ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Étienne Zeisler (1946-1990)
Tartalom |
Table des matières |
PDF: Zeisler István: A csendes felébredés: A zen átadása Buddhától Buddháig, Fordította: Király Attila. Farkas Lőrinc Imre kiadó, 1995, 148 oldal
PDF: Zeisler István: Fukanzazengi - kommentár |
Dharma név: 仙空黙照 Senkū Mokushō
PDF: Mokushoka - Le chant de l'illumination silencieuse
|
https://www.mokushozen.hu/en/mokusho-25/
https://www.mokushozen.hu/en/sample-page/mokusho-myoken/
Étienne Zeisler, Deshimaru sensei's interpreter:
"Étienne who spoke English correctly became naturally the appointed translator of Master Deshimaru.”
(Stephane Kosen Thibaut)
„Étienne, aki az angolt helyesen beszélte, természetesen lett Deshimaru mester kijelölt tolmácsa.”
"Étienne faithfully translated him, intuitively understood what Sensei wanted to say because he was not hindered by his own thoughts."
(Roland Yuno Rech)
„Étienne hűségesen tolmácsolta franciául Desimaru tört angolságát, ösztönösen értette, mit akart mondani a szenszei, mert nem hagyta, hogy saját gondolatai megakadályozzák ebben.”
From his wife's memories:
Étienne was born on the 17th of February, 1946 in Budapest, to Katalin Taubner (daughter of a banker in Budapest and also Miss Budapest pre-war!) and Ferenc Zeisler (wool manufacturer). In 1948, they secretly fled Hungary to escape the Russian abuses. Their project was to join the United States but the “friend”, to whom they had entrusted the few possessions they destined to their flight, disappeared in the wild… They find themselves with nothing to Paris and compatriots gradually help to find work. His mother works in a garment factory and his father in the industrial knitting.
Étienne spoke French and Hungarian and decided at the age of 7 to translate his name from István to Étienne. The whole family had the stateless status (status no longer exists). Étienne has made numerous attempts to obtain French citizenship, but only obtained it after the birth of Alexis in 1973! In 1968 and 69, when we met at Mr. Lambert’s yoga, we also followed the first lessons of Sensei, especially zazen Sunday in Gretz, the Theravada temple of Mr. Joly. This is where we received the Bodhisattva ordination. We went for the first time to Japan in 1970 with Sensei.
Malika Reigetsu (令月) Le Grand
This photograph was taken in the dojo of Avenue du Maine at the day of the marriage of Étienne and Malika.
Ferenc Zeisler, father of Étienne Zeisler is behind Master Deshimaru.
Zeisler István feleségének emlékeiből:
Étienne 1946. február 17-én született Budapesten, Taubner Katalinnak, (egy budapesti bankár lányának, és a háború előtti Budapesti Szépségverseny győztesének) és Zeisler Ferencnek (textilmunkás) gyermekeként. 1948-ban titokban elhagyták Magyarországot, hogy elkerüljék az orosz megszállást. Céljuk az volt, hogy eljussanak az Amerikai Egyesült Államokba, de az a „barát”, akinek átadták kevéske holmijukat, amit a menekülésükre szántak, eltűnt... Koldusbotra jutva találták magukat Párizsban, és honfitársaik segítségével igyekeztek munkát találni. Édesanyja egy ruhagyárban dolgozott, édesapja pedig egy kötőüzemben. Étienne, aki franciául és magyarul is beszélt, 7 éves korában döntött úgy, hogy a nevét hivatalosan Istvánról Étienne-re változtatja. Az egész családnak hontalan státusza volt (ez a státusz már nem létezik). Étienne számos kísérletet tett a francia állampolgárság megszerzésére, de csak 1973-ban, Alexis születése után sikerült neki! 1968-ban és 69-ben, amikor Lambert úrnál a jóga órákon találkoztunk, Desimaru-szenszei első tanításait is követtük, különösen a vasárnapi zazen-t Gretzben, Joly úr Théraváda templomában. Itt kaptuk meg a bódhisattva felavatást. 1970-ben először utaztunk Japánba szenszeijel.
