« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Tiszaörvény és környéke lapra
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Terebess-kert
5358 Tiszafüred (Tiszaörvény)
Hunyadi János utca 3.

Hableány Hotellel szemben
Hátsó bejárata: a Kinizsi utca végén
Hrsz.: 1658, 1660/2 (összesen: 9112 m2)

Eladó!
Érdeklődni ingatlanügyben: 06 30 9610 412

Fotók a kertről:
http://www.huiskopenhongarije.nl/index.php?option=com_joodb&view=article&joobase=2&id=9:


 

 

Egzotikus gyümölcsöskert


A KERT NEM LÁTOGATHATÓ!
"Szürke minden elmélet, zöld csupán az élet aranyfája!" Goethe

Tartalom
Egzotikus vagy feledésbe merült ehető magvú-gyümölcsű fák, cserjék, évelők, egynyáriak,
amelyek megmaradtak a Terebess-kertben:

 

Actinidia (kivi)

Actinidia arguta (japánegres, kopaszkivi) > német nyelvterületen 'Weiki' vagy bajorkivi
~ 'Issai' (öntermékeny!)
~ 'Ken's Red'
~ 'Zöld óriás' porzó nem nem hajtott ki 2009-ben

Actinidia deliciosa (kínai egres, szőrös kivi)
~ 'Hayward'
~ 'Jenny" (öntermékeny!)
~ 'Oriental delight' (öntermékeny!)

Actinidia kolomikta (amuri egres, mandzsu kivi)

Actinidia callosa (kínai vad kivi) se porzó, se termő nem hajtott ki 2009-ben

Actinidia melanandra (kínai vad kivi) porzó nem hajtott ki 2009-ben

Actinidia arguta × melanandra (hibrid muskotályos kivi) termő nem hajtott ki 2009-ben

Akebia (akébia)


Araucaria (araukária)
Budapest-Mátyásföldön


Asimina triloba (pawpaw)


Berberis (borbolya)


Carya (pekándió)

Carya illinoiensis (pekándió)

Carya ovata (fehér hikoridió) elpusztult!

Castanea (szelídgesztenye)

Castanea mollissima (kínai szelídgesztenye)

Castanea sativa x mollissima (eurázsiai hibrid szelidgesztenye)
~ 'Bouche de Betizac'
~ 'Maraval'
~ 'Marsol'
~ 'Precoce Migoule'

Cornus (som)

Cornus mas
~ 'Jolico' (nagytermésű húsos som)
~ 'Lutea' (sárgatermésű húsos som)

Cornus officinalis (japán som)

Crataegus (galagonya)

Crataegus schraderiana (görög galagonya)

Cydonia (birs)

Cydonia oblonga (birs)
~ 'Bereczki'
~ 'Konstantinápolyi'
~ 'Leskováci'
~ 'Vranja'

Pseudocydonia sinensis (kínai birs)


Diospyros (hurma)

Diospyros kaki (hurma, kakifüge, datolyaszilva)
~ 'Choccolatino'
~ 'Hana Fuyu'
~ 'Tipo'
~ 'Vaniglia'

Diospyros virginiana (virginiai datolyaszilva)


Elaeagnus (gumi)


Eriobotrya (japán naspolya)
Budapest-Mátyásföldön


Ficus carica (füge, kb. 40 féle)


Gingko (páfrányfenyő)


Juglans (dió)

Juglans nigra (fekete dió)

Juglans regia
~ 'Alsószentiváni 117'
~ 'Ukrán óriás'
~ 'Pirosbélű' ['Rubra' vagy 'Kirschnuss']
~ 'Milotai 10'
~ 'Tiszacsécsi 83'

Juniperus (boróka)

Juniperus communis (közönséges boróka)

Juniperus oxycedrus (spanyol vagy vörös boróka)

Juniperus virginiana (virginiai boróka)

 

Leuzea (szibériai maral-gyökér)


Leuzea rhapontica (L.) J. Holub. (= Centaurea rhapontica L., Leuzea carthamoides)


Lonicera (kék mézbogyó)

Lonicera caerulea var.
~ dependens (mézbogyó, Közép-Ázsia)
~ kamtschatica 'Blue Velvet' (kamcsatkai mézbogyó)
~ kamtschatica 'Blue Triumph' (kamcsatkai mézbogyó)


Lycium chinense (kínai ördögcérna, lícium, goji-bogyó)


Mespilus (naspolya)


Morus (eperfa)

Morus alba (fehér eperfa)
~ 'Pendula' (szomorú eperfa)
~ var. nigra (fekete termésű változat)

Morus kagayamae (= Morus bombycis) (platánlevelű eperfa)

Morus nigra (savanyú szeder, fekete eperfa)
~ 'Trnaviensis' (nagyszombati fekete eperfa)

Opuntia (fügekaktusz)
Kistarcsán


Physalis (földicseresznye, tomatillo stb.)

