ZEN IRODALOM ZEN LITERATURE
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
宏智正覺 Hongzhi Zhengjue (1091–1157) & 萬松行秀 Wansong Xingxiu (1166-1246)
從容録 Congrong lu
(Rōmaji:) Wanshi Shōgaku
& Banshō Gyōshū: Shōyō-roku
(English:) Book of Serenity / The Book of Equanimity / The Book of Composure / Encouragement (Hermitage) Record
(Magyar:) Hung-cse Cseng-csüe
& Van-szung Hszing-hsziu: Cung-zsung lu / A nyugalom könyve* / Higgatag feljegyzések (Az egyensúly könyve)**
*©Hadházi Zsolt **©Terebess Gábor
Compiled in 1223
Full title is 萬松老人評唱天童覺和 尙頌古從容庵錄 Wansong laoren pingchang Tiantong Jue heshang songgu Congrong an lu (Old Man Wansong's Evaluations of Tiantong Jue's Versed Comments on Old Cases).
 Tartalom |
 Contents |
Higgatag feljegyzések A nyugalom könyve Hongzhi válogatás A Buddha lényegi működése A zazen tűje Mokusóka Zeisler István: A csendes felébredés zenje Shoyoroku - koanok |
從容録 Congrong lu [Shōyō-roku]
坐禪箴 Zuochan zhen [Zazenshin]
默照銘 Mozhao ming [Mokushōmei; Mokushōka]
宏智禪師廣錄 Hongzhi chanshi guanglu [Wanshi zenji kōroku]
|
Sójóroku – A nyugalom könyve
Hadházi Zsolt fordítása a Szanbó Kjódan iskola angol nyelvű kötetéből
Online:
1-20. kóan http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=1483453
21-40. kóan http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=1483439
41-60. kóan http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=1483432
61-80. kóan http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=1483418
81-100. kóan http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=4792614&nid=1483393
Nyomtatásban:
in: ZEN - Bölcsességek, történetek, koanok, Sudhana Könyvkiadó Bt., Budapest, 2010.
Sójó-roku
A nyugalom könyve
Összeválogatta: Vansi Sógaku Zen mester (1091-1157)
Fordítás: Hadházi Zsolt – a Szanbó Kjódan iskola angol nyelvű kötetéből
Váljon e mű minden érző lény üdvére!
1. eset: A Magasztos felmegy az emelvényre – Lásd: Hekiganroku 92.
Egy nap a Magasztos felment az emelvényre. Manydzsusri rácsapott az asztalra a bottal és azt mondta:
- Szemlélődjetek tisztán a Dharma-király Dharmáján! A Dharma-király Dharmája ilyen.
Erre a Magasztos lement az emelvényről.
2. eset: Bódhidharma, „tágas és üres” – Lásd: Hekiganroku 1.
A Rjóbeli Bu császár megkérdezte Bódhidharma nagymestert:
- Mi a legfőbb értelme a szent valóságnak?
- Tágas és üres, nincs szentség – válaszolta Bódhidharma.
- Ki vagy te, aki itt van előttem? – mondta a császár.
- Nem tudom – mondta Bódhidharma.
A császár nem volt hozzávaló. Végül Bódhidharma átkelt a Jangce-folyón és elment a Sórin templomba. Ott kilenc évig ült a fallal szemben.
3. eset: Az indiai király meghívja a pátriárkát
Kelet-India királya meghívta ebédre Pradnyátarát, a huszonhetedik pátriárkát.
- Miért nem recitálod a szútrákat? – kérdezte a király.
- A szegény út [1] nem marad az alany világában mikor belélegzünk, és semmi dolga a tárgyak világában mikor kilélegzünk. Én állandóan az olyanság-szútrát recitálom millió és millió kötetben.
4. eset: A Magasztos a földre mutat
Mikor a Magasztos a gyülekezetével sétált, kezével a földre mutatott és ezt mondta:
- Ez a hely jó templom építésre.
Indra [2] fogta egy fű szárát és beledöfte a földbe majd ezt mondta:
- A templom megépült.
A Magasztos mosolygott.
5. eset: Szeigen, „a rizs ára”
- Mi a buddhizmus lényege? – kérdezte egy szerzetes Szeigent.
- Mi az ára a rizsnek Rorjóban? – mondta Szeigen.
6. eset: Ba mester, „fehér és fekete” – Lásd: Hekiganroku 73.
- A négy kifejezést mellőzve és a száz tagadáson túl, kérlek mondd meg közvetlenül mester, hogy mi a jelentése Bódhidharma nyugatról való jövetelének – kérdezte egy szerzetes Ba mestert.
- Ma fáradt vagyok, nem tudok neked elmagyarázni. Menj, kérdezd meg Csizót – mondta Ba mester. A szerzetes megkérdezte Csizót.
- Miért nem kérdezed meg a mesterünket? - mondta Csizó.
- Ő mondta, hogy kérdezzelek meg téged – mondta a szerzetes.
- Ma fáj a fejem, nem tudom neked elmagyarázni. Menj, kérdezd meg Kai testvért – mondta Csizó. A szerzetes megkérdezte Kai testvért.
- Nem értek semmit a kérdésből – mondta Kai. A szerzetes mindezt elmondta Ba nagymesternek.
- Csizó feje fehér, Kai feje fekete – mondta a nagymester.
7. eset: Jakuszan felmegy az emelvényre
Jakuszan hosszú ideje nem ment fel a templomi emelvényre.
- Az egész gyülekezet régóta szeretne útmutatást. Kérlek mester, tarts egy beszédet a gyülekezetnek – mondta a templomszolga.
Jakuszan megkondíttatta a harangot. A gyülekezet összegyűlt. Jakuszan felment az emelvényre és ott ült egy darabig. Majd lejött az emelvényről és visszatért szobájába.
A templomszolga követte és megkérdezte:
- Az imént azt mondtad, hogy tartasz a gyülekezetnek egy beszédet. Miért nem szóltál egy szót sem?
- A szútrákhoz vannak szútra szakértők. A sásztrákhoz [3] vannak sásztra szakértők. Miért vannak kétségeid ezzel az öreg szerzetessel kapcsolatban?
8. eset: Hjakudzsó és a róka – Lásd: Mumonkan 2.
Bármikor, ha Hjakudzsó mester beszédet tartott, egy öreg ember mindig ott volt a szerzetesekkel és figyelt. Mikor a szerzetesek elmentek, elment ő is. Egy nap azonban hátramaradt.
- Miféle ember vagy te, aki itt állsz? – kérdezte Hjakudzsó.
- A múltban, Kásjapa buddha idejében, ezen a hegyen éltem mint Zen szerzetes. Egyszer egy szerzetes jött oda hozzám és megérdezte: „Egy tökéletesen megvilágosodott személy az ok és okozat törvényének alávetett, vagy sem?” Én azt mondtam neki: „Nem alávetett.” Emiatt a válasz miatt ötszáz életen át rókaként születtem újra. Most pedig könyörgöm mester, mondj egy jó szót.
- Az ok és okozat törvényét nem lehet elhomályosítani – mondta Hjakudzsó.
Meghallva ezt, az öregember elérte a nagy megvilágosodást.
9. eset: Nanszen megöl egy macskát – Lásd: Mumonkan 14; Hekiganroku 63, 64.
Egyszer a keleti és nyugati zen csarnok szerzetesei Nanszen templomában egy macskáról vitatkoztok. Ahogy meglátta ezt, Nanszen felemelte a macskát és ezt mondta:
- Szerzetesek! Ha egyikőtök tud mondani egy szót, nem ölöm meg a macskát.
Senki sem tudott válaszolni. Nanszen ketté vágta a macskát.
Nanszen elmesélte Dzsósúnak mi történt, s megkérdezte, mi a véleménye. Dzsósú erre fogta a szandálját, a saját fejére tette és elment.
- Ha itt lettél volna, megmenthetted volna a macskát – mondta Nanszen.
10. eset: Az öregasszony közel a Taizanhoz – Lásd: Mumonkan 31.
Volt egy öregasszony a Taizan felé vezető útnál. Bármikor, ha egy szerzetes megkérdezte, hogyan juthat el a Taizanhoz, mindig azt válaszolta:
- Egyenesen előre.
Miután pedig a szerzetes tett egy pár lépést, azt mondta:
- Ez a jó és naiv alak is arra megy.
Később egy szerzetes beszélt Dzsósúnak erről.
- Várj egy kicsit. Megyek és átlátok rajta neked.
Elment és megkérdezte ugyan azt a kérdést. Másnap Dzsósú felment az emelvényre és ezt mondta:
- Átláttam az öregasszonyon neked.
11. eset: Unmon, „két kórság”
Unmon nagymester mondta:
- Mikor a fény nem hatol át, kétféle kórság van. Minden homályos és a dolgok előtted vannak – ez az egyik kórság. Még miután felismerted minden dolog ürességét, akkor is valahogy úgy érzed, mintha még mindig volna ott valami. Ez mutatja azt, hogy a fény nem hatolt át egészen.
Hasonlóképp, kétféle kórság van a Dharma-testtel kapcsolatban. Elérted a Dharma-testet, de továbbra is ragaszkodsz a Dharmához és nem tudod kioltani a saját nézeteidet, ezért egy megromlott életet élsz a Dharma-test körül – ez az egyik kórság. Tegyük fel, hogy valóban áthatoltál a végéig, ha feladod a további erőfeszítéseket, nem lesz elég. Aprólékosan megvizsgálod magadat, s azt mondod, hogy nincs hibád – ez nem más, mint egy kórság.
12. eset: Dzsizó ültet a rizsföldön
- Honnan jössz? – kérdezte Dzsizó Suzansút.