„Egyetemi tanulmányaim idején ismerkedtem meg a
zennel. Jogi diplomát szereztem, és elhelyezkedtem
egy vállalatnál. Aztán saját vállalkozásba kezdtem,
amely kudarcba fulladt. Ez idő alatt végig
gyakoroltam a zazent. Később csináltam egy másik
céget. A mesterem meghalt, de én folytattam a
gyakorlást. Majd felkértek a zazen oktatására, amit
immár idestova húsz éve gyakorlok. Pillanatnyilag
teljesen ennek szentelem magamat.”
(Beszélgetés Zeisler Istvánnal a touloni rádióban, 1990)1990-ben Zeisler visszatért Budapestre, hogy a Dunába szórja két hónappal azelőtt elhunyt édesapja hamvait, majd megállás nélkül végigvezette az utat Budapesttől Párizsig, ahol tizenhárom nappal később, 1990. június 8-án ő is meghalt, negyvennégy éves korában.
Unedited texts of Master Zeisler
Translations of edited texts of Master Zeisler
佛祖正傳菩薩大戒血脈
Busso shōden bosatsu daikai kechimyaku
The Bloodline of the Buddha’s and Ancestors’ Transmission of the Great Bodhisattva Precepts
The zen lineage chart of Étienne Zeisler (1946-1990), nom de dharma: 仙空黙照 Senkū Mokushō,
inherited the dharma of both Deshimaru Mokudō Taisen & Niwa Zuigaku Rempō.
Edited by Gábor Terebess.
Au premier rang, de gauche à droite: Thibaut, Rech, Niwa zenji, Zeisler
Taisen Deshimaru sensei décède le 30 avril 1982 à Tokyo, d’un cancer du pancréas, sans avoir donné de transmission officielle (shiho). Après sa mort trois de ses plus proches disciples ont été certifiés maîtres (en 1984) dans la tradition du zen Sōtō, par 丹羽 (瑞岳) 廉芳 Niwa (Zuigaku) Rempō (1905-1993), sans jamais avoir connu les trois disciples:
1) Stéphane Thibaut (1950-), nom de dharma: 泰元興仙 Taigen Kōsen (Association du Vrai Zen de maître Deshimaru; Kōsen sangha)
2) Roland Rech (1944-), nom de dharma:
泰山雄能
Taisan Yūnō (AZI – Association Zen Internationale)
3) Étienne Zeisler (1946-1990), nom de dharma: 仙空黙照 Senkū Mokushō
https://www.tkbe.hu/emlekoldal/zeisler-istvan-szenku-mokuso-1946-1990
Mokusho Zeisler mester (1946-1990) kommentárjai,
melyeket Dógen mester (1200-1253.) szövegéhez, a Sanjushichi bodaibunpohoz, a Felébredés harminchét szárnyához fűzött.
A Sanjushichi bodaibunpo a Buddha tanításainak egyik beosztása. Van a négy meditáció a hamis látásmódók megszüntetésére. A négy megfigyelés, a négy utalási keret, a tudat négy megalapozása, a szatipatána. Megszüntetni a hamis látásmódokat, az megszüntetni a ragaszkodást az énhez. Ez már önmagában elég sok. A legtöbb embernek nehéz megszüntetnie azt az ideát, hogy létezünk önmagunkban. A dukka, az alapvető szenvedés egyik oka tulajdonképpen az, hogy állandóan erőfeszítést teszünk arra, hogy megragadjuk, vagy megszilárdítsuk ezt a nem létező ént. Pl. megpróbálni megérteni a megérthetetlent, megpróbálni rendszerezni a világot. Megpróbálni kibékíteni az ellentétes tanításokat. Szenvedünk, amikor elveszítjük a barátainkat, egyébként a szokásainkat is. Mindez szenvedés. Nyolcvannégyezer, vagyis végtelen szenvedés van. A bodai felé vezető harminchét úton van a négy meditáció a hamis látásmódok megszüntetésére, a négy helyes erőfeszítés, a négy hozzáférés a természetfeletti erőkhöz, majd az öt képesség, ami a helyes cselekvéshez vezet. Aztán az öt erő, amely ebből az öt képességből ered, utána a hét út a szatorihoz, és legvégül a nyolcrétű nemes ösvény. Összesen harminchét.