Pinus (ehető fenyőmag)

Pinus gerardiana (himalájai diófenyő)

Poncirus trifoliata (vadcitrom)


Prunus (japánszilva, kökény, laposbarack, mirabolán, ume)

Prunus domestica 'Elena'
~ 'Stanley'

Punica granatum (gránátalma)


Pyrus (nashi)
Budapest-Mátyásföldön


Ribes (egres, köszméte)

Ribes grossularia
~ Rixanta
~ Invicta
~ Rokula
~ Hinnomaki


Rubus (tüskétlen szeder)

Rubus fruticosus cv. Thornfree
~ Navaho
~ Arapaho
~ Black Satin
~ Hull
~ Lochness


Schisandra chinensis (ötízbogyó)


Sorbus (berkenye)

Sorbus domestica (nagytermésű házi berkenye)

Torreya (nagymagvú tiszafa)
Budapest-Mátyásföldön


Vitex

Vitex agnus-castus (illatos barátcserje)


Vitis labrusca (rókaszőlő) etc.

Rezisztens szőlők: Néro, Fanny, Moldova, Esther, Palatina (augusztusi muskotály), Othelló, Japán Izabella

Magnélküli csemegeszőlők: Thompson Seedless, Crimson Seedless, Muscat Bleu, Belgrádi magvatlan, Centennial seedless, Helikon szépe, Jupiter, Kismis moldavszkij, Nagyezsda, Vénusz


Ziziphus (jujuba)

Ziziphus jujuba
~ 'Lang'
~ 'Li'
~ 'Mela'
~ 'Pera'
~ 'Rotondo'

 

 

 

 

 

Fűszerfüvek

 

Ruta graveolens 'Jackman's blue'
kerti ruta

Helichrysum italicum - Elicriso
currynövény, karifű, olasz szalmagyopár

Allium ursinum
medvehagyma - fehér virágú

Allium ursinum
medvehagyma - sárga virágú

Mentha ×piperita
borsos menta, borsmenta, angol menta, csokoládé-menta

Mentha ×piperita nm. citrata
narancsmenta

Mentha sp.
szamóca menta

Mentha ×piperita citriodora
bergamott-menta

Mentha ×piperita 'eau de cologne'
kölni(víz)-menta

Mentha ×piperita
mojito-menta

Mentha ×gracilis Sole (variegata)
gyömbérillatú menta

Mentha arvensis var. banana
banán menta

Mentha aquatica
vízi menta

Mentha cervina (syn. Preslia c.)
angol vízi menta

Mentha arvensis var. piperascens
japán menta

Mentha citrata
citromillatú menta

Mentha niliaca
egyiptomi menta

Mentha requienii
korzikai menta

Mentha spicata var. crispa
fodormenta

Mentha pulegium
csombormenta, pólémenta

Mentha spicata var. Marocan
marokkói menta

Mentha suaveolens
almamenta

Mentha suaveolens 'Variegata'
ananászmenta

Mentha suaveolens x piperata
grépfrút-menta

Satureja hortensis
kerti csombor (csombord), borsfű, borsika

Satureja montana (4)
hegyi pereszlény, téli borsfű

Satureja douglasii (syn. S. chamissonis)
indián menta, yerba buena

Satureja spicigera (syn. repandra)
kúszó borsfű

Nepeta cataria
illatos macskamenta

Ocimum basilicum
kerti (vagy édes) bazsalikom

Ocimum tenuiflorum (korábban: Ocimum sanctum)
Krishna tulsi, bíbor levelű szent bazsalikom

Rumex sanguineus var. sanguineus
vérsóska

Spilanthes acmella és Spilanthes oleracea
jambú (do rio) Brazíliában
ábécéfű, szenyefű, huszárgomb

Thymus vulgaris "Rasta"
kakukkfű

Thymus vulgaris 'Silver posie'
tarka kerti kakukkfű

Thymus vulgaris 'Snow white'
törpe kerti kakukkfű

 

 

