Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ligeti
Lajos
(1902-1987)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Ligeti
Lajos műveinek bibliográfiája
A
mongolok titkos története (Közreadja Ligeti Lajos)
Afgán földön (képek)
Ligeti
Lajos (1902. október 28. - 1987. május 24.) életrajza
Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/ligeti/LLeletrajz.hu.utf8.html
Ligeti Lajos Balassagyarmaton született, kisiparos családban. 1921-ben kitüntetéssel
érettségizett a gyarmati gimnáziumban, majd ez év őszén megkezdte felsőfokú
tanulmányait a budapesti Tudományegyetem latin, görög, valamint török szakán
mint az Eötvös Kollégium tagja. Keleti nyelvészettel már gimnáziumi évei alatt
foglalkozni kezdett, az egyetemen pedig olyan tanároknál tanulhatott, mint Gombocz
Zoltán, aki akkor került át a kolozsvári egyetem urál-altaji tanszékéről a pesti
egyetem magyar nyelvtörténeti tanszékére; Németh Gyulánál hallgatott turkológiát,
Melich Jánosnál szlavisztikát. Ligetire nagy hatással voltak Gombocz Zoltánnak
a magyar nyelv honfoglalás előtti török jövevényszavairól tartott előadásai.
Első, még egyetemista korában nyomtatásban megjelent dolgozatát is csuvas témából
írta (Deskó Endre csuvas-magyar nyelvhasonlítása, 1924).
1925-ben sub auspiciis minősítéssel doktorált (török filológiából mint főtárgyból,
magyar nyelvészetből és távolkeleti nyelvek és irodalmakból mint melléktárgyakból),
majd ez év őszén ösztöndíjjal három évre a párizsi Sorbonne-ra ment, hogy keleti
tanulmányait a tibetista Jaques Bacot-nál, a sinológus Henri Maspero-nál és
Paul Pelliot-nál folytassa. Pelliot volt az, aki Ligeti figyelmét ráirányította
a mongol nyelvtörténetre és a Belső-Ázsiára vonatkozó kínai forrásokra. Tőle
tanulta meg Ligeti azt a kutatási módszert, amelynek segítségével később a keletkutatás
élvonalába került. A Párizsban tanultakat itthon eredeti célja, a magyar őstörténet
kutatásának szolgálatába állította.
Ligeti a könyvekből meríthető tudás mellett legalább olyan fontosnak tartotta az eredeti források, a beszélt nyelv, a helyi viszonyok megismerését is. Ez indította arra, hogy Párizsból hazatérve ösztöndíjat kérjen egy mongóliai kutatóútra, hogy eredeti helyszínen tanulmányozza a régi mongol nyelvet és irodalmat. 1928-ban indult és három évet töltött a Kínához tartozó Belső-Mongóliában. Belháborúk és rablóbandák garázdálkodásai közepette járta sorra a lámakolostorokat, ilyen körülmények között tanulmányozta a buddhista mongol irodalmat és az addig ismeretlen archaikus mongol nyelvjárásokat. Ottléte alatt átvizsgálta a mongol buddhizmus terjedelmes szentkönyv-gyűjteményét, a Kandzsurt, melynek katalógusát 1944-ben tette közzé (Catalogue du Kanjur mongol imprimé. Vol. 1.). "E munkát különös lelkesedéssel végeztem, mert éppen száz esztendővel azelőtt készített el Tibetben egy hasonló munkát, szintén elsőnek, szintén egy magyar ember: Kőrösi Csoma Sándor" - írta egy későbbi önletrajzában. Kutatási eredményeit, útiélményeit két könyvben is megjelentette; egyiket a tudományos világnak (Rapport préliminaire..., 1933), másikat a nagyközönségnek szánta (Sárga istenek, sárga emberek, 1934).
Keleti kutatóútra még kétszer vállalkozott: 1936-1937-ben Perzsiába és Afganisztánba utazott azzal a céllal, hogy archaikus mongol nyelveket fedezzen fel. Perzsiából perzsa és arab nyelvű kéziratokat hozott - köztük a magyar őstörténet számára oly fontos Ibn Fadlán művének fotográfiáját -, Afganisztánban pedig nyelvészeti anyagot gyűjtött a már kihaltnak hitt mogol nyelvről, valamint ottani török nyelvjárásokról. útjáról számos tudományos cikkben, a szélesebb olvasóközönségnek pedig Afgán földön c. könyvében számolt be.
Utolsó alkalommal 1940-ben tett hosszabb kutatóutat Keleten. Ezúttal Japánban járt. Tokióban és Kiotóban az ottani belső-ázsiai anyagot tanulmányozta, mégpedig elsősorban az Európában ismeretlen japán nyelvű kiadványokat. Értékes gyűjteményt állított össze a japán könyvtárakban őrzött mongol, dzürcsi, tibeti és más kéziratokról.
A régi Belső-Ázsia megismerését alapvetőnek tartotta a magyar őstörténet szempontjából. Erről A magyarság keleti kapcsolatai c. 1932-ben megjelent cikkében így írt: "Bárha ma mindinkább kétségesebb, hogy a magyarság valaha Ázsiában élt volna, vagy ha élt is, hogy ottani tartózkodása huzamosabb, vagy jelentősebb lett volna, az mégis bizonyos, hogy azok a népek, melyekkel keleteurópai életének során érintkezésbe került, nagyrészt Középázsiából származtak el, hogy az az életmód, műveltség, melynek ott hosszú századokon át részese volt, nagyrészben szintén középázsiai eredetű. Keleteurópa s így őstörténetünk helyes megértése és értékelése céljából tehát mindenekelőtt ismernünk kell azt a földdarabot, amely sok tekintetben a forrás itt: Középázsiát, és Középázsia történetét, nagyjában a Kr. u. 10.-11. századig."
Pár év múlva vállalkozott rá, hogy az addigi ismereteket megossza az érdeklődő magyar olvasókkal. Az ismeretlen Belső-Ázsia c. (1940) könyvében tudományos igényességgel, de olvasmányos stílusban beszélte el a Belső-Ázsiában járt expedíciók történetét, az ott felfedezett források által megrajzolható történeti, vallástörténeti képet, s nem mulasztotta el felrajzolni a magyar őstörténet és a térség kapcsolatát sem.
Ligeti tehát a magyar őstörténet megismerése szempontjából elengedhetetlennek tartotta a kutatások kiterjesztését a belső-ázsiai térségre és e kutatások intézményi kereteinek kialakítását.
Mongóliai kutatóútjáról visszatérve díjtalan tanársegéddé, majd 1932-től magántanárrá nevezték ki a budapesti Tudományegyetemen. 1934-1935-ben meghívott előadóként két féléven keresztül oktatott mongol filológiát a párizsi École des Langues Orientales Vivantes hallgatóinak. A franciák hosszabb távon is számítottak rá: párizsi egyetemi állást és francia állampolgárságot kínáltak neki, hogy bekapcsolhassák a francia tudományos életbe. Bár tudta, hogy nagyszerű tudományos lehetőségtől fosztja meg magát, az ajánlatot mégis elutasította. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta - mindössze 34 évesen. 1939-től nyilvános rendkívüli tanárként, majd 1941-től nyilvános rendes tanárként oktatott a budapesti Tudományegyetemen Belső-Ázsia történetet és mongolisztikát, majd 1942-től tibetisztikát a számára kialakított Belső-Ázsiai Tanszéken. 1942-ben a Bölcsészettudományi Kar megbízta, hogy megfelelő szakember hiányában ideiglenesen lássa el a Kelet-Ázsiai Tanszék vezetését is és oktasson keletázsiai tárgyakat (kínait, mandzsut, koreait) a leendő sinológusoknak. Ezt a feladatot végül húsz éven keresztül látta el fizetség nélkül. Németh Gyula nyugdíjazása után több évig (1965-1971) volt vezetője a Török Filológiai Tanszéknek is.
Fontos feladatnak tartotta az orientalisták publikációs lehetőséghez juttatását. A Kőrösi Csoma Társaság megbízásából 1938-tól kezdve ő szerkesztette a Bibliotheca Orientalis Hungarica sorozatot, 1950-ben az ő szerkesztésében indult el az Akadémia orientalisztikai folyóirata, az Acta Orientalia Hungarica, 1966-ban pedig a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár c. monográfiasorozat. Kezdeményezésére indult meg 1973-ban a Keletkutatás c. magyar nyelvű tudományos folyóirat kiadása is.