- Délről jövök – mondta Suzansu.
- Hogy áll manapság a buddhizmus délen? – mondta Dzsizó.
- Sok életteli beszélgetés van – mondta Suzansu.
- Hogy érhet fel ez azzal, hogy mi ültetünk a rizsföldeken és rizsgolyókat csinálunk, hogy megegyük? – mondta Dzsizó.
- Akkor hogyan mented meg a Három Világ lényeit? – mondta Suzansu.
- Mit nevezel a Három Világnak? – mondta Dzsizó.
13. eset: Rinzai, „vak szamár”
Mikor Rinzai a halálán volt, megbízta Szansót a Dharmájával és azt mondta neki:
- Miután eltávozom, ne pusztítsd el az igaz Dharma szemének kincsét [4] .
- Hogy merném elpusztítani az igaz Dharma szemének kincsét? – mondta Szansó.
- Ha valaki kérdez felőle, hogyan fogsz válaszolni? – mondta Rinzai.
Szansó azonnal Kacut kiáltott.
- Ki gondolná, hogy az igaz Dharma szemének kincsét ez a vak szamár pusztította el?
14. eset: Kaku szolgáló teát ajánl
- Hová mentek a régmúlt szentjei? – kérdezte Kaku szolgáló Tokuszant.
- Mi? Mi? – mondta Tokuszan.
- Parancsot adtam egy kiváló lónak, hogy mint repülő sárkány bújjon elő, de csak egy béna teknős jött ki – mondta Kaku. Tokuszan csendben maradt.
Másnap, mikor Tokuszan kijödt a kádból, Kaku teát szolgált fel neki. Tokuszan finoman végigsimította Kaku hátát.
- Ez az öreg alak most először nyert bepillantást – mondta Kaku. Megint, Tokuszan csendben maradt.
15. eset: Kjózan a földbe szúrja kapáját
- Honnan jössz? – kérdezte Iszan Kjózant.
- A rizsföldről – mondta Kjózan.
- Hány ember van a rizsföldön? – mondta Iszan.
Kjózan a földbe szúrta kapáját és kezeit mellkasán összefonva állt.
- Jó sokan vágják a szárakat a déli hegyen – mondta Iszan.
Kjózan felkapta kapáját és azonnal elment.
16. eset: Majoku megrázza a gyűrűsbotot – Lásd: Hekiganroku 31.
Majoku, kezében gyűrűsbotjával elment Sókeihez. Háromszor megkerülte körben Sókei emelvényét, megrázta a gyűrűsbotot és megállt egyenesen.
- Jó, jó! – mondta Sókei.
Aztán Majoku elment Nanszenhez. Háromszor megkerülte körben Nanszen emelvényét, megrázta a gyűrűsbotot és megállt egyenesen.
- Nem jó, nem jó! – mondta Nanszen.
- Sókei mester azt mondta „jó, jó”. Mester, miért mondod, hogy „nem jó, nem jó”?
- Sókeihez ez jó, de hozzád ez nem jó. Ez nem egyéb, mint a szél kavarása. A végén eltűnik – mondta Nanszen.
17. eset: Hógen, „hajszálnyi”
- „Ha egy hajszálnyi különbség van, az annyi, mint a távolság menny és föld között. [5] ” Hogyan érted te ezt? – kérdezte Hógen Suzansút.
- Ha egy hajszálnyi különbség van, az annyi, mint a távolság menny és föld között – mondta Suzansu.
- Ha ez a te megértésed, hogyan érhetted el valaha is azt? – mondta Hógan.
- Az én nézetem csak ez. És veled mi a helyzet, mester? – mondta Suzansu.
- Ha egy hajszálnyi különbség van, az annyi, mint a távolság menny és föld között – mondta Hógen. Suzansu mélyen meghajolt.
18. eset: Dzsósú kutyája [6]
- Van a kutyának buddha-természete, vagy nincs? – kérdezte egy szerzetes Dzsósút.
- Van. [U] – mondta Dzsósú.
- Ha van neki, miért kúszott bele abba a bőrzacskóba? – mondta a szerzetes.
- Mert szándékosan csinálja.
- Van a kutyának buddha-természete, vagy nincs? – kérdezte egy másik szerzetes.
- Nincs. [Mu] – mondta Dzsósú.
- Minden élőlénynek van buddha-természete [7] . A kutyának miért nincs?
- Mert az a karma-tudatában van – mondta Dzsósú.
19. eset: Unmon, „Szuméru-hegy”
- Egyetlen gondolat sem jelenik meg; van ebben hiba, vagy nincs? – kérdezte egy szerzetes Unmont.
- Szuméru-hegy [8] – mondta Unmon.
20. eset: Dzsizó, „különösen személyes”
- Hová mész, idősebb szerzetes [9] ? – kérdezte Dzsizó Hógent.
- Zarándoklaton [10] vagyok, követem a szelet – mondta Hógen.
- Miért vagy zarándoklaton? – mondta Dzsizó.
- Nem tudom – mondta Hógen.
- A nem-tudás különösen személyes – mondta Dzsizó.
Hógen hirtelen elérte a nagy megvilágosodást.
21. eset: Ungan a padlót söpri
Mikor Ungan a padlót söpörte, Dógo ezt mondta neki:
- Nehéz dolgod van!
- Tudhatnád, hogy van valaki, akinek nincs nehéz dolga – mondta Ungan.
- Ha ez igaz, akkor úgy érted, hogy van egy második hold? – mondta Dógo.
Ungan felemelte seprűjét és ezt mondta:
- Ez hányadik hold?
Dógo csendben maradt.
- Az pontosan a második hold – mondta Gensa.
- A szolga udvariasan köszönti a szolgálólányt – mondta Unmon.
22. eset: Gantó meghajlása a kacunak
Gantó elment Tokuszanhoz. A kapu küszöbe fölé állt és megkérdezte:
- Ez hétköznapi, vagy szent?
- Kacu! – kiáltotta Tokuszan.
Gantó mélyen meghajolt.
Erről hallva Tózan ezt mondta:
- Gantón kívül kevesen fogadták volna el ezt így.
- Az öreg Tózan nem tudja megmondani a különbséget jó és rossz között. Akkor én egyik kezemmel felemeltem, a másikkal lenyomtam – mondta Gantó.
23. eset: Roszo fal felé fordulása
Bármikor, ha Roszo látott egy szerzetest jönni, azonnal a fal felé fordult.
Erről hallva Nanszen ezt mondta:
- Általában azt szoktam mondani az embereimnek, hogy ismerjék fel azt, ami az üresség kalpája [11] előtt létezett, vagy hogy értsék meg mi volt, mielőtt a buddhák megjelentek a világban. Azonban még eddig egy tanítványt sem ismertem el, de még egy felet sem. Ha így folytatja, a szamár évéig [12] fogja ezt csinálni.
24. eset: Szeppó, „vigyázz a kigyóval” – Lásd: Hekiganroku 22.
Szeppó a gyülekezet tanításakor ezt mondta:
- Van egy mérges kígyó a hegy déli oldalán. Mindnyájan jobb, ha vigyáztok!
- Ma a zen csarnokban sok ember van. Elvesztették testüket és életüket – mondta Csókei.
Egy szerzetes elmesélte ezt Gensának, aki ezt mondta:
- Csak Rjó [Csókei] idősebb testvér tudott mondani erre valamit. Azonban, én nem beszélnék úgy.
- Mit mondanál, mester? – kérdezte a szerzetes.
- Miért kell „a hegy déli oldalának” lennie? – válaszolta Gensa.
Unmon botját Szeppó elé hajította és úgy csinált, mint aki megijedt.
25. eset: Enkan, „rinocérosz legyező” – Lásd: Hekiganroku 91.
Egy nap Enkan így szólt a szolgálójához:
- Hozd ide a rinocérosz legyezőmet!
- Eltörött – mondta a szolgáló.
- Ha a legyező már eltörött, hozd ide magát a rinocéroszt – mondta Enkan. A szolgáló nem válaszolt.
Sifuku rajzolt egy kört és beleírta az ökör jelét.
26. eset: Kjózan a hóra mutat
Kjózan a hó oroszlánra [13] mutatott és ezt mondta:
- Van bármi [14] is, ami túl megy ezen a színen?
- Nyomban ellöktem volna neki – mondta [15] Unmon.
- Csak azt tudja, hogyan lökje el, azt nem, hogyan segítse fel – mondta [16] Szeccsó.
27. eset: Hógen a bambusz sötétítőkre mutat – Lásd: Mumonkan 26.
Hógen a kezével a bambusz sötétítőkre mutatott. Azonnal két szerzetes felállt, odamentek a sötétítőkhöz, s feltekerték.
- Az egyik nyert, a másik vesztett – mondta Hógen.
28. eset: Gokoku, „három szégyen”
- Mi van akkor, ha egy daru egy korhadt fenyőn ül? – kérdezte egy szerzetes Gokokut.
- Szégyen, mikor ezt a földről látják – mondta Gokoku.
- Mi van akkor, ha minden csepp víz egyszerre gagy meg? – kérdezte a szerzetes.
- Szégyen, miután a nap már felkelt – mondta Gokoku.
- Az Esó üldöztetés [17] alatt hova mentek a Dharma jó védőistenei [18] ? – kérdezte a szerzetes.
- Szégyen ez a templomkapu mindkét oldalán állónak.
29. eset: Fukecu, „vas ökör” – Lásd: Hekiganroku 38.
Mikor Ei tartomány hivatali épületében volt, Fukecu belépett a csarnokba [hogy beszédet tartson] és ezt mondta:
- A pátriárka szív pecsétje a vas ökör cselekvésére hasonlít. Mikor elmegy, a pecsét [lenyomata] megmarad; mikor ott marad, a pecsét [lenyomata] semmivé válik. Ha nem megy el és nem is marad, helyes dolog megadni [az elismerés] pecsétjét, vagy nem?
