Szung Szán
(1927-2004) koreai zen mester és kalligráfiája 1977-ből
Seung
Sahn (Sŭngsan Haengwǒn 숭산행원, 崇山行願) master and his
brush writing made on October 5th, 1977 to Gabor Terebess
|
|
|
|
|
„A Buddha már csak ilyen." The inscription reads: |
Véletlen? Éppen
szerzetessé avatásom 10. évfordulóján!
What coincidence!
That day was the 10th anniversary of my zen ordination (and Bodhidharma's
death anniversary/memorial day).
Dropping Ashes on the Buddha
By Seung Sahn
(1976)
This book by the Korean Master is written in a question and answer style. It covers main points on practice, finding a teacher (and why you should bother), and basic koan practice. Also shows excellent exchanges between master and student.
www.kwanumzen.com
Szung Szán:
A lehamuzott Buddha
(Két szemelvény Terebess Gábor 1977-ben készült fordításából)
Bevezetés
Egy ember égő cigarettával megy be a Zen Centerbe, odasétál Buddha szobrához, arcába fújja a füstöt, és belehamuz az ölébe. Ott állsz mellette. Mit kéne csinálnod?Ez az ember megértette, hogy semmi sem szent, sem nem-szent. A világegyetemben minden egy és ez az egy ő maga. Ezért mindent szabad. A hamu Buddha, a Buddha hamu. Megpöccinti a cigarettáját, és lehamuzza a Buddhát.
Ám a megértésnek ez csupán a töredéke. Azt még nem fogta fel, hogy minden olyan, amilyen. A szent az szent. A Buddha az Buddha. Túlságosan is ragaszkodik az ürességhez és saját felfogásához. Azt hiszi, minden szó fölösleges. Bármit mondasz is neki, bárhogy is tanítod, nekedront, és megver. Ha megpróbálsz visszaütni – hogy megleckéztesd –, még jobban megver.
Hogyan lehet kigyógyítani ábrándjaiból?
Miután zen tanítvány vagy, zen tanító is vagy. A bódhiszattva útját járod, aki megfogadta, hogy megvált minden lényt a szenvedéstől. Ez az ember szenved téves nézeteitől. Segítened kell neki, hogy megértse az igazságot: a világegyetemben minden olyan, amilyen.
Hogyan segítesz neki?
Ha megtalálod a választ erre a kérdésre, az igaz utat is megtalálod.
Terebess Gábor kommentárja:
„Ha hoztál, vigyed, ha nem, add ide!"
55. Művirág, mű-szellem
Vasárnap Szung Szán mester ünnepélyes szertartáson vett részt a New-York-i International Zen Centerben. Ennivalóval és ajándékokkkal teli szatyrokkal tolongtak ott a koreai asszonyok. Egyikük nagy csokor műanyag virágot hozott, és mosolyogva nyújtotta át a mester egyik amerikai tanítványának. Az, amilyen gyorsan csak tudta, eldugta egy halom levetett kabát alá. De hamarosan ráakadt egy másik asszony, és boldogságtól sugárzó arccal az oltárhoz vitte, hogy betegye egy vázába. A tanítvány elkeseredetten ment oda a mesterhez:
– Szönyűek ezek a művirágok! El kellene tüntetni őket az oltárról, és kidobni valamerre.
– Ne törődj azzal, hogy a virágok művirágok-e vagy valódiak, hogy az oltáron vannak-e vagy a szemétkosárban. Ezek az asszonyok tiszta szívvel ajánlották fel a műanyag virágokat, cselekedetük bódhiszattvához méltó. Te elveted a műanyagot, kettéválasztod a világot jóvá és rosszá, széppé és csúffá. A te cselekedeted nem bódhiszattvához méltó.
– De mi itt azon igyekszünk, hogy mindenki számára széppé tegyük a Zen Centert. Hogyhogy ne törődjek vele? Azok a virágok elcsúfítják az egész szobát.
– Ha valaki élő virágot ad a Buddhának, a Buddha örül neki. Ha valaki műanyag virágot ad a Buddhának, a Buddha örül neki. A Buddha nem kötődik az élő virághoz és nem kötődik a műanyag virághoz. Az óceán nem mondja a folyónak: „Piszkos a vized, ne folyj belém!" Minden vizet elfogad. Ha megőrzöd Buddha szellemét, a te szellemed is olyan lesz, mint a megvilágosulás nagy óceánja.
