Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü
V W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Maurja Birodalom
(kb. Kr. e. 321-185), állam az ókori Indiában; központja Pátaliputrában (a későbbi Patnában), a Son és a Gangesz folyók találkozásától nem messze volt. Nagy Sándor halálát követően Csandra Gupta, a dinasztia alapítója hódításaival megszerezte annak a birodalomnak a legnagyobb részét, amely a tamil dél kivételével a szubkontinens túlnyomó részét magába foglalta. A Maurja Birodalom hatékony és jól szervezett autokratikus állam volt állandó hadsereggel és hivatali szervezettel. Ez a bürokratikus szervezet és működése volt az Arthasásztra („Az életcélokról szóló értekezés”) c. politikai gazdaságtani mű modellje, amelynek tárgya és hangvétele Machiavelli A fejedelem c. művéhez hasonló.
A buddhistává lett Maurja császár, Asóka uralkodásáról (ur. kb. Kr. e. 265-238 vagy kb. 273-232) számos adat maradt fenn azokon a művészi kivitelű törvényoszlopokon, amelyeket birodalmában mindenütt felállíttatott. Ezek némelyike a legrégibb megfejtett indiai szövegek közé tartozik. Asóka nem sok hadjáratot vezetett birodalma kiterjesztésére; hódításai inkább abból álltak, hogy buddhista küldöttségeket menesztett szerte Ázsiában; az ő megrendelésére készült el az ókori indiai művészet legszebb alkotásai közül jó néhány.
Asóka halála után az idegen betörések, a déli fejedelmek elpártolása és a trónviszályok miatt a birodalom összezsugorodott. Az utolsó uralkodót, Brhadrathát Kr. e. 185-ben ölte meg brahman főparancsnoka, Pusjamitra, aki ezután megalapította a Sunga dinasztiát, amely kb. egy évszázadon át uralkodott Közép-Indiában.
I. Csandra Gupta
Csandra Gupta, más néven MAURJA (ur. Kr. e. 321 k. - megh. 297 k.), a Maurja-dinasztia megalapítója, az első király, akinek sikerült egyesítenie India nagy részét. Megszabadította az országot az idegen uralomtól, és saját alkalmatlan vezetőitől is, végül pedig, a nép nyomorúsága fölött érzett fájdalmában állítólag az éhhalálig böjtölt.
Apja, a nomád maurják vezetője, egy határ menti összecsapásban vesztette életét. Csandra Guptát az anyai nagybátyja egy marhapásztor mellé adta, aki a saját fiaként nevelte fel. A fiú, később egy vadászhoz került, majd egy Kautilja (más néven Csánakja) nevű brahman vásárolta meg, és Taxilában (ma Pakisztán területén) katonai és művészeti neveltetésben részesítette. A legenda szerint találkozott Nagy Sándorral, és aznap éjjel arra ébredt, hogy egyszer még királyi méltóságig viheti. Csánakja tanácsára zsoldosokat toborzott, megszerezte a nép támogatását, és a Bhaddaszala fővezér csapataival vívott véres ütközetben megdöntötte a Nanda-dinasztia egyeduralmát.
Kr.
e. 325 körül Magadha állam (kb. a mai Bihar) trónjára emelkedett, a Nanda-uralom
alapjait végleg megsemmisítette, és jól átgondolt módszerekkel megszabadult ellenségeitől.
Kr. e. 323-ban Nagy Sándor meghalt, és két utolsó helytartója is elhagyta Indiát.
Így lehetővé vált, hogy Csandra Gupta Pandzsábot is bekebelezze. A következő évben,
már Pandzsáb és Magadha uralkodójaként legyőzte Szeleukosz Nikatórt, aki Ázsiában
Nagy Sándor örökébe szeretett volna lépni, s így kiterjesztette a birodalom határait
Perzsiáig, délen pedig a Vindhja-hegységen túlra. 600 000 fős haderejével lényegileg
meghódította egész Indiát.
Az így létrejött birodalom, amely a Himalájától,
ill. a mai Afganisztánban fekvő Kabuli-völgytől India déli csúcsáig ért, egyike
volt a történelem leghatalmasabb államalakulatainak. Legalább két emberöltő hosszan
állt fenn, ez főképp a kiváló közigazgatásnak tudható be, amelyet részben a perzsiai
Akhaimenidákéról (Kr. e. 559-330) másoltak, részben pedig Kautilja Arthasásztra
c. politikaelméleti tanulmányán alapult.
A hagyomány szerint Csandra Guptát a dzsainizmusra a bölcs Bhadrabáhu térítette meg, aki a 12 esztendő éhínséget is előre látta. Amikor ez csakugyan bekövetkezett, Csandra Gupta előbb tenni próbált ellene valamint, majd a sikertelenségtől elcsüggedve Bhadrabáhu mellé szegődött, és utolsó napjait Sravana Bélgólában, a nagy hírű dél-indiai szent helyen töltötte, ahol a böjtben meghalt.