Az öreg Rohi odament és ezt mondta:
- Én a vas örök cselekvésével rendelkezem. [De] arra kérlek, mester, ne add nekem a pecsétet.
- Hozzászoktam, hogy a nagy óceánt bálnák halászásával mérem. De sajnos most ahelyett egy sárban fetrengő békát találtam – mondta Fukecu.
Rohi ott állt gondolkozva. Fukecu kacut kiáltott és ezt mondta:
- Miért nem mondasz valami mást, öreg?
Rohi összezavarodott. Fukecu megütötte légyhesegetőjével és ezt mondta:
- Emlékszel arra amit mondtál? Mondj valamit, én majd ellenőrzöm neked.
Rohi megpróbált mondani valamit. Fukecu megint megütötte légyhesegetőjével.
- A Buddha törvénye és a király törvénye ugyan olyan természetű – mondta az elöljáró.
- Milyen alapelvet látsz bennük? – mondta Fukecu.
- Ha nem hozol döntést ott, ahol dönteni kéne, akkor rendetlenséget hozol létre.
Fukecu leszállt az emelvényről.
30. eset: Daizui, „a kalpa tüze” [19]
- Mikor a kalpa nagy tüze kitör, az egész világegyetem [20] elpusztul. Azon gondolkozom, hogy vajon az is elpusztul-e, vagy sem – kérdezte egy szerzetes Daizuit.
- Elpusztul – mondta Daizui.
- Ha így van, akkor az is eltűnik a többivel [21] ? – mondta a szerzetes.
- Eltűnik a többivel – mondta Daizui.
- Mikor a kalpa nagy tüze kitör, az egész világegyetem elpusztul. Azon gondolkozom, hogy vajon az is elpusztul-e, vagy sem – kérdezte egy szerzetes Rjúszait.
- Nem pusztul el – mondta Rjúszai.
- Miért nem pusztul el? – mondta a szerzetes.
- Mert ugyan az, mint az egész világegyetem – mondta Rjúszai.
31. eset: Unmon, „oszlop” – Lásd: Hekiganroku 83.
Unmon a gyülekezet tanításakor ezt mondta:
- Az öreg buddha és egy oszlop keresztezik egymást. Milyen számú cselekedet ez?
A gyülekezet hallgatott. Helyettük válaszolva mondta:
- Felhők gyűlnek a Déli-hegy felett; eső esik az Északi-hegyen.
32. eset: Kjózan, „tudat és tárgyi világ”
- Honnan jössz? – kérdezte Kjózan egy szerzetestől.
- Jú tartományból – mondta a szerzetes.
- Gondolsz arra a helyre? – mondta Kjózan.
- Mindig azt teszem – mondta a szerzetes.
- Ami gondolkozik, az a tudat [22] . Amire gondolnak, az a tárgyi világ. Abban vannak hegyek, folyók és a nagy föld, tornyok, paloták, emberek, állatok és más dolgok. Nézz arra a tudatra, ami gondolkozik. Sok dolog van ott? – mondta Kjózan.
- Semmit sem látok ott – mondta a szerzetes.
- Ez helyes a megértés szintjén, de még nem a megszemélyesítés szintjén – mondta Kjózan.
- Van valami különleges tanácsod, mester? – mondta a szereztes.
- Nem helyes azt mondani, hogy van, vagy nincs. A megértésed azt mutatja, hogy a titoknak csak az egyik oldalát szerezted meg. Leülni, felvenni a ruhát – mostantól magad látod meg – mondta Kjózan.
33. eset: Szansó, „aranypikkely” – Lásd: Hekiganroku 49.
- Mikor az aranypikkelyes hal átjutott a hálón, mit kéne ennie? – kérdezte Szansó Szeppót.
- Elmondom neked, mikor átjutottál a hálón – mondta Szeppó.
- Egy nagy Zen mester, kinek 1500 tanítványa van, nem tudja, hogyan kell beszélni – mondta Szansó.
- Csupán az öreg szerzetest nagyon lekötik a templomi ügyek – mondta Szeppó.
34. eset: Fukecu, „porszem” – Lásd: Hekiganroku 61.
Fuketsu tanítást adva ezt mondta:
- Ha valaki felemel egy porszemet, a ház és a nemzet virágzik. Ha valaki nem emel fel egy porszemet, eltűnnek.
Szeccsó felemelte a botját és ezt mondta:
- Van valaki, aki ezzel él és hal?
35. eset: Rakuho engedelmeskedése
Rakuho elment Kasszanhoz, s meghajlás nélkül eléállt.
- Egy csirke lakik a főnix fészkében. Nem ugyan abból a fajtából való. Menj el – mondta Kasszan.
- Messziről jöttem és sokat hallottam rólad. Kérlek, mester, könyörgöm vezess engem – mondta Rakuho.
- Szemeim előtt nincs te és nincs öreg szerzetes [23] – mondta Kasszan.
- Kacu! – kiáltotta Rakuho.
- Hagyd abba, hagyd abba! Ne légy ilyen felelőtlen és kapkodó. A felhők és a hold ugyan olyanok; a völgyek és a hegyek különböznek egymástól. Nem olyan nehéz kivágni az emberek nyelvét az ég alatt. De hogyan bírsz szólásra egy nyelv nélküli embert? – mondta Kasszan.
Rakuho nem mondott semmit. Kasszan megütötte. Ezzel Rakuho elkezdett engedelmeskedni Kasszannak.
36. eset: Ba mester beteg – Lásd: Hekiganroku 3.
Ba nagymester súlyos beteg volt.
- Mester, hogyan érzed magad manapság? – kérdezte a templomszolga.
- Naparcú Buddha, Holdarcú Buddha – válaszolta a nagymester.
37. eset: Iszan, „karma-tudat”
- Tegyük fel, hogy egy ember megkérdez téged, azt mondva: „Minden élőlény belezuhant egy hatalmas karma-tudatba és nincs alapjuk, amire támaszkodhatnának.” Hogyan ellenőriznéd le? – kérdezte Iszan Kjózant.
- Ha egy ilyen szerzetes megjelenik, megszólítom: „Ilyen-és-ilyen úr!” Mikor megfordítja a fejét, azonnal azt mondom neki: „Mi ez?” Ha habozik, azt mondom neki: „Nem csak hatalmas karma-tudat van, de még csak alap sincs, amire támaszkodni lehet.” – mondta Kjózan.
- Jó – mondta Iszan.
38. eset: Rinzai, „igaz ember”
Rinzai tanította a gyülekezetet és ezt mondta:
- Van egy rang nélküli igaz ember, mindig kijön és bemegy arcod [24] kapuin keresztül. A kezdők, akik még nem vették észre, nézzék, nézzék!
Akkor egy szerzetes odament és megkérdezte:
- Mi a rang nélküli igaz ember?
Rinzai leszállt az emelvényről és megragadta. A szerzetes habozott. Rinzai ellökte és ezt mondta:
- A rang nélküli igaz ember, micsoda egy szarbot vagy te.
39. eset: Dzsósú, „mosd el a tálkáidat” – Lásd: Mumonkan 7.
- Csak most léptem be ebbe a kolostorba. Könyörgöm, mester, adj nekem útmutatást – kérte egy szerzetes Dzsósút.
- Megetted már a rizskásádat? – kérdezte Dzsósú.
- Igen, meg – válaszolta a szerzetes.
- Akkor most el a tálkáidat – mondta Dzsósú.
40. eset: Unmon, „fehér és fekete”
- Kérhetném a válaszodat [25] ? – kérdezte Unmon Kempót.
- Elérted valaha is ezt az öreg szerzetest, vagy nem? – mondta Kempó.
- Ha így van, azt kell mondanom, hogy túlzottan elkéstem – mondta Unmon.
- Így van? Így van? – mondta Kempó.
- Azt hittem én vagyok Fehér Márkinő, de rájöttem, hogy itt Fekete Márkinő [26] van.
41. eset: Rakuho a halálos ágyán
Mikor már halála közeledett, Rakuho megszólította a gyülekezetet, s ezt mondta:
- Egy dolog van, amiről kérdezlek. Ha igent mondasz, egy másik fejet teszel a sajátodra. Ha nemet mondasz, fejed levágásával kutatsz az élet után.
- A zöld hegy mindig felemeli a lábát, nem kell hogy lámpát hordj magaddal nappal [27] – mondta a vezető szerzetes.
- Milyen idő van, hogy ilyet mondj? – mondta Rakuho.
Egy idősebb szerzetes, akit Gendzsónak hívtak, előre lépett és ezt mondta:
- E két úton kívül, könyörgöm mester, ne kérdezz.
- Ez nem elég. Mondj még valamit – mondta Rakuho.
- Nem tudom elmondani egészen – mondta Gendzsó.
- Nem érdekel, hogy el tudod-e mondani egészen, vagy sem – mondta Rakuho.
- Úgy érzek, mint egy szolgáló, aki semmit se tud válaszolni mesterének [28] – mondta Gendzsó.
Akkor este Rakuho magához hívatta Gendzsót és ezt mondta:
- A mai válaszodban volt valami egészen értelmes. Meg kell értened, amit néhai mesterünk [29] mondott:
„Nincsenek dharmák a szem előtt,
Azonban a tudat a szem előtt van.
Az nem a Dharma a szem előtt.
Azt nem lehet elérni szemmel és füllel.”
Melyik kifejezés a vendég? Melyik kifejezés a gazda? Ha ki tudod válogatni, átadom neked a tálkát és a köntöst..