1947-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává, majd 1949-től kezdődően huszonegy éven keresztül töltötte be az Akadémia alelnöki tisztét. Vezetésével jött létre az Akadémia Orientalisztikai Bizottsága, aktív szerepet játszott a Helyesírási, valamint a Könyvtári Bizottság élén. 1969-ben újjászervezte a Kőrösi Csoma Társaságot, amelynek első elnöke, majd 1978-tól tiszteletbeli elnöke lett.
Belső-Ázsiai Tanszéke mellett 1969-ben létrehozta az MTA Altajisztikai Munkaközösségét (később Kutatócsoportját), melynek munkájában nyugdíjba vonulása után (1972) is részt vett.
Ligetinek komoly szerepe volt abban, hogy az altajisztikai képzés 1974-ben megindulhatott a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Könyvtára felajánlásával pedig sokat segített az oktatás és kutatás szegedi feltételeinek megteremtésében.
Ligetit a nemzetközi tudomány elsősorban mongolistaként tartja számon, mivel legtöbb idegennyelvű publikációja e témakörben jelent meg. A mongolisztika vélhetően azért kapott fontos szerepet nála, mert a magyar nyelv török jövevényszavai kutatásának már komoly hagyományai voltak a Németh Gyula vezette Török Filológiai Tanszéken, viszont a törökkel rokonnak tartott - és annak történetéhez sok adalékot nyújtó - mongol és mandzsu nyelvekről viszonylag keveset tudott a tudományos világ.
Az ómongol (vagyis a Dzsingisz-kor előtti mongol nyelvállapot, pl. a tabgacsok és a kitajok nyelve) és annak közvetett forrásai, a kitaj jövevényszavakat is megőrző mandzsu-tunguz nyelv, a dzsürcsi kutatása mellett komoly figyelmet szentelt a középmongol és a preklasszikus irodalmi nyelv kérdéseinek. Számos 13-16. századi mongol nyelvemléket adott ki tanítványaival együtt a Mongol Nyelvemléktár 14 kötetében. Ezek a szövegek javított és bővített változatban, francia előszókkal és magyarázatokkal újból megjelentek a Monumenta Linguae Mongolicae Collecta sorozatban. Az 1970-ben indult Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum sorozat kötetei pedig e szövegek szókészleti anyagának mutatóit tartalmazták. E munkák abban a reményben kerültek kiadásra, hogy egy középmongol, illetve preklasszikus mongol szótár és nyelvtan anyagát fogják szolgáltatni. A Monumenta sorozat első köteteként jelent meg a kínai átírásban fennmaradt Mongolok titkos története mongol szövege. Később kiadásra került a szöveg ujgur írásos változata is. Magyar nyelvű fordítása is Ligeti nevéhez fűződik: 1962-ben jelent meg bőséges jegyzetanyaggal a Dzsingisz kán életét, a mongol világbirodalom kialakulásának történetét elbeszélő forrásmű.
Ligetit a kínai nyelvtörténetből elsősorban a kínai átírásos barbár - vagyis belső-ázsiai (tibeti, török, mongol, stb.) - nyelvi adatok érdekelték leginkább, hiszen kínai forrásokban olyan korai időszakból maradt fenn a kínaiakat körülvevő népek nyelvi anyaga, amikor ezeknek a népeknek még nem volt saját írásbeliségük. (Pl. Kínai átírásos barbár nyelvi glosszák, 1941; Egy karluk törzs neve kínai átírásban, 1949; Mots de civilisation de Haute Asie en transcription chinoise, 1950)
Turkológiai érdeklődése is sokirányú volt. Számos tanulmányban foglalkozott a török hangtörténet különböző kérdéseivel, felfedezte például a török hosszú magánhangzókat (A török hosszú magánhangzók, 1938; Les voyelles longues en turc, 1938). Feldolgozta a 15-16. századi sino-ujgur nyelvemlékeket (Un vocabulaire sino-ouigour des Ming, 1966; Documents sino-ouigour du Bureau des Traducteurs, 1967, 1968; Glossaire supplémentaire au Vocabulaire sino-ouigour... 1969), érdekelték őt az ujgur buddhista szövegek, (pl. Notes sur le colophon du "Yitikän sudur", 1954; Autour du Säkiz yükmäk yaruq, 1971) foglalkozott az afganisztáni afsárok török nyelvével, (Sur la langue des Afchars d'Afghanistan, 1957), több cikket is szentelt a kunok nyelvének (pl. Sur deux mots comans, 1962; Prolegomena to the Codex Cumanicus, 1981; A Codex Cumanicus mai kérdései, 1985).
Turkológiai érdeklődésének középpontjában azonban a magyar nyelv régi török jövevényszavainak kutatása állt. Magyar vonatkozású turkológiai cikkei két gyűjteményes kötetben jelentek meg 1977-ben és 1979-ben (A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van), majd 1986-ban elkészült kutatásainak összefoglalása, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban c. műve. Ebben a nagyszabású munkában alapos vizsgálatnak vetette alá török jövevényszavainkat mind turkológiai, mind pedig magyar nyelvészeti szempontból és több, az őstörténetkutatás számára fontos következtetésre jutott.
Ligetit tudományos munkája elismeréseként számos tudós szervezet választotta tagjai közé (Permanent International Comittee of Mongolists, Ulanbator, alelnöke 1970-től; Turkish Society of Language, Société Asiatique, Royal Asiatic Society, American Oriental Society, Finno-Ugrian Society, Sächsische Akademie der Wissenschaft, Institut de France, Academie des Inscriptions et Belles Lettres levelező tagja). Munkásságát 1949-ben Kossuth-díjjal, később több más állami díjjal (Magyar Népköztársaság Zászlórendje, 1970, 1974; Munka Érdemrend arany fokozat, 1975; Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje, 1982; Najramdal-rend, Mongólia, 1972; Diplome d'honneur, Törökország, 1974) jutalmazták. 1967-ben elnyerte az Akadémiai Aranyérmet, 1968-ban az Indiana University altajisztikai aranyérmét.
1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1984-ben pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem avatta díszdoktorává.
Róla szóló irodalom:
•
Bárczi Géza, Ligeti Lajos hatvanadik születési évfordulójához: Magyar Nyelv
58(1962), pp. 525-527.
• Czeglédy Károly, Ligeti Lajos hetvenöt éves: Nógrádi Szemle 21(1977):254 p.
7.
• Kis Tamás, A keleti nyelvek kézikönyve Ligeti Lajos dolgozószobájában. (Születése
75. évfordulóján): Magyar Hírlap 10(1977):265 p. 6.
• Benkő Loránd, A nyolcvan éves Ligeti Lajos köszöntése: MNy 79(1983), pp. 369-373.
• Czeglédy Károly, Ligeti Lajos (1902-1987): Hungarológiai Értesítő 8(1986):3-4
pp. 263-265.
• Kara György, Ligeti Lajos emlékezete: Népszabadság, 1987. jún. 10.
• Kara György, Ligeti Lajos, 1902-1987: Magyar Tudomány 32:10(1987), pp. 813-815.
• Kara, György, Louis Ligeti, 1902-1987: AOH 41:1(1987), pp. 3-6.
• Róna-Tas András, Ligeti Lajos, 1902-1987: Keletkutatás 1987:2 pp. 3-11.
• Sinor, Denis, In memoriam Louis Ligeti: PIAC Newsletter 17(1987), pp. 4-5.
• Sinor, Denis, Louis Ligeti (1902-1987): Ural-Altaische Jahrbücher 60(1988),
pp. 195-196.
• Aubin, Francoise, Louis Ligeti: Journal Asiatique 276:1-2(1988), pp. 1-22.
• Diószegi István, Ligeti Lajos, 1902-1987: Balassagyarmati Honismereti Hiradó
10:1-2(1988), pp. 133-143.
• Nagy Rezső, Ligeti Lajos, 1902-1987: Balassagyarmati Honismereti Hiradó 10:1-2(1988),
pp. 129-133.
