Pronco, Leonardo: A japán nó dráma és Beckett abszurd színháza.
Ford. Thomka Ágnes.
Új Symposion (Újvidék). 1976. 10. sz. (október) (138. sz.) 353-356. old.
[Részl. a szerző, Leonard C. Pronko: Theater East and West című művéből.]
Paul Claudel (színpadi művei Barrault színházának repertoárdarabjai) még az 1890–es években Kínában, majd japánban teljesített diplomáciai szolgálatot éveken át. Többek között ezt írja a nó–drámáról: „Vaki – talán emlékeznek, ez a másodszereplő, a kontrás, az, aki kinéz és vár, aki azért jött, hogy várjon ... Ő vár – és valaki megjelenik, isten, hős, remete, démon, kísértet: a site [a főszereplő]. Mindig: az ismeretlen követe.” Tegyük még hozzá: a vaki mindig egy fa – a fenyőfa – előtt várakozik, nemegyszer másodmagával, kísérőjével. A negyedik személy időnként: egy gyerek ... Claudel feljegyzése évekkel 1953 előtt íródott. 1953 előtt, amikor Samuel Beckett megírja, és a színházak bemutatják Godot–ra várva című darabját, ahonnan sokan az európai dráma új korszakát számítják. Két csavargó vár itt Godot–ra – aki azonban nem jön. Egy fa előtt (de kiszáradt fa előtt) várakoznak. Egy gyerek jelenik meg – Godot küldötte ... Ez a jelentős mű is, látjuk, a nó szellemében (vagy legalábbis a nóval azonos szellemiségben) fogant.
(Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint, Gondolat, Budapest, 1988.)
Cseke Ákos: Szóval élek
A kései Beckett kisprózájáról
Kortárs, 2009/2, 168-179. old. |
“The Theatre of Mind: Samuel Beckett and the Noh,”
by Yasunari Takahashi
Encounter 58 (1982): pp. 66–73.
Beckett and Zen: a study of dilemma in the novels of Samuel Beckett
by Paul Foster
Wisdom Publications, 1989.
https://www.goodreads.com/book/show/374464.Beckett_and_Zen
PDF: Zen and the Art of Self-Negation in Samuel Beckett’s Not I
by Kyle Gillett
Art With Nothing to Express: Samuel Beckett and Zen
by Archie Graham
Journal of Beckett Studies, January 2002, vol. 11, no. 2 : pp. 20-55
No-Thing Is Left to Tell
Zen/Chaos Theory in the Dramatic Art of Samuel Beckett
by John Leeland Kundert-Gibbs
University Press Copublishing Division / Fairleigh Dickinson University Press, 1999
The Track of Zen in Samuel Becketts "Endgame"
by Haleh Zargarzadeh
,Journal of Faculty of Letters and Humanities, Tabriz University. Fall 2004, Volume 47, Number 192, pp. 233-262.
PDF: Zen, A Better End to ‘The Game’: A careful study on Becket’s Endgame
by Mojgan Abshavi & Seyed Hossein Sadat Hosseini Khajooee
International Journal of Humanities and Cultural Studies, Volume 3, Issue 2, September 2016
PDF: Four Men Shaking
Searching for Sanity with Samuel Beckett, Norman Mailer, and My Perfect Zen Teacher [= Kyudo Nakagawa Roshi]
by Lawrence Shainberg
https://www.shambhala.com/excerpt-four-men-shaking/
“Inexplicably good karma”—to this, author Lawrence Shainberg attributes a life filled with relationships with legendary writers and renowned Buddhist teachers. In Four Men Shaking he weaves together the narratives of three of those relationships: his literary friendships with Samuel Beckett and Norman Mailer, and his teacher-student relationship with the Japanese Zen master Kyudo Nakagawa Roshi. In Shainberg’s lifelong pursuit of both writing and Zen practice, each of these men shaped his experience. The audacious, combative Mailer comes to represent, for Shainberg, the Buddhist concept of "form," while the elusive and self-deprecating Beckett seems to embody an awareness of "emptiness." Through it all is Nakagawa, the earthy, direct Zen master challenging Shainberg to let go of his endless rumination and accept reality as it is. |