- Nem értem – mondta Gendzsó.
- Muszáj megértened – mondta Rakuho.
- Tényleg nem értem – mondta Gendzsó.
Rakuho kacut kiáltott és ezt mondta:
- Rémes, rémes.
[Egy másik] szerzetes megkérdezte:
- Mit szeretnél mondani, mester?
- Az együttérzés hajóját nem evezték át a tiszta hullámokon. Elvesztegetett munka volt leengedni a fa libákat a meredek szoroson [30] .
42. eset: Nanjó és a vizeskancsó
- Mi Vairócsana Buddha [31] lényegi teste [32] ? – kérdezte egy szerzetes a nanjói Csú nemzeti tanítót.
- Add ide a vizeskancsót – mondta a nemzeti tanító.
A szerzetes odaadta neki a vizeskancsót.
- Tedd vissza oda, ahol volt – mondta a nemzeti tanító.
- Mi Vairócsana Buddha lényegi teste? – kérdezte a szerzetes megint.
- Az öreg Buddha rég elment – mondta a nemzeti tanító.
43. eset: Razan, „megjelenik és eltűnik”
- Mi az, hogy a dolgok szünet nélkül megjelennek és eltűnnek? – kérdezte Razan Gantót.
- Ki jelenik meg és tűnik el? – mondta szidalmazva Gantó.
44. eset: Kójó, „Szuparnin”
- A nagy sárkány kiemelkedett az óceánból, lenyugtatva mennyet és földet. Hogyan viselkedsz vele, ha megjelenik hirtelen előtted? – kérdezte egy szerzetes kójói Hó mestert.
- Szuparnin [33] , a madarak királya elnyeli az egész világegyetemet. Ki döfheti le a fejét benne? – mondta Hó mester.
- De mi van akkor, amikor megjelenik? – mondta a szerzetes.
- Az olyan, mint mikor egy sólyom elkap egy galambot. Ha nem érted meg, megtanulod az igazságot az „erkély előtti vizsgálat [34] ” által – mondta Hó.
- Ha így van, akkor összeteszem kezeimet a mellkasomon és hármat lépek hátra – mondta a szerzetes.
- Te fekete teknős a Szuméru oltár alatt [35] . Ne várd, hogy újra megüssenek a homlokodon és megsérülj.
45. eset: Négy mondás az Engaku szútrából
Az Engaku [36] szútra mondja:
„Egész idő alatt egyszer sem hozod létre a megtévesztett tudatot.
Mikor mindenféle káprázatszerű gondolat van jelen, nem semmisíted meg őket.
A tudat megtévesztett állapotában tartózkodva nem adsz hozzá megértést.
Mikor nincs megértés, nem különbözteted meg az igazságot.”
46. eset: Tokuszan, „tanulmányok befejezve”
Tokuszan Emmjó nagymester a gyülekezetet tanította és ezt mondta:
- Ha kimerítetted a legvégéig, azonnal megérted, hogy az összes buddha a három világban a falhoz tapasztotta a száját [37] . Azonban még van egy ember, nagyon nevet. Ha fel tudod ismerni azt az embert, befejezted tanulmányaidat.
47. eset: Dzsósú, „bükkfa a kertben” – Lásd: Mumonkan 37.
- Mi az értelme annak, hogy a pátriárka eljött nyugatról? – kérdezte egy szerzetes Dzsósút.
- A bükkfa a kertben – mondta Dzsósú.
48. eset: Vimalakírti, „nem-kettős” – Lásd: Hekiganroku 84.
- Mit jelent az, hogy a bódhiszattva belép a nem-kettősség Dharma-kapuján? – kérdezte Vimalakírti Manydzsusrit.
- Én így látom: egy jelenségben sincsenek sem szavak sem magyarázatok, sem jelképek sem tudás; túl van minden kérdésen és válaszon. Ezt értem én azalatt, hogy „belépni a nem-kettősség Dharma-kapuján – mondta Manydzsusri.
Ekkor Manydzsusri megkérdezte Vimalakírtit:
- Mindnyájan befejeztük magyarázatainkat. Most elmondhatnád a tiédet. Mit jelent az, hogy a bódhiszattva belép a nem-kettősség Dharma-kapuján?
Vimalakírti csendben maradt.
49. eset: Tózan és a gyászszertartás
Mikor Tózan gyászszertartást tartott Ungannak a portréja előtt, megemlítette az esetet a portréval [38] . Egy szerzetes odajött és megkérdezte:
- Mikor Ungan azt mondta „csak ezt”, akkor mit értett alatta?
- Akkor én majdnem félreértettem a mestert – mondta Tózan.
- Azon gondolkozom, hogy vajon Ungan tényleg ismerte-e azt, vagy sem – mondta a szerzetes.
- Ha nem tudta, hogy az az, hogyan mondhatott volna olyat? Ha tudta, hogy az az, hogyan mert mondani olyat? – mondta Tózan.
50. eset: Szeppó, „Mi ez?” – Lásd: Hekiganroku 51.
Mikor Szeppó egy remetekunyhóban élt, két szerzetes jött oda, hogy tiszteletüket tegyék. Mikor meglátta őket közeledni, Szeppó kezeivel kicsapta remetekunyhója ajtaját, kiugrott és ezt mondta:
- Mi ez?
- Mi ez? – mondták a szerzetesek is.
Szeppó lehorgasztotta fejét és visszavonult a remetekunyhójába.
Később a szerzetesek elmentek Gantóhoz. Ő megkérdezte tőlük:
- Honnan jöttetek?
- Reinanból – mondták a szerzetesek.
- Meglátogattátok Szeppót? – mondta Gantó.
- Igen, meglátogattuk – mondták a szerzetesek.
- Mit mondott? – mondta Gantó.
A szerzetesek elmesélték mi történt.
- Mi mást mondott? – mondta Gantó.
- Egy szót sem; lehorgasztotta fejét és visszavonult remetekunyhójába – mondták a szerzetesek.
- Óh, mostmárt bánom, hogy akkoriban nem mondtam meg neki az utolsó szót! Ha elmondtam volna neki, senki az ég alatt nem tudna semmit sem tenni ellene – mondta Gantó. A nyári gyakorló időszak végén a szerzetesek visszatértek ehhez a beszélgetéshez és megkérdezték a jelentéséről.
- Miért nem kérdeztetek róla előbb? – mondta Gantó.
- Nem mertünk megkérdezni róla – mondták a szerzetesek.
- Szeppó ugyan abból a gyökérből nőtt ki mint én, de nem fog ugyan azon a gyökéren meghalni. Ha ismerni akarjátok az utolsó szót, akkor az csak ez – mondta Gantó.
51. eset: Hógen, „hajó vagy szárazföld”
- Hajóval, vagy a szárazföldön jöttél? – kérdezte Hógen Kaku idősebb szerzetest.
- Hajóval – mondta Kaku.
- Hol a hajó? – mondta Hógen.
- A hajó a folyón van – mondta Kaku.
Miután Kaku visszavonult, Hógen megkérdezett egy közelben lévő szerzetest:
- Mondd meg nekem, az a szerzetes, aki épp most volt itt, rendelkezik a szemmel, vagy nem?
52. eset: Szózan, „Dharma-test”
- A Buddha igazi Dharma-teste olyan, mint az üres ég. Alakját a dolgok szerint jeleníti meg – épp mint a hold a vízen [39] . Hogyan magyarázod ennek a hasonulásnak az alapelvét? – kérdezte
Szózan idősebb Tokut.
- Olyan mint egy szamár ami a kútba néz – mondta Toku.
- Szépen fogalmaztad meg, de csak a nyolcvan százalékát tudtad elmondani – mondta Szózan.
- És te hogy állsz ehhez, mester? – mondta Toku.
- Olyan, mint amikor egy kút néz egy szamárra – mondta Szózan.
53. eset: Óbaku, „ivók” – Lásd: Hekiganroku 11.
Óbaku a gyülekezetet tanította és ezt mondta:
- Ti mind csak az üledéket isszátok. Ha így folytatjátok az Úton, hol lesz a „Ma” [40] ? Tudjátok, hogy a nagy Tang birodalomban nincs Zen mester?
Egy szerzetes jött előre és ezt mondta:
- Mit mondanál arra a tényre, hogy különböző helyeket vannak olyan emberek, akik tanítványokat fogadnak és útba igazítják a gyülekezeteiket?
- Én nem azt mondom, hogy nincs Zen; csak azt, hogy nincsen mester.
54. eset: Ungan, „Nagy Együttérzés” – Lásd: Hekiganroku 89.
- Mire használja a Nagy Együttérzés bódhiszattvája azt a sok kezet és szemet? – kérdezte Ungan Dógót.
- Ez olyan, mint az az ember, aki az éjjel közepén hátranyul kezével, s párnája után matat – válaszolta Dógo.
- Értettem – mondta Ungan.
- Hogyan értetted meg? – mondta Dógo.
- Az egész test kezek és szemek – mondta Ungan.
- Nagyon jól mondtad. De csak a nyolctizedét fejezted ki – mondta Ungan.
- Te hogyan mondanád, idősebb testvér? – mondta Ungan.
- Az egész test kezek és szemek – mondta Dógo.
55. eset: Szeppó a szakács – Lásd: Mumonkan 13.
Szeppó elment Tokuszanhoz, s szakácsnak osztották be. Egy nap késett az ebéd. Tokuszan lement a csarnokba kezében tálkáival.
- Öreg mester, a harangot még nem kongatták meg és a dob sem szólalt még meg. Hova mész a tálkáiddal? – mondta Szeppó.
Erre Tokuszan visszament szobájába. Szeppó elmondta ezt Gantónak.