• Róna-Tas, András, Lajos Ligeti: UAJb, N.F. 8(1988), pp. 183-186.
• Schütz Ödön, Ligeti Lajos, 1902-1987: MNy 84(1988), pp. 373-378.
• Zimonyi István, Ligeti Lajos magyar őstörténet-koncepciója: Századok 1988:1-2,
pp. 216-221.
• Karaagaç, Günay, Louis Ligeti, 1902-1987: Türk dili ve araştirmalari dergisi
5(1989) pp. 153-170.
• Sárközi Alice, Ligeti Lajos a magyar orientalisztika nagyhírű kutatója 90
éve született Balassagyarmaton: Balassagyarmati Honismereti Hiradó 14:2(1992)
pp. 8-11.
• Ligeti Lajos: Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991). Főszerk. Kenyeres Ágnes.
Bp., (1994). pp. 563-564.
• Róna-Tas András, Emlékbeszéd Ligeti Lajos rendes tag felett (letölthető dokumentum
rtf formátumban)
Ligeti
Lajos műveinek bibliográfiája
Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/ligeti/LLbibliografia.hu.utf8.html
1924
1. Deskó Endre csuvas–magyar nyelvhasonlítása. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925),
pp. 319–320.
1925
2. Die Herkunft des Volksnamens Kirgis. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925),
pp. 369–383.
3. Die Ahnentafel Attilas und die hunnischen Tan-hu-Namen. Asia Major II (1925),
pp. 290–301.
4. Kirgiz kavm ismin menşei. Türkiyat mecmuasi I (1925), pp. 235–249.
5. A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 50–52.
6. Újabb magyar rovásírásos emlékek. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 218–219.
7. [R] K. B. Wiklund, Finno-Ugrier, Sprache und Anthropologie. In: Ebert, Reallexikon
der Vorgeschichte, Berlin, pp. 364–382. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 205–206.
8. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány
Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Kőrösi Csoma-Archivum
I (1921–1925), pp. 418–422.
9. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány
Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Földrajzi Közlemények
LIII (1925), pp. 218–219.
1926
10. Attila családfája. Veszprém, 1926, 17 p. (Eötvös Füzetek V.)
11. Álmos. Magyar Nyelv XXII (1926), pp. 80–82.
12. A Krisztus születése előtti húnok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932),
pp. 1–20. 1 térk.
13. [R] Kai Donner, Zu den ältesten Berührungen zwischen Samojeden und Türken.
Journal de la Société Finno-ougrienne LX (1924) 42 p. Kőrösi Csoma-Archivum
II (1926–1932), pp. 187–192.
1927
14. A kitaj nép és nyelv. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 293–310.
15. A kazár írás és a magyar rovásírás. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 473–476.
16. A tun-huangi barlangok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 326–329.
1928
17. Magyar kutatóút Mongolországba. Magyar Nyelv XXIV (1928), pp. 265–270.
1929
18. Ligeti Lajos első jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő
XL (1929), pp. 172–176.
19. Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő
XL (1929), pp. 255–259.
1930
20. Les noms mongols de Wen-tsong des Yuan. T’oung Pao XXVII (1930), pp. 57–61.
21. La collection mongole Schilling von Canstadt a la bibliotheque de l’Institut.
T’oung Pao XXVII (1930), pp. 119–178.
1931
22. A jugarok földje. Magyar Nyelv XXVII (1931), pp. 300–314.
23. Kündü. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), p. 53.
24. [R] N. N. Poppe, A dahúr nyelvjárás. (Dagurskoe narečie, Materialy Kommissii
po issledovaniju Mongol’skoj i Tannu-tuvinskoj narodnyh respublik i Burjat-mongol’skoj
ASSR, vyp. 6., Leningrad, 1930). Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), pp.
148–159.
1932
25. Három év a pusztuló Belsőmongoliában. Földgömb III (1932), pp. 1–7.
26. A mandzsuriai kérdés. Magyar Szemle XIV (1932), pp. 105–115.
27. A magyarság keleti kapcsolatai. Minerva XI (1932), pp. 49–71. Published
also separately as: Budapest, 1932, 25 p. (Minerva Könyvtár XXXIX.)
1933
28. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise.
1928–1931. Publié par la Société Kőrösi Csoma, Budapest, 1933, 64 p. 12 t. 1
térk.
29. Ouvrages tibétains rédigés a l’usage de Csoma. T’oung Pao XXX (1933), pp.
26–36.
30. Dió. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), p. 242.
31. Karám. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 336–338.
32. Dzsingisz khán neve. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 338–341.
33. Szűcs. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 157–160.
34. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kar; kár). Magyar Nyelv XXIX
(1933), pp. 218–221.
35. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Szőlő; őröl; üdül). Magyar
Nyelv XXIX (1933), pp. 275–279.
36. Ramstedt G. J. hatvanéves. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 324–326.
37. [R] B. J. Vladimircov, A mongol írott nyelv és a chalcha nyelvjárás összehasonlító
nyelvtana. Bevezetés és hangtan. (Sravnitel’naja grammatika mongol’skogo pis’mennogo
jazyka i halhaskogo narečija. Vvedenie i fonetika. Izd. Leningradskogo Vostočnogo
Instituta imeni A. S. Enukidze. Leningrad, 1929) – N. N. Poppe, A mongol társalgási
nyelv gyakorlati kézikönyve. A chalcha nyelvjárás. (Praktičeskij učebnik mongol’skogo
razgovornogo jazyka. Halhaskoe narečie. Izd. Leningradskogo Vostočnogo Instituta
imeni A. S. E. Leningrad, 1931). Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp.
320–326.
1934
38. Az altaji és uráli nyelvek. Magyar Nyelv XXX (1934), pp. 44–47.
39. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kapu, koporsó). Magyar Nyelv
XXX (1934), pp. 200–208.
40. Utazás Kuku hotoba, a Kék városba. Földgömb V (1934), pp. 201–207.
41. Peking. Földgömb V (1934), pp. 264–270.
42. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban. Budapest,
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934, 497 p. 1 térk.
43. Kajszi. Magyar Nyelv XXX (1934), p. 314.
44. Les pérégrinations de Csoma de Kőrös et le pays des Yugar. Revue des Études
Hongroises XII (1934), pp. 233–253.
1935
45. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Ökör; ölyv). Magyar Nyelv
XXXI (1935), pp. 35–41.
46. Alexandre Csoma de Kőrös. Nouvelle Revue de Hongrie 1935, pp. 495–501.
47. [R] Németh Gyula, A magyar rovásírás. In: A magyar nyelvtudomány kézikönyve
II. kötet 2. füzet. Budapest, 1934. Egyetemes Philologiai Közlöny LIX (1935),
pp. 94–96.
48. Gombocz Zoltán könyvtára. Könyvtári Szemle I (1935), pp. 140–141.
49. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Sűrű). Magyar Nyelv XXXI
(1935), pp. 218–222.
50. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Saru; ködmön; bársony; ölt).
Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 281–287.
51. Kína. Múlt és jelen. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1935, 80 p. (Kincsestár
20.)
52. La phrase nominale en mongol. Bulletin de la Société de Linguistique de
Paris XXXVI (1935), pp. XXVI–XXVII. no. 55.
53. Mongolos jövevényszavaink kérdése. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935),
pp. 190–271.
54. Szúnyog. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935), p. 271.
1936
55. A nominalis mondat a mongolban. Nyelvtudományi Közlemények L (1936), pp.
232–239.
56. A kazár ?????? név jelentéséhez. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 45.
57. Nyelvet fogni. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 45–46.
58. Japán és a keletázsiai bonyodalom. Magyar Szemle XXVI (1936), pp. 211–221.
59. [R] G. J. Ramstedt, Kalmückisches Wörterbuch. Lexica Societatis Finno-ugricae
III. HeLsinki 1935. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 138–139.
60. Pordenonei Odoricus budapesti kézirata. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 160–168.
61. Zoltán Gombocz (1877–1935). Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939),
pp. 69–75.
62. Tibeti források Közáp-Ázsia történetéhez. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg.
kötet (1935–1939), pp. 76–103.
63. Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról. Kőrösi Csoma-Archivum, I.
kieg. kötet (1935–1939), pp. 129–138, 2 t.
