Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Szigetvár

Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán szultán sírja és türbéje Szigetváron, 2015, 84 oldal (PDF)

Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán két szigetvári türbéje helyének megtalálásáról, 2015, 7 oldal (PDF)

 


·
Szulejmán szultán egykori dzsámija, 16. sz., átalakítva és későbbi toldalékkal
Szigetvár, Vár
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. A dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája van, kitűnő hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke. Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14-szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van. A XVIII. században minaret nagyrésze leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.

 


·
Ali pasa dzsámija, 1588-1589
Szigetvár, Zrínyi tér 9.
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették. A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható. A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.

 


·
Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?), 16. sz.
Szigetvár, Bástya u. 3.
A Török-házban található múzeum állandó kiállításának címe: Szigetvár a török korban.

 

· Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós szobra, Szigetvár
A török állam közreműködésével 1996-ban kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portészobra, Metin Jurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt.
Szulejmán szultán mauzóleuma eredetileg a közelben lévő barokk templom helyén állt. Az egykori palánkkal körülvett erősség mauzóleumában (türbéjében) temették el az 1566-os ostrom idején elhunyt szultán szívét és belső részeit, testét pedig bebalzsamozva, a róla elnevezett isztambuli dzsámi díszes türbéjébe vitték.
Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig Szigetvárnál bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó" melléknevet.
Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy Szulejmán szultán türbéje márványból készült. Említi, hogy az 1664-es téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a költő katonái a türbét védő erősséget felégették, de tiszteletben tartották a sírhelyet, amely addigra jelentős mohamedán zarándokhellyé vált. A pompás türbét 1693-ban egy osztrák katonatiszt romboltatta le. Közelében található a Török-Magyar Barátság park. E park helyén állt az 1566. évi ostrom idején a török szultán sátra.
Vö.
http://www.origo.hu/itthon/20121128-torok-penzbol-keresik-szigetvaron-szulejman-sirjat.html