- Bár Tokuszan nagy ember, még nem értette meg az utolsó szót – mondta Gantó.
Erről hallva Tokuszan elküldte szolgálóját, hogy hívja elé Gantót, akitől megkérdezte:
- Nem helyesled ezt az öreg szerzetest?
Gantó megsúgta a szándékát. Tokuszan csendben maradt. Másnap mikor Tokuszan felment az emelvényre, a szokásostól igencsak eltérő módon beszélt. Gantó összedörzsölve kezét nevetett és ezt mondta:
- Csodálatos! Milyen boldog vagyok én, hogy a mi Öreg Emberünk megértette az utolsó szót. Mostantól senki témája nem lesz a földön.
56. eset: Missi és a fehér nyúl
Mikor Missi bácsi [41] és Tózan együtt sétáltak, megláttak egy fehér nyulat elfutni maguk előtt.
- Milyen fürge! – mondta Missi.
- Milyen módon? – mondta Tózan.
- Pont olyan, mint egy ember fehér ruhában [42] , akit úgy tisztelnek, mint egy miniszterelnököt – mondta Missi.
- Te egy olyan idős és tiszteletreméltó ember vagy, mégis ilyet mondasz?- mondta Tózan.
- Hát te hogyan állsz hozzá? – mondta Missi.
- Egy ősi ház nemese ideiglenesen elszegényedett – mondta Tózan.
57. eset: Gon'jó, „egy dolog”
- Mi van akkor, ha egy embernek nincs semmije? – kérdezte a tiszteletreméltó Gon'jó Dzsósút.
- Dobd el – mondta Dzsósú.
- Mondtam, hogy nincs semmim. Mit dobhatnák akkor el egyáltalán? – mondta Gon'jó.
- Ha így van, akkor cipeld magaddal – mondta Dzsósú.
58. eset: „Megvetettség” a Gyémánt szútrában – Lásd: Hekiganroku 97.
A Gyémánt szútra mondja: „Ez arról szól, mikor megvetnek az emberek. Ha pokolra kerülsz előző életed bűnei miatt, ezek a bűnök ki fognak aludni, mert e világ emberei megvetnek.”
59. eset: Szeirin, „mérges kígyó”
- Mi van akkor, ha egy gyakorló egy keskeny ösvényen jár? – kérdezte egy szerzetes Szeirint.
- Egy mérges kígyóval fogsz találkozni a nagy úton. Azt tanácsolom, ne fuss bele – mondta Szeirin.
- Mi van, ha belefutok? – mondta a szerzetes.
- Elveszíted az életedet – mondta Szeirin.
- Mi van, ha nem futok bele? – mondta a szerzetes.
- Nincs hely, ahová menekülhetnél előle – mondta Szeirin.
- Pontosan akkor mi legyen? – mondta a szerzetes.
- Elveszett – mondta Szeirin.
- Azon gondolkozom, vajon hová mehetett – mondta a szerzetes.
- A fű annyira magas, hogy nem lehet sehol sem keresni – mondta Szeirin.
- Neked is vigyáznod kell mester, hogy megszerezd – mondta a szerzetes.
Szeirin összecsapta a kezét és ezt mondta:
- Ez az ember is ugyan olyan halálos.
60. eset: Tecuma, a Tehén – Lásd: Hekiganroku 24.
Rjú Tecuma [43] elment Iszanhoz.
- Öreg Tehén, hát eljöttél! – mondta Iszan.
- Holnap nagy ünnepség lesz a Tai-hegyen [44] . Elmész, mester? – mondta Tecuma.
Iszan lefeküdt és kinyújtóztatta magát. Tecuma azonnal távozott.
61. eset: Kempó, „egy vonal” – Lásd: Mumonkan 48.
Egy szerzetes nagy felindultsággal megkérdezte Kempó mestert:
- Egy bizonyos szútrában ez áll: „Tíz irány Magasztosai, egy Út a nirvána kapujához.” Azon gondolkozom, hol van az Út.
Kempó felemelte a botját, húzott egy vonalat és azt mondta:
- Itt van.
A szerzetes elmondta ezt Unmonnak és megkérdezte felőle.
- Ez a legyező felugrik a harminchárom déva mennyébe és hozzátapad Taisaku déva orrához. Mikor egy pontyot megütnek egy bottal a keleti tengerben, hatalmas zivatart hullat, mintha egy tálca vizet fejre állítanának – mondta Unmon.
62. eset: Beiko, „megvilágosodás”
Beiko felkért egy szerzetes, hogy ezt kérdezze meg Kjózantól:
- Manapság az embereknek valóban szükségük van megvilágosodásra, vagy nem?
- Nem arról van szó, hogy ne lenne megvilágosodás, de hogyan lehet azon segíteni, hogy a második kategóriába esik? – mondta Kjózan.
A szerzetes visszament Beikóhoz és elmondta neki. Beiko mélyen egyetértett vele.
63. eset: Dzsósú a Halálról kérdez – Lásd: Hekiganroku 41.
- Mi van akkor, ha egy ember nagy Halált halt és visszatér az életbe? – kérdezte Dzsósú Tószút.
- Nem engedélyezek sétálást éjszaka. Gyere nappal – mondta Tószu.
64. eset: Sisó, „utódlás”
- Megnyitottál egy zendót, mester. De kinek az utódja vagy? – kérdezte Sisó [45] vezető szerzetes Hógent.
- Dzsizó mesteré – mondta Hógen.
- Igencsak a néhai Csókei [46] mestered ellenébe mentél el – mondta Sisó.
- Még mindig nem értem Csókei egyik jó szavát – mondta Hógen.
- Miért nem kérdeztél engem – mondta Sisó.
- „Az egy test tízezer jelenségben testesül meg”, mit jelent ez? – mondta Hógen.
Sisó felemelte légyhesegetőjét.
- Ezt tanultad Csókei alatt. Mi a te nézeted, vezető szerzetes? – mondta Hógen.
Sisó csendben volt.
- Mikor azt mondják „az egy test tízezer jelenségben testesül meg”, akkor a tízezer jelenséget elsöpörték, vagy sem? – mondta Hógen.
- Nem söpörték el – mondta Sisó.
- Kettő van – mondta Hógen.
Az összes tanítvány a bal és jobb oldalon is ezt mondták:
- Elsöpörték.
- Az egy test tízezer jelenségben testesül meg – Nii [47] ! – mondta Hógen.
65. eset: Suzan, „menyasszony”
- Mi a Buddha? – kérdezte egy szerzetes Suzant.
- Mikor a menyasszony a szamáron lovagol, anyósa vezeti a kantárt fogva [48] – mondta Suzan.
66. eset: Kjúhó, „fej és farok”
- Mi a fej? – kérdezte egy szerzetes Kjúhót.
- Kinyitni a szemet és nem látni a hajnalt – mondta Kjúhó.
- Mi a farok? – mondta a szerzetes.
- Nem ülni egy ezer éves ülőhelyen – mondta Kjúhó.
- Mi van, ha van fej, de nincs farok? – mondta a szerzetes.
- Végülis, nem értékes – mondta Kjúhó.
- Mi van, ha van farok, de nincs fej? – mondta a szerzetes.
- Elégedettnek lenni, de nem bírni erővel – mondta Kjúhó.
- Mi van, ha a fej egyezik a farokkal? – mondta a szerzetes.
- Az utódok jól boldogulnak, de erről nem tudnak a szobában – mondta Kjúhó.
67. eset: A bölcsesség a Kegon szútrában
A Kegon szútra mondja: „Most látom mindenhol az összes élőlényt, és látom, hogy mindegyik birtokolja a Tathágata bölcsességét és erényét. De tévedéseik és ragaszkodásaik miatt, nem tudják ezt felismerni.”
68. eset: Kasszan a kardot forgatja
- Mi van, ha valaki elsöpöri a port és meglátja a Buddhát? – kérdezte egy szerzetes Kasszant.
- Ha nem forgatod a kardodat, a halász a nádas fészkében lakozik [49] – mondta Kasszan.
A szerzetes megemlítette ezt Szekiszónak és megkérdezte tőle:
- Mi van, ha valaki elsöpöri a port és meglátja a Buddhát?
- Nincs országa. Hol találkozhat vele az ember? – mondta Szekiszó.
A szerzetes elmondta ezt Kasszannak. Kasszan felment az emelvényre és ezt mondta:
- A kert berendezései [50] tekintetében az öreg szerzetes [51] felsőbbrendű Szekiszónál, de az igaz alapelvet kifejtő mély társalgásban száz lépéssel előttem van.
69. eset: Nanszen, „macskák és ökrök”
Nanszen a gyülekezetet tanította és ezt mondta: A három világ [52] összes buddhája nem tudja, hogy van. Csak a macskák és ökrök tudják, hogy van.
70. eset: Sinszan a természetről kérdez
- Miután tisztán megismerted az élet nem-született természetét, miért ragaszkodsz még mindig az élethez? – kérdezte Sinszan mester Suzan mestert [53] .
- A bambusz hajtás szükségszerűen bambusszá lesz. De lehetséges bambusz kötelet [54] készíteni már egy bambusz hajtásból [55] ? – mondta Suzan.
- Később majd magad is megérted – mondta Sinszan.
- Én úgy vélem, ahogy mondtam. Mi a te nézeted? – mondta Suzan.
- Ez a templomi szolga részlege, és az ott a szakácsok részlege – mondta Sinszan.
Suzan mélyen meghajolt.
71. eset: Szuigan, „szemöldök” – Lásd: Hekiganroku 8.
A nyár vége [56] közeledtével Szuigan a gyülekezetet tanította ezt mondván:
- Egész nyáron beszéltem nektek testvéreim. Nézzetek ide, ott vannak még Szuigan szemöldökei [57] ?