64. Pagoda. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 216.
1937
65. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Gyomor). Magyar Nyelv XXXIII
(1937), pp. 221–227, 280.
66. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kanyaró; berke; tok). Magyar
Nyelv XXXIII (1937), pp. 300–304.
1938
67. A kínai írásjegyek magyaros átírása. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet
(1935–1939), pp. 249–266.
68. A török hosszú magánhangzók. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 65–76.
69. Meshedből vissza Afganisztánba. Földgömb IX (1938), pp. 410–414.
70. Afgán földön. Budapest, Franklin, 1938, 221 p. (A Magyar Földrajzi Társaság
Könyvtára)
71. Tőzeg. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 207-210, 328.
72. Les voyelles longues en turc. Journal Asiatique CCXXX (1938), pp. 177–204.
1939
73. [R] G. J. Ramstedt, Über den Ursprung der türkischen Sprache. Sitzungsberichte
der Finnischen Akademie der Wissenschaften 1935. Helsinki, 1937. Magyar Nyelv
XXXV (1939), pp. 57–61.
1940
74. Az ismeretlen Belső-Ázsia. Budapest, Athenaeum, 1940, 359 p. 6 t.
75. Attila hunjainak eredete. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar
Szemle Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 11-30, 271–273.
76. Az ázsiai hunok. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar Szemle
Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 31–60, 273–277.
1941
77. A magyar-mongol nyelvhasonlítás történetéhez. Magyar Nyelv XXXVII (1941),
pp. 336–338.
78. Gyomor. Magyar Nyelv XXXVII (1941), pp. 344–345.
79. A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése. Nyelvtudományi Közlemények
LI (1941), pp. 174–207.
80. Kőrösi Csoma Sándor emlékezete. Kőrösi Csoma-Archivum III (1940–1941), pp.
111–118.
1942
81. Türkçede uzun vokaller. Türkiyat Mecmuasi VII–VIII (1940–1942), pp. 82–94.
82. A ’phags-pa írásos nyelvemlékek. In: Emlékkönyv Melich János hetvenedik
születésnapjára. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942, pp. 222–237.
83. Alexander Kőrösi Csoma. Ungarn 1942, pp. 535–543.
84. A kaukázusi magyarság. Magyar Szemle XLIII (1942), pp. 302–310.
1943
85. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Pázmány Péter Tudomány-Egyetem
Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete–Franklin-Társulat, 1943, 289
p. 3 t.
86. Előszó. In: No. 85., pp. 5–8.
87. Az uráli magyar őshaza. In: No. 85., pp. 36–70.
88. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 85., pp. 258–262.
89. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 85.,
pp. 263–265.
90. A magyarság urali őshazája. Új Európa 1943, pp. 193–200.
1944
91. Catalogue du Kanjur mongol imprimé. Vol. 1. Catalogue. Budapest, Société
Kőrösi Csoma, 1942–1944, 345 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica III.)
1945
92. Bilinmeyen Iç-Asya. Istanbul 1946, 362 p. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya
Fakültesi Yayinlari LII.; Hungaroloji Enstitüsü II.)
1946
93. A török szókészlet története és török jövevényszavaink. (Gyöngy). Magyar
Nyelv XLII (1946), pp. 1–17.
1947
94. Boszorkány. Magyar Nyelv XLIII (1947), pp. 10–17.
95. Analecta Orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. Ed. Ligeti
L. Budapest, Academia Litterarum Hungarica et Societas a Csoma de Kőrös nominata,
1942–1947, 224 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica V.)
96. Ad lectorem. In: No. 95., pp. 3–5.
97. Epilogus. In: No. 95., p. 223.
1948
98. Gyarmathi Sámuel és a nyelvhasonlítás. Magyar Nyelv XLIV (1948), pp. 127–128.
99. Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A ‘kis’ dzsürcsi írás értelmezése.
Budapest, 1948, 43 p. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből
XXVI,9.)
100. Le Subhasitaratnanidhi mongol, un document du moyen mongol. Part. 1. Le
manuscrit tibéto-mongol en reproduction phototypique, avec une introduction.
Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1948, XIII, 124 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica
VI.)
1949
101. Egy karluk törzs neve kínai átírásban. Magyar Nyelv XLV (1949), pp. 168–170.
102. L’étymologie mongole du slave chorogy ’drapeau’. Études Slaves et Roumaines
II (1949), pp. 46–56.
103. Hiung-nu’larin dili. Türk Dili Belleten, seri III, sayi 12-13 (1949), pp.
102–105.
104. Le chinois en écriture ’phags-pa. In: Actes du XXIe Congres lnternational
des Orientalistes. Paris, 1949, p. 262.
1950
105. Mots de civilisation de Haute Asie en transcription chinoise. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 141–188.
1951
106. Un épisode d’origine chinoise du “Geser-qan”. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 339–357.
107. Hozzászólás Zsirai Miklós “Sztálin cikkei és a történeti összehasonlító
nyelvtudomány” c. előadásához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei
I (1951), pp. 47–49.
108. Çin yazisiyle yazilmiş barbar glossalari meselesi. Ankara Üniversitesi
Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Dergisi IX (1951), pp. 301–327.
109. Histoire du lexique des langues turques. Rocznik Orientalistyczny XVII
(1951–1952), pp. 80–91.
1952
110. A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. Hozzászólás Németh Gyula előadásához.
MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei II (1952), pp. 332–338.
111. A kínai nevek és szavak magyar átírása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952,
35 p. (Csongor Barnabással, név nélkül)
112. A propos de l’écriture mandchoue. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae II (1952), pp. 235–301.
1953
113. Afganisztán mongol és török nyelvei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának
Közleményei III (1953), pp. 231–248.
114. Az uráli és altaji nyelvek viszonyának kérdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi
Osztályának Közleményei IV (1953), pp. 333–364.
115. Note préliminaire sur le déchiffrement des “petits caracteres” joutchen.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae III (1953), pp. 211–228.
1954
116. Notes sur le colophon du “Yitikän sudur”. In: Asiatica. Festschrift Friedrich
Weller zum 65. Geburtstag gewidmet. Leipzig, Harrassowitz, 1954, pp. 397–404.
117. O mongol’skih i tjurkskih jazykah i dialektah Afganistana. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae IV (1954), pp. 93–117.
118. Le lexique moghol de R. Leech. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
IV (1954), pp. 119–158.
119. Csü Jüan, a kínai nép költője. Csillag 1954, pp. 508–516.
1955
120. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. Tom 1.
Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Voprosy jazykoznanija
1955, 5, pp. 133–140.
121. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’anaja grammatika mongol’skih jazykov. Tom
1. Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Nyelvtudományi Közlemények
LVII (1955), pp. 293–300.
122. Ligeti Lajos belső-mongóliai nyelvészeti kutatóútja. In: A nagyvilág magyar
vándorai. Szerk. Agárdi F. Budapest, Művelt Nép, 1955, pp. 218–240.
123. [R] Louis Hambis, Le chapitre XVIII du Yuan che. Les fiefs attribués aux
membres de la famille impériale et aux ministres de la cour mongole d’apres
l’histoire chinoise officielle de la dynastie mongole. Leiden, Brill, 1954.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae V (1955), pp. 315–323.
124. A magyar tudomány tíz éve, 1945-1955. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1955, 431 p.
1956
125. Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése. In: Emlékkönyv Pais
Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956, pp. 336–346.
126. Hozzászólás a “Helyesírásunk időszerű kérdései” című tanulmánykötetről
rendezett vitához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX
(1956), pp. 113–116.; also in: A “helyesírásunk időszerű kérdései vitája”. Budapest,
1956. (Nyelvtudományi Értekezések IX.), pp. 25–28.
127. A magyar orientalisztika időszerű kérdései. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi
Osztályának Közleményei X (1956), pp. 71–79.
128. Le Po kia sing en écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae VI (1956), pp. 1–52.
129. Hozzászólás Tolnai Gábor “A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom”
c. előadásához. In: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1956, pp. 85-89.
130. Hozzászólás Lakó György “A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene
és jövő feladatai” c. előadásához. Nyelvtudományi Közlemények LVIII (1956),
p. 49.