A Tisza-tó környékének hagyománya

A híres ártéri dzsungelgyümölcsösöket néhány kutató szerint a honfoglalók már itt találták a Tisza és mellékfolyói árterében. A XVII. században Evlia Cselebi török utazó is megcsodálta az óriási, félvad fákat, megízlelte és ékesszólóan dicsérte zamatos gyümölcseiket. A penyigei vörös- és a nemtudom szilva; a kenéz piros-, a sóvári-, a kormos- és batul alma; az árpával érő-, a császár- és a vérbelű körte fajtákat és a papírvékony héjú, olajos belű diókat termő fák a tavasszal és ősszel az áradás iszapja táplálta ártereken nőttek. Emiatt voltak olyan ízesek, zamatosak és sokkal edzettebbek, mint a termesztett gyümölcsök. Az ősi tájfajták közé tartozó tányéralmák, bőralmák, a kormos almák akár egy évig is elálltak. De a gyümölcsöket inkább aszalták, vagy lekvárt főztek belőlük, a XVI. századtól lendült föl a pálinkafőzés és az ecetgyártás. 1624-1633 között az ecsedi uradalomhoz tartozó községek közül gyümölcsöt termeltek Tarpán, Kisnaményban, Kisaron, Tivadarban, Nagyarban a Tisza mentén, a Szamos mentében (Tunyog)Matolcson, Penyigén, Nábrádon, Kölcsén és Géberjénben. A török időkben a Tiszán és a Szamoson tutajon (lábón) szállították le a gyümölcsöket a délebbi vidékekre, ahol elcserélték gabonáért, illetve az értük kapott pénzért terményt vásároltak. Tarpa évszázadokkal ezelőtt is annyira nevezetes volt a gyümölcseiről, hogy a gyümölcsöt termelő és kereskedő lakókat "Ómahuppanósoknak" csúfolták a környéken. A Tiszahát és a Szamoshát gyümölcstermelése az ősi dzsungelgyümölcsösökre épült, a XIX. századtól lett keresett a szatmári égetett szilvapálinka. Nagyon híres és kedvelt volt a penyigeinek, vagy "nemtudom" szilvának hívott igen bő és jó termésű szilvafaj, amely ma is nagy területeken terem a Tisza menti falvakban. A régi ártéri gyümölcsösökben azonban lényegesen több körte volt, mint ma. Sajnos, a dzsungelgyümölcsösökből mára csak Kisar, Tivadar és Tarpa határában maradt meg mozaik.

http://www.elender.hu/~fgypolgh/uj.html
http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=40
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/02/254.html
Gyümölcsaszalás: http://www.felsotisza.hu/aszalo/aszalo.html

 

A szikes talajok javítása, művelése
Magyar Szó, 2009. március 17.

Agyagos részük kevésbé kristályos ásványból (montmorillonit, illit), mint inkább zömmel amorf kolloidokból áll. A szolonyecek B-szintjének N-szolgáltató képessége még a savanyú erdőtalajokénál is lényegesen rosszabb. A Na-talajokra jellemző kedvezőtlen vízgazdálkodás párosul a magas sókoncentrációval, ami a szikeseket a legterméketlenebb talajok kategóriájába süllyeszti. Javítás nélkül csak optimális csapadékeloszlás mellett termeszthető rajtuk búza, esetleg kukorica.

A szikesek nagyon nehezen művelhető talajok. Tömörödött, rossz szerkezetük miatt a bennük zajló mikrobiológiai folyamatok vontatottak. Az elporosodott talajfelszín miatt nehezen veszik be a vizet, de ha mégis beáznak, akkor felületük ellatyakosodik, alul viszont megmarad a száraz por. Nagyobb esőzések hatására belvizes területekké válnak. Ha a talaj kiszárad, akkor mély repedések keletkeznek benne, amelyek a növények gyökérzetét széttépik.

Szántóföldi vízkapacitásuknak (VK) gyakran 90%-nál is nagyobb része a növények számára felvehetetlen, holt vizet (HV) tartalmaz. Altípusuktól függően előfordul, hogy a B-szint kémhatása erősen lúgos (pH = 8,5–10!), míg az A-szint lényegesen savanyúbb.

Művelésükkel, javításukkal neves szakemberek egész sora (Tessedik Sámueltől kezdve a múlt század 60-as, 70-es éveiben Szabolcs, Jassó stb.) foglakozott. Eredményeik nagy része ma is helytálló.

Fizikai javításuk meliorizációból áll, ami magában foglalja a belvizek elvezetését, a talajvízszint szabályozását fő- és osztócsatornákkal, valamint alagcsövezéssel – vakonddrénezéssel –, továbbá az öntözést.

A fizikokémiai eljárások közé tartozik a pufferoló és szerkezetjavító anyagok talajba juttatása, továbbá a B-szint mélylazítása. Például szolonyecek esetében az A-szint viszonylag savanyú, a B-szint sárgaföldje nagyobb mésztartalmú. Ezért a B-szintből kibányászott sárgafölddel be lehet teríteni a feltalajt (500 m3/ha). Ez a módszer az ún. digózás. Másik eljárásként meg kell említeni a mészkőpor 25t/ha-os adagú használatát. Ha cukorgyári mésziszappal lúgosítunk, akkor ebből a javítóanyagból 50 tonnát juttassunk ki 1 ha területre.

