Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Amenouzume

teljes nevén AMENOUZUME NO MIKOTO, mennyei istennő a japán mitológiában, aki Amaterasu napistennőt önfeledt táncával kicsalta barlangjából, ahová az elzárkózott, s ezzel megfosztotta a világot a fénytől.

Amenouzume mohával és a sakakifa leveleivel díszítette föl magát, örömtüzeket gyújtott, és emelvényt készített egy fölfordított dézsából. Sugallatos kiáltásaival és isteni táncával, amelynek során lemeztelenítette magát, annyira elbűvölte az összesereglett isteneket, hogy nevetésben törtek ki, s ez a napistennő kíváncsiságát is fölkeltette. Amenouzume a táncosok védőistene. Állítólag tőle ered a sintó vallási szertartásoknál használt hagyományos zene és tánc, a kagura. A népi mitológiában a női princípium megtestesüléseként gyakran áll kapcsolatban Sarudahikóval, aki a férfi nemiséget képviseli, és aki az isteni unoka, Ninigi földre leszálltakor annak vezetőjéül ajánlkozott. Amenouzumét és Sarudahikót néha férjként és feleségként ábrázolják.