1957
131. Az ’ajándék’ két török–perzsa neve. Magyar Nyelv LIII (1957), pp. 157–159.
132. Tádzsik és tadzsik. Magyar Nyelv LIII (1957), p. 253.
133. Sur la langue des Afchars d’Afghanistan. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae VII (1957), pp. 109–156.
1958
134. Deux tablettes de T’ai-tsong des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae VIII (1958), pp. 201–239.
135. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Elöljáró megjegyzések. Magyar
íz ’artus, articulus’, török yüz ’ua.’; gyűrű; szérű. Magyar Nyelv LIV (1958),
pp. 435–450.
1959
136. Les mots solons dans un ouvrage chinois des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae IX (1959), pp. 231–272.
137. Előszó. In: Mongol szövegek. I. Siditü kegür-ün üliger. Az elvarázsolt
holttest meséi. Átírta Kara György. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Tanszék, 1959,
pp. I–III.
138. Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái. Nyelvtudományi
Közlemények LXI (1959), pp. 161–191.
139. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Szérű; a gyűszű és rokonsága;
ocsú). Magyar Nyelv LV (1959), pp. 451–457.
1960
140. Afganistan Avşarlarinin dili üzerine. In: VIII. Türk Dil Kurultayinda okunan
bilimsel bildiriler 1957. Ankara, Türk Tarih Kurumu Basimevi, 1960, pp. 57–64.
141. Néhány megjegyzés úgynevezett altaji jövevényszavainkról. Magyar Nyelv
LVI (1960), pp. 289–303.
142. Les anciens éléments mongols dans le mandchou. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae X (1960), pp. 231–248.
143. [R] Moravcsik Gyula, Byzantinoturcica. I: Die byzantinischen Quellen der
Geschichte der Türkvölker. II: Sprachreste der Türkvölker in den byzantinischen
Quellen. Zweite durchgearbeitete Auflage. Berliner Byzantinische Arbeiten Bd.
10, 11. Berlin, 1958. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X (1960),
pp. 301–307.
144. M. Jules Németh. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1960),
pp. 5–9.
145. Gombocz Zoltán, Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Közzétette:
Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960, 30 p. (Nyelvtudományi Értekezések
XXIV.)
146. Bevezetés és jegyzetek. In: Gombocz, Z., Honfoglalás előtti bolgár-török
jövevényszavaink. Szerk. Ligeti L. Budapest, 1960, pp. 3–4. (Nyelvtudományi
Értekezések XXIV.)
1961
147. Les inscriptions djurtchen de Tyr. La formule om mani padme hum. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1961), pp. 5–26.
148. A propos des éléments “altaiques” de la langue hongroise. Acta Linguistica
Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1961), pp. 15–42.
149. A mandzsu nyelv régi mongol elemei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának
Közleményei XVII (1961), pp. 31–46.
150. Trois notes sur l’écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XIII (1961), pp. 201–237.
151. Sur quelques transcriptions sino-ouigoures des Yuan. Ural-Altaische Jahrbücher
XXXIII (1961), pp. 235–244.
1962
152. Un vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XIV (1962), pp. 3–99.
153. Sur deux mots comans. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae X (1962),
pp. 167–174.
154. A mongolok titkos története. Mongolból fordította (előszóval, utószóval,
jegyzetekkel ellátta): Ligeti Lajos. Budapest, Gondolat, 1962, 241 p.
155. Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői. Magyar Nyelv LVIII (1962),
pp. 146–152.
156. [R] Pentti Aalto, Qutu?-tu pancaraksa kemekü tabun sakiyan neretü yeke
kölgen sudur. Nach dem Stockholmer Xylograph 15.1.699 herausgegeben von –– .
Asiatische Forschungen 10. Wiesbaden, 1961. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XIV (1962), pp. 317–328.
157. Sur un passage du Rajavavadaka-sutra ouigour. In: Németh Armagani. Ankara,
Türk Tarih Kurumu Basimevi, 1962, pp. 319–330.
158. Gombocz a török nomen-verbumokról. Magyar Nyelv LVIII (1962), pp. 464–466.
159. Attila Hunlarinin menşei. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila ve Hunlari. (Ankara
Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari 106.) Istanbul, Anil
Matbaasi, 1962, pp. 7–26, 266–268.
160. Asya Hunlari. In: Attila ve Hunlari. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya
Fakültesi Yayinlari 106.) Istanbul, Anil Matbaasi, 1962, pp. 27–56, 268–273.
1963
161. Notes sur le vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 107–174.
162. [R] St. Kałużyński, Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache. Warszawa,
1961. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 325–329.
163. Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez. Magyar Nyelv LIX (1963), pp. 381–393.
164. Préface. Előszó. In: Hungarian Publications on Asia and Africa 1950–1962.
A Selected Bibliography. Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról 1950-1962. Válogatott
bibliográfia. Compiled by Eve Apor and Hilda Ecsedy. Ed. by Louis Bese. Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1963, pp. 5–8.
165. Preklasszikus emlékek. 1. XIII–XIV. század. Budapest, ELTE Belső-ázsiai
Intézet, 1963, 173 p. (Mongol Nyelvemléktár I.) See also no. 227.
166. Drevnie mongol’skie elementy v man’čžurskom jazyke. In: Trudy dvadcat'
pjatogo meždunarodnogo kongressa vostokovedov, tom 3. Moskva, Izdat. Vostočnoj
Literatury, 1963, p. 257.
167. Gyarmat és Jenő. In: Benkő, L. [Ed.], Tanulmányok a magyar nyelv életrajza
köréből. (Nyelvtudományi Értekezések XL.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, pp.
230–239.
1964
168. Les voyelles longues en moghol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
XVII (1964), pp. 1–48.
169. Les fragments du Subhasitaratnanidhi mongol en écriture ’phags-pa. Mongol
préclassique et moyen mongol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
XVII (1964), pp. 239–292.
170. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen,
unter besonderer Berücksichtigung älterer neupersischen Geschichtsquellen, vor
allem der Mongolen- und Timuridenzeit. Band I: Mongolische Elemente im Neupersischen.
Wiesbaden, 1963. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964),
pp. 343–349.
171. ’Phags-pa írásos emlékek. Kancelláriai iratok kínai átírásban. Budapest,
ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964, 151 p. (Mongol Nyelvemléktár II.)
172. A mongolok titkos története. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964,
223 p. (Mongol Nyelvemléktár III.)
173. A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv LX
(1964), pp. 385–404.
174. Mongol’skie elementy v dialektah hazara v Afganistane. In: Kratkie soobščenija
Instituta Narodov Azii, 83. (Mongolovedenie i tjurkologija). Moskva, Nauka,
1964, pp. 5–22.
1965
175. Preklasszikus emlékek. 2. XIII–XVI. század és a XVII. század eleje. Budapest,
ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 188 p. (Mongol Nyelvemléktár IV.)
176. Sa-skya pandita. Bölcs mondások kincsestára. Subhasitaratnanidhi. Sonom
gara fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 128 p. (Mongol Nyelvemléktár
VI.)
177. Kniezsa István. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 129–131.
178. Bilincsek, bilincs. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 281–289.
179. Le lexique mongol de Kirakos de Gandzak. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XVIII (1965), pp. 241–297.
180. Ajánlás. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1965,
pp. 5–7.
181. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom
kistükre. Budapest, 1965, pp. 16–28.
182. Le Kanjur mongol imprimé de la Bibliotheque nationale. Journal Asiatique
CCLIII (1965), pp. 329–339.
1966
183. Un vocabulaire sino-ouigour des Ming. Le Kao-tch’ang-kouan yi-chou du Bureau
des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XIX (1966),
pp. 117–199, 257–316. Published also separately as: Budapest, 1966. (Dissertationes
Sodalium Instituti Asiae Interioris XI.)
184. Čhos-kyi ’od-zer, Buddha tizenkét cselekedete. Šes-rab sen-ge fordítása.
Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 145 p. (Mongol Nyelvemléktár IX.)
185. Transcriptions chinoises de trois noms propres dans l’Histoire secrete
des Mongols. In: Collectanea Mongolica. Festschrift für Professor Dr. Rintchen
zum 60. Geburtstag. (Asiatische Forschungen 17.) Wiesbaden, Harrassowitz, 1966,
pp. 123–136.
