Csi
Paj-si garnélarák-festményei
Qi
Baishi, Painting Shrimps
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Csi Paj-si garnélát
fest (Je Csien-jü tusrajza, 1952)
Csi Paj-si (1864-1957), az utóbbi évszázadok legnagyobb kínai festője, aki mellesleg több, mint 3000 verset is írt és művészi pecséteket metszett, felülmúlhatatlan volt a garnélarákok megjelenítésében. Félt is, hogy ráragad a Garnéla Csi vagy Rák Csi gúnynév.
Garnélák, Csi Paj-si tusfestménye, 1930 táján (135 x 36 cm)
Csi
Paj-si 69 éves korában, az 1930-as évek elején festette, fekete tussal, cinóbervörös
pecsétjén a "Bai Shi" írásjegyek olvashatók. Vásárlás helye és ideje:
Kína, az 1990-es évek vége.
Valószínűleg feltekerve tárolták az elmúlt 70 évben, soha nem lett tekercsképnek
elkészítve. Restaurálásra szorulna, de inkább üveg alatt, keretben hagytuk,
óvva jelenlegi állagát, ami nem valami fényes: alapja – selyemre kasírozott
rizspapír – megbarnult, rovarrrágta lyukak, vízfoltok, gyűrődések tették tönkre,
a széle foszlott.
Mellette
Csi Paj-si fametszete, 1952 (31 x 21,5 cm)
(Mindkettő
a Terebess-család tulajdona)
Két további nyomat ugyanarról a fadúcról és egy könyvborító:
Miklós Pál: Csi Paj-si, Képzőművészeti Alap, Budapest, 1962
c. könyvének 18. számú illusztrációja: Languszták [sic!] , 1930 táján
(Ez a fametszet (?) vagy festmény (?) a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum tulajdona)
Ízelítő: további 17 garnélarák festmény (DOC)
Somlyó György
Csi
Pai-si mester, a „Csi Ping-i Agg",
a „Fehér Szirt",
a „Háromszáz Pecsét gazdag öreg birtokosa"
Királyként
pompázó paraszt szulák,
ősz bora mellett bíborló krizantém,
gomolygó rákok, mint megannyi agyrém,
s hosszú élet képei, naspolyák,
tavaszelőt
igérő szilva-ág
s körtevirág, tavasz tűntét jelezvén,
mókus, ahogy rágcsál rubin cseresnyén,
nyarat hívó órjás peóniák,
banánlevél,
mint csüggő elefántfül,
riadt kis veréb, mely tar téli fán ül,
kövér gomba, bambusz dúlt levele -:
mind
nyomodban nő, mint egy új teremtés,
roppant testen törékeny kis öreg kéz,
Kína hatodik érzékszerve te!