Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Pécs





·   Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi.
Pécs, Rákóczi út 2.
Négyzet alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkelet-északnyugati tájolású, mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához egykor előcsarnok csatlakozott (egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a minárét találjuk. Így hazánk legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak nem teljesen sikerült visszaállítani eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két szamárhátíves ablaknyílás tagolja. Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást találunk, mely a mohamedán vallási életet és a templom építéstörténetét mutatja be. A dzsámi belsejében meglehetősen épen maradt meg a mihráb, s ami még jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat is, gazdag növényi díszítéssel és Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső harmadában épülhetett, a várost övező falakon kívül állt.

Sudár Balázs:
Ki volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle 9(2006):1, 27-34.


A dzsámi mögött, a minaretnél van négy török sír.

 


·   Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit.
Pécs, Széchenyi tér
A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A tér legmagasabb pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A XVIII-XX. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak, stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.

 




· 
  
Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be.
Pécs, Ferencesek u. 35.

A ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének maradványait. A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismerteti.

 

·    Hotel Tourist, Ferencesek u. 35.
Az egykori ferences kolostor helyén a török korban több épület állt, így Memi pasa medreszéje (= főiskola), Szolimán aga lakóházai, odébb Memi pasa kupolás fürdője, melyet 1880-ban bontottak le. A nyugati homlokzaton látható 3 török ablakrács a felsorolt épületek valamelyikéből való. A kolostor melletti ferences templom volt egykor a Memi pasa dzsámi. A török építészeti maradványokat itt valószínűleg vakolat takarja és átépítések.

 



·
Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591
Pécs, Nyár u. 8.
A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét.
A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is.
A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.

A Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög alakú ablakot találunk, felettük szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus kőkerete egy barokk kori átépítéskor kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és meszelt lehetett. A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó), a feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja a mohamedán halotti kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17. század fordulóján emelték a köztiszteletben álló török orvos (más forrás szerint jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma is!) ide a törökök.

 

·   Török kút és rituális mosdó (Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal
Pécs, Rókus hegy
Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e?


Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak a rozsdás széttört korlát látszik. Környéke sajnos lepusztult állapotban van.

 

·    Tettyei derviskolostor
A Tettye utcán át közelíthető meg, a pécsiek kedvelt kiránduló helye a Mecsek oldalában. Hatalmas, részben emeletmagasságban álló főfalakat találunk itt. Az épület 1830-ban még lakható volt. Eredetileg Szathmáry György pécsi püspök 1505-25 között épült reneszánsz palotája állt ezen a helyen, melyet a törökök átalakítottak bektási rendű kolostorrá. A Tettye elnevezés egyébként a török „tekke” (= derviskolostor) szó megfelelője.

 

·    Székesegyház
Dóm téren. A törökök a négytornyú székesegyházat török templommá alakították, ez volt a Szulejmán dzsámi. Az 1840-es években még belsejében láthatók voltak török és perzsa feliratok, melyek elpusztultak. Csak egy emléktáblát találunk a délnyugati toronyban, mely szerint Ahmed belgrádi aga 1631-ben kijavíttatta a villámcsapás okozta sérüléseket.

 

·    Ágoston téri templom
A templom déli falában szamárhátíves záródású ablaknyílások kerültek elő. A városfalakon kívül álló épület helyén talán már a középkorban is templom állt s ezt építették át a törökök dzsámivá. A török, kiűzése után, 1712-ben az Ágoston rendiek építettek itt plébániatemplomot a török maradványok felhasználásával.

 

·    Ferhád pasa dzsámi
A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen maradványa.

 

·    Pécs, török kút,
Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút. Sok hasonló volt egykor a városban, de azok mind elpusztultak.

 

·    Pécs, török házrész, Káptalan u. 2.
A középkori eredetű épületet a törökök némileg átépítették. A helyreállítás során török kőkereszt részletek, és vörös festés nyomával, illetve stilizált piros tulipános konzolok kerültek elő.