186. Noms turcs pour ’fers; bracelet; bague’ dans les langues slaves et dans
le hongrois. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1966), pp.
249–258.
187. Az idő és társai. Magyar Nyelv LXII (1966), pp. 385–398.
188. Śantideva, A megvilágosodás útja. Bodhicaryavatara. Čhos-kyi ’od-zer fordítása.
Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 207 p. (Mongol Nyelvemléktár VII.)
1967
189. A propos de la version mongole des “Douze actes du Bouddha”. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 59–73.
190. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 253–306.
191. Előszó. In: Róna-Tas, A., A megszabadító. Thar-pa čhen-po. Ayusi átdolgozott
fordítása. (Mongol Nyelvemléktár XI.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967,
pp. 3–6.
192. Preklasszikus emlékek. 3. Jüan- és Ming-kori szövegek klasszikus átírásban.
Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967, 189 p. (Mongol Nyelvemléktár V.)
193. Turkológiai megjegyzések szláv jövevényszavainkhoz. (Bélyeg; terem; bér).
Magyar Nyelv LXIII (1967), pp. 427–441.
1968
194. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 45–108.
195. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen
unter besonderer Berücksichtigung neupersischer Geschichtsquellen, vor allem
der Mongolen- und Timuridenzeit. Band II: Türkische Elemente im Neupersischen,
alif bis ta. Wiesbaden, 1965; Band III: gim bis kaf. Wiesbaden, 1967. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 119–130.
196. A harang mint csörgő, csengettyű és kolomp. Magyar Nyelv LXIV (1968), pp.
75–78.
197. Monuments en écriture ’phags-pa. Pieces de chancellerie en transcription
chinoise. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1968, 126 p. (Indices Verborum
Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
198. Notes sur le lexique sino-tibétain de Touen-houang en écriture tibétaine.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 265–288.
199. A propos du “Manuscrit de Zirni”. In: Asiatic Studies in Honour of Dr.
Jitsuzo Tamura, on the Occasion of His Sixty-Fourth Birthday, May 25. MXMLXVIII.
Kyoto, 1968, pp. 17–44.
200. Stein Aurél emlékezete. Magyar Tudomány XIII (1968), pp. 667–673.
1969
201. Glossaire supplémentaire au Vocabulaire sino-ouigour du Bureau des Traducteurs.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII, pp. 1–49, 191–243. Published
also separately as: Budapest, Kőrösi Csoma Society, 1969. (Budapest Oriental
Studies II.)
202. Tabgačskij jazyk – dialekt sjan’bijskogo. Narody Azii i Afriki 1969,1,
pp. 107–117.
203. A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig. Magyar Nyelv LXV (1969), pp. 136–144.
204. Prof. L. Fekete. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII
(1969), pp. 379–381.
205. Fekete Lajos 1891–1969. Magyar Tudomány XIV (1969), pp. 633–636.
206. Búcsú Fekete Lajostól. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei
XXVI (1969), pp. 415–418.
207. Előszó. In: Sárközi, A., Preklasszikus emlékek. 4. (Mongol Nyelvemléktár
XV.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1969, pp. 3–5.
1970
208. Orientalisztika. Magyar Tudomány XV (1970), pp. 217–219.
209. Mongolian Studies. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 590
p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XIV.)
210. Le tabghatch, un dialecte de la langue sien-pi. In: No. 209., pp. 265–308.
211. A propos de quelques textes mongols préclassiques. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XXIII (1970), pp. 251–284.
212. Orsó szavunk török háttere. Magyar Nyelv LXVI (1970), pp. 412–421.
213. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siecles. Budapest, Akadémiai Kiadó,
1970, 169 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
214. Előszó. In: Boros, V., H., Stein Aurél ifjúsága. Hirschler Ignác és Stein
Ernő levelezése Stein Aurélról. 1866–1891. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának
Kiadványai 61.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1970, pp. III–V.
215. Bilinmeyen Iç-Asya. Macarcadan çeviren: Sadrettin Karatay. 1–2. kitap.
Istanbul, Millî Egitim Basimevi, 1970, 270, 244 p. (1000 Temel Eser 33–34.)
216. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. In: Hel
zohiol sudlal. (Studia Linguae et Litterarum Academiae Scientiarum Reipublicae
Populi Mongolici VIII,11.) Ulaanbaatar, 1970, pp. 321–339.
217. Macaristanda Türk dili kürsüsünün kuruluşunun yüzüncü yilini kutlama töreninde
bu kürsünün profesörü ve Akademi üyesi Lajoş Ligeti’nin açiş konuşmasi. Türk
Kültürü IX (1970), pp. 181–183.
218. Julius Németh zum Gruss. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae
XX (1970), pp. 241–244.
1971
219. Fragments mongols de Berlin. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
XXIV (1971), pp. 139–164.
220. Histoire secrete des Mongols. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 268 p. (Monumenta
Linguae Mongolicae Collecta I.)
221. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom
kistükre. Budapest, 1971, pp. 19–30.
222. Altajskaja teorija i leksikostatistika. Voprosy jazykoznanija 1971,3, pp.
21–33.
223. Studia Turcica. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 498
p. 10 t. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XVII.)
224. Autour du Säkiz yükmäk yaruq. In: No. 223., pp. 291–319.
225. A propos du “Rapport sur les rois demeurant dans le Nord”. In: Études tibétaines
dédiées a la mémoire de Marcelle Lalou. Paris, Maisonneuve, 1971, pp. 166-189.
226. Evlija Cselebi magyar szójegyzéke. Magyar Nyelv LXVII (1971), pp. 394–409.
1972
227. Monuments préclassiques. 1. XIIIe et XIVe siécles. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1972, 295 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta II.)
228. Monuments en écriture ’phags-pa. Pieces de chancellerie en transcription
chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 170 p. (Monumenta Linguae Mongolicae
Collecta III.)
229. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siecles. 2. partie. Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1972, 382 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis
Traditorum II.)
230. Une ancienne interpolation dans l’Altan tobči. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 1–10.
231. Les sept monasteres nestoriens de Mar Sargis. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 169–178.
232. Les noms kalmouks des jours de la semaine. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XXVI (1972), pp. 371–376.
233. Trésor des sentences. Subhasitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de
Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 146 p. (Monumenta Linguae Mongolicae
Collecta IV.)
1973
234. Trésor des sentences. Subhasitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de
Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 339 p. (Indices Verborum Linguae
Mongolicae Monumentis Traditorum IV.)
235. Monuments en écriture ’phags-pa. Pieces de chancellerie en transcription
chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 243 p. (Indices Verborum Linguae
Mongolicae Monumentis Traditorum III.)
236. A propos d’un document ouigour de l’époque mongole. Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 1–18.
237. La sacrifice offert aux ancetres dans l’Histoire secrete. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 145–161.
238. Az altaji nyelvrokonság és a szókészlet-statisztika. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi
Osztályának Közleményei XXVIII (1973), pp. 259–275.
1974
239. Keletkutatásunk helyzete. Keletkutatás 1973. [1974]. pp. 5–13.
240. Le professeur L. Rásonyi. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
XXVIII (1974), pp. 147–150.
241. [R] Michael Weiers, Die Sprache der Moghol der Provinz Herat in Afghanistan.
Sprachmaterial, Grammatik, Wortliste. Abhandlungen der Rheinisch-Westfahlischen
Akademie der Wissenschaften 49. Opladen, 1972. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XXVIII (1974), pp. 291–305.
242. Les recherches orientales en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises IX (1974),
pp. 57–68.
243. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyang?ui üiles de Čhos-kyi ’od-zer.
Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 184 p. (Monumenta
Linguae Mongolicae Collecta V.)
244. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyang?ui üiles de Čhos-kyi ’od-zer.
Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 516 p. (Indices
Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum V.)
245. Histoire secrete des Mongols. Texte en écriture ouigoure incorporé dans
la chronique Altan tobči de Blo-bzan bstan-’jin. Budapest, Akadémiai Kiadó,
1974, 204 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta VI.)
1975
246. Researches in Altaic languages. Papers read at the 14th meeting of the
Permanent International Altaistic Conference held in Szeged, August 22-28, 1971.
Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975, 337 p. (Bibliotheca Orientalis
Hungarica XX.)
