Terebess fűszerkalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Terebess-kert főlapjára

Maláj vegetáriánus barbecue

• Sült zsenge kókuszdió (kelapa bakar) és csemegekukorica
Maláj útmenti sütődék (warong) kínálatából. Az éretlen kókuszdiókat vashordóban sütik majnem egy óra hosszat. A meleg kókuszlé állítólag nagyon egészséges, a puha húsa pedig könnyen kikanalazható. (A megérett kókuszdió levét rendszerint kiöntik.) >>>Tovább

• Banán - Musa acuminata >>>Tovább

http://www.museums.org.za/bio/plants/musaceae/musa.htm

• Kenyérfa
(Atrocarpus communis, A. incisa vagy A. altilis), más néven TRÓPUSI KENYÉRFA, az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó dél-csendes-óceáni fafaj; a helybéliek legfontosabb élelmiszernövénye. Magassága 12-18 m, levelei nagyok, fényesek, tojásdadok, csúcsuk felé 3-9 karéjúak. A porzós és a termős virágok külön virágzatokban, egyazon növényen fejlődnek (váltivarú egylakiak). A porzós virágok tömött, bunkószerű barkákban, a termős virágok szivacsos virágzati tengelyen ülve nagy, rücskös felületű fejecskébe tömörülnek. Termése („kenyérgyümölcs”) a virágzatból fejlődő makk-terméságazat, amelynek átmérője 10-20 cm, színe zöldes vagy barnászöld. Ehető része a virágok elhúsosodott és részben összenőtt lepelleveleiből álló fehér, kissé rostos gyümölcshús.
A kenyérfát a Maláj-szigetvilágban vonták termesztésbe, valószínűleg itt őshonos. A növény innen terjedt el Óceánia déli, trópusi területein. Újvilági meghonosodása a Bounty nevű hajó nevezetes útjával kapcsolatos. James Cook kapitány, aki a kenyérfát korábbi csendes-óceáni utazásai során látta, azt javasolta, hogy szállítsanak facsemetéket az Antillákra, ahol a termés a néger rabszolgák tápláléka lehet. A Bounty legénységének lázadása miatt a terv meghiúsult. Egy második expedíciónak sikerült a kenyérfát eljuttatni Jamaicára, megtelepíteni, de a várakozásokkal ellentétben fő élelmiszernövényként nem vált be, mert a rabszolgák szívesebben ették a banánt és a pizángot.
A kenyérfa termése nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, főzik vagy megszárítják, és lisztté őrlik. A Karibi-térségben és az amerikai kontinensen Mexikótól Brazíliáig a kenyérfát a házak körül nevelik, termését a piacokon árusítják. A mag nélküli alakokat gyökérsarjakkal vagy gyökérdugványozással szaporítják.
A déltengeri szigeteken a fa kérgének rostos, belső részéből ruhát, fájából kenut és bútort készítenek, tejnedvéből ragasztót és tömítőanyagot nyernek.

• Pilidió - Canarium ovatum
a balzsamfafélék vagy tömjénfafélék (Burseraceae) családjába tartozó növénynemzetség; a Fülöp-szigeteken őshonos faját (C. ovatum) ehető csonthéjas terméséért termesztik, amely fontos zsír- és fehérjeforrás. A sűrű lombú trópusi fa magassága eléri a 20 m-t, és évente akár 32 kg termést is ad. A 6-7 cm hosszú, vastag héjú termés kemény, háromszögletű csontárját kevés húsos termésfal veszi körül, amely megfőzve ehető; a termés fő értéke azonban a mandulához hasonló alakú és ízű mag, amelyet pirítva fogyasztanak. A pilidió sok zsírt tartalmaz és könnyen emészthető. Édes olaját a cukrászipar hasznosítja, pirítva, őrölve csokoládé dúsítására is használják.

• Pomeló - Citrus grandis >>>Tovább
a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó, valószínűleg Malajziában és Polinéziában őshonos, 6-13 m magas gyümölcstermő fa; a citrom és a narancs közeli rokona. Levelei a narancséihoz hasonlók, de levélnyelei szélesen szárnyasak, fonákuk és fiatal hajtásai pedig molyhosak. Virágai nagyok, fehérek, grépfrúthoz hasonló, rendkívül nagy termései gömbölyűek, ill. körte alakúak, héjuk színe éretten citromsárga, illatuk kellemesen fanyar. Az ehető terméshús halvány, sárgásfehér vag y piros, a gerezdek könnyen szétválaszthatók. A pomelót keleten különösen kedvelik.

• Rambután - Nephelium lappaceum >>>Tovább
a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó, Malajziában őshonos, ízletes gyümölcséért termesztett fa. Élénkpiros, tojásdad termése kisebb tyúktojás nagyságú, hosszú, puha tüskék borítják, húsa ízletes, savanykás. A növény magassága 10-12 m.