Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Eger
Vö. Heves vármegye története


·
Valide szultána török fürdő (hamam) romjai, 17. sz.
Eger, Dózsa György tér 3. (az udvarban)
http://epiteszforum.hu/?q=node/764
http://epiteszforum.hu/node/6758
http://www.egeronline.com/sights/hamam/hamam.php
http://www.valideszultana.atw.hu/

Valide Szultána fürdőjének rendbetétele és rekonstrukciója
http://web.archive.org/web/20050515095749/http://nkomftp.hungary.com/palyazatok/eger_nyitva.pdf 88-89. oldal
A fürdő maradványok leírása
A Valide fürdő alaprajzi elrendezése, valamint a fűtés és vízellátás kérdése már az 1958. és 1962. évi feltárások eredményeként nagyrészt tisztázható volt.
A kissé nyújtott téglalap alaprajzú fürdőépület hosszanti tengelyével észak-déli irányban helyezkedik el, keskenyebb homlokzatával a Dobó utca teresedésére nézett. Bejárata az északi oldalon levő előcsarnok felől volt, míg a déli oldalon a fürdő üzemeltetéséhez szükséges épületszárnyat találjuk. A fürdő középpontját egy négyzet alaprajzú, kilenc osztású tér alkotja, amely a tulajdonképpeni fürdőhelyiség volt.
A feltárás sorrendjében délről észak felé haladva az alábbi helyiségeket találjuk:
A fürdő legdélebbi helyisége a fűtőkamra volt. Ez is szépen faragott kváderkövekből épült és eredetileg téglával boltozott volt. Az épület teljes szélességében húzódó, téglalap alaprajzú tér padozata a földbe süllyesztett. Innen nyílt a kemence, amellyel egyrészt magát a fürdőt fűtötték, másrészt a vizet melegítették.
A kemence tűztere ugyancsak kőkváderekből épült, majdnem szabályos kör alaprajzú. Oldalfalát
félkörben elhelyezkedő nyílások törték át, amelyeken keresztül a meleg és a fűtés során keletkező
gázok a fűtőcsatornákba jutottak.
A fűtőcsatornák az épület padlószintje alatt húzódtak, de csak kizárólag a fürdés céljait szolgáló helyiségek területén. A tüzelőtér, illetőleg a kemence fölötti katlan – a felmelegítendő víz tárolására szolgáló kőboltozatú helyiség – elpusztult.
A kemence és katlant magában foglaló traktushoz csatlakozott északi irányban a tulajdonképpeni fürdő. Az épület centrumát képező fürdőhelyiség egy kilenc osztású, négyzet alaprajzú tér. A négyzet sarkaiban egy-egy kis kupolával fedett kamrát találunk. A kupolát – amint azt a megmaradt délnyugati kamránál jól láthatjuk – a sarkoknál kőkonzolokon nyugvó, téglából falazott szamárhátívek tartják.
A kamrák bejárata a kilenc osztású tér középpontja felé néző lemetszett sarkon van. Az egyes kamrák falában ugyancsak szamárhátíves lezárású falifülkét találunk. A négy sarokkamra következtében kialakult egyenlőszárú kereszt középpontjában helyezkedett el a nyolcszögű ún. köldökkő. Efelett a középső teret is kupola zárta le, amelyen a helyiség megvilágítására szolgáló felülvilágító nyílások voltak.
A fürdőhelyiség falikútjai alatt mosdómedencék állottak, amelyeknek nyom a az északnyugati kamra padozatán és falán egyaránt megmaradt.
A gőzfürdő e helyiségéhez északi irányban egy keskeny, téglalap alaprajzú helyiség – közlekedő – csatlakozik, amelynek fűtését még a padozat alatt húzódó fűtőcsatornák biztosítják. A falikutat
és a mosdómedencét itt is megtaláljuk.
A fürdőépület utolsó, északi helyisége az előcsarnok. Rendeltetés szerint ez volt a fürdő első helyisége, amelyben a fűtést kályhával vagy mangallal oldották meg. A négyzet alaprajzú, tágas teret szintén kupola zárta le, amint az számos analógia alapján következtethető. A fürdő fűtését szolgáló hypocaustum rendszer vonalvezetés és szerkezete az egész épületben követhetően fennmaradt. Ezek szerint a főfalakat áttörő csatornák kváderekből épültek és ugyancsak kő boltozatúak voltak.
Az egyes helyiségek kőburkolatú padozatát pedig szabályos rendszerben elhelyezkedő téglapillérek tartják. A falikutak vízzel való ellátását a nyugati és a keleti főfalban több helyen is előkerült agyag vízvezetékcsövek biztosították. Az agyagcsövekből készült vízhálózatait terazzo szigetelés védte.
Az egyes falikutaknál az agyagcsövet kifolyónyílással törték át.