247. La théorie altaique et la lexico-statistique. In: No. 246., pp. 99–115.
248. Quelques problemes étymologiques des anciens mots d’emprunt turcs de la
langue hongroise. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIX (1975),
pp. 279–288.
249. Načal’nye smyčnye i affrikaty Cejunja i drevnemandarinskogo v transkripcii
kvadratnoj pis’mennost’ju. In: Očerki po fonologii vostočnyh jazykov. Moskva,
Nauka, 1975, pp. 305–319.
1976
250. Régi török jövevényszavaink etimológiai problémái. In: Az etimológia elmélete
és módszere. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, pp. 193–199. (Nyelvtudományi Értekezések
LXXXIX.)
251. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. Magyar Nyelv LXXII
(1976), pp. 11–27, 129–136.
252. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Magyar Tudomány
XXI (1976), pp. 533–536.
253. Előszó. In: Terjék, J., Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár
gyűjteményeiben. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies I.) Budapest, Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976, pp. 3–7.
254. Boszorkány és bazargán. Magyar Nyelv LXXII (1976), pp. 481–482.
255. Preface. In: Eckmann, J., Middle Turkic glosses of the Rylands interlinear
Koran translation. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXI.) Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1976, pp. 7–10.
256. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. In: Fejezetek a
150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának
Közleményei Ú.S. II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976,
pp. 5–8.
1977
257. Börtü és világosan török eredetű szavaink. Magyar Nyelv LXXIII (1977),
pp. 146–154.
258. Gombocz Zoltán mint turkológus. Magyar Nyelv LXXIII (1977), pp. 395–401.
259. Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika. Magyar Könyvszemle XCIII,1
(1977), pp. 3–13.
260. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise.
1928-1931. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1977, 64 p. 12 t. 1 térk. [Reprint]
261. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. Budapest, Kőrösi
Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1977, IV, 430 p. 1 t.
(Budapest Oriental Reprints. Series A 1.)
262. Budenz József, A mandsu nyelv alaktana. Előszóval ellátva újra közreadja
Ligeti L. Nyelvtudományi Közlemények XX (1886–1887), pp. 307–319, 380–400, 475–476.
Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű
Kiadványai XII.)
263. Budenz József, Rövid mongol nyelvtan. Előszóval ellátva újra közreadja
Ligeti L. Nyelvtudományi Közlemények XXI (1887–1890), pp. 274–320. Budapest,
Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai
XIII.)
264. Preface. In: Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Budapest, Library
of the Hungarian Academy of Sciences, 1977, pp. 5–6.
1978
265. Proceedings of the Csoma de Kőrös Memorial Symposium held at Mátrafüred,
Hungary 24-30 September 1976. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978,
586 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIII.)
266. Le mérite d’ériger un stupa et l’histoire de l’éléphant d’or. In: No. 265.,
pp. 223–284.
267. Régi török eredetű neveink. 1. rész. Magyar Nyelv LXXIV (1978), pp. 257–274.
268. La Bibliotheque de l’Académie et les études orientales. In: Apor, É. [Ed.],
Jubilee Volume of the Oriental Collection 1951–1976. (Keleti Tanulmányok – Oriental
Studies II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1978, pp. 7–21.
1979
269. Régi török eredetű neveink. 2. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979), pp. 26–42.
270. Régi török eredetű neveink. 3-4. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979) pp. 129–141,
259–273.
271. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. Budapest, Kőrösi
Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1979, II, 480 p. (Budapest
Oriental Reprints. Series A 2.)
272. Zoltán Gombocz als Turkologe. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis
de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica IX (1979), pp. 15–23.
1980
273. Tátorján. Magyar Nyelv LXXVI (1980), pp. 129–143.
274. A propos du rhotacisme et du lambdacisme. Central Asiatic Journal XXIV
(1980), pp. 222–250.
275. Bartoniek Géza. In: Eötvös Kollégiumi emlékkönyv. Ünnepségek, beszédek.
1970–1980. Szerk Szabó András. (Eötvös Füzetek Ü. F. IV.) Budapest, 1980, pp.
125–129.
1981
276. Joannes Ungarus és az 1262. évi mongol követjárás. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi
Osztályának Közleményei XXXII (1981), pp. 117–137.
277. Prolegomena to the Codex Cumanicus. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XXXV (1981), pp. 1–54.
278. Keleti nevek magyar helyesírása. Főszerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1981, 960 p.
279. Előszó. In: No. 278., pp. 7–13.
280. History of Buddhism in Mongolia. Čhen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i čhos ji-ltar
’byun-ba’i chul bšad-pa Bstan-pa rin-po-čhe gsal-bar byed-pa’i sgron-me or Hor
čhos ’byun. Written by Gu-šri Dka’-bču Che-’phel alias ’Jigs-med Rig-pa’i rdo-rje
of Eastern Thu-med in 1819. New Delhi, 1981, 11 p. 108 t. (Śata-Pitaka Series,
Indo-Asian Literatures 271.)
281. Kuun, G. [Ed.], Codex Cumanicus. With the Prolegomena to the Codex Cumanicus
by Louis Ligeti. Budapest, Kőrösi Csoma Society – Library of the Hungarian Academy
of Sciences, 1981, 54, CXXXIV, 395 p. (Budapest Oriental Reprints. Series B
1.)
282. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál.
Katona Tamás. (Bibliotheca Historica) Budapest, Magyar Helikon, 1981, pp. 37–57.
283. The Khazarian letter from Kiev and its attestation in runiform script.
Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XXXI (1981), pp. 5–18.
1982
284. A Codex Cumanicus margójára. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának
Közleményei XXXIII (1982), pp. 317–362.
1983
285. Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Vols 1-2 (1980–1983). Ed. by
L. Ligeti. Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1983, 110
p.
1984
286. Sza-szkja pandita Kun-dga’ rgyal-mchan, A bölcsesség kincsestára. Tibetiből
magyar prózára ford., jegyzeteket és az utószót írta: Ligeti Lajos. Ford. Tandori
Dezső. Budapest, Európa, 1984, 152 p.
287. Tibetan and Buddhist studies commemorating the 200th anniversary of the
birth of Alexander Csoma de Kőrös. Ed. by Louis Ligeti. Vols 1–2. Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1984, 387, 440 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIX.)
288. La version mongole des Douze actes du Bouddha. In: No. 287., pp. 7–76.
289. A propos de la traduction mongole préclassique du Hiao-king. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae XXXVIII (1984), pp. 303–349.
290. Egy kievi kazár levél és rovásírásos hitelesítése. Magyar Nyelv LXXX (1984),
pp. 10–17.
1985
291. Levédia és Etelköz. Magyar Nyelv LXXXI (1985), pp. 1–19.
292. K voprosu ob “altajskih” elementah vengerskogo jazyka. In: Issledovanija
vengerskih učenyh po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985,
pp. 107–132.
293. Dolgie glasnye v tjurkskih jazykah. In: Issledovanija vengerskih učenyh
po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985, pp. 133–143.
294. A Codex Cumanicus mai kérdései. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1985,
48 p. (Keleti Értekezések I.).
295. Levédia és Etelköz. In: Tanulmányok a magyarság honfoglalás előtti történetéből.
(A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 172.) Budapest, Magyar Nyelvtudományi
Társaság, 1985, pp. 57–76.
1986
296. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti L. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986,
VII, 289 p. 3 t. (Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata) [Reprint]
297. Előszó az 1986. évi kiadáshoz. In: No. 296., pp. I–VII.
298. Előszó. In: No. 296., pp. 5–8. [Reprint]
299. Az uráli magyar őshaza. In: No. 296., pp. 36–70. [Reprint]
300. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 296., pp.
258–262. [Reprint]
301. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 296.,
pp. 263–265. [Reprint]
302. Les Joutchen “Sauvages“. Altorientalische Forschungen XIII (1986), pp.
110–122.
303. A pannóniai avarok etnikuma és nyelve. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp.
129–151.
304. Attila hunjainak eredete. In: Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Budapest,
1986, pp. 10–30, 271–273. [Reprint]
305. Az ázsiai hunok. In: Attila és hunjai. Budapest, 1986, pp. 31–59, 273–277.
[Reprint]
306. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, 602 p.
