ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Robert Hans van Gulik (1910-1967)

aka Gao Luopei 高羅佩
http://www.judge-dee.info/judge_dee/remarks/remarks.jsp?nummer=17

Robert Hans van Gulik (August 9, 1910 - September 24, 1967) was a highly educated orientalist, diplomat, musician (of the guqin) and writer, best known for the Judge Dee mysteries. Van Gulik grew up in Indonesia where he was tutored in Mandarin. He joined the Dutch Foreign Service in 1935 and was stationed in various countries: Japan, China, India and Lebanon during the 1958 Civil War there. From 1965 until his death of cancer in 1967 he was ambassador to Japan.

He is best known for his Judge Dee stories, the protagonist of which he borrowed from the 18th century Chinese detective novel Dee Goong An, which itself was loosely based on the adventures of a historical figure, the Confucian magistrate Judge Ti, Di or Dee.

Biographical notes
Source: Robert van Gulik: his life, his work by Janwillem van de Wetering

Some articles by Robert van Gulik:

Chinese Inkstones
Chung Hwa Hui Tsa Chih, 1934, Vol. 12, nr. 2, pp. 79–84

Concubinage: One-Sided Notes On a Many-Sided Subject
Far East Fanfare, April 1, 1950, pp. 10–11

Some books by Robert van Gulik:

The Gibbon in China: An Essay in Chinese Animal Lore

Le gibbon dans la civilisation chinoise

The Ch'an master Tung-Kao : a loyal monk of the end of the Ming period
by R. H. van Gulik

Cf. 東皋心越 Donggao Xinyue (1639-1696), aka 興儔 Xingchou
(Jpn.:) 東皐心越 Tōkō Shin'etsu; 興儔 Kōchū

The holocaust of the Second World War brought an abrupt end to van Gulik's first Tokyo sojourn. Evacuated in 1942 with other Allied diplomats, he was sent to Chungking as secretary of the Netherlands mission to China. At this remote post he published in 1944 an edition of a rare Chinese work about the Ch'an master Tung-kao, a Buddhist monk who was loyal to the Ming cause in the days of its defeat.

明末義僧東臯禪師集刊 / Ming mo yi seng Donggao chan shi ji kan
商務印書館 : 民國 33 [1944]   Chongqing : Shang wu yin shu guan, Minguo 33 [1944], [19], 152 p.
Chan master Donggao. Chinese. With added preface in English.

The Ch'an master Tung-Kao : a loyal monk of the end of the Ming period
by R. H. van Gulik.
Chungking, China : Commercial Press, 1944. 1 v. (unpaged) : ill.

One hundred copies specially printed for the author on lien-shih paper and bound in Chinese style. Each copy has four pages with illustrations added after the title page, and one seal-impression with explanation added in the top margin of page 3 of the biography.

Cf. Keyworth, G. A. (2017). ‘Study Effortless-Action’, Journal of Religion in Japan, 6(2), 75-106. doi: https://doi.org/10.1163/22118349-00602003

Today there is a distinction in Japanese Zen Buddhist monasticism between prayer temples and training centers. Zen training is typically thought to encompass either meditation training or public-case introspection, or both. Yet first-hand accounts exist from the Edo period (1603–1868) which suggest that the study of Buddhist (e.g., public case records, discourse records, sūtra literature, prayer manuals) and Chinese (poetry, philosophy, history) literature may have been equally if not more important topics for rigorous study. How much more so the case with the cultivation of the literary arts by Zen monastics? This paper first investigates the case of a network of eminent seventeenth- and eighteenth-century scholar-monks from all three modern traditions of Japanese Zen—Sōtō, Rinzai, and Ōbaku—who extolled the commentary Kakumon Kantetsu 廓門貫徹 (d. 1730) wrote to every single piece of poetry or prose in Juefan Huihong’s 覺範恵洪 (1071–1128) collected works, Chan of Words and Letters from Stone Gate Monastery (Ch. Shimen wenzichan; Jp. Sekimon mojizen). Next, it explores what the wooden engravings of Study Effortless-Action and Efficacious Vulture at Daiōji, the temple where Kantetsu was the thirteenth abbot and where he welcomed the Chinese émigré Buddhist monk Xinyue Xingchou (Shin’etsu Kōchū 心越興儔, alt. Donggao Xinyue, Tōkō Shin’etsu 東皐心越, 1639–1696), might disclose about how Zen was cultivated in practice? Finally, this paper asks how Kantetsu’s promotion of Huihong’s “scholastic” or “lettered” Chan or Zen might lead us rethink the role of Song dynasty (960–1279) literary arts within the rich historical context of Zen Buddhism in Edo Japan?

Di Renjie (狄仁傑 630–700)

http://www.judge-dee.info/welcome/index.jsp
https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_van_Gulik

PDF: Biography of Di Renjie
Translated by Piet Rombouts from the Old Tang History

https://daydaynews.cc/en/history/497338.html
https://daydaynews.cc/en/history/749651.html

PDF: Celebrated Cases of Judge Dee (Dee Goong An 狄公案)
Translated by Robert van Gulik

Titles of 法官狄 Judge Dee (Dee Jen-djieh) novels:

Robert van Gulik (1910-1967)

Ormai-Tóth Andrea Judit: A klasszikus kínai krimiirodalomról (PDF)
Műhely 39. évf. 5-6. sz. (2016.) 77-80. oldal

„Az archaikus kínai bűnügyi történeteknek két kiemelkedő
nyomozója van: Bao, illetve Di bíró. Mindketten
valós történelmi személyek, de a néphagyományban és
az irodalomban rengeteg legendába illő elem kötődött a
nevükhöz.

