Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Török
műemlékek Magyarországon
Turkish
Historical Monuments in Hungary
Pécs
· Jakováli
Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum,
a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése
az eredeti török imaházak hangulatát idézi.
Pécs, Rákóczi út 2.
Négyzet
alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkelet-északnyugati tájolású,
mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához egykor előcsarnok csatlakozott
(egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a minárét találjuk. Így hazánk
legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak nem teljesen sikerült visszaállítani
eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két szamárhátíves ablaknyílás tagolja.
Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást találunk, mely a mohamedán vallási
életet és a templom építéstörténetét mutatja be. A dzsámi belsejében meglehetősen
épen maradt meg a mihráb, s ami még jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat
is, gazdag növényi díszítéssel és Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső
harmadában épülhetett, a várost övező falakon kívül állt.
Sudár
Balázs: Ki
volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle 9(2006):1, 27-34.
A dzsámi mögött, a minaretnél van négy török sír.
· Gázi
Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját),
a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi
plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit.
Pécs, Széchenyi tér
A magyarországi török építészet legmonumentálisabb
alkotása. A tér legmagasabb pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második
felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással
írt róla. A dzsámi a középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és
felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija
lett. A XVIII-XX. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját,
hozzátoldottak, stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű
dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás
fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében
a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A
török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen
hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török
mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult
– Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.
· Memi
pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban
fürdőmúzeumot rendeztek be.
Pécs, Ferencesek u. 35.
A
ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének maradványait.
A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor írta: "Memi
pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő,
melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő feltárt és járdaszintig
meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók.
A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették.
Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak
mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett
ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad
várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb
helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű
köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték,
a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították.
A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori
fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást
rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő
feltárásának történetét ismerteti.
· Hotel
Tourist, Ferencesek
u. 35.
Az egykori ferences kolostor helyén a török korban több épület állt,
így Memi pasa medreszéje (= főiskola), Szolimán aga lakóházai, odébb Memi pasa
kupolás fürdője, melyet 1880-ban bontottak le. A nyugati homlokzaton látható 3
török ablakrács a felsorolt épületek valamelyikéből való. A kolostor melletti
ferences templom volt egykor a Memi pasa dzsámi. A török építészeti maradványokat
itt valószínűleg vakolat takarja és átépítések.
·
Idrisz
Baba türbéje, török síremlék, 1591
Pécs, Nyár u. 8.
A
kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét.
A
sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török
utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő
jövendőmondó volt.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években
épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház
kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról
nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak
használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben
történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába
vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is.
A
türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság
kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke,
csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.
A
Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög
alaprajzú, kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög
alakú ablakot találunk, felettük szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat
is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus kőkerete egy barokk kori átépítéskor
kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és meszelt lehetett.
A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó),
a feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja
a mohamedán halotti kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17.
század fordulóján emelték a köztiszteletben álló török orvos (más forrás szerint
jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma is!) ide
a törökök.
· Török
kút és rituális mosdó (Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal
Pécs, Rókus hegy
Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház
török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török
építmény-e?
Pécsett
a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron
a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó
csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az
akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő
csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A
mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni.
A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig
kilátóhely volt, ma csak a rozsdás széttört korlát látszik. Környéke sajnos lepusztult
állapotban van.
· Tettyei
derviskolostor
A Tettye utcán át közelíthető meg, a pécsiek kedvelt kiránduló
helye a Mecsek oldalában. Hatalmas, részben emeletmagasságban álló főfalakat találunk
itt. Az épület 1830-ban még lakható volt. Eredetileg Szathmáry György pécsi püspök
1505-25 között épült reneszánsz palotája állt ezen a helyen, melyet a törökök
átalakítottak bektási rendű kolostorrá. A Tettye elnevezés egyébként a török „tekke”
(= derviskolostor) szó megfelelője.
· Székesegyház
Dóm
téren. A törökök a négytornyú székesegyházat török templommá alakították, ez volt
a Szulejmán dzsámi. Az 1840-es években még belsejében láthatók voltak török és
perzsa feliratok, melyek elpusztultak. Csak egy emléktáblát találunk a délnyugati
toronyban, mely szerint Ahmed belgrádi aga 1631-ben kijavíttatta a villámcsapás
okozta sérüléseket.
· Ágoston
téri templom
A templom déli falában szamárhátíves záródású ablaknyílások kerültek
elő. A városfalakon kívül álló épület helyén talán már a középkorban is templom
állt s ezt építették át a törökök dzsámivá. A török, kiűzése után, 1712-ben az
Ágoston rendiek építettek itt plébániatemplomot a török maradványok felhasználásával.
· Ferhád
pasa dzsámi
A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen
maradványa.
· Pécs,
török kút,
Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút.
Sok hasonló volt egykor a városban, de azok mind elpusztultak.
· Pécs,
török házrész, Káptalan u. 2.
A középkori eredetű épületet a törökök némileg
átépítették. A helyreállítás során török kőkereszt részletek, és vörös festés
nyomával, illetve stilizált piros tulipános konzolok kerültek elő.