307. [R] M. R. Fedotov, B. Munkači, O tjurkskih elementah v vengerskom jazyke.
Sovetskaja tjurkologija 1985,1, pp. 30–37. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp. 478–482.
1987
308. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál.,
szerk. Katona Tamás. (Pro Memoria) Budapest, Európa, 1987, pp. 45–72.
309. Répertoire du Kanjur mongol imprimé. Acta Orientalia Academiae Scientiarum
Hungaricae XLI (1987), pp. 344–496.
1988
310. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Ázsia lámakolostoraiban. Előszó:
Hazai György. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988, 565 p. (Kentaur Könyvek)
[Reprint].
1990
311. Un vocabulaire sino-mongol des Yuan. Le Tche-yuan yi-yu déchiffré par Louis
Ligeti, édité par G. Kara. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
XLIV (1990), pp. 259–277.
Editor:
Acta
Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, I–XXX (1950–1976)
Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 1–15 (1966–1977).
"Kényszerű
meshedi kiruccanásom és betegeskedésem költségei, sajnos, igen érzékenyen megviselték
a büdzsémet, úgyhogy személyautó keresésére most már nem is gondoltam. Az afgán
lorikkal különben is megbékéltem. Az utazáshoz szükséges újabb vízumok megszerzésének
nem kevés mászkálással, magyarázkodással egybekötött művelete után szép csendesen
beállítottam hát az Afgán Garádzsba, s megváltottam jegyemet a herati útra,
még pedig javíthatatlan optimizmussal a soffőr melletti drágább, tehát feltehetően
kényelmesebb helyre.
Most kaptam csak igazán ízelítőt abból, hogy mi is az az afgán társasutazás.
A jármű, a soffőr, a nagyérdemű utazóközönség mind afgán volt a javából. Méltó
bevezetésképpen három nap azzal telt el, hogy a tervezett utazást délelőttről
délutánra, majd egyik napról a másikra halasztották. Közben lázasan folyt tovább
az utasok verbuválása, a teheráru gyűjtése. Egyszer aztán afgán fogalmak szerint
is megtelt a kocsi és valóban indulásra szánták magukat. A jelzett időben, reggel
nyolc órakor persze még egy lelket sem találtam a garázsban. Jóval kilenc után
kezdtek szállingózni az első utasok, de amikor látták, ez sincs ott, az is hiányzik,
egymásután fordultak vissza a bazárba valamilyen halaszthatatlan sürgős ügy
elintézésére. Mikor pedig már majdnem mindnyájan együtt voltunk megint, akkor
az egyik turbános útitárs kapott észbe, hiszen ő voltaképpen ma még nem volt
a mecsetben. Türelem, mindjárt itt lesz. Vártam is türelemmel, s ezalatt szórakoztatásomról
kitartó, nyomomból tágítani nem akaró koldustömeg gondoskodott...
Szerencsére a buzgó útitársnak is sikerült bűnét levezekelnie a szent helyen; az utasok fürgén felmásztak az óriási zsákokba gyömöszölt poggyászokra, magam felkapaszkodtam a soffőr mellé.
Járművünk ütött-kopott külsejével bizony nem sok jóval kecsegtetett; semmivel sem volt bíztatóbb az a kép, amely belül a soffőr mellett fogadott. Mikor megindultunk, azonmód kiderült, hogy a mutató- és mérőszerkezetek nem óhajtanak a vállalkozásban részt venni, s valóban mindvégig előkelő hidegséggel mozdulatlanul maradtak a helyükön. Ha tülkölni kellett, a soffőr boszorkányos gyorsasággal két csupaszon meredező drótot kanyarított egymásba. Persze tülköltünk ész nélkül mindaddig, míg az összegabalyodott drótokat szét nem sikerült választani megint. A lori lámpáit szintén csak hasonló ügyeskedéssel lehetett megvesztegetni és a vak szemekbe, úgy-ahogy tüzet csalni. De volt ott egy egész dróterdő, felfelé ágaskodó, bicskával meghegyezett végekkel. Szent borzalommal szemléltem ezt az ördöngős szerkezetet, a soffőr azonban bámulatos tájékozottsággal tudta, mikor melyik drótot kell összerántani.
Helyemet bizony kissé kényelmetlennek találtam, a kemény, különösképpen oda nem erősített deszkapad menetközben egyre csúszkált, minden zökkenőnél feldobott, s a magasból kopogva hulltam vissza vele együtt a helyemre. Sajnos, példáját mindannyiszor követték a lábunkhoz padlózatként odatákolt deszkák is. A magam mellé helyezett apró tárgyakat sürgősen elraktam az útból, nehogy menetközben ezen a bűvös alsó nyíláson búcsút vegyenek tőlem. A fő mégis, hogy fent voltam a lorin, keleti módra gondolkodva, előbb-utóbb evvel is majdcsak elérünk egyszer Heratba - insalláh, ha Allah is úgy akarja. Amint a rozoga motor köhögve, fáradtan, tiltakozva megindult, mindjárt sejtettem, hogy Allah fokozott segítségére alighanem nagy szükségünk lesz.
...Hosszú, kalandos vergődés után másnap elértünk a perzsa határra, Tajabádba. Itt csodálkozva egyszer csak azon vettem magam észre, hogy kezdek egyedül maradni. Az útitársak, mintha eszük ágában sem volna tovább menni, egymás után huzigálják le cókmókjukat a zsákok közül és nagy nyugodtan megindulnak a falu felé. A végén a soffőr és az inasa, a maszatos ságird is követni akarta példájukat, de ekkor már nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem, mi ennek az általános pihenőnek a magyarázata. A kormánykerék ura nagy lelkinyugalommal avatott be a titokba: nem mehetünk tovább, mert a velünk hozott teherárunak csak egy hét múlva fogják Meshedből megküldeni a még beszerzendő vámpapírjait.
A tengernyi insalláhba már rég beletörődtem, azt azonban tüstént láttam, hogy itt alkalmasint másról van szó, s az egész manipuláció célja egy kis pótjövedelem. Estig tartó diplomáciai tárgyalások után tisztázódott is, hogy egy bizonyos inám (ez itt a baksis finomabb árnyalatú neve) fejében hajlandó a vámházban hagyni az árut és holnap reggel - insalláh - mégis mehetünk tovább...
...Az akadályverseny utolsó állomása, az afgán vámvizsgálat következett. Velem most is éppoly előzékenyen és udvariasan bántak az afgán vámosok, mint amikor először jártam erre. Éppen ezért azt hittem, percek alatt végzünk, hiszen a gatyás, turbános, egyetlen szőnyeggel és takaróval utazó afgán atyafiak szerintem vámvizsgálat szempontjából szóba sem jöhetnek. Nincsen azoknak semmijük. Az afgán vámosok azonban más véleményen voltak, az útitársakat egyenként vallatóra fogták, megtapogatták. Hirtelenében nem tudtam, káprázik-e a szemem, vagy valami bűvészelőadásra kerültem. A toprongyos afgánok lajbizsebéből egymás után kerültek elő az ezüst kanalak, kések, arany és ezüst ékszerek. Ingükből és turbánjukból hosszú selyemdarabok és szövetek kígyóztak elő. A dolog így persze kissé hosszúra nyúlt, főleg, hogy még minden elvámolnivaló dolgot külön írásba is foglaltak. Már a Nap is elbújt a hegyek mögé, amikor megint befordultunk a herati országútra.
A viszontagságos utazásban a lori, úgy látszik, módfelett elfáradt, mert most már nem csak köhögött, lihegett, de meg is makacsolta magát. Csak nagyjában volt hajlandó azon az úton haladni, amerre a soffőr szerette volna. A hajszával való elégedetlenségét már Tajabádban is tudomásunkra hozta, amikor ugyanis kikanyarodtunk a vámhivatal udvaráról, a kívánt irány helyett elszántan nekirobogott a szemben lévő kert agyagkerítésének. Nagyobb baj nem történt, csak az orra lapult be egy kissé, indulatosan féllábra állt, kinyílt az ajtaja, s engem egy afgánnal együtt alattomosan kiszórt a porba..."
(Ligeti
Lajos, Afgán földön, Bp., [1938], Franklin Társulat, pp. 83-87.;
valamint Földgömb 9(1938) pp. 410-414.)