 


· Minaret
Eger, Knézich Károly utca 1.
(az irgalmasok által 1841-ben lebontott Kethüda dzsámi minaréja), 17. sz. első fele, az oszmán birodalom legészakibb minaretje, 14-szög alaprajzú, 40 méter magas, a noszvaji kőfejtőben bányászott andezit tufából építették. Körerkélyéhez 96 keskeny lépcsőfok vezet fel. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban.
Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, majd 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de nem sikerült, egy keresztet raktak a tetejére ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot már a műemlék védelmére építették rá. A minaret látogatható, nyitva: IV. 1 - X. 31: H-V: 10-18h
http://www.egeronline.com/sights/minaret/minaret.php
A minaret régi képeslapokon: http://www.brody.iif.hu/KEPESL/htold/mina1.htm

Minaret és környékének rehabilitációja (2004)
Egri Minaret
Szerkezeti megerősítés
A feltárás eredményétől függő arányban és mértékben szerkezeti megerősítést kell végezni.
a.) A szerkezet megerősítési munkák szakaszolása:
1. A föld alatti szakasz megerősítése
2. A torony alsó, lábazati szakaszának megerősítése
3. A magasabban fekvő részek esetleges megerősítése
b.) A szerkezet megerősítésének módja
A szerkezet megerősítést részletes statikai terv alapján folyamatos és fokozott statikai és építész művezetés ellett kell végezni, az alábbi elvek szerint.
1. Eredeti XVII. századi burkolatlan falazat esetében (beleértve a föld alatti szakaszt is)
A rossz állapotú köveket a szükséges mértékben, de legalább 22 cm mélységben a külső síkból vissza kell vésni. Helyükre legalább 20 cm mélységű új szerkezeti követ kell behelyezni, a falazat teherbíró képességének helyreállítása céljából. Azért, hogy a habarcsréteg minimális vastagságú lehessen, a köveket szorított hézagokkal kell beépíteni. Az új szerkezeti kő anyaga feltétlenül természetes kőnek kell lenni, ha a kivitelezés ideje alatt az eredeti szomolyai riolittufa kőhöz hasonló színű és valamivel nagyobb szilárdságú kő valamelyik Eger környéki bányában fejthető lesz. A kőrestaurátori szakvéleményben szereplő műkő tömbök beépítését csak akkor tartjuk megengedhetőnek, ha természetes kő beszerzése lehetetlen. Ebben az esetben csak kőrestaurátor által előírt összetételű műkő használható.
2. Burkolt falazat esetében (XIX. és XX. században burkolt falazatok)
A szerkezet megerősítésének módja azonos az előzőekkel, azzal a többlet munkával, hogy ezeken
a helyeken a burkoló köveket és a ragasztó habarcsot először el kell távolítani, s csak ezután következ-het a XVII. századi teherhordó falazat visszavésése.
3. Megmaradó kövek esetében
A frekventált helyen és plasztikailag fontosnak ítélt helyeken a XVII. századi köveket meg kell tartani.
A megmaradó köveket többek között teherbíró képességük növelése érdekében is szilárdítani kell.
A megmaradó kövek tisztítása
Az építmény kőfelületei mérsékelten szennyezettek. A kövek pórusai az évszázadok folyamán eltömődtek, és a természetes légáteresztő képesség jelentősen lecsökkent.
A megmaradó tömbköveket és a bennmaradó burkoló köveket meg kell tisztítani. A tisztítást
a kőrestaurátor szakvélemény útmutatásai alapján kell elvégezni, szemcseszórásos eljárással, kőrestaurátor által meghatározott koptató szemcsék sűrített levegős, vagy vizes szórásával.
A kőtisztításnak meg kell előznie mind a kő kiegészítési, mind a kőszilárdítási és impregnálási munkákat.
Kőkiegészítések
A bennmaradó kissé sérült, vagy hiányos, XVII. századi, eredeti köveket ki kell egészíteni. A kiegészítést csak szakrestaurátor végezheti.
Kőszilárdítás
A frekventált helyen és plasztikailag fontosnak ítélt helyeken a megmaradó köveket szilárdítani kell.
A megerősítő kezelés a kőrestaurátor szakvéleményben foglalt elvek alapján, az abban előírt anyaggal
és módszerrel történhet. A javításra előkészített, tisztított, száraz kőfelületeket kőerősítő anyaggal (Wacker, Remmers) kell kezelni. A kőszilárdítás csak kőrestaurátor felügyelete mellett végezheti.
A kövek felületkezelése
A helyreállítási munkálatok befejeztével a kőfelületeket impregnálni kell. Ennek célja az, hogy
a vízlepergető hatás miatt a hidrofobizált felületen csak kevés víz szívódhasson be a kövekbe, és ezáltal megelőzhetők legyenek az eróziós károsodások. Másik célja az, hogy – mivel a szennyeződés száraz felületen kevéssé tapad meg- a kövek légáteresztő képessége megmaradjon.
Impregnálásra olyan anyagot kell alkalmazni, amely nem változtatja meg a kőfelületek színét, és porozitását.
A fenti követelmények kielégítésére a MAPEI cég ANTIPLUVIOL-s nevű impregnáló anyagát kell alkalmazni, kőrestaurátor ellenőrzése mellett.