- A rabló szíve megrémült! – mondta Hofoku.
- Jó nagyra nőttek! – mondta Csókei.
- Akadály! [Kan [58] ] – mondta Unmon.
72. eset: Csújú, „majom”
- Mit jelent a buddha-természet? – kérdezte Kjózan [59] Csújút.
- Egy példázattal magyarázom el neked. Tegyük fel, hogy van egy szoba hat ablakkal. Odabent van egy majom. Kintről valaki azt ordítja „Majom! Majom!”. Azonnal válaszol. Ha valaki szól „Majom!” bármelyik ablakon keresztül, pontosan ugyan úgy válaszol. Az pont ilyen – mondta Csújú.
- Mi van akkor, ha a majom alszik? – mondta Kjózan.
Csújú leszállt Zen ülőhelyéről, megragadta Kjózant és ezt mondta:
- Óh majom, majom, hát itt vagy.
73. eset: Szózan, „gyermeki kötelesség”
- Mikor valaki elhagyja gyászruháját [60] , akkor mi van? – kérdezte egy szerzetes Szózant.
- Szózan ma már teljesítette gyermeki kötelességét – mondta Szózan.
- Mi van azután, hogy teljesítetted kötelességedet? – mondta a szerzetes.
- Szózan szeret berúgni – mondta Szózan.
74. eset: Hógen, „forma és név”
- Azt hallottam, hogy egy szútra azt mondja: „A nem-tartózkodás alapjából minden dharma megalapozódik.” Mi ez a nem-tartózkodás alapja? – kérdezte egy szerzetes Hógent.
- A forma megjelenik abból, aminek még nincs alakja; a név abból jön, aminek még nincs neve – mondta Hógen.
75. eset: Zuigan, „örök alapelv”
- Mi a belső, örök alapelv? – kérdezte Zuigan [61] Gantót.
- Megmozdult – mondta Gantó.
- Mi van, ha mozog? – mondta Zuigan.
- Nem láthatod a belső, örök alapelvet – mondta Gantó.
Zuigan elgondolkozott egy pillanatra.
- Ha beismered, még nem vagy szabad a gyökértől és porától [62] . Ha nem ismered be, elmerültél a végtelen születésben és halálban – mondta Gantó.
76. eset: Suzan három verse
Suzan a gyülekezetet tanította és ezt mondta:
- Ha eléred az első verset, a buddhák és pátriárkák tanítója leszel. Ha eléred a második verset, az ég és az emberek tanítója leszel. Ha a harmadik verset éred el, még magadat sem tudod megmenteni.
Egy szerzetes megkérdezte:
- Melyik verset érte el tisztelendőséged?
- A hold lenyugszik éjfélkor; egyedül megyek át a város piacterén – mondta Suzan.
77. eset: Kjózan, „ahogy tudása megköveteli”
- Tisztelendőséged ismeri a betűket, vagy sem? – kérdezte egy szerzetes Kjózant.
- Képességemhez mérten – mondta Kjózan.
A szerzetes azonnal órairányában körbefordult és azt mondta:
- Melyik betű ez?
Kjózan leírta a tízes [ + ] a földbe.
A szerzetes megfordult, most órairánnyal ellentétesen és azt mondta:
- Melyik betű ez?
Kjózan megváltoztatta a „+” jelet szvasztikára [63] .
A szerzetes egy kört rajzolt a levegőbe és felemelte a két tenyerét mint ahogy Aszura [64] tartja erőteljesen a napot és a holdat és azt mondta:
- Melyik betű ez?
Kjózan azonnal egy kört írt a szvasztika köré.
A szerzetes nyomban Rucsika [65] erejét mutatta.
- Jó, jó. Vigyázzál rá – mondta Kjózan.
78. eset: Unmon, „rizs süti” – Lásd: Hekiganroku 77.
- Mit jelent az a kifejezés, hogy „menj túl a Buddhán és a pátriárkákon”? – kérdezte egy szerzetes Unmont.
- Szegényes rizs süti [66] – mondta Unmon.
79. eset: Csósza lép egyet
Csósza felkért egy szerzetest, hogy kérdezze meg E mestertől:
- Hogy volt, mikor még nem láttad Nanszent?
E csöndben maradt.
- Mi van azzal, miután már láttad? – mondta a szerzetes.
- Semmi különös – mondta E.
A szerzetes visszament és elmondta mindezt Csószának.
- Az ember egy száz láb magas oszlop tetején ül. Belépett az útra, de még nem az igazi. Még egy lépést kell tennie a száz láb magas oszlop tetejéről. A tíz irány világai lesz a teljes teste – mondta Csósza.
- Hogyan léphet valaki még egyet a száz láb magas oszlop tetejéről? – mondta a szerzetes.
- Ro hegyei, Rei vizei [67] – mondta Sza.
- Nem értem – mondta a szerzetes.
- A négy tenger és az öt tó mind a birodalom uralma alatt van – mondta Sza.
80. eset: Szuibi és az áll-tartó – Lásd: Hekiganroku 20 [68] .
- Mi az értelme annak, hogy a Pátriárka eljött nyugatról? – kérdezte Rjúge Szuibit.
- Hozz nekem egy áll-tartót [69] – mondta Szuibi.
Rjúge hozott egyet, s odaadta neki.
Szuibi fogta és megütötte vele.
- Megüthetsz ahogy csak akarsz. Végső soron nincs értelme annak, hogy a Pátriárka eljött nyugatról – mondta Rjúge.
- Mi az értelme annak, hogy a Pátriárka eljött nyugatról? – kérdezte Rjúge Rinzait is.
- Hozz nekem egy ülőpárnát – mondta Rinzai.
Rjóge fogott egyet és odaadta Rinzainak.
Rinzai elvette és megütötte vele.
- Megüthetsz ahogy csak akarsz. Végső soron nincs értelme annak, hogy a Pátriárka eljött nyugatról. - mondta Rjúge.
Később Rjúge egy templom apátja lett.
- Mester, abban az időben, mikor megkérdezted Szuibit és Rinzait a Pátriárka nyugatról való eljövetelének értelméről, letisztázták az ügyet, vagy sem? – kérdezte egy szerzetes tőle.
- Teljesen rendben letisztították. Végső soron nincs értelme annak, hogy a Pátriárka eljött nyugatról – mondta Rjúge.
81. eset: Gensa eléri a tartományt
Gensa elment Hoden tartományba. Nagy ünnepséggel fogadták. Másnap megkérdezte a vezető szerzetest, Sótót:
- Az egész tegnapi mulatozás hová lett?
Sótó felemelte buddhista ruhájának sarkát.
- Távol attól, nincs semmi kapcsolat – mondta Gensa.
82. eset: Unmon, „hang és szín”
Unmon a gyülekezetet tanította és ezt mondta:
- „Megérteni az utat egy hang hallásán keresztül, megvilágosítani az elmét egy szín látása által.” – Avalókitésvara bódhiszattva kevés apróval jön és egy szegényes rizs sütit vesz. Ha eldobja, szép mandzsú sütijei lesznek helyette.
83. eset: Dógo a betegeket ápolja
- Honnan jöttél? – kérdezte Iszan Dógót.
- A betegek ápolásáról jövök – mondta Dógo.
- Hány ember beteg? – mondta Iszan.
- Van néhány beteg, s van néhány nem beteg – mondta Dógo.
- Az aki nem beteg, az nem te vagy, kedves Csi [70] ? – mondta Iszan.
- Beteg vagy nem beteg, nincs semmi köze ahhoz az ügyhöz. Mondd gyorsan! Mondd gyorsan! – mondta Dógo.
- Még ha mondani is tudnám, nem lenne kapcsolatban azzal az üggyel – mondta Iszan.
84. eset: Gutei egy ujja – Lásd: Mumonkan 3; Hekiganroku 19.
Bármit is kérdeztek tőle, Gutei mester csak felemelte egy ujját.
85. eset: A nemzeti tanító sírköve – Lásd: Hekiganroku 18.
- Mit szeretnél hogy tegyek száz év után [71] ? – kérdezte Sukuszó császár Csút, a nemzeti tanítót.
- Csinálj egy töretlen sírkövet [72] ennek az öreg szerzetesnek – mondta a nemzeti tanító.
- Meg szeretnélek kérni, mester, hogy adj egy tervrajzot – mondta a császár.
A nemzeti tanító hosszú ideig csendben maradt. Majd azt mondta:
- Megértetted?
- Nem értettem meg semmit se – mondta a császár.
- Van egy Dharma utódom, a tanítványom Tangen, ő képzett ebben az ügyben – mondta a nemzeti tanító.
Ezután a császár hívatta Tangen és megkérdezte ennek a jelentéséről.
Tangen válaszolt:
„A folyó déli része, a tó északi része;
Középen arany van, ami betölti az egész területet.
Az árnyéktalan fa alatt mindenki egy hajóban van;
A kristály palotában nincs senki, aki tudná.”
86. eset: Rinzai nagy megvilágosodása
- Mi a Buddhadharma mély értelme? – kérdezte Rinzai Óbakut.
Óbaku megütötte. Ez háromszor történt meg. Rinzai elment és meglátogatta Daigut.
- Honnan jöttél? – kérdezte Daigu.
- Óbakutól – mondta Rinzai.
- Mit szokott Óbaku mondani? – mondta Daigu.
- Háromszor kérdeztem meg tőle „Mi a Buddhadharma mély értelme?” és háromszor kaptam meg a botját. Nem tudom, hogy hibáztam-e, vagy sem – mondta Rinzai.