A tanítvány mélyen meghajolt.
Terebess Gábor kommentárja:
„– Bolond vagy? Miért öntözöd a virágokat, ha nincs víz a kannádban?
– Te vagy bolond! Nem látod, hogy azok művirágok?"
Szung
Szán mai magyarországi követői:
Kvanum Zen Központ
1062 Budapest, Bajza u. 58., 15-ös kapucsengő
Tanítómester: Csong An Szunyim
www.kvanumzen.hu
Művei
magyarul:
A zen: önmagunk megismerése
(Szigeti György válogatása Szung Szán zen mester műveiből)
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997
Egyetlen szál virág az egész világ
(The Whole World
is a Single Flower)
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997
Zen levelek
(Only Don’t Know: Selected Teaching
Letters of Zen Master Seung Sahn)
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999
(2. kiadás: A zen virágai és levelei, 2002)
Zen iránytű
(The Compass of
Zen)
Ford. és a jegyzeteket írta: Kwang Hae (Fődi Attila)
Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége, 2001
A zen iránytűje
(The Compass of Zen)
Fordította: Fórizs László
Cartaphilus Könyvkiadó, 2008
Hamut a Buddhára
(Dropping
Ashes on the Buddha)
Kvanum Zen Iskola Magyarországi
Közössége, 2002
-----------------------------
Két szúmó-birkózó
(Versfordítások
Seung Sahn: Bone of Space című kötetéből;
Four Seasons, San Francisco, 1982.
Farkas Pál fordítása)
1.
Aki érti: a forma
üresség, az üresség forma,
felületesen már érti, mi a Tér Csontja.
Közönségesen annyit
jelent: Kacu!
Vajon ez a tér vagy a csontja?
Mélységes jelentése: a
Tér Csontját elérve
minden eredendően teljes.
Fűzfa zöldell, piroslik a virág.
2.
Jó és rossz -
nagyszerű tanító.
Jó és rossz - nagyerejű démon.
Sem érzés, sem
észlelés,
sem szándék, sem tudatosság.
Megtartod? El nem
éred!
Elhagyod? El nem éred!
Akarattal akarod elérni?
A Tér Csontján vágtass
a gyémánt szemekbe!
De jól vigyázz! Az ajtó előtt
kölyökkutya nyüszít. Jósággal meg ne öld!
3.
Hóember-Bódhidharma
izzad és fogy egyre.
Mennyet és poklot szétzúz szívének dobbanása.
Lehullik szemöldöke, két szeme, répa-orra.
Kisgyerek kiáltja: Jaj, meghal Bódhidharma!
4.
Tízezer hal húz csíkot
odalenn.
Egy hullámból lesz tízezer hullám.
Vaksötét, jeges víz, a halak ma nem harapnak.
Holdfénnyel megrakodva tér meg az üres bárka.
5.
Két szúmó-birkózó sár-bika
a tengerbe vonszolta egymást.
Ki nyert? Ki vesztett?
Nincs hír felőle.
Sirályok csapnak az égre.
Kék a tenger.
6.
Összecsapom a kezem, amikor
a déli hegyek csúcsa fölött megpillantom
a kutyává, tigrissé, emberré, Buddhává
változó, majd szertefoszló felhő-tornyokat,
melyek aztán, bánatomra, eltűnnek
a hegyek karéja fölött száguldó szélben,
kéken hagyva az eget, zölden a fákat.
7.
Gazda és vendége
egymásnak meséli éjszakai álmát.
Ki mondja meg nekik, hogy most is álmodnak éppen?
Alapjában véve nincs
más, csak mély nyugalom.
Miért fújja le mégis a szél a virágszirmokat?
A kutya csont után
hajkurászik.
Az ijedt kacsa rémülten gágogva menekül.
8.
Meztelen ember fut
végig az utcán.
Egy száj szól: Bolond!
A másik: Bolond!
Te vagy a bolond, nem én!
A fa átfúrja a Napot.
A kőgyerek zabálja a Holdat.
Ki gyógyítja meg a Napot, a Holdat?
Madárfiókák csipognak anyjuk csőrét kutatva.
9.
Az egyik kard életet
ad.
A másik életet vesz el.
Mikor lecsap a villám,
itt-ott földereng.
A kutya elszalad a csonttal
Az oroszlán ugrik s odacsap.
10.
