Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

Pálos István
(1922. május 26-án született Miskolcon)
katolikus, majd buddhista szerzetes, költő, gyógypedagógus, sinológus, tibetológus, természetgyógyász (hagyományos kínai orvoslás, TCM)
https://de.wikipedia.org/wiki/Stephan_Palos

Válogatott bibliográfia

Versek

Pálos István:  Hegyibeszéd : versek
Hamburg : Szerző, 1946. 29 p.

Pálos István:  Kalalunga énekei : 1950-1970
München : Ledermüller Kiadó, 1973, 144 p.

[Részlet Terebess Gábor leveléből, Cambrai, Franciaország, 1966 tavasza:] „Időközben buddhistákkal keresem a kapcsolatot. Egy müncheni magyar professzor [Pálos István, A hagyományos kínai orvoslás c. könyv szerzője] azt írja, ha személyesen ismerne, talán tudna segíteni, hogy keletre jussak egy kolostorba. Amikor júniusban kikapom a menekült útlevelemet, azonnal Münchenbe megyek egy hétvégére. A városban él vagy 150 kalmük menekült, van egy öreg lámájuk. Ez az első buddhista szerzetes, akit látok. Végtelen kiegyensúlyozottság, béke, valami hihetetlen gyermeki mosoly. Hirtelen úgy érzem, hogy minden itt van, amire szükségem lehet... "
Hamarosan visszatérek másfél hónapra Münchenbe, 1966. augusztus 15-től szeptember 30-ig.


Középen ül a fél szemére vak baksa*, a kalmük láma (Akchulow Nawang Senge, ?-1973),
jobbján utóda, egy tibeti láma (
Geshe Lobsang Dargyay, 1935-1994**),
balján pedig Pálos István, München-Ludwigsfeld, 1966

* [a kalmük láma torok rákban megh. 1973. nov., *багш (bagş) = „tanító” kalmük nyelven, Terebess Gábor jegyz.]
** [ford.] Freedom from extremes: Gorampa's "Distinguishing the views" and the polemics of emptiness by Go-rams-pa Bsod-nams-seng-ge 1429-1489. Translated by Jose Ignacio Cabezon and Geshe Lobsang Dargyay. Boston: Wisdom Publications, 2007.


Pálos István: az öreg kalmük-láma irgalma

Kalalunga énekei: 1950-1970, München: Ledermüller Kiadó, 1973, 119-120. oldal

te teát adtál innom irgalomból,
füstölőt gyújtottál irgalomból,
imafüzért adtál kezembe irgalomból
s elkísértél az úton irgalomból.

az irgalom rezgése hasson el hozzátok,
kik most a sötétben és éjszakában egyedül kínlódtok,
ti magányos, fogatlan kis öregek,
kik várva várjátok már az első hajnalt,
hogy köszvényes lábatok ne bántson már annyira,
járjon át benneteket is az irgalom,
ti pókhálóban fennakadt apró legyek,
leljetek védelmet ti is, kicsi gyerekek, kik
rémektől ijedezve anyai karok után kapkodtok,
s titeket is hasson át az irgalom,
kik szétrothadó belekkel kórházban kínlódtok,
s titeket is odvas fák, akikben visszahúzódik az élet,
hasson át rajtatok is, kik mindenkitől elhagyatva
egyedül ápolgatjátok a száradó növénykét ablakotokban,
fusson át rajtatok is, kik most néztek szembe
a még nem tapasztalttal, a mindig újra tapasztalttal,
míg szemetek megüvegesedik.

itt ugyan nappal van, de a földgömbön valahol ugyanakkor éjszaka,
rezdüljön meg a névtelen nagy irgalom
mindent átható és magában tartó hullámhossza,
s ti névtelen és ismert emberek, bogarak,
növénykék, állatkák fogjátok fel sejtjeitekben,
hogy itt vibrál ő, annak a hulláma, akin át minden könny felszikkad,
s ki tágult szemekkel e rendezett káosz
csomópontjává érett,
s a nagy Nevezetlen ürességét fogta szárnyai alá,
továbbvezeti híradását a nevezetlen irgalom hullámán
az erek, sejtek, idegek s agyak drótjai közé.

Irgalom, véget nem ismerő, mindent átkaroló irgalom,
áradj, oh áradj minden szíven át.

te teát adtál innom irgalomból,
füstölőt gyújtottál irgalomból,
imafüzért adtál kezembe irgalomból
s elkísértél az úton irgalomból.

 

Széppróza fordítások kínaiból

Pa Csin: A nyugalom kertje, Ford. Pálos István, Az utószót írta Tőkei Ferenc, ill. Vincze Lajos, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1962. 215 p.