Előfordul az is, hogy a szikes talaj lúgos (pH?7,5) ahhoz, hogy a mész oldódni tudjon benne. Ilyen esetben a javítóanyag 1/3 része legyen gipsz (ami annyira lecsökkenti a pH-értéket, hogy a CaCO3, illetve a CaO oldódni tud), 2/3-a pedig mész. A szononcsák-szolonyec típusú szikes talajok esetében például van elegendő Ca, de a magas pH-érték miatt ez nem oldódik, ezért javításukra 20–30 t/ha-os adagban gipszet használnak, de megfelelő a lignitpor 50–60 t/ha-os mennyiségű kijuttatása és bedolgozása is. A lignitporban lévő kén (S) kénsavvá (H2SO4) oxidálódik, ami savanyítja a talajt, illetve annak kémhatását semlegesíti.

A biológiai talajjavításuk sziktűrő, erőszakos gyökérzetű növények telepítéséből áll. Ilyenek például a fás növények közül a varjútövis benge (Rhamnus cathartica), továbbá a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), míg a fűfélék közül a sziki mézpázsit (Puccinellia distans ssp. limosa), illetve a tarackos tippan (Agrostis stolonifera).

A szikeseket – megjavításuk után – mélylazítóval kell átlevegőztetni, majd A-szintjüket ősszel sekélyen meg kell szántani. Ily módon termeszthető rajtuk búza, kukorica, szöszösbükköny, somkóró, köles, napraforgó (rizs is).


Özvegy István

 

 

SZIKES TALAJOK

A talajok elszikesedésének folyamatát a nátriumsók felhalmozódása okozza. A szikes talajok legjellegzetesebb sajátossága a vízzel szemben való viselkedés. Nedvesen elfolyósodnak, sajátos pépes állapotúvá válnak. Az átázott szikes talajban a víz kapilláris mozgása lehetetlenné válik.
Kedvezőtlen tulajdonságai miatt, szántóföldi hasznosítása korlátozott
Kiszáradva a szikes talajok kőkeményekké válnak. Össze-repedeznek és száraz állapotban majdnem megművelhetetlenek. A szikes talajoknak rendkívül rossz a vízgazdálkodásuk. Nyáron, esős időben a talaj felszíne 1-2 cm mélyen teljesen szétázik. A talaj vízvezető képessége jóformán teljesen megszűnik. A víz megáll a talaj felszínén és a szikes területet tócsák borítják. Ha azonban a talaj szelvényét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy már 5-10 cm mélyen a talaj teljesen száraz.
A rossz vízgazdálkodás miatt a szikeseken sok esetben kimondottan szárazságtűrő növények élnek.

A szikes talajok terméketlenségének okai

A talajok szélsőségesen rossz vízgazdálkodása
A szikes talajok oldható sótartalma
Erősen lúgos kémhatás.

A szikes talajok elterjedése Magyarországon

1.szikesedés, 2. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben

Magyarországon a szikesedés a mezőgazdasági talajhasználat legnagyobb problémája.

 

Szoloncsák talajok

Jellemző tulajdonságok

A
Szürke, kékesszürke, tömődött, szerkezet nél-küli vályog, homokos vályog. Humusztar-
talma nem nagy, 0,5-2%. Mindig tartalmaz
CaCO3-at. Vízoldható sótartalma nagy
(0,3-0,5%), melynél lehet kevesebb is. Kémhatása erősen lúgos (pH 8,5-9, 0-30 cm).

B
Kékesszürke, erősen tömött, nedves vályog, homokos vályog, ritkán agyag, amely
gyakran összecementált. Humusztartalma
az A szinthez képest csökkent. CaCO3-at. tartalmaz. Kémhatása erősen lúgos. Vas, mangán foltos, glejes. Átmenet a következő szintbe fokozatos (30-70 cm).

C
Sárgásszürke glejes, karbonátos talajképző kőzet. Erősen vizes. A falból gyakran szivá-
rog víz. Kavics, csigamaradványok, vasfol-
tosság, mészkonkréciók találhatók (70-150).

Szoloncsák talajok

Magas talajvízállású, mélyebb területeken fordulnak elő. A nagy sótartalmú talajvíz mintegy 80 cm mélységben megtalálható, de gyakran ennél magasabban is jelentkezik. Azt a folyamatot, amikor a felszín közeli talajvízből a kapillárisan felemelkedő sós víz elpárolog és a talaj felszínén visszamaradnak a kicsapódó sók, szoloncsákosodnak, az így keletkezett talajt pedig szoloncsáknak nevezzük. Általában 0,15 % a minimális sóhatár, a maximum pedig több százalékot is elérhet. A vízoldható sók közül a Na-sók (Na2CO3, szóda) az uralkodók. A hazai szoloncsák talajok már a felszíntől tartalmaznak CaCO3-at. Jellemző még a monoton lefutású profil. Az egyes genetikai szintek nehezen különíthetők el, mivel kicsik a különbségek.
Talajképző kőzet: Karbonátos, löszös homok, vályog, agyag.
Talajvíz: 80 cm körül.
Növényzet: Sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), pozsgás zsázsa (Lepidium cartilagineum), útszéli zsázsa (Lepidium Draba). Szántóföldi hasznosításra nem alkalmas talajok.


