Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

mahájána

(szanszkrit: „nagy kocsi”), a két nagy buddhista hagyományrendszer egyike, a Kínában, Koreában, Japánban és Tibetben elterjedt forma. A régibb buddhista iskoláktól a Kr. u. I. század körül vált el, Buddha tanításainak liberálisabb és frissebb értelmezéseként. A mahájána-követők által - némiképp lekezelő módon - hínajánának („kis kocsi”) nevezett másik, konzervatív, ortodox hagyomány (a théraváda vagy szthaviraváda, tehát „a vének útja”) Srí Lankán, Burmában, Thaiföldön, Laoszban és Kambodzsában honos. A buddhizmus e két fő ága mindenekelőtt Buddha természetének (ontológiai státusának) és a buddhisták igazi céljának értelmezésében tér el egymástól. A théravádinok számára a történeti Buddha egyszerűen az igazság tanítója, a mahájána-követők viszont a buddha-lényegiséget abszolút entitásként fogják fel, és a történeti Buddhát az időtlen, transzcendens buddha földi megnyilvánulásának tekintik. A buddhisták célja pedig szerintük nem az, hogy arhattá (önerőből megvilágosodott szentté) váljanak, mint a théravádában, ugyanis a mahájána-megközelítés szerint csupán a saját felszabadításunkra törekedni önös cél. Az ideál a bódhiszattva, tehát az a személy, aki elérte ugyan a megvilágosodást, de nem lép be a nirvánába, hanem a létforgatagban marad, hogy valamennyi szenvedő lény felszabadulása érdekében munkálkodjék. A részvét, a bódhiszattva legfőbb erénye ezek szerint egyenrangú a bölcsességgel, amelyet a régibb iskolák csaknem egyedüli értékként kezeltek. A bódhiszattva által felhalmozott erények az új felfogás szerint átruházhatók; ebből a hiedelemből alakultak ki a kínai és japán „Tiszta Föld”-irányzatok, a buddhizmus sterilen vallási jellegű formái. Fontos mahájána-iskola továbbá a nichiren, a tendai és a ma is igen népszerű zen.

A mahájána könyveinek többségét szanszkritul írták, de az eredetik jórészt elvesztek, csak tibeti vagy kínai fordításuk maradt fenn; közülük jó néhányat később visszafordítottak szanszkritra.