Pa Csin: Az örök élet tornya, [Elbeszélések], Ford. Pálos István, ill. Molnár Ágnes, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1959, 112 p.
Tartalom: A szerző előszava 5, Az örök élet tornya 9, A torony titka 33, A láthatatlanná varázsoló gyöngy 69, A beszélő fa 87.

Ba Jin, 巴金 (1904-2005)
Csengtuban, gazdag családban született, Szecsuan provincia fővárosában. Pa Csin (Ba Jin) választott neve, eredetileg Li Jaotangnak vagy Li Fejkannak hívták. Otthonában, majd Sanghajban, 1926-tól 27-ig pedig Franciaországban tanult - Franciaországban töltött évéről az első kínai irodalmi Nobel-díjas, Kao Hszing-csien írt tanulmányt -. Itt indult irodalmi karrierje is: első könyve, a Rombolás 《 灭亡 》 egy romantikus és forradalmi mese. 1931 és 1940 között írta meg azt a trilógiáját, melyről a leginkább ismerték a hazájában és világszerte is: a három rész, A család 《家 》 , Tavasz 《春 》 és 《秋 》 Ősz címeket viselő könyvek különösen népszerűek voltak a fiatalok körében, mivel a tradicionális kínai családmodellt támadták, s a tradícionális családmodell szerint felépülő hierarchikus családi struktúrák személyiségromboló hatásait írták le. A fiatalok küzdelmeit és tragédiáit, szerelmeit és gyűlölködéseit kiváló tehetséggel ábrázolta.
Legerősebb hatású műveinek némelyikét a japán agresszió ellen küzdő kínai ellenállási harcok közepette, 1937 és 1945 között írta.
Magyarul a szerzőtől három kötet látott napvilágot az Európa Kiadónál. A család 《家》 című regényt Lomb Kató fordította, a jegyzeteket Csongor Barabás írta, s 1957-ben adták ki; A nyugalom kertje 《憩园》 című regényét Pálos István fordította, az utószót Tőkei Ferenc jegyezte, s 1962-ben jelent meg; Az örök élet tornya 《长生塔》 címmmel elbeszéléseit Pálos István fordításában 1959-ben adták ki.

 

Hagyományos kínai orvoslás (TCM)

Pálos István:  A hagyományos kínai orvoslás
Budapest : Gondolat, 1963. 206 p.

Pálos István: A kínai légzésterápia : qi gong / [a fordításban közrem. Eőry Ajándok, Kovács Ildikó, Virágh Dénes]. 1. kiad. 1993, - ua.: 2. kiad. - Budapest : M. Akupunktúra és Moxatherápiás Egyes., 1994 Nyíregyháza : Grafik Ny. - 242 p. (A hagyományos kínai gyógyászat kiskönyvtára  ) - 3. jav. kiad. - Budapest : Egészség Biztonság Alapítvány, 1996 [Gyula] : [Dürer]. - 241 p.

Pálos István: „A könnyű izmok könyve”, 197-210. oldal in: Pálos István: A kínai légzésterápia : Qigong
Eredeti címe: Das "Buch der leichten Muskeln" (I-chin-ching) in: Pálos, Stephan: Atem und Meditation. Moderne chinesische Atemtherapie als Vorschule der Meditation.

A hagyományos kínai orvoslás (TCM) gyógyszertani alapjainak rövid összefoglalása és kínai receptúrák ismertetése, Összeáll. [Dr.] Pálos István, München, Budapest, Egészség Biztonság Alapítvány, 2004, 58 p.

Pálos István : Akupunktúrás kézikönyv A-tól Z-ig, Esetismertetések a TCM alapján a keleti és a nyugati orvoslás tünettanának párhuzamba állításával,
[ford. Borodi Judit]. Budapest, Golden Book, (Consilium Cedip acupuncturae), 1997, 259 p.;
ua.: 2. jav. kiad., Budapest, Golden Book, 2003, 2017

Az akupunktúra és a hagyományos kínai orvoslás (TCM = tradicionális kínai medicina) kézikönyve. A könyv alcíme jelzi azt a teljesen sajátságos szemléletet, amely segíti az eligazodást a betegségtünetek értékelésében a nyugati és a keleti medicina tünettanának párhuzamba állításával. A közel 100 esetismertetés így kiválóan alkalmas az önképzésre is.
Minden kórkép ismertetése a keleti nyelv- és pulzusdiagnosztikával kezdődik, majd a tünetek (fentiek szerinti) felsorolása következik, ezt követi a keleti diagnózis felállítása, amely magyarázattal is kiegészül. A terápia 3 részre tagolódik az alapelvek címszó alatt az elérni kívánt terápiás hatásokat részletezi felsorolásszerűen, az akupunktúrás pontok kijelölése és várható hatásuk ismertetése következik, s végül a gyógyszeres terápia alatt említi az adott kórkép kezelésére javasolt kínai gyógynövénykészítményt. Említésre kerülnek még az esetleges egyéb indikációk is.
A könyv elején ismertetésre kerülnek az akupunktúrában használatos alapfogalmak és megtalálhatók a meridiánok és az akupunktúrás pontok felsorolása, a kínai nevek mellett az angol, német és magyar megfelelőik, illetve a pontoknak a WHO által elfogadott számozása is. A könyv végén lévő ábrákon pedig a meridiánok lefutása és a pontok kijelölése is megtalálható. Arra, hogy ez a nagymennyiségű, rendkívül értékes információ valóban hiteles, eredeti forrásból származik, a könyv szerzőpárosa a garancia. Prof. Dr. Pálos István Singapore-ban szerzett orvosi diplomát és mindmáig évente többször is visszatér továbbképzés céljából tanulmányai színhelyére. A TCM-ben nagy tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, nemzetközileg elismert szakember, Inge Werner pedig hosszú évek óta Pálos professzorral együtt dolgozik közös müncheni praxisukban.