Szoloncsák-szolonyec talajok

Jellemző tulajdonságok

A
Világosszürke vályog, homokos vályog. Humusztartalma 1,5-2% körüli, meszes. Kémhatása erősen lúgos. Vízoldható sótartalma nagy
(0,3-0,5%, 0-10 cm).

B1
Szürkésbarna, gyengén kifejezett oszlopos szerkezetű vályog, homokos vályog. Kémhatása erősen lúgos (pH 9-10, 10-20 cm). Vízoldható sótartalom általában nagyobb, mint a felső szintben.

B2
Világos szürkésbarna, kékesszürkés-barna, erősen tömődött vályog, agyagos vályog. CaCO3-at tartalmaz. Kémhatása erősen lúgos (pH 9-10). Vízoldható sótartalma nagy, gyakran nagyobb mint a B1 szintben. Erősen vas, mangánfoltos, glejes. Csigahéjakat, mészkonkréciót tartalmaz. Átmenet fokozatos (20-70 cm).

C
Erősen vasfoltos, glejes, mészkonkréciós talajképző kőzet (70-150 cm).

Szoloncsák-szolonyec talajok

Kialakulásuk körülményei és profiljuk is nagyon hasonlít a szoloncsák talajokhoz, a talajvíz valamivel mélyebben, 1 m körül, helyezkedik el. Gyengén kialakult oszlopos szerkezetű B szintet tudunk elkülöníteni.
A felszínen, vagy ahhoz közel egy sómaximumot találunk és alatta a sótartalom észrevehetően csökken. A sómaximum többnyire a B2 szintben jelentkezik. Szénsavas meszet a szelvény teljes mélységében tartalmaz. Előfordulhat, hogy a B szint már a felszínen jelentkezik.
Talajképző kőzet: Löszös, karbonátos homok, vályog, agyag.
Talajvíz: 100 cm körül.
Növényzet: Sziki mézpázsit, pozsgás zsázsa, útszéli zsázsa, vasvirág vagy sziki saláta.
Szántóföldi hasznosításra nem alkalmas talajok.


Réti szolonyec talajok

Jellemző tulajdonságok

A 0-20 cm vastag, világosszürke, szürkés-barna, poros, lemezes szerkezetű agyag. Humusztartalma alacsony, 1,5-2%. Kém-hatása az enyhén savanyútól a gyengén lúgosig terjed (pH 6,2-7,5, 0-20 cm).

B1 8-10 cm vastag, néha vastagabb, oszlopos szerkezetű, sötétbarna színű, tömődött agyagos szint (20—30 cm).

B2 Barnás árnyalatú, sötétszürke, diós szerkezetű, tömődött agyag. CaCO3-at tartalmaz. Erősen lúgos (pH 8,5-9). Erős vas, mangánfoltos, vasborsós jelleg. Többször találunk fehér, kristályos gipsz-kiválást is. Átmenet fokozatos (40-80).

C Sárga, okkersárga, szürkéssárga, karbonátos talajképző kőzet, vasfoltok, mangánfoltok, mészerek, mészkonkréciók találhatók. Néha glejes (80-150 cm).

Réti szolonyec talajok

Hazánk legelterjedtebb szikes talaja. Szolonyec talajoknál a legfelső talajréteg kilúgzása miatt sós szint mélyebbre helyeződött.
A típus fő jellemzője az oszlopos szerkezetű B1-szint Na+-felhalmozással, igen rossz vízgazdálkodási tulajdonságokkal, igen gyenge vízáteresztő képességgel, mindig lúgos kémhatással és gyakran jelentős vízoldható sótartalommal, amelynek maximuma általában a B2-szintben található.
Talajképző Kőzet: Lösz, löszös vagy karbonátos agyag, vályog.
Talajvíz: 150-350 cm.
Természetes növényzet: sótűrő gyepnövényzet.
Szántóföldi művelésre csak a mély-, esetleg a közepes réti szolonyeceket használják.


Sztyeppesedő réti szolonyec talajok

Jellemző tulajdonságok

A
Világos barnásszürke színű, poros szer-kezetű. Humusztartalma alacsony. Vízold-ható sókat jelentékenyebb mennyiségben nem tartalmaz. Átmenet éles (0-18 cm).

B1
Sötétszürke, oszlopos szerkezetű, vasfoltos agyag. CaCO3-at többnyire nem tartalmaz. Kémhatása lúgos (pH 7,5-8). Vízoldható sókat kis mennyiségben tartalmaz. Átmenet éles, színben fokozatos (18-65 cm).