 


· Arnaut pasa fürdője (ilidzsa), török kori, 17. sz. Bővítve a 18-19. sz.-ban, homlokzata klasszicista, 1828.
Eger, Fürdő u. 2.
A fürdőt az Eger városát megszálló törökök épitették 1610 és 1617 között. Az épitmény központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vízű fürdője "ilidzsája" volt. A Török-fürdő vize semleges hőmérsékletű, 31-32 fokos, így magas vérnyomásban, vagy szívbetegségben szenvedők is igénybe vehetik. A központi medencén kivül még két hasonló összetételű kisebb medence, két melegvizű 35 fokos medence és súlyfürdő is rendelkezésre áll a gyógykezelteknek. Hét közben a betegek, hétvégén a turisták vehetik igénybe a gyógyfürdőt.
http://www.egeronline.com/sights/tf/tf.php
http://www.hotelaqua-eger.hu/hu/gyogyaszat.php
http://www.lastminuteut.hu/index.php?page=contents/article.php&id=603
http://www.mfkh.hu/jubileum/1000%20%E9ves%20v%E1ros/slides/002.html

Újjáépül az egri Török-fürdő
Szöveg: MR/Echo, 2006 április 14.

Egerben a Török-fürdő a gyógyítást és a turizmust is fogja szolgálni. A reumakórház új épületet kap, a műemlék fürdő pedig megújul, emellett bizonyos részei úgy működnek majd, mint a török hódoltság korában.
A mai egri Török-fürdő (Arnaut Pasa-fürdő) elődjét a város török megszállása idején, 1610 és 1617. között építették. A törökök ilidzsának, a rituális tisztálkodás céljait szolgáló fürdőnek építették, de már akkor felmerült a fürdő egészségre kedvező hatása is. A századok alatt ismételt rekonstrukciók során a fürdő török jellegét megőrizték. A fő medence nyolcszögletű, mint valamennyi török fürdőé.
A Magyar Turisztikai Hivatal a műemlék fürdők megújulását célzó pályázatán az egri Török-fürdő 466 millió forintot nyert. A teljes megújulás 788 millióba kerül, a különbözethez az egri önkormányzat 110, a Heves menyei önkormányzat is 110 milliót ad.
Az ország 14 műemlék fürdője közül öt pályázott, köztük egyedüli vidékiként az egri Török-fürdő. Miután átalakul, 1265 négyzetméternyi területen új gyógyító tere lesz, de módja lesz a reumakórháznak 40 millióért új műszereket is beszerezni. A meglévő strand- és gyógyfürdőhöz kapcsolódva még így sem tudják az Eger alatt rejtőzködő gyógyforrásokat teljesen kihasználni, azok naponta 7-8000 köbméter radonos gyógyvizet adnak.
Gondolkodnak a bővítésen, ám a belvárosban bizony már nem lehet terjeszkedni, viszont évente 320-350 ezer vendég vár gyógyulást az egri víztől.

 

· Evlia Cselebi török utazó, egri tartózkodásakor (1664-65.) a hőforrások gyógyító erejéről tudósít, s ekkortájt épül meg a második ilidzsa, a mai Bárány (nyitott) uszoda helyén.
http://www.mfkh.hu/jubileum/1000%20%E9ves%20v%E1ros/slides/003.html