"The Whole World Is a Single Flower: 365 Kong-ans for Everyday Life" 《世界一花》 〈 온 세상은 한송이 꽃 〉