B2
Sötétszürke, diós, agyag, agyagos vályog. CaCO3-at tartalmaz. Kém-hatása lúgos (pH 8-9). Vas foltok, vas borsók találhatók. Átmenet fokozatos.

C
Világos szürkéssárga, okkersárga talaj-képző kőzet. Vas, mangánfoltok, vas-borsók, mészkonkréciót tartalmaz. Gyakran találunk mészfelhalmozódási szintet.

Sztyeppesedő réti szolonyec talajok

A talajvíz mélyebben helyezkedik el, mint a réti szolonyeceknél, ezért egy előrehaladottabb, kilúgzási folyamattal találkozunk. A legjobb tulajdonságú szikes talaj, ezért termősziknek is nevezik. Az oldható sók és a mész is mélyebben helyezkedik el. Mészakkumulációs szint a C szint alsó részén fordul elő.
Talajképző kőzet: Lösz, löszös vagy karbonátos agyag, vályog.
Talajvíz 3-4 m.
Növényzet: Sziki pozdor, veresnadrág csenkesz stb.
Általában szántóföldi művelés alatt álló területek, vagy elég jó minőségű legelők.
Könnyen javítható szikesek.
Meliorációval, talajjavítással növelhető termékenységük.


Szology talajok

Jellemző tulajdonságok

A
Vékony, szürke, porszerű, száraz, lemezes szerkezetű agyag. Humusztartalma csekély. Kémhatása savanyú (0—10 cm).

B1
Szürke, oszlopos szerkezetű agyag. Kémhatása enyhén lúgos. Átmenet fokozatos (10-30 cm).

B2
Világos sárgásszürke, tömör agyag. CaCO3-at tartalmaz. Kémhatása enyhén lúgos. Vízoldható sótartalma alacsony. Átmenet fokozatos
(30-70 cm).

C
Barnássárga, szürkéssárga talajképző kőzet. Vas, mangánfoltos. Mészkonkréciós
(70-150 cm).

Szology talajok

A szikes területek mélyebb térszíni részein fordulnak elő. Szologyosodás folyamata az erős kilúgzás következménye, az agyagásványbomlást kovasav kiválás kiséri.
Szántóföldi művelésre nem használt területek. Jellemző e talajokra, hogy az oszlopos szint felső részének anyaga megbomlik.
Talajképző kőzet: Lösz, löszös vagy karbonátos agyag, vályog.
Talajvíz: Különböző mélységben lehet.
Természetes növényzet: Sziki saláta cigánybúza


Másodlagosan elszikesedett talajok

Ezen talajtípusba tartozó talajok rendszerint öntözés hatására jönnek létre. A másodlagos szikesedés végbemehet bármely jó termékenységű, réti, öntés, öntéscsernozjom talajon. Ennek következtében a talajszelvény is különböző képet mutathat az eredeti talajszelvénytől függően.
A szikesedés kétirányú lehet:
1. Másodlagos szoloncsákosodás. Ebben az esetben az öntözővízben, vagy a megemelkedett talajvízben szállított oldható sók halmozódnak fel a talajszelvényben.
2. Másodlagos szolonyecesedés. Ebben az esetben az öntözővízben vagy megemelkedett talajvízben levő nátrium kicseréli a talajkolloidok felületén adszorbeált egyéb (főleg Ca2+) kationok jelentős részét.
A Magyar Alföld jelentős részén következett be a talajok ún. másodlagos szikesedése emberi beavatkozások miatt.

A szikes-talaj műveléséről (1880)
http://epa.oszk.hu/01100/01192/00639/pdf/00639_925-928.pdf

http://anubis.kee.hu/pdf/foldhasz/talajvedkornyved.pdf

 

 

Talajszenezés - három legyet egy csapásra

Hatalmas kihívások állnak az emberiség előtt. Többek között fogynak az erőforrásaink, pusztulnak, terméketlenné válnak a talajok és a légkörben felhalmozódó széndioxid üvegházként tartja vissza a bolygónk felszínéről kisugárzott hőt. Keressük a megoldásokat és most olyan váratlan lehetőség mutatkozik, mely egyszerre három nagy gondunkon is segíthet. Kettőt akár nagyjából orvosolhat is, egyen pedig enyhíthet. Ez az eljárás a földből élő emberekre tartozik és ugyan még nem alkalmazzák, de rohamosan terjedni fog. Minél hamarabb, máris kezdjünk el vele foglalkozni, ismerkedni, kezdjük el fejleszteni és alkalmazni. Ősi módszerről van szó, de alig száz éve leltünk nyomaira és most kezdjük csak megérteni mibenlétét. Vagy száz éve figyeltek fel arra, amit a helyi lakosok egyébként tudtak, hogy az Amazonas folyó térségében az őserdei talaj egyes helyeken igen termékeny, magas széntartalmú feketeföld. Ezt az irodalomban terra preta [portugálul: fekete föld, nem tévesztendő össze a csernozjom talajjal, angolul ezért "dark earth"-nek fordítják] néven tartják számon.

