Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Helena Petrovna Blavatsky

leánykori nevén HAHN (szül. 1831. aug. 12. [a régi naptár szerint júl. 31.], Jekatyerinoszlav, Ukrajna, Orosz Birodalom - megh. 1891. máj. 8. London, Anglia), orosz spiritualista, írónő, a panteista filozófiai-vallási rendszert terjesztő Teozófiai Társaság egyik alapítója.

Helena Hahn tizenhét éves korában ment feleségül Nyikifor V. Blavatszkij orosz katonatiszthez, tartományi alkormányzóhoz, de néhány hónapi házasság után elváltak. Helena az okkultizmus és a spiritualizmus iránt érdeklődött, s évekig utazgatott Ázsiában, Európában és az Egyesült Államokban. Állítása szerint néhány évet Indiában és Tibetben is eltöltött, ahol hindu mahátmák irányításával folytatott tanulmányokat. 1873-ban New Yorkban megismerkedett H. S. Olcott-tal, akinek közeli munkatársa lett. 1875-ben több ismert személyiséggel együtt megalapította a Teozófiai Társaságot.

1877-ben jelent meg első nagyobb műve, az Isis Unveiled (Ízisz fátyol nélkül). Ebben a könyvében bírálta kora tudományát és vallásait; azt állította, hogy a misztikus élmény és tanítás az az eszköz, amelynek segítségével az igazi spirituális megismerés és tisztánlátás elérhető. A műre sokan felfigyeltek, a társaság mégis elsorvadt. 1879-ben Blavatsky és Olcott Indiába mentek; három év múlva Adyarban, Madras közelében teozófiai központot nyitottak, és elindították a társaság folyóiratát, a The Theosophistot (A teozófus), amelyet 1879-től 1888-ig Blavatsky szerkesztett. A társaságnak csakhamar hatalmas tábora lett Indiában.

Blavatsky azt állította, hogy különleges pszichikai képességei vannak. 1884 végén - amikor éppen Párizsba és Londonba utazott - az indiai sajtó azzal vádolta meg, hogy nem létező spiritualista jelenségeket agyal ki. Németországi útja során ártatlanságát bizonygatta, majd 1884-ben visszatért Indiába, ahol lelkes fogadtatásban részesült. 1885-ben azonban a London Society for Psychical Research (Pszichikai Kutató Társaság) vizsgálata után kijelentették róla, hogy szélhámos. Indiából megromlott egészségi állapotban távozott, többé nem is tért vissza. Németországban, Belgiumban és végül Londonban élt visszavonultan, miközben kicsiny, már klasszikus meditatív művén, a The Voice of Silence-en („A csend hangja”; 1889) és legfontosabb művén, a The Secret Doctrine („A titkos tanítás”; 1888) c. tanulmányon dolgozott. Ez utóbbi mű a teozófiai tanítások áttekintése. Ezt követte 1889-ben a Key to Theosophy (A teozófia kulcsa).

 

Helena Petrovna Blavatsky írásai:

A rossz eredete (Solymos Béláné fordítása)
Erkölcsiség: helyes és helytelen (Solymos Béláné fordítása)
A csend hangja
Gyakorlati okkultizmus (Reicher László fordítása)
Az ezoterikus filozófia alapjai (Labán Etelka fordítása)
Vallás-e a teozófia?
(Solymos Béláné fordítása)

https://www.teozofia.hu/index.php/olvasnivalok
http://www.theosociety.org/pasadena/key/key-hp.htm
http://blavatskyarchives.com/longseal.htm
http://skepdic.com/theosoph.html