Zazen közben mindenki Buddhává válik. De ha erre gondolunk, nem tudjuk elhinni. „Én, Buddha?” Ez lehetetlen. Folytatni a zazent, az lemondani erről az énről. Ha lemondunk arról a világról, ami elválaszt engem és Buddhát, akkor helyes látásmódunk lesz a testünkben itt és most. Személyesen megismerjük az igazi eredetiségünket. A shikantaza ez a test és tudat, ami megmarad. Amikor a saját testetekkel látjátok ezt, ti magatok is Buddha vagytok.
Sanjushichi azt jelenti harminchét, ez nagyon egyszerű. A nyolcrétű ösvény második tagja a helyes gondolkodás.
Dógen mester azt mondja: „Amikor birtokoljuk ezt a helyes gondolkodást, a tíz irány összes Buddhája létezik. Amikor a Buddhák megjelennek a tíz irányból, az a helyes gondolkodás pillanata. A helyes gondolkodás sem a miénk, sem a többieké. És bár csak a jelenben jelenik meg, olyannak kell lennie, mint Buddháé Benaresben.”
Ugyanazzal a gondolkodással kell bírnunk, mint Sákjamuni. Egy öreg Buddha azt mondta: gondolkodni gondolkodás nélkül. Hogyan? Hishiryo, ez a helyes gondolkodás. Maradjatok ülve, amíg a zafutok szét nem esik cafatokra, ez a helyes gondolkodás. Egy szerzetes megkérdezte Yakusant:
Hogyan lehet gondolkodni a nem-gondolkodásból? – Yakusan így válaszolt: Hishiryo.
A zazen nem gondolkodás. Különbözik a gondolkodástól. Ha követjük és fejlesztjük a gondolatainkat, az agy ideges lesz. De ugyanakkor nem is a gondolatok hiánya. Nem nem-gondolkodás. Sok meditációban a szatori a gondolkodás hiánya. „Kómában voltam, rendkívüli volt!” A tudat elsötétül, a test elgyengül. Ez a meditáció veszélye. Ezért fontos a kyosaku. Ha valaki alszik, a kyosakunak erősen kell ütnie. Együttérzésből. Sem kontin, sem szanran. A hishiryo sem gondolkodás, sem nem-gondolkodás. Mi ez? Ha megpróbálunk gondolkodni róla, még bonyolultabbak leszünk.
Hogy lehet megmagyarázni valamit, ami nem is gondolkodás, és nem is nem-gondolkodás? Sokféle gondolkodás van: egzisztencializmus, strukturalizmus, filozófiai gondolkodás, vallásos gondolkodás, a vallások, híres emberek, Mao Ce Tung gondolkodása. De a hishiryo az, amikor az agyunk visszatér a normális állapotába. Ebben a normális állapotban, ha a filozófiára gondoltok, nem alkottok rendszereket, ha Istenre gondoltok, nem alkottok rejtélyeket. Ha önmagatokra gondoltok, nem teremtetek egoizmust, ha a többiekre gondoltok, nem teremtetek irigységet. Minden karma azonnal el van vágva. Ez a helyes gondolkodás.
Akárhol is legyen, akárhova is menjen a tíz irányba, minden helyen, Buddha megjelenik. Így Yakusan azt válaszolta a tanítványának:
Hishiryo, túl a gondolkodáson.
Ez a tudatunk természete, önmagunk lényege. A normális állapot nem eszme, nem kategória, ez a végtelen út, felmérhetetlen. Ez Sákjamuni Buddha gondolkodása. A világegyetem gondolkodása.
Az emberek könyveket írnak a nagy emberek, nagy egyházi személyek gondolkodásáról, de az igazi vallásos gondolkodás csak a jelenben jelenik meg, itt és most, nem mérhető, nem átalakítható. Mestertől tanítványnak adódik át, hasonlóan egy élő halhoz. Az összes gondolkodást rendszerbe foglalják: kapitalizmus, marxizmus, de ami friss és új, az csak ebben a testben és tudatban jelenik meg. Tehát a helyes tartásból jön a helyes légzés, a helyes légzésből a helyes gondolkodás. Addig ülni a zafun, míg szétporlad, ez az eredeti gondolkodásunk. A hishiryo tudatosság.