Ismert tény, hogy az őserdők talaja kifejezetten szegényes. Az állandó esőzések kimossák belőle a tápanyagokat és a termékenység számára kedvezőtlenül savas vegyhatású, alumínium- és vasoxidokban gazdag. Alig van a talajban tápanyag és élővilág, szinte minden a növények és állatok testeként, a talajszint felett található. Ám a közel méteres vastagságú amazóniai feketeföld szerves anyagokban és szénben igen gazdag. Míg a közönséges őserdei talaj széntartalma alig fél százalék, a feketeföldé eléri a 9 százalékot. Úgy becsülik, hogy a feketeföld Amazónia legalább 10 százalékát borítja. Meglepő módon viselkedik. Nem tudják kimosni belőle az esők a tápanyagokat, azt lehet mondani, hogy a talaj nem hagyja magát. Vizsgáltak egy mezőt, amelyet kb. 60 centiméter vastagon borít a feketeföld. Innen hordanak a helyiek földet az ültetéshez. De a réteg alsó harmadát nem termelik ki, mert ahogyan az ott dolgozó munkások elmondták, a talaj ennyiből újratermeli saját magát és egy idő után eléri az eredeti vastagságát.

Az amazóniai feketeföldet a mára már kipusztult őslakosság hozhatta létre. Néhány ilyen terület a kutatások szerint több mint 7000 éve alakult ki és még mindig termékeny. Az őserdei mezőgazdaság az égetésen alapul. Felgyújtanak egy területet és az égéstermékek által megtermékenyített talaj pár évig jó termést ad. Ha nem nyílt tűzzel, hanem szeméttel, sárral lefojtva égetik fel az erdőt, akkor sok szerves anyag, fa csak elszenesedik, de nem ég el. Ezt a maradékot forgathatták bele a földbe és így maradt termékeny a talaj.

A tavalyi év májusának elején, az ausztráliai Terrigalban tartották az első nagyobb, a tárgykörrel foglalkozó tudományos tanácskozást, amin gazdálkodók és feltalálók is részt vettek. Angolul a tárgykör neve „agrichar”, ennek fő terjesztője a neves ausztrál tudós és író, Tim Flannery. Ne keressük az agrichar kifejezést a szótárakban, ott még aligha találjuk meg. Faszenes talajjavítást jelent, ami talajszenezésként magyarítható. Bármilyen száraz mezőgazdasági anyag hevítését, faszénné alakítását, majd a talajba forgatását jelenti. A hevítést pirolízisnek nevezik, ennek során a magasabb szénláncú vegyületek rövidebb szénláncúakra bomlanak. Közben éghető gázok és olajok keletkeznek, ezeket összegyűjtve hőt és áramot fejleszthetünk. Majd a végtermékként kapott faszenet bedolgozzák a talajba. Ezzel erőforráshoz jutunk, termékenyebbé tesszük a talajt és egyben nem jut széndioxid a légkörbe. Nemcsak mezőgazdasági mellékterméket, hanem feldolgozó üzemek, cukorgyárak, papírgyárak, közművek egyes széntartalmú melléktermékeit is hasznosíthatjuk ezzel.

Míg a talajba beforgatott szervesanyagok, a komposzt és mások széntartalma a természetes szénkörforgásnak megfelelően pár éven belül széndioxidként a légkörbe jut, a talajba került faszén bizonyos kezdeti átalakulások után akár évszázadokig, évezredekig a talajban maradhat. Vizsgálva a szenezett talajt, nagyon kedvező, hogy jól köti a nitrogéntartalmú és más gázokat is, amelyek még a széndioxidnál is veszélyesebb üvegházhatású gázok. Mivel a talajok a természetes folyamatokban tízszer annyi üvegházgázt bocsátanak ki, mint amennyit az ősmaradványi erőforrások, az olaj, a gáz és szén eltüzelésével a légkörbe juttatunk, érezhetjük, micsoda lehetőséget ad a talajszenezés az üvegházhatás csökkentésében. Így a talajszenezéssel három legyet ütünk egy csapásra: éghető gázokat, olajokat termelünk, helyreállíthatjuk, sőt kiválóvá tehetjük a talajok termékenységét és akár a korábbi, akár az ipari forradalom előtti értékére csökkenthetjük az üvegházhatást.