- Óbaku különösen kedves volt, mint egy öreg nagymama; teljesen kifárasztotta magát a te érdekedben. És te még ide jössz és azt kérdezed, hogy vajon hibáztál-e, vagy sem! – mondta Daigu.
Ezekre a szavakra Rinzai nagy megvilágosodásra jutott.
87. eset: Szozan, „vele, vagy nélküle”
Szozan elment Iszanhoz és megkérdezte:
- Hallottam, hogy azt mondtad „A létezés szavai és a nemlétezés szavai csak olyanok, mint egy fa kör tekeredett lilaakác.” Ha hirtelen a fa kidől és a lilaakác elszárad, hová lesznek a szavak?
Iszan hatalmas nevetésben tört ki.
- Eladtam ruháimat és a többi holmim, s ezermérföldnyi fáradságos utat tettem meg, hogy eljöjjek hozzád. Miért csinál tisztelendőséged bolondot belőlem? – mondta Szozan.
Iszan odahívta a szolgálóját és azt mondta:
- Hozz pénzt és add oda ennek a tiszteletreméltó szerzetesnek az útiköltségeire.
Végül ezt mondta:
- Egy nap majd egy félszemű sárkány felnyitja a szemed.
Később Szozan elment Mjósóhoz és elmondta neki a történteket.
- Mondhatom, Iszannak teljesen igaza volt, de nem találkozott azzal, aki értékelni tudná őt – mondta Mjósó.
- Ha hirtelen a fa kidől és a lilaakác elszárad, hová lesznek a szavak? – kérdezte újból Szozan.
- Ezen Iszan másodjára még jobban nevetni – mondta Mjósó.
Ezt hallva Szozan megértette. Majd azt mondta:
- Kezdettől fogva egy kard volt Iszan nevetése mögött.
88. eset: Nem-látás a Rjógon szútrában – Lásd: Hekiganroku 94.
A Rjógon szútra mondja: „Mikor nem látok, miért nem látod, hogy mit nem látok? Ha úgy érvelsz, hogy látod amit én nem látok, akkor nyilvánvalóan az nem az, amit én nem látok. Ha nem látod azt, amit én nem látok, akkor igencsak természetes, hogy az nem egy dolog. Miért nem az éned az?”
89. eset: Tózan, „fű nélküli hely”
Tózan a gyülekezetet tanította és azt mondta:
- Az ősz elején és a nyár végén, ti, testvérek, elmentek keletre és nyugatra. De közvetlenül arra a helyre kéne mennetek, ahol tízezer mérföld messze sincsen fű.
És még ezt is mondta:
- Hogyan mentek el a helyre, ahol tízezer mérföld messze sincsen fű?
- Ha kimentek a kapun, ott fű van! – mondta Szekiszó.
- Én azt mondanám: még ha nem is mész ki a kapun, fűből mindenhol rengeteg van – mondta Taijó.
90. eset: Kjózan beszédet tart – Lásd: Mumonkan 25.
Álmában Kjózan mester Maitréja lakhelyébe ment és ott a második üléshez vezették.
- Ma a második ülésnek kell beszélni – mondta egy tiszteletreméltó szerzetes.
Kjózan felállt, megütötte az asztalt a bottal és ezt mondta:
- A mahájána Dharmája túl van a négy tételen és felülmúlja a száz tagadást. Én ki merem ezt jelenteni!
91. eset: Nanszen és a pünkösdi rózsák – Lásd: Hekiganroku 40 [73] .
- Dzsó dharma tanító csodálatos. Ő valóban tudja mit beszél: „Az ég, a föld és én ugyan azzal a gyökérrel rendelkezünk; minden dolog és én egyetlen test vagyunk.” – mondta Rikukó miniszter Nanszennek.
Nanszen a pünkösdi rózsákra mutatott és ezt mondta:
- Miniszter, manapság az emberek [74] ezeket a virágokat úgy látják, mint egy álomban.
92. eset: Unmon, „egy kincs” – Lásd: Hekiganroku 62.
Unmon mondta:
- Égen és földön, a világegyetem közepén, vagy egy kincs egy testben elrejtve [75] . Felveszitek a lámpást és bementek a Buddha csarnokba; felveszitek a templomkaput és ráteszitek a lámpásra.
93. eset: Roszo nem érti
- „Az emberek nem ismerik fel a Mani [76] ékkőt. Én magam a Tathágata kincsestárban [77] vettem fel.” Mi ez a kincsestár? – kérdezte Roszo [78] Nanszent.
- Az öreg O mester [79] kérdéseket és válaszokat vált veled. Ennyi – mondta Nanszen.
- Mi van akkor, ha nincs kérdések és válaszok váltása? – mondta Siszo.
- Az ugyan úgy a kincsestár – mondta Nanszen.
- Mi az ékkő? – mondta Siszo.
- Tiszteletreméltó Siszo! – mondta Nanszen.
- Igen! – mondta Siszo.
- Menj ki. Nem érted a szavaimat – mondta Nanszen.
94. eset: Tózan rosszulléte
Tózan rosszul érezte magát.
- Tisztelendőséged rosszul van. Van bárki is, aki nem betegszik meg? – kérdezte egy szerzetes.
- Van – mondta Tózan.
- Az, aki nem betegszik meg, törődik tisztelendőségeddel? – mondta a szerzetes.
- Az öreg szerzetes megfelelően törődik vele – mondta Tózan.
- Mi van akkor, ha tisztelendőséged törődik vele? – mondta a szerzetes.
- Akkor az öreg szerzetes nem látja, hogy van betegség – mondta Tózan.
95. eset: Rinzai egy vonalat húz
- Honnan jöttél? – kérdezte Rinzai a templomszolgát.
- Barna rizst árultam a tartományban – mondta a templomszolga.
- Mindet eladtad? – kérdezte Rinzai.
- Igen, mindet eladtam – mondta a szolgáló.
Rinzai húzott egy vonalat a botjával és ezt mondta:
- Ebből is mindet eladtad?
A szolgáló kacut kiáltott. Rinzai azonnal megütötte.
Később a szakács szerzetes [80] ment el Rinzaihoz, aki elmondta neki ezt az esetet.
- A szolgáló nem értette tisztelendőséged szándékát – mondta a szerzetes.
- Veled hogy áll a dolog? – mondta Rinzai.
A szerzetes mélyen meghajolt. Rinzai ugyan úgy megütötte.
96. eset: Kjúhó nem ismeri el
Kjúhó Szekiszó szolgálója volt. Szekiszó eltávozása után a gyülekezet a vezető szerzetest akarta a templom apátjának. Kjúhó nem akarta elismerni. Azt mondta:
- Várjatok, amíg megvizsgálom őt. Ha megérti néhai mesterünk szellemét és szándékát, ugyan úgy fogom szolgálni, mint néhai mesterünket.
Így hát megkérdezte a vezető szerzetest:
- Néhai mesterünk mondta:
„Teljesen megszűnve,
Teljesen kialudva,
[Teljesen egy élettelen hűvös földdé válva,] [81]
Csupán egyetlen éberséggel bírva tízezer éven át,
Kialudt hamuvá és elszáradt fává válva,
[Illatos füstölővé válva egy ősi szentélyben,]
Fehér selyemből készült függőleges szalaggá [82] válva.”
Mondd meg nekem, miféle ügyet tisztázott ezzel?
- Az abszolút Egység ügyét tisztázta – mondta a vezető szerzetes.
- Ha így van, nem értetted meg néhai mesterünk szellemét – mondta Ho.
- Nem ismersz el? Adj egy füstölőt – mondta a vezető szerzetes.
Meggyújtotta a füstölőt és ezt mondta:
- Ha én nem értettem meg néhai mesterünk szellemét, nem leszek képes eltávozni, mire felszáll ennek a füstölőnek a füstje.
Amint kimondta ezt, kimúlt zazen ülés közben.
Kjúhó megsimogatta a hátát és azt mondta:
- Meghalni ülés, vagy állás közben nem lehetetlen. De még csak álmodban sem tudnád elképzelni néhai mesterünk szellemét.
97. eset: Dókó császár sisakcsuklyája
- Megszereztem a Középső Mező [83] kincsét. Azonban, senki sem tud árajánlatot tenni – mondta Dókó császár Kókének.
- Fenség, kérem adja kölcsön, hogy megnézhessem magam is – mondta Kóke.
A császár meghúzta sisakcsuklyájának szíjait mindkét kezével.
- Ki merhet árajánlatot tenni a császár kincsére! – monda Kóke.
98. eset: Tózan, „személyesen azzal”
- A három test [84] közül melyik nem süllyed számokba? – kérdezte egy szerzetes Tózant.
- Én mindig különösen személyes módon vagyok vele – mondta Tózan.
99. eset: Unmon, „tálka és vödör” – Lásd: Hekiganroku 50.
- Mi a por-por szamádhi [85] ? – kérdezte egy szerzetes Unmont.
- Rizs a tálkában, víz a vödörben – mondta Unmon.
100. eset: Rója, „hegyek és folyók”
- A lényegi állapot tiszta és szennyezetlen. Hogyan jöttek létre egyszerre a hegyek, a folyók és a nagy föld? – kérdezte egy szerzetes rójai Kaku mestert.
- A lényegi állapot tiszta és szennyezetlen. Hogyan jöttek létre egyszerre a hegyek, a folyók és a nagy föld? – mondta Kaku.
JEGYZETEK
[1] Vagyis az „én”
[2] Pontosabban: Sakra dévéndra. A Harminchárom isten mennyének ura.
[3] Könyvek a buddhista tanokról, amiket régi buddhista filozófusok írtak.
[4] Eredetiben: sóbógenzó
[5] Az idézet a Sindzsinmeiből (Hit a tudatban) származik, ami a harmadik pátriárka, Szószan műve.
