Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Maurja Birodalom

(kb. Kr. e. 321-185), állam az ókori Indiában; központja Pátaliputrában (a későbbi Patnában), a Son és a Gangesz folyók találkozásától nem messze volt. Nagy Sándor halálát követően Csandra Gupta, a dinasztia alapítója hódításaival megszerezte annak a birodalomnak a legnagyobb részét, amely a tamil dél kivételével a szubkontinens túlnyomó részét magába foglalta. A Maurja Birodalom hatékony és jól szervezett autokratikus állam volt állandó hadsereggel és hivatali szervezettel. Ez a bürokratikus szervezet és működése volt az Arthasásztra („Az életcélokról szóló értekezés”) c. politikai gazdaságtani mű modellje, amelynek tárgya és hangvétele Machiavelli A fejedelem c. művéhez hasonló.

A buddhistává lett Maurja császár, Asóka uralkodásáról (ur. kb. Kr. e. 265-238 vagy kb. 273-232) számos adat maradt fenn azokon a művészi kivitelű törvényoszlopokon, amelyeket birodalmában mindenütt felállíttatott. Ezek némelyike a legrégibb megfejtett indiai szövegek közé tartozik. Asóka nem sok hadjáratot vezetett birodalma kiterjesztésére; hódításai inkább abból álltak, hogy buddhista küldöttségeket menesztett szerte Ázsiában; az ő megrendelésére készült el az ókori indiai művészet legszebb alkotásai közül jó néhány.

Asóka halála után az idegen betörések, a déli fejedelmek elpártolása és a trónviszályok miatt a birodalom összezsugorodott. Az utolsó uralkodót, Brhadrathát Kr. e. 185-ben ölte meg brahman főparancsnoka, Pusjamitra, aki ezután megalapította a Sunga dinasztiát, amely kb. egy évszázadon át uralkodott Közép-Indiában.

 

I. Csandra Gupta

Csandra Gupta, más néven MAURJA (ur. Kr. e. 321 k. - megh. 297 k.), a Maurja-dinasztia megalapítója, az első király, akinek sikerült egyesítenie India nagy részét. Megszabadította az országot az idegen uralomtól, és saját alkalmatlan vezetőitől is, végül pedig, a nép nyomorúsága fölött érzett fájdalmában állítólag az éhhalálig böjtölt.

Apja, a nomád maurják vezetője, egy határ menti összecsapásban vesztette életét. Csandra Guptát az anyai nagybátyja egy marhapásztor mellé adta, aki a saját fiaként nevelte fel. A fiú, később egy vadászhoz került, majd egy Kautilja (más néven Csánakja) nevű brahman vásárolta meg, és Taxilában (ma Pakisztán területén) katonai és művészeti neveltetésben részesítette. A legenda szerint találkozott Nagy Sándorral, és aznap éjjel arra ébredt, hogy egyszer még királyi méltóságig viheti. Csánakja tanácsára zsoldosokat toborzott, megszerezte a nép támogatását, és a Bhaddaszala fővezér csapataival vívott véres ütközetben megdöntötte a Nanda-dinasztia egyeduralmát.

Kr. e. 325 körül Magadha állam (kb. a mai Bihar) trónjára emelkedett, a Nanda-uralom alapjait végleg megsemmisítette, és jól átgondolt módszerekkel megszabadult ellenségeitől. Kr. e. 323-ban Nagy Sándor meghalt, és két utolsó helytartója is elhagyta Indiát. Így lehetővé vált, hogy Csandra Gupta Pandzsábot is bekebelezze. A következő évben, már Pandzsáb és Magadha uralkodójaként legyőzte Szeleukosz Nikatórt, aki Ázsiában Nagy Sándor örökébe szeretett volna lépni, s így kiterjesztette a birodalom határait Perzsiáig, délen pedig a Vindhja-hegységen túlra. 600 000 fős haderejével lényegileg meghódította egész Indiát.
Az így létrejött birodalom, amely a Himalájától, ill. a mai Afganisztánban fekvő Kabuli-völgytől India déli csúcsáig ért, egyike volt a történelem leghatalmasabb államalakulatainak. Legalább két emberöltő hosszan állt fenn, ez főképp a kiváló közigazgatásnak tudható be, amelyet részben a perzsiai Akhaimenidákéról (Kr. e. 559-330) másoltak, részben pedig Kautilja Arthasásztra c. politikaelméleti tanulmányán alapult.

A hagyomány szerint Csandra Guptát a dzsainizmusra a bölcs Bhadrabáhu térítette meg, aki a 12 esztendő éhínséget is előre látta. Amikor ez csakugyan bekövetkezett, Csandra Gupta előbb tenni próbált ellene valamint, majd a sikertelenségtől elcsüggedve Bhadrabáhu mellé szegődött, és utolsó napjait Sravana Bélgólában, a nagy hírű dél-indiai szent helyen töltötte, ahol a böjtben meghalt.