Ami az ausztráliai NSW DPI mezőgazdasági kutatóintézet most június elején közölt eredményeit illeti, Ausztrália szénben szegény talajába 10 tonna/hektár, azaz 1 kg/négyzetméter faszenet forgatva a búzatermés háromszorosára, a szójatermés kétszeresére nőtt. Mind a talajszenezett, mind az anélkül kezelt földet nitrogénnel műtrágyázva a termésátlagok viszonya ugyanaz maradt. Ha csupán egyetlen alkalommal talajszenezünk, az egyenértékű lehet azzal, mintha évtizedekig évente azonos mennyiségű komposztot juttatnánk a talajba. Máig nem érti a tudomány, hogy miért annyira termékeny ez a feketeföld, vegyi, fizikai vagy élettani sajátosságai-e a meghatározóak. Valószínűleg mindhárom fontos lehet. Nagyon jól megköti a faszén a nitrogént, a foszfort és más tápanyagokat, hozzáférhetővé téve azt a gyökérzet számára. Valamint a faszén levegőzteti is a talajt, növeli a pH-értékét, segít a vizet megtartani és jóval gazdagabbá válik a talaj élővilága.

Jelenleg a talajszenezés még kiforratlan eljárás. Ausztráliában egyetlen kísérleti üzem gyárt faszenet, az is kutatási célokra. A terrigali tanácskozáson egy feltaláló kályhához hasonló kis berendezés mintapéldányát mutatta be, amit a gazdaságokban használhatnak majd, ám a bemutató során a készülék füstöt okádva hirtelen meghibásodott. Van mit kikísérletezni, különböző teljesítményű, más-más nyersanyagokkal dolgozó kisebb-nagyobb berendezéseket megépíteni. De akár házunk táján is lehet kísérletezni, megnézhetjük, hogy a bogrács alatt maradt faszenet az ágyásba forgatva mit figyelhetünk meg. Vagy az őszi égetések során a faszenesre égetett maradványokat beleszánthatjuk a talajba, és összevethetjük a talajszenezett terület termését a mellette lévő darabról betakarítottal.

Dr. Végh László

 

Talajszenezés

Faszenes talajjavítást jelent, amely talajszenezésként magyarítható. Bármilyen száraz mezőgazdasági anyag hevítését, faszénné alakítását, majd a talajba forgatását jelenti.
Ősi a módszer, az Amazonas mentén élő, azóta már kihalt indián törzsek évezredekkel előtt kiterjedten alkalmazták. Alig száz éve figyelt fel rá a tudomány, hogy az Amazonas folyó térségében foltokban igen termékeny, szénben dús fekete földek vannak. Míg a közönséges őserdei talaj széntartalma alig fél százalék, a fekete földé eléri a kilenc százalékot. Az őserdők környéki mezőgazdasági termelés az égetésen alapul. Ha sárral lefojtva égetnek, akkor sok fa csak elszenesedik. Ez a földbe forgatott maradék tette termékennyé a talajt.

http://www.elhetoelet.hu/talajszenezes-harom-legyet-egy-csapasra

 

Feltámad a termőföld

Az Amazonas környékén élő törzseknél figyelték meg először azt a módszert, amelynek segítségével tápanyagban gazdag, fekete termőföldhöz jutottak azáltal, hogy a felégetett bozótos után megmaradó faszenet bedolgozták a talajba. A Popular Science adatai szerint mára a bolygó termőterületeinek legalább negyede vált használhatatlanná az emberi működés miatt, az őslakosok módszerével azonban ezen könnyen és olcsón lehetne változtatni.
A coloradói székhelyű Biochar Engineering által kifejlesztett speciális faszénelegy ugyanis kiváló táptalajt biztosít az olyan baktériumoknak, amelyek hozzásegítik a növényeket a földből kinyerhető tápanyagokhoz. A faszén emellett több nedvességet képes megkötni, ráadásul a szén-dioxidot is hatékonyan magába zárja. A bio-faszén gyártásának lényege, hogy a növényi hulladékot magas hőmérsékleten, alacsony oxigéntartalom mellett felhevítik; a különböző típusú nyersanyagokból különböző adottságú faszén nyerhető ki.
A Biochar Engineering olyan gépeket is kifejlesztett, amelyek mérete megegyezik a szabványos teherszállító konténerekével, így azok egyszerűen elszállíthatóak azokra a területekre, ahol szükség van rájuk. Speciális modulok segítségével a faszén mellett ráadásul akár folyékony bioüzemanyagot, metanolt is elő lehet velük állítani.


http://hazieromu.hu/
http://worldstove.com/

http://www.nature.com/climate/2009/0906/full/climate.2009.48.html
http://www.nytimes.com/cwire/2009/05/01/01climatewire-biochar-one-way-to-deal-with-more-fire-prone-12208.html
http://www.economist.com/node/14302001

http://en.wikipedia.org/wiki/Terra_preta