Akupunktúra : elmélet, gyakorlat : a hagyományos kínai orvoslás Pálos professzor előadásai alapján / Dravetzky Éva. Budapest : Konzunion-Akupunktúra Online Bt., 2010. 507 p.

 

Buddhizmus

Pálos István: A hat alaptípus nevei és azok értelme (kézirat, München, 1976)
Jegyzet Terebess Gábor: JELLEMTIPOLÓGIA A PÁLI BUDDHIZMUSBAN c. tanulmányához

Lobsang Dargyay láma: A Négy Mérhetetlen. Jamba Lobsang tulku-láma közreműködésével tibetiből németre, illetve magyarra forditották Dr. Pálos István és Dr. Hetényi Ernő, in: A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei, 1973/1, 23-24. oldal

 

Munkái németül, angolul

Stephan Pálos: Chinesische Heilkunst; [Übertr. Wilhelm Kronfuss]. München : Delp., 1966. 205 p.

Stephan Pálos: Die Muskel-Meridiane. Heidelberg : Haug., 1967. 36 p.

Stephan Pálos: Atem und Meditation : moderne chinesische Atemtherapie als Vorschule der Meditation. Weilheim : Barth, 1968. 228 p.

Stephan Pálos: Lebensrad und Bettlerschale : Buddha und seine Lehre. München : Südwest Verl., 1968. 192 p., 15 t.

Stephan Pálos: The Chinese art of healing. New York : Herder a. Herder, 1971. XV, 235 p.
Translation from German ed. (1966) of the work first published in Hungarian under title: A hagyományos kínai gyógyítás
https://archive.org/details/chineseartofheal00palo

Pálos István (Übers.): Lama Lobzang Dargyay**, Die Vier Unermesslichen, in: A Körösi Csoma Sándor Intézet közleményei, 1973/1, 26-28. oldal

Lobsang Dargyay und Tenzin Chöphel*: Das Fundament der Guten Qualitäten. Yon-tan gZir-Gyur-ma, ein Tsongkhapa-Text. Übers. Stephan Pálos. Rikon: Tibet-Institut 1975 (Opuscula Tibetana Fasc. 2)

*In den siebziger Jahren lebte Palos als buddhistischer Mönch mit dem tibetischen Ordensnamen Tenzin Chöphel, im klösterlichen Tibet-Institut Rikon in der Schweiz, wo er an der Übersetzung von Texten des tibetischen Philosophen Tsongkhapa arbeitete.

**Geshe Lobsang Dargyay (1935-1994) was trained at Drepung Monastery in Tibet. He got his doctorate in Buddhist and Tibetan Studies from the Ludwig Maximilians Universität and held teaching and research positions in Vienna, Hamburg, and Calgary. Geshe-la was the first Tibetan to receive a doctorate from a Western university.

Stephan Pálos: Tibetisch-chinesisches Arzneimittelverzeichnis. Wiesbaden : Harrassowitz, 1981. IX, 73 p.

Stephan Pálos: Consilium Cedip acupuncturae : Therapie in Wort u. Bild, München : CEDIP, Medizinisch-Technische Verl.- u. Handelsges. 1983. 444 p.

Stephan Pálos: Chinesische Heilkunst : Einführung in die Theorie und Praxis der Naturheilkunde der Chinesen - Akupunktur, Moxibustion, Heilmassage, Heilgymnastik, Atemtherapie und Pharmakologie, [Übers. Wilhelm Kronfuss]. Rev., Neuausg. Bern ; München ; Wien : Barth, 1984. 286 p.

Consilium Cedip Acupuncturae: Fallbeispiele aus der traditionellen chinesischen Medizin. / aus dem Chines. übers. und bearb. von Stephan Pálos u. Inge Werner, Ismaning bei München : PMSI-Cedip-Verlag-Ges. 1995. 247 p.