A macska csak az
egérlyukat lesi.
A síró gyerek csak az anyját hívja.
Eredendően semmi
sincs.
Akkor miért rázza a szél a fákat?
A nap lenyugszik a nyugati hegy mögött
Zen lineage chart of SEUNG SAHN (SON)
…41. Nangaku Ejo (Nanyu Huairang /
Nan-yueh Huai-jang, 677-744)
42. Baso Doitsu (Ma-Tzu Tao-I / Mazu Daoyi, 709-788)
43. Hyakujo Ekai (Pai-chang Huai-hai / Baizang Huaihai, 720-814)
44. Obaku Kiun (Huang-po His-yun / Huangbo Xiyun, d. 850)
45. Rinzai Gigen (Lin-chi I'hsuan / Linji Yixuan, d. 866)
46. Koke Sonsho (Hsing-hua Ts'un-chiang / Xinghua Cunjiang, 830-888)
47. Nan'in Egyo (Nan-yuan Hui-yung / Nanyuan Huiyong, d. 930)
48. Fuketsu Ensho (Feng-hsueh Yen-chao / Fengxue Yanzhao, 896-973)
49. Shuzan Shonen (Shou-shan Hsing-nien / Shoushan Xingnian, 925-992)
50. Fun'yo Zensho (Fen-yang Shan-chao / Fenyang Shanzhao, 947-1024)
51. Sekiso Soen (Shih-shuang Ch'u-yuan / Shishuang Chuyuan, 986-1039)
52. Yogi Hoe (Yang-ch'i Fang-hui / Yangqi Fanghui, 992-1049)
53. Hakuun Shutan (Pai-yun Shou-tuan / Baiyun Shouduan, 1025-1072)
54. Goso Hoen (Wu-tsu Fa-yen / Suzu Fayan, 1024-1104)
55. Engo Kokugon (Yuan-wu K'e-ch'in / Yuanwu Keqin, 1063-1135)
56. Kukyu (Hsu-ch'iu Shao-lung, 1077-1163)
57. Oan (Ying-an T'an-hua, 1103-1163)
58. Mittan (Mi-an Hsi-chieh, 1118-1186)
59. Hoan Sozen (P'o-an Tsu-hsien)
60. Wu-chuan Shih-fan
61. Hsueh-yen Hui-lang
62. Chi'an Tsung-hsin
63. Shih-shih Ch'ing-kung
64. Tae-Ko Bo-Wu
65. Whan-Am Hon-Su
66. Ku-Gok Gak-Un
67. Byeok-Ke Joung-Shim
68. Byeok-Song Ji-Eom
69. Bu-Yong Teong-Kwan
70. Cheong-heo Hyu-Jeong
71. Pyeon-Yang Eong-Ki
72. Pung-Joung Heon-Shim
73. Weol-Dam Seol-Je
74. Hwan-Seong Ji-An
75. Ho-Am Che-Jeong
76. Cheong-Bong Keo-An
77. Yul-Bong Cheong-Kwa
78. Keum-Heo Beop-Cheom
79. Young-Am He-Eon
80. Yeong-weol Bong-Yul
81. Man-Hwa Bo Seon
82. Kyong Ho Seong-Wu (1849-1912)
83. Man Gong Weol-Myeon (1872-1946)
84. Ko-Bong Gyeong-Uk (1890-1962)
85. Seung Sahn Haeng-Won (1927-2004)
Seung Sahn Haeng Won Dae Soen-sa (Korean: 숭산행원대선사, Hanja:
崇山行願大禪師) (c.
1927—November 30, 2004), born Dok-In Lee,
was a Korean Jogye Seon master and founder of the international Kwan Um School
of Zen—the largest school of Zen present
in the
Western world. He was the seventy-eighth teacher in his lineage. As one of the
first Korean Zen masters to settle in the United States, he opened many temples
and practice groups across the globe. He was known for his charismatic style
and direct presentation of Zen, which was well tailored for the Western
audience. Known by students for his many correspondences with them through
letters, his utilization of Dharma combat, and expressions such as "only
don't know" or "only go straight" in teachings, he was conferred
the honorific title of Dae Soen Sa Nim in June 2004 by the Jogye order for a
lifetime of achievements. Considered the highest honor to have bestowed upon
one in the order, the title translates to mean Great honored Zen master.
He died in November that year at Hwa Gae Sah in Seoul, South Korea, at age 77.