[6] Lásd: Mumonkan 1. A Sójóroku egy teljesebb szöveget ad a párbeszédről.
[7] Idézet: Nirvána szútra 7.25.
[8] A legmagasabb és legerősebb hegy a világon az indiai kozmológia szerint.
[9] Az „idősebb szerzetes” (dzsóza) egy megtisztelő jelző olyan szerzetesnek, aki több mint tíz éve gyakorol.
[10] Eredetiben: angja
[11] A négy kalpa – világkorszak – egyike: a keletkezés kalpjája.
[12] Mivel nincs „szamár éve” a kínai zodiákus rendszerben, így a kifejezés „a szamár évéig” azt jelenti, hogy vég nélkül.
[13] Valószínűleg egy hóból készült oroszlán, vagy pedig egy kő oroszlán, amit hó fed.
[14] Bármi, vagy bárki.
[15] Vagyis később mondta ezt.
[16] Hallva erről mondta.
[17] A buddhizmust Bu császár rendeletére üldözték (840 körül)
[18] Nió-alakok, akik a két Déva királyt testesítik meg a buddhista templom főkapujának mindkét oldalán. A Dharma védelmezőinek mondják őket.
[19] Lásd: Hekiganroku 29. A Sójórokuban van egy kiegészítés Rjúszaival.
[20] Szó szerint: milliárdnyi világ.
[21] A többivel, vagyis a világegyetem egészével.
[22] Eredetileg: kokoro.
[23] Vagyis: „én”
[24] Vagyis az érzékszervek, mint szem, orr, fül, nyelv, stb.
[25] Szó szerinti fordítás. Lehet úgy is érteni, hogy útmutatás.
[26] Fehér Márkinő és Fekete Márkinő híres tolvajok a kínai népmesékben. Úgy tűnik, Fekete Márkinő volt az okosabb kettejük közül.
[27] Valószínűleg egy mondás, amit maga Rakuho talált ki.
[28] Látszólag egy akkori kifejezés, ami azt jelenti: „nem tudom leírni szavakkal”
[29] Rinzai, vagy Kasszan
[30] Szokás volt, hogy a csónak, ami egy szurdokban a folyással lefele halad, elé fadarabkákat dobjanak a vízbe figyelmeztetésként, nehogy egy másik hajóval ütközzenek, ami felfele jön. Ezeket a fadarabkákat hívták „fa libáknak”.
[31] A legfőbb alapelvet megtestesítő Buddha.
[32] Az úgynevezett Dharma-test, vagy dharmakája
[33] Egy hatalmas madár, ami még a sárkányokat is megeszi [mint a Garuda – a ford.]
[34] Utalás egy történetre, amiben Heigenkun Csósó, aki Csó király fivére és egy gazdag földesúr háromezer jobbággyal épített egy hatalmas palotát, aminek az erkélye a főútra nézett. Egy nap egy nyomorék ember ment arra és az egyik ágyas látta őt és kinevette. A nyomorék ember feldühödött és a fejét követelte Heigenkuntól. Heigenkun egy kivégzett bűnöző fejét adta oda neki, mintha az ágyas feje volna. Jobbágyai tudtak a csalásról, elvesztették hitüket az urukban és fokozatosan mind elhagyta őt. Vagyona megfogyatkozott, így végül levágta az ágyas fejét és odaadta a nyomorék embernek, hogy vizsgálja meg. Ezután a jobbágyok visszatértek és a vagyona is a régi lett – Ez a történet egy utalás arra a tényre, hogy sosem lehet elrejteni a valódi igazságot.
[35] Utalás az egyik faragott figurára a négyből, ami a fekete teknőst képviseli, a Szuméru oltár alatt (amin a Buddha szobor van). Ezt a jelképet azokra használják, akik elvesztették mozgásszabadságukat.
[36] Az „Engaku” a Buddha tökéletes felébredését jelenti
[37] Vagyis, képtelenek kinyitni a szájukat.
[38] Tózan még csak fiatal szerzetes volt Ungan idejében. Egy nap, mikor elhagyni készült mesterét, megkérdezte Ungant: „Miután eltávozol, és megkérdezi valaki tőlem, hogy megvan-e a portréd, mit kéne válaszolnom?” Ungan egy darabig csendben maradt, majd ezt mondta: „Csak ezt.”
[39] Idézet egy szútrából.
[40] A nirvána világa
[41] Szómicu zendzsi, Tózan zendzsi nagybátyja. „Missi” szó szerint azt jelenti „Micu mester”.
[42] Vagyis egy közember, illetve egy személy társadalmi rang nélkül.
[43] Egy híres Zen gyakorló nő, valaha Iszan tanítványa. Neve azt jelenti „Rjú, a vas örlőkő”.
[44] Pontosabban: Gotai-hegy, ami messze, az ország északi részén van.
[45] Sisó Csókei mester tanítványa volt.
[46] Hógen egyszer Csókei mester alatt gyakorolt.
[47] Egy szó, amit arra használtak, hogy valamire rámutassanak.
[48] Így mutatja be az anyós a menyasszonyt a falubelieknek.
[49] Vagyis nem tud halat fogni.
[50] Jobb tanítási módszerek
[51] Vagyis „én”
[52] A múlt, jelen és jövő.
[53] A két mester Dharma testvérek voltak
[54] Kötél, amit vékony bambuszfejből készítenek
[55] Vagyis, én még mindig egy „bambusz hajtás” vagyok, nem tudsz belőlem „bambusz kötelet” csinálni
[56] Három hónapos nyári szessin
[57] A népi hiedelem szerint egy nagy bűnöző elveszíti szemöldökeit, s ez a jele a rá váró pokolbéli büntetésnek
[58] Szó szerint: „akadály” (vö. Mumonkan). Akkoriban ez a kínai szó a hétköznapi beszédben azt is jelentette, hogy „Figyelj oda!”, vagy „Ott!”
[59] Akkor Kjózan nagyjából 13 éves volt
[60] Japánul: Reii. A gyászruha, amit valaki egyik szülőjének halálakor visel. Itt jelképesen a gyakorlás során viselt Zen öltözetre utal.
[61] A párbeszéd ideje alatt Zuigan még egy fiatal fiú volt.
[62] A „gyökér” jelenti az érzékszervek „hat gyökerét”: szem, fül, orr, nyelv, test, tudat. A „por”, vagy pontosabban a „hat porszem” jelenti a hat érzékszerv tárgyait: alak/forma, hang, szag, íz, tapinthatók, tudattárgyak.
[63] Japánul „mandzsi”; a buddhizmus egyik jelképe.
[64] Eredetileg egy hindu istenség, itt az egyik a buddhista ösvény nyolc természetfeletti védelmezője közül.
[65] Rucsika buddha először siránkozott a végzetén, mert ő volt az utolsó az ezer buddha közül ebben a világkorszakban. De aztán úgy döntött, hogy ő lesz a Dharma erőteljes védelmezője az összes többi buddhának. Két erőt sugárzó figurája látható ennek a buddhának sok japán templom bejáratánál (a neve Nió).
[66] Japánul: kobjó. Olcsó és sületlen süti.
[67] Ro és Rei a régi Kína egyes tartományainak nevei.
[68] A harmadik bekezdés azonban csak a Sójórokura jellemző.
[69] Szó szerint: „Zen tábla”. Egy keskeny tábla, amit arra használtak, hogy ülő tartásban is lehessen aludni.
[70] Dógo teljes neve Dógo Encsi volt. „Csi” az Encsi rövidítése.
[71] Vagyis a halálod után
[72] Egy tojás formájú sírkő, amit egyetlen kőből faragnak ki. Gyakran halott szerzeteseknek készítettek ilyet.
[73] Kicsit más megfogalmazásban.
[74] Vagyis „te”
[75] Egy mondat a Hózóronból, amit Dzsó szerzetes (?-414) írt.
[76] „Mani” szanszkritul „tökéletes szabadságot” jelent – egy másik neve a Buddha-természetnek. [nem jelent „tökéletes szabadságot” csak jelképezi; általánosan pusztán ékszert, ékkövet, gyöngyöt jelent – a ford.]
[77] Idézet a híres Sódókából, Jóka Daisi művéből.
[78] Tévedésből az eredeti szöveg „Roszót” (Nanszen idősebb Dharma testvérét) írja; valójában „Siszo” (Nanszen tanítványa) lehetett, ahogy Nanszen kérdése mutatja.
[79] Nanszen maga.
[80] Vagyis „tenzo”, a szerzetes aki az ételt készíti
[81] Az eredeti szöveg csak ötöt tartalmaz Szekiszó híres sicsikjójából [„seven Perfecta” szerepel az angolban, aminek semmi értelmét nem találtam (szó szerint a „perfecta” jelentése olyan fogadás, ahol a fogadónak helyesen kell megtippelnie a megfelelő sorrendben az első és második helyezettet). Feltehetőleg ez a „ 七居 ” fordítása, és akkor a jelentése nagyjából „hét gyakorlandó” (C. Muller: Digital Dictionary of Buddhism), de erősen bizonytalan vagyok a kérdésben – a ford.]. A hivatkozás végett a hiányzó két sor szögletes zárójelben található.
[82] Egy vízesés képe.
[83] Kína egész földje
[84] A Buddha három teste: (1) hossin, Dharmakája vagy Dharma-test, (2) hódzsin, Szambhógakája vagy jutalom-test, (3) ódzsin vagy kesin, Nirmánakája vagy átalakulás-test.
[85] A „por” szó a „hat porszem” kifejezésből jön, ami ugyan azt jelenti, mint a „hat tárgy” (vö. 75. eset lábjegyzete)
