Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
minaret
A
szó az azonos jelentésű arab minara (többes számban minarat) illetve az urdu minra
(többes számban minar) szóból ered. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így
elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok vagy őrtornyok voltak.
Az
iszlám vallási építészetben az a torony, amelyről a müezzin a hívőket napjában
ötször imára hívja. A minaret csaknem mindig mecset mellett áll. Egy vagy több
erkélye vagy nyitott körfolyosója van. Mohamed próféta idejében a híveket a mecset
melletti legmagasabb ház tetejéről szólították imára. A legelső minaretek a görögök
által emelt őrtornyok vagy keresztény templomok tornyai voltak. A legrégibb észak-afrikai
minaret a tunéziai Kairouanban található. A 724 és 727 között emelt épület tömör,
négyzetes alapú.
Igen sok változatban építettek minareteket, a vaskos, csigaházszerűen
csavarodó formáktól (pl. az iraki Szamarrában, 848-852) a magas, kecses, karcsú
tornyokig. A minaret alsó, a mecsethez csatlakozó része gyakran négyzetes. A négyzetes
alapra kör-, hatszög- vagy nyolcszög alakú fokozatok épülhetnek, mindegyiken külön
erkéllyel. A csúcsot kupolával, nyílt pavilonnal vagy fémmel fedett kúppal alakították
ki. A minaret felső részét általában gazdagon díszítik faragásokkal. A lépcső
belül vagy kívül halad. A mecsetekhez akár 6 minaretet is csatoltak. A minareteket
iszlám jelképekként építették azzal a céllal, hogy egy hely iszlám jellegét messziről
hangsúlyozzák.
minaretek Magyarországon
Magyarországon a török hódoltság idejéből három minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett és Érden láthatóak.