Bao bíró, azaz Bao Zheng (999–1062) Luzhouban, a
mai Anhui tartomány Hefei városában született, művelt,
írástudó család gyermekeként. 29 évesen letette a legmagasabb
fokozatú hivatalnokvizsgát. A vizsga után egy évtizedre
felfüggesztette hivatalnoki tevékenységét, hogy
eleget tegyen gyermeki kötelezettségeinek. Tíz éven keresztül
idős szüleit gondozta, majd a haláluk után betartotta
a gyásszal kapcsolatos konfuciánus szabályokat.
1037-től egészen haláláig különböző tisztségeket töltött
be a császári palotában és egy sor tartományi városban.
Kaifengben, a Song-dinasztia fővárosában megkapta a
bírói tisztséget. Már élete során nagy hírnévre tett szert
szülőtisztelete, szigorúsága, az igazságtalansággal és korrupcióval
szembeni elkötelezettsége miatt. Az igazság
érdekében többször is összetűzésbe keveredett más magas
rangú hivatalnokokkal, azok családjával, sőt egészen
a császári rokonsággal is. Bao bíró lett az „erényes hivatalnok”
mintaképe. Később számos Yuan-kori dráma
főszereplőjévé vált, feltűnt egy sor gong’an történetben s
központi szerepet kapott több pekingi operában is.

Di bíró, vagyis Di Renjie (630–700) a Tang-kor kiemelkedő
magisztrátusa volt. Élete második felében, amikor
a császári udvarnál szolgált, fontos szerepet játszott
a császárság kül- és belügyeiben egyaránt. Ő a főszereplője
egy 18. századi bűnügyi történetnek, a Di gong’-
annak. Ez a történet kiemelkedik a többi kínai krimi
közül, mivel nem találkozunk benne természetfeletti
jelenségekkel, ami elidegeníthetné a nyugati olvasót. A
könyvet a holland sinológus és diplomata, Robert van
Gulik fordította le angolra, és erre alapozta a későbbi,
saját történeteit Di bíróról.

A kínai „krimik” jelenkori ismerete a nyugati világban
egyértelműen van Guliknak köszönhető, aki az eredeti
kínai történeteket a nyugati ízléshez igazította. Másfél
tucat Di bíró-regényéből eddig kilenc történet jelent meg
magyarul.”

Ti bíró esetei magyarul
https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_van_Gulik

Ti bíró alakját az író, Robert van Gulik, egy legendás, létező kínai történelmi személyről, Ti Zsen-csiéről (pinjin: Di Renjie 狄仁杰) mintázta, aki 630 és 700 között élt Kínában. A sorozatban az éles eszű, kivételes képességű Ti bíró bárhol is szolgálja a birodalmat, különböző vidékeken és különböző tisztségekben, mindenütt izgalmas, fordulatos bűnügyi feladványok egész sorát fejti meg, rablások, gyilkosságok és más bűntények rafinált tetteseit leplezi le és ítéli el. A főszereplőt, Ti bírót Robert van Gulik művelt férfiúként írja le, aki szereti az irodalmat, a verseket, a zenét és a művészetet, harmonikusan él a családjával, és jó gazdája nemcsak a rábízott hivatalnak, de háza népének is. Mindegyik kötet önálló, kerek egész, jól érthető önmagában is, miközben a teljes sorozat Ti bíró életútját is leírja, első kalandjától – mint kezdő járásfőnök – egészen karrierje csúcsáig, amikor már miniszterként szolgálja a császárt a fővárosban. Az egyes regények hűségesen követik a hagyományos kínai detektívtörténetek szerkezetét, minden könyvben három jól elkülöníthető szál, rejtély, bűnügy fut párhuzamosan, és ezeket kell végül a főhősnek, Ti bírónak megoldania. És a bíró meg is oldja. Akár eltűnt aranyrudakról, hajtűvel megölt áldozatokról, szerelmi gyilkosságokról van szó, akár hétköznapi tyúkperben kell döntenie, Ti bíró mindig megtalálja a megoldást, jó megfigyelőképességére, lélektani érzékére támaszkodva felkutatja a bizonyítékokat, elfogja és elítéli a tetteseket. A mozgalmas és cselekményes történetek bonyolítása közben az író felhasználja kivételes történelmi és helyismeretét, hogy élvezetes, plasztikus képet adjon a korabeli Kínáról, az emberekről, a hivatali, az előkelő és a köznapi életről.

• A kínai haranggyilkosság (The Chinese Bell Murders). Fordította: Mészáros Sándor, Albatrosz könyvek, Budapest, 1987
• Gyilkosság Kantonban (Murder in Canton). Fordította: Katona Ágnes, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006 (Európai krimi)
• Az elhagyatott templom titka (The Chinese Gold Murders). Fordította: Upor László, "A kínai detektív sorozat" 1. kötete, Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2011
• A faragott paraván rejtélye (The Lacquer Screen). Fordította: Upor László, "A kínai detektív sorozat" 2. kötete, Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest 2011.
• Az elátkozott tó legendája (The Chinese Lake Murders). Fordította: Upor László, "A kínai detektív sorozat" 3. kötete, Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2012
• A kísértetjárta kolostor (The Haunted Monastery). Fordította: Wertheimer Gábor, "A kínai detektív sorozat" 4. kötete, Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2012
• A majom és a tigris (The Monkey and the Tiger). Fordította: Upor László, "A kínai detektív sorozat" 5. kötete,Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2013
• A vörös pavilon (The Red Pavilion). Fordította: Tokaji Zsolt, "A kínai detektív sorozat" 6. kötete, Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2013
• Költők és gyilkosok (Poets and Murder). Fordította: Upor László, "A kínai detektív sorozat" 7. kötete,Jaffa Kiadó – Sorozat Könyvek Kiadó, Budapest, 2015